Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-07 / 81. szám

ESZARMAGYARORSZAG Szombat, 1962. április !• Egy délelőtt az Úttörő Házban NÉHÁNY HÉTTEL ezelőtt avatták fel Miskolcon az Út­törő Házat. Azok a gyerekek, akik ide Járnak, a szórakozá­son, játékon kívül sok olyan hasznos dologgal is megismer­kedhetnek, melyek nagy segít­séget adhatnak iskolai tanul­mányaikhoz. Az úttörők rend­kívül hasznosan, értékesen tölthetik el idejüket ebben az épületben, hiszen pedagógusok, szakemberek irányításává] vesznek részt a különféle fog­lalkozásokon. Melyek az Út­törő Ház legfontosabb felada­tai? Módis József igazgató idy válaszol: — Három fontos feladatunk van: a vezetőképzés, a gyer­mekek tömeges foglalkoztatá­sa és a szakköri foglalkoztatá­sok. A vezetőképzés természete­sen az úttöröszervezet vezetői­nek — raj, őrs, Ifi, stb. — képzésével azonos. A gyerme­kek tömeges foglalkoztatása igen érdekes valami. Ezen nem pusztán az aktuális témájú előadások meghallgattatása ér­tendő, hanem színes, érdekes rendezvények sorozata. Nem­régiben például „Költészetünk gyöngyszemei” címmel tartot­tak foglalkoztatást. Néhány pajtás elszavalt egy-egy verset, utána a vezető tanár megkér­dezte a közönséget, hogy ki tudna valamit mondani az el­hangzott költemény szerzőjé­ről. Az úttörők jelentkeztek, és sorra elmondták, amit a költő­ről tudtak. Nem vitás, hogy az egyik, másik pajtástól, vé­gül pedig a nevelő összefogla­lásából mindenki tanult, még­hozzá könnyen, megerőltetés nélkül. Egy másik esetben a műszaki egyetem hallgatói ve­títették le filmjeiket a nyári táborozásról, a nyári munká­ló!. Ez is igen nagy érdeklő­dést, nagy tetszést váltott ki az úttörők között. Az Úttörő Ház 10 szakköré­ben mintegy 400 gyereknek tudják intézményesen biztosí­tani a szakmai képességek fejlesztését. A foglalkozásokon a város általános iskoláinak legügyesebb tanulói vesznek részt. Az egyik teremben a rádiós szakkör tanulói hallgatják Csik Gyula pedagógus magya­rázatát. Hetedikes, nyolcadikos diákok vannak jelen, akiknek már lehet az elektromosságról beszélni, akik már megértik a rádió működését. Némelyikük otthon már készített is magá­nak egy kis detektoros rádiót. — Könnyen meg lehet velük értetni mindent — mondja Csik Gyula pedagógus — hi­szen bőségesen el vagyunk lát­va szemléltető eszközökkel. Az én gyerekkoromban még nem igen tudtunk volna egy rádiót összeállítani.: i Egy másik szobában a mo­dellezők gyűltek össze és Főzi György pedagógus magyaráza­tát figyelik, aki a repülés tör­vényeiről beszél. Hogy még több kedvük legyen a tanulás­hoz, ígéretet kaptak: egy alka­— Cs ne felejtse el megírni, hogy a tsz vezetőségében nálunk a nők ts képviselve vannak! (FUlöp György rajza) lommal elviszik őket séta­repülésre. Azt gondolhatná az ember, hogy akik Ilyen buzga­lommal modelleznek, tanulják a repülés törvényeit, talán mind repülősök, „pilóták” akarnak lenni. — Én építész leszek — mondja az egyik. — Én vegyész — így a másik. A kézimunkateremben csend van. A lányok az asztal körül ülnek, és figyelmesen, nagy igyekezettel dolgoznak a külön­féle mintákon. — Ügyesek ezek a lányok — mondja Bemérd Gézáné peda­gógus. — Olyan szépen mun­kálkodnak, hogy öröm látni. És az ügyes leánykezek egymás után varázsolják vász­naikra a matyó a bujáki és még sokasok tájegység nép­művészetének' mintáit. A földszinti nagyterem színpadán énekszó, ütemes lábdobogás veri fel a csendet. A kisdobosok — Ónody Csilla vezetésével — borsodi népi játékokat tanulnak. — Szerettek itt lenni, gyere­kek? — Szeretüüünk! — hangzik kórusban a felelet. — Én most jöttem ide elő­ször — lép közelebb egy szőke fiú — de máskor is eljövök!, Aztán újra sorba állnak, és folytatódik a játék. Az igazi játék azonban nem is itt, hanem a játéktermek­ben van, ahol alig-alig találni szabad asztalt. Sokféle szóra­kozási lehetőség között válo­gathatnak, hiszen 3000 forint értékű játék áll rendelkezé­sükre. I Nagyszerű, jól berendezett otthon az Úttörő Ház, ahol minden diák megtalálja a ked­vének legmegfelelőbb elfog­laltságot. Hogy mit tanulnak, mire haladnak a foglalkozáso­kon, arról majd júniusban ad­nak bizonyságot, amikor a művészeti szakkörök műsorá­val megnyitják a kiállítást. Ezen a kiállításon az összes szakkör bemutatja készítmé­nyét, munkájának eredményét. TALÁN MÉG ENNYIT: bármilyen furcsa is, de az Út­törő Házat még nem ismeri minden Iskola. Jó lenne, ha az őrsök szervezetten is ellátogat­nának ide, hogy az úttörők megismerjék, ami az övék. Hiszen érettük, nekik épült. Prlska Tibor KöszönljiiH az Y. Országos lijúsági Kamarazene Fesztivált Ma délelőtt az ország min­den részéből érkeznek Mis­kolcra zenét tanuló fiatalok, a jövő zenész-nemzedékének Ígéretei. Jönnek, hogy az ez alkalommal Miskolcon meg­rendezendő — és sorrendben immár ötödik — Országos Ifjú­sági Kamarazene Fesztiválon számot adjanak felkészültsé- ségükröl az egész ország színe előtt. Örömmel fogadtuk a hírt korábban, hogy Miskolcnak jutott az V. Országos Ifjúsági Kamarazene Fesztivál meg­rendezésének feladata. A ren­dező bizottság felkészült, elvé­gezte a szükséges szervező munkákat és ma a két miskol­ci zeneiskolán és a Fővárosi Zeneiskola Szervezet iskoláin kívül, az ország hét zeneokta­tási körzete harminckét zene­iskolájának növendékeit üd­vözölhetjük Miskolcon, a két­napos fesztiválon. Eljönnek Abonyból, Bajáról, Békéscsa­báról, Ceglédről, Debrecen­ből. Dunaújvárosból, Egerből, Gyöngyösről, Gyuláról, Hat­vanból, Hódmezővásárhelyről, Jászberényből, Kaposvárról, Karcagról, Kecskemétről, Komlóról, Nagybátonyból, Nagykanizsáról, Nyíregyhá­záról, Orosházáról, Özdról, Salgótarjánból, Sátoraljaúj­helyből, Szegedről, Szekszárd- ról, Szentesről, Székesfehér­várról, Szombathelyről, Tata­bányáról, Veszprémből, hogy nemes vetélkedésben mutassák be, miként fejlődnek a művé­szetek egyik legnemesebbike, a zeneművészet elsajátításá­ban, Meleg szeretettel köszönt­jük a fesztivált és annak min­den részvevőjét. » * * * i * i * Népeink barátságát kívánjuk erősíteni“ Kitüntették megyénk két statisztikusát Felszabadulási emlékünnep­ségen kitüntették Budapesten az ország legkiválóbb statisz­tikusait. Megyénkből Simon Frigyest, a Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága ipaíl csoportjának vezetőjét eredményes és jó munkája el­ismeréséül az Elnöki Tanács a Munka Érdemérem kitüntetés­sel jutalmazta. Egri Bélánét, a KSH megyei igazgatóságának helyettes ve­zetőjét „Kiváló dolgozó” jel­vénnyel tüntették ki. Beszélgetés Vladimir Gavrilovval Bár iskolai szünet van, a selyemréti Petőfi Kollégit ban pénteken reggel mégis nagy a sürgés-forgás. Nem <• kok töltik meg az épületet, hanem szovjet katonaruhák t1 nek fel a folyosókon. A csütörtökön este érkezett Szót Hadsereg MűveszegyUttcse kapott itt szállást Borsod gyei tartózkodása Idejére. Pénteken reggel katonás P* tossággal ültek reggelihez, majd elfoglalták helyüket autóbuszokban. Kazincbarcikára mentek, hogy megisrt jék az új szocialista várost, üzemeit és este bemutat műsorukat Kazincbarcika dolgozóinak. Az indulás előtt beszélgettünk az együttes művési vezetőjével, Vladimir Gavrilov alezredes elvtárssal, együttest már korábbról ismertük, több alkalommal lét* ókét a megyében és az ország más részein; az iránt érd1 födtünk, merre járlak, mit csináltak az utóbbi időkben. — Az utóbbi évben az ország legtöbb nagyobb vá sában felléptünk — mondja Gavrilov elvtárs. — Több lyen más műsorok keretében, másutt egész estét boti önálló műsorral. Legutóbb Dunaújvárosban adtunk mű# Többször szerepeltünk népitánc fesztiválokon is. A vá sokon kívül rendszeresen felkeressük a kisebb községei is. Műsorunkat úgy állítottuk össze, hogy nagy és kis Sí pádon egyaránt' szépet, értékeset adhassunk. Csoport! katona-együttes. Tudnia kell alkalmazkodni a helyi adu Ságokhoz. Az együttes tagjai — akik a különböző szoV katonai csapattestek művészeti együtteseiből kerülnek fr zánk — hozzászoktak a különböző méretű színpadok! — Mit látunk új műsorukban? — új műsorunk is foglalkoztatja együttesünknek mir] húrom karát, az ének-, a zene- és a tánckart egyaránt énekkar magyar és orosz dalokkal, a Matrozov-balladú' német, lengyel, román dalokkal szerepel. Ezzel is a n> közötti barátságot akarjuk szolgálni. Tánckarunk sok tánckompozició között itt adja elő először a Moldvai című új táncjátékát, és ismét bemutatjuk a Dicsőség a söknek című nagyszabású kompozíciónkat. Szólóéneke^ és hangszerszólók szerepelnek még műsorunkban, a zój kar pedig az énekkar és a tánckar kísérete mellett önáj zenekari számokkal is szerepel. — A szórakoztatáson, a művészi emlék nyújtásán j milyeji céllal jár az együttes vendégszereplésre a mag városokba, községekbe? — A népeink barátságát, a magyar és a szovjet barátságát kívánjuk erősíteni, be akarjuk mutatni a magi] népnek a szovjet művészetet, egyben jobban és közeiéi ről meg akarjuk ismerni a magyar népet. Országjárásul közben megismerkedünk a magyar népi művészettel a magyar folklór kincseit is felhasználjuk. Például most békéscsabai koreográfus betanításában készül a táncka egy új csárdáskompozícióra. Nincs időnk tovább beszélgetni, az autóbuszok elind» nak Kazincbarcikára. Oda is elkísértük az együttest;1 kazincbarcikai látogatásukról, szereplésükről vasárul számolunk be. Benedek Mikiéi RekordinennyiséoQ tórgynyereméity Borsodban SO smerencsés nyertes a lottó legutóbbi tárgynyeremény sorsolásán szelvényei köí következő ni isu, is,l 5t Í irw t •> óvó *:• v v *:• v •> •:* •> •;• •;• •> •;• o > •;* <• * * •> • ALFONZ ZOBOTKA: CSONKA UJJAK A Budapesten megrendezett lottó tárgynyeremény-sorsolá- son a szerencse különösen a borsodi lottózókat látogatta. A v v v *:* *i* ••*•:* v v í* >:• * •: í ■:* •:» *:* * * c* * * »:*«:. *:« * * * * * •:• * *:■ •> A tsz-elnök bosszúsan jött vissza a járásból, majd egyenesen a pajtaba ment a szecskavágó géphez. Két ember rakta a bzalmat és a lóherét. Az elnök az itt dolgozó öreg Murárra nézett. — Murár bátya! — szólt, mi­ntán igazított egyet sapkáján. Az öreg Murár körülnézett. Ellepett a géptől. Sűrű szemöl­dökét és szempiliáit belepte a por. — Murár! Holnap már ne jöjjön a szecskavágóhoz! Hét­főtől Koren János jön a he­lyére! — rendelkezett harago­san az elnök. Murár meghökkent. Előbb az elnökre, majd a hideg, ned­ves földre nézett. — János jön ide? — kérdi csodálkozva. — Miért éppen ő? Az elnök semmit sem felelt. Egy szalmaszál at rágcsált és kinézett az udvarra. Tekinte­tét végigjártatta az istállókon, a magtáron, s a pajtán. Mint­ha meg is feledkezett volna az öregről. — Tudom, Ferim, mindent tudok — mondta Murár. A portól és az öregségtől arca mintha merev és sápadt ala­kot öltött volna, arpelybe a ha­lál költözött. Az elnökhöz for­dult. Saját kezével megfolto- zott súlyos, nedves kabátja megemelkedett széles vállán. Két hosszú, feketéilő kéz nyúlt az elnök elé. — Látod? — iEmiatt nem maradhatok! A két nagy kéz megreme­gett. — Ezek miatt, nézd csak meg jól! — Elnehezedett, meg­duzzadt ujjai két keményre kidolgozott tenyeréből nyúltak hirtelen az elnök szeme elé, s aztán aláhanyatlottak. Murár f^les válla megrándult. Az elnök megijedt Murár kezétől és sápadt tekintetétől. — Murár bátya majd a bor- juislállóba megy etetni! — újí­totta meg döntését, most már kissé enyhébb hangnemben, mert észrevette, hogy rosszul estek előbbi nyers szavai. Mu­rár lassan körüljárta az ud­vart és megállt a kapunál. — Ebbe a házba hozott a sorsom és ebből vezet is ki. Már akár meg is halhatok. Mi­nek az ilyen ember? ... Kézre van szükséged, még pedig erős két kézre! A tied is az volt valamikor. Lám, itt a közel­ben lakott Tamás, a legmódo­sabb gazda. Hej, az nagyón próbára tudta lenni az erős kezeket. Az enyémet is! A ka­puba állva, tenyerébe hulltak könnyei. — Előbb kipróbálták a keze­met, aztán meg ez maradt. — Murár mutató és középső ujja helyén csak csonkok nyúltak ki. Megfájdultak. Tizenöt évig a ledéci kőbányában! Nem próbálta ki az eléggé a keze­met? Talán vissza sem jövök onnét, ha nem jön közbe 1944. Gyakran elgondolkoztam: de könnyen eltemethetett volna a kő! Feró és Domonkos fiaim katonáskodtak. Az ellenség rátört otthonomra. Az asszony éppen akkor halálozott. Azt sem engedték, hogy Illően el­temessem. IUavára hurcoltak el. Onnét tértem vissza ilyen kézzel... Jól nézd meg, Ferim, ilyen kézzel! — nyögött fel Murár, s mintha csak valami sarkallta volna, hirtelen kapta magát, újra tovább lépett. Fe­hér, új házak főzött vitt az útja. Nem ügyelt senkire, sem­mire. Menet közben könnyben ázott öreg arca. — Könnyű ne­ked elnökösködni, Feri, paran­csolni, ide-oda rendelni az embert. — „Bátya, holnap már ne jöjjön a géphez!” No, jó. Nem is jövök. Találtál a he­lyemre mást: Jani sógort. Nem megyek sehová! — Fejében ka­vargó gondolatai elözönlő tték érzékeny leikét. Belefájdult egész teste. A kis ház elé érkezett. El­lökte a vesszősövényt s az ud­varra lépett. Mindenütt néma csend, üresség. Egyedül lakik it|t. Két fia Csehországban van, a harmadik, a legkedvesebb; Domonkos, még negyvennégy­ben jel ment a hegyekbe, de nem tért vissza. Megnyugtatá­sára kitalálták, hogy a felke­lés után katonaiskolába ment. Murár most is őrá gondolt. — Hej, édes fiam, ha te itt vol­nál — beszélgetett önmagával— egyedül te fognád pártomat. Együtt vágnánk a szecskát. Én adogatnék, te etednéd a gé­pet. Megmutatnánk az elnök­nek! — Áthaladt az üres ud­varon. A kis fészer alatt szinte megijedt. A sötétben mintha megfehéredett volna a keze. Elszökött belőle az erő. Meg­botlott. — No, még egy kicsit, aztán már jobb lesz nekem — tolultak fejébe a gondolatok és fájdalmas álomba ringatták. Vasárnap korán reggel kijött Hájky községbe az egészség- ügyi megbízott. Az öreg Mu­rád — eszméletlenül fekve ta­láltak rá —, kórházba szállí­tották. — Murár bácsi — szólt a főorvos —, meg akar halni? Az idős ember kinyitotta szemét. Az orvosra tekintett, majd körülnézett Nehéz te­nyerét térdére tette. A főorvos még mondani akart valamit, de meglepődött, amint a két nagy kezet megpillantotta. — Nővérke, vezesse el Mu­rár bácsit! Megfürdik, aztán adja át óit a tdzenhármasba. Holnap megvizsgáljuk. — Mu­rár az ápolónő után ballagott A tlzenhármasban csupa öreg ember volt. Ki műtét előtt, ki már utána. Nem is nagyon vet­ték észre az új beteget. — Ide tessék lefeküdni — szólt az ápolónő — hozom az előírt cseppeket. Murár szemű gyre vette tár­sait. — Nincs nekem itt he­lyem, más az én bajom! — gondolta magában. Éjjel soká­ig nem jött álom a szemére. Hajnali három órakor felült ágyában. Valamin törte a fe­jét. — Nerh maradok itt! •— döntötte el. Felkelt, belopód­zott a rendelőbe, összekapkod­ta ruháit, felöltözött, s a folyo­són át az udvarra ment. Kisie­tett a kapusfülkén és már kint volt, a hazafelé vezető úton. — Murár bácsi! — hangzott reggel az ápolónő kiáltása. Majd újra szólította: — Vizs­gálatra tessék készülni, Murár bácsi! — Murár! — szólt az orvos a folyosón, kissé ingerülten. — Nővérke, mondja, hoi van a tegnapi beteg, aki szinte halá­lán volt? — Az ápolónő ig tü­relmét vesztette, A főorvos az ambulanciába ment, és ciga­rettára gyűjtött. Az asztalon hevert Murár előjegyzése, raj­ta Ids levélke. „Murár József; 1944-ben kórházi ápolásban részesült az illávái koncentrá­ciós táborból való szökése közben kapott sebesülése miatt. Rokkant. Két kezén két-két ujja hiányzik. Fiai par­tizánok voltak. A megnevezett a CSKP tagja. A főorvos gyor­san kinyitotta az ajtót, s egy székre felállva kikiáltott a fo­lyosóra: — Murár elvtársi — Nővérke! A folyosóról senki sem fe­lelt. A nővér hasztalan kérde­zősködött a beteg után. — Nem tudják, hová lett Murár bácsi? — Nem tudom, aranyos lelkem — szólt az egyik beteg a tizen hármasban. — Az új beteg az este még itt volt köz­tünk. Ügy láttuk, jobb erőben volt, mint mi, az itteniek. Ugyan mi lett vele? — Rendkívüli eset történt! — újságolta a főorvos reggeli kőrútján. — Nyomtalanul el­tűnt egy betegünk. Mi lesz, ha valahol panaszra megy? Hátha (Dár « likasán van? t Közben az öreg Murár nyu-? godtan ballagott a város mü-X gött, A város most ébredezett. •> Az úton egy munkásokkal telet autóbusz haladt el mellette.* Amint a hegytetőre ért, min'? világos reggel volt Alatta te-* rült el Hájky község. ^ Murár a kei-ten át az istái-í. lóba ment Borjúbogést hal-;? lőtt. Kivette a kosarat az elő-? készítőből és szecskáért indult* Harangoztak. — Biztosan az* öreg Murár halt meg —J mondotta valaki az autóbusz-* nál. Elhittók többen is. ;> Hét óra tájban megjöttek az.;, etetők. A tsz-elnök az udvaron szitkozódott, hogy későn kéz- X dik az etetést — Több tej kell, 5 teheneink meg éheznek. Hát a borjakkal mi van? — Elűzted Murárt — tapadt neki egy fejőnő az elnöknek — most menj magad etetni! Az elnök meghökkent. Az ajtóban megpillantotta Mu­rárt. — Ml ez? Álmodok? — — Emberek! — kiáltani akart, de torkán akadt a szó. Át­sietett az udvaron. — Murár bátyám! — szólalt meg az elnök nekivörösödve. £ A hideg is végigfutott a hátán.* — Ne haragudjék, nem akar-;? tam. Megbántottam magát, a* mi legidősebb és legszorgalma- * saibb emberünket! ? Megfogta Murár ^~Z — A fia lehetnék magának,'? édes Murár bátyám! Nem úgy? gondoltam én azt, bocsásson mog érte! A járáson hosszan-? tottak fel nagyon. Én azt hit-* tem, hogy itt jobb lesz majd? magának. £ — No, de az állataimnak da-? rát ia kell adni — szólt rá hir- X sorsolás után készült, ezért < télén Murár. * esetleges számhibákért felel# Új munkanap kezdődött a $ réget nem vállalunk, tsz-ben. Az öreg Murár bácsi? pedig nem volt többé magára- hagyatott ember. Szlovákból fordí tott a: Domin Károly Miskolc 13. játékhét megyénkből a rőszámokat húzták ki: 233 464 Padlókefélőgép. . 234 444 Vásárlási utálván? 236 086 óra. 805 756 Vásárlási utalván? 829 926 Tűzhely. 5 310 022 fényképezőgép. 5 314 132. Lemezjátszó. 5 314 710 írógép. 5 318 128 kerékpár. 7 742 349 Vásárlási utalváf 7 748 055 kerékpár. 7 753 132 Rádió. 7 755 600 írógép. 7,764 698 Karóra. 7 791 192 Rádió. 7 792 917 Tangóharmónika 7 809 453 Rádió. 7 812 485 Karóra. 7 817 774 Rádió. 7 829 055 Háromajlós szefcí 7 834 582 Szobabútor. 7 839 368 Vásárlási utalván 7 843 422 Rádió. 7 853 393 Szobabútor. 7 861 279 Rádió. 7 801 737 Televízió. 7 863 465 Vásárlási utalván 7 873 628 Szobabútor. 7 886 130 Vásárlási utalvú* 7 899 375 Mokkáskészlet. 7 901 227 Villanytűzhely. 7 006 118 Rádió. 7 911 783 Karóra. 7 932 462 Rádió. 7 934 492 Lemezjátszó. 7 937 405 Varrógép'. 7 949 704 Mosógép. 7 950 461 Televízió. 7 954 437 Rádió. 7 954 626 Rádió. 7 955 951 Vásárlási utalvá!\ 7 957 237 Televízió. 7 957 856 Varrógép. 7 965 219 Mosógép. 7 967 572 Karóra. 7 967 761 Vásárlási utalván 7 977 583 Szobabútor. 7 977 565 Vásárlási utalván 7 978 083 Rádió. 7 979 628 Rádió. 9 311 699 Rádió. A gyorslista közvetlenül >rs# X A nyereménnyel kiso: * szelvényeket legkésőbb apri? j|20-ig kell bemutatni a Spot] .•.fogadási és Lottó Igazgatód ?gon (Budapest, V. Nádor u.lS !ja Totó-Lottó kirendeltségeken < vagy az QTP-íiókokbaa.

Next

/
Thumbnails
Contents