Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-12 / 9. szám
Péntek, 19G2. január 12. ESZAKMAGVARORSZAG s „Ostornyeles“ világítás lesz Lillafüreden is A városunkban jól bevált ost’ornyél világítást Lillafüreden is bevezetik. A hálózat építői nehéz, sziklás talajon dolgoznak. A munka megkönnyítésére robbantással készítik elő az oszlopok alapzatát. Szabados A korszerű nagyüzemi termelésért A kormány a közelmúltban rendeletet hozott a nemesített növény- és állatfajták, valamint a korszerű nagyüzemi termelés és tenyésztéstechnikai eljárások minősítéséről. A fajtákat és eljárásokat ezentúl a Mezőgazdasági Minősítő Tanács bírálja el és minősíti, az ehhez szükséges kísérletek megszervezésére és a kísérleti eredmények értékelésére pedig a Növényfajta Minősítő Tanács titkársága Országos Mező- gazdasági Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézetté alakult át. A növénynemesítés hazánkban 70, a iajlaminősítes pedig kereken 50 esztendős múlttal rendelkezik. A növényfajtaminősítés mai, már a nagyüzemi szocialista gazdálkodás követelményeinek is megfelelő rendszere tíz évvel ezelőtt alakult ki. Azóta sok eredményt hozott, jelentős része van az értékes új növényfajták — például az intenzív külföldi búzák vagy a hazai nemesítésű hibridkukoricák — gyors elterjedésében. A mezőgazdasági kutató intézetekben az utóbbi években többszáz új agro- és zootech- nikai módszert is kidolgoztak, s most, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után, lehetséges fc, szükséges is ezek intézményes értékelése s a korszerű, jó eljárások gyors, szervezett elterjesztése. Az új minősítő tanács és intézet megalakulása az ehhez szükséges szervezeti előfeltételeket biztositja. Ezentúl szakmai bizottság vizsgálja felül az új módszereket, s ezek vagy azonnal a minősítő tanács élé, vagy ellenőrző kísérletekbe kerülnek. Egy-egy módszerrel annyi gazdaságban kísérleteznek, hogy az matematikailag bizonyítható eredményt adjon. Munkásvédelem, biztonságos munka megyénk bányáiban | Egy régi statisztika ♦ adatai szerint a kapitalista bá- 5 nyászkodás idején, évenként ♦ minden harmadik bányász ki- f sebb-nagyobb sérülést szenve♦ dett és sokuk esett áldozatául jennek a veszélyes munkának, f Ez nyomta rá bélyegét az ak♦ kori bányászkodásra, ez alakította ki a közvéleményt: a bányászok a társadalom legsaj- nálatraméltóbb emberei, „isten nyomorultjai”. S a borzasztó valóság fedte ezt a megállapítást. Több mint másfél évtizede már egészen másfajta gondolatot ébreszt a bányászkodás jelképe, az egymáson keresztbe fektetett csákány és fokos. A megváltozott munkakörülmények átalakították a bányászat jellegét. Bányászaink egyre biztonságosabb körülmények között dolgozhatnak, s alkotmányunknak a dolgozó nép védelméről rendelkező törvényét lépten-nyomon érezhetik: nálunk a legfőbb érték a dolgozó ember. A bányászatban ennek az elvnek érvényesülését elsősorban a bányahatóság biztosítja, amelynek tevékenysége igen fontos, jelentős. A Bányaműszaki Felügyelőség feladata elsősorban a biztonságos munka lehetőségeinek feltárása, a munkásvédelemre vonatkozó szabályzatok betartásának ellenőrzése, rendelkezések, szabályok létrehozása az üzemi balesetek megelőzésére. Többek között ennek a bányahatóságnak működéséről is rendelkezik a forradalmi munkásparaszt kormány 1960. évi III-as törvénye és az ezt követő végrehajtási utasítás. Ez a törvény szabályozza a bányászkodás jogait, körülményeit, megszabja a biztonságos bányaművelés lehetőségeit, A második ötéves tervünkben megjelölt bányászati feladatokat a III-as törvény szellemében kell megvalósítani. Fényes utcák Aki olvasta dr. Tóth István elvtársnak, a Borsod megyei Tanács elnökének lapunk újévi számában megjelent nyilatkozatát, bizonyára emlékezik még erre a mondatra: „1961-ben a terv szerint 25 község villamosítására került volna sor, de összesen 36 