Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-11 / 35. szám
IMS. febrn&r n. eSKARMAGTAKORSZAO 3 Tizennégy év alatt: Közel 36 ezer újítás - több mint 238 millió forint megtakarítás az Ózdi Kohászati Üzemekben GFriliLaönib f A kísérletek üzeme Az újítómozgolom kezdete, 1948 óta nagy és szép utat tett meg az ózdi gyár újítógárdája. A nagymúltú és egyre fiatalodó, új üzemekkel gazdagodó gyáróriásban igen sok „nyugtalan” ember él. aki szenvedélyesen keresi az újat, az új műszaki megoldásokat, hogy segítse a termelést. Ha igaz az a megállapítás, hogy az újítómozgalom a műszaki színvonal emelésének egyik legfontosabb alapja, akkor ez Ózdon százszorta igaz. Mert itt igazán nein vált öncélúvá az újítók munkája, az ózdi vasasok mindent a közösségért tesznek. Erről beszélgettünk Valuch Ig- náccal, a központi újítási iroda vezetőjével, aki nemcsak népszerű a gyár újítói előtt, de képzett, szakmáját értő szakember. Elbeszélése nyomán kibontakozott előttünk az a szinte felbecsülhetetlen értékű munka amelyet az újítók végeznek immár 14 esztendeje. Háromezer újító Hiába, mégis csak a számokkal lehet hű képet mutatni a gazdasági, termelési eredményekről. Még akkor is, ha ez kissé sablonos formának tűnik. Mert a számok az emberekről is beszélnek, s mindenekelőtt azt mondják: — Háromezer újító dolgozik ma már az ózdi kohók tövében. S mit mondanak még a számoszlopok? Egy-kettőt érdemes megemlíteni. Valuch elvtárs „beszél a számok helyett”: ■ — Egyedül az elmúlt évben 2493 újítást adtak be, s 1432-öt bevezettünk. Hogy ez milyen megtakarítást jelentett? Meglepően nagy szám: pontosan 34 millió és 379 ezer 961 forintot. — És tizennégy év alatt? Ezt is összegeztük már — mondotta Valuch elvtárs és sorolta a hosszú számoszlopo- kat: 14 év alatt 35 947 javaslatot adtak be, elfogadtunk 22 155-öt és bevezettünk 18 920 újítást. Megtakarítás: 238.189.000 forint — És mit kaptak az újítók? — kérdeztem a gyár nagyra- becsült szakemberétől, Valuch elvtárstól. — Volt mit a tejbe apríta- niok az újítóknak — válaszolta —, mert 10 millió és 195 ezer forintot fizettünk ki, vagyis a megtakarítás után járó újítási díjat, a 4,2 százalékot. Most pedig nézzük meg, melyek voltak a legfontosabb, vagy ahogyan emlegetni szokták: a nagyhorderejű, országos jelentőségű újítások. Mert ilyen aztán bőven is volt 14 év alatt. A három legérdekesebbet és legfontosabbat ismertetjük, amelyek sok milliót „hoztak a konyhára”. Uj módszer — nehéz kísérletek Olyan új módszer, amelynek alkalmazásával jelentősen gazdagodott a vasgyártás szakirodalma, és: gyarapodott az ózdi kohászok hírneve. És nehéz volt a kísérlet, amelyet 1958 óta folytatott Francia Mihály, a Vaskohászati Igazgatóság mérnöke, Benyó Tibor termelési főnök, Horváth János üzemfőnök helyettes és Péntek István, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyelem tanára. Mennyi számítás, töprengés, nehézség, kísérlet és gyakorlati munka történt a kohóknál, míg végre sikerült, s 1961 a sikerek esztendeje lett. A négy műszaki vezető, mérnök-szakember Európában és hazánkban itt, az ózdi kohóknál alkalmazta először sikeresen az olajbefúvatásos eljárást. Lényege: egy fúvóformán keresztül olajat juttatnak be a kohóba. így érték el, hogy az egy tonna nyersvas gyártásához f Uj eladási formák a szövetkezeti kereskedelemben SZERTE A MEGYÉBEN, most folynak a földművesszövetkezeti köz- és küldöttgyűlések, ahol számot adnak a választott szerveik vezetői az