Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-10 / 83. szám

I ESZARMAGYARORSZAG Kedd, 1962. április 14. il nőknek 314, a fiatalkoriaknak 137 szakmát szabadítottak fel a javuló munkakörülmények eredményeként A MINISZTERTANÁCS-nem­rég felhatalmazta a munkaügyi minisztert, hogy — tekintettel az egyre javuló üzemi munka- körülményekre — vizsgálja felül azokat a munkaköröket, amelyekben a Munka Törvény- könyve, illetve a különbözei miniszteri rendeletek tiltják a fiatalkorúak, meg a nők fog­lalkoztatását, s a szükség sze­rint csökkentse azokat. Az erre vonatkozó kormányrendelke- zést, a munkaügyi miniszter rendeletét a hivatalos lap áp­rilis 5-i száma közli. Az in­tézkedésekről a Munkaügyi Mi­nisztériumban a következők­ben tájékoztatták az MTI mun­katársát: — A kormány eddig megá­nak tartotta fenn azt a jogot, hogy esetenként módosítsa a Munka Törvénykönyve értel­mében a. fiatalkorúaknak és a nőknek tilalmas munkakörök jegyzékét. A most megjelent kormányrendelet egyszerűsíti ezt az eljárást és a munka­ügyi miniszterre bízza, hogy az egészségügyi miniszterrel és. a SZOT-tal egyetértésben hatá­rozza meg azokat a munkakö­röket, amelyekben fiatalkorú­ak és nők foglalkoztathatók. E megbízás alapján készült el az ugyancsak most közzétett mun­kaügyi miniszteri rendelet. A rendelkezés kiadását a fiatal­korúak és a nők részére tiltott szakmák széleskörű felülvizs­gálata előzte meg. A vizsgálat megállapította, hogy az el múlt években a termelés gé­pesítése, automatizálása követ­keztében sok szakmában lé nyegesen megjavultak a mun­kakörülmények, az eddigi ne­héz fizikai munka könnyebbé vált. Ennek és részben a több szakmában rövidített munka­időnek eredményeként az egészségügyi ártalmak jelentős része is enyhült, vagy meg­szűnt. Ilyen körülmények kö­zött a tilalmak nagy része már feleslegessé, sőt a fejlődés akadályozójává vált mind a dolgozók, mind a népgazdaság szempontjából. A Munka Tör­vénykönyvének harmadik szá­mú melléklete 260 munkakör­ben tiltotta a 18 éven aluli fiatalok foglalkoztatását. Ez, a felülvizsgálat eredményeként, most 63-ra csökkent, vagyis a rendelet 197 szakmát szabadít fel a fiatalkorúak számára. A nők foglalkoztatása 370 szak­mában volt tiltott a különböző rendelkezések szerint. Ezekből most 56 maradt, tehát 314 munkakör a nők részére is szabaddá vált. szerezték hozzá a szakmunkás­képesítést. A rendelkezések, szerint idősebb szakmunkást kellett melléjük állítani fel­ügyelőül. A szakmunkáshiány- nyal küzdő vállalatok nagyobb részének nem volt módjában felügyelőt adni a fiatal mun­kás mellé, tehát inkább fel sem vette, vagy ha nála sza­badult fel, elbocsátotta, eset­leg alacsonyabb munkakörbe helyezte. A rendelet most ezt az intézkedést is feloldja, a tiltó rendelkezés tehát a jövő­ben nem terjed ki a szakmun­kás-vizsgát tett fiatalkorúak­nak abban a munkakörben va­ló foglalkoztatósára, amelyben a képesítést megszerezték és foglalkoztatásukat az orvosi vizsgálat nem ellenzi. Bányásztanulók országos versenye Perecesbányán Tegnap kezdődött meg Pere­cesbányán a bányásztanulók országos versenye. A szakma kiváló tanulója versenyen huszonheten indul­tak. A 27 fiatal az ország sujtólégmentes bányáinak ta­nulója. Tegnap elméleti fel- készültségükről adtak számot. A gyakorlati munkaversenyre kedden és szerdán kerül sor. A verseny első három helye­zettje szakmunkás bizonyít­ványt kap — külön szak­munkásvizsga letétele nél­kül. — Ezenkívül az első he­lyezett még külföldi üdültetés­ben is részesül, a második és a harmadik helyezett pedig tárgyjutalmat kap. Bánkuii Gábor iuauuiiniuMUiuiiimHiiuiiui:iiiiiuiniiiii[[iiimiMit[nwiiHnm«H^ — AZ EDDIGI intézkedések szerint 18 éven aluli fiatalok még akkor sem kezelhettek gépeket, készülékeket, ha meg­Mezőgazdaságunk legna­gyobb vetésterületű növénye, a takarmányozásnak, s így a hús­termelésnek is alapja; a kuko­rica. Termesztési rendszere az utóbbi években változni kez­dett, a következő években pe­dig egészen át kell alakulnia, idomulnia kell -a korszerű, nagyüze i gazdálkodás köve­télményéihez. A Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet­ben — ahol a vetésterületnek már több mint hetven száza­lékán termesztett, értékes tu­lajdonságú hibrid-kukoricákat kinemesítették —, több éves kísérletet folytattak a kukori­ca optimális agrotechnikájá­nak megállapítására, A kísér­letek eredményeit most össze­gezték, s ezeket a gyakorlat, az idén mór alkalmazhatja is. A vizsgálatok egyik érdekes tapasztalata, hogy a termés- eredményeket számottevően befolyásolja a vetés sűrűsége. Az MV 1-es és az MV 40-es hibrideknél a legnagyobb ter­mést a holdankénti 24 ezres, tehát a kis gazdaságokban ha­gyományosan alkalmazottnál csaknem 2,5-szer nagyobb tő­szám eredményezte. Elét éven át folytatott sok­oldalú kísérletek bebizonyítot­ták, hogy a kapálásnak a gyomtalanításon kívül más kedvező hatása nincs a ku­koricára. A vegyszerrel gyom- talanított területeken általában nagyobbak voltak a termések, mint ott, ahol kapáltak. Sőt azokon a vegvszerezett táblá­kon, amelyeken három éve nem kapáltak és monokultúrá­sán termesztették a kukoricát, a talaj nemcsak teljesen gyom- talan volt, hanem 'állapota Is javult. A kukorica tehát „nem kapásnövény”, de ez távolról sem jelenti azt. hogy ahol még nem áll rendelkezésre gyom­irtószer, ne kellene gondosan kikapálni a gyomokat. *:• •:* *;• •> •> *:• Arra a kérdésre, hogy mely munkakörök szabadultak fel a fiatalkorúak és a nők számára, a Munkaügyi Minisztérium­ban példáiképpen említették többek között az építőipar anyagmozgató munkaköreit, ahol gépesítették a munkát és ennek következtében a fiata­lok, valamint a nők fizikai erőkifejtés nélkül, biztonságo­san dolgozhatnak. A fameg­munkáló iparban is megszűnt a gépek kezelési tilalma. A veeyinarban szintén fennállott a tilalom olyan munkáknál, ahol nyitott edényekben tá­rolták és dolgozták fel a mér­gező hatású anyagokat. Azok­ban az üzemekben, ahol most zárt csőrendszerben tárolnak, termelnek, vagy pedig a sza­badba telepített berendezések káros gázai*feyorsan elillannak, szintén dolgozhatnak a nők és fiatalok. Sok szakma szabadult fel az élelmiszeriparban, a szesziparban, a gumiiparban, a~. kereskedelemben stb. HANGOZTATTÁK a Mun­kaügyi Minisztériumban, hogy a könnyítések a most megjelent rendelettel nem zárulnak le. Ahogyan a munkakörülmé­nyek tovább javulnak, asze­rint újabb szakmákban old­ják fel a tilalmat. A rendelet a vállalati igazgatóknak is mó­dot ad rá, hogy a szakszerve­zeti bizottsággal egvetértésben az üzemorvos javaslatára, be­látásuk szerint feloldhassák az egyes munkakörökre vonatko­zó tilalmat, de a helyi körül­ményektől függően el is tilt­hassák azoktól a nőket, illetve a fiatalokat. Másfélmillió«? mrglakarí<Ú8 Borsod nádnsdon A Borsodnádasdi Lemez­gyár hengerészei az első ne­gyedévben az előírtnál másfél- millió forint értékű anyaggal kevesebbet használtak fel a hcngereltáruk készítéséhez. A jó eredmény elérésében nagy részük van a szocialista brigád címért vetélkedő hengerész­brigádoknak. A hengerműben ugyanis 33 munkacsapatból 31 vesz részt az igényes ver­senymozgalomban. Az egyik legjobb eredményt Kelemen Gábor 14 tagú szocialista bri­gádja érte el: 150 000 forint értékű finomlemezt hengerelt megtakarított anyagból. D Diósgyőr! Papírgyárban rátértek a folyamatos gyártásra A Diósgyőri Papírgyárban áprilistól rátértek a folyama­tos gyártásra, vagyis a terme­lés — az eddigiektől eltérően — vasárnap sem szünetel. Ez­által a termelőberendezéseket lényegesen jobban használhat­ják ki. Az új munkarend be­vezetésekor mintegy tíz száza­lékkal növelték a munkások létszámát, de a folyamatos üzemeltetéssel csaknem ugyan­ennyivel emelkedik majd a gyár termelésé is. Egy év alatt — a tervek szerint — mintegy 200 tonnává* több papír ké­szül az eddiginél. A folyamatos gyártás bevezetésével lehetővé vált a dolgozók csökkentett munkaidőben történő foglal­koztatása is. A munkások így az eddigi heti egy pihenőnap helyett kettőt élveznek anél­kül, hogy keresetük csökken­ne. Az ország papírgyártó üzemeiben elsőként Diós­győrött alkalmazott új munka­rend tapasztalatait felhasznál­ják majd a többi papírgyár­ban is, amelyekben ez év má­sodik felében szintén áttérnek a folyamatos gyártásra. i»_ reggel a Mis­Vasarnap kolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében folyta­tódtak az V. Országos Ifjúsági Kamarazene Fesztivál koncert­jei. Az előző, szombati hang­versenyeken hallott mintegy hatvan szám után körülbelül harminc kamara-művet mutat­tak be a különböző zeneisko­lák növendékei. A hangversenyek után, va­sárnap délután ült össze a zsűri, majd a hangverseny- teremben sor került az elhang­zott koncertek értékelésére. A kamaramuzsikálásnak a zenei nevelésben elfoglalt döntő fontosságú helye ma már nem lehet vita tárgya. Az immán öt esztendeje folyó or­szágos ifjúsági kamarazene fesztiválok ékesen bizonygat­ják ezt. Bizonyítja ezt a leg­utóbbi, Miskolcon tartott fesz­tivál is, amely nemcsak orszá­gos jelentőségű kulturális ese­mény volt, hanem az ország valamennyi zeneiskolájának szereplésével sokrétű anyagot is szolgáltatott a hallgatóknak, a zenekedvelőknek és a zenei nevelőknek. Mennyiségi szempontból igen hatalmas fejlődést tükrözött ez a találkozó. A három kon­cért a maga, mintegy kilencven számával, valójában hat hang­versenynek felel meg. Sok volt fez elhangzott anyag, a meny- syiség már erősen feszegeti a kétnapos fesztiválok kereteit. Igaz, nagyon örvendetes ez a Kísérletek a kukorica nagyüzemi termesztésére az az öt perc (vagy me több) alaposan megtisztítoíl a Széchenyi utcát. Siettem, de egy pillanat! meg kellett állnom, kúpra! szemmel nézve ezt a szédíti világvárosi forgalmat, í akkor már tudtam, hogy e volt az értelme az egésznél Mi vagyunk az ország másé dik városa! Nos, tessék, m> lyen könnyű bebizonyítani Csak egy kicsikét össze kéj gyűjteni a tömeget a bűvé lámpa segítségével... Csak egy bibije van a d« lógnak: ha ezt egy ómul idegen nézi, okvetlenül fe! tűnik, hogy mennyi mérge ember van ebben a várói ban... Hinták A napsütéses szombat dél után és vasárnap megtelt 1 Népkert gyerekekkel. A be kerített játszótér alig ki üt kő zott füvén hancúroztak, elé kerültek a labdák, a kisvöd rök és a lapátok. A kisebt gyerekek nem is unatkoztak s tulajdonképpen a nagyok bakról sem lehet ezt elmon dani. De labdázni és kerge tőzni nem lehet olyan sokáig belefárad az ember, ha még annyira fürge is és bármi' lyen kiéhezetten szaladt i! ki az első (kicsit úgyis meg' késett) tavaszi napsugárra Mit csináltak hát a gyere kék? Például ezt: föl másíj tak egy padra, ráültek *j támlájára és hátrahuppah] tak. Vagy: fölálltak a tárrt-j Iára és nagy sikongással lej ugrottak a földre. Ez is ment egy darabig, de azért gyerek a gyerek, hog) szeresse a változatosságot; Néztek köröskörül, de nerí találtak más szórakozást! Erre aztán egymást kezdték gyömöszölni a még alig fél* száradt földön. Akkor néztem körül ma­gam is, hogy lássam: egyál­talán miért játszótér a ját­szótér? Hát azért, mert ott vannak a hinták. Azaz csak a hinták váza. Mert a hintá­kat már régen leszerelték. De miért nem szerelték még vissza? Itt volt a hosszé tél, a sokáig vajúdó tavasz­felkészülhettek volna már aí igazi tavasz fogadására a hintákkal is. Néhány napja már megenyhült annyira ak idő. hogy sejteni lehetett: megkezdődik a hinta-szezon is... «I. E.) Öt perc Nagy a forgalom a villany­rendőrnél. Magunk is ott to­pogunk az egyik sarkon, épp most váltott a lámpa pirosra, annyi baj legyen, várunk egy keveset. Jó, jó, siet az ember, de ugyanakkor be is tartja a közlekedési szabályokat és még büszke is csöppet, hogy ilyen remek ' berendezés kényszeríti erre, mint ez a nemrég rendbehozott villany­rendőr. Gyűlik az ember az átel­lenes sarkokon, s kezd gyűlni a kocsi is. A villamosok el­mentek, újak jönnek helyük­be. Tudtommal három per­cenként járnak a villamosok, de ez biztosan nem így van, mert már a második megy el, s a lámpa még mindig piros. Megunjuk a lámpát nézni, fölpillantunk a fülkébe. A lámpák parancsnoka épp ki­hajol kis ablakán és beszél- ,get valakivel. Rendben van, de miért nem lehet azért zöldre kapcsolni? Mikor megnéztem az órát, már álltunk ott egy ideje. Mégis öt percet sikerült le­mérni, mire... De akkor már a következő képet rhutatta az utca: né­hány árva járókelő ballagott át a bűvös zöld lámpától óvott üres téren, és hosszú szakaszon sehol se lehetett egyetlen autót se látni. Majd feltűnt egy személykocsi, a vezető meghökkenve lassí­tott, aztán — még mindig meghökkenve — áthajtott a zöld jelzésen. Azt hitte talán, hogy éppen őt várták ilyen megtisztelő díszpompával? Ezzel szemben tömött ko­csisor töltötte ki a keresz­tező utcákat, zsúfolt autó­buszok pöfögtek egymás nyo­mában, vezetők hajoltak ki a kormánykerék mellől: mi az, talán valami zűr van? De nem volt semmi zűr, azonkívül, hogy némelyek to- porzékoltak a türelmetlen­ségtől és óráikat nézték pil­lanatonként. Aztán váltott a lámpa és ... bömbölve lódult meg a kocsisor, a kerekek egy-, mást érték, micsoda forga­lom! És négy sarokról zú­dult le az emberáradat, el- özönlötte az úttestet egy vil­lamosszerelvény szélességé­ben. De ez nem volt bai, hiszen, mondom, nem volt ott egy darabnyi jármű se, Szinkronizál iák és felújítják Walt Disney naavsikerű rajzfilmjét, a Pinocchiot filmjét, amelyet évekkel eíj előtt már nagy sikerrel jót szottak hazánkban. A kedv«! .történetet most magyarul be .szélő változatban mutatják b1' ’A Pannónia Filmstúdióba« [már hozzákezdtek a szinkroí -elkészítéséhez. A „fordítógyá!" [ban” ezenkívül is több filméi1 ’dolgoznak. Szinkronizálják j Meglepetés a cirkuszban cím11, -szovjet filmvígjátékot és Aj [utolsó tanú című nyugatném®] [társadalmi drámát is* Nemzetközi w utya versenyt rendeznek Magyarországon A felszabadulás óta az ide1* először rendeznek Magyarod szágon nemzetközi kutyaver' senyt. Puly Aladár, a Magyal Ebtenyésztők Országos Szövet­ségének elnöke tájékoztatásai közölte, hogy június 23-án es 24-én a Városligetben, az ipari vásár területén rendezik mei a minden eddiginél nagyobb szabású kutya-szépségversenyt és munkakutya-vetélkedést. A nevezések máris megindultak, Előreláthatólag 600 hazai és 40" külföldi kutyát bírálnak el, il­letve díjaznak majd. Mos első- ízben ítélik oda a Kutyate- nyésztök Világszövetségéneit nemzetközi díjait: a legszebb kutya kapja a szépség-sampio' nátus, a legügyesebb, illetve 4 legszívósabb pedig a munka' sampionátus díját. Az érdekesnek ígérkező nem­zetközi verseny iránt Eurvpa- s zerte élénk érdeklődés ta­pasztalható. Az ideiglenes elő­jegyzések szerint máris több száz külföldi tenyésztő jelent-1 kezeit. szombathelyiek Hajdú: Szvit-}[ jét és Stamitz Trio-ját, a ba-){ jaiak Suchon: szlovák gyér- •: mekdalait, a budapestiek Su-}i gár gyemiekdarabjait, a ba- •; jaiak Vivaldi: Trioszonatá-ját.}• A gyengébben sikerült számok.; közül a nyíregyháziak Fepusch :•[ Szonátá-ja említendő meg,} mint a fesztivál átlagától} messze elmaradó produkció. •< A fesztivál jSSSSj nek néhány, fentebb említett*: pontján túl, szólni kell a két-*: napos találkozó egyszerű ren-.j dezéséről, amely az egyöntetű} megállapítás szerint messze.* felülmúlta az eddigi feszti vá-} lókét. Nagyszerű volt az ér-1; kező csoportok fogadása, be-*: osztása, elszállásolása, a hang-}: versenyek megrendezése és.; nem utolsósorban a fesztivál} előkészítése. A zsűri, a minisz-.* tórium küldötte, a részvevők} egyaránt megemlékeztek erről.? Külön dicséret illeti az egész*: szervezést és rendezést moz-J gató Flach Antalt és legfőbb.*, segítőit: Hegedűs Gyulát, Né-* véli Józsefet, Hetényi Margitot.% Kováts Irént, dr. Friedrich Józsefnét és a két. miskolci;[ zeneiskolai igazgatót: Forrai ■ Istvánt és Erdélyi Lászlónét.'i Tok Miklós, a városi tanács.} művelődésügyi osztóivának ve-} zetője a város eeész lakossága-}*, nak nevében mondhatott kö-} szönetet a fesztivál résztvevői-}:} nek az emlékezetes művészi •:< élményért és adhatta át a fesz-}:} livál művészi emlékDlakettiét,**. a díszokleveleket és emlék-}*} albumokat. , § Tartalmas, lelkesítő volt ez*:* a fesztivál. .................... ❖ Benedek Miklós Hamarosan felújítják Walt Disney Pinocchio című rajz­helyiek Haydn Trio-ja, a szé­kesfehérváriak Haydn Vonós­négyes-e, de nem volt helyes választás a dunaújvárosiak Haydn D-dur Dito-jának be­mutatása, mert ez a vállalko­zás messze meghaladta a gyer­mekek erejét. A sok jó vokál-szám dicsé­retén kívül meg kell jegyezni, hogy nem helyes egy-egy opera duettjét, tercettjét ka­marazene-számként kiragadni és gyevmekkoncerteken szere­peltetni, mert az messze meg­haladja a fiatalok erejét. Igen helyes választás volt például a Mozart Nocturnok megszólal­tatása ebben a műfajban (a veszprémiek adták elő). Hely­telen volt viszont az Adám Bravúrvariációk megszólalta­tása (Székesfehérvár), mert az elsősorban virtuóz célokat szolgál. a _ kamaramu­Az ifjúsági zsikálás mű­faji problémái kapcsán felme­rül az a kérdés is, hogy a con­certo grosso-k kamarazenének tekinthetők-e? Megfontolandó, hogy a jövőben szerepeltes­sük-e hasonló jellegű fesztivá­lokon. Nincsen mód és hely a fesz­tiválon részt vevő harminc- három zeneiskola külön-külön méltatására, vagy akár csak megemlítésére, azért a már említetteken kívül csak egyet- kettőt ragadunk ki a legjobbak közül: az egriek Kompanyejec: Bölcsődal-át, a budapestiek Telemann: E-dur Trio-ját, a diósgyőriek Szervánszky: Szvit-jét, a tatabányaiak rézfú­vós toronyzenéjét, a gyulaiak Gárdonyi: Tükörkánon-ját, a jék kdzkinccsé és alkalmaz­ható legyen a zeneoktatásban. Az új magyar műveknek ifjú­sági kamarakoncertekre ' tör­ténő beiktatása azonban igen nagy körültekintést, fokozott gondosságot igényel, válogatást kíván. Erre a fesztiválra is be­csúszott egy-két olyan új ma­gyar mű, amely inkább kísér­leti, mintsem ifjúsági koncer­teken bemutatható darab és akadt olyan is, amely nem alkalmas gyermeki tolmácso­lásra. . Értékes jellémzője volt a fesztiválnak az egyes művek előadásánál tapasztalt, igen jelentékeny technikai, hang­szerkezelési fejlődés is. Elsősor­ban a vonósoknál, másodsor­ban a zongoraszámoknál ész­lelhető ez a gyarapodás. Az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy egyes vonós­számoknál a gyermekek nem tudtak alkalmazkodni a prae- Iclasszikus számokhoz. Ez fő­leg az olyan iskolák növendé­keinél fordult elő, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő vonós- tanár. A fúvós hangszereknél néhány igen szép beintonálást hallottunk, de a fúvósok szín­vonala összességében elmarad a vonósok mögött. Sok olyan bécsi klasszikust hallottunk, amelyek előadása- csaknem tökéletesen kielégítő volt. örvendetes, hogy a gyer­mekek úrrá tudtak lenni e művek stílusnehézségein. Igen jó volt a veszprémiek Haydn Divertimento- ja, a szombat­szamszerű fejlődés, amely az előző éVi fesztiválhoz viszo­nyítva százszázalékos emelke­dést mutat. ! A fesztivál azonban nemcsak számszerűségében, az elhang­zott művek számának növeke­désében mutat nagyarányú fejlődést, hanem igen jelentős előrelépést tapasztalhattunk színvonalban is. Ismét emel­kedett a nívó, igen tartalmas, lelkesítő volt a három koncert műsora. Ennek megítélésénél elsősorban az az irányadó, hogy a gyermekek miként kö­zelítették meg az előadott mű­veket, tartalomban mit jelent számukra a muzsika. Megállapítható — ezt tük­rözte a bemutatott számok döntő többsége —, hogy a stí­lus, a tartalom tekintetében a gyermekek közelkerültek a müvekhez, előadásuk és a fesz­tivál egésze ezért volt meg­győzőbb az eddigi fesztiváloké­nál. Örvendetes vf»s.iioues gy elem re méltó vonása volt a miskolci kamarazene fesztiválnak a magyar művek nagy száma. Ez igen jó jel. Az elhangzott művek száma az összes bemu­tatott műveknek mintegy har­minc százalékát jelenti és bő­ven találunk köztük új magyar műveket is. Nagyon sok jó, magyar kamarazene-mű már megjelent, de sok még „lap­pang”. A Zeneművészeti Szö­vetség sokat tesz érte, hogy mind több új magyar mű vál­Tartalmas, lelkesítő koncertek Feljegyzések az V. Országos Ifjúsági Kamarazene Fesztiválról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents