Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

Kedd, 1962. február 6. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Eredmények, gondok a Miskolci Könnyűgépgyárban Irta: Lipovszky Gyula igazgató A Miskolci Künnyü8éP­H rcibKOlCI do]g0zói »gém jó eredménnyel zárták a második ötéves terv első évét. Vállalatunk dolgozóinak egész éviben végzett áldozatos munká­ja eredményeképpen 16 száza­lékkal értünk el nagyobb eredményt, mint 1960-ban, és készáruban 41, exportban 23,6 millió forint értékben termel­tünk többet. Az új évben megnőttek az alig évtizede működő gyár dolgozóira váró feladatok. Eb­ben az évben 13 százalékkal kell többet termelnünk, mint az előzőben. A munkaigényes­ség 18 százalékkal nőtt, így összességében 31 százalékkal kell többet dolgoznunk, mint 1961-ben. Minden termékben növelnünk kell a termelést, így például a szivattyúgyár­tást mintegy 60, a csavargyár­tást 13 százalékkal növeljük. Nagy feladatok várnak ránk a mezőgazdasági szivattyú új tí­pusainak megszerkesztésében, a prototípusok legyártásaiban, a sorozatgyártás megkezdésében. Jelentősen, mintegy négy szá­zalékkal csökkentjük az ön­költséget. Felmerül a kérdés, milyen tartalékok állnak ren­delkezésünkre 1962. évi ter­vünk teljesítésére. Nagy tarta­lékunk a munkaverseny. Az üzemek között már az elmúlt évben is volt verseny. Igen jó eredményeket hozott. Ez év elején az üzemek közötti ver­senyt felülvizsgáltuk, tovább­fejlesztettük, és gondoskod­tunk arról is, hogy az még ösztönzőbbé váljék. Segítsé­günkre sietett a szakszervezet is. A szakszervezeti választáso­kon ismertették az évi felada­tokat, és azt is, hogyan lehet azt, milyen versenyformával minél eredményesebben meg­valósítani. Nagy gondunk a szakember­utánpótlás. Vállalatunknak mintegy 180 esztergályosra lenne szüksége. Nagyon fog­lalkoztat bennünket az, meg tudjuk-e a termelést úgy szer­vezni, hogy az egyszerűbb munkákat betanított dolgozók­kal végeztetjük el. A múlt év novemberében már felvettünk 80 olyan dolgozót, áld nem Cseterkí Lajos elvtárs előadása A miskolci Herman Ottó Le­ánygimnázium KlSZ-szervczc- tének rendezésében Cseterki Lajos elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titká­ra február 7-én déli egy óra­kor előadást tart a gimnázium­ban. Előadásának címe: Mi a kommunizmus? Gépesítéssel megháromszorozták a termelést Az Ózdi Kohászati Üzemek tüzállóanyaggyárában a zo­máncipar edző kemencéiben használatos, különleges, nagy­súlyú tűzálló téglákat még nemrégiben is kézi formázás­sal, fáradságos módon készítet­ték. Az üzem három műszaki dolgozója — Bárdos Ágoston, Mester Géza és Stefán Sándor — tervei alapján teljesen gé­pesítették a munkát. Az új év­ben már folyadék-nyomásos berendezéssel állítják elő a tég­lákat könnyűszerrel és hozzá háromszor termelékenyebben, a korábbinál jobb minőségben. Az új eljárás bevezetésével nemcsak a dolgozók munkája lett lényegesen könnyebb, ha­nem annak révén máris telje­síthették a zománcipar első ne­gyedévre esedékes rendelését. Jól sikerült az e!ső esztendő a vadnai tsz-gazdáknak A Sajó völgyében Bánréve, Hét, Sajóvelezd, Dubicsány, Sajógalgóc, Vadna és Sajóivánka dolgozó parasztjai egy napon, 1960. december 30-án mondták ki, hogy a kisparcellás egyéni gazdálkodást felcserélik a haladó szocialista nagyüzemi táblás gazdálkodással és az összefogás erejével kívánják gond­talanabbá, jobbá tenni életüket. A sajóvölgyi lsz-ek közül elsőnek a vadnai Egyetértés Tsz-ben tartották meg szombaton a zárszámadó közgyűlést. A közgyűlést a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára, Osváth Zoltán pedagógus nyitotta meg, majd Balogh Lajos tsz-elnök tartotta meg a beszámolót a közös gazdálko­dás első esztendejéről. Az elért eredmények ismertetése mel­lett önkritikusan és bírálóan szólt arról, hogy a jónak mond­ható eredményeknél még jobb eredmények is születhettek volna, ha a tagság valóban az „egyetértés” jegyében munkál­kodott volna. Névszerint említette meg azokat a tsz-gazdákat, akik hozzáállásukkal előrelendítették a közös ügyét, de azokat is megjegyezte, akik a közös ügyénél az egyéni érdeket és minden mást előbbre helyeztek, csak hogy minél kevesebbet dolgozzanak a tsz-ben. A beszámolóból az is kitűnt, hogy a legjövedelmezőbb üzemúg az állattenyésztés volt, s a jövőben még belterjesebben akarnak gazdálkodni, fejlesztik az állat­tenyésztést, a hizlalást, növelik a kertészetet. A 834 holdas termelőszövetkezet első éves működése alatt tiszta vagyonát nyolcszáztizenhatezer forintra növelte, ötven­háromezer foi'intot fizetett földjáradékra, nyolcezer forinttal növelte a szociális alapot, s 41 forint 22 filléres munkaegység­érték mellett, kétszázezer forintot tartalékolt az 1962. évi üzemvitelre, hogy minden hónapban előleget adhassanak a munkaegységekre. A beszámolóhoz tizennégyen szóltak hozzá, bírálták a hibákat, javaslatokat tettek a szervezettebb, jobb munkára. Az egyik felszólaló tsz-gazda arról beszélt, hogy a héti Egyet­értés Tsz-ben azért fizetnek 10 forinttal többet egy munka­egységre, mert nagyobb volt az egyetértés, mint Vadnán. Az aszályos esztendő dacára is el kellett volna érni azt az ered­ményt, amit a hétiek, s ha összefogunk, túlteszünk a hétieken — hangzott a bírálat. A járási szervek képviselői, a községet patronáló BVK igazgatója hasznos tanácsokat és tapasztalatokat mondtak el a közgyűlésen és kívántak még jobb eredményeket az elkö­vetkezendő időben. A sajóvölgyi termelőszövetkezeti községek nemes vetél­kedésében a hétiek viszik el a pálmát, majd a vadnaiak, sajó- velezdiek következnek a példamutatásban. A többi tsz-község- ben nem tudták leküzdeni sem az aszályos esztendő által okozott kártevést, de az összefogás sem volt olyan, mint az első három községben, s végeredményben ez még nagyobb kárt okozott, mint az aszály. Sem Hét, sem Vadna, sem pedig Sajóvelezd határában egy cseppel sem esett több eső, mint a többi sajómenti községijén. Az összefogás s ennek révén az Idejében, jól elvégzett munka meghozta gyümölcsét. Ez a titka a jó eredményeket elért sajóvölgyi termelőszövetkeze­teknek. ÍN. I.) tömegű gyártással több lehe­tőség nyílik anyagmeglakarí- tásra, és egyes munkáknak a célgépeken való elvégzésével sok időt takaríthatunk meg Anyagmegtakarítást a csőpere­mek zárt süllyesztőkben való gyártásával, az időmegtakarí­tást pedig úgy érjük el, hogy a korábban csúcsesztergán, áll­ványos és szárnyas fúrógépen végzett műveletek helyett, most célgépen és több orsós fúrógépen való fúrást vezetjük be. Vállalatunk újítói, műszaki dolgozói, vezetői színvonalas intézkedési terveket készítet­tek az éves terv teljesítésére. A gyár minden üzemében, minden területen a dolgozók arról tárgyalnak, mit kell ten­niük, milyen intézkedések szükségesek a megnövelt terv valóraváltásáért. kell még a Beszelnem veszteségidő felszámolásáról is. 1961-ben például nagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült a hónap elejétől a hónap végéig egyen­letes terheléssel üzemeltetni a