elmúlt 4 év munkájáról. Sok szó esik a falusi kereskedelem fejlődéséről és elhangzanak javaslatok a kereskedelem továbbfejlesztésének szükségességéről. Hatalmas az a fejlődés, amiről ezek a beszámolók szólnak. A dolgozó parasztság megszerette és igényli az új eladási formákat mert érzi, hogy az eddiginél több bizalmat sugároz feléje, mert megkönnyíti vásárlását, mert fejleszti igényességét és közelebb hozza a városi nívóhoz. Az új kereskedelmi eladási forma kialakítása — népszerűsítése — nem ment könnyen. Az első időben nemcsak a vevőközönség, de maguk a vezetők is idegenkedtek ettől. 1959-ben nyíltak az elsők: összesen 34 önkiszolgáló és 16 önkiválasztó bolt és 1961. december 31-én már 82 ön- kiszolgáló és 57 önkiválasztó egység volt. színvonalban és kultúráltságban a városi boltokkal egyvonalban. Ez még csak a kezdet, hiszen a megyei földművesszövetkezeti kiskereskedelmi bolthálózatnak ez csak 12 százaléka. A következő 4 év alatt eltűnnek a jelenleg még számos helyen meglévő szatócs jellegű boltok és minden községben új, vagy hagyományos formában, de kulturáltabb körülmények között fognak kereskedni. Ma már a megye térképén .Szögligettől Bodroghalomig, Tiszabábolnától Hangonyig, számos helyen piros pontok Jelzik a falusi kereskedelem színvonalas munkáját. Ebben a negyedévben 26, úi kereskedelmi formában működő egység nyílik Sárospatakon, Tokajban, Tolcsván, Arlón, Mezőkeresztesen, Dédesfapol- esányon és számos más helyen. Wégy év munkáját tárgyalja a földművesszövet,kezet 141 ezres tagsága. Ez ídó alatt szükséges kokszmennyiséget 901 kilogrammal csökkentették.« Csupán augusztustól decemberig ez 3 millió forint mogtaka-« rítást eredményezett. A kohó-4 ba beiúvatott kénmontes olaj« javítja a nyersvas minőségét,4 az acélműben pedig csökkentig áz adagkikészítés idejét. S or-4 ről talán még annyit: szó van! róla. hogy a nagyjelentőségű« újítást a többi kohászati gyár-! ban is bevezetik, s valószínű.« hogy az olaj mennyiségét mégj fokozni is lehet. A négy szak-« ember tovább kísérletezik. A korszerű korszerűsítése Furcsán hangzik, de iénye-J gében ezt érte el a három mér-! nők. Vadas Zoltán, Vörös Lász-« ló és Nagy József. A hat új.j oxigcnbeíúvatású. automatizált« Marz-kemencére terelőrendszerű. úgynevezett clgőzölögtetőj „ajtókeretet” szerkesztettek, sí a keletkező gőzt visszavezetik« a munkavezetékbe. A megtaka-4 rítást ennél az újításnál is hét J számjegy jelzi: 1 800 000 forint.. Az újítás nagy értékét mutat-! ja, hogy a Dunai Vasműben is« bevezették, ugyancsak a három 4 mérnök tervei szerint. Munkásújitók az élvonalban A durvahengerde azt is jelentette nemrégen: durva, ne-' héz, szinte emberfeletti munka. Mert a tüzes bugákat évű-' zedek óta nehéz fizikai mun-, kával, kézi erővel, vasfogókkal kellett megfordítani. Ti-! zennyoic ember kínlódott itt. ezen a munkahelyen, s a bugák gépi úton történő megfordítása hosszú ideig késett. Csak# félmegoldások születtek, de aó tüzes anyag utolsó „szúrásá-i nál” nem sikerült 90 fokra el-í fordítani a henger alatt ide-J oda rohanó anyagot. A durvahengerde két munkása, Mihály! Lajos előhengerész és Marczis József üzemi dolgozó töprengeni kezdett. Aztán egészen kö-! zel jutottak a megoldáshoz,1 amelyet a világon talán egye-! dűl nekik sikerüli elérniük a legegyszerűbb módszerrel. Vé-! gül is Mihály Lajos oldotta meg tökéletesen a bugák átfor-! dítását úgy. hogy egy egyszerű fordítókést készített, amely! a száguldó anyagot bekényszeríti a henger üregébe. Ezzel aztán 18 ember szabadult meg véglegesen a nehéz munkától. S még valamit: az újítás alkalmazása szükségtelenné tette egy komplikált és nem egészen tökéletes berendezés beépítését, Megtakarítás? Millióknál is több: az emberek erejének, egészségének megkfinélésc. Mert a felszabadult 18 fizikai munkás könnyebb beosztást kapott. Ez pedig a millióknál is milliószorta értékesebb dolog. A két munkásújító 35 ezer forintot kapott. Csak három nagy fontosságú újítást említettem, de ez is ékesen példázza: az ózdi újítók európai viszonylatban is az élvonalban haladnak. Ezt bizonyítja a sokezer értékes újítás, a villamossági berendezések, a hengerlés és sok munkahely biztonságosabbá tétele, s mindez elősegítette a gyárban a műszaki színvonal jelentős emelését, a termelés kapacitásának nagymérvű növekedését. És persze a gazdaságos termelést is segítették az újítók, Nem pihennek babércikon Most három főtéma foglalkoztatja az ózdi újítók nagyszerű közösségét: a nyersvas- gyártás gazdaságossá tétele, az acél minőségének javítása <u hengerelhetősóg és kihozatal javítása céljából) és a lunker- csökkentés megoldása. Nem könnyű feladatok ezek. De az ózdi újítók nem pihennek ba- béraikon, s miint Valuch Ignác mondotta: Sok meglepetést tartogatnak még. így lesz, elhísszük. Így, mert az újítók segítése, az újítások bevezetése, a gyár korszerűsítése Özdon, a vas és acél városában ma már 3 ezer vasas újító szívügye. Szegedi I,ászló [ Amint arról már lapunk, ban beszámoltunk, a mező- [ csáti járási pártbizottság I nemrégiben vitatta meg a • járás községeinek müvclő- [ dési, kulturális helyzetét. > A vita alapját szolgáltató [ Jelentésben az iskolák ellá- , tottságáról többek közt ezt > is olvasni lehet: ..A szertári [ szemléltető eszközök, és az > iskolai berendezési tárgyak- | ra fordítható összeg, a je- , lenleg biztosított pénzössze- ’ get figyelembe véve, számí- I fásaink szerint csak S0 év • múlva szüntetné meg a [ hiányt." > Nem valami biztató, de • nyilván a valóságnak meg> felelő megállapítás. A járás • iskoláiban kevés a szemlél- [ tető eszköz. > A vitában az egyik hejö- | papi. idősebb pedagógusnő , is felszólalt. A jelentés fen> tebb idézett részéről szólva, [ egy tanulságos példát mon- j* dott el. k Közvetlenül a felszabadu> lás utáni években az isko- t Iák szertári ellátottsága £ meglehetősen gyenge volt. f Szemléltető eszközökre vi- k szorít akkor is szükség lett > volna, és a pedagógusok L úgy segítettek magukon, > ahogyan éppen tudtak. A r pedagógusnő elhatározta. b. hogy akár hogyan is, de > földgömbről magyaráz a £ diákjainak. Végül meglalál> ták a megoldást. A férje P szerzett egy futball-belsőt. t felfújta, papírt ragasztottak £ rá, és rárajzolták a világ- L térképét. Persze nem volt a I legszabályosabb, legponto- f sabb térkép, de mégis csak k térkép volt, és a gyerekek £ már el tudták képzelni, £ hogy például Ausztrália r hol helyezkedik el a föld- í golyóbison. í A példa tanulságos. í; Szemléltető eszközökből í most sincs minden iskola J megfelelő módon ellátva. » Most is szükség van a pe- j dagógusok ügyességére, le- k lemény ességére. Eddig is > tudnánk sok olyan iskolát £ felsorolni, ahol a nevelők a p saját maguk készítette r szertári felszereléssel, szem• léltető eszközökkel dolgoz- P nak, de minden iskolára ez i még nem jellemző. Persze csak olyan felszerelésről lehet szó, amit házilag is el tudnak készíteni. Ha ezt minden iskolában megteszik, akkor a hiány pótlására nemigen kell várni 50 évet. I (Pl) Egy ftőrsap mulvs államKölcscE?*scrse2ás Egy hónap múlva, az idén először, ismét előkerülnek az OTP páncélterméből az állam- kölcsönhúzás szerencsekerekei. Az Országos Takarékpénztár ugyanis március 11-én és 12-én Pesterzsébeten rendezi az I„ az V. és a VI. Békekölcsön 1962. első félévi sorsolását. A kétnapos húzáson a három kölcsönből összesen 411000 kötvényre 101 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. Löble-íéle, és a csehszlovák PL—2 típusú széngyalukkal is. Mint elöljáróban már említettem, a geológiai adottságok a fejtések gépesítésére eléggé kedvezőtlenek. A bükkaljai bányászoknak tehát nem kisebb feladattal kell megbirkózniok, minthogy megkeressék azokat a lehetőségeket, amelyeknek a segítségével az adott körülmények között is biztosítani tudják a fejtögépek. széngyaluk eredményes működtetését. A teljes Igazság kedvéért ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy előfordul olyan eset, amikor a kedvezőtlen geológiai adottságok mellett a kísérletek sikerét befolyásolja az is, hogy például egy-egy adott gép működtetéséhez szükséges kiegészítő berendezést nem kapnak meg időben a géppel együtt. Ez volt a helyzet a Sah- tyor-féle kombájnnál is, amelyhez alacsonyabb — 12 cm-es — kaparószalagot csak jóval később, a gép kipróbálása után rendelt és kapott meg a tröszt. Vagy itt van mindjárt a jelenleg kísérleti üzemben lévő Löble-féle széngyalu. Valamennyi szakember véleménye szerint kitűnően konstruált gép. amellyel rendkívül jó eredményeket lehetne elérni a frontfejtéseken, ha megvolnának a hozzá szükséges különleges, hidraulikus. lépegető biztosító berendezések. De mert ezekkel egyelőre nem rendelkezünk, beszerzésük több millió devizaforintot igényelne, a bükkaljai bánya műszaki vezetői különféle biztosítási eljárásokkal kísérleteznek a gyalus frontokon. Jani Gyula elvtárs. a Bükkaljai Bányák igazgatója elmondotta, hogy már éppen a hatodik fajta biztosítási móddal próbálkoznak, mert az eddigiek nein hozták meg a várt sikert:. A kívülálló ilyen esetekben elveszítik kísérletező kedvüket a bükkal- jaiak. Persze a sikertelenségnek, érthetően, nem örülnek, de le sem töri őket. Energiájuk, bizakodásuk mindig újabb és újabb kísérletekre serkenti a műszaki és fizikai kollektívát egyaránt. Egyetlen sérelmük, hogy a te reek készítésénél. az irányszámok megszabásánál nem veszik figyelembe az üzem kísérleti jellegét, a mennyiségi terveknél a próba- üzemelésben lévő gepek teljes kapacitásával számol a Borsodi Szénbányászati Tröszt. Ez pedig két irányban is rosszul hathat. Az egyik: ha az erőfeszítések ellenére sem képesek teljesíteni a megszabott tervet, az anyagi érdekeltség hiánya esetleg befolyásolhatja vállalkozó kedvüket. A másik: a többi bányaüzem ilyen esetben visszariadhat a gépesítéstől, nem látva megfelelő biztosítékot a gépek eredményes alkalmazására. A szakemberek véleménye szerint is helyes lenne az új gépek próbaüzemeltetésének időszakára a termelési tervek készítésénél is kihangsúlyozni a kísérleti jelleget. Ezzel a kísérleti üzem egész kollektívájának lendületét., energiáját is erősíthetnék. líadványi Éva Í Mezőgazdasági könyvhónap A könyv már régen nem luxuscikk — s már falvaink- ban sem az. Nemrégiben még nem jo szemmel nézték a parasztemberek. ha valaki könyvel — mezőgazdasági szak- könyvet vásárolt, hogy abból lesse el a mezőgazdálkodás tudományát. A kisparcellás gazdálkodás nagyon jól megfér a hagyományokkal, az elődöktől örökölt termelési módszerekkel és eszközökkel. Az újítások, a termelést segítő legegyszerűbb, könyvekből vagy tanfolyamon tanult fogások szembe találták magukat a maradisággal vert falu ellenkezésével. „Ha apámnak jó volt — nekem is jó” — ez a szólásmondás járta. A mezőgazdaság nagyüzemi fejlesztése megköveteli, hogy egyre több parasztember ismerkedjék meg a korszerű gazdálkodási módszerekkel. S nemcsak a termelőszövetkezeti vezetőknek kell képezniük, fejleszteniük magukat, akkor jutunk gyorsabban előre, ha maga a tsz-fagság is kezébe veszi a mezőgazdasági szakkönyveket, s feladva a hagyományokból azt, ami rossz, visszahúzó, ellenkezés nélkül fogadja el a nagytudású szakemberek kísérletekkel igazolt, gyakorlatban bevált termelési tanácsait. A MÉSZÖV immár hagyó-, mányosan, minden évben megszervezi megyénkben is a mezőgazdasági szakkönyvek hónapját, hogy szinte minden községbe eljuttassa a többtermelést segítő könyvet. Ez esztendőben Mezőkövesden tartották a mezőgazdasági könyvhónap megnyitóját február 3-án. Ezt kilenc járási könyvhónap-megnyitó követte. 1962-ben, felismerve a szakkönyvek jelentőségét, a termelőszövetkezetek is részt vesznek a mezőgazdasági szakkön.vvek terjesztésében, az eladás megszervezésében. Hét községben például a ter- melószövetkezet vezetőségé- neJ\. se6ító támogatása révén, a könyvhónapot megnyitó előadáson 250 tsz-tag jelent rneg, s a helyszínen közel 700 forint értékű szakkönyv talált gazdára. A vattai, a mezőkövesdi termelőszövetkezetek nagyobb mennyiségű könyvet vásároltak. A mezőkövesdi ív TSZ- fiatalok áldozatkészségét ml sem bizonyítja jobban, hogy egyenként 80 forint értékű mezőgazdasági szakkönyv eladását vállalták magukra, de az úttörők, földmü- vesszövetkezeti dolgozók sem tétlenkedtek. A mezőkeresztesi földművesszövetkezeti dolgozók és vezetőségi tagok tömött aktatáskával, házról-ház- ra járva árusítják a könyveket. A megyei könyvtár is bekapcsolódott a mezőgazda- sági szakkönyvek terjesztésébe — a könyvtár művelődési autója a legeldugottabb településeket is felkeresi, eljuttatja lakóihoz a szakkönyvet: A MÉSZÖV jól megszervezte az idei mezőgazdasági szakkönyvek hónapját. Több mint 000 féle szakkönyv áll a vásárlók rendelkezésére. Huszonegy nagyobb, jelentősebb termelőszövetkezetben egy hónapig tartó könyvkiállítást is rendeztek könyvvásárral egybekötve. (8- Bl.J ! A különbül! "Sír1“: j bányászat általában, de különösen a szénbányászat az a te- t !rület, amely — éppen sajátos a ■jellegzetességei miatt — csak 1< !igen nehézkesen tud lépest r tartani az általánosan gyors f [technikai, műszaki fejlődéssel, r Elsősorban megyénk szén- a [bányászatéitól lévén szó, úgy s ivélem különösképpen helyt ál! i [ez a megállapítás, A borsodi j ’szénmedencében ugyanis, — c [bár igen sok bányával ren- t [delkezünk, — a geológiai £ •adottságok sokkalta kedve- * Nőtlenebbek, mint például a f •dunántúli területeken, [ Bányáink jórésze úgyneve- * szett vékonytelepi, vagyis ‘ [0,7—1,2 méter vastagságú í Lszénmezővel rendelkezik. Tér- ‘ [mészetesen ilyen körülmények 1 .mellett elsősorban a fejtés gé- j [pcsftése, a szénjövesztés tcch- ; >nikni, műszaki fejlesztése nem 1 [kis problémát okoz, különö- ‘ Lsen ha hozzávesszük még azt a •' ► körülményt is, hogy szén- * [mezőink jérésze vízdús homok- | •réteg alatt helyezkedik el. Bá- 1 [nyáink tehát — nyugodtan