Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

Kedd, 1962. február 20. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Szám a «Isis után... Pártvesetőségi iilétt a kenézlői Dóssá Tss-ben A kenézlői Dózsa Termelő- szövetkezet néhány nappal ez­előtt tartotta zárszámadási közgyűlését. A tagság alaposan megvitatta: miért csak 23,50 forintot ért egy munkaegység? Vezetők, szakemberek és ter­melőszövetkezeti tagok őszin­tén elmondták, hogy bizony valamennyien hibáztak. Sok volt a termelőszövetkezet ha­tárában a csupán egyszer meg­kapált kukorica. Számos ter­melőszövetkezeti tag alig-alig jelent meg a munka dandár­jában a közös földtáblákon. S a kertészet szorgos asszonyai hiába termeltek 600 ezer fo­rinttal többet a tervezettnél, ha ■ kapások — éppen a felületes munka miatt — ala­csony termésátlagot biztosítot­tak. Az aszálykár — s az aszályt a többszöri talajmun­kával ellensúlyozni lehetett volna — több mint másfél- millió kárt okozott. Igaz, a vezetőség csökkent­hétté volna az/igen jelentős: 779 ezer forintos beruházást. Azonban az új épület haszna már ez évben megmutatkozik majd s a tervezett 32,20 forintos munkaegységértéknek ez egyik alapja. A tagok egy része ke- veselte ugyan a mostani része­sedést, azonban már a köz­gyűlés is inkább a gazdagabb holnap érdekében tevékenyke­dett és határozott. A jobb eredmények biztosí­tásának hogyanjáról tanács­kozott most a Dózsa Termelő- szövetkezet erős, tettrekész pártalapszervezetének vezető­sége is. A tsz egységéért A termelőszövetkezet kom­munistái eddig is sok segítsé­get nyújtottak a termelőszö­vetkezet vezetőségének. A kö­zös gazdaság vezetősége min­den fontosabb problémát, új elgondolást megbeszél a párt­vezetőséggel, majd a párttag­sággal. S ez alapvetően fon­tos dolog, hiszen a kommu­nisták — a termelőszövetkezet legjobbjai — sokat tehetnek és tesznek is az egység erősítésé­ért, a fegyelmezettségért, az egészséges munkamorálért. Ezen a vezetőségi ülésen is ilyen fontos teendőket beszél­tek meg... Az elmúlt években sok szóbeszédre adott okot pél­dául a háztáji területek ügye. A pártvezetőség most sorra vette a termelőszövetkezeti ta­gokat, s javasolta a tsz-elnök- nek és a szakvezetőknek, ki­nek mennyi háztáji területet kellene adni. Természetesen a legszigorúbban figyelembe vették az 1961-ben végzett munkát. Az a termelőszövet­kezeti tag, aki elfogadható in­dok nélkül nem teljesítette a meghatározott munkaegységet, csökkentett területet kap. Né­hány tagtól pedig, mert nem dolgoztak, megvonják a háztá­jit. Ez határozottan erősíti majd a tsz egységét. Jobb munka — már as első tavaszi napokon is! A pártszervezet vezetősége, a kommunisták megvitatták az új esztendő új, szervezettebb munkát biztosító programját is. Ügy határoztak: helyes lesz, s ezzel a tagság egyetért, ha ez évben megfelelő anyagi ösz­tönzést alkalmaznak. Hosszas megfontolás után döntött a ve­zetőség: a megtermelt kapások termésének 10 százalékát, a betakarítás után minden dol­gozó termelőszövetkezeti tag természetben kapja meg. Ter­mészetesen ezenkívül a meg­állapított munkaegységet is. S Megszüntetik az évvégi hajrát — decemberig 1425 lakást adnak át a borsodi építők A miskolci és az ózdi lakás- építkezéseken az elmúlt eszten­dőkben — a termelés egyenet­lensége miatt — gyakran volt évvégi hajrá. Emiatt a szak­iparosok sokszor éjjel-nappal dolgoztak, hogy az új lakások a szerződésben vállalt határ­időre elkészüljenek. Munkáju­kat megnehezítette a szeszélyes decemberi időjárás és az épü­leten belüli túlzsúfoltság. Ezek befolyásolták a munka minő­ségét is. A Borsod megyei Építőipari Vállalat műszaki vezetői a fo­lyamatos munka biztosítására és az évvégi hajrák elkerülé­sére több intézkedést vezettek be. így például hónapokra el­osztva, lakásátadási ütemtervet készítettek. Eszerint március­tól októberig 1182 lakást épí­tenek fel, majd december 1-ig újabb 243 lakást adnak át. Év vége előtt egy hónappal, esze­rint mind az 1425 lakásba be­költözhetnek a családok. A dolgozók által vállalt határ­idők betartására 908 lakás építkezésén kétműszakos ter­melést vezetnek be és a mun­kákat úgy szervezik, hogy a szakiparosok folyamatosáéi dől gozhassanak az előre meghatá­rozott épületben. Vákiinm-lierendezést készítetlek az acél minőségének javítására Lenin Kohászati Művekben Á fejlett ipari országokban' mind nagyobb mértékben tér­nek rá az acél minőségének javítása végett a vákuumos kezelésre. Ennek egyik formá­ja, hogy a folyékony acélt az üsttel együtt zárt térbe, úgy­nevezett vákuum-kamrába he­lyezik, ahonnan a levegőt ki­szivattyúzzák. Ezáltal az acél­ban felszabaduló gázok jelen­tős része is eltávozik, amelyek egyébként rontanák az acél minőségét. Nálunk ez ideig csak Csepelen működött ilyen berendezés, jóllehet elsőrendű népgazdasági érdek, hogy mi­nél nagyobb mennyiségű, az eddiginél jobb minőségű acélt kapjon a feldolgozó ipar. Ezért a Lenin Kohászati Művek elektroacélművében is vá­kuum-berendezést építettek. A berendezésben ezen a héten megkezdték az üzemi próbá­kat és hamarosan rátérnek rendszeres használatára. A ké­szülékkel naponta mintegy öt­ven tonna turbina golyóscsap­ágy és más, nagyobb igénybe­vételnek kitett acélfajtát ke­zelhetnek majd, illetve javít­ják minőségüket. A berendezés gyakorlati üzemeltetéséhez egyébként a néhány hónappal ezelőtt Diósgyőrött járt A. N. Szamarin akadémikus, a világ­hírű szovjet kohász szakem­ber, a vákuumos acélkezelés nemzetközi tekintélyű specia­listája hasznos gyakorlati ta­nácsokat adott az üzem dolgo­zóinak. Az új berendezéssel szerzett tapasztalatok szolgálnak majd alapul a nagyobb teljesítmé­nyű vákuum-készülék meg­építéséhez. ime — a termelőszövetkezeti tagok — olyanok is, akik nem jeleskedtek a munkában — több holdnyi kukorica, napra­forgó kapálását vállalták. Változtattak a brigádszerve­zeteken is. Három növényter­melési brigád alakult, s mind­három megkapja a maga terü­letét, a szükséges felszereléssel együtt. A kertészeti brigád tagjai viszont az idei évben 10 százalékos prémiumot kapnak a többtermelés értékéből. Te­hát a munka, a termelés jel­lege alapján különbözőek az ösztönző módszerek, s ez he­lyes, egészséges dolog. Külön határozatot hozott a partvezetőség a tavasz során Használatos munkagépek gyors kijavításáról. A határozat ér­telmében néhány napon belül készén kell állniok az ekéknek s március 15-ig valamennyi ekekapának, s más talajmeg­munkáló eszköznek, hogy már az első tavaszi munkálatokat is időben elvégezhesse a tagság. 20.000 forint szociális juttatás A termelőszövetkezet vezető­sége és a pártvezetőség igen nagy gondot fordít arra, hogy valamennyi termelőszövetke­zeti tag érezze, hogy problé­mája a vezetőség problémája is. S bizony a 493 termelőszö­vetkezeti tag életének egyen- getése, gondjainak enyhítése nem könnyű dolog. Elegendő megjegyezni, hogy a termelő- szövetkezetben 143 nyugdíjas van. Éppen ezért nagyon em­beri, nagyon értékes dolog hogy a pártvezetőség most sor- ravette a nagycsaládosokat, a magukra maradt, idős terme­lőszövetkezeti tagokat, a bete­geket, és döntött: kik és meny­nyit kapjanak a rendelkezésre álló 20 000 forintból. Hadd jegyezzünk itt fel két nevet. Szilágyi Jánosné hat­gyermekes családanya és csa- ladja nem a legjobb körülmé­nyek között él. Ennek ellenére becsületesen dolgozik a közös­ben. A pártvezetőség úgy ha­tározott: Szilágyinét 500 forint juttatásban részesíti. De nem a pénzt kapja meg, hanem a csa- lad két gyermekét ruházzák fel. Vagy itt van Novák Ist- van, - Négy SVerek van a családban. A férj beteg s hiaba akar dolgozni, nincs hozza ereje. Novákék már kap­Inn fÜim”ga,tá‘st- s most ismét 400 'forinttal segíti őket a ter­melőszövetkezet. Több óráig ült együtt a párt- vezetőség S az eltelt órák minden perce bizonyság s biz­tosíték arra, hogy a kenézlői Dózsa Termelőszövetkezet tag­sága boldogulni akar és boldo­gulni fog. Ezt bizonyítják a pártvezetőség által hozott — s a tagság által helyeselt — ha­tározatok. Barcsa Sándor A tavalyinál negyven ezerrel több női ruha készül az idén Ózdon A Debreceni Ruhagyár ózdi telepén tavaly kezdték meg a termelő munkát. A kohászvá­ros első könnyűipari üzemé­ben ma már több mint három­száz ózdi és környékbeli nő­dolgozót foglalkoztatnak, akik viszonylag rövid idő alatt jól elsajátították a szakma fogá­sait. Mind termelékenységben, mind a minőségi munkában igen kedvező eredményeket ér­tek el, annyira, hogy az idén negyvenezerrel több női felső­ruhát készítenek, mint ta­valy, s termékeik csaknem ki­vétel nélkül exportra kerül­nek. Az illetékes külkereske­delmi szervek útján harminc­hat féle fazonban, a legkülön­bözőbb színekben, kereken 180 ezer Ízléses kivitelű női pa­mut- és vászonárut küldenek a Szovjetunióba, Angliába és más külföldi államokba. A munka eredményességének to­vábbi javítására a ruhaaljak varrását gépesítik, s ezáltal ti­zenhárom dolgozóval foglalkoz­tatnak többet a Varion-szala- gokon. Ugyancsak jelentős ja­vulást várnak a hamarosan megkezdődő szakmunkás to­vábbképző tanfolyamtól is, amelyen az üzem valamennyi dolgozója részt vesz majd. Hetven mGhely-gépkocsit kap a mezőgazdaság A gépállomások az elmúlt években már több mint 100 műhelygépkocsival rendelkez­tek. Ezek az esztergagéppel, fúrógéppel és egyéb berende­zésekkel felszerelt műhely­gépkocsik főleg a kombájnolás és a cséplés idején bizonyultak hasznosnak: az elromlott gépe­ket a helyszíni javítások után gyorsan munkába állíthatták. A magyar gyártmányú, mozgó javítóműhelyekből az idén újabb hetvenet kap a mező- gazdaság. Érdekes fizikai kísérlet Mihail Hajkin fiatal szovjet fizikusnak nagy pontossággal sikerült megmérnie a fémek­ben száguldó elektronok töme­gét, sebességét és pályáját. Eddig a fizikusok lényegében csupán az elektronok áramlá­sának folyamatát tudták meg­figyelni. Hajkin a kísérletet az általa szerkesztett berendezéssel vé­gezte, amely hozzávetőleg ezer­szer olyan érzékeny, mint az e célra korábban alkalmazott berendezések. A szovjet fizikus módszere lehetővé teszi a fémekben vég­bemenő olyan folyamatok ta­nulmányozását is, amelyek más módszerekkel gyakorlati­lag nem vizsgálhatók. Ahol a legnagyobb az állatsűrűség A NEKTÁRT termő hegyek,1 a szőlőkaróktól borzas Nagy-; kopasz és Fináncdomb tövében húzódik meg Tokajban a Kossuth Termelőszövetkezet portája. Kívül bronztábla, be­lül motorok zúgása jelzi, hogy jó helyen járunk. S mivel hí­res borvidékünkön vagyunk, senki sem ütközik meg a kis irodahelyiségben azon, hogy első szavunkkal a bor, a szőlő­telepítés iránt érdeklődtünk. Szép sorjában meg is kaptuk a felvilágosítást minden kér­désünkre, s ebből kiderült, hogy a kis gazdaság tagjai évente 3—4 hold parlagot tele­pítenek be furminttal meg hárslevelűvel. De nem sokat időzhetünk ennél a témánál, mert a vezetők sietve hozzá­teszik: — Szép állatainkra azonban legalább olyan büszkék va­gyunk, mint tüzes borainkra. Annál inkább, mert a kettőt, tudniillik a szőlőtermelést és 07. állattenyésztést egyformán fejleszteni igyekszünk, meg­felelő szinten. Kis szövetkezet a miénk, mindössze 701 hol­don gazdálkodunk, ezért hát okosan, belterjesen kell művel­nünk földjeinket. Ennek első feltétele a korszerű állat- tenyésztés. Kevés földünkhöz viszonyítva igen jelentősnek mondható állatállománnyal rendelkezünk. Nálunk ugyan­is minden két holdra jut egy- egy számosállat, ami azt jelen­ti, hogy egész Borsodban a mi gazdaságunkban a legna­gyobb az állatsűrűség. De el­engedhetetlen követelmény is Tokajban az intenzív állat- tenyésztés, hiszen a korszerű szőlőműveléshez igen sok istállótrágyára van szüksé­günk. S mivel a mi fő jövede­lemforrásunk a szőlő, a két fontos termelési ág, a szőlő- termelés és az állattenyésztés elválaszthatatlan egymástól. Azt is megtudtuk a további beszélgetés folyamán, hogy a kis gazdaságnak 53 szarvas- marhája van, ezenkívül szer­ződéses alapon átadtak tavaly az Állatforgalmi Vállalatnak 30 darab hízott marhát és 103 hízott sertést. A tagoknak 98 kismalacot osztottak ki szerző­déses hizlalásra. Van továbbá 20 anyakocájuk és 532 darab juhuk. ÉS NEMCSAK az állat­sűrűséggel érték el megyénk­ben az első helyet a tokaji tsz- gazdák, hanem állataik kiváló minőségével is. Bizonyítja ezt az, hogy tenyészállataik egy­től egyig törzskönyvezettek. Ez elsősorban a gondozók szak­értelmének, lelkiismeretes munkájának köszönhető. Min­denki elismeréssel beszél a termelőszövetkezetben Tarján János, Tarján Mihály és Ta­kács Béla tehenészekről, külö­nösen pedig a 72 éves Oláh József sertésgondozóról, akik­nek keze alól kiváló minőségű állatok kerülnek ki, s így a szőlőtermelés bevételén kívül az- állattenyésztés hasznával is jelentősen növelik a közös gazdaság és a maguk hasznát. (h. j.) Sütik a farsangi fánkot A T#in*s-I*irl népszokások klWfll mélt ma ts megtartják a hacyomá- nyos farsangi ,,pampuskasütést” a bodonyi palóc-konyhán. Far­sang idején a falubeli menyecskék népviseletbe öltöznek éf Így vesznek részt a „pampuskasütés” ünnepségén. Megyénk két nagy kohászati üzemének problémái az országgyűlés költségvetési vitájában áz országgyűlésen az 1962. évi állami költségve­tésről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor, mint lapunkban is közöltük, Gácsi Miklós és Nagy Zoltán borsodi képvise- lok a kohászati dolgozók problémáiról beszéltek. Gácsi Miklós elvtárs, a Le­nin Kohászati Művek főmér­nöke többek között elmondot­ta, hogy ebben az évben a ko­lbászát legalapvetőbb célkitűzé­se a minőségi gyártás, egyűt- I tál a gazdaságos termelés to­vábbfejlesztése. A minőségi termelést, a jobb minőségű acélgyártást, az ötvözött acél termelési volumen jenek növe­lését elsősorban a gépipar ér­deke kívánja meg Szakembe­reinknek elsősorban arra kell torekedniök. hogy nyersvasból acélból, hengerelt bugából ne t^lA0lÍ?S,ítsék’ hanem túl is teljesítsék tervüket. Ezzel segít­hetik legjobban a többi ipar- agat. Ezért arra kérem az ille­tékeseket: dolgozzanak ki ja­vaslatokat, módszereket a ko­hászok anyagi érdekeltségének növelésére, ösztönzőbb premi­zálási rendszerek bevezetésére, Gácsi elvtárs a második öt- éves tervről szólva hangsa­sa°,Z^; h°gyannak végrehajtá­sa igen megfontolt, mélyen ki- gazdaságossági szá- mításokkal alátámasztott tech­nológiai fejlesztést követel.