Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-12 / 9. szám
4 ÜSZAKlVfAGYAKORSZAG Péntek, 1962. január 12, A pedagógusok feladatai, problémái a felnőttoktatásban A FELNŐTTOKTATÁS jelentőségét és szükségességét mind szélesebb körök ismerik el. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk mind jobban képzett embereket kíván, a technikai fejlődés és a mezőgazda- sági munkában bekövetkezett forradalmi jelentőségű változások, megkövetelik a nagyobb alapképzettséget. Ma már nem kiváltságos osztályok monopóliuma a tanulás, de az idősebb generációban nagyon sokan vannak, akik a múlt rendszer bűnei miatt, nem szerezhették meg a szükséges alapműveltséget, és sajnálatosan sok olyan 30 éven aluli fiatal van, aki nem végezte el kellő időben az általános iskola nyolc osztályát. A Borsod megyei Tanács már több esetben foglalkozott a megyében folyó felnőttoktatással. Foglalkozott ezzel a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is. Legutóbb pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága vizsgálta meg a megyénkben folyó felnőttoktatás helyzetét. Borsod megyében 44.15 tanuló fejezi be általános iskolai tanulmányait felnőtt-tagozaton, a középiskolákba pedig 2093 felnőtt tanuló jár ebben a tanévben. A végrehajtó bizottság érdemben egyetértett azokkal a megállapításokkal, amelyeket a megyei felnőttoktatással foglalkozó megyei pedagógus-ankét tett. Ezeket a megállapításokat lapunkban annak idején kommentáltuk. Megállapította a végrehajtó bizottság azt is, hogy a felnőttoktatás legszerencsésebb formája, a munkabeosztás okozta lemorzsolódások elkerülésének legbiztosabb módja az üzemi iskola. Példaként a MÁV és a Szerencsi Csokoládégyár említ- hető. Külön foglalkozott a végrehajtó bizottság a pedagógusoknak a felnőttoktatásban kifejtett munkájával. A pedagógusok számára a felnőttoktatás bevezetése egy másik műszakot jelent olyan időszakban, amikor a pedagógusok és többnyire maguk a hallgatók is fáradtak. Ennek ellenére, Borsod megye nevelői szívesen veszik ki részüket a felnőtt társadalom tudatformálásának e fontos munkájából. Általában kellő felelősségérzettel és lelkiismeretességgel foglalkoznak a hallgatókkal. Balatoni camping — családos közalkalmazottaknak A közalkalmazottak szak- szervezete évről évre jelentős anyagi áldozatokat hoz, hogy a közhivatali dolgozók közül minél többen üdülhessenek. Az idei évre elfogadott üdülési programban elsősorban a családos közalkalmazottakra gondoltak: Balatonlellén campin- get létesítettek, ahol a nyári szünidőben 100—150 családot helyezhetnek el. A tábor árnyas fák alatt, vízvezetékkel is felszerelt, húsz vikendház- ból áll majd, amelyekben két- három gyermekes családok is kényelmesen elférnek. Ezenkívül a szakszervezet továbbra is üzemelteti balatonlellei családos üdülőjét. Bővítik a külföldi üdültetés kereteit is. A Jogász Szövetséggel közösen például lehetővé teszik 100— 150 jogász NDK-beli, csehszlovákiai és lengyelországi üdülését. Újabb törpevízmüveket építenek megyénkben Borsod megyében a lakosság egészséges ivóvízellátására eddig már több mint 20 törpe- vízmüvet létesítettek. Az elsők között építették meg az öt bányászközséget ellátó parasz- nyai gravitációs vízmüvet, amely több mint 1500 család részére szolgáltat naponta egészséges ivóvizet. Tavaly állami erőből, valamint a lakosság hozzájárulásával 4 új tör- pevizmű készült el, így többek között a Bükk hegység kellős közepén lévő Répáshután, valamint a hollóstetői üdülők ellátására. Az idén Pálházán, valamint Pányok