Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-12 / 85. szám
4 ESZAAMAGYARORSZAQ Csütörtök, 1962. április K. Ä tokaji SZÖVOSZ-iskolában MINTHA egy kis üdülőtelepen járnánk. A szép épületek között virágágyak, kavicsos út, fasorok- A sportpálya végében folyik a Bodrog. Jókedvű lányok és fiúk mindenfelé. Kezükben könyv, vonalzó, kö/zőkészlet. Tanulók. — Az ország minden tájáról vannak itt Többnyire falvakból jöttek. A szövetkezetek kereskedelmi tanulói. Két év gyakorlati munka után kerülnek ide — Csintalan Józseftől, a tokaji SZÖVOSZ-iskola KISZ- titkárától tudjuk meg: összesen 310 fiatal tanul itt. — És hogyan tanulnak? — Kérdésünkre sorolni kezdi: 3,56 volt a félévi tanulmányi átlag, tanulópárokat, tanulóköröket, tanulmányi versenyeket szerveztek ... Mi azonban más válaszra várunk: hogyan, milyen körülmények között, akarattal, kedvvel tanulnak itt a fiatalok? „Többnyire falvakból jöttek” — mondotta a KISZ-títkár. Az ország távoli részeiből is. Bizonyára akad közöttük, akit a szülei nem szívesen, sőt, nagy idegenkedéssel engedtek el ebbe az iskolába, s akikhez most is aggódó levelek érkeznek: hol laktok, hogyan tanultok, hogyan éltek? Bejártuk az iskolát. A tantermekben a már mindenütt megszokott rend, tisztaság, fegyelem fogad. Tizenhat hálószobát láttunk. A fiúk épületeiben éppoly patyolat-ágyak, szőnyegek, hangszóró a falon, mint a lányokéban. Az étterem hatalmas, akár egy táncterem. — Annak is használjuk. Sőt a filmvetítéseket és a műsoros előadásokat is itt szoktuk megtartani. Itt van ugyanis a színpad és sokkal több néző fér el ebben a teremben, mint a kul- túrhelyiségünkben ... Mert az is van ám ebben az iskolában. Mégpedig kettő: egyik a tanulók, másik a nevelők és a dolgozók számára. Mindkét kultúrhelyiségben külön rádió, televízió. Az egyikben könyvtár. — Az elmúlt évben a SZÖ- VOSZ hárome/.er forint értékű új könyvet vásárolt az iskolának. — Galambos Jenőné nevelő szerint a tanulók egyik legkedveltebb szórakozása az olvasás. — A könyveken kívül Pedagógus lakásszövetkezet Sárospatakon A Pedagógus Szakszervezet Borsod megyei Bizottságának közbenjárására tavaly ősszel Sárospatakon állami beruházásból három, egyenként 12 lakásos bérház építését kezdték meg az iskolakert melletti felken. Az első sárospataki bér- '.ázak lakói pedagógusok lesznek, akik lakásszövetkezetet szándékoznak alakítani. Az időjárás enyhültével gyors ütemben folynak a munkálatok. A tervek szerint ugyanis a vízvezetékkel, összkomforttal ellátott lakásokba még szeptember «lőtt beköltözhetnek majd a pedagógus-családok. Megkezdődtek az építési munkálatai annak a kétemeletes diákotthonnak is, amelyet a Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző Intézet számára létesít a Művelődésügyi Minisztérium. A korszerűen felszerelt, modern pedagógiai elvek figyelembe vételével készülő diákotthonban 120 hallgatót helyeznek el. Ez is és az intézet is központi fűtőberendezést kap. Sátoraljaújhelyen befejezéshez közeledik egy nagyszabású bérházépítkezés. Itt, a volt megyeháza szomszédságában három bérházat építenek. A modern épületek már tető alatt vannak, így minden remény megvan arra. hogy a boldog tulajdonosok hamarosan át is vehetik az új lakások kulcsait. Tehetséges férfi énekeseket keresnek 3 Zeneművészeti A Zeneművészeti Főiskola tehetséges férfi énekeseket