Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-11 / 84. szám
Sserda, 1902. április 11. ESZAKMAGYARORSZAG Nagy kór — kis haszonnal A Bodrog elSntfitte a sárospataki Kossuth Tsz 1200 holdas Ír- gclft- és vetésterületét. A magasba emelkedett árból vizet emelnek át a közeli Füzes-érbe, ahonnan a nyáron kertészeiét öntöz a tsz és az állami gazdaság. Képünkön: szerelik a szívócsöveket. Foto: Szabados Éjjel-nappal zúg a gép a tiszaszederkényi határban Kányási Béla, a tiszaszederkényi Szőke Tisza Tsz elnöke is ritkán található mostanában az irodában. A jó idő ha- tásóra, mint a méhkas, megmozdult a falu is. A csapadékos időjárás itt is késleltette a tavaszi munkálatokat, de most a néhány napja tartó jó idő megteremtette a vetés feltételeit. Határjárás után beszélgettünk Kányási 'elvtárssal. Elmondotta, hogy a tsz-nek négy, a gépállomásnak pedig két traktora dolgozik a határban, továbbá még 18 fogat vet. Hétfő estig 120 hold árpavetéssel végeztek, s ugyanakkor letudták 46 hold cukorrépának és borsónak a vetését is, amit természetesen a következő napokban folytatnak. A talajelőkészítés is meg kezdődött 200 hold őszi mélyszántáson boronák munkálják a földet. Pénteken, szombaton megkezdik a burgonya vetését is. — Okozott-e kárt a tavasz kitolódása? — kérdeztük. — Ha sikerül az elhatározá sunk — mondja Kányási elvtárs —, semmiféle kár nem; keletkezik. A tervünk ugyan-« is az, hogy a gépek éjjel-nap- pal dolgozzanak. Ha az időjárás a továbbiakban nem aka-', délyoz, időben végzünk a föld-«------o------ « Te rmészetes környezetben i létesítenek arborétumot < a Bükkben < A Keletbükki Állami Erdö-\ gazdaság a Bükk-hegység őshonos iákkal borított erdősé-J gei között, Lillafüredtől a Nagymezőig terjedő részen ter-< mészetes környezetben arbo-'( rétumot alakít ki. Az arboré-' tumban a Bükkben és hazánk-', ban nem honos, úgynevezett< exota fafajtákat és cserjéket ültetnek. Ennek célja, hogy olyan hasznos fafajtákat is-\ merjenek meg. amely a Bükk, szélsőséges időjárása, karszti talajviszonyai között is jól nő,, telepítése gazdaságos. Az arba-« rétummal együtt a Bükk esz-', tétikai szépségét is növelik. A többszáz holdas erdei ar-\ borétum terveit a Keletbükki, Erdőgazdaság KlSZ-szervczeté- nek kezdeményezésére a fiatal műszakiak tanácsa készíti. A1 KISZ -szervezet tagjai társa-, dalmi munkában vesznek részt •z ültetésben. A tervek sze-' Äit 700—800 különböző fát és cserjét, köztük a fenyők csaknem száz változatát ültetik el. munkákkal, a vetéssel. Szépek az őszi kalászosok, kétszer műtrágyáztunk, s 199 holdon nagyhozamú szovjet búzát termelünk. Beszélgetésünk során azt is megtudjuk a Szőke Tisza elnökétől, hogy a napokban fizetnek harmadszor munkaegy ség-előleget. Egységenként 15 forintot osztanak ki. A kifizetést a tsz saját pénztárából fedezi, nem használ fel hozzá bankhitelt. A tsz-vezetőség számol a tagság szorgalmával, lelkes munkájával. Az idén 15 holdon kertészetet és külön dohánykertészetet is létesí tettek. Az asszonyok munkájára is számit a gazdaság. Az öt hold dughagyma megmunkálása, termesztése rájuk vár Hogyan lepődik Óxd o második Stéwes terwbein? rülbelül 2 kilométeres vezetéket korszerűsítenek a végleges útvonalak mellett, közel 1 millió forintos költséggel. Súlyos gond a parkosítás. Sajnos, a városban nem becsülik és nem védik eléggé a parkokat, tönkreteszik a jelzőtáblákat, rongálják a parkírozott területeket. Még ott a legjobb a helyzet, ahol a lakók maguk segítettek a parkírozásban, ott ugyanis az emberek jobban szívügyüknek érzik a mór megszépített területek védelmét. A parkok karbantartását és védelmét a városi tanácsnak a jövőben sokkal szigorúbban kell biztosítania. Továbbá tervet dolgoztak ki, melynek alapján a Béke-telep végleges parkosítását és tereprendezését az ötéves tervidőszakban : végre kell hajtani. Elültetnek ■ a városban 5000 facsemetét is, ezzel az utak fásítását befejezik. 