szereldénket. A veszteségidő felmérést vállalatunk minden üzemében a múlt év végére el­végeztük, igy most rendelkezé­sünkre állnak azok az adatok, amelyek megmutatják, mit kell tennünk. Az összes vesztesé­gek 30 százalékát — jobb anyagellátással, szerszámellá­tással, a jobb okmányellátás- sal — a vállalatvezetésnek kell megszüntetni. Az összes vesz­teségidő mintegy kétharmad­része viszont a dolgozóktól függ. A veszeségidő megszün­tetésében — a vezetők és a dolgozók közös összefogásával — már tavaly is szép eredmé­nyeket értünk el. Az eredmé­nyek megközelítik az országos átlagot. Még mindig vannak tennivalóink, különösen az anyagmozgatásban és annak gépesítésében, a gyártási utak lerövidítésében. Nagy nehézsé­get jelent, hogy három telep­hellyel dolgozunk. Különösen sok gondot okoz — és még több munkát kíván — Ongán a csavargyártás megvalósítása. A műszaki és fizikai dolgozók igen körültekintő munkáját, nagy szorgalmát, hozzáértését kívánja az, hogy termelni kell és egyben 1962-ben mintegy 80 millió forint beruházást kell itt megvalósítani. A Könnyugépgyár ^ zóira 1962-ben nehéz felada­tok várnak. A párt irányító munkája, a szakszervezet mozgósító ereje, s vállalatunk mintegy 1500 fős törzsgárdája, a dolgozók alkotó kedve biz­tosíték arra, hogy ez évet is sikeresen zárjuk. Járási földmüvesszövetkezeti küldöttgyűlés Szikszón Az elmúlt hét péntekén tar­tották járási küldöttértekezle­tüket a szikszói járás földmű­vesszövetkezetei. A járási ta­nács tanácsterme zsúfolásig megtelt küldöttekkel és vendé­gekkel. Az elnökségben helyet foglalt többek között Csege Géza elvtárs, a MÉSZÖV el­nöke, Verebélyi Tamás elvtárs, a Földművesszövetkezetek Já­rási Központjának vezetője, a járási pártbizottság, a járási tanács képviselői. Az igazgatóság beszámoló­ját Verebélyi Tamás tartotta. A beszámolót követő vita után, melyen számos felszólalás hangzott el, titkos szavazással került sor az új járási vezető­ség megválasztására. Huszon­öt választmányi és öt felügyelő bizottsági tagot, továbbá hat megyei küldöttet választottak. A küldöttértekezletet követő­en összeült az új választmány, s soraiból megválasztotta a Földművesszövetkezetek Járási Központjának hét igazgatósági tagját, döntött továbbá az ügy­vezető elnök személyéről. A választmány ismét bizalmat szavazott Verebélyi Tamás elvtársnak, s megbízta az elnö­ki teendők további ellátásá­val; zenhét külföldi országban ven­dégszerepeit az együttes. A zenekar a magyar—szov­jet művészcsere keretében lá­togatta meg hazánkat. Évröl- évre bővülnek ezek a kapcso­latok. Leningrádban minden évben nagy sikerrel lépnek fel a Magyar Népköztársaság mű­vészei. A leningrádi filharmo­nikusok örömmel emlékeznek vissza 1929-re, amikor a ma­gyar zenei élet halhatatlanja, Bartók Béla szerepelt velük saját, I. zongoraversenyének előadásával. 1947-ben Kodály Zoltán tartotta meg a zenekar­ral hatalmas sikerű szerzői est­jét, Repertoárjukban van töb­bek között Szabó Ferenc szim­fonikus szvitje, a Ludas Matyi és mint szerte a Szovjetunió­ban a zenekarok, a leningrádi filhsumonikusok is több hang­versenyt szenteltek az elmúlt évben Liszt Ferenc emlékének. Örömmel és érdeklődéssel várjuk a leningrádi filharmo­nikusok miskolci és ózdi hang­versenyét. Tudjuk, hogy ven­dégszereplésük — mint a szov­jet művészek minden vendég- szereplése — igen emlékezetes művészi élménnyel ajándékoz meg és látogatásuk még job­ban megerősíti a szovjet és a magyar nép barátságát. EZEKKEL a gondolatokkal, meleg