Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-25 / 95. szám

Szerda, 1962. április 25.

ÉSZAKMAGYARORSZÁG

3

Megérkezte'! az első szovjet $ gépek a Tiszai Yegyikomöináthaí

A Tiszai Vegyikombinátban* a Román Népköztársaságból* érkező földgáz bontásával ké-* s’zítik majd a mezőgazdaság* részére nélkülözhetetlen nitro-* gén műtrágyát. A több létesít-* ményből álló gyárat a légkor—fc szerűbb technológiai eljárá-J sokkal építik fel és üzemeiben * nagyobbrészt szovjet gyártmá-J nyű gépi berendezéseket sze-* relnek fel. A műtrágyagyár* építése gyors ütemben folyik* és az idén öt üzemben: a híg-* savgyárban, a központi kar-* bantartó műhelyben, a 200 ezer* légköbméteres ammóniák elő-* állító üzemben, a lúgregenerá-* lóban és a semlegesítőben kéz-* dik meg a technológiai bérén-* dezések szerelését. A bonyolult £ gépi berendezések, a különbé-* ző műszerek, cső és lemez-í anyagok szállítását már meg-* kezdték a Szovjetunióból. AÍ gyártelepre megérkeztek az* egyenként ötven tonna súlyúi és négyzetcentiméterenként* 320 kilogramm nyomást bíró* ammónia konverterek, a 46* méter magas, saválló acélból* készült abszorpciós tartályok,^ a különböző típusú forgácso-1 ló-, maró- és gyalugépek, vala-j mint a szerelések megkezdéséhez szükséges cső- és lemez-i anyagok.

i Balaton-vidéki és a mátrai

távlati fejlesztési tervekről

Hegyaljai malomkő a csehszlovák festékgyáraknak

''A Hegyaljai Ásványbánya és Grlömű Vállalat legrégibb üze-f me a Sárospatak határában, ot Meleg-oldalban lévő malomkö-i bánya. Oklevelek szerint ebbőij a bányából már csaknem öí-* száz éve fejtik a malomkövet,J amelyet korábban a liszt- és* paprikamalmokban, napjaink-* ban pedig elsősorban a festék-* gyárakban, és a darálókbanjt használnak. *

A közelmúltban 20 köböl ál-* ló malomkő-garnitúrát készítettek Csehszlovákia részére, ahol a festékgyárakbpn szerelik majd fel. A köveket a fes- tékipar követelményeinek megfelelően, különleges eljárással tették alkalmassá az igen finom őrlésre. Az exportszállítmányt a napokban küldték el Csehszlovákiába.

Balaton és vidéke rendezési tervét az Építésügyi Minisztérium a Balatoni Intéző Bizottsággal együttesen évekkel ezelőtt elkészíttette. Azóta már számos új létesítménnyel gazdagott, kulturálódott a balatoni táj és nincs is messze az idő, amikor a magyar tenger valóban betöltheti azt a szerepét, amelyre a természet gavallériájából alkalmas.

Legjobb szakembereink évek óta foglalkoznak a Dunakanyar és a Velencei-tó vidékének rendezési és fejlesztési kérdéseivel. Az egész ország távlati fejlesztési tervének készítése közben különleges jelentősége van a Mátra és Eger környéke fejlesztésének, amelynek célszerű megoldási lehetőségeivel az ÉM. Városépítési Tervező Vállalat és az UVA- TERV közös brigádja foglalkozik. É tervek a Mátra és Eger üdülési célokra alkalmas körzetét dolgozzák fel a táj adottságainak megfelelően. Kijelölik mindazokat a feladatokat, amelyeknek megoldásával a táj szebbé, gazdagabbá, kulturáltabbá válik. Szinte évtizedek óta holtponton vesztegel a mátrai táj idegenforgalmának fejlődése, mert nincs elegendő szállodai és egyéb férőhely. Igen nagy nehézség mutatkozik a vízellátási igények kielégítésében is. A rendezési terv szerint a jelenlegi 4675 főnyi férőhelynek majdnem 15 ezerrel való növeléséhez biztosítanak megfelelő helyet és ha eddig évente a mátrai üdülők száma 81 ezer hatszáz fő körül váltakozott, 1980-ban ez már 270 ezerre növekedhet.

Hazánk északi tájainak vízrajzi helyzete rendkívül kedvezőtlen. Különösen vonatkozik ez a Mátra vulkanikus vonulataira, de nem sokkal jobb a helyzet a környező sík területeken sem. A rendezési terv megvalósításának egyik legfontosabb kérdése tehát a fejlesztéssel arányban növekvő vízigények zavartalan kielégítése.

A mátrai üdülők forgalmának növekedésével 1980- ra a táj napi vízszükséglete 8000 köbméterre növekedhet. A rendezési tervek szerint ezért a Köszörű-völgyben, a Csörgő-völgyben, a Bikk- völgyben, továbbá Maconka község fölött újabb, nagy befogadóképességű, mesterséges tó építésének lehetőségét vizsgálták meg és építették be a tervbe.

További érdekessége a rendezési tervnek a kialakítandó három üdülési központ he- lvének kijelölése, éspedig Csórléte, a Csukás-patak völgye és Parádsasvár község határa. Továbbfejlesztési lehetőséget biztosít a terv természetesen Kékes, Mátraháza, Bükkszék és Párád számára is. Űj turistaházak, ifjúsági táborok, campingok, motelek, turista- és bekötőutak építési lehetőségeit tárták fel, jelölték meg és megállapították a Mátra téli sportéletének fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is.

E felsorolás azonban csak nagy vonásokban tükrözi a tizenötéves fejlesztés tervszerű lehetőségeit. A tervek valóraváltásával az ország legmagasabb hegycsúcsai körül jelentős üdülőhálózat épülhet ki. ahol a szubalDin táj kedvelői, a gyógyulást keresők tízezrei, a téli és nyári pihenést keresők, a téli, sőt a' vízisport kedvelői is gazdag lehetőséget találnak majd és a táj civilizálő- dásával a mezőgazdasági és ipari települések élete is szebbé, gazdagabbá válik.

*

I

Ä földművelésügyi miniszter az érdekelt szakszervezetek elnökségével egyetértésben 39 mezőgazdasági üzemet, váiialZ/ művelődési otthon Műhibán

Megvalósul a muhisiak vágya: április 29-én ünnepélyesen átadják a korszerű művelődési otthont. A munkálatok nagy részét társadalmi erővel végezték, s igen számottevő segítséget kaptak a Tiszapalkonyán dolgozó 31-es Állami Építőipari Vállalattól. Muhi kultűrcsoportja ezzel igazi otthont kapott, s az új létesítménnyel elkészült a község első jelentős középülete.

latot tüntetett ki élüzem címmel.

Élüzem lett az Ujpusztai, a Csorbái, a Gyulai, a Felgyői, a Pankotai, a Sinatelepi, a Nagy- szentjánosi, a Csepregi, a Za- laszentgróti, az Andráshidai, a Bikali, a Kiskunhalasi, a Városföldi, a Cifrakerti, a Hajdu- szoboszló-ebesi, a Balkányi, a Biharkeresztesi, a Balatonbog- lári, a Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság, a Tatai, és a Szécsényi Tangazdaság, az Al- sótengelicj és a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság, a Szegedi Halgazdaság és a Gombatermelő Vállalat.

A gépállomások közül a tá- piószelei, a mező herényi, a szarvasi, a detki, a kistelki, a szentmártonkátai, a mezőkövesdi, a sopronhorpácsi és az orosházi kapta meg a kitüntető címet Ugyancsak élüzem lett a Tolna megyei és a Csongrád megyei Gépjavító Vállalat, a Kállósemjéni és a Velencei Növényvédő Állomás, valamint az Állami Vakcinatermelő Intézet

Apad a Tisza az egész magyar szakaszon

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint már az egész magyarországi szakaszon apad a Tisza és valamennyi mellékfolyója. A három héttel ezelőtti tetőzés óta Vásárosnaménynál több mint négy méterrel csökkent a folyó szintje és megkezdődött a víz levonulása a hullámtérről is. Ezért a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság már megszüntette az árvízi készültséSzolnoknál 34, Csongrádnál 18 centiméterrel apadt a Tisza, de még mindig rendkívül magas a víz, s így ezen a szakaszon változatlan éberséggel és erővel őrködnek a gátakon. Szegednél mintegy négy méterrel magasabb most a folyó tükre, mint a védett területek felszíne, bár kedden reggelre már négy centiméterrel csökkent a vízállás. Ezért előreláthatóan még egy hétig harmadfokú készültségben kell védeni a töltéseket.

Az utolsó simítások a 120 főt befogadó művelődési otthonban. Horváth János, a MOKÉP asztalosa szegély léceket politúroz«

Tsz-építkezés

Előkészítik az anyagokat a gesztelyi Petőfi Tsz 50 férőhelyes istállójának építéséhez.

Foto: Szabados György

A pesti könyvelő

— Még egy év van hátra. Tavaly áprilisban érkeztem. Az összkomfortos lakás, a megszokott pesti élet után kissé szokatlannak tűnt a falu. De megszerettem. Érdekesnek találom a könyvelést is, s ha valamiben megakadok, elöveRusz René, a pesti könyvelő

szem a könyvet. Itt ugyanis nincsen főnök, akihez bemegyek és eligazít. „

Az Élelmiszeripari Minisztérium Budapesti Gépjavító Vállalatának könyvelőjétől, Rusz Kénétől halljuk ezeket a szavakat. Egy éve érkezett Műhiba, hogy a kis termelőszövetkezetben elültesse egy aprólékos, gondos munkának, a számvitelnek a magját. A községben hamar megszerették a barátságos, kedves modorú könyvelőt. Ma már jóformán

mindenkit ismer név szerint, tud családi történeteket, éltesül sok mindenről. Sokan állítják meg az utcán, keresik fel az irodában. Mert ugye, ha valaki pesti, az valahogy másként látja a világot. S ő szívesen hallgat meg mindenkit, neki a falu jelent új világot.

Olykor rendezni kell a kartonokat, a papírokat, s ilyenkor hazamegy, bezárkózik a csendes kis albérleti szobába. Mit mondanak a számok? Ez most a gyarapodó, tárulkozó kis közös gazdaság vezetőit, tagjait is nagyon érdekli.

— A számok nagyon beszédesek — vallja. — Nem szépítenek, és igen sokat mondanak. Elsősorban azt, hogy mivel érdemes a gazdaságnak foglalkoznia, hol szorít a cipő...

A könyvelés adott választ arra is, hogy a sertésnevelés még elég sokba kerül a tsz- nek. Tehát le kell szorítani az önköltséget. A szarvasmarhatenyésztés pedig máris igen kifizetődik. Nincs is tán a környéken jelentősebb vásár, amelyen az agronómus, Zsárnál Gyula ne fordulna meg, ne alkudna egy-egy szép jószágra.

Rusz René szereti az itteni dolgos embereket, a falu soksok lakójához fűzi már barátság. Ez enyhíti meg akkor is, amikor arra gondol, hogy még hátra van az utolsó államvizsgája a közgazdasági egyetemen. Esténként sokáig ég nála a villany. Egy kis magakészítette feketével elűzi az álmot. A könyvelők ismert táblája fölé hajol, vagy tankönyveit lapozgatja.

— ge —

Megyénk ifjúsága is lelkesen készül a munka ünnepére

Megyénk gyáraiban, üzemeiben, vállalatainál az ifjúsági brigádok elsősorban a munkavállalások teljesítésével, egyre jobb eredményekkel készülnek május 1-re. Ezenkívül, hogy még emlékezetesebbé tegyék a munka ünnepét, már most lelkesen készülnek a kulturális bemutatókra, a színpompás felvonulásokra.

A dolgozó fiatalok többsége KISZ-egyenruhában, vagy népviseletbe öltözve vonul majd fel.

A KISZ-szervezetek, különösen a járási székhelyeken tartanak nagyobbszabású ünnepségeket. Ezeken az úttörők is részt vesznek, a kultúrműsorokon ők is szerepelnek.

Miskolcon KISZ- és úttörőegyenruhás díszszázad vonul majd a menetek élén. A díszszázadban a gyárak, üzemek dolgozó fiataljainak és az iskolák tanuló ifjúságának legjobbjai haladnak.

Élénkíteni fogja a felvonulást a Nehézipari Műszaki Egyetem népi táncosainak színes csoportja.

Az iskolákban már megye- szerté megkezdték a felvonulások gyakorlását, az ünnepi kulturális bemutatók műsorszámainak próbáit-----0O0——

~ VASTAMOS frontfejtést kepeztek ki az ormosbányai

III-as akna IV-es telepén. A 40 méter hosszú munkahelyen rá- robbantásos módszerrel akarják jöveszteni a szenet a front dolgozói.

A KITÜNTETETT GYÁR

A hír hamar bejárta

az üzemrészeket, az emberek jogos büszkeséggel mondogatták egymásnak: a Szerencsi Cukorgyár is megkapta a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját; A gyár dolgozói sejtették, várták a kitüntetést, ennek ellenére az első pillanatokban alig akarták elhinni. Valóban nem kis dolog ez a nagy tisztesség. Milyen eredményekkel kerültek az elsők közé? Dr. Szemere Endre elvtárs, a gyár igazgatója ezt mondja:

— Az elmúlt évben 115.5 százalékra teljesítettük termelési tervünket. Az előző évhez viszonyítva 16.5 százalékkal növeltük a termelékenységet. A termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével biztosítottuk. Igen jelentősen csökkentettük az önköltséget is.

És hogyan érték el? Elsősorban úgy, hogy nagy gondot fordítottak a karbantartásra, a műszaki feltételek biztosítására. Ennek eredményeképpen a gyár úgy dolgozott, mint egy óra. Igen jól megszervezték a munkaversenyt. Jellemző: tavaly 38 brigád érdemelte ki — s ebből 6 másodszor, illetve harmadszor — a szocialista címet. Most is igen szép eredménnyel dolgozik a Kupecz, a Sáreczky, a Varga, a Csontos, a Rinda, az Oláh szocialista brigád.

A cukorgyárban igen jó légkör uralkodik. Az üzem párt- szervezete, szakszervezete, s a vállalatvezetés minden feladatot együttműködve intéz, old meg. Sokat, s eredményesen foglalkoznak az emberek ügyeivel, gondjaival. Az emberekkel való törődést lelkiismereti ügynek tekintik. A gyár igazgatójának zsebében például mindig ott van egy notesz, s ebbe jegyzi fel a hozzáfordulók kéréseit, panaszait, javaslatait, s azt is, mit, hogyan intézett el. A bejegyzések tanúsága szerint dr. Szemere Endre havonta több száz apróbb, nagyobb emberi gondot, ügyet old meg, intéz el. Ugyanígy foglalkozik az emberek ügyeivel a párt- és a szakszervezet. És nemcsak a gyári dolgozókkal foglalkoznak. A napokban például a szakszervezet összehívta a nyugdíjasokat baráti beszélgetésre, megkérdezték tőlük, hogy élnek, mit csinálnak, milyen gondjuk van, s a lehetőséghez mérten igyekszenek segíteni ügyes-bajos dolguk elintézésében. Megkérték őket, járjanak be a gyárba, adjanak tanácsot a munkához, a kapu

mindig nyitva áll előttük; A gyár dolgozói, s vezetői elmondják, hogy az emberekkel való odaadó törődés nagyban hozzájárult a sikerekhez, a jó eredmények eléréséhez.

Ez az újabb kitüntetés (eddig ötször nyerték el az élüzem címet, 1959. évi munkájuk alapján már egyszer náluk volt a vörös vándorzászló is), további sikerek elérésére serkenti őket.

— Célul tűztük ki — mondja Gulyás Lajos szb-titkár —, hogy a gyár 75. évfordulójára, két év múlva elérjük a szocialista üzem címet. Igen nagy cél ez, hiszen sok száz ember átneveléséről, átformálásáról van szó;

— A jelenlegi 62 brigádból 54 szocialista módon igyekszik dolgozni, élni, tanulni. Már alkalmazzuk az önkiszolgáló fizetést, hamarosan az egész gyárban bevezetjük. Az italozók nevelésével is foglalkozunk. Ha nehezen is, de már van biztató eredmény;

A gyár dolgozói áp^

29-én tartják meg az élüzem ünnepséget. Ekkor adják át a kitüntetéseket a gyár kiváló dolgozóinak, s a törzsgárda jelvényeket azoknak, akik 5—10 —30 éve tevékenykednek a gyárban becsülettel;

A mezőgazdaság élüzemei