Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-02 / 27. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAO Péntek, 1962. február í» A francia demokratikus erők sikere Letartóztatták az OAS két vezetőjét A közvélemény egyre heve- *ebb tiltakozása arra kényszerítette a francia kormányt, hogy felvegye a harcot az OAS franciaországi hálózata ellen. Párizsban 25 000 rendőrt és csendőrt vontak össze és megerősítették az utcai járőröket. A nyomozó brigádok — a kézrekerült merénylők vallomásai alapján — megkezdték az OAS egyes szervezeteinek felszámolását. Az állam- védelmi szervek egy párizsi mulatóban letartóztatták Philippe Castille-t, az OAS francia- országi terror-szervezetének egyik vezetőjét, akinek lakásán 20 kilogramm robbanóanyagot és 48 merénylet tervét találták meg. Az egyik terv szerint az OAS február 5-én, De Gaulle rádióbeszéde idején az Eiffel torony rádióberendezését akarta felrobbantani. Lyonban Marcel Bouyer poujadelsta képviselőt tartóztatta le a rendőrség, aki a délfranciaországi szervezet irányítója volt. A rendőrség közlése szerint mintegy 100 bombamerényletért felelős és minden jel arra mutat, hogy Bouyer gyilkolta meg Camille Blanc eviani polgármestert. A rendőrség egyidejűleg letartóztatott 16 diákot, akik a múlt heti párizsi bombamerényieteket hajtották végre. Párizsban két napja nem robbant plasztikbomba, Borde- aux-ban viszont az elmúlt éjjel három merényletet követett el az OAS. A terrorhálózatot még korántsem sikerült felszámolni, a letartóztatások azonban érzékenyen sújtották az OAS néhányszáz emberből álló franciaországi terrorszervezetét. Az OAS elleni akció — írja az Humanité — megmutatta, az államhatalomnak megvannak az eszközei, hogy cselekedjék, ha akar. A tömegek antifasiszta mozgalmának sikere, hogy erélyesebb rendszabályokra kényszerítette a kormányt — állapítja meg a Francia Kommunista Párt lapja. A francia demokratikus erők sikerére vall az is, hogy a hadügyminiszter a közvélemény felháborodása miatt végre kénytelen volt tisztségéből felA na ay kérdés Kennedy: — Most nem tudom, én támogatom-e öt, vagy ő engem? (Cerö Sándor rajza.) függeszteni Clément tábornokot, aki néhány nappal ezelőtt tanúként részt vett egy állam- ellenes tevékenységért elítélt tisztnek a büntetőtáborban tartott esküvőjén. Erőteljes mozgalom indult a párizsi katonai bíróság egyik botrányos ítéletének megsemmisítése érdekében is. A bíróság — mint ismeretes — zárt tárgyaláson felmentett három tisztet, akik a vádirat szerint halálra kínoztak egy algériai asszonyt. Százötven jogász és közéleti személyiség közös nyilatkozatban követelte a bűnügy újbóli tárgyalását. Világszerte hüwetelik Gizenga szabadonboesétását. PEKING Az Afro-Ázsiai Szolidaritási Tanács kínai bizottsága szerdán nyilatkozatot tett közzé, amelyben határozott tiltakozást jelent be az amerikai imperializmus és lakájainak azon szándéka ellen, hogy elítéljék a kongói hazafias erők vezetőjét. Antoine Gizengát. VARSÓ, A lengyel Szejm külügyi bizottsága határozatot hozott, amelyben a Gizengával szemben tanúsított mégeng'xihetet. len bánásmód azonnali megszüntetését követeli. Koz’enisny a Varsói Szerziés laplfaniai honvédelmi minisztere nek értekezletéről A Varsói Szerződés lag- államainak honvédelmi miniszterei 1962. január 30-a és február 1-e között Prágában értekezletet tartottak. Ezen a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, A. A. Grecsko marsall elnökölt. Az értekezlet megvizsgálta az egyesített fegyveres erők további erősítésének Időszerű kérdéseit. El- határbzták, kérik a Varsói Szerződés államainak kormányait, hogy a hozott határozatokat a politikai tanácskozó testület legközelebbi ülésén hagyják Jóvá. Kádár János elvtárs a barcsi Vörös Csillag Tsz zárszámadó közgyűlésén Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke — Sándor Józsefnek, és Németh Károlynak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjainak, valamint Losonczi Pál földművelésügyi miniszternek a társaságában — Somogy megyébe látogatott. Kaposvárott a vendégek baráti beszélgetést folytattak a megyei, a városi és a járási vezetőkkel. Kaposvár után Barcsra utaztak, ahol resztvettek a Vörös Csillag Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Itt Losonczi Mihály tsz-el- nök ismertette az elmúlt esztendő eredményeit. Többek között elmondotta, hogy a közös gazdaság több mint 17 millió forint termelési értékkel zárta a gazdasági évet és az egy tagra jutó átlagos évi jövedelem megközelíti a 20 ezer forintot. A szövetkezet összes vagyonának értéke meghaladja a 35 millió forintot. Kádár János felszólalásában a párt és a kormány üdvözletét tolmácsolta a termelőszövetkezet tagjainak és sok hasznos tanácsot adott munkájukhoz. A vitában felszólalt Losonczi Pál földművelésügyi miniszter is. A zárszámadó közgyűlés után a Központi Bizottság első titkára megtekintette a nemrég korszerűsített barcsi fűrészüzemet, majd visszatért a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe és hosszan beszélgetett a közös gazdaság dolgozóival. ULAN BATOR Az Afro-Ázsiai Szolidaritási Tanács mongol bizottsága szerdán nyilatkozatot tett közzé, amelyben az egész mongol közvélemény nevében követeli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete és elsősorban U Thant ügyvezető főtitkár sürgős intézkedésekkel siessen Antoine Gizenga életének megmentésére. KAIRÓ Kedd este az Afro-Ázsiai Szolidaritási Tanács állandó titkársága gyűlést rendezeti, Kairóban a kongói és kubai néppel vállalt szolidaritás jegyében. A gyűlésen többek között megjelent Guy Boli, a Kongói Köztársaság kairói diplomáciai képviseletének tagja, aki felszólalásában kövptelte Gizenga azonnali szabadonbocsátását. Kennedy e!n§k sajtóértekezlete John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke szerdán Washingtonban sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezlet során az elnök foglalkozott a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének kérdéseivel, s az Amerikai Államok Szervezetének Punta del Este-i külügyminiszteri értekezletével. A sajtóértekezlet kezdetén Kennedy bemutatta a megjelenteknek A. I. Adzsubejt, az Izvesztyija főszerkesztőjét, aki jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik. Adzsubej találkozásai Salin- gerrel — mutatott rá az elnök — igen hasznosak voltak. Kennedy kifejezte azt a meeeyőződését, hogy bárminemű információcsere, véleménvcsere, vagy együttműködés a Szovlet- unió és az Egyesült Államok között, ■ feltétlenül hasznos lesz. Reméli, — mondotta —, hogy az ilyen kapcsolatok javulásának ütemében háttérbe szorulnak azok a problémák, ame- 'yek feszültséget idéznek elő *<i a békét. Szovjetunióbell látogatásának lehetőségére vonatkozólag Kennedy kijelentette, hogy ez az amerikai—szovjet kapcsolatok feszültségének enyhülésétől függ. Amíg nem sikerül jelentős javulást elérni a szovjet—amerikai viszonyban, egy ilyen utazás — mint mondotta —, nem tekinthető hasznosnak. Az Egyesült Államok elnöke kUelentette. hoev elégedett az Amerikai Államok Szervezete január 31-én Punta del Esteben végétért külüffvmlnlsTterl értekezletének eredményeivel. Hruscsovot képviselőnek {elélték a Szovielunié Legfelsőbb Tanácsába Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban hamarosan sorrakerülő parlamenti választásokkal kapcsolatban a „Sarló és Kalapács” moszkvai kohászati üzem dolgozói csütörtökön jelölőgyűlést tartottak és ezen Nyiklta Hruscsovot, Egy hónap alatt 550 halott Algériában Szerdán 10 halott és 8 sebesült áldozata volt a merényleteknek. A karhatalom tehetetlenségére jellemző, hogy az algériai városokból induló repülőgépek menetrendjét meg kellett változtatni, mert az OAS rendszeresen megtámadta a késő esti gépek utasait szállító autóbuszokat. Algírban szerdán fegyveres merénylők megállásra kényszerítették a légitársaság gépkocsiját és elrabolták Mireille Glayman párizsi ügyvédnőt, aki az algériai felszabadító mozgalom néhány tagjának védelmét látta el a Constan- tine-i bíróság előtt. Az algériai francia főkormányzóság szerdán közzétette az Algériában elkövetett merényletek január havi mérlegét. E szerint az év eleje óta 810 merényletet követtek el Algériában, a halálos áldozatok száma 550, a sebesülteké 090. az SZKP Központi Bizottságának első titkárát, a szovjet minisztertanács elnökét jelölték képviselőnek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába. ismét elhalasztották • Glenn tervei élt „ Űrrepülését Cape Canaveral (AP) Az amerikai országos űrhajózási hivatal jelentése szerint „technikai zavarok” miatt február 13-ra, keddre halasztották Glenn alezredes tervezett űrrepülését. Mint; ismeretes, az első amerikai űrhajós jelölt felbocsátását az elmúlt hónapokban már többfzben elhalasztották. Legutóbb január 27-én, szombaton kellett volna a kísérletet végrehajtani, de az a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt elmaradt. (MTI) liWWWWMWWWWWIIWWgWWWWWWWWWWVWVWWWWWWWrfVWVWVWWWWWWWMVVWWMVy' jwWWWWWyVVWWWWVVWWVWWWWVwwl'WW| Az Európai Közös Piac 1962. január 1-én ötödik évébe lépett az Európai Közös Piac. A közös piac, a római egyezmény alapján 1958. január 1-én kezdte meg működését, hat ország, Nyugat-Német- arszág, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg részvételével. (Görögország mint „társult állam” később csatlakozott az egyezményhez.) A közös piac élén az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa áll, melynek vezetője Walter Hallstein, volt nyugatnémet külügyi államtitkár. Bár a közös piac egészen a legutóbbi időkig főként gazdasági kérdésekkel foglalkozott, alapvetően mégis politikai szervezet Létrehozása szorosan összefügg az Egyesült Államok második világháború utáni külpolitikájával. Az Egyesült Államok fontos eszköznek tekinti a szervezetet a hidegháborúban, s annak ellenére támogatja, hogy a résztvevő országok komoly versenyt jelentenek számára gazdaságilag. David Rockefeller, a Chase Manhattan Bank elnöke úgy jellemezte a közös piacot, mint „egy bátor lépés Nyugat-Euró- pa egyesítésére, s az Egyesült Államok erős európai szövetségesének létrehozására ... Jól esik látni, hogy egy gyönge, megosztott és függő szövetséges helyén erős, egyesített partner áll a nyugati szövetségben, amely képes megosztani velünk korunk kritikus problémáit.” (Iron Age, 1960. VII. 28.) Az Egyesült Államok eredetileg azt tervezte, hogy egyesíti a Marshall-tervben résztvevő összes országokat egy nagy közös piacba és ezáltal létrejön majd egy hatalmas, Európa valamennyi tőkés országát átfogó Övezet. Ez nemcsak gazdasági téren jelentett volna bázist valamiféle politikai unió számára, de hatalmas beruházási lehetőségeket is nyitott volna az amerikai Imperializmusnak. Egy Nyugat-Német- országban felépített autógyárnak pl. meg lett volna a lehetősége arra, hogy vámmentesen szállítson Nyugat-Európa minden országába, s így egy kb. 300 millió embert átfogó piacra termeljen. »A hatok és a hetek“ Az amerikai tervek azonban nem sikerültek. Éles verseny- harc bontakozott ki egyrészről Anglia, másrészről Franciaország és Nyugat-Németország között, s ennek nyomán ahelyett, hogy egységes piacba tudták volna egyesíteni Európát, ez két piacra szakadt. Az egyik a közös piac, amelynek leghatalmasabb állama, uralkodó ereje Nyugat-Németország, a másik az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (a hetek szövetsége), melynek vezetője Anglia, többi tagjai pedig Svédország, Dánia, Norvégia, Ausztria, Svájc és Portugália. (Finnország, mint társult állam később csatlakozott hozzájuk.) A kulcskérdés Anglia és a közös piac országai között a „közös külső vámok” kérdésében bontakozott ki. A közös piac és a szabadkereskedelmi társulás feltételei ugyanis egyaránt kimondják, hogy a tagállamok egymás között megszüntetik a vámokat. A közös piac egyezmény azonban ezen túlmenően kimondja azt is, hogy a tagállamok a kívülállókkal szemben közös vámtételeket állapítanak meg. Anglia ezzel szembefordult, mert aláásta volna kapcsolatait volt gyarmataival, a nemzetközösség országaival, amelyekkel továbbra is szoros gazdasági kapcsolatokat tart fenn, s ezek a kapcsolatok igen kedvező, ún. „preferenciális” vámokra épülnek. Anglia csak úgy volt hajlandó csatlakozni a közös piachoz, ha megengedik neki e preferenciális, kedvezményes vámok fenntartását. Franciaország ezt azon az alapon ellenezte, hogy így az angoloknak lehetővé válik olcsó, gyarmati eredetű árukkal elárasztani az európai szárazföldet. Miután az ellentéteket nem sikerült kiküszöbölni, Anglia, a vezetése alatt létrehozta a szabadkereskedelmi társulást az általa diktált feltételek szerint. így Európa két, egymással szemben álló kereskedelmi csoportosulásra szakadt. Az Egyesült Államok és fis eitreípai kereskedelmi háború A „hatok” és a „hetek” szövetsége között éleződő kereskedelmi háború bontakozott ki. Ez az Egyesült Államok vezető köreit ké't szempontból zavarta. Először is azzal fenyegetett, hogy kiélezi a jelenleginél is nagyobb mértékben a politikai ellentéteket Európában, másodszor kedvezőtlen helyzetbe hozta az Angliában működő amerikai társaságokat (melyek száma igen jelentős), ezek ugyanis kívül rekedtek az Európai Közös Piacon, ahová termelésük jelentős részét exportálják. Az Egyesült Államok éppen ezért fokozódó nyomást gyakorolt Angliára és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás más államaira, hogy csatlakozzanak a közös piachoz. Ez a nyomás jelentős elégedetlenséget keltett a társulás tagállamai között, s mint ahogy a New York Times 1961. május 8-i számában írta, „A társulás tagjai egyetértenek abban — nem kis elkeseredéssel —, hogy az Egyesült Államok politikájának célja — nem is annyira szavakkal, mint inkább gyakorlatilag — szétrombolni a hetek szövetségét... Dillon amerikai pénzügyminiszter nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államok politikai okokból azt kívánja, hogy Anglia és a hetek szövetségének többi tagállamai csatlakozzanak a közös piachoz”. Az amerikai kormány a nyomás íokozására felhasználta Anglia nehéz pénzügyi helyzetét. 1961 nyarán Anglia súlyos pénzügyi helyzetbe került, s az Egyesült Államok és néhány európai bank olyan feltétellel adtak számára rövidlejáratú kölcsönöket, hogy csatlakozni fog az Európai Közös Piachoz. Ezután Anglia számos lépést is tett a csatlakozás érdekében és tárgyalásokat kezdett a közös piac tagállamaival. E tárgyalások 1961 utolsó hónapjaiban jelentősen előre haladtak, azonban még ma is komoly megoldatlan problémák vannak. Ilyen például Anglia és a nemzetközösséghez tartozó országok gazdasági kapcsolatainak alakulása a belépés után. Ezek az országok ugyanis élesen ellenzik Anglia csatlakozását a közös piachoz, mert attól tartanak — és joggnl —, hogy ez számukra gazdaságilag rendkívül hátrányos lesz. Anglia csatlakozása a „hetek szövetségének” számos tagját is arra kényszerítené, hogy csatlakozzanak a közös piachoz. Több ország azonban, Így pl. Ausztria, Svédország és Svájc — legalább is egyelőre — semlegességével összeegyeztethetetlennek tartja a csatlakozást. Ezzel egyidejűleg azonban egyre nagyobb problémákat jelent az Európai Közös Piac gazdasági téren az Egyesült Államok számára is, mert a magas vámhatárok komolyan veszélyeztetik a Nyugat-Euró- pába irányuló amerikai kivitelt, mindenekelőtt a mező- gazdasági cikkek kivitelét. A közös piac egyes országai ugyanis még az érvénybei* lévő magas közös vámtételeknél is nagyobb vámokat állapítanak meg a mezőgazdasági behozatalra, hogy ezzel védelmezzék saját mezőgazdaságukat, melynek termelési költségei magasabbak a világpiaci áraknál. Az amerikai monopoltőko jelentős csoportjait most nagymértékben nyugtalanítja az a helyzet, amely Anglia csatlakozása után előállna, s ezért; valamiféle megoldást igyekeznek keresni az Egyesült Államok és a közös piac kapcsolataiban. A monopoltőke jelentős csoportjai elutasítják a közös piachoz való csatlakozás gondolatát és sajátos társas-viszonyt szeretnének kialakítani a nyugat-európai országokkal. Ez azt jelentené, hogy az Egyesült Államok monopolistái vámkedvezményeket kapnának Európában, ugyanakkor az USA, amely jelenleg maga is jelentős vámokkal védi gazdaságát, szintén adna bizonyos kedvezményeket a nyugateurópai monopol tőkések számára. Nyilvánvaló azonban, hogyha sikerülne is az előzőekben vázolt terveket végrehajtani, tehát Anglia csatlakozna is a közös piachoz és az USA, valamint a közös piac országai között létre is jönne a tervezett társulás, ez nem küszöbölné ld a köztük fennálló ellentéteket. sőt éppen ellenkezőleg, a köztük fennálló erőviszonyok gyors változása, nyomán új ellentétek forrásává t* válna. | pr. Sírna Miftflj 1