baráti, elvtársi, szere­tettel köszöntjük megyénkben a Leningrádi Filharmonikus Zenekart, köszöntjük a zene­kar művészeti vezetőjét, Onyik Szorkiszovot, az OSZSZSZK érdemes művészét, Jevgenyij Mravinszkij és Arvid Jan- szonsz karmestereket és Mihail Vaj man hegedűművészt, vala­mint az „OSZSZSZK érdemes kollektívája” címet, viselő, száz­tíz tagú együttes minden tag­ját. Érezzék jól magukat kö­rünkben és eltávozva gondol­janak vissza majd olyan szere­tettel Borsod megyére, mint amilyennel a megye zeneked­velő közönsége őket várta. * megszervezetek képviselői. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága nevében Galló Ferenc elvtárs elnökhelyettes üdvözöl­te a kedves vendégeket A ze­nekar nevében Jevgenyij Mra­vinszkij karmester köszönte meg a meleg fogadtatást. A HAZÁNKBAN vendégsze- : replő Leningrádi Filharmoni- ■ tus Zenekar Borsod megyébe érkezett. Ma este Miskolcon, lolnap este pedig Ózdon aján- iékozza meg a nemes művé- i izetet, a komoly muzsikát ' génylő és kedvelő közönséget c 5gy-egy hangversennyel. A zenekar már egy hete tar­tózkodik hazánkban. Vendég- szereplését Budapesten, az Er­kel Színházban kezdte. Ezen az estén szólalt meg Magyar- országon először Dimitrij Sosz- lakovics Lenin emlékének szentelt, legújabb, XII. szimfó­niája. Ennek a szimfóniának a szerző az „1917” címet adta és folytatása a XI. szimfóniá­nak. amely az „1905” címet viseli. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom történelmi eredményeit idéző alkotást ta­valy ősszel, közvetlenül a XXII. kongresszus előtt mutatták be Leningrádban Jevgenyij Mra­vinszkij vezényletével. A bu­dapesti bemutatkozó hangver­senyt a rádió és a televízió közvetítésével százezrek hall­gatták és élvezték végig, és ezzel a leningrádi filharmóni- kusok ismertek lettek szinte az egész ország zenekedvelő kö­zönsége előtt. A bemutatkozó koncerten kívül még két hang­versenyt. adott, illetve ad a ze­nekar Budapesten, továbbá egyet Pécsett, Debrecenben, Miskolcon és Ózdon. Büszkék lehetünk, hogy ebben a szűk- reszabott körbe két borsodi város — Miskolc és Ózd — be­lekerült és Borsodban két al­kalommal is módunk lesz hal­lani a leningrádi filharmóni- kusok muzsikálását. Korábban már részletesen bemutattuk a zenekart olvasó­inknak; bemutattuk a kiváló karmestereket, Jevgenyij Mra- vinszkijt és Arvid Janszonsz-t, valamint Mihail Vajman hege­dűművészt is. Most még azt tesszük hozzá, hogy csupán a legutóbbi hat esztendőben ti­A Leningrádi Állami Filhar­mónia Szimfonikus zenekará­nak tagjai és vezetői hétfőn délután érkeztek meg Miskolc­ra. Fogadásukra, a Kossuth Szálló halijában, megjelentek a városi pártbizottság, a városi tanács, a társadalmi és tö­,VWVWWWW^^WWWVWWtf,w^CWWW^,WWW^^‘VWtfVWWVjr Leningrádi képek Termelési értekezletei tartottak Miskolci Kiskereskedelmi Vállalatnál Hétfőn este termelési ta­nácskozást tartottak a Miskol­ci Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói. Bán Imre, a vállalat igazgatója értékelte a miskolci kiskereskedelmi hálózat 1961. évi munkáját és vázolta a vállalat megnövekedett, 1962. évi feladatait. Többek között megállapítot­ta, hogy Miskolc város dolgozóinak kiskereskedelmi áruellátá­sa a múlt évben tovább javult. Három új üzletet adtak át a forgalomnak, másik három üz­letet önkiszolgáló rendszerűvé alakítottak át, az ország egyik legszebb sportüzletévé fejlesz­tették a Tanácsház téri sport- boltot és a napokban újabb önkiszolgáló boltot adnak át; az 1. sz. Tanácsház téri ház­tartási boltot. 