24 új iskolai tanterem 1949-től 1960-ig 25 tanteremmel bővültek Űzd általános iskolái. Tavaly megépült Farkaslyukon a nyolc tantermes általános iskola. Az ötéves terv idején még 12 tanteremmel bővítik a bolyoki általános iskolát, s így összesen 24 tantermes lesz a Béke-telep korszerű tanintézete. A Petőfi úton négy új tanterem épül, tehát az ötéves tervben összesen 24 tanteremmel bővítik az ózdi iskolákat. Több iskolában politechnikai műhelyeket, új berendezéseket eredményezett a szülők és a nevelők hasznos összefogása. Javult a továbbtanulási arány Özdon is, tavaly 856 gyermek tanult a gimnáziumban. Ezért is vált szükségessé, hogy ebben az évben új osztályt nyissanak a gimnáziumban, ahol a tanulók száma már megközelíti az ezret. A Közgazdasági Technikum már nem tudja kielégíteni a megnövekedett igényeket. Ezért az ötéves tervben 9 millió forintos költséggel 12 tantermet építenek a technikum számára, s ezzel mintegy 300 gyermek továbbtanulási lehetőségéről gondoskodnak. Később kerülhet majd sor arra, hogy bővítsék a zeneiskolát és megfelelőbb elhelyezést biztosítsanak a gyógypedagógiai iskola részére. Sikerült ugyan enyhíteni a2 óvodák és napközi otthonok zsúfoltságát is, de az ötéves tervben még további 150 hely- lyel bővítik az qvodákat. Ez ha nem is oldja meg teljesen a Hcélelemző automata berendezés az LKM acélművében A Lenin Kohászati Művekben eddig az acélok összetételét hagyományos módon, kémiai úton vizsgálták. Ez az elemzési módszer hosszadalmas volt. Egy-egy próbadarab vizsgálata több óráig is eltartott. Az acélok minősége szempontjából igen fontos munkának gyorsítására több millió forintért automatikus acél- elemző berendezést, úgynevezett kvantométert szereztek be. A korszerű berendezést svájci mérnökök irányításával felszerelték és megkezdték az üzemi próbákat. Az elektronikus vezérlésű automata berendezés színképelemzés útján két-három perc alatt az acélnak egyszerre tíz-tizenkét elemét határozza meg. így még az acél olvasztása közben lehetőség adódik a beavatkozásra, illetve a kívánt minőségű acél előállítására. A gyors- elemző berendezés segítséget nyújt majd az elektróacélok minőségének javítására, pontos és gyors adatszolgáltatásával az ötvöző fémek megtakarítására és végső fokon a kemencék teljesítményének jobb kihasználására is. Hz idén minteov harminc inarági tapasztalatcsere-bemutatót rendez az Építők Szakszervezete Az Építők Szakszervezetének újítási bizottsága értékelte az építő-, fa- és épitőanyagipari dolgozók újítási mozgalmának tavalyi eredményeit. Az újítók az előző évinél 29 millióval többet, összesen 246 millió forintot takarítottak meg. Az idén még nagyobb előrehaladást terveznek és ezért részletes munkatervet dolgoztak ki és külön társadalmi bizottságokat alakítottak. A minisztériumokkal közösen a tavalyinál jóval többet, mintegy 30 iparági tapasztalatcsere bemutatót rendeznek. Ezeken azonban csak néhány új módszert tudnak ismertetni, s ezért az idén több száz jelentős újításról gyűjteményes könyvet írnak és azokat eljuttatják a vállalatokhoz. Ebben az évben már gondoskodnak a feltalálók építőipari gépeinek széleskörű felhasználásáról is. Közvéleménykutatás alapján kiválasztották a 12 legjobb gépet, s az Építésügyi Minisztérium gépjavító vállalatai megkezdték ezek sorozatgyártását. problémát, sok család helyzetén könnyít. Tovább javul az egészségügyi ellátás