Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-06 / 54. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Will, évfolyam, 54. nám Ára: 50 fillér 1962. március 6, kedd Felavatták a miskolci Üttörőházat (3. oldal) A cigándi Szőke Tisza számvetése (3. oldal) Egy Don-parti ház... (4. oldal) ____________________t B ebizonyítjuk, hogy a szocialista rendszer a mezőgazdaságban ugyanúgy felülmúlja a kapitalizmust, mint az iparban, a tudományban és a kultúrában Hruscsov elvtárs beszámolója az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén Hétfőn reggel, magyar idő szerint nyolc órakor a nagy Kreml palotában megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozó teljes ülése, amelyen nemcsak a Központi Bizottság tagjai, hanem a mező- gazdasági tudomány művelői, a kolhozok és szovhozok legjobb dolgozói, a helyi és központi pártapparátus mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó funkcionáriusai is részt vesznek; ugyancsak ott van a plénumon számos ismert pártonkívüli szakember és tudós. A teljes ülés résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták Hruscsovot, a párt első titkárát, aki hozzáfogott beszámolójának; felolvasásához. A kommunista társadalom építésének jelenlegi szakaszáról, a mezőgazdaság irányításának megjavításában a pártra váró feladatokról ;,A kommunizmus építése hazánkban; nemzetközi kötelességünk teljesítése a világ összes forradalmi erői iránt. A lenini irányvonalat követjük és ezt az irányvonalat támogatja a világot átfogó kommunista mozgalom, az egész haladó emberiség” — jelentette ki Hruscsov az SZKP Központi Bizottságának hétfőn megnyílt plénumán, a kommunista társadalom építésének jelenlegi szakaszáról és a mezőgazdaság irányításának megjavításában a pártra váró feladatokról tartott beszámolóban. „Teljes joggal elmondhatjuk — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy az SZKP új programja, a kommunizmus anyagi és műszaki alapjairól, továbbá a kommunista társadalmi viszonyok kialakításáról és az új ember neveléséről benne kifejtett tervek világszerte óriási hatást gyakoroltak az emberek millióira”. Hruscsov a továbbiakban megállapította, hogy az SZKP programja „a tudományos kommunizmus elméleti alapján kidolgozott kommunista társadalom felépítésének sokoldalú tervét tartalmazza. A szovjet nép lelkesen, forró helyesléssel fogadta a kommunista párt új programját, mint saját legfontosabb érdekeinek kifejezőjét. A kommunizmus építését valamennyi szovjet ember saját ügyének tekinti. A párt és a nép erőfeszítései most a legfontosabb gazdasági feladat gyakorlati megvalósítására — a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésére összpontosulnak. A Központi Bizottság jelen plénuma is ezért vitatja meg a mezőgazdaság fellendítésének kérdését, amely az egyik legfontosabb az új programban és az SZKP XXII. kongresszusának határozataiban felvetett kérdések között.” „Az SZKP új programjának gazdag külföldi visszhangja között találkoztunk olyanok- k is, amelyekben kételkedés nj.ivánul meg aziránt, helyesen teszi-e a program, hogy a népnek szükséges anyagi javak termelésére helyez különös súlyt. Pártprogramunk egyes bírálói a szovjet kommunistákat szinte olyan embereknek próbálja feltüntetni, akik hajlamosak a kommunizmust valamiféle „terülj asztal- kám”-nak beállítani. Számunkra, minden marxista—leninista számára a kommunista társadalom*! a társadalom összes tagjainak teljes szociális egyenlősége, valamennyi állampolgár magasfokú öntudatossága és eszmeisége, az anyagi és szellemi javak bősége, minden dolgozó boldog és ellátott élete egyaránt. A tudományos kommunizmus számára idegen az olyanfajta egyenlőség, mint aminőt az első keresztény gyülekezetek hirdettek a maguk alacsony életszínvonalával, aszkétizmusával. A kommunizmust nem lehet elképzelni olyan asztalnak, ahol üres tányérok előtt „magasan fejlett öntudatú és teljesen egyenjogú” emberek ülnek. Ilyen „kommunizmust” hirdetni any- nyi lenne, mintha arra hívnók meg az embereket, hogy pálcikával „kanalazzák” a tejet. Ez a kommunizmus torzképe lenne. Hruscsov ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Marx, Engels és Lenin kidolgozta a leéndő kommunista társadalom alapelveit. „Ismeretes Marx klasszikus formulája, amely szerint a kommunista társadalom magasabb szakaszában az egyének sokoldalú fejlődésével együtt kifejlődnek a termelő erők is és teljes erővel buzognak a társadalmi javak összes forrásai”. Csak ekkor válik lehetővé annak az elvnek a megvalósítása, hogy mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint. „A kommunizmusnak ez a marxista—leninista értelmezése képezi az SZKP programjának alapját, s kifejezésre jut abban a megállapításban, hogy a pártmunka célja: a nép egyre növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. Erről megfeledkezni egyértelmű lenne a kérdés materialista felvetésétől való eltéréssel, a társadalmi fejlő„A kommunizmus anyagitechnikai bázisa megteremtésének rendkívül nagy nemzetközi jelentősége van — mondotta a továbbiakban Hruscsov. A két társadalmi rendszer versenyének és harcának jelenlegi körülményei között szüntelenül növelni kell a szocializmus anyagi erőit az imperializmus fölötti győzelem mielőbbi kivívása és megszilárdítása érdekében az élet valamennyi területén, vagyis gazdasági, politikai és tu- dományos-technikaj vonatkozásban egyaránt Bál-miféle eltérés ettől az irányvonaltól azt eredményezné, hogy megszűnne a szocializmus erőinek az imperializmus feletti fölénye, ez pedig hatalmas kárt okozna a szocialista tábornak, az egész világ forradalmi és felszabadító erőinek A termelőerők olyan nagymértékű fellendülését kell elérnünk, úgy kell megerősítenünk a szocialista országok gazdasági és védelmi ereiét, hogy a szocializmus erői mind megbízhatóbban és teljesebben védve legyenek az imperialista agressziótól. Éppen a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer dés törvényszerűségeinek meg nem értésével, a szubjektivis- ta, idealista álláspontra való süllyedéssel. — Az SZKP programja éppen tanítóink nézeteivel teljes összhangban, nem olyan társadalomnak mutatja a kommunizmust, ahol a szegények egyenlősége alakul ki, hanem olyannak, amelyben megvalósul a társadalom valamennyi tagjának anyagi bősége és szellemi jóléte, biztosítottá válik a személyiség sokoldalú fejlődése. Az SZKP programját áthatja a kommunizmus nagy és nemes eszméje: mindent az emberért, az ember javára. Ugyanakkor Hruscsov hangsúlyozta, „magától értetődik, hogy nincs hibásabb dolog, mint a marxistáknak—leninistáknak olyan elképzeléseket tulajdonítani a kommunizmusról, hogy az a semmittevés és a jóllakott tétlenség eldorá- dója. Az SZKP programja, a XXII. pártkongresszus dokumentumai teljes erővel és határozottsággal hangsúlyozzák, hogy a kommunizmus és a munka egymástól elválaszthatatlan, hogy éppen a társadalom összes tagjainak öntudatos, önfeláldozó munkája a kommunizmus építésének alapja és hogy e társadalom javára végzett munkát a kommunizmus nagy ideáljai hatják át. A kommunista társadalom megteremtése során alakul ki a magasfokú kommunista öntudatú és erkölcsiségű ember.” termelőerői gigászi fejlődésének köszönhetjük, hogy a jelenkori imperializmus kénytelen számolni a szocialista táborral, a szocializmus reális erőivel. A világ haladó közvéleményének egybehangzó elismerése szerint a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak ez a hatalma jelenti a legfőbb akadályt az imperialista agresszió, az új világháború kirobbantásának útjában. Az imperializmus elleni sikeres harchoz nem elég a jelszó, a harc győzelmes viteléhez reális lehetőségek kellenek. Ezek között a lehetőségek között a győztes szocializmus anyagi erői döntő és egyre növekvő szerepet játszanak”. „A mai viszonyok között — folytatta az előadó —, épül és már fel is épült a tényleges szocialista társadalom. Ma már nem csupán az osztályöntudnf- rá vonatkozó forradalmi felhívások. hanem elsősorban a szocialista országokban élő nagy tömegek gyorsan növekvő életszínvonalának példája hat a kapitalista országok dolgozóira. Ezekben az országokban még elég széles rétegek rahiai a burzsoá és a reformista ideológiának. Ha a szocialista világ a kapitalizmushoz viszonyítva magasabb életszínvonalat ér el, ezzel ismét meggyőzően bizonyítja a nem szocialista országokban élő emberek millióinak a szocializmus előnyeit és újabb hatalmas csapást mér a kapitalizmusra. Nem véletlen, hogy az amerikai imperialistákat leginkább az nyugtalanítja, hogy a program a kommunista bőség megteremtését tűzi ki feladatul. Az amerikai imperialisták természetesen tisztában vannak azzal, hogy ha a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági vonatkozásban megelőzi a legfejlettebb tőkés országokat is, akkor már az imperialisták semmilyen erővel sem tudják megállítani a kommunista eszmék győzelmi menetét. A szocializmus, a kommunizmus példájának ereje különösen jelentőssé válik azért is, mert korszakunkban az önálló fejlődés útjára léptok emberek százmilliói az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban, miután lerázták, vagy lerázzák a gyarmati rendszer igáját. Ezeknek az országoknak a népei előtt teljes nagyságában felvetődik a kérdés; milyen úton haladjanak tovább, a kapitalista, vagy a nem-kapitalista fejlődés útján.” Minél nagyobb sikereket arat hazánk és aratnak a szocialista országok gazdaságuk és kultúrájuk fejlesztésében, népeik életszínvonalának emelésében, annál könnyebben döntenek a fiatal nemzeti államok népei a szocializmus mellett. Ilyenformán világos, hogy' minden szocialista ország, amely reális sikereket vív ki gazdasága fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében, nemzetközi síkon mozdítja elő a marxizmus—leninizmus eszméinek diadalát és ezzel közelebb hozza a kommunizmus világméretű győzelmét”. „Ismét hangsúlyozni szeretném, — folytatta a továbbiakban az előadó, mennyire nagy jelentőségű a kommunizmus építése szempontjából az anyagi érdekeltség lenini elve. Alapjában véve helytelen lenne ebben az elvben valamiféle .engedményt’ látni a burzsoá ideológia számára. A szocializmusnak ez az elve egyáltalán nem hasonlítható a kapitalista haszonhajhászáshoz. Hatalmas szakadék tátong a munka alapján megvalósuló szocialista elosztás és a burzsoá aranyborjú-kultusz között, a kapitalista nyereséehaihászás és azon szocialista elv között, amelynek értelmében az eredménve- sebb munkáért magasabb bér jár. Ugyanígy teljesen helytelen szembeállítani az anyagi ösztönző erőket az erkölcsiekkel, az anyagi érdekeltséget, az ideológiai nevelőmunkával. Az ideológiai nevelőmunka, az erkölcsi ösztönző erők fejlesztése és az anyagi ösztönző erők, az anyagi érdekeltség fokozása elválaszthatatlanul ösz- szefügg egymással. Az erkölcsi és az anyagi ösztönző erők kölcsönösen fokozzák egymást és ugyanarra a célra irányulnak. Mindennemű szembeállításuk csak ártalmas lehet az ügvre nézve”. Hruscsov ezután rámutatott, hogy a XXII. kongresszus után az SZKP Központi Bizottságának plénuma első ízben ült össze a kommunista építés konkrét feladatainak megvitatására. A napirend: a párt feladatai a mezőgazdaság vezetésének megjavításában. A plenum előtt a mezőgazdaság dolgozói területi értekezleteket tartottak. Ezeknek az értekezleteknek az volt a céljuk, hogy feltárják azokat a folyamatokat, amelyek ma a falukban tapasztalhatók, és helyes következtetéseket vonjanak le a szocialista mezőgazdaság további fejlesztéséről. „Mi a múltban is hangsúlyoztuk. hogy a népgazdaság fellendítése az egész nép ügye. Most azonban, amikor kidolgoztuk e fellendülés távlati tervét, amikor hallatlan magaslatokat kell elérnünk a mezőgazdaság fejlesztésében, a párt újra az egész néphez fordul a felhívással: a szovjet rendszer teljes erejével hódítsa meg ezeket a magaslatokat”. A Szovjetunió a mezőgazdaság fejlesztésében is jelentékeny sikereket ért el. A párt az egész nép támogatásával megszervezte a szűzföldek megművelését — mondotta Hruscsov —, hazánkban rövid idő alatt 42 millió hektárnyi új földet műveltek meg. Százával jöttek létre az új szovhozok — a szemestermények és az egyéb mezőgazda- sági termékek hatalmas „gyárai”. A mezőgazdaság területén ugyanilyen forradalmi intézkedés volt a gép- és traktorállomások újjászervezése, a kolhozoknak és szovhozoknak nyújtott anyagi és műszaki segítség fokozása, a kolhozok és szovhozok megerősítése szervezőkkel és szakemberekkel. „A Szovjetuniónak ma szilárd és megbízható bázisa van ahhoz, hogy ellássa a lakosságot hússal, tejjel és más termékekkel. Ez a bázis a kolhozok és szovhozok közös állat- tenyésztése. Hruscsov rámutatott, hogy a párt intézkedése eredményeként az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi plénuma óta eltelt időszakban a szocialista mezőgazdaság minden ága jelentékeny sikereket ért el. Adatokat sorolt fel, amelyek alátámasztják, hogy a Szovjetunióban az elmúlt hét- nyolc év alatt megnövekedett a szemestermények, a hús és a tej termelése és állami felvásárlása. — Ennek ellenére élesen bíráljuk a mezőgazdaság helyzetét — mondotta Hruscsov. — Arról van szó, hogy alapvetően megváltoztak a mezőgazdasággal szemben támasztott követelmények. Most nem arról beszélünk, hogy néhány százalékkal emelni kell a szemestermények, a hús vagy a tej termelését. Hruscsov így folytatta: „Nem üres szólamokra van szükségünk a gabonaprobléma megoldásáról, hanem gabonára és más élelmiszerekre.” Emlékeztetett arra. hogy' a XIX. párt- kongresszuson Malenkov kijelentette: A gabonaorobléma megoldódott, majd a kongresz- szusi követően ilyen kérdések A mezőgazdaság a szó szoros értelmében minden ember érdekeit érinti. A mezőgazdaság fejlettségének színvonala jelentősen meghatározza a nép jólétét. „Ezért a mezőgazdaság további fellendítését, az élelmiszerek termelésének növelését az egész párt, az egész nép ügyének kell tekintenünk.” Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy csökkentjük az iparral szemben támasztott követelményeket. Bár az ipar munkájában is mutatkozik számos hiányosság, az ipar egészében mégis sikeresen fejlődik, tartja a hétéves tervben kitűzött ütemet. Az előadó adatokkal jellemezte a szovjet ipar fejlődését. Az ipar teljes termelése a hétéves terv eddig eltelt három éve alatt 33 százalékkal növekedett, a hétéves tervben előirányzott 27 százalék helyett. Az ipari termelés tényleges növekedése évente átlag 10.1 százalék volt. a kitűzött 8,3 százalékkal szemben. érkeztek a Központi Bizottsághoz: „Ha a gabonaprobléma megoldódott és elég gabona van az országban, akkor miért árusítanak más anyagokból készült kenyeret?” Sztálin erre majdnem hogy kártevéssel vádolt sokakat, választ követelt arra, hogy' miért kevés a kenyér? Nem tudta, hogy' nincs mit eladni. „Nekünk nem szám-akrobatikára van szükségünk a gabonaprobléma megoldásáról, hanem arra, hogy ténylegesen megváltozzék a hely'zet. Rövid idő alatt meg kell kétszerezni, sőt háromszorozni a legfontosabb mezőgazdasági termékek termelését.” Az előadó hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-szükséglet gyorsan növekszik, s ez a növekedés a jövőben még gyorsabbá válik. Ez teljesen érthető is. Szaporodik a lakosság, emelkedik a reálbér színvonala, növekszik a dolgozók jövedelme. A Szovjetunió egész lakossága 1953 után 29 millió fővel növekedett, s ebben a városi lakosság növekedése 28 millió volt — közölte Hruscsov. — Ez a növekedés nagyobb, mint Svédország, Norvégia, Hollandia és Dánia lakosságának száma együttvéve. Csupán a legutóbbi három év folyamán a Szovjetunió lakossága 11 millióval gyarapodott. „Lakosságunk a jövőben is növekedni fog. Ez örömmel tölt el bennünket. A Szovjetunió végtelenül nagy' ország s ahogyan mondani szokták, mindenkinek jut hely a Nap alatt, minden ember számára lesz munka. Nyilván nincs messze az az idő. amikor hazánk lakossága eléri a 250—280 millió főt” — mondotta Hruscsov. A lakosság növekedésével együtt a Szovjetunióban évről évre növekszik a dolgozók jövedelme. Az adók csökkentésének és a kölcsönjegyzés megszüntetésének beszámításával 1959—1961. folyamán, vagyis három esztendő alatt a dolgozók jövedelme 16,8 milliárd rubellel. 1953-tól pedig csaknem 42 milliárd rubellel növekedett. Hruscsov adatokat sorakoztatott fel, amelyek arról tanúskodnak. hogy' a legfontosabb termékek egy főre jutó fo(Folytatás a 2. oldalon.) 1 A jelenkori imperializmus kénytelen számolni a szocialista táborral, a szocializmus reális erőivel Alapvetően megváltoztak a mezőgazdasággal szemben támasztott követelmények
