Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

▼fterfmar», WfÜ, ApHTh 8.

BSeAKMA<TTARO«S*AO

S

Tovább a megkezdett úton

Tfz éves a Diósgyőri Éfelmiszerkiskereskedelmi Vállalat

Jubileumi termelési tanáeshuxáson tüntették ki a rtíllalat legjobb dolgozóit

A HALMAJI ARANYKALÁSZ Termelőszövetkezet 1960 decemberében alakult. A kezdet nem volt a legkedvezőbb, hiszen mindössze 180 hold őszi búza vetésünk és 20 holdnyi őszi mélyszántásunk volt. 1961 tavaszán ugyancsak neki kellett gyiirkőznie a tagságnak, hogy biztosítsa a kenyér- gabona vetéstervet, és tavaszi szántással pótolja az elmaradt őszi mélyszántást. A nagy aszály is sok kárt okozott.

A Szikszói Járási Tanács mezőgazdasági osztálya 1961 végén értékelte a járás termelőszövetkezeteinek az egy munkaegységre jutó jövedelmét. Az értékelés alapján — az újonnan alakult termelőszövetkezetek között — a halmaji Aranykalász Tsz végzett az első helyen,1-míg az összes termelőszövetkezetek között a harmadik helyet foglalta el. De közötte volt airmak az öt termelőszövetkezetnek is, amelyek teljesítették 1961. évi áruérlékesítési tervüket. A halmaji termelőszövetkezet vezetősége és tagsága ugyanis idejében felmérte azokat az előnyöket, amelyek az áruértékesítési terv teljesítéséből adódnak, s nem vitte terményeit és termékeit- a szabad piacra.

A termelőszövetkezet már sokkal kedvezőbb körülmények között indult neki az 1962. évnek. Őszi vetéstervét (404 hold búza, 21 hold rozs, 22 hold őszi árpa) maradéktalanul teljesítette és 20 hold híján elvégezte az őszi mélyszántást is. A tavaszi mező- gazdasági munkák megkezdése előtt. a termelőszövetkezet nagy változáson ment át. A járási tanács mezőgazdasági osztályának javaslata alapján, a termelőszövetkezet áttért a teljes gépesítésre. A gépek nagy részét már leszállították, s bízunk benne, hogy az AGROKER Vállalat, még a nagy munkák megkezdése előtt, a hiányzó gépeket is leszállítja. Gondolunk itt elsősorban még egy vetőgépre, a sima hengerre és a burgonya- ültető gépre. A kévekötőaratógépek egyelőre még ráérnek.

A tavaszi vetéshez szükséges vetőmagvak megv annak, Üj jelenség, hogy ebben az évben 30 holdon öntözéses kertészetet létesítünk, hogy ezek termékeivel is hozzájáruljunk Miskolc város zöldségollátásá- hoz. A késői kitavaszodás természetesen nagy feladatot ró valamennyiünkre. A termelőszövetkezet vezetősége azonban bízik a szövetkezeti tagságban. Nagy feladat vár az Ádám Bálint vezetése alatt álló kertészeti brigádra, hiszen szorgalmas munkájukon múlik; mennyit nyújt a termelő- szövetkezet egyik fő bevételi forrása. A termelőszövetkezet vezetősége a munkák időben történő és maradéktalan elvégzésére prémiumokat állapított meg. így például a cukorrépánál — az 50 százalékos munkaegység részesedésen kívül — minden megtermelt mázsa cukorrépa után 1 kiló cukrot kap a tsz-tag. Kukoricánál. burgonyánál és takarmányrépánál a termés 20 százaléka a Rigót illeti meg. ezzel szemben 600 négyszögöl napraforgót. 150 négyszögöl mákot és 300 négyszögöl silókukoricát tartozik bekapálni. A nnp- raforgószár a tagot illeti meg. Az aratásra és a szénobetaka- rításra ugyancsak kidolgoztuk a premizálási tervet, annak alkalmazására azonban csak akkor kerül sor, ha valamilyen oknál fogva gépi aratás és kaszálás nem lenne bizGeográfusok országos találkozója Miskolcon

hét akadémikus túrt előadást a* Értelmiségi hiúbban

Minden év tavaszán mcjjrcndeziK a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat földrajz-geolópiai szakosztályainak országos választmányi ülését. 1962. április 9-én, hétfőn, Miskolcon tartják ezt az országos értekezletet, melynek célja az elmúlt évben végzett földrajzi és geológiai ismeretterjesztő munka értékelése, a jó és hasznos tapasztalatok kicserélése és a további feladatok megjelölése. Korábban mindig Budapesten tartották az országos választmányi üléseket, az idén azért esett a választás Miskolcra. mert több év óta itt a legeredményesebb a földrajzi Ismeretterjesztő munka.

Külön kiemelkedő esemény lesz, hogy a választmányi ülés után az Értelmiségi Klubban nyilvános előadást, tart dr. Bulla Béla akadémikus. egyetemi tanár, amerikai, és dr. Szádcczky Kardos Elemér akadémikus indiai útjáról.

Másnap délelőtt az országos küldöttek egyik csoportja természetföldrajzi tanulmányutat tesz a Szinva-völgyében, dr. Peja Győző Kossuth-dljns és Juhász András főgeológus vezetésével. i.Ulafüre- den a bai lángok mikroklímájáról dr. Szabó Gyula tanár tart clőTiz esztendővel ezelőtt, 1952- ben a diósgyőri és a Diósgyőr környéki dolgozók jobb ellátása végett hívták életre a Diósgyőri Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot. Az - évtized során sok nehézséggel kellett megküzdeniök a vállalat dolgozóinak. A régi, korszerűtlen boltok nem voltak megfelelőek. A II, III. kerület fejlődésével fokozottabb feladat hárult a vállalat dolgozóira, hiszen az új lakónegyedek fejlődésével jelentősen megnövekedett a fogyasztók száma. Az 1952-ben létesült' vállalat mintegy 90 boltegységet számlált. Azóta már 104 fűszer-csemege, élelmiszer-, tej-, hús- és kenyérbolt várja a fogyasztókat.

A legforgalmasabb helyeken, mint például Pereces-bányatelepen a vállalat a régi kiszolgálási forma helyett önkiszolgáló eladási rendszert vezetett be.

Gömóri Jenő elvtárs. a vállalat igazgatója, a pénteken megtartott jubileumi termelési

között elmondotta azt is, hogy az elmúlt esztendőben a vállalat több mint 102 százalékra teljesítette tervét. A vállalat fennállása óta mintegy 60 millió forinttal nőtt a boltok forgalma.

Ay jubileumi termelési tanácskozás emlékezetes mozzanata volt, amikor Demeter Béla elvtárs, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára kiosztotta a törzsgárda jelvényeket. Azok, akik 20 esztendeje táradoznak a diósgyőri dolgozók ellátásán, arany jelvényt kaptak. Harminckilenc kereskedelmi szakember érdemelte ki e magas kitüntetést. Ä vállalat megalakulása óta 96 dolgozó munkálkodik a lakosság jobb ellátásán, ezért mindany- nyiukat ezüst törzsgárda jelvénnyel tüntették ki. A bronzfokozatú törzsgárda jelvényt 101 kereskedelmi dolgozó tűzhette mellére.

A vállalat igazgatósága és szakszervezeti bizottsága a ju20 millió forint a borsodi takarékszövetkezetekben

Borsod megyében 18 falusi takarékszövetkezet működik. A falu dolgozóinak ezek a valóságos kis bankjai egyre nagyobb forgalmat bonyolítának le, s betétállományúk már elérte a 20 millió forintot. Különösen a mezőkeresztesi és a gönci takarékszövetkezet bonyolít le nagy forgalmat; betétállományuk már meghaladta a két-, iletve a másfélmillió forintot A tarcali, a tokaji és a tállyai takarékszövetkezet betétállománya is az egymillió forint felett jár.

A földmű vesszővel kezetek

mindenütt eredményesen munkálkodnak a takarékszövetkezetek megerősítésén. Ernődön a S7.ÜVOSZ V. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy a takarékszövetkezet taglétszámát 300-ra növelik. A nagy érdeklődésre való tekintettel több borsodi községben készülnek újabb takarékszövetkezetek megalakítására. A második negyedévre tervezik a' tiszabábolnai. a cserépfalusi és a taktaharkányi takarékszövetkezet létrehozását.

Jelentés a* árvízvédelemről

A szokatlanul nagy mennyiségű csapadék erősen" meg- üuzzasztotta a borsodi folyókat. A viz több helyen kilépett medréből, s elöntötte az árterületeket. Az elmúlt napokban százuk és százak álltak a gátakra, hogy éber figyelemmel kísérjék a vizet, s ha kell, védekezzenek. Az árvízvédelmi helyzettel kapcsolatban beszélgettünk Vczse Sándor elvíárssal, a Vízügyi Igazgatóság vezetőjével. Az alábbiakat mondotta el:

— A Tisza a Tokaj feletti szakaszon kisebb mértékben Miár apad. Tokajnál a Tisza vízállása szombaton 777 centiméter volt. A Tisza Tokajtól^ lefelé még árad. Zeinplénagárd és Vcncselő között másodfokú/ a Takta-csatorna környékén! elsőfokú, Tiszalteszi és Sajó-] örös, illetve a déli részeken. Borsodivánka. Sarud és Né-] gyes között pedig harmad-, fokú védelmi készültséget ren-] •lelt el az igazgatóság. A déli. vidékeken Tlszapalltonya és] Tiszakeszi körzetében a uyárl gátak már nem tudtak ellent-] állni az árhullámoknak, s így a víz valamennyi térülőién el-] öntötte az ártereket. <

A Bodrog még erősen árad,] Szombaton Sárospataknál 577 centiméteres volt a vízszint.] Bodrogszegl, Olnszliszka. Vég-, ardó és más helységek mé-] iyebben fekvő épületeiből, s a- tokaji hullámtérben lévő két' lakásból kiköltöztettek a lakó-' kai, s az anyagi értékekei biz-! tonságba helyezték. ]

A Sajó és a Hcrnád is erő-, sen árad. A Sajó mentén] másodfokú a védelmi készült-! ség. ;

Az előrejelzés szerint áprl-. lis S-án, 9-én Tokajban 780—] 790 centiméterrel tetőz a Ti-, sza, Tiszafüreden ll-én, mint-] egy 700 centiméterrel.

A továbbiakban Vczse elv-] társ elmondotta, hogy a Viz-, üft.vi Igazgatóság árvízvédelmi] könnyű és nehéz készenléti' részlege állandó készültségben] V;|n. a készenléti osztagok' szükség cselén azonnali segít-] Ségot tudnak nyújtani a lakos-, tágnak. Jelentős mennyiségű,

gépi eszköz, vontató, mentőeszköz áll rendelkezésünkre. Megtudtuk még azt is, hogy működésben vannak a belvízi szivattyúk, melyek az átszivárgóit területekről másodpercenként 18 köbméter vizet emelnek át a folyókba. Üzemképes 30 hordozható szivattyú is. 6-án a veszélyeztetett szakaszokon mintegy 1500 ember teljesített árvízvédelmi szolgálatot. Igen jó a lakosság, a Vízügyi Igazgatóság, illetve a tanács és a tsz-ek együtt- működése.

Az elkövetkező napokban előreláthatólag lassú apadás várható.

tsosí tható.

A TSZ VEZETŐSÉGE, felmérve a szocialista munka- verseny előnyeit, feltételeket dolgozott ki az egyes brigádokra. A legjobb eredményt elérő brigadvezető, valamint a kollektíva 2—2 tagja a termelőszövetkezet költségén megtekinti a Mezőgazdasági Kiállítást, ahol sokat tanulhatnak és tapasztalhatnak.

Béres István

. elnök

adást. Ezzel egyidejűleg a vendégek másik csoportja az Avas és Miskolc város neveztességeivei és földrajzi érdekességeivel ismerkedik meg. Ez utóbbi csoportot Éber József és- Erisnyák Nándor TIT szaktitkárok kalauzolják. Délután mindkét csoport megtekinti a Miskolci Pamutfonodát.

tanácskozás előadója ismertette a vállalat 1961. évi eredményeit. s a tíz esztendőben elért Razdag fejlődést, majd köszönetét mondott a vállalat dolgozóinak önfeláldozó munkájukért. Beszámolójában többek

bileumi termelési tanácskozáson jelentette be. hogy a Diósgyőri Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat minden dolgozója egy heti nyereségrészesedésben részesül az elmúlt évben végzett láváié munkáért.

Pillanatkép a Gönci Kőbányából

— A Súgván Endre Kulturális Szemle mezőkövesdi járási bemutatóját ma délelőtt Mezőkövesden, a gimnázium nagytermében és az Ifjúság Házában, a miskolci járási bemutatót pedig a gesztelyi művelődési otthonban rendezik meg. (Hernádnémeti állomásról autóbuszjárat közlekedik a művelődési otthonhoz.)

A kőfejtés még ma is a legnehezebb munkák egyike. A kirobbantott: andezit közölt

akadnak több tonnányi darabok is. Ezeket nem is olyan régen kézierővel zúzták kisebbekre. hogy azok az őrlőbe kerülhessenek. Ma már a hatalmas bányaudvaron lég- kompresszor berreg, lyukakat fúrnak a paxit számára. Ma így robban tgatják kisebb és még kisebb darabokra a kőtömböket.

Öntevékenyen harmadannyi idő alatt javították ki a motorhibát

Az Ózdi Kohászati Üzemek Tüzállóanyaggyárában az ezer tonna nyomóerejü téglaprés motorja a napokban meghibásodott. A motort kijavítás végett, szokás szerint a központi műhelybe kellett volna szállítani. Ez viszont több mint hatvan óra munkakiesést idézett volna elő. Dovala József villanyszerelő és Héri Károly

lakatos brigádja — a soron- lévö munka fontosságára — házilag, öntevékenyen megszüntették a motorhibát huszonkét órai munkával, vagyis harmadannyi idő alatt. Ezzel hatezer darab — az acélműben a csapolásnál nélkülözhetetlen — üsttégla készítését telték lehetővé.

A szédítő mogasságú, meredek kőfal aljában, még kézi erővel tolják a csilléket, de néhány méter után segítségükre sietnek a szállítószalagok. A kőfejtők munkáját segíti a gépi ■ osztályozóberendezés, és a finom anyag előállítására szolgáló hengeres zúzó.

Dent, a meddő aljában motoros mozdonyok vontatják a tömött csilléket: a vasútállomásig. A Gönci Kőbánya dolgozói akkor sem esnek kétségbe, ha gépük elromlik, mert egy hét tagú brigád nyomban hozzálát kijavító sóhoz, Nem kell többé Miskolcra szállítani az elromlott gépet, vágj' alkatrészt, nem kell heteket várná javításukra.

Mindezek elleném a Gönci Kőbánya nem tudta teljesíteni I. negyedévi tervét. Implom János bányavezető egyedül a mostoha, kedvezőtlen időjárást okolja a lemaradásért. De azt is hozzáteszi, hogy a második negyedévben, megszüntetik lemaradásukat.

(O. E.)

Füstgáz hasznosítással több mint négyezer tonna szén megtakarítás

A Lenin Kohászati Művek 1-es és 2-es számú mélykemencéinél az idén nyolc millió forint költséggel, úgynevezett füstgáz hasznosító berendezés építését kezdik meg. A kemence ötszáz fok melegségű füstgáza ugyanis jelenleg haszno- sitatlanul távozik a szabadba. A megépülő berendezéssel e füstgázt gáztermelésre használják fel. így azzal — a számítás szerint — évente 15 ezer tonna gőzt állíthatnak cló. amelyhez egyébként több mint négyezer tonna szén lenne szükséges. A füstgáz hasznosítással nyert gőzt bekapcsolják majd a gyár energiahálózatába. A berenaezés építésére fordított költség, két ev alatt megtérül.

• v v v v *> •> <• <■ v ó *;* v 4* *:* 4* 4 4* <■ •;* •

• v 4 4* 4* 4* <- *> 4*4* *;• *;• •:* •;* *;• *;* <■ ■:* «> c*

Iarasszal megmozdul a fiild...

mégis elkészül. Dicse Pál brigádja végzi majd a vakolást. És nem a régi módszerrel, hanem nagyrészt géppel. Modern va kötőgéppel...

— Különben — folytalja a kitűző — megoldódtak a régi problémák, sérelmek. Köszönjük a segítséget...

(Lapunk cikke nyomán 13 kőműves és családja kapott lakást Tiszaszederkény-Cj- városban).

Járjuk az építkezést. Valóban megmozdult a föld. Mindenütt nagy igyekezetben találjuk az embereket. A tavaszi nap erőt, kedvet ad a munkához.

— De hol vannak a fiatalok''

— Most várjuk őket. Otven tanulót küld ide az MTH Budapestről ... Ez itt Koncz Gábor ácsbrigádja — mutat a szorgalmas csoport felé a kitűző. — Az pedig amott Fajka Béla brigádja. Mindkettőt javasoltuk a szocialista cím viselésére. Szeretnénk, ha valamelyik brigádvezető részt vehetne a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán.

— Hogy élnek itt a városépítők?

— Van gond, probléma, de azért jól megvagyunk — mondja Lengyel József és elsorolja: van mozi. de egy héten csak két filmet vetítenek. Ez pedig kevés. Egyre nőnek az igények, cgvre több szórakozási lehetőséget kellene biztosítani ÉS gyorsítani kellene

a kulturális létesítmények építését. Hiszen rohamosan nő a város lakóinak száma. Most épül a kenyérgyár, a mentő- állomás, az óvoda, n mindez ismét a gyorsabb fejlődést követeli ..:

Nyáron több u lehetőség, ott a kiserdő a város alatt, közel van a vadra:;ényes Tlsza-pan- a Tisza-parti erdő és az egész csodálatos pal konyái határ. De ilyenkor, kora tavasszal, s télen hol szórakozzanak az emberek? Bármennyire ts szép ez a fejlődő város, a gyárak, az üzemek és az épülő vegyi kombinát, — azért erről nem szabad nfcgfeledkezni.

Tavaszi sétánk véget ért; Késő is van már. A nap is elfáradt, a felhőbe bújt —- pihenői akar?

Az erőműtől és az építkezésekről megindul az emberáradat a várös felé.

Még jobban megélénkülnek az utcák, Kigyúlnak a fények-. A főutcán színes, tarka képpé változik az előbb még csendé*, színtelennek tűnő esti kép:

Megmozdult a föld, S hiába szemerkél a hideg eső, a tavasz is itt van, megérkezett, friss szellőt hajt a Tisza felől ...

ÉS ÉPÜL, így épül az új Tié sza-parti város. Tovább épül, mert a tavaszi rügyekkel együtt megmozdult és friss erővel dolgozik az erős kőművessereg.

Szegedi László

ÉBRED a palkonyai és a szederkényi határ. Merész erővel tépi téli láncait. A vén folyó, a Tisza is ébred megint. Omladozik a part. Milliárd friss rügysereg festi ismét zöldre a füzessel szegélyezett folyót A győztes tavasz minden torz alvót felzörget, a természetben is.

Napfény csillog az üzemek ablakain. Vakítanak a bádogtetők, az ezüstös csőrendszerek. A vegyikombinát zöldszínű ablakai mesébe illő képet mulatnak. Mintha gallyakat tűzdeltek volna az épületek ablakaira. Az erőműnél a szabadtéri transzformátorok porcelán szigetelőin százszoros erővel tükröződik vissza az áprilisi nap fénye. Megmozdult a föld. Az épülő Tisza-parti új városban látni csak igazán a tavasz csodalatos érkezését.

Megkezdődött a munka. Állvány erdők, emelőgépek, dömperek, s hatalmas sártenger mindenfelé. És emberek, kőművesek az állványok tetején. .

— Nehéz most megtalálni valakit — igazit útba, vagy inkább csak tréfálkozik egy kubikosféle emtter, mert látja, hogy neki akarok vágni a sártengernek, ffond ja Is: —

Ne menjen arra, ottragudl

!

kai mázzuk építkezéseinken a jól bevált külföldi tapasztalatokat, vagyis: megépíteni előbb az utat és utána a házakat...

— Ez igaz. De nem könnyű. Egész építési technológiánkat meg kell változtatni, hogy követhessük a csehszlovák építési módszereket... Ez csak lassan mehet végbe, év- ről-évre, fokozatosan.

— Lehet, a szakember jobban tudja. De úgy hallottam, hogy itt is megkezdődik a blokkos építkezés. Ez pedig már nagy előrehaladás.

— Igen. három új bérházat már középblokkokból építettünk. A blokkokat Debrecenből szállítják Palkonvára. össze! már több lakás készül új módszerekkel és új anyagokból.

— Ez próbára teszi a kőműveseket

— Egy univerzális brigádot hozunk létre, amely, ha kell önállóan, műszaki rajzok ■ forint dolgozik. Debrecenbe is elküldjük őket, tapasztalat- cserére.

ÖT GYÖNYÖRŰ ÉPÜLET.

Valamennyi vakolatlan. Azt számolgatom, hány ember szükséges a vakoláshoz:. i

A kitűző segít— Csak néhány emberre lesz szükség. Június, végére

Majd én szólok Lengyel Józsefnek. ö itt: a kitűző... Ha megfelel.

— Meg, Régen ismerem ;..

— Már itt is vagyok! — köszön a fiatal kitűző és mosolyog. Ismerni kell itt most a járást. Nagy a sár . ..

— Megkezdődött a tavaszi építkezés ..; — mondom s mielőtt folytatnám, szavamba vág:

— Tavasszal megmozdult a föld . ..

— »Meg... alaposan..: olyan nagy a sár ..,

— De ne higyje, hogy csak most mozdult meg a szederkényi. határ. Télen is dolgoztunk. Építettük a várost. Nagyon nehéz volt...

— Siettették a tavaszt . ..

— Amennyire csak lehetett... Ennek köszön belő,

hogy augusztus végére átadjuk ezt az öt bérházat. Nézze csak! Szépek, mi?

— Szépek. Hány lakás van bennük?

— Száznegyven kettő. Modern városrész lesz, korszerű üzlethálózattal.: 1

— Csak . s. csak ez a nagy sár ne lenne — folytatom. — Ügy látom, a sárban állnak a téglák, a cserepek, a faanyag, meg a gépek is. Kár, hogy nem al-