általánosíthatunk ebben az esetiben — vizesek. . Mindezt kissé olyan ..bizonyít- [ v,'íny-magvnrázafként” kellett ’ .előrebocsátani. Persze, félre- •értés ne essék, nem arról van , [szó, hogy bányáink geológiai 1 •helyzetüknél fogva nem alkal- ( [masak n gépesítésre. Sőt! El- 1 •lenkezőleg. Énnen, mert mostohábbak adottságai, szüksé- ] ■ rés, hogy az egyébként is ne- [héz. megerőltető fizlkai-mun- ■kát igénvlő bányászkodást fokozott gépesítéssel könnyítsük .megyénkben is. [ A Borsodi Szénbányászati •Tröszt bányáiban évek óta a [legkülönbözőbb fejtő és rakodó .kombájnokkal, 6zéngyalúkka! [kísérleteznek a vékonytelepi iszénmezőkben. Számtalan, is- [merten jól konstruált fejtő- .gépet szerzett be külkereskedelmünk, hogy segítségére le- [gyen a dicséretes törekvésnek. • Az újfajta fejtőgépek kipróbálását, kísérleti üzemeltetését a borsodi szénmedencében legtöbbször a sajószentpéteri, új .nevén: a Bükkaljai Bányák [üzemei vállalják. Nem csoda [hát, hogy a jelentős létszámmal rendelkező bányaüzem [(nem sokkal kevesebb az itt ■foglalkoztatott bányászok szájma, mint az egész Özdvidéki •Szénbányászati Tröszté) úgy [vált közismertté nemcsak me- igye-, de bátran mondhatjuk: a [szénbányászat területén országszerte is, mint a kísérletek üzeme. Ha valami új van születőben az iparágon belül, minden cselben az elsők között vannak a péteri bányászok, akik kipróbálják, a szó szoros értelmében utat törnek neki, vállalva az új, még ismeretlen módszerek meghonosításával járó minden gondot, problémái. Itt került szinte elsőnek kipróbálásra a szovjet Donbasz- kombájn, az ugj’ancsnk szovjet gyártmányú Sahtyor-féle szénkombájn, a Gornyák-kom- bájn, a lengyel WLE—50 S típusú résetőgép, s itt kísérleteznek jelenleg is a nyugatnémet több mint 70 millió forintot fordított népgazdasagunk kereskedelmi hálózat fejlesztés céljára. Ez a hatalmas összeg is kötelezi a tagságot — és a íölciművesszövetkezeti dolgozókat — arra, hogy az eddiginél jobban vigyázzanak egységeikre, óvják annak állományát és az új egységekben is a szocialista kereskedelemhez illő kulturáltságot biztosítsanak. Meg kiéli azonban mondani, számos helyen az új, vagy hagyományos formában működő boltokban a higiénia, a kiszolgálás, a vevőkkel váló foglalkozás terén számos hiba merül fel. Egyes boltegységek vezetői, de beosztott dolgozói is, munkájukat elhanyagolják, nem biztosítják az üzletek tisztaságút, rendjét. Ahelyett, hogy a bevezetésre kerülő új cikkek propagálását folytatnák — főleg az új kereskedelmi formákban működő egységeknél — idejük nagy részét a vevőközönség ellenőrzésére fordítják. Számos helyen az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, a Minőségvizsgáló Intézed, a MÉSZÖV és a FJK ellenőrzései súlycsonkításokat és egyéb — a fogyasztók érdekvédelmét bántó — szabálytalanságokat tapasztaltak. Szükséges, hogy a földműves- szövetkezeteink választott vezetősége, a felügyelőbizottság, a tagbizottsagok, a földművesszövetkezeti tagság és a föld- művesszövetkézeioii vezetői is állandó ellenőrzésük során szüntessék meg az egységeknél lévő hibákat. Egyre szépülő és a városi nívót elérő kereskedelmi egységek csak akkor fogjak igazi céljukat szolgálni, ha mindenütt végrehajtják a szocialista kereskedelem célkitűzéseit; ,ITRA«AT van hivatva kiküszöbölni az egész kereskedelmi hálózatban n március 31-ig sorrakerülő kereskedelmi szemle, mert ezzel is méltó felkészülést biztosítanak a SZÖVOSZ V. kongresszusára.
