Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAO Péntek, 1962. február í» A francia demokratikus erők sikere Letartóztatták az OAS két vezetőjét A közvélemény egyre heve- *ebb tiltakozása arra kénysze­rítette a francia kormányt, hogy felvegye a harcot az OAS franciaországi hálózata ellen. Párizsban 25 000 rendőrt és csendőrt vontak össze és meg­erősítették az utcai járőröket. A nyomozó brigádok — a kézrekerült merénylők vallo­másai alapján — megkezdték az OAS egyes szervezeteinek felszámolását. Az állam- védelmi szervek egy párizsi mulatóban letartóztatták Philippe Castille-t, az OAS francia- országi terror-szervezeté­nek egyik vezetőjét, akinek lakásán 20 kilogramm robbanóanyagot és 48 merény­let tervét találták meg. Az egyik terv szerint az OAS feb­ruár 5-én, De Gaulle rádió­beszéde idején az Eiffel torony rádióberendezését akarta fel­robbantani. Lyonban Marcel Bouyer poujadelsta képviselőt tartóztatta le a rendőrség, aki a dél­franciaországi szervezet irányítója volt. A rendőrség közlése szerint mintegy 100 bombamerényle­tért felelős és minden jel arra mutat, hogy Bouyer gyilkolta meg Camille Blanc eviani polgármestert. A rendőrség egyidejűleg letartóztatott 16 diákot, akik a múlt heti pári­zsi bombamerényieteket haj­tották végre. Párizsban két napja nem robbant plasztikbomba, Borde- aux-ban viszont az elmúlt éjjel három merényletet követett el az OAS. A terrorhálózatot még korántsem sikerült fel­számolni, a letartóztatások azonban érzékenyen sújtották az OAS néhányszáz emberből álló franciaországi terror­szervezetét. Az OAS elleni akció — írja az Humanité — megmutatta, az államhatalom­nak megvannak az eszközei, hogy cselekedjék, ha akar. A tömegek antifasiszta mozgalmának sikere, hogy erélyesebb rendszabályok­ra kényszerítette a kor­mányt — állapítja meg a Francia Kommunista Párt lapja. A francia demokratikus erők sikerére vall az is, hogy a had­ügyminiszter a közvélemény felháborodása miatt végre kénytelen volt tisztségéből fel­A na ay kérdés Kennedy: — Most nem tudom, én támogatom-e öt, vagy ő engem? (Cerö Sándor rajza.) függeszteni Clément táborno­kot, aki néhány nappal ezelőtt tanúként részt vett egy állam- ellenes tevékenységért elítélt tisztnek a büntetőtáborban tartott esküvőjén. Erőteljes mozgalom indult a párizsi ka­tonai bíróság egyik botrányos ítéletének megsemmisítése ér­dekében is. A bíróság — mint ismeretes — zárt tárgyaláson felmentett három tisztet, akik a vádirat szerint halálra kí­noztak egy algériai asszonyt. Százötven jogász és közéleti személyiség közös nyilatkozat­ban követelte a bűnügy újbóli tárgyalását. Világszerte hüwetelik Gizenga szabadonboesétását. PEKING Az Afro-Ázsiai Szolidaritási Tanács kínai bizottsága szer­dán nyilatkozatot tett közzé, amelyben határozott tiltako­zást jelent be az amerikai im­perializmus és lakájainak azon szándéka ellen, hogy el­ítéljék a kongói hazafias erők vezetőjét. Antoine Gizengát. VARSÓ, A lengyel Szejm külügyi bi­zottsága határozatot hozott, amelyben a Gizengával szem­ben tanúsított mégeng'xihetet. len bánásmód azonnali meg­szüntetését követeli. Koz’enisny a Varsói Szerziés laplfaniai honvédelmi minisztere nek értekezletéről A Varsói Szerződés lag- államainak honvédelmi mi­niszterei 1962. január 30-a és február 1-e között Prágában értekezletet tartottak. Ezen a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, A. A. Grecsko marsall elnökölt. Az értekez­let megvizsgálta az egyesített fegyveres erők további erősí­tésének Időszerű kérdéseit. El- határbzták, kérik a Varsói Szerződés államainak kormá­nyait, hogy a hozott határoza­tokat a politikai tanácskozó testület legközelebbi ülésén hagyják Jóvá. Kádár János elvtárs a barcsi Vörös Csillag Tsz zárszámadó közgyűlésén Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke — Sándor Józsefnek, és Németh Károlynak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjainak, valamint Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszternek a társa­ságában — Somogy megyébe látogatott. Kaposvárott a vendégek ba­ráti beszélgetést folytattak a megyei, a városi és a járási vezetőkkel. Kaposvár után Barcsra utaztak, ahol reszt­vettek a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Itt Losonczi Mihály tsz-el- nök ismertette az elmúlt esz­tendő eredményeit. Többek kö­zött elmondotta, hogy a közös gazdaság több mint 17 millió forint termelési értékkel zárta a gazdasági évet és az egy tag­ra jutó átlagos évi jövedelem megközelíti a 20 ezer forintot. A szövetkezet összes vagyoná­nak értéke meghaladja a 35 millió forintot. Kádár János felszólalásában a párt és a kormány üdvözle­tét tolmácsolta a termelőszö­vetkezet tagjainak és sok hasz­nos tanácsot adott munkájuk­hoz. A vitában felszólalt Losonczi Pál földművelésügyi miniszter is. A zárszámadó közgyűlés után a Központi Bizottság első titkára megtekintette a nem­rég korszerűsített barcsi fű­részüzemet, majd visszatért a Vörös Csillag Termelőszövet­kezetbe és hosszan beszélgetett a közös gazdaság dolgozóival. ULAN BATOR Az Afro-Ázsiai Szolidaritási Tanács mongol bizottsága szer­dán nyilatkozatot tett közzé, amelyben az egész mongol köz­vélemény nevében követeli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete és elsősorban U Thant ügyvezető főtitkár sür­gős intézkedésekkel siessen Antoine Gizenga életének meg­mentésére. KAIRÓ Kedd este az Afro-Ázsiai Szolidaritási Tanács állandó titkársága gyűlést rendezeti, Kairóban a kongói és kubai néppel vállalt szolidaritás jegyében. A gyűlésen töb­bek között megjelent Guy Boli, a Kongói Köztársaság kairói diplomáciai képvisele­tének tagja, aki felszólalásá­ban kövptelte Gizenga azonna­li szabadonbocsátását. Kennedy e!n§k sajtóértekezlete John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke szerdán Washingtonban sajtóértekez­letet tartott. A sajtóértekezlet során az elnök foglalkozott a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének kérdéseivel, s az Amerikai Államok Szervezeté­nek Punta del Este-i külügy­miniszteri értekezletével. A sajtóértekezlet kezdetén Kennedy bemutatta a meg­jelenteknek A. I. Adzsubejt, az Izvesztyija főszerkesztőjét, aki jelenleg az Egyesült Álla­mokban tartózkodik. Adzsubej találkozásai Salin- gerrel — mutatott rá az elnök — igen hasznosak voltak. Kennedy kifejezte azt a meeeyőződését, hogy bárminemű információcse­re, véleménvcsere, vagy együttműködés a Szovlet- unió és az Egyesült Álla­mok között, ■ feltétlenül hasznos lesz. Reméli, — mondotta —, hogy az ilyen kapcsolatok javulásá­nak ütemében háttérbe szorul­nak azok a problémák, ame- 'yek feszültséget idéznek elő *<i a békét. Szovjetunióbell látogatásá­nak lehetőségére vonatkozólag Kennedy kijelentette, hogy ez az amerikai—szovjet kapcsola­tok feszültségének enyhülésé­től függ. Amíg nem sikerül je­lentős javulást elérni a szov­jet—amerikai viszonyban, egy ilyen utazás — mint mondot­ta —, nem tekinthető hasznos­nak. Az Egyesült Államok elnöke kUelentette. hoev elégedett az Amerikai Államok Szervezete január 31-én Punta del Este­ben végétért külüffvmlnlsTterl értekezletének eredményeivel. Hruscsovot képviselőnek {elélték a Szovielunié Legfelsőbb Tanácsába Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban hamaro­san sorrakerülő parlamenti választásokkal kapcsolatban a „Sarló és Kalapács” moszkvai kohászati üzem dolgozói csü­törtökön jelölőgyűlést tartot­tak és ezen Nyiklta Hruscsovot, Egy hónap alatt 550 halott Algériában Szerdán 10 halott és 8 sebe­sült áldozata volt a merényle­teknek. A karhatalom tehetet­lenségére jellemző, hogy az algériai városokból induló re­pülőgépek menetrendjét meg kellett változtatni, mert az OAS rendszeresen megtámadta a késő esti gépek utasait szál­lító autóbuszokat. Algírban szerdán fegyveres merénylők megállásra kény­szerítették a légitársaság gép­kocsiját és elrabolták Mireille Glayman párizsi ügyvédnőt, aki az algériai felszabadító mozgalom néhány tagjának védelmét látta el a Constan- tine-i bíróság előtt. Az algériai francia főkor­mányzóság szerdán közzétette az Algériában elkövetett me­rényletek január havi mérle­gét. E szerint az év eleje óta 810 merényletet követtek el Algériában, a halálos áldoza­tok száma 550, a sebesülteké 090. az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkárát, a szovjet minisztertanács elnökét jelöl­ték képviselőnek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába. ismét elhalasztották • Glenn tervei élt „ Űrrepülését Cape Canaveral (AP) Az amerikai országos űrhajó­zási hivatal jelentése szerint „technikai zavarok” miatt feb­ruár 13-ra, keddre halasztot­ták Glenn alezredes tervezett űrrepülését. Mint; ismeretes, az első ame­rikai űrhajós jelölt felbocsá­tását az elmúlt hónapokban már többfzben elhalasztották. Legutóbb január 27-én, szom­baton kellett volna a kísérletet végrehajtani, de az a kedve­zőtlen időjárási viszonyok miatt elmaradt. (MTI) liWWWWMWWWWWIIWWgWWWWWWWWWWVWVWWWWWWWrfVWVWVWWWWWWWMVVWWMVy' jwWWWWWyVVWWWWVVWWVWWWWVwwl'WW| Az Európai Közös Piac 1962. január 1-én ötödik évé­be lépett az Európai Közös Piac. A közös piac, a római egyezmény alapján 1958. janu­ár 1-én kezdte meg működé­sét, hat ország, Nyugat-Német- arszág, Franciaország, Olasz­ország, Belgium, Hollandia és Luxemburg részvételével. (Gö­rögország mint „társult állam” később csatlakozott az egyez­ményhez.) A közös piac élén az Európai Gazdasági Közös­ség Tanácsa áll, melynek ve­zetője Walter Hallstein, volt nyugatnémet külügyi államtit­kár. Bár a közös piac egészen a legutóbbi időkig főként gazda­sági kérdésekkel foglalkozott, alapvetően mégis politikai szer­vezet Létrehozása szorosan összefügg az Egyesült Államok második világháború utáni külpolitikájával. Az Egyesült Államok fontos eszköznek te­kinti a szervezetet a hideghá­borúban, s annak ellenére tá­mogatja, hogy a résztvevő or­szágok komoly versenyt jelen­tenek számára gazdaságilag. David Rockefeller, a Chase Manhattan Bank elnöke úgy jellemezte a közös piacot, mint „egy bátor lépés Nyugat-Euró- pa egyesítésére, s az Egyesült Államok erős európai szövetsé­gesének létrehozására ... Jól esik látni, hogy egy gyönge, megosztott és függő szövetsé­ges helyén erős, egyesített partner áll a nyugati szövet­ségben, amely képes megosz­tani velünk korunk kritikus problémáit.” (Iron Age, 1960. VII. 28.) Az Egyesült Államok erede­tileg azt tervezte, hogy egyesí­ti a Marshall-tervben résztve­vő összes országokat egy nagy közös piacba és ezáltal létre­jön majd egy hatalmas, Euró­pa valamennyi tőkés országát átfogó Övezet. Ez nemcsak gaz­dasági téren jelentett volna bá­zist valamiféle politikai unió számára, de hatalmas beruhá­zási lehetőségeket is nyitott volna az amerikai Imperializ­musnak. Egy Nyugat-Német- országban felépített autógyár­nak pl. meg lett volna a lehe­tősége arra, hogy vámmente­sen szállítson Nyugat-Európa minden országába, s így egy kb. 300 millió embert átfogó piacra termeljen. »A hatok és a hetek“ Az amerikai tervek azonban nem sikerültek. Éles verseny- harc bontakozott ki egyrészről Anglia, másrészről Franciaor­szág és Nyugat-Németország között, s ennek nyomán ahe­lyett, hogy egységes piacba tudták volna egyesíteni Euró­pát, ez két piacra szakadt. Az egyik a közös piac, amelynek leghatalmasabb állama, ural­kodó ereje Nyugat-Németor­szág, a másik az Európai Sza­badkereskedelmi Társulás (a hetek szövetsége), melynek vezetője Anglia, többi tagjai pedig Svédország, Dánia, Nor­végia, Ausztria, Svájc és Por­tugália. (Finnország, mint tár­sult állam később csatlakozott hozzájuk.) A kulcskérdés Anglia és a közös piac országai között a „közös külső vámok” kérdésé­ben bontakozott ki. A közös piac és a szabadkereskedelmi társulás feltételei ugyanis egy­aránt kimondják, hogy a tag­államok egymás között meg­szüntetik a vámokat. A közös piac egyezmény azonban ezen túlmenően kimondja azt is, hogy a tagállamok a kívülál­lókkal szemben közös vámtéte­leket állapítanak meg. Anglia ezzel szembefordult, mert alá­ásta volna kapcsolatait volt gyarmataival, a nemzetközös­ség országaival, amelyekkel továbbra is szoros gazdasági kapcsolatokat tart fenn, s ezek a kapcsolatok igen kedvező, ún. „preferenciális” vámokra épülnek. Anglia csak úgy volt hajlan­dó csatlakozni a közös piac­hoz, ha megengedik neki e pre­ferenciális, kedvezményes vá­mok fenntartását. Franciaor­szág ezt azon az alapon elle­nezte, hogy így az angoloknak lehetővé válik olcsó, gyarmati eredetű árukkal elárasztani az európai szárazföldet. Miután az ellentéteket nem sikerült kiküszöbölni, Anglia, a vezeté­se alatt létrehozta a szabadke­reskedelmi társulást az általa diktált feltételek szerint. így Európa két, egymással szem­ben álló kereskedelmi csopor­tosulásra szakadt. Az Egyesült Államok és fis eitreípai kereskedelmi háború A „hatok” és a „hetek” szö­vetsége között éleződő kereske­delmi háború bontakozott ki. Ez az Egyesült Államok veze­tő köreit ké't szempontból za­varta. Először is azzal fenye­getett, hogy kiélezi a jelenlegi­nél is nagyobb mértékben a politikai ellentéteket Európá­ban, másodszor kedvezőtlen helyzetbe hozta az Angliában működő amerikai társaságokat (melyek száma igen jelentős), ezek ugyanis kívül rekedtek az Európai Közös Piacon, ahová termelésük jelentős részét ex­portálják. Az Egyesült Álla­mok éppen ezért fokozódó nyomást gyakorolt Angliára és az Európai Szabadkereskedel­mi Társulás más államaira, hogy csatlakozzanak a közös piachoz. Ez a nyomás jelentős elégedetlenséget keltett a tár­sulás tagállamai között, s mint ahogy a New York Times 1961. május 8-i számában írta, „A társulás tagjai egyetértenek abban — nem kis elkeseredés­sel —, hogy az Egyesült Álla­mok politikájának célja — nem is annyira szavakkal, mint inkább gyakorlatilag — szét­rombolni a hetek szövetségét... Dillon amerikai pénzügymi­niszter nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államok po­litikai okokból azt kívánja, hogy Anglia és a hetek szövet­ségének többi tagállamai csat­lakozzanak a közös piachoz”. Az amerikai kormány a nyo­más íokozására felhasználta Anglia nehéz pénzügyi helyze­tét. 1961 nyarán Anglia súlyos pénzügyi helyzetbe került, s az Egyesült Államok és néhány európai bank olyan feltétellel adtak számára rövidlejáratú kölcsönöket, hogy csatlakozni fog az Európai Közös Piachoz. Ezután Anglia számos lépést is tett a csatlakozás érdekében és tárgyalásokat kezdett a közös piac tagállamaival. E tárgya­lások 1961 utolsó hónapjaiban jelentősen előre haladtak, azonban még ma is komoly megoldatlan problémák van­nak. Ilyen például Anglia és a nemzetközösséghez tartozó országok gazdasági kapcsolata­inak alakulása a belépés után. Ezek az országok ugyanis éle­sen ellenzik Anglia csatlakozá­sát a közös piachoz, mert at­tól tartanak — és joggnl —, hogy ez számukra gazdaságilag rendkívül hátrányos lesz. Anglia csatlakozása a „he­tek szövetségének” számos tag­ját is arra kényszerítené, hogy csatlakozzanak a közös piac­hoz. Több ország azonban, Így pl. Ausztria, Svédország és Svájc — legalább is egyelőre — semlegességével összeegyez­tethetetlennek tartja a csatla­kozást. Ezzel egyidejűleg azonban egyre nagyobb problémákat jelent az Európai Közös Piac gazdasági téren az Egyesült Államok számára is, mert a magas vámhatárok komolyan veszélyeztetik a Nyugat-Euró- pába irányuló amerikai kivi­telt, mindenekelőtt a mező- gazdasági cikkek kivitelét. A közös piac egyes országai ugyanis még az érvénybei* lévő magas közös vámtételek­nél is nagyobb vámokat álla­pítanak meg a mezőgazdasági behozatalra, hogy ezzel védel­mezzék saját mezőgazdaságu­kat, melynek termelési költ­ségei magasabbak a világpiaci áraknál. Az amerikai monopoltőko jelentős csoportjait most nagy­mértékben nyugtalanítja az a helyzet, amely Anglia csatla­kozása után előállna, s ezért; valamiféle megoldást igyekez­nek keresni az Egyesült Álla­mok és a közös piac kapcsola­taiban. A monopoltőke jelentős csoportjai elutasítják a közös piachoz való csatlakozás gon­dolatát és sajátos társas-vi­szonyt szeretnének kialakítani a nyugat-európai országokkal. Ez azt jelentené, hogy az Egye­sült Államok monopolistái vámkedvezményeket kapnának Európában, ugyanakkor az USA, amely jelenleg maga is jelentős vámokkal védi gazda­ságát, szintén adna bizonyos kedvezményeket a nyugat­európai monopol tőkések szá­mára. Nyilvánvaló azonban, hogy­ha sikerülne is az előzőekben vázolt terveket végrehajtani, tehát Anglia csatlakozna is a közös piachoz és az USA, va­lamint a közös piac országai között létre is jönne a terve­zett társulás, ez nem küszö­bölné ld a köztük fennálló el­lentéteket. sőt éppen ellenke­zőleg, a köztük fennálló erő­viszonyok gyors változása, nyo­mán új ellentétek forrásává t* válna. | pr. Sírna Miftflj 1

Next

/
Thumbnails
Contents