- /északi fejlesztésen, a fel- ,a,z önköltségcsökken­?zkiv,ul naRyon fontos s meglévő kapacitások jobb ki- hasznalasa, s a technológia' téhö|SZtHSw^Z iparáS természe- se^ s aá1ta,'-kh h0gy a gépesítés- sei, s általában a modernizá­lással együtt jár a nem nagj volumenű, de mégis jelentő« építkezés. A technológiai fej- építés nélkül szinte c - a t~hhe fIen- Javasolta, ho® Li n"0 0813' fejlesztésnél in- dokolt esetben ne legyen eátl< körülmény az építési teret adatokról elvt?.rs az exportfel- adatokról szólva elmondotta ?'gy a második ötéves terv el so és második évében megnő irámf6t- aZ exportg.vártmánvol ’raatl »Kény. E feladatnak <• kohászat eddig is eleget tét es meggyőződésem — mondot ta — hogy ezután is elege S i,ÄnUnk kel1 viszont « szállítás ütemezésén, s arn kell törekedni, hogy ne a m-i sodik félévben gyártsuk le ,­ir<lmtfctban exP°rtciktel jelentős részét. Ennek egvil tekPfmUttele’ h°fiy időben kap J k meg a rendeléseket. Igei fontos feladat a szóllítáfo Se,UsenSégének 3 Nagy Zoltán elvtárs, öz< képviselője ezeket mondotta: Az .. ézdi kohászokká gyutt örömmel veszem tudó !^asuI- h°gy az 1962-es költ váll—5, nepSaZfinságunk to fejlesztését I e SZÍ lehetővé. így pénzügyile, fedezi az Özdi Kohászati Üze­mek nagy rekonstrukciós-mun­káit, segíti a korszerű techni­kán alapuló, termelékenyebb, munkavédelmi szempontból biztonságosabb, a népgazdaság számára előnyösebb munka- feltételek megteremtését is. Örömmel tölt el az is, hogy Űzd város lakás-, kommunális és kereskedelmi gondjainak megoldásához is jelentős össze­geket irányoz elő az idei költ­ségvetés. A továbbiakban beszélt az ózdi kohászok nagyszerű ered­ményeiről. Hangsúlyozta: a rekonstrukciót úgy kell végez­niük, hogy ne fékezze a min­dennapi termelőmunkát. Nagy­fokú szervezettséggel biztosí­tanunk kell, hogy az új terme­lőberendezésekkel olcsóbbá te­gyük a termelést. Vannak azonban negatív vonások is. Az acélmű az elmúlt évben 9 ezer tonnával maradt adósa népgaz­daságunknak. Ennek oka a gyár belső organizációs mun­káinak bizonyos fokú tervsze­rű tlenscge. Például a beruhá­zásnál a fő figyelmet a beren­dezések beszerzésére fordítot­ták, ugyanakkor elhanyagolták a technológiai folyamatokat kiszolgáló berendezések bizto­sítását. Ez megzavarja az egész munka menetét. Ennek következménye az, hogy bár a gyár munkás, technikus és mérnök kollektívája derekasan és odaadóan dolgozott, mégis, az 1961. évi eredmények alap­ján az utóbbi 5 évben először az üzem nem tarthat számot az eddig tizennégyszer elnyert élüzem címre, a Miniszterta­nács és a SZOT háromszor el­nyert Vörös Vándorzászlajára. Ózd képviselje lakásgondjairól Is. Elmondotta, hogy a Rima uraitól súlyos örökséget vettek át A felsza­baduláskor a lakásgondok, a vízvezeték, csatornahálózat hi­ánya, az elavult kereskedelmi hálózat, a korszerűtlen és ke­vés iskola, az egészségtelen, rendezetlen ipartelepítés volt jellemző Özdra. A város az utóbbi években igen sokat fej. lődött. A súlyos örökséget azonban még mindig nem tud­tuk felszámolni. Nem megfe­lelő továbbá a vízellátás, a közvilágítás. A kereskedelem nincs összhangban a korszerű követelményekkel. 1962-es tér. veink valóra váltásával gond­jainkat csökkenteni tudjuk. Mi, a kohászati üzemek dolgozói ügy munkálkodunk, hogy a költségvetéshez többletbevételt I biztosítsunk. Nemcsak a mar­kunkat tartjuk, hanem kezünk munkájával is hozzájárulunk, hogy mielőbb, véglegesen fel­számolhassuk a kapitalizmus átkos örökségét, megoldhassuk Ózd város lakóinak minden gondjáti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents