Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-06 / 30. szám

Világ proletárjai, egyesűlfetekl mumm Pillanatfelvétel a Bükkben A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV III. érfolyam. 30. 9%ám 1962. frbrmár 6, kodd A borsodívánkaiak mérlege h* r ... zárszámadását 'v*osoa,Ktartotta a borsod- ivánkai Petőfi Tsz tagsága a múlt szombaton. A tanács­terem zsúfolásig megtelt em­berekkel, s olyan figyelemmel hallgatták végig elnökük, Olasz Antal elvtárs beszámolóját, hogy a légyzúgást is meg lehe­tett volna hallani, ha télidő­ben lenne légy. így csak a szólóiban zavarta a figyelem csendjét, A vaskos papírhalrnaz lassan fogyott, de az érdeklődés nem hagyott alább. A számokká, statisztikai adattá lett emberi szorgoskodás mögött ki-ki a maga iparkodását látta, s ami­kor az elnök végre eljutott a munkaegység-érték kihirdeté­séhez és hogy még félmillió­nál több pénz vár gazdára a borítékokban, a megkönnyeb­bülés jóleső érzése töltötte el az embereket: 43 forint, eny- nyit ér a Petőfiben egy munka­egység. A beszámoló elhangzott. Az elnök, végezvén a maga mon- dókájával, ösztökélte a tagsá­got: „Most rajtatok a sor, em­berek. Ne legyetek kímélete­sek a hibákkal széniben, hogy jövőre kevesebb legyen a gond, a baj.” Bizony, nehezen indult a be­szélgetés. Hiba, hol volt itt hiba? A tagság szorgalmában nagyítóval se találni kivetni­valót, egy-egy tag munkaegy­ség-átlaga 338. Minden munkát időben és a kívánt minőség­ben végeztek el. Még nem for­dult elő Ivánkán, hogy július 27-re aratással, csépléssel vé­gezzenek — a Petőfi tagsága végzett. Közös gazdálkodásuk második esztendeje alatt 700 ezer forinttal növekedett a kö­zös vagyon, ami most már 5 millió forintra rúg, s egy tagra 18 ezer forint jut belőle. Antal Simon, a mezőkövesdi járási tanács elnökhelyettese arról szólt, hogy a Petőfi Tsz 5 ezer forinttal alatta maradt áruterve teljesítésének, amivel elestek mintegy 40 ezer forint­nyi jutalomtól. Borsodivánkán a legfontosabb feladat az át­lagtermés növelése, ettől függ a munkaegység-érték további fokozása. A szakmai irányítás javítása érdekében helyes vol­na, ha társadalmi ösztöndíjat alapítanának. Olasz István munkacsapat­vezető a takarmánytermesztés fokozását sürgette. Csató Imre brigádvezető a júniusi állapo­tokat idézte felszólalásában. Ekkor már a tagok azt han­goztatták, hogy megelégednek 35 forinttal is. Jó munkájuk­kal azonban ellensúlyozni tud­ták az időjárás viszontagságait. Juhász Kálmán tanácselnök kijelentette: a Petőfi tagsága szorgalmával bebizonyította, hogy a jövőben sem lesz hiba a munkafegyelemmel, tehát a talaj állandó javításával kell megteremteni a magasabb ter­méshozam alapját. Az öntö­zésre is nagyobb gondot kell fordítani. Az a sajnálatos tény, hogy elestek az áruértékesítési terv után járó jelentős összeg­től, arra figyelmezteti a veze­tőséget, hogy a jövőben ne­gyedévenként ellenőrizze az áruértékesítési terv teljesítését — de a járási tanács is ponto­sabban adja meg a tervet. A felszólalók “gS szóltak az asszonyok rend­kívüli szorgalmáról. Lelkes, odaadó munkájukon nem kis mértékben múlott a Petőfi Tsz szép eredménye, özv. Kiss Já- nosné fejőnő 317, özvegy Kiss Albertné, szintén fejőnő 400 munkaegységet szerzett, a nö­vénytermesztésben különösen kimagasló eredményt ért el özvegy Hajas Andrásné 220 mun kacgy ségével. A Petőfi Tsz tagsága nyu­godt lelkiismerettel mondhatja, hogy nem dolgoznak kisebb odaadással, mint a magukén, sajátjuknak tekintik a közöst, ötven valahány családtag is részt vett a közös munkában, összesen 5 ezer 100 munkaegy­séget szereztek. Munkában az építők A Bercnloi Vcg^ii&^ibíniH építkezésen télen is zavartalanul fo­lyik a munka. Egy kis kitérőve* kezdem a borsodivánkai Kos­suth Tsz zárszámadó közgyűlé­séről szóló beszámolót. Juhász Mihály katolikus plébános sza­vai. késztetnek erre. Ö is ott volt szombaton a népesszámú közgyűlésen, s még utána is sokat beszélgetett a tagokkal, a vezetőkkel. Nekem elárult valamit. Tavaly több mint 60 forintot osztott a tsz egy mun­kaegységre. Ennek híre ment a megyében, sőt azon túl is. Sokan, akik hallották, talán úgy vélekedtek, hogy a papír — mármint az újság — sok mindent elbír, s hogy megbi­zonyosodjanak az állításról, a plébánoshoz leveleket írtak Ivánkára... — Mit tehettem — emléke­zik vissza Juhász Mihály —, elmentem a tsz-irodára és rész­letesen érdeklődtem az elnök úrtól és másoktól is. Azt talán már mondanom sem kell, hogy részletes, szak­szerű választ kapott a növény és állattenyésztésről, amivel kellően megindokolták a ma­gas jövedelem okát A plébá­nos úr azután fogta az írógépét és sorra megválaszolt a kérde- zősködőknek. Gondolom, ha most újabb leveleket kapna más községekből, könnyebben menne a válaszadás, miután részt vett a közgyűlésen. Az újságíró dolga is könnyű most. Olyan közgyűlésről kell beszámolni, amelyre joggal lehetnek büszkék a Kossuth Tsz tagjai, vezetői. Csak egyet­len adat, ami mindennél töb­bet mond. Egy munkaegység értéke 44 forint 43 fillérre rú­gott. Közismerten nehéz volt az esztendő. Az aszály az ivánkai határt sem kímélte. Nyáron egyszer volt eső. de csak annyi, ahogy az elnök Csató Sándor elvtárs mon­dotta, hogy éppen a porát ver­te el. Hogyan sikerült mégis az esztendő? A választ a közgyű­lés adta meg. A Kossuth tag­sága becsülettel helytállt, sen­kit sem kellett munkára nó­gatni. A tavasz is szokatlanul száraz volt, csonttá keményed- tek a hantok. Csak a munkát tudták ezzel szembeállítani. Időben végeztek a vetéssel, s utána a földet nehéz gyűrűs­hengerrel tömöritették. így tudták a nedvességet meg­őrizni és azért tudtak a növé­nyek az égető hőség ellenére is élni és növekedni. Nem sajnálták a fáradságot és nemcsak a növénytermesztés­ben, de a gazdálkodás más ágazatában sem. A növényter­mesztés kölcsönhatásban van az állattenyésztéssel. Ezt az ivánkaiak példája a gyakorlatban igazolja. Az össz­bevétel nagyobb hányadát 1961-ben már az állattenyész­tés adta. Ezért aztán áruérté­kesítési tervüket is jóval túl­teljesítették, s ha nincsen szá­razság, akkor még dicsérete­sebb az eredmény. megemlíteni, hogy az 1957 februárjában alakuló tsz ösz- szes vagyona ma már 4 millió 840 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy egy sor épülettel gyara­podtak. vásároltak számos gé­pet és berendezést. Az állóesz­közök értéke csaknem 3 millió, több mint 1 milliót biztosítot­tak termelési és szociális tar­talékokra. A beszámoló után elfogadott tervjavaslat újabb lelkesítő cé­lokat tűz a tsz egész tagsága elé. Lelkesítő a jóval több mint 50 forintra tervezett munka­egység érték, a belterjességre való törekvés, a teljes gépesí­tés. az állattenyésztés további fejlesztése. A szép vagyon a vezetőség hozzáértése mellett, a tagság szorgalma tovj^ibra is a legfőbb biztosíték. (gulyás—garami) Érdekes Mai számunkból: Eredmények, gondok a Miskolci Könny űgépgyárkan (3. oMai) Munkára nevelés a mezőkövesdi gimnáziumban (4. oídoj) Köszöntjük a fenmgrádi filharmonikusokat (3. oldat) A Televízió munkatársai a Bükk -hegység festői tá$att őrökMik meg. Foto? Szabados A kubai nép megvédi és továbbfejleszti forradalmát Megnyílt a kubai nép országos közgyűlése — Hruscsov üzenete — Elfogadták a második havannai deklarációt Havanna (TASZSZ) Február 4-én Havannában megnyílt » kubai nép második közgyűlése. A Jósé Marti téren óriási tömeg gyűlt össze. Kuba történelmében még nem for­dult elő ilyen hatalmas tünte­tés: másfél, sőt talán kétmillió kubai gyűlt össze, hogy vála­szoljon a hazája szabadsága és függetlensége ellen irányuló újabb imperialista összeeskü­vésre, amelyet washingtoni kormánykörök és dróton rán­gatott bábjaik szőttek a Fonta del Este-i értekezleten. A közgyűlés megnyitása előtt forradalmi dalokat éne­keltek és ilyen ütemes kiáltá­sok hangzottak: „Kuba igen — jenkik nem!” — „Az Ame­rikai Államok Szervezetével együtt, vagy nélküle — min­denképpen győzni fogunk!” Amikor a szónoki emelvé­nyen megjelent Dorticos ku­bai elnök, Fidel Castro miniszterelnök, a kormány tagjainak, az egyesült forra­dalmi szervezetek vezetőinek kíséretében, s helyet foglaltak a vendégek: a latin-amerikai népek képviselői, a téren szűnni nem akaró viharos él­jenzés tört kij A közgyűlésen Dorticos el­nök és Fidel Castro miniszter- elnök mondott beszédet. A kubai miniszterelnök leszögezte beszédében, hogy a latin-amerikai forradalom el­kerülhetetlen. A kubai nép vezetője a Punta del Este-i értekezlettel foglalkozva hang­súlyozta, hogy az Egyesült Államok vereséget szenvedett ezen a tanácskozáson. Az Amerikai Államok Szervezeté­nek 21 tagállama közül csupán 13 foglalt állást határozottan Washington mellett — Kubá­val szemben. Az amerikai imperializmus sohasem fogja összetörni a kubai forradal­mat — mondotta Castro, majd összehasonlítást tett Kuba és az Egyesült Államok között: Kuba a kultúra mellett szavaz, az Egyesült Államok a tudat­lanságot választja. Kuba az iparosítás mellett van, az Egyesült Államok gazdasági elmaradottságban akarja tar­tani a latin-amerikai államo­kat, Kuba az igazságért Kizd. az Egyesült Államok az el­nyomás híve, Kuba a szocia­lizmusért harcol, az Egyesült Államok a kapitalizmus mel­lett tör lándzsát. A forradalom elkerülhe­tetlen, Feltételeit az a nyomorúság teremti meg. amelyben a latin-amerikai emberek élnek — mondotta Castro. A kubai miniszterelnök á továbbiakban felháborodottan nyilatkozott a Kubával szem­ben alkalmazott kereskedelmi embargóról, majd figyelmezte­tett. hogy Kuba felkészült mindenféle agresszió elhárítá­sára; A támadók vereséget fognak szenvedni — hangoz­tatta; Óriási lelkesedés fogadta Nyikita Hruscsovnak, a szov­jet Minisztertanács elnökének, a kubai nép második országos közgyűléséhez intézett üzene­tét. Hruscsov üzenetében kife­jezi meggyőződéséi, hogy a közgyűléssel a szabad kubai nép újabb csapást mér az im­perialisták agresszív terveire, és azokra, akik hazájuk érde­keivel nem törődve, vakon az imperializmus uszályában ha­ladnak. Hruscsov megállapítja, hogy Kuba szilárdan támogatja a békés együttélés elveit és tevé­kenyen síkra száll a népek biz­tonságának védelmében, s ezzel nagy mértékben elősegíti az egyetemes béke meg­szilárdítását. De a nemzetközi reakció és elsősorban az imperialista kö­rök nem akarnak beletörődni — folytatja az üzenet —, hogy a kubai nép állama szabad és független és ismét összeeskü­vést szőnek Kuba ellen. Külö­nösen megmutatkozik ez a Punta del Este-i értekezleten. A világ demokratikus köz­véleménye határozottan elítéli a jenki imperializmus Kuba- ellenes lépéseit Latin-Ameri- ka népei felemelték szavukat a kubai forradalom jogos ügyé­nek védelmében és támogatá­sára — mutat rá Hruscsov, majd hangsúlyozza: Kuba nincs egyedül. A latin-ameri­kai országokban és a Föld min­den országában fokozódik a Kubával való harcos szotdari- tási mozgalom, s ez segíti a ku­bai népet, hogy meghiúsítsa az amerikai imperialisták és ki­szolgálóik sötét terveit! Miként nem lehet visszahoz­ni a tegnapot, ugyanúgy nem lehet megállítani a né­pek függetlenségi mozgal­mai, azt a törekvését, hogy felszabaduljanak az imperialista elnyomás és szolgaság alól. Ekés példája e mozgalomnak a kubai forradalom. Hruscsov forró üdvözletét küldi a kubai nép második or­szágos közgyűlésének, s kije­lenti, hogy minden szovjet em­ber mélyen együttérez a kubai néppel, kifejezi iránta barátsá­gát és lelkesedését. A szovjet embereket őszin­te örömmel tölti el az a tény, hogy Kuba hős népe a megin­gathatatlan, harcos forradal­már Fidel Castro vezette forra­dalmi kormánya mögött felso­rakozva, kiváló sikereket ért él hazája politikai, gazdasági és társadalmi átépítésében; — A Szovjetunió népei min­dig veletek vannak; kedves kubai testvéreink! — mondja az üzenet, amelynek végén Hruscsov nagy sikereket kíván a közgyűlésnek a megvitatásra kerülő fontos politikai kérdé­sek eldöntésében, A kubai nép országos köz­gyűlésének résztvevői nagy lel­kesedéssel elfogadták a máso­dik havannai deklarációt; A deklaráció kifejti a kubai forradalom céljait és jelentő­ségét. elitéli a washingtoni kormánynak Kubával és más latin-amerikai országokkal szemben követett imperialista politikáját. Hangsúlyozza, hogy a kubai nép egyöntetű elhatá­rozása: megvédi és tovább fej­leszti forradalmát. Mint Vorovszkij, a Pravda havannai tudósítója Írja, a ku­bai nép körében általános fel­háborodást keltettek azok a hírek, hogy az amerikai impe­rialisták a Punta del Este-i ku­darc után a NATO és a többi agresszív tömb segítségével fo­kozott gazdaság, blokád alá akarják venni Kubát. Az ame­rikai sajtó nem titkolja, hogy ez további lépés lenne a Kuba ellen irányuló újabb összeeskü­vésben, amelynek célja a fegy- ve*»ss intervenció. Jellemző, hogy az Egyesült Államokban ismét gyanút keltő szólamok hangzanak, amelyek az Egye­sült Államok kubai, guantafts- moi katonai támaszpontjának „megerősítését” sürgetik* \ n

Next

/
Thumbnails
Contents