községben építenek új vízmüvet. Az. építkezést községfej lesztesi alapból és társadalmi munkával is segítik. A már működő perei vízmű bővítését szombaton kezdték meg. Az idén az egész község területére kiépítik a csőhálózatot, és külön gravitációs vezetéket építenek a tsz majorságához is. Ugyancsak hozzákezdtek a bánrévei vízmű csőhálózatának bővítéséhez is. Az új csőhálózattal a csaknem 100 lakásból álló új lakónegyedet kapcsolják be a vízszolgáltatásba. A munkákkal január végére készülnek el, s ahhoz a lakosság társadalmi munkával nyújt segítséget. Az idén korszerűsítik a kisgyőri, valamint a tokaji és a harsány! vízműveket is. MINDENNEK ellenére, a megye felnőttoktatási képe nem egyenletes. Helyenként nagyfokú liberalizmussal is találkozunk, ahol elsősorban nem az ismeretek elsajátításán, hanem a bizonyítvány megszerzésén van a hangsúly. Országos probléma és megyénk felnőttoktatásának minőségére is rányomja bélyegét az a körülmény, hogy mindezideig nincs kidolgozva a felnőttoktatás módszertana. A másik alapvető probléma, hogy egy-egy osztálycsoporton belül nagy a kor különb ség, ami a tananyag megértésénél, a nevelési tényezők kiaknázásánál olyan nagy differenciáltságot igényel, amelyre ma még nem mindegyik pedagógus képes. Nem kielégítő a tankönyv ellátottság sem, sőt nyugtalanító, hogy a felnőttek a gyermekek részére írott tankönyvekből tanulnak. A pedagógusok érzik ezeket a fonákságukat. A felnőttoktatásról szólva, ezeket gátló tényezőként emlegetik, melyeit munkájuknak kerékkötői. Mégis o pedagógusok döntő töbosége lelkes propagandistája a felnőttoktatásnak. Községében megszervezi az oktatást, mozgósítja a falu dolgozóit. Fáradságos napi munkája, sokrétű egyéb elfoglaltsága mellett szívesen vesz részt a gyakorlati oktatásban is. Ezek a pedagógusok tisztában vannak a felnőttoktatás jelentőségével, és azzal, hogy amit ők tesznek, az nem pusztán külön díjazásért végzett tanítói munka, hanem a kommunista társadalom megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges emberformáló feladat. A FELNŐTTOKTATÁS feltétlenül segítésre vár. Elsősorban égetően szükséges a felnőttoktatás módszereinek kidolgozása, továbbá a felnőtt- oktatáson belül, az idősebb generáció és az ifjabb nemzedék oktatási-nevelési módszerének különválasztása. Legyen gazdája a felnőttoktatásnak. Nemcsak a művelődésügyi osztályoknak, hanem a járási és községi szintű állami és társadalmi szerveknek is feladata a felnőttoktatás szervezése, irányítása. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani elsősorban a mezőgazdasági területek paraszti dolgozóinak oktatására, akiknek a jövő mezőgazdaságában feltétlenül szélesebb látókörre, nagyobb műveltségre lesz szükségük, és mind több és szélesebbkörű társadalmi segítséget kell nyújtani a felnőttoktatást eddig szinte magára hagyatva végző falusi pedagógusnak. Benedek Miklós Miskolc új szabadtéri színpadának terve A Miskolci Tervező Vállalat megbízást kapott a városi tanács művelődésügyi osztályától: készítsenek tanulmányt a népkerti szabadtéri színpad helyén kialakítandó új, korszerű szabadtéri színpad létesítésére. Ez azért vált szükségessé, mivel az épülő SZMT-székház és a létesítendő sportcsarnok elhelyezése mellett a város egyik szabadtéri színpadát itt helyes kialakítani. Az elképzelések szerint az új szabadtéri színpadhoz tnegfclelft forgalmi utat és parkolóhelyet biztosítanának. A nézőtér kialakításánál a jó látási viszony megteremtésére fordítanak nagy gondot a tervezők. A nézőtér nyugati oldalán egy vasbetonlemezmű a hirtelen nyári záporok esetén nyújt védelmet a közönségnek. A tanulmány építésztervezője Horváth István építészmérnök, szcenikai tervezője Tolnay Pál gépészmérnök. Jelentkezés a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia nappali tagozatára jelentkezhetnek most érettségiző középiskolai tanulók, vagy régebben érettségizettek, továbbá a középiskolák esti vagy levelező tagozatán érettségizettek. A korhatár 17—30. év. Felvételi kérelmét a jelentkezőnek annál a középiskola igazgatójánál kell benyújtania, ahol érettségizett. A három éve, vagy annál régebben végzettek az akadémia igazgatóságánál jelentkezhetnek. (Debrecen, Böszörményi út 104.) A felvételnél előnyben részesülnek azok, akik a középiskola elvégzése után egy, vagy több évig fizikai munkát véKönyvsorozat jelenik meg az ősi mesterségekről, a mai magyar nép! iparmövssze'ről A Népi Iparművészeti Tanács és a Képzőművészeti Alap kiadóvállalata a máig is fennmaradt legősibb mesterségek, a népi iparművészet új alkotásait könyvsorozatban ismerteti. A 12 könyvből álló sorozat feltárja a fafaragás, a fazekasság, a népi bútor, szötteskészítés, a tojásfestés és pingálás, valamint a hímzés művészetének csinját-binját. A sorozat első kötete, amely a faragásról szól, már megjelent a könyv- és népművészeti boltokban. ' geztek, valamint azok is, akik középiskolai tanulmányaikat kitűnő, jeles, vagy jó eredménnyel zárták. Jelentkezési ívet, felvételi vizsga tematikát bárkinek küld és felvilágosítást is ad az akadémia igazgatósága. A kitöltött jelentkezési ívhez mellékelni kell: kézzel írt életrajzot, 30 napnál nem régebbi orvosi és hatósági bizonyítványt, valamint középiskolai érettségi bizonyítványt. Az akadémia egyetemi rangú intézmény, a végzettek mezőgazdasági mérnöki oklevelet kapnak, ugyanúgy, mint a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzettek. Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Igazgatósága 472 előadás egy év alatt A SZÍNHÁZI évad még csak a derekánál tart, éppen ezért korai lenne művészeti munkáját értékelni, de egy gazdasági év, mint minden állami gazdálkodásban résztvevő szervnél, a színháznál is véget ért. Az éwégi felmérés adatai nem érdektelenek abból a szempontból sem, hogy megnézzük; hány alkalommal, mivel lépett a színház a közönség elé, hányán tekintették meg a színház előadásait, hány embernek vált barátjává a színház. Papp Miklós, a színház üzemigazgatója tájékoztatott (Rettentő Irta: Horváth József &od riguez j XXXI. Géza jóízűen nevetett. — Azért, Jani bácsi, csínján kell ám bánni mindenfajta élelemmel! Azt hiszem, nemsokára annyi kosztosá lesz itt, hőgy nem győzi majd számon- tartani őket, nemhogy főzőcs- kézni rájuk! — Ne féljen, Rodriguez úr — kedélyeskedett az öreg —, van ebben a házban egy regimentnek való élelem! — Hogyhogy? — Hát, a kegyelmes asszony örökké félősködött, hogy a hadi helyzet miatt rnegcsappant- ják majd a diplomataeUátást is, ezért aztán mindenről bőven gondoskodott. De meg nekem is van ám magamhoz való eszem. Mielőtt az úrék elutaztak volna, a titkár úrral aláírattam egy beszerzési listát, arra holnap kiváltom az élelmet. Ha ötvenen volnánk, altkor is kitartana az egy hónapig! . Imre bácsi egyre fülelt, de még nem tudta felfogni az összefüggések értelmét. — Azért mégis csak jó lesz beosztással gazdálkodni, Jani bácsi — intette az öreget Géza. — Lehet, hogy többen is leszünk, mint ötvenen, és az is lehet, hogy egy hónapnál jóval tovább feá kell tartanunk. De most már aztán lássunk hozzá, ki-ki mondja el, amit el kell mondania. Ki kezdje? Annácska, maga azt ígérte Imre bácsinak, hogy elmeséli... Imre bácsi félbeszakította: — Az illem úgy kívánja, elvtárs, bogy először a házigazda tegye le a garast. Géza tüstént megérezte, hogy ez a kívánság még mindig a bizalmatlanság bokrán termett. De már valamelyest megbékélt ezzel a gondolattal. Legjobb lesz, ha eloszlatja új barátainak kétségeit. Drámai tömörséggel és szabatossággal beszélté el a maga történetét. Őszinte volt, semmit sem hallgatott el. Miután pedig felvázolta a spanyol ház nyújtotta kitűnő lehetőségeket, így fejezte be: — Először is tehát: maguk, Imre bácsi, Annácska, érezzék magukat teljes biztonságban. Holnap munkához látunk: én egyébként behozom ide mindazokat a barátaikat, akiknek hasonló biztonságot kell nyújtanunk. Itt aztán szépen átvészelik ezeket a vérgőzös hónapokat. Én pedig ... Nos, én nyomban ezután elkezdek törleszteni... — Ez mit jelent? — kérdezte Imre bácsi. — Majd kitudódik — mondta titokzatosan Géza. — Mégis? Géza tekintete elkomorult. Szilaj indulatok lobbantak benne. Öklét összeszorította az asztal lapján. Úgy hullott ki belőle minden szó, mint az eleven parázs: — öldöklő angyal leszek. Reszketni fognak tőlem! Halálért halál, pusztulásért pusztulás! Minket arra a törvényre oktattak, hogy „aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel...” De mit hozott ez a törvény? A gyilkosok dáridóját.■ pusztulást és g> alázatot. Nem, én mennykővel dobom vissza azt. áld követ hajít felém! Imre bácsi nyílt I okin tétét Gézára emelte: — Egyszóval — hős akar lenni? Bravúrokat akar elkövetni? Géza úgy érezte, mintha fej- bekólintották volna. Torkán akadt a szó. Lopva Annára lesett, de Anna mozdulatlan arccal hallgatott. Indulat és gúny vibrált a szavaiban, amikor visszaadta a kérdést: — Nos, maguk szerint mit kellene most tenni? Imre bácsi nyugodtan, nem is kioktató hangon, mégis értelembe világító megfontoltsággal beszélt: — Kedves barátom, ahol tízezren öldökölnek, vagy ha úgy jobban tetször: ahol tízezren hajigálják a követ az ártatlanokra, ott egy szál ember bosz- szúálló haragja olyan kevés, hogy észre sem vevődik. — Nem így van ez! — he- veskedett Géza. — Igenis, bátor példa kell, amely felébreszti az alvó indulatokat! Hát nem világos, máért garázdálkodhatnak ezek egy egész nép felett? A tömeg gyávasága, tehetetlensége, megalkuvása, ez bátorítja fel ezt a karszalagos csőcseléket! — Na és, gondolja, hogy ha maga egyedül meglcckéztet egypár nyilas banditát, akkor azt; majd megírják az újságok? Bemondja a rádió? Hogyan fog ez a magányos példa milliókat felbátorítani? — Eih, egy példát majd követnek tízen, tízet százan, százat ezren .. . — Mondok én valamit — szólalt meg ismét Imre bácsi. — Mielőtt tovább folytatnánk a szóváltást, elmondom, amit magamról tartozom elmondani. Egvúttal Annáról is, hiszen a mi dolgaink nagyon szorosan összefonódnak. Most, hogy végighallgattam magát, barátom, elhatároztam, hogy a teljes bizalom alapján mindent felfedek. Anna is, én is a kommunista párt tagjai vagyunk. — Tudom — szúrta közbe Géza. — Honnan tudja? — kapta fel a fejét az öreg. — Anna mondta volna? — Nem, de hiszen Imre bácsi már kétszer is Így szólított engem: elvtárs ... Imre bácsi elmosolyodott. Ügy, hát ez egyenesen impoaz elmúlt év ilyen vonatkozású eredményeiről. Az 1961-es év sok színházi sikerrel büszkélkedhet! k. A Pillantás a hídról, az Egy szerelem története, a Romeo és Julia. A windsori víg asszonyok nyújtotta élmény, a Sy- bill, a Szeress belém, a Luxemburg grófja kedves dallamai, a Hajnali tűz bemutatásának országos sikere és az elmúlt év végén bemutatott és máris országos jelentőségűnek tekinthető Arturo Ui-előadás az elmúlt év színházi sikereinek mindmegannyi jelentős állomása. Ebben a felsorolásban koránt sincs benne minden bemutatott darab és nincsenek benne a korábbi évekről áthozott, illetve repertoáron tartott darabok. Miskolcon, a Nemzeti Színházban és a Kamaraszínházban 472 előadásra, vidéken pedig 130 vendégelőadasra került sor. Ez összesen 602 előadás, ami agt jelenti, hogy a nyári szünet kivételével az év minden napjára két színházi előadás jutott. Érdekesen alakult a színház látogatottsága is. Az őszi évad kezdetén nyolcezren váltottak bérletet. Ez több, mint 30 százalékos emelkedést jelent az ^előző évadhoz képest. Jellemező a közönség érdeklődéséi-e, ’hogy a miskolci előadásokat tl9C>l-ben 217 ezer néző txkiültette meg, míg a vidéki előadó- ysokon 41 ezer néző vett részt. JA 130 vidéki előadást, 37 különböző helyen tartották meg. ►A társulat és a díszletek ezalatt mintegy 14 ezer kilome- ►tert utaztak. J Érdekes még néhány statisztikái adatot megemlíteni. Csu- Jpán a Nemzeti Színházban 200 ,ezer kilowattórának megfeleltí •mennyiségű villamosenergiát [vettek igénybe. Ennek több ► mint a fele az előadások energiaszükséglete. Az asztalos-, ►illetve a festőműhelyben 35 ’ezer négyzetméter díszletfeln- [let készült, elhasználtak több ‘mint 20 köbméter fenyödesz- [kát, a kosztümökhöz több száz • méter férfi, és női ruhaszövetet. Elfogyott 3 ezer darab vil► lanyégő. Ha az összes műsor- Jplakátokat egymás mellé raknánk, 15 ezer négyzetméternyi ►területet fedhetnénk be vele. | AZ ÉRDEKES statisztika! ■adatokból egy különösen megragadó: a miskolci 472 előadás ► 217 ezer és a 130 vidéki elődadás 41 ezer nézője. Ezek az adatok arról győznek meg, hogy a színház mindifikább [kedvelt szórakozási és művelődési formává válik, a bér- [lettulajdonosok 0 ezres száma ■bizonyság arra, hogy mind [többen kívánnak állandó kapcsolatot teremteni a színházul és a színház látogatása, a -színművészet szeretete mind több embernek válik életelemévé. Ez pedig kultúriorradal- munk győzelmes előrejutásának egyik igen fontos jelzője ► Om») nál ennek az indulatos, szilaj, de nagyon rendes és becsületes fiatalembernek ... Igen — gondolta—, elv társ leszel te is, ba- rátocskám, persze, hogy az .. Csak egy kicsit meder be kell terelni azokat a túlságosan eredeti elképzeléseket - - ■ — Értem, értem, elvtárs... — mondta meleg hangon —, na jó. Hát valóban, kommunisták vagyunk. Jómagam egy bizonyos tisztséget is viselek. Ez nem rang, barátom, hanem nagy felelősség. Sok elvtárs munkáját, küzdelmét, sorsát kell szemmel tartanom. Annáét is, niásokétrís. Imre bácsi kis szünet után folytatta: — Az előbb megütötte a fülemet valami. A tömeg gyávasága, megalkuvása — ugye, így valahogy mondta, barátom? Nahát, ez igazságtalan és elhamarkodott megállapítás. Vajon azért, mert Szálasi most a „nemzetvezető” páyatollát viseli, komolyan hiszi-e, hogy csakugyan ő a nemzet vezetője? — Erről szó sincs . . — Nincs bizony. Na és ha ez az ország bele volna nyugodva a fasiszták gyalázatos uralmába,’ szükség volna arra a véres terrorra, amelyet a nyilasok gyakorolnak? Hát ki ellen szegezik ezt a terrort a hatalomra jutott gyülevész bandák? Nem a nép ellen, a nemzet ellen, amely gyűlöli őket?! Vagy talán a nemzettől kapták ezek a hatalmat, nem a németektől, meg Horthytól, az ezeréves történelmi osztály fejétől? (Folytatjuk.)