községben gyulladt ki a fény”. Tizenegy falunak szereztek még nagy örömet. Hogyan vált ez lehetővé? Ügy, hogy találkozott a lakosság összefogása a népgazdasági szinten elért eredményekkel. Ez lerövidítette a villamosításra szánt időt, s az év végére megyénkben már csak 37 villamosítatlan helység maradt. S most, az új esztendő második hetében már újabb községekben mérik az utcákat, számolják, hány köz- világítási lámpa kerül egy- egy faluba, milyen messziről kell odavezetni a régen várt villamosáramot. Nincs izgalmasabb, boldogabb tervezés ezekben a falvakban ennél. Ezt csak ott tudják igazán, ahol még a pislákoló petróleumlámpa fényénél vakoskodnak, akik még a villany sok-sok áldásától meg vannak fosztva. \ Biztatóak az elmúlt év eredményei és lelkesítő, hogy az 1962-re tervezett 24 község villamosítása után már csak 13 település várja, hogy oda is bekössék az áramot — a következő tervévben. De ha községeinkben éppen olyan lelkesedéssel dolgoznak a tervek megvalósításán, mint tavaly, ha összefognak — mint ahogy tavaly —, az idén is „túl lehet teljesíteni” a tervet. Fényesek az utcák. Megyénk majd minden községében ragyognak már estétől reggelig Iljics lámpácskái. Még egy jó hosszú esztendő, s valahány faluban „nyugdíjazzák” a petróleumlámpákat; (o) II szerencsi járás dolgozói a községlejle$2tési tervek megvalósításáért A SZERENCSI JÁRÁS 29 községében évről évre erősödik a tanácsok és a dolgozók közötti kapcsolat. A jó együttműködés bizonyítéka, hogy az elmúlt évben a községfejlesztési tervek megvalósítását a tervezett 278 ezer forint helyett a lakosság több mint félmillió forint értékű társadalmi munkával segítette. A járás falvaiban a lakosság javaslatait és észrevételeit figyelembe véve dolgozták ki az idei községfejlesztési terveket. Mivel a járás területén a faluvillamosítást tavaly befejezték, az idén a községfejleszsen mondja: „dttihagyok csapat-papot, megyek kocsisnak, vagy másnak, ahol részelni is lehet, mert a munkaegységből nem tudok megélni.” Hát persze, hogy nem, ha azokat az értékeket, amelyek a hasznot, a munkaegységre valót hozzáír, elviszik. Így fordulhatott elő, hogy egyesek munkaegységértéke nem 25, hanem 40, sőt 60 forintot is érhet, mert csak azokban a munkákban vettek részt, amelyek után természetbem rész járt. Az állattenyésztők is azzal fenyegetőztek, elhagyják posztjukat, s mennek ők is résziben kapálni, kaszálni, aratni, ha nem kapnak természetbeni juttatást Az irodából felszedelőzköd- ue, elmentünk a raktárba, ahol a leltározó bizottság dolgozott. A kíváncsiság hajtott. Ott dolgozott Tűrés Pista bácsi, az ellenőrző bizottság elnöke. Mit tett, tehetett-e egyáltalán valamit ez a nagyhasznú testület, s mi a véleménye a részesművelésről, amelyben maga is részt vett: — Becsületből vállaltuk el a leltározást is — fogadott. — Naphosszat nyeljük a port es mit kapunk érte? Bényi János, az agronómus felel: — Munkaegységet. — Ha magunk között lennénk, mondanék egy cifrát. Mit ér az a munkaegység? S máris kikötöttünk a részesművelésnél. Egyesek — mondja haraggal Pista bácsi — nem nagyobb erővei álltak a szénakaszáláshoz, mint én, de nagyobb szekérrel vittek. Hogy miért nem álltam eléjük? Miért nem kiáltottam rájuk: nemcsak a magatokét, az enyémet is viszitek? Az ember nem akar haragost, csak azért. Turcsány József az időjárást, a kezdeti nehézségeket okolja az eredménytelenség miatt, a részesmű velésrőd nevetve nyilatkozik: „ugyan! Nyomtató lónak ne kössük be a száját...” Csengő Mátyás kerek-perec kijelenti: brigád- vezető voltam. Jártam az emberek nyakára, gyertek dolgozni. Az egyik a kezét fájlalta, a másik papírt nyomott az orrom alá: most jövök az orvostól. Egyszóval nem akarózott nekik dolgozni, — de most baj, hogy nincs miből osztani. Dudra Jani bácsi kemény szóval fedd! a naplopókat: ki velük, csak az esztékát fizetjük értük, dolgozni meg nincs kedvük. Aki szövetkezeti tag, az ne tekintgessen se jobbra, se balra, csinálja a dolgát becsülettel. A vezetőségnek meg gondoskodnia kell arról, hogy rendszeres előlegfizetéssel becsületet szerezzen a munkaegység- nyitott ajtókat döngetek. A vezetőség tájékoztatása szerint februárban már sor kerül az előlegfizetésre. — A leltározó bizottság tagjai tehát már nemcsak becsületből dolgoznak: januári munkaegységük után előreláthatólag 15 forintot kapnak egységenként. Mezőzomboron egyelőre még könyörögni kell egyes tagoknak, hogy dolgozni menjenek. De hiszen legtöbb közös gazdaságunk átesett ezen a gyermekbetegségen — s ma már a tagok követelik a munkát. Ringer István, a községi tanács elnöke mondotta: — Ha összehasonlítjuk a tavalyi indulás körülményeit mostani állapotainkkal, a különbség: ég és föld. Alig van szántatlan föld határunkban, a tervezett területet bevetettük, csupa Ígéret minden. Ha a termelőszövetkezeti tagok elgondolkoznak gazdag lehetőségeinken, és a közös rendszeresen biztosítani tudja az előleget, ez az esztendő a bőség esztendeje lesz Mezőzomboron. 4 tavaszi muTlkák kezA xavaszl detéig még bőven van idő arra, hogy a vezetőség, személy szerint elbeszélgetve a tagokkal, tiszta vizet öntsön a pohárba, kidolgozza a mezőzombori adottságoknak leginkább megfelelő premizálást, s a tapasztalatok összegezésével új lapot nyisson a termelőszövetkezet életében. Sose feledjék: nemcsak Mezőzomboron építenek újfajta életet — a szocialista mezőgazdaság nem helyi kezdeményezés többé, hanem országos. Vegyék ki részüket úgy ebből a nagy, történelmi munkából, hogy mához egy évre szebbet, jobbat írhassunk róluk — nekik meg legyen mit osztaniuk. Ha dolgoznak — megtalálják számításukat — részesművelés nélkül is v. Gulyás Mihály tési alap nagyobb hányadát az utak és a járdák rendezésére fordítják. A községek csinosítására és fejlesztésére több mint 5 millió forintot irányoztak elő. Ezen belül több mint 400 ezer forint értékben helyi anyagokat is felhasználnak. A munkák során — többek között Alsódobszán, Bodrogkeresz- túron, Monokon, Mezőzombo- ron. Ondón és Csobajon — 220 ezer négyzetméter új utat és több mint 11 ezer négyzet- méter járdát építenek, illetve újítanak fel. Mádon, Szerencsen és más falvakban 2600 négyzetméter területen rendezik a parkokat. A KÖZSÉG FEJLESZTÉSI alap felhasználásával és társadalmi munkával az általános iskolák tantermeinek számát öttel bővítik, orvosi rendelőt és lakást létesítenek Rátkán, művelődési otthont építenek Szegilongon. Tállyán és Szerencsen pedig további utcákba vezetik be a vízhálózatot. Hogy ez mennyire fontos, mutatja az a statisztika, amely megyénk bányászati baleseteiről készült. E szerint, míg a baleseti gyakoriság siáma az elmúlt öt év alatt több mint 20 százalékkal csökkent, a balesetek súlyosságánál mintegy 60 százalékos romlás mutatkozik. Ez igen komoly figyelmeztetés minden bányaüzem részére. A megnövekedett termelési feladatokon kívül tehát fokozottabb gondot kell fordítani a munkásvédelemre, a biztonságos munkára. Mik tehát a legfontosabb feladatok? 1. Minden bányaüzemben felül kell vizsgálni a biztonsági terveket, s a munkásvédelem szempontjából alaposan mérlegelni a technológiai előírásokat, szabályzatokat, utasításokat, s ha szükséges, kiegészíteni azokat, vagy újabbakat létrehozni. 2. A legszigorúbban ellenőrizni kell a szabályzatok betartását, betartatását. 3. A rendelkezésre álló beruházási összegeket a célnak megfelelően, a legésszerűbben kell felhasználni, ugyanakkor nagy gondot fordítva a technikai kivitelezésre. A három feladat szorosan összefügg. A biztonsági tervek fő gerincét a folyamatosan végzett munkák biztonsági körülményeit javító intézkedéseknek kell képezniök. Ezen belül intézkednek a tűz-, víz- és gázveszély elhárítására, a nagyobb jelentőségű omlások, gépi meghibásodások megelőzésére, a porártalom csökkentésére. A biztonsági tervek teljesítését segítik a műszaki technológia: előírások. Ezek a szabályzatok a vágatok biztosítására, a farablásra, a fúró és robbantó munkákra, a szállításra stb. térnek ki, meghatározva a végrehajtás módját is. Az elkövetkezendő években megoldódik az egyik legnagyobb bányászati „munkásvédelmi probléma is. Ez a szellőztetés. A földalatti munkahelyek jó levegőellátása igen fontos. Éppen ezért, a második ötéves terv során megyénk bányaüzemeiben a korszerűtlen szellőztető gépeket kicserélik, növelik a bányák légvágatainak szelvényeit, a levegő hűtőképességét és csökkentik a relatív páratartalmat. Ezzel kapcsolatban már elkészült a korszerű technológiai követelményeknek megfelelő szeüőz- tetési szabályzat. A munka biztonságát növeli a front- és csoportos fejtések működtetésének szabályozása, amely szerint az üzem vezetőinek a Bányaműszaki Felügyelőség segítségével minden új bányamezőt tételesen felül kell vizsgálniuk és meg kell tenni minden intézkedést a megfelelő munkakörülmények kialakítására. Megyénk bányaüzemeiben a második ötéves terv során, már ebben az esztendőben áttérnek a levegőt rontó és sok veszélyt rejtő gyújtózsinóros robbantási módszerről a villa- mosrobbantásra. Ezzel az intézkedéssel ismét újabb baleseti veszély szűnik meg bányaüzemeinkben. A műszaki intézkedéseken kívül az elkövetkező években továbbra is jelentős gondot kell fordítani a szakoktatásra. A balesetek csökkentésének egyik alapvető követelménye, hogy üzemeink jól képzett, a munkafolyamatokkal, az új technológiai eljárásokkal tisztában lévő bányászokkal rendelkezzenek. A munkásvédelemmel, a biztonságos munka lehetőségének megteremtésével szorosan ösz- szefügg a bányák korszerűsítése, a bányaviszonyok javítása. Ilyen célra például a Borsodi Szénbányászati Tröszt az elmúlt évben 174 millió forintos beruházási összeget kapott. A tájékoztató adatok szerint az ilyen célra fordítható beruházási költségek az elkövetkező évek során soha nem látott méreteket öltenek. Mindezek az. intézkedések igen jelentős változást idéznek elő bányáink helyzetében, a bányászat munkaviszonyaiban. És mégis, ez önmagában kevés ahhoz, hogy a balesetek számát a lehető legminimálisabbra csökkentsük, hogy megteremthessük a baleset nélküli munkát A műszaki intézkedéseken, a biztonságos munka körülményeinek megteremtésén kívül a szigorúbb munkafegyelem betartására, és betartatására kell törekedni valamennyi bányaüzemünknél, hogy második ötéves tervünk sikerei között itt is számottevő eredményről számolhassunk be. * Radványi Éva Új öntözött kertészeteket létesítenek a borsodi iparvidékek szomszédságában Borsod megye iparvidékének friss zöldségfélékkel való ellátására az idén újabb 7 tsz létesít öntözéses kertészetet. Miskolc, Kazincbarcika, valamint a most épiüő tiszapalko- nyai iparvidék körül összesen 700 holdat tesznek öntözhetővé. Az eddigi tapasztalatok alapján a területeket nem aprózzák el, hanem nagy, gépekkel is művelhető üzemeket alakítanak ki. A vizsolyi és a garadnai tsz, kihasználva a víznyerési lehetőséget, közösen létesít 300 holdas öntözött kertészetet. A tervek már elkészültek, s hamarosan hozzáfognak a főcsatorna építéséhez is. Később a szomszédos novajidrányi tsz is bekapcsolódik ebbe a munkába. Az új öntözőtelepek kialakítására mintegy 4 millió forintot fordítanak. A csatornák ásásához a tsz-ek munkabrigádokat szerveznek. A téli időt kihasználva a mérai Szabadság Tsz-ben már megkezdték a munkát s úgy tervezik, a tavasszal már az öntözhető területen palántáznak. Az új öntözött telepekről csaknem 10 000 mázsával több zöldséget adnak az iparvidék ellátására. ' pesti hidfőjénpl épülő új lakótelepet ábrázolja ez a makett, melvet a Budaörséi városépttési Tervező Vállalatnál láttunk. Az új lakótelep néhány épülete az elmúlt évben már elkészült.
