Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-30 / 100. szám

Hétfő, 1962. április 30. ESZAKMAGYARORSZÁG ti fü , i Wfflm WMITk •MísA JUHÁSZ GYULA: cÁ man ka n gyárépítő brigád En őt dicsérem csak, az élet anyját, kitől jövendő győzelmünk ered, a munkát dalolom, ki a szabadság útjára visz gyász és romok felett. A gyárkémény harsogja diadalmát s a zengő sínen kattogó vonat. A béke ő, a haladás, igazság, mely leigázza a villámokat. Nagy városokban, végtelen mezőkön a dala zeng és zúgni fog örökkön, míg minden bálvány porba omol itt. Én őt dicsérem csak, az élet anyját, kinek nővére Szépség és Szabadság s kinek világa most hajnalodik. >*• •v v •> %* v í* v v <• c* •> •:* •:* Először G. Nagy Pál jött el Tiszapalkonyára. Vonzotta a nagy építkezés. Aztán gondolt egyet, hazament a falujába, s azt mondta ismerőseinek: Gyertek velem, szükség van rátok a nagy tiszamenti épít­kezésen. Nem, nem kubikolní hívlak benneteket, hanem egy egészen új mesterséget kell megtanulnotok. Gyárakat fog­tok építeni, összeszerelni. Az emberek összemosolyog­tak, hittek is, nem is, de azért hallgattak G. Nagy Pálra, mert őszinte, igazmondó emberként Az oiszág- és világjárók Pár hete az egyik laktanya parancsnoka igencsak elcso­dálkozott, amikor jelentették neki: egy kultúrcsoport áll a kapuban... Kiderült, némi té­vedésről van szó, mert a népes csoport tagjai nem „szereplés ügyében" keresték a parancs­nokot s nem is kultúrmunká- sok, hanem a DIMÁVAG-beli Szeghő többszörös szocialista brigád tagjai és azok hozzátar­tozói. A múlt év őszén Veres Lacit látogatták meg, most pe­dig — egy pesti üzem meg­tekintése után — Lihi Lajost keresték meg egy kis beszélge­tésre. A két ifiből a brigád nevelt szakembert. Veres és Lihi most tölti tényleges ka­tonai szolgálatát és a brigád nem feledkezik meg róluk. Ez a kiragadott mozzanat, a két látogatás megkapóan fe­jezi ki, hogy a Szeghő-brigád tagjai úgy élnek, mint egy nagy család. Van egy érdekes felfogásuk. Ügy vélik: az sze­retheti igazán hazáját, aki is­meri a magyar tájakat, vidé­keket. A brigádtagok igyekez­nek is megismerni az országot. Az országjárásra természetesen a családtagokkal együtt indul­nak. „Természetes?” A brigád- vezető egyízben „panasszal” élt: — Az asszonyok is annyira megértik egymást, hogy sok­szor csak bejelentik: „úgy ké­szüljetek, hogy vasárnapra megint programot csináltunk.” A brigádtagok sok országban megfordultak. Szeghő járt Ro­mániában, Zomkó Jugoszláviá­ban, Lódi Bulgáriában és eze­ket a látogatásokat fényképek­kel örökítik meg. Legérdeke­sebb felvétel Pszottáról van. ö egy sereg indiai munkással együtt néz a fényképezőgép lencséjébe. Ez a lakatosokból álló brigád kábelgépeket készít és ezeket a gépeket a világ minden tája felé küldik. Ha úgy óhajtják, a gépet elkíséri egy-egy brigádtag és bemu­tatja az illető ország dolgozói­nak. műJcödés közben. Es az már tewnészetes, hogy a bri- gádtagojc ezeken a külföldi utakon szocialista magatartá­sukkal is öregbítik a DIMÁ- VAG hírnevét. Acélöntők A daru óvatosan halad elő­re. A tartóköteleket a színig töltött üst pattanásig feszíti. A darus minden idegszálával a brigádvezotőt figyeli. Az hol jobbra, hol balra irá­nyítja a csapolónyílást. A többiek készenlétiben várnak a csapolásra. A folyékony acél szikrázva, sisteregve tódul a hamokformátoa. A osapolást átveszi egy fiatalember, Szabó Nándor. A brigádvezetó pedig Városépítők Bányik Béla komplex-kőművcsbrigádja már hosszú ideje jó mun­kál végez a Kilián-környéki új v árosrész építésénél. Május 1. tisz­teletére is kimagasló munkát végeztek, a műszaki vezetők sze­rint’ rövidesen elnyerik a „Szocialista brigád” címet. cigarettára gyújt, és gond­terhelt arccal azt mondja: — Most bajban vagyunk... így még nem jártunk. Las­san itt a hó vége, és adós­ságunk van. Tudja, az a sok tanácskozás, meg egyebek... Egy pillantást vet az öntés­re és tovább folytatja: — Azért május egyre nem lesz adósságunk. Nálunk nemigen szokott lenni hóvégi hajrá, de most az lesz. Pedig higyjék el, nem a mi hibánk. Hiszen láthatja, valósággal ég a munka a gyerekek keze alatt. — Ott voltam a szocialista rrrunkabrigádotk országos ta­nácskozásán. Ott is az egyen­letes termelésről volt szó, meg aztán még sok minden­ről. De most ez jutott az eszembe, mert nálunk mások mulasztásáért sok munkánk lesz a hó utolsó napjaiban. De aktkor is teljesítjük a ter­vet. I I * Néhány perc az acféilüntö- dében dolgozó Tóth István szocialista munkabrigádjánál. Néhány szó a brigádvezető­vel . A „parancsnok”, a fiatal ön- tészfiú kissé aggódik, de amint ránéz a nagyszerű formázó kollektívára, felragyog a sze­me, és a hangja is megválto­zik. Bízik a fiúkban. Nem is csoda, hiszen ők nemcsak munkatársak, hanem tes ti- lelki jóbarátok. iÄj- t Igazi acélöntők. ismerték a faluban. Többen megkérdezték akkor G. Nagy Páltól: Miféle összeszerelésről beszélsz? Miféle új mesterség­ről? Mindez nemrégen történt, s azóta a G. Nagy Pál szocialista szerelőbrigád nevét országgá röpítette a hír: új szakma jött létre a tiszapalkonyai vegyi- gyár építésénél. Olyan brigád alakult, amelynek tagjai egy- től-egyig egyszerű falusi embe­rek voltak, s most szakemberek lettek. Valamennyien több mesterséget is elsajátítottak. Ha kell, hegesztenek, ha kell, a csőállványokat szerelik ösz- sze az építőknek. S ha szüksé­ges, a felvonó darukat is keze­lik G. Nagy Pál brigádjának tagjai; A fejlődés törvényszerű, de a gyors előrehaladás, amelyet G. Nagy Pál brigádja ért el nem mindennapi eset. Egysze­rű falusi emberek voltak, és az akarat, egymás szeretete és megbecsülése eredményezte, hogy szakemberekké, iparos emberekké, szerelőkké, építő- munkásökká váltak, s nem is akárhogyan: elnyerték a szoci­alista címet. Egy egészen új mesterséget alakítottak ki, ho­nosítottak meg Tiszapalko- nyán, ők szerelik össze a cso­dálatosan szép, korszerű gyár­épületeket. üzemeket, ők épí­tik fel Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb vegyigyárát Átalakultak, új emberek lettek, szocialista emberek, akik, ha szükséges, ezt írják a nevük után: szere­lőmunkás. KO VACSŐK A Miskolci Könnyűpépfryárban az újak Közé tartosdk a Haras/.in Sándor szocialista brigádja. A négytagú brigád igen jó ered­ménnyel munkálkodik, s így ez év április 4. óta viselheti a szocialista címet. Képünkön: Haraszin Miklós és Pózer István egy szivattyúalkatrész kovácsolási tér vét beszéli meg. A gyűrűsben Végiglapoztam a pamutfo­noda képesnaplóját, azután megkértem Molnár József igaz­gatót menjünk el ahhoz a bri­gádhoz, amely a Jókai Mór nevét viseli. így ismerkedtem össze a fonoda 6 fürgekezü, ügyes fonónőjével. \ Egy brigádon kívüli brigádtag Liszt, tésztaszag és friss ke­nyérillat fogad a LÁEV mel­letti sütödében. A sütőgödör­ben álló brigádvezető, Pócs István hátrafordul. — A szocialista brigád vé­gett?... — Elmosolyodik. — ... Nem tudom, csak sejtem. A miskolci sütőiparnál már több brigád akart szocialista lenni. Talán nekünk sikerül __ A z említett brigádoknál a termeléssel nem volt baj, de valahogy nem tudták egymást megérteni. Régebben itt is volt vita, ellentét. Amióta „szocia­listák” akarnak lenni, mintha elvágták volna. Akármelyiket kérdezem — a brigádvezetőt, Kovács Feri bácsit, a legidő­sebb, Kovács Sanyit, a legfia­talabb tagot — maguk se tud­ják ennek magyarázatát adni. Kiss Petemé, aki a brigádban egyetlen párttag, találja el leg­inkább: — Ügy dolgozunk, mint ré­gen, csak most másképpel, akarunk élni, és egy kicsit jobban megértjük egymást. Ha valaki bajbakerül, úgy segí­tünk rajta, s ha valaki beteg lesz. úgy érezzük gondjait, mintha vérszerinti családtag lenne. Egy zömök, izmos fiatalem­ber tűnik fel. Most szenet rak a kemencébe, aztán a lisztes- zsákot emelgeti, a tésztamérés­nél segédkezik, majd rövid időre Pócstól veszi át a hosszú- nyelű sütőlapátot. Ez a 21 éves fiú — Kopcsó János — csodá­latos lelkesedéssel beszél a bri­gádról. Lelkesedik érte, de ... Barna szemében valami mély­séges megbántódottság, szomo­rúság bujkál. Egyszer elárulja: — En sajnos nem vagyok a tagja ... Úgy érzem magam itt, mint a kitagadott gyerek. Hét édes gyerek, a nyolcadik meg ... — Hangja megcsuklik. — Én is szeretnék velük együtt felemelkedni. A brigádvezető megmagya­rázza a dolgot: Kopcsó Jani szabadságon volt, amikor a brigád megalakult, meg aztán ö sokszor más műszakban dol­gozik. — Nekünk nincs ellene sem­mi kifogásunk, jól dolgozik, rendesen él, csakhát ez a másik műszak... De azért... tudja mit. Jani? A hét végén tartunk brigádértekezletet, én a magam részéről megígérem ... De ad­dig is dolgozzon s éljen úgy. mintha máris a brigádban lenne... A Kossuth-díjas brigádvezető A bányászok kemény embe­rek. így is dolgoznak, kemé­nyen. Mert ilyenné formálja őket a sok veszély, a nehéz szénvágó mesterség. Almási István még keményebb. Pedig, öt sem gyúrta különös anyag­ból az élet. Olyan, mint a töb­bi bányász, igazi, vérbeli szén­vágó. Abban mégis különbözik má­soktól Almási István, hogy amit egyszer elhatároz, nem marad elhatározás. Megvalósít­ja a gondolatait. Határozottan állítom, erősebb akarattal ren­delkezik, mint mások. A tettei is ezt mutatják. Ezért kapta meg a nagy kitüntetést, a Kossuth-díjat is. Az ormosbá­nyai III-as aknán 6 indította el a szocialista brigádmozgalmat, s azóta hattagú brigádjával át­lagosan ISO—190 százalékot ér el. Pedig az elővájási munka sem könnyű. Nem is dolgozna könnyű helyen az Almási-bri- gád, amely már három esetben nyerte el a szocialista címet. Mindig a legnehezebb munka­helyen mutatnak kimagasló példát. Nem. nem arról van szó, hogy más brigádok nem érnek el ilyen szép munkatel- jesitmémil Ormoson ma már több brinád termel ínén véld ti­tán, állít fel rekordokat, de Al­mási István csapata mindig az i elsők között van, mindig kéz- ] deményez, mindig jobban csi­nál valamit, mint a többiek. Ennek pedig az a „titka”, hogy ] a brigád tagjai egyre jobban i hasonlítanak a brigádvezetőre.' Ügy élne}c, mint Almási István. Egyszerűen, frázisok, hangza­tos szavak nélkül, magasztos, nagy célok lelkesítik őket. i Máris szocialista módon dol­goznak, élnek és tanulnak. Nem, nem azt akarja Almási i István, hogy a saját képmására ' formálja a brigádtagokát, de \ társai maguk ismerték fel, hogy j olyan emberekké kell válniok, mint vezetőjük. Mert a brigád­vezető a példaképük lett. Az Almási-brigád nem egy- i szerűen csak azt tűzte maga | elé. hogy mindig élenjár a tér- i mclésbeij, hanem azt, hogy lét- ] rehozza a magasszíntű szocia- ( lista közösséget és szocialista] munkát. Ezt máris sikerült el- < émiök, a legjobbak élén halad­nak, válnak újtipusú emberek- J ké. A kongresszusi versenyben i is céltudatos munkával mutat- j jak meg, mire képes egy szó-1 '•iolista brigád, amely össze for- \ -off. amely mindent egymásért, a közösségért tesz. mindig ésj minden körülmények között. megyénkben is egyre ERŐSÖDIK, terebélyesedik a szocialista brigádmozgalom; Ipari üzemeinkben egyre több azoknak a brigádoknak a száma, amelyek elhatároz­zák: versenyt indítanak a megtisztelő cím elnyeréséért. S egyre több azoknak a szá­ma, amelyek már két, vagy három esetben is elnyerték a nagy kitüntetést, a szocialista címet és oklevelet. A kongresszusi versenyben is több brigád határozta el, hogy felsorakozik a legjob­bak közé, s bejelentette szán­dékát: a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresz- szusának tiszteletére ki­magasló termelési eredményt ér el. és megszerzi a szocia­lista címet. Nem csupán arról van szó, hogy jobban akarnak dolgoz­ni ezek a brigádok, nem csu­pán arról, hogy magas ter­melési százalékot érnek el. Most mindenek előtt: arról van szó, hogy szocialista mó­don akarnak dolgozni, élni és tanulni. 1 Megyénkben már kialakult és nagy sikert ért el a szoci­alista brigádmozealom, ame­lyet méltán nevezhetünk a szocialista munka élenjáró A szocialista munka élenjáró serege seregének. Borsodban már több mint 3600 munkabrigád küzd a szocialista címért, s már több mint 1100 brigád nyerte ed egy. vagy több eset­ben a valóban nagy megtisz­teltetést. megbecsülést jelen­tő szocialista címet. Holnap és holnapután újra változnak ezek a számok, mert ez a mozgalom mindennél erőtel­jesebben fejlődik, ipari üze­meinkben szinte rohamlép­tekkel viszi előre a szociális- ta termelést. S nemsokára el­jön az az idő is, amikor létre­jönnek a szocialista üzemek, gyárak és vállalatok Mert ennek a mozgalomnak, amely minden szervezés nél­kül, szinte robbanásszerűen jött létre, van jövője, mert az egész nép támogatja. KÁDÁR ELVTÁRS EZT MONDOTTA a szocialista brigádvezetők nemrégen meg­tartott első országos tanács­kozásán: „Ezt a mozgalmat a magyar munkásosztály hoz­ta világra, teremtette és va­lósította meg, amely a szoci­alista eszme, a szocialista társadalmi rend törhetetlen hive”j Miben van a mozgalom legnagyobb jelentősége? Em­berformáló, tudatformáló erejében. Mert nemcsak a munkát, hanem az embert, a munkást is átalakítja új mó­don, szocialista módon élő és gondolkodó emberré. S ez nem kis dolog, nehezebb, mint a munkateljesítmények növelése. S ezt a nagyszerű célt tűzte maga elé a mozga­lom. A szénbányászatban, az építőiparban, a vasiparban, az élet minden területén ott vannak a szocialista munka­brigádok és mutatnak példát, a legjobbak élén. a legki­válóbbak élén haladnak, kö­vetve a szovjet dolgozók pél­dáját, akik kommunista bri­gádokban dolgoznak a kom­munizmus felépítésén. Kádár elvtárs átfogóan ér­tékelte a szocialista brigád­mozgalom egész útját, tevé­kenységét; és jelentőségét a szocializmus építésében. Ezt mondotta többek között a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásán : „Ennek a moz­galomnak abban van az ere­je, hogy a győzhetetlen és nagyszerű eszmét, a szocia­lizmust úgy testesíti meg, ami A gyűrűsben olyan zaj van, alig hallani egymás hangját. Mérgesen 'zakatolnak a fehér­orsós masinák. Köztük babos- kendos fonónők vigyázzák a fonalgyártást. A „brigadéros” harcos kinézésű fiatalasszony, a neve Vass Zoltánné. Látszik rajta, képes rendet tartani a „portán”. Munkaviszonya — ahogy hivatalosan mondják — egyidős a fonodával. 1955-ben került a gyárba. Akkor még ponyvából volt a műhely fala. Most neonfény, modern szel­lőztetés, nagyszerű gépek ... Bizony azzal a fonállal, ami keze alól kikerült, körül le­hetne tekerni néhányszor a Föld-golyót. Munkatársai is nagyszerűen ellátják feladatukat. Egy-egy fonónő a gyűrűsben négy soron dolgozik (ez ezernyolcszáz or­sót jelent!). S műszakonként legalább 20—25 kilométert le­gyalogolnak a masinák között. Közben azután jól begyakorolt mozdulatokkal 3—400 esetben is összekötik a széjjelszakadt fonalat. Ez is a munkájukhoz tartozik. Ök is elnyerték a Szocialista munkabrigád címet. Ilyenkor el szokták mondani, hogyan érték el a 102 százalékot, meg milyen a magánéletük, azután, hogy iskolába járnak, szeret­nének még többet termelni, szocialista módon akarnak dolgozni és élni. Gondolom, a brigádvezető­asszony is hasonló dolgokról beszélt volna, de egy rakon­cátlan orsón elszakadt a fonál, s faképnél hagyott bennün­ket ... — ahogy művészileg mondják — azt jelenti, hogy ftt a for­ma megfelel a tartalomnak. A május elsejei nagy sereg­szemlén is ott lesznek a szo­cialista munkabrigádok. S ezt a nagyszerű május elsejét is új munkagyőzelmekkel kö­szöntik. Ezen a május elsején még töhb olyan kiváló brigád vonul fel a májusi menetben, amely már elnyerte a szoci­alista címet. Ezen a tizen­nyolcadik szabad május else­jén még több olyan brigád vonul fel a májusi zászlóik alatt, amely már szocialista módon dolgozik, él és tanul, mutat példát az egész gyár­nak, üzemnek. Ez a máju­si felvonulás a szocialista bri­gádok nagy seregszemléje is. BÜSZKÉN KÖSZÖNTJÜK ŐKET, mint az új élet új har­cosait, a szociali—nus élen­járt építőit, mint a céltuda­tos, emberformáló szocialis­ta munka élenjárt seregét. Szegedi László CSc>ri>a Baf Vre* Paulovits Ágoston

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents