Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-06 / 80. szám

ESZAKMAGYARORSZAG

Péntek, 1962. április 6*

NEGYEDSZÁZAD

Juhász Gyuláról

ÉPPEN NEGYEDSZÁZADA,

hogy a testét és kedélyét sújtó szenvedések után öngyilkossá lett Juhász Gyula. Eltávozott az életből a költő, aki egyszerű szavakkal és mégis oly finoman rajzolta meg a magyar tájakat és örökített meg illanó hangulatokat. A puszták fölött lebegő — s néha azokra ráhullani látszó — végtelen ég, a Tisza-táji csend, a könnyezte- tő alföldi homok jelenik meg a szegedi asztalosmester fiának költészetében. Az a sajátos magyar bánat, amelynek semmi köze a kiváltságos rétegek sírva-vigadó magyarkodásához, hanem az Ady Endre tragikus magyarságával tart rokonságot. Már a kezdő poéta is a népet, a többséget azonosította a magyarsággal és fájt látnia az Amerikába tántorgó nép nyomorúságát. S a maga kiszorultságát, „istenhátamögötti” vidékeken való kal- lódásait is népe sorsával, a magyar árvasággal azonosította, Tán senki nem fejezte ki oly szívbemarkolóan, mint ő: milyen gyászos, milyen földresujtó az, hogy a magyar nép nem kapcsolódik a nemzetközi haladás áramkörébe.

Az 1918-as és 19-es forradalmak új szárnyakat adtak nekik, holott előbb úgy érezte már, hogy „nem repülhet sohasem”. A prózával addig csak elvétve foglalkozó költő teljes fegyverzetben ugrott elő, mint bátor publicista. A fájdalmas valósággal szembesített, „elvérzett” vágyak Juhász Gyulája a forradalmat ünnepelte versekben, s újságcikkekben is. A Tanácsköztársaság után üldözötté lett: megfosztották tanári állásától és nyugdíjától, zaklatták. Az ellenforradalom korszakában bánata — ahogy ő maga írta — görcsös szégyenné fokozódott.

Az üldözés és mellőzés nagyban hozzájárult életkedvének elapadásához. De a szenvedő, a fájdalmas ember soha nem hajlította meg gerincét Hórthyék előtt. Bennük rögtön felismerte a „schwarzgelb” régi világ, a Habsburg- uralom még kegyetlenebb, még embertelenebb folytatóit,

Roberto Benzi hangversenye

Mi a rosszabb, mi a pokolibb? A közboldogságra, az újárcú, korszerű Magyar- országra reménytelenül vágya- kózni — amiként azt az ifjú Juhász Gyula tette —, vagy a reménység felvillanása után a reménység elvillanását látni? Nehéz erre válaszolni. Juhász Gyula 1919 utáni lelki- állapotát különösen fájdalmassá, és helytállását, gerincességét különösen tiszteletre méltóvá teszi, hogy ekkor már hitt a „világot megváltó* munkásokban és érzelmileg azonosult velük. De a messia- nis7tikus színezetű íorradal- miságát mégsem tudta felcserélni azokkal a tudományos nézetekkel, amelyek fényénél nemcsak hinni, hanem tudni is lehetett a Horthy- fasizmus (és minden fasizmus) bukását. Juhász Gyula csak homályosan látta a jövendőt, nem olyan biztosan és világosan, mint felfedezettje, fiatal barátja, József Attila, Mégis kitartott „a százszor szent Szabadság s Haladás” eszméi mellett. Soha nem vált tudományos értelemben vett optimistává, de testvérének érzett, minden szenvedőt és harcra buzdított a félelemtől mentes, jobb és szebb világért.

VERSESKÖNYVEI, prózai munkái sok kiadásban jelentek és jelennek meg, s igényes tanulmányok is napvilágot láttak róla és művéről. Emlékét azonban nemcsak könyvei és a róla szóló írások idézik, hanem legmerészebb álmainak teljesülése is. Megvannak még a Tisza-parti füzesek, élnek és égnek a magyar rózsák és uralkodik az alföldi nyáresték különös varázsa. De hol van már az a „fullasztó csend”, az a szorongató nyomor, az a villanytalan és szellemtelen sötétség, amely a költő mellére telepedett és amelynek eltűnésére vágyakozott? „Csak néhány ember nem írástudatlan” — írta József Attila abban a versében, amit „szeretett, drága bátyja” 25 éves költői pályája (nagyon is elszigetelt) megünneplésére szánt. Az Ady és József Attila között hidat vonó nagy költőnk halálának negyedszázados fordulóján tényként fénylik, hogy az egész magyar nép le tudja írni Juhász Gyula ismert és tisztelt nevét;

A. G.

Köszöntiük a Szovjet Hadsereg Művészegyüttesét

Kórusok, tánckarok és zenekaro

Tegnap Miskolcra érkezett cs néhány napig Miskolc és a megye vendége lesz a Szovjet Hadsereg Művészegyüttese, a művészeti vezetőjének neve után Gavrilov-együttes néven ismert nagyszerű szovjet katonai művészcsoport, hogy néhány alkalommal ismét bemutassa műsorát és kedves órák emlékével ajándékozza meg a nemes művészetek, a szép műsorok kedvelőit.

Az együttes tagjai, a remek szovjet katona-művészek már nem ismeretlenek Miskolcon és Borsod megye egyes községeiben, városaiban. Az elmúlt évek során több alkalommal szerepeltek a vasgyári művelődési házban, egyes vidéki művelődési otthonokban és két éve a televízió képernyőjén is gyönyörködhettünk csodás műsorukban, amikor a nemzetközi népi táncfesztivál részvevőiéként arattak igen nagy sikert Dunaújvárosban. Hégi barátokként vártuk az együttes tagjait és tudjuk, hogy ők is úgy jönnek hozzánk, mint barátokhoz. Tudjuk, hogy a ma este Kazincbarcikán, holnap Miskolcon, illetve a vasgyári művelődési házban, vasárnap délután Sátoraljaújhelyen, este pedig Tarcalon ismét olyan műsorral lépnek elénk, amely újra hosszú időre emlékezetessé teszi látogatásukat, újabb művészi kapoccsal erősíti népeink barátságát.

Meleg, elvtársi, baráti szeretettel köszöntjük az együttes vezetőit, az énekkar, a tánckar, a zenekar minden tagját, a szólistákat és igen nagy érdeklődéssel várjuk műsorukat.-----------°o°----------a Ságvári Endre Kulturális Szemle miskolci városi bemutatójának második napján

Felszabadulásunk ünnepén, április 4-én rendezték! Ságvári Endre Kulturális Szemle miskolci városi bemuta jának második részét. Az első részben — az elmúlt vart nap — az irodalmi színpadok, a szavalok, a színjátszók szólóénekesek stb. mutatkoztak be, míg az, április 4-i, Hj sodik és egyben utolsó napon a nagyobb létszámot mozg8! látványosabb produkciókra, az énekkarok, a tánc- és ztíj karok bemutatkozására került sor. A bemutatót a Lel' Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Házában V tották. _ , I

Hat művelődési intézmény jelentette be részvételét, j csak öt mutatkozott be. mert a hatodik, a Szinvavölgyi »I velődési Otthon úttörő-íúvószenekara — nem tudni, mi'

— az utolsó percekben visszalépett. J

Bemutatták felkészültségüket a Bartók Béla Műve’’ dési Ház, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Művelőd? Otthona, a Diósgyőri Bányász Klub, a perecesi KISZ-sZ? vezet és a Petőfi Középiskolai Kollégium kultúrmunkásai.,

A már jól ismert, évtizedes (vagy éppen több évtized? felkészültségű csoportokon kívül biztató ígéretként műt? kozó újakat láttunk a műsorban. A Bartók Béla Művelőd' Házhoz tartozó Diósgyöivasgyári Szimfonikus Zeneid kezdte a műsort Verdi Jeanne d’Arc nyitányával. A Di? győri Vasas Művészeti Együttes vegyeskórusa három én? számmal, a Lenin Kohászati Művek Fúvószenekara 1 számmal, a Diósgyőri Vasas Művészeti Együttes táncka’ három túncszámmal, népi zenekara pedig a tánckar kísért tón kívül, önálló számként palotással szerepelt. Az SZV‘ Művelődési Otthona is több csoportot léptetett fel: I» számmal szerepelt a kamarakórus, hattal a gyermekkart Az SZMT Központi Kórusa ót szám bemutatásával öreg! tette hírnevét, a tánccsoport pedig három új számát mutat* be. E köt. nagyobb, jól összegyakorolt együttes mellett ig«j figyelemre méltó volt a hosszú vegetálás után — úgy látsz?

— magára talált Diósgyőri Bányász Klub táncosainak V. száma, nagyon kedves volt. a Petőfi kollégistáknak a Hám» Kató Leánykollégium kultúrmunkásaivaí közösen bemuV tott táncprodukciója és a perecesi kiszesek fuvola-triói

Az ötszáznál több szereplőt megmozgató bemutató ig‘ sok emlékezetes művészi élménnyel ajándékozta meg1 nézőket, illetve a hallgatókat. Az egyes csoportok bemud tott számait bíráló bizottság értékeli és annak alapján ddf tenek a további bemutatókon való részvételről.

. (bm)

Filmezni tanulnak a holnap pedagógusai

Borsod megyében nagy gondot fordítanak arra, hogy a fiatal pedagógusokat felkészítsék a falusi munkára. Ennek szolgálatában érdekes kezdeményezést valósít meg a Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző Intézet. Az év elején az iskolában filmesztétikai szakkört alakítottak, amelynek már több mint harminc tagja van. A fiatalok ez irányú fejlődését segíti a megyei tanács is.

A filmesztétikai szakkör tagjai a tanítóképző elvégzése után nemcsak a vetítő- és felvevőgépek kezeléséhez értenek tökéletesen, hanem a falusi lakosságnak egy-egy mozielőadás után népszerűén meg tudják magyarázni a bemutatott film mondanivalóját.

Megnyílt Pásztor Miklós kiállítása

Szerdán, április 4-én délben nyílt meg Miskolcon, a Kamaraszínház három termében Pásztor Miklós festőművész gyűjteményes kiállítása. Pásztor Miklós első önálló, gyűjteményes kiállításán 56 alkotást — festményekét, grafikákat — mutat be. A megnyitóra nagy számban jöttek el az érdeklődők. Eljött Jakó András, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Szabados Gusztáv, az SZMT titkára, Galló Ferenc,

a városi tanács vb el no! helyettese, Tok Miklós, a vád si tanács művelődésügyi őrt tályának vezetője, ott volt 1 helyi képzőművészek nép* csoportja. A városi tanács n? vében Flach Antal művész? főelőadó nyitotta meg a V állítást és rövid ünnepi irt szédben méltatta Pásztor Mii lés munkásságát. A kiállító anyagának kritikai értékeiért re a későbbiekben vissz» térünk;

A lakosság érdekeinek megfelelően szabályozták az üzletek nyitvatartási idejét

A Minisztertanács a közelmúltban utasította a kereskedelem vezetőit, hogy vizsgálják felül az üzletek nyitvaIrodalomkedvelő bányászok

Öt bányász irodalmi színpad találkozója

méltó, érdekes és értékes ösz- szfeállítást mutattak be a ruda- bányaiak a világirodalom legszebb szerelmes verseiből, színmű-részleteiből „Én így szeretlek

__” címmel. Bemut

atkozott a két egészen friss együttes is: a sajószentpéteri- ek „Tavaszi szél vizet áraszt...” címmel tavaszi vers-összeállítással, a rudolftelepiek pedig magyar népballada műsorral szerepeltek. Végezetül a Borsodi Bányász Irodalmi Színpad mutatta be a már igen sok sikert aratott „Péntek, 13.” című babona-ellenes szatirikus műsorát.

Érrlomoc néhány szót vesztruumeb tegetnünk a látottakra és hallottakra, az űj bányász irodalmi színpadok munkájára. A „Péntek, 13.” című műsor már ismert, azt most nem boncolgatjuk. A négy új irodalmi színpad műsora közül kétségtelenül az ormosbányaiak Radnóti-műsora volt a. legértékesebb. A műsor remek szerkesztése, amely módot nyújtott a tragikus sorsú költő szinte egész életművének, fejlődésének érzékeltetésére, a kitűnő összekötő szöveg, amelyet Szolgák Zoltánná igen szépen mondott el, a versek előadásának magas színvonala és nem utolsó sorban a Vay Ildikó által remekül alkalmazott kísérő, illetve aláfestő zene — Beethoven Sors szimfóniája —, végezetül Cseh Olga ízléses, egységre törekvő, folyamatosságot biztosító rendezése a siker összetevői, illetve adják össze a műsor magas értékéi. A rudabányaiaknál mindenekelőtt figyelembe kell .vonnunk

azt az értékes munkát, hogy műsorukat nem központilag kiadott műsoranyagból válogatták össze, hanem maguk keresték ki a világirodalom legszebb szerelmes versei, színmű-részletei közül azokat, amelyeket műsorukba kívántak iktatni. Megkapó, igen jó volt a színpadképük, ötletes, igen Ízléses a keretjátékuk. Az egyes számok előadásának színvonala nem volt egységes. Kiemelkedőnek mondható Tatjana levelének és Moliére Nők iskolája részletének tolmácsolása, értékesek voltak a klasszikus dráma-részletek — például az Eurypides —, de némelyiknek megfelelő tolmácsolására már nem futotta teljesen erejükből. Apróbb hiba csúszott az egyes számok sorrendjébe is. Mindezek a fogyatékosságok azonban semmivel nem csökkentik a ruda- bányuiak műsorának értékét.

zi

t)

1V

A sajószentpéteriek és a rudolftelepiek előadásán és magán a műsorán — a sok jószándék ellenére — még érződött a nyerseség, a felkészülés nem kielégítő volta. Ezek az együttesek két-három hetes múltra tekintettek vissza és talán korai is volt még bemutatkozásuk. Ezt azonban semmiképpen nem tarthatjuk károsnak, hiszen a találkozó igen sok tapasztalatot adott az együttesek tagjainak mind a színpadon, mind pedig a találkozót követő tapasztalatcsere értékelésen, ahol a megye öntevékeny művelődési életének több vezetője, valamint a Népművelési Intézet küldötte adott sok hasznos tanácsot, yisszarí

A

S

n

K

F

rr

Cl

k

t(

IN

b

fi

a

k

le

n

IV

r

S'

térve a két legújabb együttes-,; re: a rudolftelepiek vállalko-*: zása, a magyar népballada-) kincsből történt válogatás be-*; mutatása nehéz, igényes vál-} lalkozás volt és eleve sok búk-.1 tatót rejtett magában. Nem? egységes még a keretjáték, a,; bemutatott balladák sorrendjei sem a legegészségesebb, stílus-} törések adódtak, helytelenül*; dramatizált balladákkal is ta-} lálkoztunk, a külsőségekre 0; szükségesnél több gondot for-; dítottak. A műsor magja azon-< ban igen jó és a kapott tana-* csők hasznosításával a rudolf-) telepiek igen értékessé tehetik; műsorukat. A sajószentpéte-} riek műsorán bizonyos fokúi hevenyészettség látszott, kevés} gondot fordítottak a szerkesz-*: tésre. Kár pedig, mert egy-két} igen jó versmondással — Kö-i halmi Istvánná, Nagy Tibor —[ találkoztunk. Hiányzik a jó.; összekötő szöveg is. Az együt-’ tes tagjai közül többel találko-} zunk a központi csoport mű-* sorában is, tőlük a későbbiek-} ben többet, jobbat várhatunk.< Ezt,a bemutatkozást egy égé-} szén űj csoport korai, első pró-« bálkozásaként fogadhatjuk’ csak el. I

Pozitívumokat étsív^;j

kát említettünk a sajószentpé-- téri bányász irodalmi színpad} találkozóról. Talán sok negatívumot is. de mindezt a segí-; tés, a további fejlődés előmozdítása jó szándékával tettük.; Hasznos volt ez a találkozó,' értékes. Megmutatta, hogy vart a bányász kultúrmunkásoknál erő, tehetség az irodalmi szín-' pad mozgalom továbbfej teszté- < séro és mind magasabb művé-i szí fokra emelésére, egyben\ útmutatást, is adott: bátran to-i vább és bátran, közelebb té~) maválasztásban a mához is. , iienedek Mikié» .4

tartási idejét; A dolgozd’ ugyanis kifogásollak egyes irt letek nyitvatartását. Joggal rt relmezték, hogy a keresked? lem nem veszi figyelembe dolgozók megváltozott él?1 körülményeit és így több hif Tartásban gondot okoz a Irt i vásárlás.

! A Miskolci városi Taná? ■kereskedelmi osztálya, a K? [reskedelmi, Pénzügyi és Vrt1 'déglátóipari Dolgozók Szál1 ; szervezete, valamint az érd? kelt kiskereskedelmi vállalaté ; vezetői felülvizsgálták az űzi? !tc*k nyitvatartási idejét, Mef ; állapították, hogy Miskolci Több kélműszakos fűszef ■csemege és élelmiszert árusít }üzletre van szükség. Az eddi?

■ egyműszakos élelmiszerbolto) [közül április 1-től 6 boltot k? 'műszakra állítottak át. Így ■ [város minden pontján talál .ható majd olyan üzlet, arnel! 1 [reggel 7 órától este 19—21 őrá !ig tart nyitva.

I Jogos kívánság' volt, hog) ■hosszabbítsák 'meg az ipa?' [cikkeket árusító boltok zárt óráját is. Április 1-től 31 ipa?' [cikkbolt későbben zár be & [szombaton délután 3 óráig i: [árusít.

■ A ruházati boltok zárórája; [nak felülvizsgálása is időszett .volt már, hiszen a vásárlói1 [nemigen találtak szombatéi!1 .délután nyitvatartó ilyen bol; Tot. A jövőben 7 ruházat“ [szaküzlet délután is nyitví ■tart. Az Állami Áruház ezen; [túl minden szombaton délutálj •5 óráig fogadja a vásárlókat.

! Az üzletek nyitvatartási ideijének felülvizsgálata kiterjedt ,a vasárnap üzemelő boltokrí1 is. A kereskedelmi szervei*' 'megállapították, hogy a vasár’ .napi nyitvatartási idő helyes* így a kijelölt, tejet árusít«! [élelmiszerüzletek ezután is vasárnap reggel 9 óráig tartanai»

■ nyitva.

[ A városi tanács kereskedett

■ mi osztálya intézkedett, has? [az új nyitvatartási időt április. ,l-1ől minden kiskereskedelmi '.vállalat bevezesse)

A hajdani „kis karmestert hallottuk, akit híressé vált filmjei révén mindenütt ismernek. Híre megelőzi, az emberek tódulnak hangversenyére, keresik benne a rendkívülit, az egykori csodagyereket, a különlegeset. A „csodagyerek- ség” árnyékában élni nem lehet könnyű. A hallgatóban önkéntelenül is jelentkezik a szenzációvárás és a kapott ajándékot vagy gyanakvással fogadja, vagy túlértékeli. Nehéz megszabadulni az előítéletektől. Roberto Benzi pedig megérdemli, hogy félretegyük ezeket a mellékgondolatokat. Valóban rendkívüli tehetség. Áradóan, magától értetődően, olyan természetesen muzsikál, mint ahogyan más beszél. Nem lehet a/~al vádolni, hogy megjátsza a „csodagyereket”. Elsősorban nem az az imponáló, hogy kotta nélkül dirigál, mert ez végeredményben nem döntő, lehet ez külsőség, vagy puszta virtuozitás. Nem, ennél több van Róberto Benzi tehetségében. Dalolása szívből jövő, még nem vall ugyan fájdalmas összeütközésekről, szomorúságról, inkább az élet derűs oldalát érzi, szóval arról vall, ami az ő 25 éves szívében csordultig van.

A csupa fény VI. szimfónia,} a Bizet Árlesi lány és a Rimsz-« kij-Korzakov Olasz capriccio[ felhőtlenül ragyogó művek. De[ éppen mert csupa derűs mű*: került „terítékre”, talán ezért} keletkezhet a hallgatókban né-; mi hiányérzet. — Végered-} ményben csak arról beszélhe-*: tünk, amit hallottunk, s amit} hallottunk az szép, s különö-} sen a fiatalabb hallgatóságot; lelkesítő volt. Nem lehet vitás,} hogy Roberto Benzit az évek* „nagy karmesterré” fogják ér-} lelni. *:

Az elhangzott művek közül} legkevésbé éreztük „hiteles-* nek” a Beethoven VI. szimfó-) niát. Megoldása túlságosan áb-*i rándosnak tűnt és helyenként} (II. tétel) veszélyeztette a szer-*: kezet egységét. Persze itt is}: sok a „zavaró körülmény”. A,* köztudatban él egy romantikus’* felfogás Beethovenről, a dacos}; titánról, a széles gesztusé, •< tragikus hősről, az önmagát}

—" OOO- ■ *

Fűszeres-bál

Miskolcon

*4

A Miskolci Élelmiszer Kis--j kereskedelmi Vállalat szak-) szervezeti bizottsága az idén is.* megrendezi a hagyományos< fűszeres bálát. Április 7-én,) szombaton este a Debreczenyi* utcai „Mosoly bábszínpad” he-) lyisége lesz a fűszeres-bál szín--: helye. A bál műsorán vidám), fejtörő és humoros játékok isi szerepelnek, ezek győzteseit.) díjazzák. A bálon ott lesznek) a vállalat dolgozói, akik közüli az április 4-e alkalmából ren-[j dezett ünnepi pártnapon 37-en) kapták meg jó munkájuk ju-) talmaként a ..Kiváló dolgozó'., jelvényt, illetve oklevelet, 570-< nck pedig a törzsgárda- jel-,; vényt, nyújtották at ünnepélyes■. keretek közöli.

marcangoló Prometheusról. Az emberek szerelik a „heroikus” szimfóniáit, kevésbé becsülik a pátosz nélküli II. a VI. és a VIII. szimfóniát. Ott is keresik az összeütközéseket, ahol az erőszakolt lenne. S ha „csak dalolni” hallják Beethovent, egyszerűen, pátosz nélkül, még hozzá egy hajdani „csodagyerek” interpretálásában, akkor éppen elég ok van a „gyanúra”, Mindezek mellett is fenntartjuk véleményünket a VI. szimfónia szép, de túl szabad formálásáról. Az Arlesi lány és az Olasz capriccio előadása teljes sikert aratott. Roberto Bernihez e művek nagyon közel állnak.

A MÁV Szimfonikus Zenekar teljesítménye az est második részében jobb volt, mint az elsőben. A Beethoven- szimfóniát — talán fáradtság, vagy más okok következtében — apróbb egyenetlenségek zavarták és emiatt nem szárnyalt eléggé. A második rész összképe szerencsésebb volt.

Érdekes lett volna Roberto Benzit a mi zenekarunk élén hallani.

Szereplése kedves eseménye volt a hangverseny-életnek.

V. Zalán Irén

\/_ I’ kis fesztivúlValosagos lal felért az a

találkozó, amelyet az elmúlt napokban rendeztek Sajószent- péteren a bányász irodalmi színpadok. Ismeretes — már korábban írtunk róla —, hogy a Bányaipari Dolgozók borsodi Trósztbizottsága a már korábban létrehozott és igen sikeresen működő központi Borsodi Bányász Irodalmi Színpadon kívül, a színpadok tagjainak jobb továbbképzése, fel- készültsége és nem utolsó sor- baA az egyes bányászlakta településeknek irodalmi műsorokkal történő jobb ellátása végett, irodalmi színpadok megszervezését határozta el. A határozat nyomán született meg néhány héttel ezelőtt és mutatkozott be igen nagy sikerrel az ormosbányai bányász irodalmi színpad. Szinte néhány nap múlva követte a rudabányai, majd a sajószentpéteri és a rudolftelepi irodalmi színpad alakult meg. A négy új bányász irodalmi színpad, meg a régi — alig másfél esztendős ez is! — központi Borsodi Bányász Irodalmi Színpad együttese mutatkozott be a találkozón.

A megnyitón Percnyi István, á trösztbizottság kultúrfelelőse méltatta az irodalmi színpad mozgalom széleskörű fejlődésének jelentőségét, köszöntötte a résztvevő kultúrmunká- sokat, majd kezdetét vette az irodalomkedvelő bányászok nemes vetélkedése.

Az ormosbányaiak „Ember az embertelenségben” címmel Radnóti Miklós emlékműsort mutattak be, amely egyéb — a későbbiekben említendő — értékein túl igen hatásos alap- hangulatot adott az antifasiszta hónap kezdetén rendeseit találkozónak, [Figyelemre