Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-16 / 12. szám

4

ESZAKMAGYARORSZAG

Kedd, 1962. január 16.

Friss vérkeringés a csoportban

Lelkesen munkálkodnak a kohász színjátszók

az együttes. Gyári munkások, vállalati dolgozók, diákok jelentkeztek tagfelvételkor és — jól megállják a helyüket. Még adódnak ugyan — egy-két fiatalnál — munkaproblémák, de az új, diósgyőri ostyagyár teljes megindulása bizonyára ezen is segít majd.

c ■ lelkiismeazorgalmas, re^gS munka folyik a csoportnál. Jó munkájukat most elsősorban az üzemegységek dolgozói és a tsz-községek dicsérik. A látottak, a tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a közeljövőben Miskolc nagyközönsége is jobban megismerheti munkájukat, és ha a Bartók Béla Művelődési Házban folyó, magasfokú öntevékeny művészeti munkáról beszélünk, a nagy csoportok mellett nem feledkezünk majd meg a színjátszókról sem.

Benedek Miklós

4*

«

Újabb három magyar orvostudományi munka jelent meg orosz nyelven

A legutóbbi években az Akadémiai Kiadó szovjet megren- * delésre tizenkét magyar or- 4. vostudományi munkát jelente- ♦ tett meg orosz nyelven. A na- % pókban három mű orosznyelvű ♦ kiadása hagyta el a sajtót. Kiss .•! Ferenc: Tájanatómiája, Kiszely <• György: Gyakorlati mikrotech- T nika és hisztokémia című í könyve és Radnót Magda: |] Szembetegségek atlasza című 4* munkájának első kötete. T

Qeg,y,zetek

Útközben- A

A Nílustól az Alpokig

A TIT földrajzi szakosztálya és a Magyar Földrajzi Társaság 1962. január 17-én (szeí'da) este 7 órakor „A Nílustól az Alpokig” címmel színes, vetítettképes útibeszámolót rendez az Értelmiségi Klubban. Előadó: dr. Jakucs László kandidátus, az aggteleki cseppkő- barlangok igazgatója.

: Endre Kulturális Szemlére ké- ■ szülnek.

Általában ^“1

elemzés áll munkájuk tengelyében. Ha néhány hónapra visszamenőleg végigböngész- szük a csoport foglalkozási naplóját, csaknem mindenütt megtaláljuk a versmondásra, verselemzésre vonatkozó bejegyzést. De találunk fantázia- fejlesztő gyakorlatokra, rövid jelenetek próbáira, beszédtechnikái gyakorlatokra, kultúrpolitikai előadások hallgatására, kollektív színházlátogatásra — és szereplésekre vonatkozó véleményt is. A szereplésekre jórészt a gyár műszaki klubjában, a különböző gyáregységek rendezvényein került sor. Szilveszterkor több helyen is fellépteit. Rendszeresen szerepeltek termelőszövetkezetekben, illetve termelőszövetkezeti községekben is.

Megállapítható, hogy a csoport helyesen értelmezi feladatát. Nem a magamutogatás, nem a mindenáron és mind gyakrabban való szereplés az elsődleges náluk, hanem az önképzés, ami a jó csoportvezető irányításával, előre felépített program alapján, szisztematikusan folyik.

Természetesen, s^eretn^k,

. ’ ha ismét

olyan műsorral léphetnének a közönség elé, amely újra igazolná régi hírnevüket. Az Anna Frank naplójá-nak 1958 decemberi, nagysikerű bemutatásával a csoport igen magas mércét állított fel önmagának es azóta a közönség is ehhez meri tevékenységüket. Ebben az evben újra egy nagyobb darabot szeretnének bemutatni: Cserhalmi Imrének Virág az asztalon című három- felvonasos mai tárgyú színműid amely mondanivalójánál

fogva is igen időszerű és a csoport adottságainak ’is jól megfelel. Hiszik és hisszük mi

wilnw3' “ 3 bemutatás sikerülni fog. A tanácsi művelőnotfg,yi uu'erVek segítik a csoportot ebben a munkában. A

darab bemutatása előtt, a Sáa- szerJ'rndrelrK“Lturúlis Szemlén

kívül T6k e)o?dni a mseken kívül egy egyfelvonásost, és

vafo hVan Cgy nagyon életrevaló, hasznos tervük. A diósZdZVTTÍ szabadtéri színpad csaknem az egész nyáron kihasználatlanul áll: szeretnének olyan tarka műsort, illetve

ZTl°a°kat-ö?s?eállítani, amely- lyel a nyári időszakban rendszeresen szórakoztathatnák itt a gyári dolgozókat.

A csoportban alig-alig találunk ismerős arcot. Csoportosan jöttek az újak, a fiatalok, szinte kicserélődött, megújult

A hét könyvujdonsdgai

kutya nem eszi meg a telet! A meteorológusok hideg idővel fenyegetőznek. Az előbb mondta be a rádió: hideg, szeles idő, helyenként havazás várható. Igaz: tegnap is havat jósollak, de mire a földre ért, elolvadt. Eső lett belőle. Bár ..; széles a világ, a meteorológusok pedig nem határozták meg pontosan, hogy hol esik majd a hó? Lehet, hogy most is esik valahol, a hegyekben. S várjunk ..., én azt mondom: várjunk..., majd a február megválasztja, hogy igen . .. no, igen, hogy a kutya mégsem ette meg a telet. Lehet még olyan tél, de olyan tél, hogy szükség lesz a hófogó sövényekre!

Nem fenyegetőzésnek, inkább magyarázatnak szánják. Bizonyítani akarják, hogy nem dolgoznak hiába; Fel kell állítani azokat a hófogó sövényeket idejében, kijavítgatni, ahol ledöntötte a szél, vagy kitörték a vadak.

— Vad is jár errefelé?

— Jár. Rókák, nyulak. Néha idetéved egy őz, s mesélik — ámbár lehet, hogy nem igaz — egyszer már láttak itt szarvast is. Vadászok riasztották ki a Bükkből. Szép, tízes bika volt, nemes vad. Ügy futott, x hogy szinte úszott a havas mező felett a levegőben. Mert akkor még hó volt... szóval, úgy futott, mintha csak álombéli képzelet volna. Nem is csoda, hogy ilyen szép szarvast nem tudtak puskavégre kapni. A sövény felett átugrott, mintha ott sem lett volna. Mi az egy ilyen csodaszarvasnak; a sövényt kétlábú „vad” törte ki.

— Ügy értik ugye, hogy ember?

— Persze. Olyan erős széljárás nem volt mostanában, amely megbírt volna vele. Hiszen a sövény karvastag- ságnyi karóval van a földhöz szögezve. A sövényt kidön- tötték, a karót elvitték. No hisz: került volna csak az illető a mi utunkba!,;]

A Szépirodalmi Könyvkiadó népszerű Olcsó Könyvtár sorozatában jelent meg két kötetben Maupassant A szépfiú című világhírű regénye. Kiadásra került Pándi( Pál tanulmánykötete Petőfi-ről. Balázs Anna Párizsban hagyták el című űj regényével jelentkezett. Nádass József írása, a Karmos évek című, a második világháború esztendőiről szól.

A Európa Kiadónál Elvarázsolt madarak címmel örmény népmesegyűjtemény jelent meg. A kiadó közreadta Li Taj-po Versei-1. Idegen mezőkön címmel jelent meg Hegedűs Géza műfordítás-kötete. Rabindranath Tagore hindu költő és író elbeszélései A boldogság ígérete címmel kerültek a magyar olvasóközönség elé. William Faulkner kitűnő amerikai író Megszületik augusztusban című regényében egy egyszerű parasztlány életének eseményeit mondja el.

A Gondolat Kiadó Studium-Könyvek sorozatában megjelent Wolfhard Weidel könyve A virus-ről. Az Európai Antológia sorozatban megjelent Pálvölgyi Endre Németalföldi tengerjárók című gyűjteményes írása. — Ismerjük meg a versformákat címmel jelent meg Gáldi László munkája, amely az első modem általános és rendszeres verstan, s forrásanyagát részben már az élő költészetből meríti.

A Képzőművészeti Alap Kiadó Művészettörténet sorozatában jelent meg Angyal Endre tanulmánya Kelet-Európa művészete a XVIII—XIX. században címmel. A klasszikus görög művészet legszebb alkotásait mutatja be Castiglione László

most megjelent tanulmányában. A könyvet magyarázó ' ............................................

r

ajzok, térkép- es időrendi tablazat teszik érthetőbbé és használhatóbbá. •

A Táncsics Kiadó Utikalan dók sorozatában került kiadásra Gábori Miklós úti beszámolója Napfényes Mongólia címmel.

A Kossuth Kiadó adta közre William du Bois ismert amerikai tudós, író és politikus A Fekete Láng című regényét, amely az amerikai néger nép történetéről szól. A Kézikönyv a vallásról című könyv részletesen elemzi a vallás eredetét, korai formáit, a vallások alapvető hittételeit, dogmáit, társadalmi jellegét.

Majdnem elfelejtem mondani: a vasúti töltés közelében, két falu között, az árokparton ülünk. Lenge levegőjárás van, szélnek egyáltalán nem nevezhető. Lent. az árok alján rőzsetűz pattog, kiváló szalonnasütő tűz lenne, ha történetesen szalonnánk Is lenne ... Most csak melegedünk, amíg sofőrünk odafent kicseréli a tönkrement kereket. Jobbról is, balról is; előttünk is, mögöttünk is a tágas, sima mező. A hajlatokban olvadó hófoltok íe- hérlenek, de összefüggéstelenül és olyan képet mutat most a határ, mint a szakadozott, rongyos paplan.

— Majd esik helyette másik. Most mondta be a

rádió...

— No, de hol van itt

rádió?

— Ihol a’ — mutat tarisznyájára az egyik ember és máris bontja, szedi eló a tranzisztoros táskarádiót. — A múlt héten vettem, kéz alól, ezerkétszáz forintért;

Sajnos, gyenge már a telep benne, hát csak a híreket hallgatjuk meg. Tegnap még egész nap szólt. Nadrágszíjamra kötve lógott a nyakamban. Amikor cigányzenét közvetített, felcsavartuk, hadd hallgassák a közelben lapuló nyulak is .;: Tanyázik itt egy nagy sas. Azon a száraz akácfán szokott üldögélni. De, amikor a híreket hallgatta, hirtelen elrepült:

— Vajon mitől ijedt meg?

— Fene tudja! Tőlünk ugyan nem. Talán a meteorológiai hírektől. Megint esőt jósoltak. Elrepült máshová, hiszen már teljesen átázott a gúnyája ; s 4

*

M egtörtént a kerékcsere]

■ ■ Indulunk, búcsúzom; Amikor a félkör szélén ülő emberrel is kezetfogok, azt mondja ravaszkodva:

— De a nyulak itt maradtak ..; Addig muzsikálunk nekik, amíg valamelyiknek ki nem lekérjük a nyakát.: 4

Ónodvári Miklós

$

f

♦

♦

*

4*

T

t

Százmillió forintot költenek az idén

Ózd fejlesztésére

Ózd fejlesztésére az idén — a tavalyinál lényegesen többet -j- kereken százmillió forintot költenek. Az összeg nagyobb részét, körülbelül het- venmillió forintot, ezúttal is a lakáshelyzet javítására fordítanak. Ebben az évben 288 új la(Rettentő

Irta: Horváth József

HZod

riguez

D

leseit tovább. Imre bácsi most megfogta a két karját, mélyen a szemébe nézett, és még megtoldotta a leckét:

— Nem az ám a dicsőség: kockáztatni, hanem a dicsőség — a győzelem. Nézze, elvtárs, tizennégy embert kell idehoznunk. Tegyük fel, hogy tizenháromig semmi baj sincs. De ha a tizennegyedik esetben elhibázunk valamit, akkor mindnyájan rajtavesztünk. Majd lesz alkalma megfigyelni ezeket az elvtár6akat. Egyik éltesebb ember, a másik még fiatal. De mindannyian nagyon, nagyon derék emberek. Sok-sok év óta habozás nélkül kockáztatják az életüket. Más szóval: nem féltik a bőrüket. De akármelyikük az ellenség kezébe kerülne, hát ez nagyon megörvendeztetné hóhérainkat.

Géza félre fordította a fejét, és szárazon válaszolt:

— Jó, engedelmes leszek, mondja meg, mit tegyek. •

— ügy gondoltam, hogy ma hét embert hoznánk be. Az ilyen csoportosításnak van egy fő szabálya, elvtárs: mindenkinek különböző időpontokban, és más-más irányból kell a gyülekezőhelyre érkeznie.

— Milyen papírjaik vannak? — kérdezte Géza.

— Hát, egyiknek .elfogadható, a másiknak hiányosabb. Igen, akartam Is kérdezni, nem lehetne ellátni őket valami irattal?

— De igen. Meg fog történni.

Imre bácsi efelől nem faggatta Gézát. Ezt nyugodtan rábízhatja, úgy vélte. "

A

. . Kohászati Művek

Lenin Bartók Béla Művelődési Házának szakkörei csoportjai rangos nevet vívtak ki maguknak tevékenységükkel. Mégis, az az érzésünk, hogy a nagyobb csoportok — vegyeskar, tánckar, .szimfonikus zenekar — mellett viszonylag kevés jut az érdeklődés fényéből a színjátszócsoportra. Pedig van színjátszó- csoport, jó erők is vannak benne. Tevékenysége monumentalitásban nem versenyezhet az előbb említett, más csoportokéval, ellenben legalább olyan hasznos, értékes,

Ökc»t. kerestük fel a minap, az esti órákban, amikor a művelődési ház egyik termében szokásos foglalkozásukat tartották, Régen nem láttuk őket Szerepelni, régen is foglalkoztunk velük az újság hasábjain. Mintegy két esztendeje írtunk arról, hogy a csoport minden bizonnyal kilábal a korábbi évek hullámvölgyéből. Ez a folyamat nem volt gyors. A többszöri vezetőváltozás, a csoport személyi összetételében bekövetkezett sorozatos változás lassította ezt a folyamatot, míg végül, 1961 szeptemberében, a művészeti élet indulásakor új, megfelelő, állandónak Ígérkező szakvezetőt kapott a csoport Lóránd Hanna színművész személyében, a tagtoborzással pedig felfrissítette sorait. Friss, egészségesebb vérkeringés indult a csoport életében, mely a látszólagos visszaesés mellett is élénk, pezsgő volt az elmúlt időszakban. Nem nagy, látványős produkciókon adtak számot felkészültségükről, nem hirdették őket plakátok a miskolci utcán, de nagyon gyakran ott találtuk őket a kúltúrmunka sűrűjében, az üzemen belüli rendezvényeken és nem utolsósorban a Lenin-Kohászati Művek által patronált termelőszövetkezeti községek művelődési otthonainak színpadán.

Látogatásunkkor a versmondók voltak soron, József Attila és Marsak versei hangzottak el a szobában. Lóránd Hanna — meg néhányan a többiek közül — részletesen elemezték az előadó hibáit, erényeit. A ver/jmondásnál alapvető fontosságúnak tartják — mint az a foglalkozáson is kitűnt —, hogy a versmondó ne csak jólrosszul elszavalja a verssorokat, hanem elsősorban a vers tulajdonképpeni mondanivalójának megértésére törekedjék, érezze meg a versben azokat a részeket, amelyek a legfontosabbak, amelyekre a további gondolatok épülnek és előadásmódját erre építse fel. Ezekkel a versekkel a Ságvári

kást építenek Ózd új, modern városrészében, a bolyoki Béke- telepen, s további munkákhoz is hozzáfognak. Huszonnégymillió forint költséggel — a város különböző részein, több kilométer hosszúságban — megépítik a víz- és szennycsatorna hálózatot. Ezenkívül, ugyancsak a bolyoki Béke-telepen új vendéglőt, eszprész- szót, gyógyszertárat, postahivatalt és ötven személyes óvodát nyitnak.------0O0-----Z

amatosabb, csillogóbb lesz a tokaji aszú

Tokaj-Hegyalján befejeződött az új borok első fejtése. A szűrés alapján megállapították, hogy a Szőlészeti Kutató Intézet tarcali gazdaságában tavaly az utóbbi tíz év legjobb minőségű bóra termett. A borok legnagyobb része száraz szamorodni jellegű, s ez felveszi a versenyt az utóbbi évtizedek legjobbnak ítélt 1953-as évjáratával is. A jó minőség és a Szőlészeti Kutató Intézet űj eljárásának eredményeképpen egyes boroknál olyan mértékben sikerült meggyorsítani az érlelési folyamatot, hogy már a másodszori fejtésre is sor kerolt.

Befejeződött az űj aszú borok fejtése is. A kutató intézet: tarcali gazdaságában csaknem száz hektoliter három- és öt- puttonyos aszút készítettek az idén. A korábbi évektől eltérően most nem musttal, hanem óborokkal öntötték fel az uszutésztát, s így különleges minőségű aszubort nyertek. A a új eljárások alkalmazásával a szokásosnál egy évvel hamarabb érik máj 3 be ez a küJCöl- dön is nagy keresletnek örtMn- dő borfajta, és ízben, zamatban jobb, színben csillogóbb,: ittetszőbb lesz, mint a korábbi aszú borok voltak.

«

t

— Akkor hát most elmen-]

dom, kiért kell elmenni, hol lehet rájuk találni, és milyen: jeladásra lehet közel férkőzni] hozzájuk. Figyel? <

— Természetesen. ]

— Kezdjük Bélával. A Vár-,

konyi utca tizenhétben találja.] Ez egy földszintes, külvárosi, bérkaszámya. Valami húszon-] két lakás van az udvaron két-, oldalt. Hátul, a kapuval szem-, közt van egy fészer, azt mű-] helynek rendezték be. Ha oda. benyit, csak ennyit mondjon:] Bélát keresem. Itt könnyű lesz, a konspiráció, mert azonnal* felismeri a fiút. Hatalmas, tag-] baszakadt, mackó termetű gye-* rek, a fején ellenzős micisap-] kát visel, de úgy, hogy az el-1 lenző hátrafelé van ' fordítva.1 Hívja ki, mondja, hogy Imrei bácsi üzent. 1

— Értem. Mégis fel kell ír-] nőm a nevet és a lakcímet. *

— Miért? <

— Az alkalmaztatási igazol-s

ványok miatt. Ha ezeket ki-] állítom, mindjárt megsemmi-« sítem a jegyzéket. ]

— Igaza van, jó. Most jön a]

második. <

Imre bácsi mind a hét em-j bér dolgában pontosan éliga-t zította Gézát. Amikor Géza] végül elismételte a hallottakat,i méghozzá egyetlen hiba né!-] kül, Imre bácsi igen elégedett« volt. <

— Remek a memóriája. Lát-« ja, ez nagyon fontos az illegá-j lis mozgalomban. Akkor hát] indul?

— Igen. A beérkezés meg-1

szervezését hajlandó rám bíz-3 ni? ]

(Folytatjuk.)

ságosan nagy feneket kerítünk neki! Hát ha ez olyan nehéz és bonyolult dolog, mi lesz holnap, amikor válóban minden ügyességünkre, talpraesettségünkre szükség lesz?

— Miért, van valami programja holnapra? — tette fel az együgyűnek látszó kérdést Imre bácsi. Megjegyzése nem is tévesztett célt. Géza ismét indulatosan válaszolt:

— Hát bizony akad. Én ugyanis nem óhajtom puszta „körültekintéssel” és folytonos konspirációval tölteni a drága időt. Én harcolni akarok, kedves Imre bácsi! Igenis, verekedni! Verekedni foggal, körömmel, ököllel, fegyverrel, fur- fanggal, ahogy lehet! Azt hiszem, most ennek van szezonja.

— Na, ez nem rossz program, elvtárs — mosolygott szelíden, jóindulatúan Imre bácsi, és mitsem törődött Géza heveskedésével. — De egy valamit azért higgyen el nekem, aki öregebb vagyok és talán tapasztaltabb is. Amikor a katona az ellenséggel harcol, nem szokott sem kedvtelésből, sem hebehurgyaságból a lö- vészárok peremén rohangász- ni, hanem lehetőleg jól elrejtőzik, fedezi magát, aztán megcélozza az ellenséget, és nemcsak lő, de talál is.

Géza nyelt egyet és nem fedél tetőse, hogy eloszlassa Gézában a netalán máris gyülem- lő feszültséget.

— Tizennégy elvtársról van szó fűzte hozzá Imre bácsi.

— Tizennégy emberről, akiknek életéért és biztonságáért felelősséggel tartozunk a pártnak.

— De hiszen éppen ezért sürgetem az idejövetelüket! — érvelt Géza. — Feltételezem, hogy egyikük sincs valami nagy biztonságban.

— Ez igaz. És még ma hozzálátunk, az bizonyos.

Gézát bosszantotta Imre bácsi makacssága, ö roppant egyszerűnek látta ezt az egész műveletet, minek ezzel any- nyit teketóriázni? Még egyszer nekidurálta magát:

— Imre bácsi, legjobb lesz, ha ezt én vállalom magamra. Én könnyen mozgok, és alkalmasint ... talán ki is tudom vágni magamat, ha valámi csapda fenyeget.

Imre bácsi érezte, hogy Géza bravúros tempóira céloz, s úgy gondolkozott: ez hát ennek a jó fiúnak a gyenge pontja.

— Nehezebb feladat ez, mint gondolja — magyarázta

aztán.

— Hát persze — fortyant fel Géza —, de miért? Mert fcúlXXXIV.

— Nos?

— Semmi baj. Az öreg gyógykezelteti magát. Én pedig megüzentem neki, hója? legyen nyugodt, itt minden rendben van.

— Okosan tette. De biztos, hogy azok ott nem gyanakszanak?

— Semmi szín alatt sem, miért is gyanakodnának? — gondolkozott el Géza. — A követ tökéletesen megbízik bennem.

Géza hirtelen felélénkült és kirukkolt tervével:

— Ma összegyűjtjük mindazokat, akiket Imre bácsi kijelöl — jelentette ki. — Tulajdonképpen hány emberre gondolt?

— Tizennégy elvtársról van szó — válaszolta Imre bácsi.

— Csak? Én sokkal többet képzeltem.

— Egyelőre maradjunk eny- nyiben.

' — Helyes. Akkor hát kérem

a tizennégy nevet, címet, és reggeli után azonnal indulok.

Imre bácsi egy laposat pis- lantott Gézára:

— Talán mégsem olyan hevesen, elvtái s.

Géza meglepődött. Anna szelíden ránézett, s ennek a tekintetnek éppen az volt a ren-