Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

11*1 ___. __T ____ n ap. * u*rin’e SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A mAUPVK ’Sa ------------------------------ ------­X VIII. rf*>folyam, 1. **•!<, Ara: 60 fillér 1962. áprili• I, r«u*árn<ij> ■>! A „csoda“ (3. oldal) Szemtől szembe, (3. oldal) Számok — emberek (S. oldal) J SOEAi T Hírek a SzovjetnniAből MOSZKVA A Novoje Vremja című nyolcnyelvű szovjet folyóirat legújabb számában közli Barcs Sándornak, „Gondolatok egy évfordulón” című cikkét, amelyben hazánk felszabadu­lásának 17. évfordulója alkal­mából összehasonlítja a régi és az új .Magyarország életét. A Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet külpolitikai fo­lyóirat hosszabb ismertetést közöl Pintér István és Szabó László magyar újságíróknak a Pannónia kiadásában Buda­pesten megjelent németnyelvű okmánygyűjteményéről. Meg­állapítja, hogy Pintér és Szabó könyve meggyőzően vádolja az NSZK-ban vezető állásban lé­vő, vagy magas nyugdíjat él­vező 400 náci háborús bű­nöst. (MTI) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága március 28-án, 29-cn és 30-án kibővített ülést tartott. Az ülésen tanácskozá­si joggal reszt vettek a megyei és a buda­pesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a tömegszervezetek vezetői, a mezőgazdasági termelés fejlesztésében közvetlenül érdekelt szakminisztériumok, főhatóságok vezetői, mezőgazdasági szakemberek, tudósok, kutatók — köztük sokan pártonkivülick —, a megy ei tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, a fővárosi lapok főszerkesztői és más meg­hívottak. A kibővített ülés résztvevői három elő­terjesztést vitattak meg: 1. Fehér Lajos elvtárs, a Központi Bizottság titkára bevezető előadása után beterjesztette a Politikai Bizottság „A mezőgazdaság hely­zetéről és a további feladatokról” című hatá­rozati javaslatát. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezéséről adott jelentést és a mezőgazda- sági termelés előttünk álló feladatairól szóló beszámolót kétnapos széleskörű vita követte- amelyben 23-an szólaltak fel. A vitában fel­szólalt Kádár János elvtárs, a Központi Bi­zottság első titkára. 2. Gáspár Sándor elvtárs. a Központi Bi­zottság titkára ismertette a Politikai Bizott­ság álláspontját a dolgozók által a VIII. párt­kongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny kérdésében, és be­terjesztette „A Központi Bizottság határozata a kongresszusi munkaversenyről” című hatá­rozati javaslatot. 3. Nemes Dezső elvtárs, a Központi Bizott­ság titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit az időszerű külpolitikai kérdésekről. A Központi Bizottság a napirenden szerep­lő mindhárom kérdésben egyhangú határoza­tokat hozott. A határozatokat a sajtó nyilvá­nosságra hozza. Jó szervezéssel, erőink összpontosításával beli ózhatjuk lemaradásunkat a tavaszi mezőgazdasági munkákban! Ülést tartott a megyei tanács gazdasága fs beépüljön a szocialista tervgazdálkodás átfogó rendszerébe. 1961-ben — a mezőgazdaság döntő többségét átfogó szocialista nagyüzemi gazdál­kodás első évében — a szélsősé­ges, aszályos időjárás ellenére is, lényegesen jobb körül­ményeket lehetett biztosítani a népgazdaság mezőgazdasági termékszükségletének kielégí­téséhez és a parasztság élet- körülményeinek megjavításá­hoz. Éppen ezért — a tervgaz­dálkodás jelentőségének megfe­lelően — a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága és az illeté­kes szakigazgatási szervek nagy gondot fordítottak arra, hogy az 1962. évi termelőszövetkezeti termelési tervekben is érvényre jusson a népgazdasági érdek és a mezőgazdasági termelés összhangban legyen a népgaz­daság szükségleteivel. Ezt a végrehajtó bizottság a többi között azzal is igyekezett ér­vényre juttatni, hogy az Orszá­gos Tervhivatal és a Földmű­velésügyi Minisztérium által megadott megyei termelési és felvásárlási irányszámokat a helyi természeti és közgazda- sági adottságok figyelembe vé­telével adta le a járásoknak. A termelőszövetkezetek 1962. évi terve elkészült. Ez módot nyújt arra, hogy vizsgálat tár­gyává tegyük az irányszámok­ban kifejeződő népgazdasági szükséglet megvalósulásának kilátásait. Laczkó elvtárs ezek után fog­lalkozott a legfontosabb ta.Va- szj mezőgazdasági munkák je­lenlegi állásával. Elmondotta, hogy bár a zord március, a té­lies időjárás késleltette a leg­fontosabb mezőgazdasági mun­kák: a borsó, a mák és az ap­rómagvak vetését, elégséges erőnk van ás jó szervező munkával sokat pótolhatunk. Mint mondotta: a vetés már sokfelé megkezdődött, és me- gyeszerte arra várnak a ter­melőszövetkezetekben. hogy a gépekkel rámehessenek a föl­dekre és dolgozhassanak Saj­nos egy nagyon fontos agro­technikai szabályt — tudniillik, hogy időben vessünk —. már nem tudunk teljesíteni és ezért is fontos a jövőben az alapos, jól megszervezett növényápo­lás. A kenyérgabona vetéstervet teljesítettük A továbbiakban egyes, rész­feladatokkal foglalkozott az előadó. Hangsúlyozta, bogy a termelőszövetkezeteken kívül az egyéb szocialista szektorban és az egyéniek ősszel mintegy 18 ezer holdon vetettek, ami azt jelenti, hogy kenyérgabona vetésterv előirányzatunkat ma­radéktalanul teljesítettük. Lé­nyeges lemaradás mutatkozik azonban a kukoricavetési elő­irányzat teljesítésében. Ennek oka hogy a kenyérgabona, va­lamint a szerződéses növények előirányzatának teljesítése, il­letve túlteljesítése kapcsán a közismert területhiány elsősor­ban a kukorica rovására jelent­kezik. így tehát a különböző ösztönző munkadíjazási mód­szerek helyes alkalmazásával, jónéhány termelőszövetkezet­ben pedig az arra alkalmas parlagok és legelők feltörésé­vel kell a kukorica területhiá­nyából adódó hozamkieséseket ellensúlyozni. Kevés a szálastakarmányok term5 területe Aminthogy sürgős tennivalók vannak a szerződéses növény­féleségek és a burgonya, vala­mint a zöldségfélék vetésterü­letének növelésében, a szálastakarmányok ter­mő területe is alatta marad az előirányzatnak. Az ok itt is egyrészt a terület­hiány, másrészt az a körül­mény, hogy 1961. nyarán a ta­vaszi felülvetések zöme a szá­razság miatt kipusztult, így az 1962. évi évelő pillangós álló­kultúra területi aránya na­gyon alacsony: Az előirányzattól történő el­téréseket megfelelő intézkedé­sekkel, az agrotechnikai és egyéb kisegítő eljárások (má­sodvetés, kevert vetés, leg&ő- és rétgazdálkodás megjavítá­sa stb.) széleskörű alkalmazá­sával pótolni, vagy lényegesen mérsékelni lehet. A termelőszö­vetkezetek terveiben rögzített feladatok megvalósítása meg­felelő biztosítékot nyújt arra, hogy 1962-ben a mezőgazdaság termelési értéke Borsod me­gyében is 9—10 százalékkal emelkedjék. A beszámolót vita követte. Ön udvari Miklós Befejeződő!! e SZÖVOSZ V. kongresszusa Szombaton az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában befejezte tanácskozását a Szö­vetkezetek Országos Szövetsé­ge V. kongresszusa. Az ülés elnökségében helyet foglalt Fe­hér Lajos, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Nyers Rezső pénzügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Nagy Józsefné könnyűipari mi­niszter, dr. Tatár Kiss Lajos, az MSZMP Központi Bizottsá­gának póttagja, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelő bizottsá­gának elnöke, Erdei Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára, Nagy László, a KPVDSZ titkára, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettesei, a földművesszövetke­zeti mozgalom kiváló dolgozói: Az elnökségben foglallak he­lyet a magyar szövetkezeti élet nagy eseményére hazánkba ér­kezett 17 ország szövetkezeti delegációinak tagjai és vezetői, Dr. Tatár Kiss Lajos vála­szolt a vitában elhangzott fel­szólalásokra, majd a szavazá­sokra került sor. 1 A küldöttek egyhangúlag határozattá emelték a SZÖ­VOSZ, illetve a földművesszö­vetkezetek és a körzeti föld­művesszövetkezetek alapszabá­lyának módosítására vonatkozó javaslatot. Ugyancsak egyhan­gúlag szavazták meg a küldöt­tek a Szövetkezetek Országos Szövetsége tevékenységének irányelveiről előterjesztett ha­tározatot. A szavazás utón bejelentet­ték, hogy az Elnöki Tanács a mozgalom fejlesztésében elért kiemelkedő munkájuk elisme­réseként 15 földmű vesszövet- kezeti dolgozónak „Szocialista munkáért érdemérem”, 27 földművesszövetkezeti dolgozó­nak pedig „Munka érdem­érem” kitüntetést adományo­zott. A kitüntetéseket az El­nöki Tanács képviseletében Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese nyújtotta át. A kongresszus végül megvá­lasztotta az Országos Földmű­vesszövetkezeti Tanács, vala­mint a SZÖVOSZ felügyelő bi­zottságának tagjait. A tanács tagjai sorából megválasztotta a SZÖVOSZ igazgatóságát. Az igazgatóság, s egyben az Orszá­gos Földművesszö vetkezeti Ta­nács elnökévé Szirmai Jenőt, az MSZMP Somogy megyei bi­zottságának eddigi első titkárát választották meg. A felügyelő bizottság elnöke ismét Naná« László, az Elnöki Tanács tagja ilettj Március 31-én, szombaton került sor a Boi-sod megyei Ta­nács ülésére, amelyet délelőtt 9 órai kezdettel a megyei ta­nácsháza dísztermében tartot­tak meg. A tanácsülés elnökségében helyet foglalt dr. Bodnár Fe­renc elvtárs, a Borsod megyei part bizottság titkára, Lenctvai József alezredes elvtárs, a BM. megyei főkapitányságának ve­zetője, Kállai László elvtárs, a HNF Borsod megyei titkára, Csollák Gábor elvtárs, a Mi­nisztertanács tanácsszervek osztályának szakelőadója. A tanácsülésen döntöttek a korábban hozott és lejárt ha­táridejű határozatok végrehaj­tásáról szóló beszámoló e' foga­dása ügyében, majd dr. Tóth István elvtárs, a megyei tanács égrehajtó bizottságának elnö- ;e mondta el referátumát a tá­lára államhatalmi és tömeg- s.ervező munkájáról, V referátumban szó esett ar­ról hogy az alapvető mezőgaz- dasgi feladatokon kívül viamennyi tanácsszlntcn jdntős munkát végeztek tancsaink a lakosság kom- nunílis, kulturális és szo- ciáli életkörülményeinek megjavításáért. Ugyancik a munkásosztály helyzetéé^ megjavításáért tett tanácsi itézkedések végrehaj­tásának rtékelése bizonyítja, hogy tanáraink — főleg városi tanácsaink — jelentőségének megfelelőé: kezelik e fontos párthatároeJtot. A referátui a továbbiakban a tanácstago aktivitásával, a tanácsi határiatokkal, az ál­landó bizottsá»k működésével, a tanácstagi bizámolók és fo­gadóórák tapaSalataival, ille­tőleg az ezzel »pcsolatos to­vábbi tennivalóval foglalko­zott. (A tanácsi!® résztvevői nagy figyelcmm hallgatták dr. Tóth István ei'árs előadá­sát, számos hozzásilás hang­zott el ebben a makörben. Lapunkban mind Referátum, mind a hozzászólás- érdemi ismertetésére visszatünk.) A referátum után Laczkó Istvánnak, a_ mező&dasági osztály vezetőjének táikozte- tása alapján az 1962. í ter­melési és felvásárlási ládá­tokat vitatta meg a tanáijlés. A termelőszövetkezeti és a népgazdasági érdé Az érdeklődéssel várt be^_ , móló hangsúlyozta; a mezőgazdaság szocialista átszervezésével lehetővé vált, hogy megyénk inczö­A kkor, tizennyolc wel ei r „Lelkiismeret lazadasa ­előtt is mint miden é\|* ~ Micsoda tavasz, micso­,n tavasz iött a tél ián. Rü óa gyászos esztendő volt! ‘tlrfeoL^lgyak; bontói Be miéit most az emlékezés? diet nrttómarctes £ április^ a gyógyuló sebek fel­e a fák rügyező ágit Eurót cPo_sc is. Miért, hogy áprilist Szerte bomba- és íánatsziv, . H“> mkok tűnték le, vaságyain- . c°*ok bizottsága a fasizmus Káo Siák s tatok gá- *“«. M em­lítek keresztül, a egszebb,; honapJdva nyilvam­ágyakat is szirénái! hangja 1 a-jAw- - , ásította szét és az mberekt 1 bái^ág\ftycUcnkot^>o bar~ :LVafffiÄSÄ bizonyoif 1 vonat­□rú volt és halálos tvasz. „1 miatt“kötéleiíüék^t! fojtogató bizonyteiaságé Vegyük a teSzo­rssn^r-“« hr feafeS irbárság tobzódásán^ legso, J'• Nvueat róérrfmlekezunk, ÄÄeJ feg ssrsC&r áború frontjairól néhiny ho- az NSZK kor­tlesegck szui vár-m h^nsta propagandának, és a “ % ÄUSb«* SS1. ti6,!ÄSE' «SSSE i'iSSÄtt Toroí & S,r­iuschwitz, Mauthausen, Da- ßteslpi I hau. Buchenwald, Borgen- g61 ,, ** lelsen, Rawensbruck, Sach ^imeti .. :<fe)?rvfeet<k uszító te- .mhawsen.. ,,lWilálgyárti”_JL^,rA áci megszáUAs uttto m 1 “ójflát terjesztő éBsfgránslapok I fóbatépeUaz SS és a Geste-j^dÍ^... A Magyarországról * «bAkiPcsak kételkedett Is . v°ltebtoidista ve­° . vécső győzelmében,^ ! , <*r- ^to>rg Gold­isizmus végső i- ... ,- íhmidt, Franz Hamm Fran2 . zokat összcXogőo^ak b tonJothc.m & a többie^>a ^-e, vagy mternaloW:>orba te ^ hivatalos szírvek tó- f “re aWknck s^rcn-'ogatesiíval fejthetne! ki ^ ,adu tek five, aki^ clcjén, revansiste propagandát ha- sejuk volt Aztan nd d k inkesa fennálló európai ha- rszágszerte dte**rok ellen. Az NSZK ko»- gettozasok . A z ze ^rtat_ iinya felelősségrevonás he-1 izezreit fogdosL az auscb„ még nagyobb szerepet acj S»— HS Sasísstesss sa "s^ssss FSfÄ SÄi ekszel még az utszéli lakra euen irányuló kém- és di- ikasztott, a biztos halál el záns tevékenység központja télségbeesve menekülő ernte NSZK terül^n lekre? — Azt mondtak rájuk a irjjcai> nyugatnémet és más lécik, vagy nyilas pribékjeik. , 5 szeryek feihasznál. katonaszokevenyek , — :,na Nyugatra távozott ma- íaárulók”. Emlékszel a golyo- j. jUWat, voU volks- ogónak elhurcolt even e : ^Ji s|ákat. ellenforradalmi izetszorodott csoportjaira, a kriptákat és más búnöző- negalázott és meggyalázott [a \hazánk ***£ isszonyokra és lányokra. l;cd(és céljából. Külügy- Smlékszel a tarkon .vagy felütnünk éppen a kö- >éppisztollyal „lekaszált ha ^ hívta fel mind­rafiak ezreire, a Nyugatra el- p g 7NSZK kormányának íurcolt gepekre, a joszág«ülo- fimét -- Többek között ' nányra, a szétszórt csaladokra, e emlékezik népünk 1962 ^ kószáló, szülő nélkül ma- áfában is a jg ^vvel ez- . adt gyerekekre, kifosztott es «történtekre, ezért köte- ombadöntött, szerencsetlen 1^. az emlékezés, lazánk gyászos emlékű esz- „s pueik írta kivégzése endejére? 1944. Atkozott'esz- cl ..Egyet kérek endő! „ . túlélitek ezt a kort: né Pedig tavasz volt akkor is, fqr>tek sem a jóka1. 18 évvel ezelőtt, virágot, vá- rckat!”... „Hősök egész gyakat bontó, békét szomjuho- n^égét irtották ki. Sze- zó tavasz. — Békétlen, feldúlt. mk legalább egyet közü- kegyetlen, halálos tavasz, lujyari szeretettel, mintha ,. íurópa-szerte horogkeresztes fia vafey leányaik lenné- z.ászlók lengtek a középületé- tel Emberek szerettelek ken, vérszagot és kremato- be^ke1; Legyétek éberek'” Humok bűzös füstjét kergette —Mk intelmeit megszív- az áprilisi szél. IfV nemcsak szükséges Je, aln ma vagy M eves, doeiezó is. Fél kell éh ■ — vagy mindegy, hány re\ a2. emberiség szunv- éves vagy, — olvastad a cseh- nytelkiismei-etéti szlovák Julius Fuciknak, a és kell tehát az emlé- ipankráci fogházban írt Uzene- fczés. Nyolcmillió ártet­tét? _ A kis holland Anna ^gyilkolt embcr, Erns1 Frank naplójegyzeteit? — Ol- ThLn juliug fY,cik R J? vastad Óta Kraus és Erich nótklós és a Kulka „Halálgyár”-át. „Ejsza- mumoz(JfJom ^zc, ka és kod -jét? — Lapozgattad ma;nak emléke s a nm az Antifasiszta Ellenálló Harco- is kn miílt kísért. sok NDK-ban működő bízott- erre mindőS ságának öokumentumkötetét akié] _hogi. n„ • a z SS rémtolleiről? _ Emlék- méf' ek % szel a „Soha többé" című nem- rénf.l a faS1Zrmi; rég vetített dokumentumfilm S,öbbcí--I • kockáira, vagy a most perge- (Psépányi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents