Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-10 / 7. szám

Végétért MacMillan és Adenauer tárgyalása Az Izvesztyija kommentárja Bonn (MTI) Bonnban, a Schaumburg pa­lotában Adenauer és MacMil­lan kedden délelőtt megkezdte tanácskozásait. Az angol mi­niszterelnökhöz és a nyugatné­met kancéUáx'hoz a délután folyamán csatlakozott Lord Home és Gerhard Schröder külügyminiszter is. Nyugati hírügynökségeik szerint a meg­beszélések főbb napirendi Pontja: a nyugat-berlini kér­dés és a Nyugat-Németország- ban állomásozó brit csapatok fenntartásának költsége. A kancellári palotában Adenauer MacMillan miniszterelnökkel tárgyalt, közben pedig a kül­ügyminisztériumban a két kül­ügyminiszter folytatott meg­beszélést tanácsadóik bevoná­sával. Adenauer és MacMillan délelőtti négyszemközti meg­beszélése több mint két óra hosszat tartott, s utána közöl­ték, hogy elsősorban a nyugat­berlini problémáról volt szó. A két vezető megbeszélése során érintette a közös piachoz való angol csatlakozás kérdé­seit is. A délelőtti megbeszé­lések befejeztével Adenauer kedden délben ebédet adott az angol vendégek tiszteletére. Délután a kancellár és az an­gol miniszterelnök külügymi­nisztereik és tanácsadóik bevo­násával szélesebb körben foly­tatták tárgyalásaikat, — majd az angol—nyugatnémet eszme­cserét a késő délutáni órákban MacMillan és Adenauer újabb négyszemközti megbeszélése fejezte be. Moszkva (TASZSZ) Oszipov, az Izvesztyija lon- , ,on‘ tudósítója kommentárt uz MacMillan angol miniszter- elnok és Adenauer kancellár találkozójához. , A jondoni sajtó — írja a tudósító— az&k. közül a kér­gesek közül, amelyeket Bonn- ban elsősorban meg kell vitat­ni, különösen kettőt emel ki: A rajnai brit hadsereg eltar- asat és Angliának az európai Közös piachoz való csatlakozá­sai. London szemszögéből néz- ' e az első kérdés lényege az, hogy a Nyugat-Németország- oan állomásozó angol had­osztályok fenntartásáért Ade­nauertől valamiféle kárpótlást kell elérni, hiszen ez London­nak évente több mint 70 millió fontstcrling kiadást jelent, ami meglehetősen nagy teher az angol költségvetésben. A második kérdés lényege az, hogy ha Anglia csatlakozik a közös piachoz, Bonntól bizo­nyos engedményeket kell ki­csikarni, tekintettel Anglia ,,sa­játos helyzetére" a brit nemzetközösségben. Mindkét kérdéssel kapcso­latban Anglia a kérelmező fél és a bonni utazás várható eredményeire vonatkozó lon­doni jóslatok egyáltalán nem derűlátóak — irja Oszipov. — Homályos reményekről beszél­nek, hogy a 86 esztendős kancellár részéről sor kerül­het valamiféle „bőkezű gesz­tusra”, De mint az Observer politikai munkatársa meg­jegyezte, még az angol külügy­minisztérium és a hadügy­minisztérium képviselői sem hiszik, hogy Adenauer hajlan­dó elfogadható engedmények­re, vagy hogy MacMillan me­rev álláspontot akar elfoglalni a tárgyalásokon. Londonban inkább másban hisznek. Bármennyire képte­lenségnek is tűnik, az angol politika irányítói, akik „bölcs, tapasztalt, rugalmas” vezetők hírében állnak, arra számíta­nak, hogy meggyengült hely­zetüket a revansista Nyugat- Németország még további erő­sítésével hozzák rendbe. Arra gondolnak például, hogy Bonnt érdekeltté teszik angliai kato­nai vásárlásai növelésében, a közös angol—német katonai fejlesztésben. A bonni vezető körök meg­nyerése végett arról beszélnek, hogy a brit szigeteken a nyugatnémet Bundeswehr ki­képzéséhez „kitűnő feltételek” vannak és célozgatnak arra is, hogy szó lehetne azok „állandó jellegű” felhasználá­sáról. Egyáltalán nem véletlen, hogy MacMillan bonni látoga­tása előtt a londoni lapok többsége valósággal megfeledkezett a nyugat-berlini kérdésről. „elfelejtette” azt, hogy már régóta ideje megoldani a né­met békeszerződés kérdését, jogilag megerősiteni Német­ország jelenlegi határait, meg­szabni a biztosítékokat a nyugatnémet militarizmus fe­nyegető veszélyével szemben. Ugyanakkor viszont bejelen­tették, közvetlenül a bonni tárgyalások befejezése után Lord Home Nyugat-Berlinbe utazik, hogy megmutassa, „Anglia el van szánva (a meg­szállás alatt élő!) Nyugat- Berlin szabadságának és nyugati hatalmak nyugat­berlini jogainak megvédésére”. Lord Hornénak ez a tüntető látogatása helyeslésre talál Bonnban, de az angolok aligha mondanak neki köszönetét ér­te — mutat rá az Izvesztyija tudósítója. A német békeszerződésért... Helsinki (TASZSZ) A Kansas Uutiset című lap keddi számában közölte a békeharc jegyében lezajlott finn országos munkásgyűlés határozatát. A határozat rámu­tat, hogy Nyugat-Németország fegyverkezése a háborús ve­szély növekedését jelenti egész Európában, de különösen a Balti-tenger térségében. A helyzet ilyen alakulása súlyo­san veszélyezteti Finnország biztonságát és semlegességét is. A határozat hangsúlyozza, hogy ezt a veszélyt csak eré­lyes intézkedésekkel lehet el­hárítani. A német békeszerző­dés megkötése egyet jelentene mindkét német államnak határaiknak elismerésével, ezen túlmenően biztosítaná Nyugat-Berlin szabad város státusát. A békeszerződés meg­teremtené az előfeltételeket, a két német állam közeledésé­hez és megtisztítaná az utat Németország egyesítése előtt. Az algériai kormány nem köti feltételekhez a tárgyalások megkezdését Műszak után Párizs (MTI) Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának ta­nácskozásai csütörtökig vagy péntekig tartanak — jelentik a párizsi lapok Casablancába ki­küldött tudósítói. Ügy vélik, a tanácskozás befejeztével a kor­mány nyilatkozatban szögezi le álláspontját az algériai— francia tárgyalások kérdésé­ben. Az Humanité munkatársa illetékes algériai körök tájé­koztatására hivatkozva han­goztatja: nem felel meg a va­lóságnak a francia polgári la­poknak az a híresztelése, hogy az algériai kormány csak az OAS terrortevékenységének felszámolása után hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz. Az algériai ideiglenes kormány nem köti semmiféle előzetes feltételhez a tárgyalások meg­kezdését. Meggyőződése, hogy amennyiben a francia és az algériai kormány között meg­egyezésre kerül sor. az OAS- nak nem lesz módjában, hogy a háború beiejezését megaka­dályozza. Sokszoros kiváló dolgozó a gép mellett. Ezt a címet is adhatnánk a képnek, amely a Miskolci Pam utfonodában Tóth Annáról ké­szült. Anna öt éve dolgozik a ha lkán zúgó gépeu mellett, s hogy szakmáját jól elsajátította, annak fényes bizonyítéka: okleveles ki­váló dolgozó, négyszeres jelvénye s kiváló dolgozó, legutóbb pedig a könnyűipar kiváló dolgozója cí met szerezte meg. A latin-amerikai népek Kubával szolidárisak A Revolucion cimű kubai lap különtudósítója Rio de Janeiroban interjút készített Francisco Juliao-val, a brazil parasztegyesületek vezetőjével. Juliao hangsúlyozta nyilatko­zatában. hogy az Amerikai Ál­lamok Szervezetének külügy­miniszteri értekezlete Kuba ellen irányul. Ha ennek az értekezletnek az eredménye valamiféle erő­szakos intézkedés lesz Kuba ellen — mutatott rá Juliao —, akkor az Amerikai Államok Szervezete mégjobban lejáratja magát a világ népeinek és kü­lönösen a latin-amerikai orszá­gok népeinek a szemében, amelyek szenvedélyesen akar­ják, hogy a kubai nép nyugod­tan építse saját életét. A brazíliai parasztvezető végezetül kijelentette, hogy a latin-amerikai népek ygy újabb agresszió esetén a kubai nép szuverenitásának védel­mére kelnek. (MTI) Az indonéz elnök döntése Djakarta (MTI) Sukarno elnök hétfőn este Dél-Celebeszről Djakartába történt visszaérkezése után adott nyilatkozatában kijelen­tette, csaknem bizonyos, hogy a vasárnapi merényletet hol­land ügynökök sugalmazták. A Tyitov őrnagy, világhírű szovjet űrhajós tiszteletére adott fogadáson Sukarno még ezeket mondotta: „Szerencsére a gránát mögöttem robbant fel, bár sajnos, három embert megölt és 31-et megsebesített.” Az államfő azt a reményét fejezte ki, hogy a sebesültek hamarosan felgyógyulnak, majd bejelentette, hogy a vizs­gálat befejezése után újabb közleményt adnak ki. Sukamo elnök kedden meg­tárgyalta a válságos nyugat- iriáni helyzetet fő katonai és politikai tanácsadóival. Egy szóvivő szerint az elnök Su­harto dandártábornokot ki­nevezte a nyugat-iriáni felsza- baditó hadsereg parancsno­kává. Suharto főhadiszállása Makassarban lesz, mintegy 750 mérföldre az ezidőszerint holland ellenőrzés alatt lévő legközelebbi nyugat-iriáni te­rülettől nyugatra. Párizs (TASZSZ) Az AFP djakartai jelentése szerint Sukamo indonéz elnök kedden 7—10 napos határidőt szabott a nyugat-iriáni kérdés rendezésére indonéz—holland diplomáciai tárgyalások útján. Az elnök döntését dr. Su- bandrio külügyminiszter kö­zölte a Nyugat-Irián felszaba­dítására alakított hadműveleti törzs kedd reggeli értekezlete után. Subandrio az újságírók előtt utalt árra, hogy ha a megjelölt időszakban a diplomáciai erő­feszítések nem járnak ered­ménnyel, Indonézia határozot­tan erőt alkalmaz Nyugat- Irián ellen. Arra a kérdésre, hogy ez hadműveleteket jelent-e tíz nap múlva, a külügyminiszter így válaszolt: „Lehetséges, hogy igen”, A hadműveleti törzs érte­kezletén elhatározták továbbá, hogy Suharto dandártáborno­kot nevezik ki a nyugat-iriáni hadműveletek parancsnokává. 100000000000000000000000(^200000000000000000000000000000(OOOOOOOOOOOOOO 00000000005000000000 Sorsod m '.;yct Ak mii Flpítöl pori vállalat fiatal fcstöbrigádja, i a műszak végén. Szabadó« A vezetők kocsmáztak. Aki az elnököt vagy a könyvelőt kereste, az jobbára a poharak „irodájában” találta meg őket. Kellett 20—30 forint, egy kis köl­tőpénz? Nyílt a közös kasszája és máris megvolt a pénz. Mondani sem kell, szép lassan fogyott a vagyon és fogyat­kozott az a hit is, ami létrehozta a hejőcsabai tsz-t. És hogy 1956 itt is fel­fordulást hozott, azon — ilyen körül­mények között — nem lehet csodál­kozni. Néhányan — köztük Ádám Jánosné — újból megalakítják a tsz-t S a Március 15 Tsz, melynek 1957 óta Ádámné az elnöke, lassan kikerült a kátyúból. Kellett ez a kis kitérő, hogy megértessem azt a reményteljes biza­kodást, amely a kis közös gazdaságban tapasztalható, hogy megértessem azt a jóérzést, amelyet a 45 forintos munka­egység-érték támaszt. Amint morzsol- gatnám az elismerő szavakat, Adárnné leint. — Higgye el, ehhez én kévés lettem volna. Mellém álltak. Említhetném Tánczos Ferencet, a tanácskirendeltség helyettes elnökét, vagy Vágó Lászlót, a IV. kerületi tanács mezőgazdasági cso­portjának vezetőjét. Sokat magyaráz­tak nekem, egy percre sem feledkeztek meg a tsz-ről. S amint megváltozott a közös gazda­ság vezetése, úgy kerültek egyre fel­jebb. Az elmúlt években is több mint Számadás előtt 40 forintot ért a munkaegység. Az adós­ságok nagy részét is sikerült letörlesz- teniük, gyarapodtak. A hit, a bizalom tehát megvan. A gazdálkodás irányítása sok figyel­met, türelmet kíván. Ismerni kell az emberek gyöngéit, erényeit. Enélkül nem lehet boldogulni. A gazdálkodás naponta új és új kérdést vet fel. Ilyen­kor az ambiciózus elnökasszony sosem restell megállítani egy-egy jónevű gaz­dát. S jó tanácsot mindig kapott, mert mindenki tudta, hogy Ádámnét mi hajtja, hogy sokszor az ebédről, család­járól is megfeledkezik, csakhogy a tsz- ben, az előrehaladásban ne legyen fenn­akadás. Hejőcsaba egy nagy város szomszédja, sőt része a városnak. Az emberek azon­ban nem formálódnak olyan gyorsan, mint maga a városrész. És sajnos, ez a tsz-fiatalok egy részénél is megfigyel­hető. Itt van például az egyik fogatos. Említsük csak a keresztnevét: Jóska. Ügy ki tud öltözködni néhanapján, hogy ha elmenne képzeletszülte mesevilá­gába, tán még királyfinak is megválasz­tanák. A munkán és az italozáson kívül azonban nem sok érdekli, pedig még csak 22 éves. Könyv, vagy egyéb komoly dolog nemigen akad meg a kezében. Pe­dig mennyire ráférne egy kis pallérozó­cfás,-hiszen a munkában első, és ha fog­lalkoznának vele, másban is előbbre tudna lépni. Van egy öccse: Lajos. Abbahagyta iskolai tanulmányait. Le­het, hogy neki támadt kedve erre, de a szülők is hibáztathatók, mert úgy van­nak véle: csak megél ő is, ha dolgozik. Az elnökasszony aztán elment az iskola- igazgatóhoz, hogy Lajost tartsa vissza, meg kell menteni az ügyes fiút, aztán majd a tsz veszi kezelésbe és traktoris­tát gyúr belőle. Kissé eltértünk a cím gondolatától. Számadásra készülnek most a hejő­csabai tsz-tagok. Számolgatnak, mérle­gelik, mit tettek jól, miből kell okulni. S érthető az is, ha a számokon, a ter­mésátlagokon, a mázsákon kívül sok más felötlik gondolataikban. A tsz nemcsak azért van, hogy megoldja az anyagi gondokat. Elsősorban persze azért, hogy a gazdálkodás elkerülje a zökkenőket, de a közös gazdaság, a kö­zösség egyúttal felelős az ifjúságért, minden emberért Az értük érzett, fele­lősség rajzol most új terveket a kicsiny tsz tagjai elé: az öntözéses kertészetet, a halastavat, a baromfitenyésztést, szó­val azt, ami az idén ölt testet. Ügy gon­dolom. a terveket ismét siker koronázza. Biztosíték erre a közelgő zárszámadás is, mely szorgalomról, sok-sok munká­ról. lelkiismeretes vezetésről tanús­kodik. G. E. rt ö -s A Pamutfonoda egyik büszkesége A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TTIIf, évfolyam, 7. nám 1962. január 10, mxerda Világ proletárjai, egyesülfetekl

Next

/
Thumbnails
Contents