Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-07 / 31. szám
Kedd, 1962. február 6. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Eredmények, gondok a Miskolci Könnyűgépgyárban Irta: Lipovszky Gyula igazgató A Miskolci Künnyü8éPH rcibKOlCI do]g0zói »gém jó eredménnyel zárták a második ötéves terv első évét. Vállalatunk dolgozóinak egész éviben végzett áldozatos munkája eredményeképpen 16 százalékkal értünk el nagyobb eredményt, mint 1960-ban, és készáruban 41, exportban 23,6 millió forint értékben termeltünk többet. Az új évben megnőttek az alig évtizede működő gyár dolgozóira váró feladatok. Ebben az évben 13 százalékkal kell többet termelnünk, mint az előzőben. A munkaigényesség 18 százalékkal nőtt, így összességében 31 százalékkal kell többet dolgoznunk, mint 1961-ben. Minden termékben növelnünk kell a termelést, így például a szivattyúgyártást mintegy 60, a csavargyártást 13 százalékkal növeljük. Nagy feladatok várnak ránk a mezőgazdasági szivattyú új típusainak megszerkesztésében, a prototípusok legyártásaiban, a sorozatgyártás megkezdésében. Jelentősen, mintegy négy százalékkal csökkentjük az önköltséget. Felmerül a kérdés, milyen tartalékok állnak rendelkezésünkre 1962. évi tervünk teljesítésére. Nagy tartalékunk a munkaverseny. Az üzemek között már az elmúlt évben is volt verseny. Igen jó eredményeket hozott. Ez év elején az üzemek közötti versenyt felülvizsgáltuk, továbbfejlesztettük, és gondoskodtunk arról is, hogy az még ösztönzőbbé váljék. Segítségünkre sietett a szakszervezet is. A szakszervezeti választásokon ismertették az évi feladatokat, és azt is, hogyan lehet azt, milyen versenyformával minél eredményesebben megvalósítani. Nagy gondunk a szakemberutánpótlás. Vállalatunknak mintegy 180 esztergályosra lenne szüksége. Nagyon foglalkoztat bennünket az, meg tudjuk-e a termelést úgy szervezni, hogy az egyszerűbb munkákat betanított dolgozókkal végeztetjük el. A múlt év novemberében már felvettünk 80 olyan dolgozót, áld nem Cseterkí Lajos elvtárs előadása A miskolci Herman Ottó Leánygimnázium KlSZ-szervczc- tének rendezésében Cseterki Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára február 7-én déli egy órakor előadást tart a gimnáziumban. Előadásának címe: Mi a kommunizmus? Gépesítéssel megháromszorozták a termelést Az Ózdi Kohászati Üzemek tüzállóanyaggyárában a zománcipar edző kemencéiben használatos, különleges, nagysúlyú tűzálló téglákat még nemrégiben is kézi formázással, fáradságos módon készítették. Az üzem három műszaki dolgozója — Bárdos Ágoston, Mester Géza és Stefán Sándor — tervei alapján teljesen gépesítették a munkát. Az új évben már folyadék-nyomásos berendezéssel állítják elő a téglákat könnyűszerrel és hozzá háromszor termelékenyebben, a korábbinál jobb minőségben. Az új eljárás bevezetésével nemcsak a dolgozók munkája lett lényegesen könnyebb, hanem annak révén máris teljesíthették a zománcipar első negyedévre esedékes rendelését. Jól sikerült az e!ső esztendő a vadnai tsz-gazdáknak A Sajó völgyében Bánréve, Hét, Sajóvelezd, Dubicsány, Sajógalgóc, Vadna és Sajóivánka dolgozó parasztjai egy napon, 1960. december 30-án mondták ki, hogy a kisparcellás egyéni gazdálkodást felcserélik a haladó szocialista nagyüzemi táblás gazdálkodással és az összefogás erejével kívánják gondtalanabbá, jobbá tenni életüket. A sajóvölgyi lsz-ek közül elsőnek a vadnai Egyetértés Tsz-ben tartották meg szombaton a zárszámadó közgyűlést. A közgyűlést a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára, Osváth Zoltán pedagógus nyitotta meg, majd Balogh Lajos tsz-elnök tartotta meg a beszámolót a közös gazdálkodás első esztendejéről. Az elért eredmények ismertetése mellett önkritikusan és bírálóan szólt arról, hogy a jónak mondható eredményeknél még jobb eredmények is születhettek volna, ha a tagság valóban az „egyetértés” jegyében munkálkodott volna. Névszerint említette meg azokat a tsz-gazdákat, akik hozzáállásukkal előrelendítették a közös ügyét, de azokat is megjegyezte, akik a közös ügyénél az egyéni érdeket és minden mást előbbre helyeztek, csak hogy minél kevesebbet dolgozzanak a tsz-ben. A beszámolóból az is kitűnt, hogy a legjövedelmezőbb üzemúg az állattenyésztés volt, s a jövőben még belterjesebben akarnak gazdálkodni, fejlesztik az állattenyésztést, a hizlalást, növelik a kertészetet. A 834 holdas termelőszövetkezet első éves működése alatt tiszta vagyonát nyolcszáztizenhatezer forintra növelte, ötvenháromezer foi'intot fizetett földjáradékra, nyolcezer forinttal növelte a szociális alapot, s 41 forint 22 filléres munkaegységérték mellett, kétszázezer forintot tartalékolt az 1962. évi üzemvitelre, hogy minden hónapban előleget adhassanak a munkaegységekre. A beszámolóhoz tizennégyen szóltak hozzá, bírálták a hibákat, javaslatokat tettek a szervezettebb, jobb munkára. Az egyik felszólaló tsz-gazda arról beszélt, hogy a héti Egyetértés Tsz-ben azért fizetnek 10 forinttal többet egy munkaegységre, mert nagyobb volt az egyetértés, mint Vadnán. Az aszályos esztendő dacára is el kellett volna érni azt az eredményt, amit a hétiek, s ha összefogunk, túlteszünk a hétieken — hangzott a bírálat. A járási szervek képviselői, a községet patronáló BVK igazgatója hasznos tanácsokat és tapasztalatokat mondtak el a közgyűlésen és kívántak még jobb eredményeket az elkövetkezendő időben. A sajóvölgyi termelőszövetkezeti községek nemes vetélkedésében a hétiek viszik el a pálmát, majd a vadnaiak, sajó- velezdiek következnek a példamutatásban. A többi tsz-község- ben nem tudták leküzdeni sem az aszályos esztendő által okozott kártevést, de az összefogás sem volt olyan, mint az első három községben, s végeredményben ez még nagyobb kárt okozott, mint az aszály. Sem Hét, sem Vadna, sem pedig Sajóvelezd határában egy cseppel sem esett több eső, mint a többi sajómenti községijén. Az összefogás s ennek révén az Idejében, jól elvégzett munka meghozta gyümölcsét. Ez a titka a jó eredményeket elért sajóvölgyi termelőszövetkezeteknek. ÍN. I.) tömegű gyártással több lehetőség nyílik anyagmeglakarí- tásra, és egyes munkáknak a célgépeken való elvégzésével sok időt takaríthatunk meg Anyagmegtakarítást a csőperemek zárt süllyesztőkben való gyártásával, az időmegtakarítást pedig úgy érjük el, hogy a korábban csúcsesztergán, állványos és szárnyas fúrógépen végzett műveletek helyett, most célgépen és több orsós fúrógépen való fúrást vezetjük be. Vállalatunk újítói, műszaki dolgozói, vezetői színvonalas intézkedési terveket készítettek az éves terv teljesítésére. A gyár minden üzemében, minden területen a dolgozók arról tárgyalnak, mit kell tenniük, milyen intézkedések szükségesek a megnövelt terv valóraváltásáért. kell még a Beszelnem veszteségidő felszámolásáról is. 1961-ben például nagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült a hónap elejétől a hónap végéig egyenletes terheléssel üzemeltetni a szereldénket. A veszteségidő felmérést vállalatunk minden üzemében a múlt év végére elvégeztük, igy most rendelkezésünkre állnak azok az adatok, amelyek megmutatják, mit kell tennünk. Az összes veszteségek 30 százalékát — jobb anyagellátással, szerszámellátással, a jobb okmányellátás- sal — a vállalatvezetésnek kell megszüntetni. Az összes veszteségidő mintegy kétharmadrésze viszont a dolgozóktól függ. A veszeségidő megszüntetésében — a vezetők és a dolgozók közös összefogásával — már tavaly is szép eredményeket értünk el. Az eredmények megközelítik az országos átlagot. Még mindig vannak tennivalóink, különösen az anyagmozgatásban és annak gépesítésében, a gyártási utak lerövidítésében. Nagy nehézséget jelent, hogy három telephellyel dolgozunk. Különösen sok gondot okoz — és még több munkát kíván — Ongán a csavargyártás megvalósítása. A műszaki és fizikai dolgozók igen körültekintő munkáját, nagy szorgalmát, hozzáértését kívánja az, hogy termelni kell és egyben 1962-ben mintegy 80 millió forint beruházást kell itt megvalósítani. A Könnyugépgyár ^ zóira 1962-ben nehéz feladatok várnak. A párt irányító munkája, a szakszervezet mozgósító ereje, s vállalatunk mintegy 1500 fős törzsgárdája, a dolgozók alkotó kedve biztosíték arra, hogy ez évet is sikeresen zárjuk. Járási földmüvesszövetkezeti küldöttgyűlés Szikszón Az elmúlt hét péntekén tartották járási küldöttértekezletüket a szikszói járás földművesszövetkezetei. A járási tanács tanácsterme zsúfolásig megtelt küldöttekkel és vendégekkel. Az elnökségben helyet foglalt többek között Csege Géza elvtárs, a MÉSZÖV elnöke, Verebélyi Tamás elvtárs, a Földművesszövetkezetek Járási Központjának vezetője, a járási pártbizottság, a járási tanács képviselői. Az igazgatóság beszámolóját Verebélyi Tamás tartotta. A beszámolót követő vita után, melyen számos felszólalás hangzott el, titkos szavazással került sor az új járási vezetőség megválasztására. Huszonöt választmányi és öt felügyelő bizottsági tagot, továbbá hat megyei küldöttet választottak. A küldöttértekezletet követően összeült az új választmány, s soraiból megválasztotta a Földművesszövetkezetek Járási Központjának hét igazgatósági tagját, döntött továbbá az ügyvezető elnök személyéről. A választmány ismét bizalmat szavazott Verebélyi Tamás elvtársnak, s megbízta az elnöki teendők további ellátásával; zenhét külföldi országban vendégszerepeit az együttes. A zenekar a magyar—szovjet művészcsere keretében látogatta meg hazánkat. Évröl- évre bővülnek ezek a kapcsolatok. Leningrádban minden évben nagy sikerrel lépnek fel a Magyar Népköztársaság művészei. A leningrádi filharmonikusok örömmel emlékeznek vissza 1929-re, amikor a magyar zenei élet halhatatlanja, Bartók Béla szerepelt velük saját, I. zongoraversenyének előadásával. 1947-ben Kodály Zoltán tartotta meg a zenekarral hatalmas sikerű szerzői estjét, Repertoárjukban van többek között Szabó Ferenc szimfonikus szvitje, a Ludas Matyi és mint szerte a Szovjetunióban a zenekarok, a leningrádi filhsumonikusok is több hangversenyt szenteltek az elmúlt évben Liszt Ferenc emlékének. Örömmel és érdeklődéssel várjuk a leningrádi filharmonikusok miskolci és ózdi hangversenyét. Tudjuk, hogy vendégszereplésük — mint a szovjet művészek minden vendég- szereplése — igen emlékezetes művészi élménnyel ajándékoz meg és látogatásuk még jobban megerősíti a szovjet és a magyar nép barátságát. EZEKKEL a gondolatokkal, meleg baráti, elvtársi, szeretettel köszöntjük megyénkben a Leningrádi Filharmonikus Zenekart, köszöntjük a zenekar művészeti vezetőjét, Onyik Szorkiszovot, az OSZSZSZK érdemes művészét, Jevgenyij Mravinszkij és Arvid Jan- szonsz karmestereket és Mihail Vaj man hegedűművészt, valamint az „OSZSZSZK érdemes kollektívája” címet, viselő, száztíz tagú együttes minden tagját. Érezzék jól magukat körünkben és eltávozva gondoljanak vissza majd olyan szeretettel Borsod megyére, mint amilyennel a megye zenekedvelő közönsége őket várta. * megszervezetek képviselői. A városi tanács végrehajtó bizottsága nevében Galló Ferenc elvtárs elnökhelyettes üdvözölte a kedves vendégeket A zenekar nevében Jevgenyij Mravinszkij karmester köszönte meg a meleg fogadtatást. A HAZÁNKBAN vendégsze- : replő Leningrádi Filharmoni- ■ tus Zenekar Borsod megyébe érkezett. Ma este Miskolcon, lolnap este pedig Ózdon aján- iékozza meg a nemes művé- i izetet, a komoly muzsikát ' génylő és kedvelő közönséget c 5gy-egy hangversennyel. A zenekar már egy hete tartózkodik hazánkban. Vendég- szereplését Budapesten, az Erkel Színházban kezdte. Ezen az estén szólalt meg Magyar- országon először Dimitrij Sosz- lakovics Lenin emlékének szentelt, legújabb, XII. szimfóniája. Ennek a szimfóniának a szerző az „1917” címet adta és folytatása a XI. szimfóniának. amely az „1905” címet viseli. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi eredményeit idéző alkotást tavaly ősszel, közvetlenül a XXII. kongresszus előtt mutatták be Leningrádban Jevgenyij Mravinszkij vezényletével. A budapesti bemutatkozó hangversenyt a rádió és a televízió közvetítésével százezrek hallgatták és élvezték végig, és ezzel a leningrádi filharmóni- kusok ismertek lettek szinte az egész ország zenekedvelő közönsége előtt. A bemutatkozó koncerten kívül még két hangversenyt. adott, illetve ad a zenekar Budapesten, továbbá egyet Pécsett, Debrecenben, Miskolcon és Ózdon. Büszkék lehetünk, hogy ebben a szűk- reszabott körbe két borsodi város — Miskolc és Ózd — belekerült és Borsodban két alkalommal is módunk lesz hallani a leningrádi filharmóni- kusok muzsikálását. Korábban már részletesen bemutattuk a zenekart olvasóinknak; bemutattuk a kiváló karmestereket, Jevgenyij Mra- vinszkijt és Arvid Janszonsz-t, valamint Mihail Vajman hegedűművészt is. Most még azt tesszük hozzá, hogy csupán a legutóbbi hat esztendőben tiA Leningrádi Állami Filharmónia Szimfonikus zenekarának tagjai és vezetői hétfőn délután érkeztek meg Miskolcra. Fogadásukra, a Kossuth Szálló halijában, megjelentek a városi pártbizottság, a városi tanács, a társadalmi és tö,VWVWWWW^^WWWVWWtf,w^CWWW^,WWW^^‘VWtfVWWVjr Leningrádi képek Termelési értekezletei tartottak Miskolci Kiskereskedelmi Vállalatnál Hétfőn este termelési tanácskozást tartottak a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói. Bán Imre, a vállalat igazgatója értékelte a miskolci kiskereskedelmi hálózat 1961. évi munkáját és vázolta a vállalat megnövekedett, 1962. évi feladatait. Többek között megállapította, hogy Miskolc város dolgozóinak kiskereskedelmi áruellátása a múlt évben tovább javult. Három új üzletet adtak át a forgalomnak, másik három üzletet önkiszolgáló rendszerűvé alakítottak át, az ország egyik legszebb sportüzletévé fejlesztették a Tanácsház téri sport- boltot és a napokban újabb önkiszolgáló boltot adnak át; az 1. sz. Tanácsház téri háztartási boltot. 1961 második felében 6 és félmillió forint értékű áruval forgalmaztak többet Miskolc Iparcikk kiskereskedelmi boltjai, mint 1960 második felében. Különösen a nagyértékü áruféleségekből — bútor, rádió, televízió stb. — fogyott több mint az előző év azonos időszakában. Megemlítette, hogy az áruforgalom növekedésével egy Időben több mint 90 ezer forintot fordítottak különböző , munkásvédelmi célokra is, Nagy eredmény 1961-ben hangsúlyozta az igazgató —, hogy a raktárakban és az üzlethálózatban tovább javult a társadalmi tulajdon védelme, nőtt a vállalat dolgozóinak fegyelme és felelősség- érzete. Ezt követően a vállalat dolgozóinak megnövekedett feladatairól beszélt. Többek között hangsúlyozta, hogy 1962-ben közel 20 millió forint értékű áruval kell majd többet eljuttatni a Kiskereskedelmi Vállalat üzlethálózatának a vásárló közönség számára, mint 1961-ben. Mindezt csak úgy tudják megoldani, ha a vállalat valamennyi dolgozója becsülettel helytáll a maga posztján; A termelési tanácskozásnak még két kiemelkedő eseménye volt: „Mit teszünk a mi boltunkért” jelszóval a vállalat dolgozói versenyre hívták ki az ország valamennyi kiskereskedelmi vállalatát, üzletét. A tanácskozás során első alkalommal osztották ki 230 dolgozó számára a törzsgárda- jelvényt, akik közül 11-en a hűség-jelvény arany-, 68-an ezüst- és 151-en a bronzfokozatát kapták megi A Borsod mesyíbe érkezeti Leningrádi Filharmonikus Zenekart köszöntjük ezekkel a képekkel is. amelyek a gyönyörű Leningrad, „észak Velencéje” két szép részletét, ábrázolják. Foto: Margitfalvi József Köszöntjük a leningrádi filharmonikusokat rendelkezik vasipari szakmai képesítéssel. Ezeket az embereket egyszerű forgácsolási munkák — csőkarima, kazánzár, lengéscsillapító — végzésére állítottuk be. Az új dolgozók jelentős része termelésben a 100 százalék felé közeleg, s úgy reméljük, hogy öthat havi gyakorlás után teljesítik is feladatukat. A szakember-utánpótlásunk másik formája a tanulóképzés. Ez év júniusában mintegy 130, magunk nevelte fiatal szakmunkás áll be vállalatunk dolgozóinak sorába. A hároméves terv' utolsó évében is, de különösen 1961- ben vállalatunk sok, korszerű berendezést kapott a népgazdaságtól. Forgácsoló üzemünkre alig lehet ráismerni. A régi gépeket programvezérlésű esztergagépekkel, marógépekkel, félautomatikus és automatikus gépi berendezésekkel cseréltük fel. Őszintén megvallva, ezeket a gépeket nem használtuk ki kellően. A gépeken való munka képzett szakmunkást kíván. Meg kell itt küzdenünk. a maradisággal is. Régi szakmunkásaink egy része kijelenti, hogy ő esztergályos szakmát tanult és nem hajlandó korszerű gépen dolgozni, amelynek irányítása, működtetése a szerszámbeállításon kívül gombnyomásra korlátozódik. Nevelő munkával sikerült megértetni a dolgozókkal, hogy az élet, a technika fejlődése, a szocialista és a kapitalista társadalom közötti verseny követeli meg, hogy egyre modernebb gépekkel dolgozzunk. Bízom benne, hogy ebben az évben ezeket a korszerű gépeket teljes egészében kihasználjuk. Kisebb üzemterületre és kevesebb időre lesz szükség egy-egy munka elvégzéséhez. A Könnyügépgyámak nagy segítséget jelent az egyes gyártmányféleségek volumenének növelése. Csak egy gyártmányt ragadok ki. A csőkarimából vállalatunk látja el az országos igényt. A szükséglet a tavalyihoz viszonyítva megháromszorozódott. A nagyobb