1961 második felében 6 és félmillió forint értékű áru­val forgalmaztak többet Miskolc Iparcikk kis­kereskedelmi boltjai, mint 1960 második felében. Különösen a nagyértékü áru­féleségekből — bútor, rádió, televízió stb. — fogyott több mint az előző év azonos idő­szakában. Megemlítette, hogy az áruforgalom növekedésével egy Időben több mint 90 ezer forintot fordítottak különböző , munkásvédelmi célokra is, Nagy eredmény 1961-ben hangsúlyozta az igazgató —, hogy a raktárakban és az üzlethálózatban tovább javult a társadalmi tulajdon védel­me, nőtt a vállalat dolgozói­nak fegyelme és felelősség- érzete. Ezt követően a vállalat dol­gozóinak megnövekedett fel­adatairól beszélt. Többek kö­zött hangsúlyozta, hogy 1962-ben közel 20 millió forint értékű áruval kell majd többet eljuttatni a Kiskereskedelmi Vállalat üzlethálózatának a vásárló közönség számára, mint 1961-ben. Mindezt csak úgy tudják meg­oldani, ha a vállalat vala­mennyi dolgozója becsülettel helytáll a maga posztján; A termelési tanácskozásnak még két kiemelkedő eseménye volt: „Mit teszünk a mi boltun­kért” jelszóval a vállalat dolgozói versenyre hívták ki az ország valamennyi kiskereskedelmi vállalatát, üzletét. A tanácskozás során első al­kalommal osztották ki 230 dolgozó számára a törzsgárda- jelvényt, akik közül 11-en a hűség-jelvény arany-, 68-an ezüst- és 151-en a bronz­fokozatát kapták megi A Borsod mesyíbe érkezeti Leningrádi Filharmonikus Zenekart köszöntjük ezekkel a képekkel is. amelyek a gyönyörű Lenin­grad, „észak Velencéje” két szép részletét, ábrázolják. Foto: Margitfalvi József Köszöntjük a leningrádi filharmonikusokat rendelkezik vasipari szak­mai képesítéssel. Ezeket az embereket egyszerű forgácso­lási munkák — csőkarima, ka­zánzár, lengéscsillapító — vég­zésére állítottuk be. Az új dol­gozók jelentős része termelés­ben a 100 százalék felé köze­leg, s úgy reméljük, hogy öt­hat havi gyakorlás után telje­sítik is feladatukat. A szakem­ber-utánpótlásunk másik for­mája a tanulóképzés. Ez év jú­niusában mintegy 130, magunk nevelte fiatal szakmunkás áll be vállalatunk dolgozóinak sorába. A hároméves terv' utolsó évében is, de különösen 1961- ben vállalatunk sok, korszerű berendezést kapott a népgaz­daságtól. Forgácsoló üzemünk­re alig lehet ráismerni. A régi gépeket programvezérlésű esz­tergagépekkel, marógépekkel, félautomatikus és automatikus gépi berendezésekkel cseréltük fel. Őszintén megvallva, eze­ket a gépeket nem használtuk ki kellően. A gépeken való munka képzett szakmunkást kíván. Meg kell itt küzdenünk. a maradisággal is. Régi szak­munkásaink egy része kijelen­ti, hogy ő esztergályos szak­mát tanult és nem hajlandó korszerű gépen dolgozni, amelynek irányítása, működte­tése a szerszámbeállításon kí­vül gombnyomásra korlátozó­dik. Nevelő munkával sikerült megértetni a dolgozókkal, hogy az élet, a technika fejlődése, a szocialista és a kapitalista tár­sadalom közötti verseny köve­teli meg, hogy egyre moder­nebb gépekkel dolgozzunk. Bízom benne, hogy ebben az évben ezeket a kor­szerű gépeket teljes egészében kihasználjuk. Kisebb üzemte­rületre és kevesebb időre lesz szükség egy-egy munka el­végzéséhez. A Könnyügépgyámak nagy segítséget jelent az egyes gyártmányféleségek volumené­nek növelése. Csak egy gyárt­mányt ragadok ki. A csőkari­mából vállalatunk látja el az országos igényt. A szükséglet a tavalyihoz viszonyítva meg­háromszorozódott. A nagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents