Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-15 / 38. szám
BSZAKMAGYARORSZAO Csütörtök, 1982. tcbmkt IS. Ä szerencsi munkásakadémia eddigi tapasztalatai Kezdjük azzal a különbségiéi, ami a Szerencsi Cukorgyár es más üzemek munkásakadémiái között van. Ez a különbség a cukorgyár idényjellegéből következik. A kampány ideje alatt — körülbelül szeptembertől januárig — itt nem tartanak előadásokat, így a munkásakadémia előadásaira is a naptári év és nem az ismeretterjesztő évad első felében jut idő. Ez a rövid idő már eleve több határozottságot, nagyobb lendületet követel a szervezésben, és e munkának a gyár vezetői — ezt elöljáróban is elmondhatjuk _■— eleget tudnak tenni. Az üzemben most kezdik a munkásakadémia cukorgyári tagozatának harmadik évfolyamát. Több tagozat nincs is. Az elmúlt években kísérleteztek ■ugyan a közgazdasági tagozattal is, de az előadásokba nem tudtak életet, színt vinni és a hallgatók lemorzsolódtak. A cukorgyári tagozatnál azonban jól kidolgozott,, bevált módszerrel dolgoznak, az anyag természeténél fogva az érdeklődés is sokkal nagyobb, és így ez a tagozat most is igen életképes. Hallgatóinak szama minden évben általában 150 körül mozgott. Ez most sem változik. Hallgatóit csaknem teljes egészében — 98 százalékban — a szocialista brigádok tagjai alkotják. Minden bizonnyal ez magyarázza azt a fegyelmezettséget, ami az előadásokra jellemző. A szervezeti, statisztikai kérdéseknél talán érdemes még elmondani azt is, hogy a hallgatóknak körülbelül húsz százaléka párttag. Az előadások tematikáját természetszerűleg úgy állítják össze, hogy az kapcsolatban legyen a cukorgyár problémáival, a termelés különféle kérdéseivel. Ez annál egyszerűbb, piivel r az előadók főleg helyi szakemberek, akik érzik a gyár minden rezdülését, a munka lüktetését, hiszen valósággal ebben élnek. Az előadók dolga így sem egyszerű ugyan, hiszen különféle képzettségű közönség előtt beszélnek, azonban mégis sikerül kellő színvonalat teremteniöli. Az előadások harminc százaléka világnézeti, hetven százaléka pedig szakmai jellegű. Éles határvonalat azonban soha nem tesznek a szakmai és politikai előadások közé. Az előadók mindig megtalálják a módját annak, hogy a szakmai kérdésekről beszélve is szóljanak politikai és általános műveltséget emelő kérdésekről, erőltetettség nélküL Hogyan? A gyár mérnöki, műszaki gárdájának túlnyomó részét fiatal, már a mi rendszerünkben végzett szakemberek íilkotják. Ezek az emberek sokat járnak külföldre, sokat tanulmányozzák a gyárban megszerezhető külföldi szakirodalmat, tájékozottak, képzettek. Tájékozottságukat, képzettségüket ügyesen használják fel az előadásokon is. Az egyik alkalommal például a kazánház fűtési technikájáról volt szó. A mérnök azonban nemcsak erről beszélt, hanem beleszőtte azt is,' hogy mennyi olaja van az Amerikai Egyesült Államoknak, mennyi a Szovjetuniónak, hogyan állunk ezzel mi, összehasonlított, következtetett. A gyárban meglehetősen sok a külföldi gép. Ha például a keletnémet centrifugáról beszélnek, akkor néhány mondatban az NDK eredményeiről is szólnak. Említettük már, hogy a műszaki gárda gyakran jár külföldön. Egy-egy szakmai kérdésről szólva, egy-egy gépet ismertetve az előadásba nagyon könnyen beleszőhetők az ott szerzett tapasztalatok is. Az előadó elmondja például, mennyibe kerül ott valamely közszükségleti cikk. Az emberek máris összehasonlítanak, következtetnek Talán ennyi is elég annak illusztrálására: hogyan igyekeznek az előadásokat színessé, érdekessé, tanulságossá tenni. Az akadémia technikai adottságai megfelelőek. Az előadásokat fűtött, jól berendezett helyiségben tartják, ahol az asztalok mellett kényelmesen lehet jegyzetelni. Kevés szemléltető eszközt használnak, de a gyár vezetőinek az a véleménye, hogy nincs is többre szükség. A táblára felrajzolják azt, amit éppen szükségesnek tartanak és ez elég is. A filmvetítés érdekesebbé és érthetőbbé tenné ugyan az előadásokat, de erre nincs mód, mivel az akadémia tematikájához nem kapnak megfelelő filmet. Az akadémia elnevezésen itt is lehet vitázni. Kétségtelen, hogy szervezettebb, magasabb színvonalú, mint az ismeretterjesztő előadások általában. Többet ad azoknál. Annyit viszont már nem ad, hogy elvégzése után a munkások közvetlenül is érezzék az anyagiak emolkedését Magyarán szólva: a munkásakadémia után senki sem válik szakmunkássá. Ha viszont valaki elvégzi például a hegesztő tanfolyamot — ami egyébként csak hat hónapig tart —, akkor erről bizonyítványt kap és javítanak a fizetésén. De talán nem is az elnevezés a lényege ennek az ismeretterjesztő formának. Egy biztos: az akadémia hallgatói szellemiekben gyarapodnak. Látókörük tágul, sokmindenről tisztább képet kapnak. Ez pedig eredmény. Szólnunk kell még röviden a fiatalok képzéséről is. Ifjúsági akadémia a Szerencsi Cukorgyárban nincs, a fiataloknak, pontosabban a KISZ-lagoknak azonban mintegy tíz százaléka részt vesz a már említett munkásakadémián. A többiek részére öt előadásból álló ismeretterjesztő sorozatot szerveztek, ahová a KlSZ-fiataloknak mintegy nyolcvan százaléka rendszeresen eljár. Az előadások tematikáját igyekeztek úgy összeállítani, hogy azok vonzóak, érdekesek legyenek. Előadók a járási pártbizottság munkatársai, a gimnázium tanárai. Mivel az ifjúság összetétele, képzettségüket tekintve eléggé vegyes, ezért a már említett ismeretterjesztő előadássorozatot! kívül más módón is bővítik ismereteiket A KlSZ-oktatá- son — havonként két alkalommal — 40 fiatal vesz részt. Néhány fejlettebb, arra érdemes KISZ-tag a pártoktatás előadásait is hallgatja. Érdekesek és jól beváltak a KISZ-gyűlések előtti rövid külpolitikai beszámolók is. Ezeket a járási párt- bizottság, vagy a cukorgyár! pártbizottság munkatársai tartják. Az ifjúsági akadémia szervezésére éppen az ifjúság vegyes összetétele miatt nem került sor, de a fiatalok képzésének a fentebb elmondott módon igyekeznek megfelelőképpen eleget tenni. Priska Tibor TÉLI TÄJ VWWVWVWWWWVWVWWVWWWWVWWWVWVVVWWWWHWWWtfWWWWlWWWWWWWW A Népfront munkacsoportjainak segítsége számos munkával bízták meg a mérnököket és a szervezőket. Így például a borsodszent- györgyiek egy 260 ezer forint értékű betonhid, a kenézlőiek 14 holdas népkert parkosítási, az alsóvadásziak új művelődési otthon, a tornyosnémetieki pedig egy kőből épülő szovjet hősi emlékmű kivitelezési tervének elkészítését kérték a műszaki munkacsoportoktól; A tervezést már megkezdték. A Hazafias Népfront most úgy határozott, hogy a megye új gyáraiban: a Tiszavidéki Vegyikombinátban, a Berentei Vegyiművekben és a Buda- bányai Vasércdúsítóműbeo is felkéri a műszaki szakembereket, . hogy vegyenek részt a csoportok társadalmi munkájában; Borsod megyében az elmúlt években szoros kapcsolat alakult ki a Hazafias Népfrontbizottság műszaki munka- csoportjai és a községi tanácsok között. A Népfront mellett működő műszaki munka- csoportokban jelenleg. 110 mérnök, tervező és technikus tevékenykedik. Ezek a szakemberek műszaki tanácsokkal, egy-egy kisebb létesítmény épitési és költségvetési tervének elkészítésével, valamint a társadalmi munka szervezésé(^ettentő Irta: Horváth József (Hód riguez j tx. Egy magyar tiszt ácsorgott a kapu előtt. Nyilas karszalágot ■viselt. Az Iménti leskelődő volt. Gyanakodva bámulta a kapura erősített réztáblát. Géza látta, mint borult el a tiszt tekintete, mint rándul meg a teste a döbbenettől. Aztán a tiszt hirtelen elhatározással meglódult az Olasz fasor irányában. Géza intett az őrnek, hogy azonnal zárja be mögötte a kaput. Kiosont az utcára. A tiszt mintegy tizenöt méternyire haladt előtte, és nem vette észre a nesztelenül utána iramodó Gézát. Géza követte a nyilas tisztet. A kora reggel hullott friss hó felfogta lépteinek neszét. Amikor a tiszt már csak nyolc-tíz méternyire volt az Olasz fasor sarkától, Géza beérte, és irtózatos erővel nyak- szirtjébe döfte a beretvaéles kést. A tiszt hangtalanul ösz- szerogyott. A késnek csak a markolata állt ki széthasadt zubbonyából. Géza azonnal visszafelé kezdett rohanni. Jó ötven métert futott, majd ismét satkonfor- dult, és arccal az Olasz fasor felé, megállt, mint a cövek. Ilinden idegszálával figyelt. Néhány pillanat múlva kinyílt a sarokház kiskapuja, és egy középkorú, bőrkabátos férfi lépett ki rajta. Ugyanakkor Géza is megindult lefelé, az Olasz fasor iránt. A bőrkabátos' férfi rémülten meredt a. vérében, vonagló nyilas tisztre. Kétségbeesetten nézett körül. Megpillantotta Gézát, amint gondtalanul közeledett, óe odakiáltott neki: — Jöjjön hamar, uram, az istenért, itt valami borzasztó történt! Géza futva érkezett a helyszínre. — Jó isten! — csapta össze a kezét —, hiszen ez szörnyűség! Ezt a szerencsétlent megölték! A haldokló nyilas arcra borulva fetrengett, s az utolsókat rúgta. Géza élénken felkiáltott: — De hiszen akkor az volt a gyilkos! — Kicsodá? — kapta fel a fejét a sarki házból jött férfi. — Amikor én fentről lenéztem az Olasz fasor felé, erről a pontról éppen akkor ugrott talpra egy hosszú, nyurga férfi, és két ugrással a saroknál termett. Aztán balkéz felé rohant. Igen, tisztán láttam, balkéz felé! Még mondtam is magamban, ugyan miért rohan ez a fickó, még elesik és kitöri a lábát! — Utána! — ordított a bőrkabátos férfi, és lerohant a sarokra. Géza a nyomában. Körülnéztek, de senkit sem láttak. — Elmenekült az átkozott! — sziszegte dühösen Géza. — Gyerünk vissza a főhadnagy testvérhez! — suttogta reszketve a bőrkabátos. Géza rádöbbent, hogy ez is cégéres nyilas. A férfi a haldokló fölé hajolt, és nagy erőfeszítéssel megfordította. A nyilas tiszt azonban már szinte üveges tekintettel meredt a semmibe. Csak a szája széle vonaglott. — Beszélj, testvér, beszélj! — rázta őt a másik. Géza úgy kerülte meg a haldoklót, hogy az őt semmiképp sem láthatta volna, még ha egy pillanatra eszméletre tér is. A nyilas tiszt összeszedte maradék erejét, és amikor egy- egy szót kinyögött, vér bugy- gyant ki a szájából. — Követség ... spanyol... követség ... Nidossi... testvér ... Gazemberek ... vörösök ... követség... hamar. Nidossi... A nyilas még egyet rúgott, kettőt rándult, és vége volt. A másik elengedte a vállát és szinte elkínzott tekintettel meredt Gézára. — Azt mondta, hogy ... spanyol követség ... meg hogy vörösök... és Nidossi testvér... Talpra szökött: Borsodban is megemlékeztek PUikin halálának 125. évfordulójáról A Magyar Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége és a Fiatal Művészek Klubja hétfőn műsoros estet rendezett Puskin halálának 125. évfordulója alkalmából. Az esten a Miskolci Nemzeti Színház fiatal művészei adtak színvonalas műsort. Szerdán este özdon, a Technika Házának tükörtermében „A halhatatlan Puskin” címmel ugyancsak emlékestet tartottak. Az ünnepi megemlékezés után a jelenlévők hanglemezről meghallgatták Csajkovszkij: Anyegin című operáját. — Azonnal teljesíteni kell a haldokló végakaratát! — Úgy van! — jelentette ki teljes határozottsággal Géza. — Azonnal megyek, és jelentem Nidossi testvérnek a dolgot! — Talán közelebb is találunk karhatalmat, nem gondolja? — kérdezte bizonytalanul a sarokház lakója. Géza azonban magabiztos és erélyes volt: — Az nem lesz jó, testvér! Követségről van szó, nem lehet hebehurgya módon. És ő is határozottan Nidossi testvért emlegette. Tudja mit? Azonnal menjünk el Nidossi testvérhez! Az lesz a legokosabb! — És a halott? — Hagyjuk, neki már mindegy, szegénynek. A bőrkabátos nyilas még egyszer lehajolt, félrevonszolta a halottat az útból és Géza mellé szegődött: — Gyerünk! Gyors léptekkel haladtak. Budapest körül dörögtek a tüzérség lövegei, gyakran a közelükben csapódtak be a lövedékek. A nyilas homlokáról veríték csörgött Egy helyütt megállt, hogy egy kicsit kifújja magát. — Azt hiszem, testvér — mondta bizalmasan — ez nagy fogas lesz! Nidossi testvér nem hagyja majd szó nélkül ezt a szolgálatunkat... nem gondolja? — Én erre most nem gondolok — torkolta le álszent eréllyel Géza a nyilast — csak arra gondolok, hogy ezt a titkot fel kell deríteni és a végére kell járni! vei segítik a községfejlesztési tervek megvalósulását A műszaki munkacsoportok tavaly 300 község rendezési irányelveit dolgozták ki és a helyi tanácsok kérésére 50 kisebb létesítmény kivitelezési tervét készítették el díjtalanul; Az idén a Hazafias Népfront-bizottság tovább növeli a műszaki munkacsoportokban dolgozó szakemberek1 számát. A cél, hogy az év végéig valamennyi borsodi faluban mérnökök és technikusok segítsék a községfejlesztési feladatok mielőbbi megoldását; Ezért eddig négy helyen — az ózdi, a sátoraljaújhelyi, a miskolci és a szikszói járásban — a helyi tanácsokkal ■ közösen beszélték meg a legfontosabb feladatokat; A tanácsok máris 0 mályi dolgozik munkasikere Á’ korszerű, műszárítókkal felszerelt Mályi Téglagyárban az idén a gondosabb munkát igénylő lyukacsos áruk * készítésére tértek át. Ezekből a különböző válaszfallapokból és az építkezéseken nagyobb termelékenységet biztosító blokktéglákból — kisméretű téglaegységben számolva — csaknem 8 millióval többet égetnek ki, mint tavaly. Így a terv szerint az év végéig 52 millió vegyesárut gyártanak, Köziben azonban fogalma ] sem volt, hogy most mitévő; legyen. Az utcán sokan jár-1 káltak, nem tekerhette ki aj nyakát ennek a gazfickónak' is, mert okvetlenül elfogják.' Agya lázasan dolgozott. A nyilas szótlanul ballagott] mellette. Ügy sejtette, hogy ez. a nyúlánk, feketeszemű, baju-< szos testvér még nála is je-] lentősebb személyiség, és jó, lesz óvakodni, mert az előbb] is ugyancsak ráreccsentett... Másfél órai kutyagol ás után' érkeztek meg Nidossi Imre] főhadiszállása élé. Géza még, most is csak annyit tudott, hogy ezúttal minden a jősze-] roncsén múlik. Hiszen még! csak igazolni sem tudja ma-' gát. Iratai Rodriguez névre, szólnak, s ha kiderül, hogy ő' „a spanyol ügyvivő”, a hal-] dokió tiszt vallomásának ösz-i szefüggésében tüstént minden] világossá lesz a nyilasok előtt., Az első lépéseknél azonban] mellé szegődött a jószerencse.] A bőrkabátos a kapuőrhöz] lépett, és kérés nélkül felmu-, tatta nyilas párttagsági igazolványát. Az őr intett neki, hogy beléphet. — Ez a testvér velem van' — mondta a bőrkabátos, és] máris betessékelte Gézát az, oroszlán barlangba. I Már belül voltak a kapun,' amikor az őrség egyik tagja] megkérdezte: — Kihez, testvérek? — Nidossi testvérhez! —] vágta ki erélyesen Géza. — Első emelet hat! — hangzott az eligazítás. (Folytatjuk.) A nehezebb feladatokra időben felkészültek. Céljuk, hogy többet termeljenek, tovább növeljék a termelékenységet, csökkentsék az önköltséget és javítsák a minőséget. És ma már szép sikerrel dicsekedhetnek: az országban ők állítják elő a leggazdaságosabban a 10 centiméter vastagságú válasz- fallapokat. Jó munkaszervezéssel elérték, hogy míg más gyárakban 15 dolgozó műszakonként 12 ezer, addig Mályi- ban olcsóbban és jobb minőségben, 8 óra alatt, 10 dolgozó 16 ezer válaszfallapot gyárt. A gazdaságosság eredményeként Dunántúl kivételével az ország minden részébe Mályiból szállítanak 10 centiméteres válaszfallapokat; A gazdaságosabb termelés és a minőség javítása végett az idén is nagyszabású intézkedési tervet dolgoztak ki a műszaki vezetők. így például az üzem agyagbányájában — ahol a szállítás meggyorsítására tavaly körcsillepályát építettek !— új kotrógépet és dieselvontatót állítanak munkába. A kemenceszinti szárítás fokozására 8 új ventillátort szerelnek fel, hogy az égetésnél keletkező hő egyenletesen elosztódjék. A gazdaságosabb égetés céljából a téglagyártáshoz szükséges agyagot a göz- mozdonyok kazánjából kikerülő salakkal keverik, 8 ugyanezt az olcsó hulladék- anyagot használják fel szénnel keverve a tüzelésnél is. Ezzel a tégla gyorsabban és tökéletesebben kiég, s a vállalat jelpntős szénmennyiséget megtakarít. Nagy gondot fordítanak a munkavédelmi berendezések korszerűsítésére is; Az idén megkezdik és 1064- re befejezik a ma még transz- misszióval dolgozó présberendezések egyedi meghajtását, a kemence-kanyar kamrákat pedig ventillátorokkal ’.látják el. Az intézkedések végrehajtásával a 'tavalyi 4,9 százalékos selejtet 4,6 százalékra szeretnék leszorítani és az egy főre ]esö termelékenységet csaknem 15 ezer forinttal akarják növelni;
