Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-02 / 51. szám
I rSTAKMAGYATtORSZÄG Péntek, 1962. március 2. Hruscsov üzenete De Gaulle-Iioz Moszkva (TASZSZ) Moszkvában közzétették N. t Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Charles de Gaulle-hoz, a Francia Köztársaság elnökéhez 1962. február 27-én kelt üzenetét. — Amikor elhatároztam azt a javaslatot, — hangzik többek közt az üzenet —, hogy a tizennyolchatalmi bizottságban a tárgyalásokat a legmagasabb szintű állami vezetők részvételével kezdjék meg, az a kívánság vezetett, hogy haladást érjünk el e közelgő tárgyalásokon, biztosítsuk a szükséges teltételeket, hogy a munka termékenyen, nagyfokú haszonnal járjon. Megelégedéssel veszem tudomásul az ön üzenetében foglalt kijelentést, hogy Franciaország kész részt venni bármilyen tárgyaláson, amely reményt kelt a leszerelés irányába mutató haladást illetően. — ön egyetért azzal, hogy a leszerelés kérdése, a béke megszilárdításának kérdése nemcsak a nukleáris fegyverrel rendelkező hatalmakat érinti. Más országok, köztük az emberiség jelentős részét képviselő semleges államok népei, nem kevésbé érdekellek az álFelháborodás Kambodzsában as amerikaiak beavatkozása miatt Pnom Penh (TASZSZ) Amikor a Pnom Penh-i repülőtéren leszállt a Ngo Dinh Díem rezidenciájának bombázásában részt vett egyik délvietnami repülőgép, olyan incidens történt, amely csodálkozást és felháborodást keltett a kambodzsai közvéleRehra pártja győzött a váfasztásokon Uj-Delhi (MTI) Indiában eddig a választó- kerületek kétharmadában fejezték be munkájukat a szavazatszámlálók és ennek nyomán ismeretessé vált, hogy Nehru pártja, a kongresszus párt megszerezte az abszolút többséget a képviselőházban. Az eddig nyilvánosságra hozott eredményekből kitűnik, hogy a már megválasztott kongresszuspárti képviselők száma 252. Nehru miniszterelnök választókerületében 64 ezer szavazattal kapott többet, mint ellenfele. Megválasztottnak tekinthető már Krisna Menőn hadügyminiszter is, aki ellen választókerületében, fiszak-Bombayban összefogtak a reakciós erők. A többi párt közül eddig a legtöbb mandátumot a kommunista párt szerezte: 19-et. talános és teljes leszerelés megvalósításában. — Az a tény, hogy a leszerelési bizottságban részt vesz több olyan állam, amelynek nincs nukleáris fegyvere, köztük semleges államok is, természetesen, semmiképpen sem zárja ki a nukleáris hatalmak számára azt a lehetőséget, hogy kapcsolatokat tartsanak fenn egymással, kicseré’jók véleményüket a leszerelési kérdésekkel foglalkozó tárgyalásokon. Mi a magunk rés-érő! mindig készek vagyunk ilyenféle kapcsolatokra. — Ha a bizottságban résztvevő valamennyi állam akarja a megegyezést a leszerelési kérdésekben, altkor a tizennyolchatalmi b'zott'á» munkája kezdetén a legfelsőbb tisztséget viselő állami vezetők részvételével a tárrvalások fel tudják tárni a legszélesebb tehetőségeket a megegyezés elérése számára ebben a sarkal- latos problémában. Sajnálom, hogy Ön nem foeadta kedvezően ezt a javaslatunkat. Kell-e beszí’ni arról, hogy milyen nagy érdem lenne az államok vezetői számára, ha ezt követően aláírhatnánk az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szerződést, részesei lehetnénk annak a történelmi jelentőségű eseménynek, amely mindörökre megmarad az emberiség emlékezetében. — Ezek azok a gondolatok. Flnök Ur, amelyek felvetődtek bennem az ön üzenetével kapcsolatban és amelyeket közölni kívántam önnei. Szeretném remélni, hogy e gondolatok főnnél megértésre találnak — fejeződik be Hruscsov üzenete. A párizsi Bastillc'tcrcn |/>^7^Sua/?w'k| vu^rWLijVU Az OAS kitüntet. (Toncz Tibor rajza) Fő feladat: a szocialista mérnökképzés segítése Lapozgatás „A Mi Egyetemünk“ számaiban Kilencedik gSiÄ kolci Nehézipari Műszaki Egyetem lapja, „A Mi Egyetemünk”. A kéthetenként megjelenő lap néhány utolsó számát böngészgettük, keresve, miként látja el fontos feladatát: hogyan segíti a nyilvánosság sajátos eszközeivel az egyetem munkáját, miként foglalkozik az egyetemnek és hallgatóinak életével, milyen súlyt kap a lap munkájában a tanulmányi fegyelem további megszilárdítása, a tanulás eredményességének fokozása, a hallgatók világnézeti nevelése, általában miként teljesíti a lap fő feladatát, a szocialista mérnökképzés segítését. A lap — szűk terjedelme ellenére — igyekszik rendkívül sokoldalúan foglalkozni az egyetem életét érintő problémákkal. A november 24-i lapszámban például rövid interjút olvashatunk a matematikából írt zárthelyi dolgozatokról. Dr. Falk Richard rektorhelyettes a tudományos ülésszakkal kapcsolatos tervekről ír. Érdekes cikket olvashatunk az egvetemi könyvtár munkájáról. jó hírösszeállítást a tanszékek életéből. Figyelemre méltó ebben a lapszámban Szabó László adjunktus cikke, amelyben Lányi Andor adjunktusnak, a fizikai oktatás reformjával kapcsolatban tett javaslatáról ír. Ehhez a témához a következő lapszámokban több értékes és érdekes cikkben olvashatunk hozzászólást. Ugyanez a lapszám, Tudomány és társadalom címmel, Wehler „A kapitalizmus és automatizálás” című könyvéből közöl részletet. Ez a közlés is több lapszámban visszatér, illetve 'folytatódik. Színes anyagot olvashatunk a sok értékes cikk között, a december 8-i lapszámban a vizsga előtti időszakról, majd a december 21-i lapszámban ugyanezzel a témával foglalkozik egy tartalmas, értékelő cikk. A lapban állandóan visszatérő, terjedelmes rovat az Ifjúság a szocializmusért. Ebben a rovatban nagyobb cikk foglalkozik az Ifjúság a szocializmusért mozgalom és a tanulmányi vállalások viszonyával. A sokoldalú mérnökképzés segítését szolgálja a január 12-i számban olvasható. A mérnök gazdasági ismereteiről című cikk. Ugyanebben a lapszámban riportot olvashatunk a vizsgákról, valaA fagyod után rügyezik a gyümflcsía, megadott időponttá nyílik a virág A mezőgazdaságban, főként annak legintenzívebb ágában, a kertészetben, mind jobban tért hódít a különböző vegyszerek alkalmazása. A műtrágyákon és növényvédőszereken kívül mindinkább szerepet kapnak az egyéb összetételű és rendeltetésű kémiai anyagok is. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán most egy növekedésszabályozó készítmény előállításával és alkalmazásával kísérleteznek. A vegyület sajátossága, hogy koncentrációjának: foka szerint serkenti vagy lassítja a növény fejlődését. A növekedés-serkentő hatást elsősorban a szőlőtermesztésben hasznosítják. Az ötéves terv nagyarányú szőlőtelepítési programjához körülbelül egy- miliiárd gyökeres szőlővesszőre van szükség. Ennek előállítását nagyon megnehezíti, hogy a sima vesszőknek csak viszonylag kis része gyökeresedik meg. A főiskola tangazdaságában az idén újszerű kísérleteket kezdenek: 25 000 dugványt kezelnek az új vegyianyaggal, amitől a gyökeresedési arany jelentős növekedését várják. A kísérletek során azt is megvizsgálják, hogy a szer oldat-, por- vagy egyéb formában al- Kalmazható-e a legjobban. Bármilyen meglepően is hangzik, az új vegyianyag növekedést fékező hatásának még nagyobb a jelentősége. Gyümölcstermésünket minden évben többé-kevésbé csökkenti, hogy a tavaszi fagyok elpusztítják a korán kifakadt rügyeket. Ezért kémiai beavatkozással akarják késleltetni, a tavaszi fagyok utánra „kitolni” a rügyfakadás idejét A dísznövénytermesztésben a növekedést serkentő és lassító hatást egyszerre akarják alkalmazni. A cél itt az, hogy a növények egy része „megadott időpontra”: bizonyos ünnepekre, névnapokra bontsa ki virágait. Ennek megfelelően a növény fejlődési stádiumától függően gyorsítják vagy lassítják a vegetációt mint professzorok nyilatkozatait az elsőévesek eredményeiről. Képes és szöveges anyagban ad számot a vizsgákról a január 26-i újság. Igen figyelemreméltó ebben a számban dr. Gyulai Zoltán egyetemi tanárnak, a bányamérnöki kar dékánjának cikke: A bányászat fejlődése a XXII, kongresszus tükrében. Az oktatási reform megvalósításáról, illetve annak napi problémáiról nyilatkoznak az egyes karok dékánjai a február 9 i lapszámban. A legutolsó lapszám élén dr. Zambó János professzor, egyetemi rektornak az egyetemi reform továbbfejlesztéséért végzett és végzendő munkával kapcsolatos nyilatkozatát olvashatjuk. Ismerteti e lapszám az ötödéves gépészek diplomaterv feladatait, bemutat néhány mérnököt, akik korábban az egyetemen végeztek és most különböző nehéz posztokon állnak helyt, közli dr. Horváth Zoltánnak, a kohómérnöki kar dékánjának cikkét. A kohásza' fejlődése a XXII. kongresszus tükrében címmel, az Ifjúság a szocializmusért rovatban pedig hosszabb cikk fejtegeti a szocialista erkölcs néhány problémáját. Mindez csak néhány kiragadott példa a tartalmas írások sokaságából. Nem emlí tettük eddig az Üj ember születik című publicisztikai cikksorozatot, az egyetemi páriáiéitól, a XXII. kongresszus anyagának feldolgozásával kapcsolatos írásokat, külföldi élménybeszámolókat stb. Igen bőven foglalkozik a lap az egyetem kulturális és sportéletével és sok benne az egyetemi élet apró, vagy nagyobb jelentőségű megnyilvánulásait tárgyaló komoly hangvételűi vagy szatirikus írás, Foísríhen felöleli a lap tgeszÉDen az egyetem életét. A tanulmányi fegyelem megszilárdítását célzó, a tanulmányi eredményekkel foglalkozó „direkt” írás viszonylag kevés benne, de valójában a cikkek összessége ezt a célt szolgálja: tájékoztat, új ismereteket nyújt, vitára bocsát problémákat, csípős jegyzetei - ben, rajzaiban bírál, segíti a szocialista világnézeti nevelési, — tehát egészében teljesíti főfeladatát, segíti a szociálist u mérnökképzést, Egy forradalmár emlékei (Nógrádi Sándor: Emlékeim című könyvéről) Nógrádi Sándor kön£ több vonatkozásban hézagpótló. Gazdagítja ismereteinket a legújabbkori történelemről, különösen a munkás- mozgalom történetéről. Az emlékezés sajátos eszközeivel mutatja be a közép-európai kommunista mozgalom két világháború közötti helyzetét, jellemzőbb vonásait. Nem törekszik arra, hogy teljes képet adjon, csak azokról az eseményekről számol be, amelyeknek közvetlen részese volt. A Tanácsköztársaság bukása után illegalitásba kényszerített mozgalomról, valamint a külföldre emigrált kommunisták tevékenységéről mindmáig igen kevés, mondhatnánk vérszegény irodalom jelent meg. Ennek következtében gyakorta hibásan egyoldalú, vagy — jobbik esetben — igen halvány a képünk a magyar kommunisták két világháború közötti bel- és külföldi tevékenységéről. Nógrádi Sándor könyve eredménnyel törleszt ebből a mulasztásból, emlékei fontos adalékokat adnak a kor behatóbb megismeréséhez. A könyvet nemcsak azért érdemes elolvasnunk, mert bővíthetjük belőle történelmi ismereteinket, hanem azért is, mert izgalmas olvasmány a szó nemes értelmében. Az élményanyagon kívül megfogja az olvasót a tálalás közvetlensége, hangulatossága és az előadó szerénysége. A visszaemlékezésnek nyilvánvaló sajátja a szubjektivitás. Nógrádi úgy adja elő mondanivalóit, hogy — bár nem töri meg az emlékezés sajátos atmoszféráját — már-már szemünk elől tévesztjük az előadót és csak az események és az összefüggések kötik le figyelmünket. Az „Emlékeim”-ben Nógrádi az 1908—1944 közötti életútja jelentősebb, közérdeklődésre számot tartó mozzanatait eleveníti fel. Az első lapokon megismerkedünk egy 14 éves gyerek vágyaival, a szülői házzal, a pékek akkori nehéz munkájával — pék volt az édesapa — és mintegy szociográfiai képet kapunk a Nógrád megyei Szécsény községről és környékéről, ahol a könyv írója nevelkedett. Innen a fővárosba vetődik a fiatalember. Technikumba szeretne járni, de hamar rádöbben, hogy erről az ábrándjáról le kell mondania. Rézesztergályos lesz. Pesten marad, megismerkedik a fővárossal, a munkásokkal. Hiteles képet ad üzeméről és az ott dolgozókról, idősebbekről, fiatalabbakról egyaránt. Nógrádi életének ez a szakasza egy a korabeli munkásfiatalokéval. Az „Em- lékeim”-ben megrajzolt portrék tipikusan mutatják a századeleji munkásfiatalokat, akiknek nehéz körülmények között, minimális bérért sokat kellett dolgozniok. Az egészségtelen munkaviszonyok és a túlterhelés kikezdi egészségüket, hamar rájuk illik a tanonciskola tanárának megjegyzése: „Ügy nézel ki, mint egy kifacsart citrom”. Eredeti képeket ad a szerző a pesti munkásból házak 1910 körüli életéről. Erénye e résznek, hogy a fiatal munkás szemével, a nyomorban is vidámságot kereső életszemléletével villantja fel például a lakók sztrájkját. „Szeptember elsejével olyan vidám élet kezdődött a Dembinszky utca 11-ben, amilyen bérkaszárnyában aligha volt még Budapesten. A lakóbizottság kimondta, hogy a sztrájk idejére senki sem fizet lakbért. Ezt minden lakó helyeselte .,. Az igazi gyönyörűség este kezdődött. 8 óra tájban a környező házakból is odasereglet- tek a fiatalok: fiúk, lányok. Zsúfolásig megtelt az udvar .. Aztán kezdetét vette a mulatság, a bál. Verklis szolgáltatta a zenét és a lányok, a fiúk egymást tanítgatták táncolni. A sztrájkhoz az is hozzátartozott, hogy szépen feldíszítették a házat, a fiatalok sokszínű selyempapírból készítették a láncocslcákat, girlandokat, lampionokat. Még a háztetőre is jutott belőlük. Tanulságosak azok a részletek, amelyekben a munkás- mozgalommal való találkozásáról számol be. Kezdetben ösztönösen, látszólag véletlenül kapcsolódik a baloldalhoz. Mint mondja, az események, az évek lassan gyúrták, formálták. A Tanácsköztársaság Idején azonban már aktív katonája a Vörös Hadseregnek. A bukás után Csehszlovákiában látjuk viszont, mint a szlovák kommunista iflúságl mozgalom szervezőjét. Előbb Szlovák területen dolgozik, majd Prágába kerül, ahol a Kommunista Ifjúsági Szövetség magyar titkáraként dolgozik. Nógrádi él- ménvanvagából többek között megismerkedünk a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának körülményeivel. Bár Csehszlovákiában legálisan működött a kommunista párt, a burzsoá kormány lépten- nyomon akadályozta tevékenységét, tagjai és vezetői gyakran illegalitásba kényszerültek. Nógrádi is erre a sorsra jutott, míg végül a rendőrség hajszája elől 1923-ban Berlinbe emigrált. Berlinben hamarosan a nemzetközi kommunista ifjúsági mozgalom vezetői között látjuk. A második és a két és feles Internacionálé egyesülési kongresszusán tagja volt a kommunista küldöttségnek. (A II. Internacionálé, mint ismeretes, a jobboldali szociáldemokraták által vezetett pártok egyesülése volt. A két és feles Internacionáléba olyan pártok és csoportok tömörültek, amelyek a II. Internacionálét túl opportunistának tartották, viszont nyilt ellenségei voltak a III. Kommunista Intemacioná- lénak. A szóban forgó kongresszus elvetette a kommunisták egységfront javaslatát.) Berlin után Moszkva az új állomás, majd Románia következik. Bécsből utazik Romániába, természetesen inkognitóban, egy bécsi biztosító vállalat utazójaként. Marosvásárhelyen részt vesz a Kommunista Ifjúsági Szövetség országos kongresszusán. Illegális röplapokat nyomnak és írnak, újságot szerkesztenek. Munka közben tartóztatja le a román rendőrség. A szerző remekel romániai élményeinek reprodukálásában. Elkalauzolja olvasóit a rendőrségre, a szigu- rancárn, és a hírhedt jilavai börtönbe, vele Izgulunk a szökés viszontagságos útjain. Döbben Cos képek tárulnak elénk. ,.A sziquranca Vnynökel nem alkalmaztak válogatott kínzási módszereket, de az fs igaz, hogy nem válogatták meg eszközeiket. Állattan vertek: kézzel, ököllel vagy vastag gumicsővel, és rugdostak. Az ember megszédült, feldagadt az arca, vagy a lába. Az ágyékon rugdosás volt a legveszélyesebb ...” Csodálattal és együttérzéssel olvasunk a rendőrségen és a börtönben szenvedő politikai foglyok, a kommunisták és barátaik helytállásáról, összefogásáról, gyakori éhségsztrájkjukról. Első 8 napos éhség- sztrájkjukat azért folytatták, hogy megkaphassák postájukat, az élelmiszer- és könyvküldeményeket. A sztrájk felbőszítette a börtön vezetőit A kezdeményezőket egyszemélyes cellákba zárták, ahol azok csak állva fértek el. A cellát három oldalról kőfal szorította össze, csak a negyedik fal, az ajtó volt fából. A cementpadlót időnként vízzel locsolták. A víz megfagyott — fagypont alatt volt a hőmérséklet. A télikabátot természetesen nem engedték felvenni. Ügy melegedtek, hogy állandóan kopogtak és dörömböltek az ajtón. „Ezt az ütközetet 24 órai dö- römbölés után megnyertük”. Az elsőt második, még hosz- szabb éhségsztrájk követte. A Romániából történt szökés után újabb európai kőrútjára kísérhetjük a szerzőt. A Szovjetunióból 1928 őszén ismét Csehszlovákiába kerül. Részt vesz a Vorwärts című szudéta- német munkáslap szerkesztésében, majd — ha nem az élete, a szabadsága forgott volna veszélyben, mondhatnánk kalandos úton — Németországba került. Bizonyára nagv érdeklődésre tarthat számot Nógrádi Sándornak ax 1930-as években, a háború ellenes „Világblzott ság”-ban kifejtett tevékenysége. Ezekben az években mun - kája során találkozik Henri Barbusse-szel, Romain Rol- land-dal, Egon Erwin Klsch- sel és Paul Langevin Nobel- díjas fizikussal. Mindannyian aktív szerepet vállaltak az anti • fasiszta küzdelemben és részt vettek a Világbizottságban. Közben beszámol három spanyolországi útjáról is, impresz- sziókat villant fel a szabadság- harcát vívó spanyol népről. A tnnvv befejező részéh Könyv 5en a n világ, háború alatti, szlovákiai és magyarországi partizán harcokról számol be, mint parancsnok. „Bányászok, parasztok csatlakoztak hozzánk. Embereink körülvitték a falvakba, a tanyákra a jelszót: Senki ne vonuljon be Szálast hadseregébe; az emberek lehetőleg fegyverrel menjenek az erdőkbe __ Alig múlt el két nap, s zázával menekültek az emberek az erdőkbe ..Főleg nógrádi bányászok, parasztok mentek — Nógrádi partizáncsapatai azon a részen szivárogtak át Szlovákiából —, de borsu- dlakról is említést tesz. A magyar partizánok ott ártottak :t németeknek, ahol tudtak, segítették a szovjet hadsereg felszabadító harcát Nógrádi Sándor a felszabadulással fejezi be emlékeinek közlését. A könyv egy forradalmár, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom égjük vezetőjének élményeit tartalmazza. Ezek az élmények ma- gávalragadják az olvasót, tiszteletet ébresztenek a szerző, a szereplők, a kommunisták iránt Nagy Zoltán ményben. A repülőtéren jelenlévő amerikai tisztek, akiket rádió útján figyelmeztettek Saigonból, elsőként rohantak a repülőgéphez, lefegyverezték és fogságba akarták ejteni a pilótát, egy alhadnagyot. A helyszínre siető kambodzsai repülők tiltakozásukat fejezték ki az amerikaiaknak és megakadályozták a kambodzsai szuverenitással összeegyeztethetetlen cselekedeteket. A Depeche Du Cambodge című lap, amikor beszámolt e tényről, csodálkozását fejezi ki afölött a „szokatlan gyorsaság” fölött, amellyel az amerikaiak beavatkoztak ebbe a kambodzsai szuverénitást közvetlenül érintő ügybe. (MTI)
