Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-13 / 36. szám

2 ESZAKMAGTAROKSZAO Kedd, Í962. febrnár 13. Afrika 25 éve 1937—1962 I. 1937 25 évvel ezelőtt, a 150 millió lakosú és a hozzá tartozó szigetekkel együtt 30,3 millió négyzetkilométernyi területű Afrika népeinek több mint nyolctizede, területének pedig 92 százaléka az európai gyarmat- tartók, illetőleg az európaiak által kormányzott Dél-Afrikai Unió ^gyarmattartó rabigájában görnyedt. A „fekete kontinensen” csupán két ország, a Dél-Afrikai Unió és Libéria összesen 1,52 millió négyzetkilométernyi területtel és 12 millió lakossal volt államjogilag független. Bár Egyiptom jogi hely­zetét, névleges önállóságát tekintve, tipikus félgyarmati sorban lévő ország volt, azonban brit katonai megszállás alatt lévén, gyakorlati­lag Nagy-Britannia gyarmatának számított. Az európai koloniabsták és a Dél-Afrikai Unió afrikai gyarmatainak területét és lakossá­gát az alábbi táblázat mutatja. Terítlel millió négyzetkm. Afrika területének százalékában Lakosság millió fő Afrika lakosságának százalékában N agy-Brttarmia gyarmatai és félgyarmata (Dél- Afrlkal Unió (Brit Nem­zetközösség) gyarmata 7,66 a,oo 0,82 25 4 3 50,2 15,4 0,3 33,7 10 0,3 9,48 32 65,9 44,0 Franciaország gyarmatai Portugália gyarmatát Spanyolország gyarmatai Olaszország gyarmatai Belgium gyarmata Összes gyarmatok és félgyarmatok 10,91 2,12 0,34 3,33 z,*z 36 7 1 11 8 41.2 8,0 0,9 7,6 14.3 27 5 1 5 1« 28,60 95 137,9 92 Amint jt táblázatból kltOnik, közel 11 millió négyzetkilométernyi , _ tebát Európával nagyjából azonos nagyságú — gyarmati területet b irtokolt Franciaország. A francia gyarmatbirodalom a kontinens te­rületének 36 százalékát tette ki, Eszak-Afrikától a Guineái partvidék­ig terjedt. Az afrikai gyarmatbirodalmak területi nagyságát vizsgálva. Fran­ciaország után, kereken 9,5 millió négyzetkilométernyi területtel, azaz Afrika területének egyharmadával, Nagy-Brltannla következett. Af­rika lakosságának lélekszámszerintl megoszlását figyelembe véve vi­szont, a 66 millió lakosú — azaz az összlakosság 44 százalékát kitevő — afrikai gyarmatbirodalom Franciaország 41 millió lakosú, 27 száza­lékos részesedését messze megelőzte, Franciaország és Nagy-Britan- nia után 3,3 millió négyzetkilométernyi gyarmati birtokával Olasz­ország következett, Belgium, Portugálja és Spanyolország afrikai gyarmatainak együttes területe 4,8 miilió négyzetkilométer volt, a birtokok összlakossága elérte a 23 milliót. 25 évvel ezelőtt Afrika területének döntő többsége a gyarmatosító hatalmak kezén volt, (térképünkön különböző vonalkázással jelölve), szemben a független államok elenyészően csekély területével (térké­pünkön fehér). A „fekete kontinens” a kolonialisták szabad vadász­területé volt. II. 1962 A második világháború óta bekövetkezett változások, de külö­nösen az 1960-as „Afrlka-év” eseményeinek következtében az 1062- januári helyzetet ábrázoló politikai (térkép 1937-hez viszonyítva, egé­szen eltérő képet mutat. 1962. január végén Észak-. Kelet-, Nyugat- és Közép-Afrika né­hány terület kivételével felszabadult a gyarmati járom alól. Afriká­ban jelenleg 29 jogilag független állam van. Területük 21,78 millió négyzetkilométer, azaz Afrika területének közel háromnegyed része, lakóik száma 202,9 millió fő, azaz a kontinens lakosságának majd­nem 80 százaléka. 1962. január végén a még megmaradt gyarmati területek megoaa- lását az alábbi táblázat tartalmazza. fi M Ki «1 eí Sün 3 w SS £ X a «2 *£ S b!) v 7; H C o SSS <S K 2 és S5-S Nagy-Brltannla gyarmatai 1,60 5 16,5 6 és félgyarmata 1,25 4 8,4 3 2,85 9 24,9 9 Franciaország gyarmatai 2,40 8 12,2 5 Portugália gyarmatai 2,12 6,8 11,9 4.6 Spa nyolország gyarmatai 0.29 1 0,5 0,2 Belgium gyarmata Dél-Afrikai Köztársaság 0,05 0.2 M 2 gyarmata 0,82 3 0,6 0,2 összes gyarmatok és félgyarmatok 8,53 28,0 54,9 21,0 Ha az 1937-es és az 19G2-es táblázatokat összehasonlítjuk, megál­lapítható, hogy Franciaország közel 9 millió négyzetkilométernyi, Nagy-Bri'annia .5.8 millió, négyzetkilométernyi, Belgium 2,3 millió négyze kilométernyi gyarmati területet vesztett el Afrikában, vala­mint Olaszország valamennyi gyarmata felszabadult. Az elmúlt időszak- alatt viszont a spanvol gyarmatok területe 40 ezer négyzetkilométerrel csökkent, Portugália afrikai birtokai pedig -ezideig .változatlanok maradtak. Afrika poli iftai térképe 1962. január végén már nem csupán a független államok és gyarmatok rhegoszlását, hanem a független álla­moknak egymásközti, rendkívül bonyolult államszövetségi rendsze­reit is ábrázolja. Az afrikai független országok lényegében 3 csoportra oszthatók. 1. A legkövetkezetesebben andimpcrialista és antlkolonlalista irányx'onalat képviselő úgynevezett Casablanca államok” csoportja. Hozzájuk tartozik az Egyesült Arab Köztársaság, Ghana. Guinea. Mali és Marokkó. Az EAK és Marokkó egyúttal az Arai) Liga tagjai is. F"yes kérdésekben o csoportot támogatják az Arab I igának egvéh tagállamai, így Tunézia, Líbia, Szudán, valamint e szervezethez nem tartozó Etiópia is. 2. A második nagy csoport a volt gyarmattartókkal számos kér­désben egy litt,'működő, mérsékelten antlkolonlalista irányzatú úgy­nevezett ..Brazzaville! államok” tömörülése. Ide tartozik 11 volt francia gyarmat az afrikai kontinens területén valamint a Máig as Köztársaság Madagaszkáron. Bizonvos kérdésekben e csoportot tá­mogatja Nigéria, Togo. Libéria és Sierra Leone. E tömörülést az an­ti imperialista és antikolonialista afrikai államok politikájának ellen­súlyozása érdekében hozták létre. 3. A gyarmattartó Dél-Afrikai Köztársaság képviseli a független államok politikai irányvonalának harmadik válfaját, azaz az afrikai gyarmatosít'!: te7 .......v* *v»■ t ^ A z első csoport államai politikájuk összehangolása érdekében 1961, januárjában fasabkancában — Jnnen a csoport neve —, megtar­tott államfői konferencián elfogadták az „Afrikai Charla”-t, amely többek között a ncokoloniali^ms minden formáin elleni harcot va­lamennyi afrikai gyarmat felszabadításának követelését, a semle­gesség! politika hangsúlyozását, a kont’nens területén meglévő im­perialista katonai támaszpontok felszámolását tartalmazza, s egy af- rikaközt államszövetség komoly csirája lehet. A Casablanca országok közül Ghana, Guinea és Mali már 1961 júniusában létrehozták az „Afrikai Államok Uniója” elnevezésű államszövetséget. A második csoporthoz tartozó államok közül 1959. májusában volt négy francia gyarmat, Dahomey, Elefántcsontpart. Felső-Volta és Niger államfői megállapodtak a ..Száhel Bénin Unió” néven ismert, hivatalosan „Afrikai Entente Tanácsa” elnevezésű politika; szövetség lé'rehozásában. Ugyancsak a volt francia gyarmatok közül I960, májusában Usád. a Közén-Afrikai és. a Kongói (Brazzaville!) Köztár­saság szövetségéből alakult meg a „Közép-Afrikai Köztársaságok Uniója”. Az előző két. államszövetséget magában foglalja a 12 volt francia gyarmat képviselői által I960, októberétől 1961. márciusáig különböző konferenciákon (többek között Brazzavillében Is — Innen a csoport neve), kialakított „Afro-Madagasz-Unió” elnevezésű poli­tikai szövetség. A felszabadult francia gyarmatokon lezajlott államszövelsftgi tár­gyalásokkal eeyidőben, Tanganyika volt brit ENSZ-gyámság függet­lenné válása felvetette a „Brlt-Kclet-Afrikal Főbiztosság” (amely Tnnranyfkán kívül Kenvdt és Ugandát fogta össze) átszervezésének kérdését. Nagy-Britannfa politikai befolyásának további biztosítása érdekében gazdasági fedőnévbe burkolt politika! szervezetet hozott létre ..Kelet-Afrikai Közös Szolgálatok Szervezete” néven. Ez új, laza államcsoportosulásban a független Tanganyika mellett Uganda és Kenya brit gyarmatok vesznek részt, valamint „saját kívánságára” Zanzibár brit védnökség Is bekapcsolódott. Afrika politikai térképének áttekinthetőségét tovább bonyolítja az a tény Is, hogy egyes afrikai államok több kontinensre Is kiter­jedő, viszonylag laza államcsoportosulásoknak, így például a Brit Nemze közösségnek (afrikai tagok: Ghana, Nigéria, Sierra Leone és Tanganyika), valamint a Francia Közösségnek, (afrikai tagok: Csád, Gabon, a Közép-Afrikai és Kongói (Brazzaville) Köztársaságok, Sze­negál, valamint a Malgas Köztársaság) is tagállamai. Szovjet javaslat legmagasabbszints leszerelési értekezletre Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió javasolja, phogy a tizennyolchatalmi le- | szerelési bizottság „a legmaga- Vsabb szinten, kormányfők vagy ! államfők részvételével” kezd­ője meg munkáját. A javaslatot Nyikita Hra*- csov üzenete tartalmazzai amelyet az említett leszerelési bizottságban résztvevő orszá- gok kormányaihoz intézett. A tizennyolchatalmi leszere- lesi bizottság március 14-én Genfben ül össze. Szovjet tiltakozás ía francia miniszternél Mint már jelentettük, feb- íruár 8-án, a késő esti órákban [ismeretlen személyek plasztik- > bombát robbantottak fel a j párizsi szovjet nagykövetség- i hez tartozó egyik épület bejá­ratánál. Ebben az épületben ; van a TASZSZ-iroda párizsi i szerkesztősége, valamint itt [laknak a nagykövetség diplo- ; máciai beosztottai. A robbanás i következtében komoly anyagi [kár érte az épületet és a ko­széi ben lévő szovjet gépkocsit. £ Szergej Nyemcsina, a Szov­jetunió párizsi ideiglenes ügy­• vivője az eset kapcsán felke­• reste Couve de Murville fran- jcia külügyminisztert, tiltako­zást jelentett be nála és kife­jezte azt a reményét, hogy a francia hatóságok felkutatják és megbüntetik a vétkes sze­mélyeket. A szovjet ügyvivő követelte továbbá, hogy a francia fél térítse meg a nagy- követségnek a bomba robba­nása által okozott anyagi kárt. Couve de Murville azt Vála­szolta, hogy tudomásul veszi az előterjesztést, sajnálatát fe­jezte ki a robbanás miatt én hozzáfűzte, hogy a hatóságok megteszik a szükséges intézke­déseket a szovjet nagykövetség tulajdonában lévő épületek megvédésére és megvizsgálják a kártérítés kérdését is. ß százharmmehéí tagú kongói parlament hetvenhat szavazattal tíz ellenében bizalmai szavazóit a kormánynak LEOPOLDVILLE. Kalmár György, az MTI tu­dósítója jelenti: A 137 tagú kongói páriá­imén t, hétórás vita után, 76 : szavazattal 10 ellenében bizal- !; mat szavazott a kormánynak, s 'ezzel jóváhagyta azt, amit An- ;toine Gizenga ügyében eddig vtefct. Mindössze egy képviselő ? tartózkodott a szavazástól, de ;annak kezdete előtt sokan Iá­imén tek a folyosóra. A vitában több, elsősorban SGizenga pártjához tartozó kép­iviselő megismételte azt a kö- \ vetélést, hogy Gizengát azon- -nal helyezzék szabadlábra. 5 Számos képviselő ugyanakkor J minősíthetetlen hangon, éles ^kirohanásokat intézett Gizen- Jga ellen és arról szónokolt, } hogy a haladó politikust szón­knál Leopold vili ebe kell szállí- c tani és felelősségre kell vonni. ‘Néhányon célzatos kijelenté­sekkel támadták a csehszlovák és a mali diplomatákat. A durva támadásokra lehe­tőséget adott az is, hogy Ado- ula miniszterelnök vitaindító beszédében úgynevezett bizo­nyítékként ellenőrizhetetlen eredetű pénzt és fegyvereket mutatott fel, azt állítva, hogy azokat Gizengától kobozták el. A miniszterelnök többi között azt erősítgette, hogy Gizenga a biztonsági szolgálat egyik em­berének 800 ezer frankot aján­lott fel szabadon bocsátása fe­jében, majd felmutatott egy csehszlovák gyártmányú gép­pisztolyt, kijelentvén, hogy az Gizenga személyes tulajdonét képezte. A vita végén megtartón bi­zalmi szavazás tulajdonképpeni azt jelentette, hogy a parla­ment elvetette a Gizenga azon­nali szabadlábra helyezésére! vonatkozó javaslatot WVX/WOA/VWVVWWVWWVWWV‘WVX/VVtAe*A»<WWVV ídtroagyarázat: 1. A Casablanca országok, !. As Arab Mpra tagál- 3, A2 „Afro-Madagasz-Unié” tagországai, t, A Francia Közös­ség tetjesjogű afrikai államai, 5. A Brit Nemzetközösség Veljonjogd afrikai tagjai, 6. A „Száhcl Bénin Unté” tagállamai, 7. Az „Afrikai Államok Uniójának” tagországai, 8. A „Közén-Afrikai Köztársaságok Uniójának” orarágai, 9. A „Kelet-Afrikai Közös Szolgálatok Szop»# zetének” tagjai. • TERMA r#

Next

/
Thumbnails
Contents