Elég, ha a régi állapotokra emlékeztetünk (három magán és három OTI-orvos látta el Ózd és a környező községek betegeit), hogy lássuk, mennyit javult az egészségügyi ellátás. Üj kórház nyílt, mely modern felszerelésével, 27 orvosával már el tudja látni a város betegeit. A kórház fenntartására, fejlesztésére évente 10 millió forintot fordítanak, jelenleg mégis túlterhelt, de ezt a kazincbarcikai új városi kórház megépülése enyhíteni fogja. Kielégítő a körzeti rendelők ellátottsága is, és Ózdon — elsőként az országban — bevezették a körzeti gyermekszak- rendelésí amelyet három orvos lát el, s amely jelentősen javította a gyermekek egészség- védelmét. Két éve nyílt meg az új rendelőintézet, amelyben tavaly már 20 szakorvos dolgozott. Az ötéves tervben biztosítani kell még hét üzemorvost — a kohászati üzem dolgozóinak létszámához mérten — és tizenkét körzeti orvost. A bölcsödéi ellátás javítására a Béke-telepen két, egyenként 40 férőhelyes bölcsődét építenek. A gyógyszertári ellátásnál az országos norma szerint 8000 emberre kell biztosítani egy gyógyszertárat. Özdon ma még 10—12 ezer emberre jut egy gyógyszertár. Az ötéves tervben ezért új gyógyszertárat építenek a Béke-telepen, amellyel egy időre megoldják a problémát. Az életszínvonal emelkedésének adatai Özd két legsúlyosabb gondja a kereskedelmi ellátás és a lakáskérdés. De érdemes megnézni néhány adatot, amelyek mind azt bizonyítják, hogy az életszínvonal emelkedés ezer a két legnehezebb területen is megmutatkozik. 1955-től Ózd áruforgalma több mint kétszeresére emelkedett. Az elmúlt évben már meghaladta a 200 millió forintot. Az élelmiszerforgalom részadatai pedig azt bizonyítják. hogy a magasabb tápértékű élelmiszereket — tejtermékeket, baromfit, húst és a Mirelit-árukat — fogyasztják leginkább az ózdiak is. Problémák vannak a zöldség-gyümölcs ellátásban (bár rengeteget javult az elmúlt évekhez viszonyítva) és sok jó •rendelkezéssel segített már a városi tanács is. A továbbiakban meggyőzéssel és nagyobb szervezéssel el akarják érni: a város környékén többen foglalkozzanak zöldség és gyümölcs termesztéssel, mert a rendkívül gyorsan növekvő ipari város egyre több zöldségfélét igényel. Segít majd a problémákon a zöldség- és gyümölcsraktár, amelyet a Szövetkezetek Országos Központja épít Özdon 12 millió forint költséggel. Ugyancsak sokat jelent majd az új FÜSZÉRT-raktór, amelyet még ebben az évben megépítenek. Ezzel a körülbelül 5 millió forintos létesítménnyel elérik, hogy az élelmiszercikkeket megfelelőképpen tárolhatják. További három zöldségboltot is építenek Ózdon a második ötéves tervben. Igen sokat fog javítani a kereskedelem helyzetén az új Állami Áruház, amely 1964-ben, 17 millió forint költséggel épül a kijelölt városközpontban. Ami a lakásokat illeti, Ózdon is, mint az ország sok más városában, rohamosan történik a lakásépítés, az egyre növekvő szükségleteket azonban csak kis mértékben tudják kielégíteni. Teljes megoldást végül is a 15 éves lakásfejlesztési program fogja biztosítani. , Mint az elmondottakból kitűnik. Ózd város nagy fejlődés elé néz a második ötéves tervben. Mindehhez természetesen hozzá kell még tenni: államunk sokat nyújt az ózdi • dolgozóknak, de vár is tőlük valamit Jó munkát, odaadást és szorgalmat, s nem utolsó- 'sorban mindezeknek, a fej 15- ,dést. jobb ellátást, kényelmesebb. szebb életet biztosító javaknak a megbecsülését, megőrzését. Hallania Erzsébet A vegyszeres gyomirtásé a jövő a mezőgazdaságban Ózd hatalmas fejlődés elé néz. S nemcsak ipari fejlődés elé — maga a város is gyarapodik, szépül, a benne lakó emberek körülményei is egyre jobbak lesznek. Hogyan fejlődik tehát Ózd a második ötéves tériben? 10 kilométer út, 10 kilométer járda Régen Ózd lakosságának ér- dekeivel vajmi keveset törőd- 1 tek, az emberek csak addig: voltak érdekesek, amíg dolgoz- j tak. Ezért' küzd Ózd még ma is nagy nehézségekkel a vízellátásban, a csatornahálózat, utak és járdák létesítésében. A vízzel még sokáig takarékosan kell a lakóknak bánniuk, de az ötéves terv végére a jelenlegi' 3500 köbméter helyett 8800 köbméter víz áll majd rendelkezésükre. A most folyó műszaki tárgyalásokon más módon is segíteni próbálnak a vízkérdésen, azzal a céllal, hogy megvalósíthassák a város lakóinak régi — és tegyük hozzá: jogos — kívánságát, a strandfürdő építését. Igen nagy összeget, 42 millió forintot fordítanak a szennycsatorna hálózat megépítésére. Ezt sürgetik a modem, állandóan épülő lakások ezrei, a középületek, a kórházak, s nem utolsósorban a város közegészségének védelme. Ma még nyílt árkokon folyik el a város szennyvize, s ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a város még mindig a járványok és fertőző megbetegedések egyik góca. Az ötéves tervben épülő csatornahálózat 1964-ben már üzemelni fog. A felszabadulás után hosszú ideig még mindig csak 5 kilométer kiépített útja volt a városnak. Ma 43 kilométer asz- faltúttal, ugyanennyi makadám mellékúttal és 39 kilométer járdával rendelkezik. Az ötéves terv idején 10 kilométer hosszúságú utat építenek, körülbelül 4 millió forint értékben. Ugyancsak 10 kilométer járda megépítésére kerül sor. Parkosítják a Béke-telepet A kommunális beruházások közül fontos és sürgős még a villanyhálózat bővítése. A város területén 13 kilométeres hálózatbővítés szükséges. Az ötéves terv első felében — 1962 végéig — ebből 6 kilométer épül meg. a fennmaradó bővítésre pedig 1963-ban kerül sor. Korszerűsíteni keli a közvilágítást is. A hálózat elavult, túlterhelt. Tervbe vették, hogy a községfejlesztési alapból kö< használását. Számos európai és] tengerentúli államban mind« nagyobb mértékben használ-J ják az említett vegyszereket,« hiszen az egyik legfőbb törek-' vés az, hogy minél kevesebben, termeljék meg a szükséges' mezőgazdasági termékeket. ; Az állami gazdaságok törek-. vései is élénken példázzák az új előretörését. Idáig nagyobbrészt a kukoricánál, a kalászo-; soknál alkalmazták a vegysze-, reket. Lódy elvtárs azonban' elmondotta: a gazdaságok arra! törekszenek, hogy a jövőben1 egyáltalán ne, vagy csak alig! kelljen kapát alkalmazniuk. Az a szándékuk, hogy a silót és a! burgonyát is vegyszeres műve-' léssel termeljék, s így rnegkö-' zelítsék a 200 mázsás termés-! átlagot. NAGYON SOK múlik a mezőgazdaság irányítóin, a szakembereken. Számos mezőgazdasági szakkérdésben kell ki-! mondani: amit eddig tettünk.1 az holnap már nem alkalmaz-! ható. A vegyszerek alkalmazásánál is ez a helyzet: igaz, nem könnyű feladni az évtizedek során elfogadott elveket, erkölcsi erő, határozottság kell ehhez. Mégis meg kell tenni Azelőtt a kapálásnak nagyon, sok jelentőséget tulajdonitól-' tak. Kiderült, hogv a kapálásnak a talaj vízgazdálkodásában, s egyéb vonatkozásában a gyom kiirtásán kívül semmi más szerepe nincs. Ezt kell megérteni elsősorban, s félre kell tenni azt a begyakorolt rutinírozottságot, amit az emberekben a korábbi évek elültettek. f Tovább lépnj azok tudnak, akik állandóan keresik az újat (garami) szerveknek, a tanácsok mezőgazdasági osztályainak kell megszervezniük. Átmenetileg azonban gondolni kell arra is, hogy kisebb területen. 20—30 holdas táblán próbálkozzék meg alkalmazásával a termelőszövetkezet is. A gazdaságok körzetében lévő termelőszövetkezeteknek az állami gazdaságbeli szakemberek is segítenek. Lényeges az is — mint azt a Növényvédő Állomás képviselője elmondotta — hogy az állomás szinte minden kérésnek eleget tud tenni, elegendő korszerű géppel rendelkezik ahhoz, hogy a vegyi gyomirtószereket a földekre kiszórja. A segítség tehát kézenfekvő. csak igénybe kell venni. Az idegenkedésnek nincsen helye, bizonyítják ezt már az országban elért eredmények is. A Borsod és Heves megyei állami gazdaságok üzemegysé- geiben kettő-kettő és fél mázsás terméstöbblet, az ország több gazdaságában pedig három-négy mázsás terméstöbblet mutatkozott a szuper-sze- lektív gyomirtószerek alkalmazása következtében. Régi normák avulnak e! Az előadás és a vita is bizonyította, hogy a fejlődés feltétlenül minőségi változással jár, s ennek jelentkezése a gyomirtószerek megjelenése is. Meg keli ismerkedni az újjal. °z az elsődleges. A világ gazdaságának fejlődése is paran- csolóan sürgeti a korszerű vegyszerek alkalmazását, a kémia nyújtotta lehetőségek felAZ ELMÚLT HÉT egyik napján hasznos előadáson vettek részt a Miskolci Értelmiségi Klubban megyénk mező- gazdasági üzemeinek, intézményeinek vezetői, képviselői. A téma a vegyszeres gyomirtás volt. Lódy György, a Borsod és Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főagronómusa tudományos igényű előadásán kívül hasznos gyakorlati ismeretekre is felhívta a figyelmet. A mintegy két órás előadásnak és az azt követő eszmecserének minden részletéről, de még egy hányadáról is nehéz lenne számot adni. Az előadó szavai szerint az állami gazdaságokban jól vizsgáztak a vegyi gyomirtó szerek. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy jóval nagyobb meny- nyiségű vegyszert is fel tudnának használni a gazdaságok, mint amennyit rendelkezésükre tudnak bocsátani. A résztvevők érdeklődése inkább a termelőszövetkezetek felé fordult, mivel köztudomású, hogy termelőszövetkezeteink egy részében még ellenzés, bizonyos tartózkodás mutatkozik a vegyszeres gyomirtást illetően. Fel kell zárkózniuk ; a tsz-eknek! , A vitában résztvevők szavai szerint a termelőszövetkeze- 'tekben azért idegenkednek a 'vegyi gyomirtószerek használatától, mert nem ismerik annak hatékonyságát, célszerűsé- , gét. alkalmazásának gazdasági kihatásait, s egy sor más ’előnyét. Igaz, hogy a kukorica gyomnövényeit irtó vegyszer kiszórása, kezelése, a megfelelő keverék előállítása sok gondosságot, alapos munkát igényel, mégis azt kell mondani, hogy a jövő a vegyi gyomirtó szereké. Indokolja ezt elsősorban a vegyszer gazdaságossága. Egy katasztrúlis hold Hungazinnal történő gyomirtása mintegy 580—600 forintba kerül, s ennek az eljárásnak a második évben is megvan a gazdasági kihatása. Némely tsz-ben azonban úgy gondolkoznak, hogy ha saját maguk végzik el a kapálást, akkor több jut részesedésre. Ez a nézet egyik hátráltatója az újnak. A felszabaduló munkaerő ugyanis eredményesen foglalkoztatható az intenzív kultúrák művelésénél, a kertészetben, s más, egyéb jövedelmet hajtó üzemágakban. A Hungazin, a Simazin, a Di- konir gyomirtószerek használata természetesen hozzáértést követel. Hogyan szerezzék meg ezeket az ismereteket? Az ankét során többen is foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Helyes javaslat is született. Az állami gazdaságokhoz meg kell hívni az érdekelt tsz-tagokat, vezetőket. Ezt három fázisban lehetne megoldani. Először is m«jg kellene tekinteni a kiszórást, majd a csőképződést, s később a kukorica tő rést. Az itt szerzett tapasztalatok nyilvánvalóan meggyőzőek lesznek Ezeket a látogatásokat természetesen — ahogy ezt Lód elvtárs is mondotta — nem a gazdaságoknak, hanem a termelőszövetkezeteket irányító