keres. A jelentkezéseket írásban kell benyújtani a Zeneművészeti Főiskola titkárságához, lakcím és név feltüntetésével. A jelentkezési korhatár 18—25 év, a szükséges iskolai végzett, ség: érettségi, vagy ezzel egyenrangú képesítés. Előzetes énektanulás nem szükséges, csak képzésre alkalmas, szép hang. A meghallgatáson — csakis magyar nyelven — népdal, műdal, vagy ária adható elő. A zongorakíséretről a főiskola gondoskodik. Jelentkezési határidő: 1962. április 25. A meghallgatás időpontja 1962. május első fele. A jelentkezőket írásban értesítik. A I főiskola mindenekelőtt vidékiek jelentkezését kéri. Az utazási költséget mindenki maga viseli. Sikeres éneklés esetén az illető felvételi vizsgára jelentkezhet a főiskola 1962—63-as tanévére; természetesen újságokat is rendszeresen olvasunk. Minden egyes tanulónk megrendelte a Magyar Ifjúságot, s minden osztály közösen vesz két Nép- szabadságot és két szövetkezeti újságot. A klubszobákban az ország többi napi- és hetilapját,' folyóiratát is megtalálják a tanulók. Rendszeresen tartanak sajtóvitákat is. Ezeken az összejöveteleken főleg a külpolitikai eseményeket beszélik, vitatják meg. — Kéthetenként klubelőadásokat tartunk. Ezeken esztétikai, erkölcsi kérdésekről beszélgetünk ... Érdekes, mindössze 20—25 perces előadások ezek, utána a jelenlévők kérdeznek. Igaz, eleinte vontatottak voltak ezek az előadások, pedig a téma mindig érdekesnek bizonyult. Egyszer például a babonákról és a kuruzslókról beszélt az előadó. A tanulók nagy figyelemmel hallgatták, mégsem szóltak hozzá. — A nevelők észrevették, hogy a vita este a hálókban kezdődött el — meséli Galam- bosné. — Gondoltunk egyet: beosztottunk minden szobába egy-egy nevelőt és ők is bekapcsolódtak a tanulók beszélgetéseibe. így igen bizalmas és érdekes viták alakultak ki például a vallással kapcsolatos kérdésekről is. A fiatalok lassan minden problémájukat feltárják előttünk. A nevelők az osztályfőnöki órákon is igyekeznek megismerni a tanulók gondolkodását, életfelfogását. — Miért lettem kereskedelmi tanuló? Miért szeretem a szakmámat? Elkerülhető-e a háború? Hogyan nyilvánul meg cselekedeteinkben a szülői szeretet és a hazaszeretet? — Ilyen és hasonló kérdésekre adnak választ a tanulók az osztályfőnöki órákon. S a KISZ-taggyűléseken is beszélgetnek ilyen témákról. Az iskolában népszerű kul- túrszakkörök működnek. A táncszakkömek 51, az énekkarnak 102 tagja van. Sokan járnak az irodalmi, a dekorációs és a kézimunka szakkör foglalkozásaira is. A tanulók zenekart is alakítottak. Az iskola tangóharmónikát, dobot, gitárt vásárolt számukra. Sokat sportolnak itt a fiatalok. A fiúk legszívesebben futbaloznak, a lányok ping-, pongoznak, röplabdáznak. Nemrég társadalmi munkában építettek egy teniszpályát, s most kosárlabda, kézilabda és futópálya építését tervezik. VIDÁMAN, gondtalanul, egészséges környezetben élnek, tanulnak itt a fiatalok. S mikorra visszatérnek falujukba, nemcsak a kereskedelemmel kapcsolatos tudnivalókat sajátítják el. R A. Ősi népszokásokat — énekes, táncos játékká dolgoztak fel a tardi fiatalok Borsod megyében, a Mezőkövesd és Szentistván utáni harmadik matyó faluban, Tar- don is megalakult az öntevékeny népi együttes. Ezek a művészeti csoportok a pedagógusok vezetésével és az idős dolgozók segítségével összegyűjtik, majd feldolgozzák a már feledésbe merülő matyó népszokásokat, népi balladákat. Ezeket a népi értékeket zenés, táncos, énekes népi játékként mutatják be a környező községekben. A tardiak több hónapi munkával községük egyik kedves régi népszokását, a farsangbúcsúztatót, vagy ahogy az öregek nevezték, a „remélés” című népi játékot dolgozták fel színpadra. Az ősi szokás szerint a farsang végén a tardi legények ünnepi népviseletbe öltözve keresték fel a falu fonóházait és ott népdalokkal köszöntötték a ház gazdáját. A legények egy rudat is magukkal vittek, amelyre a háziasszony szalonnát tűzött, a gazda pedig borral kínálta őket. így folytatták énekelve útjukat. Abban a házban, ahol a legtöbb lányt találták, letelepedtek és vidám táncmulatságot tartottak. így búcsúztak a farsangtól, remélve, hogy a tavasz mielőbb beköszönt vidékükre. Ebből az ősi népszokásból készített zenés, dalos, énekes népi játékot a 24 tagú tardi matyó népi együttes és azt a Ságvári Endre Kulturális Szemle megyei bemutatóján adja elő. Élet a hegytetőn... Alkotó tevékenységével, életgazdagító tetteivel íme meg- £ állíthatatlanul egyre magasabbra lép az ember. Kissé le- X nyűgözve, kissé megbűvölten állunk a több mint félezer ❖ méter magas tokaji hegy, a Kopasz tetején. S ahová néhány X évvel ezelőtt még a fürge gyermeklábak is csak fáradtan X feszülve, sziklákat, bozotokat, szivdobogtató_ meredélyeket X leküzdve vitték fel az erdei rejtélyeket kereső, sejtő emberkéket, oda most kemény, sima műúton, szeszélyesen ka- £ nyargó szerpentinen kényelmes kocsi röpített föl, percekre >> szűkítve az egykori nehéz órákat! £ S íme hová tűnt az egykori szürke, mély kráter, ahon- nan évezredekkel ezelőtt a hegyalkotó láva ömlött for- £ tyogva, s ahonnan a remegő gyermekszív minden pillanat- X ban új természeti csodák füstfellegeit várta? Nincs, a múlté. .;. De helyette új, reális „csodák” ámítanak. Antennák surrognak £ a szélben, elektromos hullám okát életté, szóvá, beszéddé, tetté X formáló fémkorongok csillognak a délutáni napfényben. Az £ eseményeket képernyőn látható, való mozgássá formáló tele- X viziós adó antennái feszülnek. S a hűvös szél tanyáján a fenn- £ síkon csákányok, lapátok csörrennek. Nehéz teherkocsik hoz- X zák az építőanyagok száztonnáit, s a sziklába épített funda- £ mentumra szemmellátható gyorsasággal emberi kezek épi- £ tik a még nagyobb reális „csodák” alapjait. Néhány hónap múlva, ott, ahová az őzek is csak ritkán £ léptek, hatalmas adótorony közvetíti majd képekben orszá- X gok életét, emberek tetteit, távoli, más tájakon élő építő £ emberek otthonai felé... X Monumentális? Igen! Csodálatra méltó? Igen! S talán ❖ többet nem is vársz a holnaptól? Vársz. Mert ott lent, a X hegy északi és keleti lábánál íme végeláthatatlan tenger X csillog. S a „tenger” hullámaiban facsoportok dideregnek. £ Fehérfalú, apró pásztorkunyhók áztatják lábukat. A Tisza, a X Bodrog szűk medre nem képes gyorsan továbbítani a he- £ gyekből áramló, tavaszi esők, hóolvadás táplálta áradatot az X igazi tengerhez. Tímár, Rakamaz, Tokaj, Bodrogkeresztúr £ házait fenyegeti az ár. És nyugat felől sötét, sűrű, félelmetes X villámokkal pásztázott viharfelhő közelít, újabb víztöme- X gekkel fenyegetve. Pedig már nem kellene! £ Üj, alkotó, viharfelhőt oszlató „csodákra” van hát szük- X ség. S a valamikor csak viharjárta hegytetőn csillogó anten- ■£ nák, korongok, televíziós adócsövek immár a tegnapéi. X Nagyszerű emberi gondolatokra, emberi tettekre van szük- £ ség. Olyan tettekre, amely gátat szab a folyók árjának, X amely megvédi a természet kegyetlen „tetteitől’ a tápláló, ❖ a termő földet, az embert, s amely eloszlatja a viharfelhő- £ két természetben, életben, társadalomban egyaránt. X Lehetséges ez? Igen lehetséges. Hogy mennyire lehetsé- £ ges, azt letagadhatatlanul bizonyítja a már való tett, a való X emberi „csoda”, hogy élet költözött, az ember uralkodik ott, £ ahol még néhány évvel ezelőtt is csak a természet, a viharos X szél lakott: a hegytetőn! ♦> 5 Barcsa Sándor ❖ <• •> <• * * <• <• * * ••• <• •> Trópusi díszhal kiállítás Diósgyőrött A diósgyőri gyárak dolgozói közül számosán töltik szabad idejüket díszhalak gyűjtésével, tenyésztésével. Az akvaristák — a helyi TIT szervezettel karöltve — a Lenin Kohászati Művek filmszínházának egyik termében kiállítást nyitottak gyűjteményükből. Ezen negyven medencében, akváriumban, több mint kétszáz sziporkázóan színes, kecses trópusi díszhalat mutatnak be az érdeklődőknek. A kiállítás érdekes, változatos anyagában — többek között — látható a dél-amerikai vizekben honos vörös és kék neonhal, a guyanai rózsahal, a kongói lazac, a kínai paradicsomhal, az indiai ékfarkú razbora és a ritkaságnak számító húsevő tengeri rózsa. Az üdítő látványt nyújtó, de egyben tanulságos kiállítást már az első napokban több mint ezren tekintették meg. A vendégkönyv bejegyzései — köztük több szovjet turista- csoporté — mind a legnagyobb elismeréssel szólnak a ritka látványosságról. A kiállítás hátralévő napjaira egyébként a miskolci iskolák több mint ezer diákjának látogatását jelentették be. Vidéki üzleteket létesít a Miskolci Fodrász Ktsz Több .járás panaszolta, hogy egyes községekben nincsenek férfi és női fodrászok, a fodrász ktsz-ek csak a városi boltok fejlesztésére fordítanak gondot. A Miskolci Fodrász Ktsz •> * •> •> •> •> ❖ •> •> ö •> <• •> * •> * * * •> * ■> •> •> ❖ * * •> * * * * * * * * * < Átalakul az építőipar ság a legnagyobb munkahelyen is alig látni embert. Az ipar megerőltető fizikai munkafolyamatait rendre gépek vették át és e néhány év fejlődésének eredményei nyomán nincs is az országban olyan társadalmi réteg, amely az embernyúzó saroglyázást, a tégla- és habarcshordást vállalná. Az állami, tanácsi és szövetkezeti építőiparban ma már emelő, kotró, ásó, sokfajta nehézgép, valamint kisgépek ezrei működnek, mintegy 240 ezer lóerő értékben, amelyek a munkát az ember számára nemcsak könnyebbé, de a népgazdaság épülésére gazdaságosabbá és gyorsabbá teszik. Újfajta építőanyagok Évezredeken át az ember erejével megmozgatható szabályos, szabálytalan kő, majd a döngölt föld, a vályog, később pedig az égetett tégla volt a domináló építőelem. A modern építőipar technológiájában egyre inkább a helyszínen, de főként a telepített üzemekben előregyártott nagyelemek felhasználása nyomul előtérbe, amelynek alkalmazása révén egyetlen művelettel több száz, sőt több ezer téglaméretnek megfelelő szerkezetet emelünk be. Ennek hazánkban manapság három változata ismeretes: a közép-, a nagyblokk és a szobafal méretű panel. Második ötéves tervünk utolsó szakaszában állami lakóépületeink nagyobb része már helyi, vagy telepített üzemben, előregyártott . a második Az építőipar világháború előtt még világszerte a kisipar, legfeljebb a manifaktura szintjén vesztegelt. Szükségszerűen így volt ez az építőanyaggyártás legtöbb ágazatában is, amelyek fejlődését a stagnáló építőipar nem túlságosan serkentette. Az építőipar mai rohamos fejlődését nagyrészt három tényező magyarázza. Egyik és i,legősibb” oka, hogy a tőkés már az első világháború óta teljesen elhanyagolta a lakásépítést. A lakóházépítés nem volt megfelelő tőkebefektetés és a tőke elsősorban a gyorsan gyümölcsöző könnyűipar felé áramlott. A két világháború között a tőkés országokban főként luxuslakások épültek és a szélesebb néprétegek lakásigényeit a tőke teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. Miután pedig a két világháború között az ipar fejlődésére tő- késvilág-szerte nem elsősorban az új gyárak építése, hanem a rekonstrukció volt jellemző, az ipari építkezésben sem mutatkoztak érdemleges eredmények. Rendkívül jelentős tényezőként esett latba a második világháború pusztító hatása. Egész, Európában a lakások milliói pusztultak el. vagy rongálódtak meg. ezzel egyidejűleg az európai országok egész torában nagy társadalmi átalakulás következett be. Tőkés országokban a pusztulás nyomán kiugró szükséglet, a szocialista országokban a társadalom szerkezeti átalakulása és a tárgyi szükséglet együttesen az építőipari tevékenység olyan iramát diktálják, amelyek már csak új, forradalmi módszerekkel követhetők. Az új helyzetben az építőiparnak egyidejűleg meg kell találnia a technikának és technológiának olyan eszközeit és módszereit, amelyek lehetővé teszik a tömegarányban jelentkező szükséglet kielégítését. Mindez természetesen csak azért megoldható feladat, mert az elmaradott építőipar lényegében fejlett gép-, villamossági, vegyi- és egyéb iparokra támaszkodhat, amelyek saját eredményeiket az építő- és építőanyagipar fejlesztési szükségleteire is mozgékony módon alkalmazhatják. A munka nehezét gépek végzik A két fő jellemző a gépesítés és az előregyártás. utóbbi azonban egymagában is a gépesítés adott fokát tételezi fel. Felszabadulásunk előtt ■ néhány primitív anyagfelvonön kívül az egész magyar építőiparban,— de a tőkés országok zömében is — teljesen ismeretlen volt a korszerű emelőgép, a földgép és minden egyéb ma már elterjedt építőipari géptípus. Az anyagot a munkahelyen mind függőleges, mind vízszintes irányban emberi erővel, legjobb esetben is kézi targoncán, vagy csörlőkkel mozgatták. Ugyanez vonatkozott minden földmunkára. Többszintes házak építéshelyén a függőleges irányú anyagmozgatás még alig hús? évvel ezelőtt is fáraói ember- kínzás volt, amelyre csak a falusi szegényp irajsztság nyomortól űzött leányai, asszonyai vállalkoztak. A szegényparasztság lányai és asszonyai, mint valami szomorú precesszió, filléres órabérekért látástól vakulásig saroglyázták az építőanyagot. Természetes, hogy e munkahelyek képét a gépesítés teljes hiánya határozta meg. A falusi parasztlány és parasztasz- szony munkaereje sokkal olcsóbb volt a leghitványabb gépnél. Teljesen elhanyagolható tényező volt a tőkés számára, hogy a saroglyacipelés- re néhány parasztlánnyal kevesebbet. ’vagy többet állít be. Az építési munkahelyek deszkából összeeszkábált labirintusain valósággal nyüzsgött a (főként női) munkaerő. Az építőipar minden irányú anyagmozgatását, a nehéz földmunkát ma már modern gépekkel végzik és ha nemrégiben a munkahelyeken még a nyüzsgés volt jellemző, manapMosoly-verseny az Egyesült Államokban Az Egyesült Allamok-beli Sunny Cornerben megrendezték a „legbarátságosabb mosoly” versenyét. Verseny közben számos küzdő arcizom- ficamodással kidőlt. A győztes a teljesen eladósodott Jimmy Lofthouse lett, aki ellen, mint kiderült, 22 ízben alkalmaztak végrehajtási eljárást; ezek nyomán elhatározta, hogy eddigi tevékenységét kiterjeszti vidékre is. Az 1962-es tervek alapján mintegy félmillió forint költséggel több új, vidéki fodrász szaküzletet létesítenek. Ezenkívül köriil- belül egymillió forintot költeni nek a már meglévők korszerű- sítésére. £ Az elmúlt hetek során a sajó- Xkazai bányatelepen — az asz- £szonyok és lányok kérésének £ megfelelően — női fodrászatot létesítettek. A Szerencsi Cso- £koládégyár nődolgozói szintén Xaz elmúlt napokban vették bir- ■> tokukba a gyári fodrászatot, £llalmaj községben, ahol eddig .jnem működött fodrász ktsz — £új férfi és női fodrászatot léte- £ sítettek. X A napokban adják át ren- £del tetősének a Léhi Állami XGazdaság dolgozóinak kéréséire létesített férfi és női fodrászatot. X A Miskolci Fodrász Ktsz, £— mint Sági Vilmos elvtárs, a ^szövetkezet elnöke közölte —■ fáz év hátralévő részében még £ három községben létesít férfi Xvagy női fodrászüzletet. £ A lakosság kívánságainak ^megfelelően a Miskolci Fod- Xrász Ktsz szocialista szerző- £dést kötött az ózdi, a putnoki; Ja sátoraljaújhelyi, az ónodi > fodrászszövetkezetekkel, A ^szerződés értelmében a mis- ;• kolci fodrászok szakmai segít- £séget nyújtanak vidéki kollc- jigáiknak. j: Hanzelka és Zikmund a 71. országot látogatja :• A két csehszlovák világjáró« ■IHanzclka és Zikmund jelcn- :-lcg Indonéziában tartózkodik. :|Ez a 71. ország, ahová 15 év •■alatt ellátogattak. Követkéz* :• úticéljuk Ausztrália. Üj-Zé* • land és Japán, sőt tervbcvcttélí szovjet Mirnij kutatóállomá« ^meglátogatását az Antarktis zon. blokk-, vagy panel-fajtákból, típustervek szerint készül. Minél nagyobb mértékben lép előtérbe a nagypaneles építésmód, annál jobban domborodik ki az építéstechnológia korszerűsége, amelynek legfőbb jellemzője, hogy az iparban a szerelő-jellegű munka- folyamatok válnak uralkodóvá. Forradalmi módon átalakul tehát az építőipar, amely néhány esztendőn belül döntő mértékben szerelő-jellegű nagyiparrá válik. Az építőiparban ^ csak most tört be az ipari forradalom, amely a nehéz- és könnyűipar különböző ágazatában fnár mintegy évszázad óta érezteti hatását és a tőkés konjunktúra szeszélyességétől függően már több, hat-nyolc évtizede csodálatos technikai eredményekben manifesztálódik. Az építőipar és vele teljes összhangban az építőanyagipar napjainkban világszerte gyorsított ütemben pótolja súlyos lemaradását és már az eddigi^ eredmények is indokolt derűlátásra jogosítanak. Az építő- és építőanyagipar fejlett nehéziparunk eredményeire és a szocialista országok nagy munkamegosztására, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának erejére támaszkodva, néhány esztendő alatt pótolja lemaradását: hamarosan alkalmassá válik arra, hogy a párt és a kormány célkitűzéseinek megfelelően, az ország minden rendű-rangú építőipari igényét kellő időben , és minőségben kielégítse.
