Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

6 ESZAKMÄGYÄftORS TAG Vasárnap, 1962. fébrnájr SS. Különleges brigádok Készülődés a X. Országos Amatőr Filmfesztiválra Állandó újítókiállitás nyílt a DIMÁVAG-ban Különleges brigádok „ér­tekezletére” csöppentem be, pedig azt hittem, általános is­kolások szokásos óráján va­mok. Ehelyett, mondom, egy­más után állnak fel a brigád­vezetők, tíz-tizenkét éves kis­lányok — de máskülönben igazi brigádvezetök. Arról szá­molnak be Simányi Józsefné tanárnőnek, hogy mit végzett brigádjuk az eltelt hét alatt. Nagytakarítás — névnapra Jelenlétemben nem térnek ki bővebben a szakmai prob­lémákra, hanem inkább össze­gezik a hátuk mögötti fél esz­tendőt. Ugyanis az Ének- és Zenetagozatú Általános Iskola vöröskeresztcs családlátogatói, mindössze féléve működnek. — Mi Oláh nénihez jártunk — kezdi, a beszámolót egy hir­telenszőke brigádvezető, Sza­kács Aliz — rendszerint a va­kok otthonába kellett elkísér­nünk, aztán bevásároltunk ne­ki, ebédjét hazahordtuk a ven­déglőből, egyszer ablakot is mostunk: Mindig úgy örült, amikor vélünk beszélgethe­tett. mert egyedül él... Siska Aliz folytatja a maga brigádjával. — Két nénihez jártunk el takarítani, szenet hordani, be­vásárolni. Mi jártunk a pati­kába, az orvoshoz, ruháikat a Patyolatba elvittük. Most nagytakarítunk majd, mert Kristóf néninek névnapja van... Hogy kerül a szén a pincébe? Három kislány pirulva áll fel: ők a napokban 5 (öt!) má­zsa szenet hordtak be egy idős asszony pincéjébe. Bizony, ez még sportteljesítménynek sem rossz! De van egy szénhordó spe­cialista: Merényi Jóska. Erős kis kölyök, kerek arcával ki- csit-fölényesen mosolyog ki a lányok közül. Nem ő az egye­düli fiú, akadnak a vöröske­resztesek között többen is, ha nem is annyian, mint a lá­nyok, de a legtöbb munkát, a takarítástól kezdve a mesefel­olvasásig, a varrogatástól a konyhafelmosásig, mégiscsak a lányok értik — most még — jobban. Ott van Dolyák Mária, Harsányi Edit, Gácsi Mária; csupaszív, lelkes kis brigádve­zetők, akik sose mennek üres kézzel a vékonypénzű, rendsze­rint szociális gondozott öre­gekhez, ha mást nem, egy-egy almát, narancsot, egy kis cu­korkát tesznek „patronáltjuk” öreg kezébe. Többnyire fillé­renként gyűjtik össze az osztá­lyokban, s így kapcsolódik be aztán ebbe a munkába a többi gyerek is. Ha valaki ezek után elcso­dálkozna: hogyan került az örag, vagy beteg szomszédasz- szony szene a pincébe, vagy, hogy kik azok a gyerekek, akik délidőben ki-bejárnak éthor­dóval egy idős ember ajtaján, most már tudhatja. Ilyen bri­gádok dolgoznak itt szerényen, magától értetődő egyszerűség­gel. Az önzetlen segítés iskolája Iskola ez az iskolában: az önzetlen segítést, az emberek problémáinak megértését és a társadalom iránti felelősséget tanulják itt ezek a gyerekek. Még csak féléve kezdték, és ma a felsőtagozatosok mintegy húsz százaléka vesz részt iga­zán aktívan és igazán rendsze­resen ebben a munkában. Nagy-nagy előrelépés ez már a tavalyi vöröskeresztes tevé­kenységhez képest, amikor még csak próbálgatták szár­nyaikat a gyerekek: tisztasági verseny folyt, elsősegélynyújtó tanfolyamokon vettek részt, gondozták a virágokat, szellőz­tették a termeket, csupa olyas­mit csináltak, amelyeket most már a kicsinyek, az alsótago­zatosok is ellátnak. Az iskolán belüli munkák után megkezdődött a családlá­togatásnak nevezett tevékeny­ség, megalakultak ezek a kü­lönleges kis brigádok. Most is­mét belefogtak valami újba. Ez Simányi Józsefné ötlete: kérdezz—felelek órákat tarta­nak havonta egyszer, amelye­ken a lányok, illetve a fiúk, előzőleg beadott kérdéseit be­szélik meg. Jobbára a serdülő­kor szokásos problémái ezek, amelyek megválaszolása, őszin­te és nyílt hangú megvitatása nagy jelentőségű a gyerekek életében. Végül két díszes, gonddal el­készített albumot mutattak, amelyek hazánk szép tájairól készült fényképeket tartalmaz­nak. Szovjet, lengyel és finn iskolásokkal akarnak lcapcso- latba kerülni a Vöröskereszten keresztül, s ezek az albumok in­dulnak útnak egy-egy kísérő levéllel együtt, hogy megala­pozzák az ifjú vöröskereszte­sek országhatárokon is átjutó barátságát. (H. E.) A Budapesti Amatőr Filmstúdióban már készülnek a Júniusi Országos Amatőr Fesztiválra. A ké­pen: a klubtagok megbeszélik a forgatókönyvet.^ ^ _ pRtkó Borsod megye fejlesztése a második ötéves tervben Közgazdasági ankét az Értelmiségi Klu!»l»an t TIT Borsod megyei szer­" ' vezete közgazda­ságtudományi és műszaki szak­osztályának, valamint a MTESZ ipargazdasági bizott­ságának közös rendezésében szerdán, február 14-én előadói konferenciát tartottak az Ér­telmiségi Klubban. Az össze­jövetelen dr. Kóródi József kandidátus, az Országos Terv­hivatal távlati területi osztá­lyának vezetője tartott elő­adást „Borsod megye fejleszté­se a második ötéves tervben” címmel. Az előadó a nagyszámú hallgatóság — közgazdasági és műszaki szakemberek — előtt eddig ismeretien adatokat kö­zölt a megye várható fejleszté­séről. A megye fejlesztési ter­vét az országos terv keretében, azzal Összehasonlítva ismer­tette. Az előadó részletesen szólt az ipar, a mezőgazdaság, a városfejlesztés terveiről. A megye iparának gerincét to­vábbra is a bányászat, a ko­hászat és egyre inkább a vegy­ipar jelenti. Megyénk szén- termelése évente egymillió tonnával emelkedik, amelynek nagy része a Borsodi Szén- bányászati Tröszt területére esik, ahol ehhez kedvezőbbek az adottságok, mint Ózd kör­nyékén. Többek. között tíz új akna nyílik, többet pedig bőví­tenék, úgy, hogy például Lyukóbánya napi termelése 200 vagon lesz. Jelentősen fej­nyeg. A tanulók által készített perzsákat eladják és a befolyt összeget az iskola fejlesztésé­re, a könyvtár bővítésére, a legjobb brigádok megjutalma- zására és a nyári táborozások­ra fordítják. Fenn: Farkas Ilona és Füsti Éva T. osztályos tanulók, sző­nyegminta rajzolás közben. Lenn; Gyurcsik Józsefné ta­nárnő vezetésével dolgoznak a diáklányok. MTI fotó: Birgés Árpád lődik érc- és vegyesbányásza­tunk is. A mádi és a pálházi őrlőmű lehetővé teszi, hogy bentonitból és perlitből export­ra is termeljünk: Országosan és helyileg is legjelentősebb lesz a vegyipar fejlődése. A második ötéves terv végén a nitrogén mű­trágya előállításában megyénk részesedése 80 százalékos lesz. Vegyiparunk a földgázbázisra épül, amely remélhetőleg azt eredményezi, hogy a műtrágya jelenlegi magas előállítási költsége közelebb kerül a vi­lágpiaci árhoz; A kohászati üzemekben a meglévő kapacitás kihasználá­sával 300 ezer tonna hengerelt acéllal termelünk majd többet Bár megyénkben hatalmas építkezések folytak, falazó­anyagból behozatalra szorul­tunk. Ezen segít a zsolcai épületelemgyár és a barcikai könnyűbetongyár; A gépipar megyénkben lassabban fejlő­dik az országos átlagnál, vi­szont több könnyűipari üzem építésére, ezzel együtt a női munkaerők foglalkoztatására is gondoltak. A mezőgazdaság fejlesztését megszabja, hogy elsődleges a termelőszövetkezetek meg­szilárdítása. Megyénkben a hangsúly elsősorban az állat- tenyésztésen van, de nem annyira a mennyiség, hanem a minőség megjavításán, amely lehetővé teszi, hogy emelked­jék a tej-, a hús- és a gyapjú­hozam; A jövőben a termelő- szövetkezetekben is be kell vezetni a távlati tervezést.­A húszéves távlati terv or­szágosan hatszorosára emeli az ipar termelését, a munkáslét­szám pedig az eddiginek 180 százaléka lesz. Megyénk ennek megfelelően arányosan fejlő­dik^ Miskolc 250 ezer, Ózd 58 ezer lakosú várossá fejlődik. Igazi szocialista várossá épül Tisza- palkonya és Kazincbarcika. Tervbevették Mezőkövesd, Szerencs, Szendrő várossá fejlesztését. Az előadáshoz többek között hozzászólt Csépányj Sándor elvtárs, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnök- helyettese. Ismertette a lakos­ság igényének kielégítésére szolgáló kommunális szolgálta­tásokat. A második ötéves tervben 6739 lakás épül me­gyénkben, a vízműhálózat fej­lesztésére 1965-ig 718 millió forintot fordítunk. A megye 363 községéből már csak 73 villamosítása van hátra, de ez év végére csak 13 községünk marad villany nélkül, 1963-ra pedig befejeződik megyénk villamosítása. Kazincbarcikán és Edelényben új kórház épül. Eddig csak általános iskolai tantermeket építettünk, a má­sodik ötéves tervben közép­iskolai tantermek építésére is sor kerül. Edelényben, Kazinc­barcikán, Sátoraljaújhelyen új gimnázium, Ózdon új techni­kum épül: Papp Károly elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára hoz­zászólásában felhívta a figyel­met arra, hogy megyénk ipa­rosodása csak három járásra korlátozódik. Szólt a közleke­dés meggyorsításának szüksc1 gességéről is: m _ „J-- j - a válasz után Az elaado kifejezte an_ nak szükségességét, hogy' a megye szakemberei ebben a fontos kérdésben később tart­sanak újabb konferenciát és munkájukkal segítsék a terv­hivatalt a távlati fejlesztési terv Borsod megyére eső ré­szének kidolgozásában. Éber József A DIMÁVAG-ban tavaly és az új év első hónapjában, kö­rülbelül öt millió forintot ta­karítottak meg újítások révén. A dolgozók eddigi jól bevált kezdeményező készségére az idén és a későbbiekben raég inkább számítanak. Ezért az újítómozgalom fontosságának népszerűsítésére, a dolgozók ösztönzésére, állandó jellegű újító kiállítást szerveztek. A gyár legfontosabb részén el­helyezett vitrinekben bemutat­ják az újítómozgalom fejlő­dését, eredményeit, a legsike­rültebb újításokat, valamint az újítómozgalomban átlagon fe­lüli eredményt elért dolgozók fényképeit. A kiállítás anya­gát rendszeresen cserélik. Egy kissé több figyelmet.... A kara reggeli órákban a legzsufőltabbaik a villamo­sok, az autóbuszok. A meg­állóknál munlcába siető em­berek, iskolába igyekvő gye­rekek várják a kocsikat. Miskolcon a legtöbben talán a villanyrendőrnél lévő meg- áUóknál gyűlnek össze. Olt figyeltük meg már több al­kalommal is a következő jelenetet: Csörömpölve megáll a vil­lamos, a leszállók siettetik egymást, a felszállók még 'inkább, a kalauzok pedig már csengetnek is, hogy in­duljon a kocsi, mert a me­netirány felé éppen a nőid jelzőlámpa ég! Az úttest két oldalán, a gyalogjárókon azonlmn izga­tott emberek topognak — hol a villamosra, hol a lám­pát kezelő rendőrre pillanta­nak, s mindig álcád közöt­tük, aki nem a legszelídebb hangon megszólal: — Miért nem váltják át a jelzőlámpát gyorsabban, ha látják, hogy a Villamos a megállóban van, mi pedig nem tudunk átmenni hozzá?! A többi ember véleményét azonban gyalcran túlharsog- ja a. tervainduló villamos ro- bogása, s ezután már csak ilyen Iwngolcat hallani: — No, tessék! Most várha­tunk a következő kocsira vagy öt percig!... Ezért fo­gok elkésni... Persze mindenki tudja, hogy nem gyerekjáték a for­galmat irányító rendőr elv­társak munkája. Állandóan ügyelni kell mind a négy irányban közlekedő jármű­vekre. figyelmeztetni a sza­bálytalanul haladólca-t, a pi­ros jelzést nem figyelő járó­kelőket — és bizony, még a megálló villamosokhoz, autó­buszokhoz siető embereket is szemmel tartani!... A leghelyesebb megoldás talán az lenne, amit az egyik, kocsiról lemaradt utas mon­dott: — A villanyrendőrnél ne indítsák el a r villamosolcat addig, amíg egyszer keresz­tező irányban is zöldet nem mutatott a jelzőlámpa! Ez igazán nem, kíván mást, csak egy kissé több figyelmet a vezetőktől és a kalauzoktól. R. A. Perzsaszőnyeg szövés — politechnikai órán A Kossuth Leánygimnázium­ban — egyedül az országban — 5+í oktatás során, perzsa­szőnyeg szövésre tanítják a diákokat. A lányok négy év alatt teljesen elsajátítják a szőnyegszövés mesterségét. Egy-egy szőnyeget 8 tanulóból álló brigád készít. Eddigi jó munkájuk méltó elismerése­ként, egy remekbekészült sző­nyegüket az UNESCO genfi, állandó kiállítási termében he­lyezték el. Az iskola évi ter­melése 50 négyzetméter sző­13 vállalat részvételével komplex-brigád alakult a Borsodi Vegyikombinát földgázbenié üzemének határidő előtti helyezésére A Borsodi Vegyikombinát­ban a bővítés befejeztével át­térnek a földgáz használatára. Erre a célra csaknem 40 millió, forintos beruházással földgáz-' bontó állomást építenek, mely a tervek szerint novemberben kezdi meg az üzemszerű ter­melést. A Borsodi Vegyikombinát a Romániából érkező földgázt Tiszapalkonyáról kapja a Miskolcig kiépített vezetéken. A Siófoki Kőolajipari Vezeték Szerelő Vállalat 22 kilométeres vezetéket épít Miskolctól Ka­zincbarcikáig. A Sajó medrén keresztül .vezető mintegy 200 méteres szakaszt a vállalat még nem készítette el és a vezeték mentén hiányoznak a szerelvények és jelzőberende­zések'is. A földgázbpntó állomás épí­tését tavaly kezdték meg. Az épület már elkészült, valamint lerakták a M—30 tonnás ké­szülék betonalapjait is. Január közepén a Láng Gépgyár már megkezdte az egyes berende­zések szerelését is.­A gázbontó építésében 13 vállalat vesz részt. A Borsodi Vegyikombinát beruházási osz­tályának javaslatára a helyszí­ni szerelésen dolgozó vállala­tok szocialista komplex-brigá­dot alakítottak. A brigád az egyes vállalatok munkájának összehangolásával ütemtervet készített, s ebben vállalta, hogy az eredeti határidőt megrövi­dítve a földgázbontót egy hó­nappal korábban, október ele­jén adja át. Az egy hónappal korábbi üzemeltetés 9 millió forint megtakarítást jelent. A komplex-brigád munkája-, ban részt vesz többek között a Nehézipari Minisztérium ne­hézvegyipari főosztálya, a Láng Gépgyár, az Április 4 Gépgyár, a Vegyiműveket Szerelő Válla­lat, a Wilhelm Pieck Vagon­és Gépgyár, amely a gömbgáz- tartókat készíti és szereli. A szerelés során 8 darab, egyen­ként 30 tonnás, és több mint 10 darab 10 tonnásnál súlyosabb berendezést kell leszállítani és beemelni. A komplex-brigád munkájába bevonták az É. M, Gépkölcsönző Vállalatot, vala­mint az I. számú Autóközleke­dési Vállalatot is. A komplex-brigád felhívás­sal fordult a KOMLEX Kül­kereskedelmi Vállalathoz, va­lamint a Vegyiműveket Terve­ző Vállalathoz is, és felszólí­totta őket a csatlakozásra. A Külkereskedelmi Vállalat az üzem automatizálásához szük­séges műszereket szállítja; míg a Tervező Vállalat a hely­színi művezetéssel, és a szere­lés során adódó tervezési kér­dések soron kívüli megoldásá­val járulhat hozzá a komplex- brigád vállalásának sikeréhez,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents