Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

9 flSZAKMAGTARORSZAO HÍREK —111 ...........HCTKiMiMMniHKHgBMlM^ — „Axel Gallen—K allein helye a finn képzőművészet­ben” címmel Molnárné Kristóf Agnes festőművész tart elő­adást február 20-án. kedden este 7 órakor a Hazafias Nép­front megyei titkárságának helyiségében a Hazafias Nép­front városi bizottsága mellett működő Finn-ugor Baráti Kör következő összejövetelén. — A KOSSUTH-RAD1Ö va­sárnap 12,10-kor, a Televízió 19,20-kor közvetíti Vlagyimir ! vanovics U sztyinovnak. a Szovjetunió rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetének a magyar—szovjet barátsáfH. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés 14. évfordulója alkalmából. mon­dott beszédét. — A Borsodnádítsdi Lemez­gyár hengerészei újból vissza­hódították az elsőséget a hen­gerészek országos versenyében. A Kohó- és Gépipari Miniszté­rium Vaskohászati Igazgatósá­gán megtartott értékelésen a IV. negyedév eredményei alap­ján egyhangúlag a borsod- nádasdi hengerészeknek ítélte oda a Vas- és Fémipari Dolgo­zók Szakszervezete, illetve a Vaskohászati Igazgatóság ván- dorzászlaját. . — A TÉLI IDŐBEN szüne­telő belföldi légiforgalom feb­ruár 20án ismét megindul. A Magyar Légiközlekedési Vál­lalat újból légi összeköttetést teremt Budapest és hét vidéki város, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Szombat­hely, Zalaegerszeg és Pécs között. Februárban naponta még csak egy-két, március el­sejétől azonban minden mun­kanapon két-két gép indul. — OROSZ NYELVEN elő­ször jelenik meg József Attila műveinek bővpbb válogatása. Az állami irodalmi kiadó 1962-ben többek között meg­jelenteti Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában című el­beszélés-kötetét, Nagy Lajos válogatott novelláit, Tolnai Lajos: ötforintos című elbeszé­lés-gyűjteményét. — A világ cukortermelése erősen meghaladja a fogyasztás szükségleteit. Éppen ezért a szakemberek megpróbálnak a cukor számára más felhaszná­lási lehetőséget is teremteni. Londonban például a trópusi termékek kutatóintézetében kísérleti stádiumban van az a mosószer, amelyet cukorból ál­lítottak elő. Mint mondják, a cukorból készült mosószernek igen nagy előnye lenne az is, hogy a hagyományos mosó­szerekkel ellentétben, nem szennyezné a csatornák vizét, mert a vízben élő baktériumok felemésztenék. — Szokatlan természeti je­lenségnek voltak tanúi a győ­riek szombaton, a déli órák­ban. A napsütés után hirtelen beborult az ég, erős szélvihar söpört végig a városon, és viúámlott, dörgött, majd ha­vaseső esett és újra kiderült. — Az EMAG-ban szombaton megkezdődött a ZSMV típusú arató-cséplőgép sorozatgyártá­sa, amely az eddigi kombájnok legjobb tulajdonságait egyesíti. Az új gép gyorsabban dolgozik majd, mint elődei, óránként 0,7 helyett 1,2 holdról takarítja le a gabonát. Tájékoztató a felsőoktatási intézmények felvételi rendjéről Több mint 80 oldal terje­delmű tájékoztató füzet jelent meg a felsőoktatási intézmé­nyek felvételi rendjéről. .A könyvesboltokban is kapható tájékoztató ismerteti az 1962— 63-as tanévben induló nappali, esti és levelező tagozatokat, szakokat, valamint a felvételi vizsgák tárgyköreit és követel­ményeit. Áttekintést nyújt a ■főbb tantárgyakról, s részben ‘arról is, hogy a főiskolai képe­sítés megszerzése után, milye­nek az elhelyezkedési lehetősé­gek. Közli a füzet a felvételi vizsga tematikáját, tájékozta­tást ad a tandíjjal, az ösztön­díjjal, s az egyetem által nyúj tolt különféle szociális juttatá­sokkal kapcsolatban. (MTI) Sikeresen zárultak a téli vadászatok Nyolcszázezer nyúl, 150 ezer fácánkakas a terítéken Az ország erdői, mezői, bő vadászzsákmánnyal fizettek az idei télen. Különösen jó volt a „termés” az apróvadas terüle­teken, elsősorban nyálból és fácánkakasból, de — hoszú idő után először — már fogolyból is. Dr. Bertóti István orszá­gos vadászati főfelügyelő tájé­koztatásul elmondotta, hogy egyes megyékben jól kihasz­nálták a nyúlvadászati idény kosszabbitását és az utóbbi he­tek fagyos reggelein, sikeres riajtóvadászctokat rendeztek a korábban szinte hozzáférhetet­len területeken. Nem végleges adatok szerint a amdásztársa- ságok nyálból több mint 800 ezret lőttek az idényben. Élő- nyálból is több mint százezret fogtak be, fácánkakasból pe­dig mintegy 150 000 került te­rítékre. Élőfácánból 25 000-ct. élőlooolyból pedig 40 000-et adtak át a Mavad-nak. A rendkívül gazdag zsák­mányból minden eddiginél na­gyobb mennyiség került ex­portálásra. A rendelkezésre álló adatok szerint lőtt nyűi­ből kereken húsz, élőnyúlból ötven, lőtt fácánból pedig 25 százalékkal többet vittek kül­földre, mint az előző évben. Élőfácánból a tavalyinak négy­szeresét, élőfogolyból pedig ötszörösét exportálták amel­lett, hogy a hazai igényeket teljes mértékben kielégítették. f 0 Legkiválóbb nemzeti drá­mánkból, a Bánk-bán-ból idéz­zük Tiborc szavait a rejtvény vízsz. 41., 20,, .1., függőleges 52., 47., <26. és 15. soraiban folytatólagosan. Vízszintes: 12. Barátságtalan. 13. Muta­tószó. 14. Előbb ellentéte. 15. Angliában elterjedt labdajá­ték. 18. Fiúcska. 19. Adél, be­cézve. 24. Temetőben található. 25. Rag, hová kérdésre. 26. Fe­hér. 27. Mértani test, névelő­vel. 29. Távírói hang. 30. A beszéd alkotórésze. 32. Házikó. 33. Olasz helyeslés. 35. Helyet foglal. 36. Érdeklődés valaki­ről. 38. Argon vegyjele. 39. Burkolatsúly rövidítve. 40. Ókori nép a Balkánon. 42. Fél­drágakő. 43. Görög betű. 44. Tagadószó, 46. Belső szerv. 47. Átnyújt. 48. Kimondott betű. 49. Spion. 50. Kérdőszó. 51. Helyrag. 53. Primitív társa­dalmi forma, 56. A szócsata. (Utolsóelőtti kocka két betű.) 58. Névelő. 59. Zúdít. 61. Afri­kai állam. 63. Latin üdvözlés. 64. Lent keverve. 06. Attila — névelővel. 67. Vagyonos benn­szülöttek elnevezése. 69. Aran­ka, röviden. 71. Fafajta. Függőleges: I. Szénsavas nátrium. 2. Fran­cia regényíró. 3. Árfolyam, rö­vidítve. 4. Kezdetben van! 5. A 2. Sorban jelzett író névjéle. 6. Nem az. 7. A 25. sor párja. 8. Fordított megszólítás. 9. Névelős növényrész. 10. Vadál­lat kicsije. 11. Katonai elbocsátó levél, 16. Dohányzik. 17. Rag. 20. Beszél. 21. Dátumrag. 22. E na­pon. 23. Mértani test. 28. Külső utánzás, a lényeg elfer­dítése. 31. Zsiráf-féle emlős. 34. Tejtermék. 36. Előde. 37. Si­FE JT@1R@ kerben van! 39. Kényelmes. 45. Magasra tart. 54 ... gara. 55. S. B. 56. Azonos a 38. sor­ral. 57. Ital. 58. Idejét múlta. 60. Tette, félmúlt alakja. 62. A sor elejére. 63. A bizalom. 65. Talán, rövidebben. 66. Kér­dés, hogy az? 68. B. Y. 69. Névelő. 70. Jegyez. 71. Egy­mást követő betűk az ABC- ben. Beküldendő az idézett meg­fejtés február 24-ig. A hibát­lanul megfejtők között könyv- jutalmat sorsolunk ki. A rejt­vényben az o, ó, illetve ö, 6, között nem teszünk különbsé­get. Az elmúlt heti számban közölt rejtvény megfejtése: Finyomó és elnyomott folyto­nos ellentétben állottak egy­mással. Könyvjutalmat nyertek: Nagy Károlyné Alsózsolca, Bá­róiké Béla Miskolc, IV., Pet- neházi u. 34. sz., Tóth Zsu­zsanna Miskolc, Közgazdasági Technikum kereskedelmi tago­zat, III. osztály. A .könyveket postán küldjük el. / GYERMEKEKNEK TIT-HtREK Előadás 18-áB, Tatárnspc Este 7 órakor a Martos F16rm le­ánykollégiumban (Győri-kapu 2S.): Élménybeszámoló Franciaország­ról. Előadó: Farkas Gyula. Előadások 19-én, hétfőn: Fél 3-kor az acélöntődébe«: J9ép- dalklncsünk gazdagsága. Előadó: Soóki István. Fél 3-kor a Pamutfonodábaní if­júsági akadémia során: Divaté tánc, ízlés, illem, egyéniség. Elő­adó: dr. Kiss Lászlóné. Fél 3-kor a Bartók Béla Művelő­dési Házban^ a munkásakadémia bizalmi tagozatán: Tetszik, nem tetszik? Előadó: Csabai Kálmán. 5 órakor a’József Attila Művelő­dési Otthonban (Petőfi u. 39. sz.), a munkásakadémia művészeti ta­gozatán: A XX. század nagy színé­szei. 6 órakor az Értelmiségi Klubban; a szabadegyetem írói tagozatán: A mai magyar líra helyzete. Előadó: dr. Kabdebó Lóránt. A Miskolci Rádió műsor»: (A 188 méteres hullámhosszon 18— 19 óráig.) Vasárnap: Rossini: Teli Vilmos — nyitány. A riporter naplójából. — Többet kell gondolkodni ... Képekf a Sárospataki ABantí Gazdaságból. Zenés riportműsor. Hétfő: Hírek, riportok, tudósítások. A SZOT kamarakórusa énekel, vezényel: Kardos Pál. Tudomány és gyakorlat. Levelekre válaszolunk. A vasárnap megyei sporteredmé­nyei. Szórakoztató zene. II. TÖRÖK LÍVIA: Ügyes Miska kalandja ÜGYES MISKÁVAL esett meg valamikor régen az a tör­ténet, amit most elmesélek. Miskát tulajdonképpen tisz­tességes nevén Kele Mihály­iak hívták, de olyan talpra­esett, derék legény volt, hogy mindenki csak ügyes Miskának szólította, míg ez a név vég- kép ráragadt. Egy napon a falu lakói meg­bízták Miskát, vigyem egy sze­kér korai zöldfélét a városba és adja el a piacon. Kocsira rakták a sok árut és Miska napfelkeltekor útnak indult. — Vigyázva hajts, komám, nehogy felboruljunk ezen a hepehupás úton — figyelmez­tette a bakon ülő legényt. — Nem szeretném, ha a falu népe kárt szenvedne. Baj nélkül be is értek a vá­rosba. Miska hamarosan jó áron túladott a még újdonság­nak számító paradicsomon, salátán, meg zöldpaprikán, s örömmel számolta, milyen sok pénzt vihet haza. Visszaküldte az üres kocsit, maga pedig nyakába vette a várost, hogy elintézze a különféle megbízá­sokat. Esteledett, amikor ta­risznyájában a bevétellel, dol- gavégezten hazafelé indult. Gyanútlanul bandukolt az úton és egyszerre csak elébe toppant egy torzonborz alak. Pisztolyát Miskára szegezve követelte, hogy adja át a nála levő pénzt. Mit tehetett sze­gény fiú, keserves sóhaj tássai odaadta tarisznyáját. Az úton­álló belekukkantott és már in­dult is, hogy zsákmányával mielőbb eltűnjék az útmenti cserjésben. De miska nem azért volt ügyes Miska, hogy egykönnyen elve­szítse lélekjelenlétét és egy­szerűen belenyugodjék a falu népe pénzének elvesztésébe. Gyorsan a rabló után kiáltott: — Hé, hé! Nem oda Buda! Állj csak meg egy szóra! Ha már minden pénzt elvettél, legalább teljesítsd egy kérése­met! A pulyka meg a veréb Nagy yarral, felfuvalkodva. Jár az udvaron a pulyka. összegagyog tarkát-barkát, Kiterjeszti szárnyát, farkát. Aztán magát Illegett, Billegeti, S méreg eszi. Mivel senki . Föl nem veszi. A kutya annyit sem ad rá, Hogy legalább megugatná De egy veréb A sövényre száll, Majd víg kedvvel Odább szökdel, És elébe áll, És borsot tör orra alá. Csiripelve így szól hozzá: Biz azt kend hiába fújja. Szebb a páva, mint a pulykái A pulykát ez szörnyen bántja. Szárnyával a földet szántja; Berzenkedik, puffaszkodik, Neki-nekirugaszkodik. De a veréb csak neveti S újra visszamondja neki: Ügy volt, úgy van, ágy lesz biz a, Szebb a páva mint a pulyka! A pulyka most már mit tegyen? Dérrel-durral tovább megyen, összegagyog tarkát, barkát. Kiterjeszti jobban farkát, Aztán magát rilegeti, Billegeti S egész Udvar kineveti. Mert ezalatt a kis kutya A verébtől megtanulta S mai napig is ugatja: — Szebb a pátxx, mint a pulyka! Gyulai Pál Illik — nem illik FIÚKNAK ülik — a szépen rendben­taytott haj. Nem illik — a hosszúra nö­vesztett, nyakbanőtt „tűzoltó­sapka” frizura. Illik — a felnőtteknek és a lányoknak, még az osztálytár­saknak is, előre köszönni és utat engedni. Nem illik — ha felnőttséged azzal mutatod, hogy cigarettá­zol. Hidd el, attól még senki nem nőtt fel! LÁNYOKNAK Illik — az egyszerű hajvise­let; akár fonat, akár rövidre vágott haj legyen az. Nem illik — a dauer. Azért sem, mert hajadnak sem hasz­nál. ülik — a rendesen ápolt, kerekre vágott köröm, kézen és lábon egyaránt. Nem illik — temmi olyasmi, ami korodnál öregebbnek akar mutatni... Tehát: a magas- sarkú cipő, a körömlakk. — Halljuk hát, mi az a ké­rés? — szólt kíváncsian a rabló. — Ha odahaza elmesélem, hogy az úton rámtámadt egy rabló és elvette a pénzt, azt hihetik, hogy be akarom őket csapni. Semmivel sem tudom bizonyítani szavaimat. Re­mélem, ezt te is belátod? Ar­ra kérlek, lőjj a revolvereddel egy lyukat a kabátomba, az­zal majd igazéibatom-a táma­dást. — Ha nincs más kívánsá­god — nevetett gúnyosan a rabló — ám legyen. — Fel­emelte pisztolyát és belelőtt az eléje tartott kabátba. Miska egy szempillantás alatt olyan ügyesen elfordítot­ta a kabátot, hogy a rabjó észre sem vette. Egyébként is a sötét színű, ritka szövésű gyapjú anyagban alig látszott meg a golyó nyoma, — Itt ugyan nincsen lyuk! — tartotta kabátját méltatlan­kodva a rabló elé Miska. — Nekem bizonyíték kell, mert •anélkül nem mehetek haza! Kérlek, lőjj még egyszer! Még kétszer lőtt az útonálló, De Miska mindig úgy ügyes­kedett, hogy a lyuk csak nem látszott. — Hiába, nincs mit tenni — szólt gyanútlanul a rabló — mégiscsak bizonyíték nélkül kell hazatérned, mert nincs több golyóm. Ügyes Miskának sem kellett több! Éppen ezért eszeite ki ezt a csalafintaságot. A használ­hatatlan fegyver már nem je­lentett előnyt a rablónak, és tudta, ha bírókra kelnek, ő lesz a győztes. Habozás nélkül rávetette magát ellenfelére. Az útonállót olyan váratlanul ér­te a támadás, hogy szinte vé­dekezni sem tudott. Mire fel­ocsúdott meglepetéséből, Mis­ka már a földre teperte ég pü- fölte, ahol csak érte. Vissza­vette a pénzt, majd nadrág­szíjával alaposan megkötözte a rabló kezét és maga előtt terelve a jómadarat, vidáman dalolva folytatta útját. A díszes levonulásra össze­szaladt a fél falu. Menten el- meséltették Mískávai a rabló elfogásának históriáját és nem győzték hajtogatni: — Nem hiába mondtuk min­dig, hogy ügyes Miskának he­lyén van a szíve, meg a becsü­lete, ezért aztán helyén van az esze is. A RABLÓT mindjárt átad­ták a rendőrségnek és rövide­sen mindenki örömére elnyer­te méltó büntetését Mit olvassak? Madarak iskolája Egy kisfiú nagyon szeretett volna fecske lenni. Azt hiszi­tek, talán szúnyogpaprikásra éhezett? Ö, dehogy! azért mert azt hitte, hogy akkor nem kell neki tanulni. No hát szerettem volna, ha tegnap látta volna a kisfiú, amit én láttam. Azt láttam, hogyan tanítja u nagy fecske a picit röpülni. Fecskeanya ki­parancsolta a fiókáit a fészek­ből a tornác párkányára. Ügy gubbaszkodtak ott a buksik, mint az iskolás gyerekek a pádban. Fecskeapa pedig kiült az eperfára és onnan paran­csolgatott: — Gyerekek, csak esi cseri, bátran csak, ficseri! Hárman szót is fogadtak és átlibbentek fecskeapához. Ha­nem a negyedik buksi csak li­hegett, pihegett, a szárnyát is megemelte egy kicsit, de az­tán csak visszalépett a pár­kányra. Csicsergett keservesen, hoy a röpülés nem neki való tudomány. — Nem szégyelled magad? — koppantottá meg fecskeanya a íejebúbját. És taszított rajta a szárnyával akkorát, hogy nyaklevesnek is beillett. Erre aztán mégiscsak számyraka- pott a buksi. — Messze, messze, messze? — kiabált kétségbeesetten, ahogy a levegőben bukdácsolt — Erre, erre, erre! — biztat­ták az apja meg a testvérkéi az eperfáról. , Tízszer tették meg az utat egy délelőtt a kis fecskók a tornácról az eporfáig, meg vissza. Akkor aztán az öregek azt mondták, hogy elég ennyi tudomány egy napra. Másnap azonban már a háztetőre is ki­hozták a fiatalokat. Harmad­nap ppdig már a szomszédban kóstolgatták a legyet, hogy ott jobb izű-e, mint nálunk. Azt is láttam mái', mikor a gólya tanította a fiát békát en­ni, Az anyagólya röpült előre a békával a csőrében, a fia utá­na. Kétszer-háromszor megke­rülték a kéményt, akkor az anyamadár följebb röppent és kiejtette csőréből a békát. A gólyafióknak röptében kellett ezt elkapnia. Ha nem sikerült neki, akkor az anya megbuboz- ta. Tyúkariyónak is sok baja van a csirkéivel, amíg kitanitja ve­lük az iskolát, mert a kiscsir­kének is nehéz feje van kez­detben. Bizony, bizony, mindenkinek tanulni kell, ha tudni akar. (Móra Ferenc „Mesék” című kötetéből.) TANÁCSTAGI FOGADOOBAR: Megyei tanácstagéin Február 19-én: a. Kiss Bertalan; Kiatokaj tanácsháza; délelőtt t * órakor: Démuth József, Hercegkút; tanácsháza, délelőtt 10 órakor; Démuth József, Makkoahotvka, ta- nácaháza; 14 órakor; Galkó Lajos; Edeiény; tanácsház*, délelőtt M órakor. Február 19-én beszámoló: Kt<w Bertalan; Tokaj, taz-iroda; 14 óm­kor. Február 26-át»; Doszpoly Crtvao. ALsószuha, tsz-iroda, délelőtt 1* órakor: Doszpply István, I lővén y; tanácsháza, 13 órakor; lakner Ist- vanné, Csobaj, tanácsháza, 13 óm­kor; Oroszl János Járdánháza, ta­nácsháza, 11 órakor: 2upkó Ist­ván, Felsőgagy, tanácsháza. 13 óm­kor: Zupkó István Cse-nyéte. ta- náejháaa. délelőtt * órakor; Kris­tóf Bálint. Füzérkomlós, tanács- háza; 16 órakor: Strobek Gyula; Harsány, tanácsháza. 1« órakor. Várost tanácstag; Február 30-án: Oraveee Akták pei-ece-sl általános iskola, lg óm­kor. I. kér. tanácstag: Február 30-án: Sándor Nándor, Borsodi Nyomda. Széchenyi «. 107. sz.; IS—17 óráig. 1L kér. tanácstagok: Február 19-6«: Bojkő József; Ál­lami Borpincészet. Bodósór, 17—16 óráig. Február 00-án: Kmetty Lajosné; Vörös u. 41. sz.; 10—1» óráig: özv. Csacsovszky Józsefné, Hutás u. 4» sz.; 16—1« óráig. Tóth László. Tát­ra u. «. az.-, 17—1« órái«: Iglóvárl Tibor, Pereces. 104-es szálló kultúr­terem,- 16—17 óráig: Szemán János Fürst S. pártszerveret, 16—17 óráig. Hl. kér. tanácstagok: Február i9-én; Kiss Mártonné, Szinyei Morse ti. SS. sz„- 15—IS óráig: Kovács Károly; Vár u. J.4. sz.. 18—1« óráig. Február 20-án: Frigyik Ernő Hegyalja u. ifl. sz.; 17—18 óráig. IV. kér. tanácstagok: Február 19-én: Szmola Imre, W. kerületi tanács építési csoportjá­nak helyiségében, le órakor. Február 20-án: Csorna Lajosné, Csjtbavezér u. e. sz.; 14—1« óráié: ’/saru61 Jánosné. Bezerédy u. 10. sz.. ifi—:« óráié: Cz.lrbusz Jánosné Szőlőhegy S3, sz,. 15—17 őrálH: Zol-! tay Tstván, görömbftlyl tanácski- rendcltsée,- I5t-17 óráig: IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: élénk, helyenklnt viharos, északnyugati északi széllel, a hőmérséklet csök­ken. Északnyugatról délkelet felé vonuló felhőzet, többfelé futó ha­vasesővel, hózáporral. Várható laaalaosonyabb élszakai hőmérsék­let 0—mínusz 3. legmagasabb nap­pali hőmérséklet 0—plusz 3 fok között. fiSKAKMAGYARORSXAO 4 Magyar Szociálist» Munkáspárt Borsod megvei bizottságának lapja Felelős szeri: „zté ssrközl Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház te» *­Telefonszámok: Titkárság- 1«-*»«. kultdrrevgt; 16-067. ipart rovat: I0-M5, párt ro­vat sportroval: ls-04*. mezőgazda- sági rovat: 16-070. belpolitikai ro­vat. panaszügyek: iO-Ms. Kiadja: Az Észak magyarországi Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró PMw Vtadőhivatal: Széchenyi u, 10—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta. Kr.nhntő minden Borsod megyei nostshlvxtMban é« kézbesítőnél. Készült a Borsodi Nyomdában Felelős vezető: Kárpáti György

Next

/
Thumbnails
Contents