Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-09 / 6. szám
I RfefM, 1962. .fannár 9. BSZAKWAGYARORSZAO s R pártvezetőségek űjjáválaszlásának tapasztalatairól A pártmunkában ma már altalános, hogy fontos feladatok végrehajtása után értékeljük a munkát, levonjuk a meg- felélő következtetéseket, megjelöljük a további tennivalókat Ismeretes, hogy az elmúlt hónapokban a párt életében fontos esemény zajlott le. Az alapszervi vezetőségek számot adtak 2 éves munkájukról, megköszönték a bizalmat és a Párttagság támogatását. Ezeken a taggyűléseken megválasztották az új pártvezetőségeket Megállapíthatjuk, hogy e fontos feladatot, kisebb hibáktól eltekintve, sikeresen végrehajtottuk. a munka újabb gazdasági és politikai sikerekkel járt együtt. Már az előkészítés során külön vállalások születtek. Az intézkedési tervek megvitatásánál Ormosbányán például a szén minőségének javítását, a borsodivánkai tsz-ben a hízott sertés felvásárlási terv, a négyesi tsz-ben az őszi kenyérgabona-vetésterv túlteljesítését vállalták. Üzemeink nagy része az évi tervek idő előtti teljesítésével, a gazdasági mutatószámok javításával készült a Pártvezetőségek újjáválasztá- sára. Pártszervezeteink aktív tevékenységét mutatja az is, hogy őszi kenyérgabona vetéstervünket 101 százalékra teljesítettük, az őszi mélyszántásnál is jelentős eredményeket értünk el. Ennyi mélyszántás a megyében még soha sem volt. Ez a párt politikája iránti bizalmat s a jövőbe vetett hitet tükrözi. Megállapítható, hogy a ve- zetöség-újjáválasztó taggyűlések időszakában fellendült a pártélet, nőtt az aktivitás. A taggyűléseken a párttagság 90 százaléka vett részt, nagyon sok pártszervezetben 100 százalékos volt a megjelenés. Ez a jó előkészítést és a párttagság felelősségérzetét bizonyítja. A vitában a megjelent párttagok egyharmada vett részt. A viták igen hasznosak és tanulságosak voltak. A felszólalók a Párt politikája mellett tettek hitet és részt kértek a további feladatokból. A XXII. kongresszus nyílt, őszinte pártszerű légköre nálunk is termékeny talajra talált. Pártszervezet és párttag vont le belőle hasznos tanulságokat saját számára. Sokat fejlődött a kollektív vezetés is. A beszámolókat a yez®toségek kollektiven készítették, figyelembe vették a párttagság és a párton kívüliek véleményét. így helyesebben tudtak értékelni a 2 éves mun- *at, benne az egyes párttagok, vezetőségi tagok jó, vagy hibás tevékenységét. A beszámolók általában előre mutattak, jó vitaalapot nyújtottak a taggyűlések számára. Miskolc nagyüzemeiben, az LKM-ben s a megye bányaüzemeinél a határozati javaslatot a taggyűlés előtt nehány nappal előbb írásban adtak ki a párttagságnak, így a taggyűléseken érdemben tudtak vitatkozni és javaslatokat tenni a munka megjavítására. Ahol így csinálták, különösen jo határozatok születtek, s ezze nagy segítséget nyújtottak a vezetőség munkájához. Fejlődött a pártdemokrácia, s ogvre inkább tért hódit az egészséges kritikai légkor. A párttagság a legjobbakat va- lasztoUa be az új vezetőségekbe. azokat az elv tarsakat, akik tudnak és akarnak is - gozni a párt politikai na radéktalan végrehajtásáért. Bátran mondtak vélemény * rosszul dolgozó pártvezetőségi tagok munkájáról es .bátran elvetették azokat a jelölteket, akik nem méltók a bizalomra. Így elértük, hogy javult a fiatalok és a nők aránya a vezetőségekben, s ugyancsak jobb a pártvezetöségek politikai es általános műveltsége is. Miskolc város pártvezeto- ségi tagjainak 28.5 %-<*. T Ózdi Kohászati Üzemek pártvezetőségi tagjainak 22,9 °/p-a technikumot, vagy főiskolát végzett. A friss új erők újabb lendülhet vittek a Pártszervezetek életébe, s javítottak a vezetés színvonalát és hatékonyságát. Állandósulták a pártonkivu- liekkel való találkozások, s a politikai viták. A kapcsolatok bensőségesebbé váltak. Mintegy háromezer Párton- kivüli vett részt a vezetö- ségválasztó taggyűléseken. Sokan fel is szólaltak, nagyra értékelték a bizalmat, elmondották, helyeslik a párt politikáját, részt kérnek annak végrehajtásából, mert látják, hogy az népünk egészének felemelkedését szolgálja. Nagyon sok hasznos tanácsot, javaslatot adtak az előttünk álló feladatok jobb végrehajtásához. A pártalapszervezetekben most még jobbak a toltetete a párt politikájának érvényé sitiiéhez. A vezetosegvalaszto taggyűléseken sok hasznos ta pasztalatot szereztünk; az * feladat, hogy a J°. módszereket, tapasztalatokat atalanosítsuk, az aktivitást, a lelkesedést es a bizalmat tovább növeljük. E feladatok valamennyi pártszervezetünk számára adottak. A VII. kongresszus határozataiban kifejeződő politikát kell az eddiginél még következetesebben megvalósítanunk. Nem könnyű azonban a sok feladatból a legidőszerűbbeket, k helyileg a legfontosabbakat kiválasztani. Most elsősorban az új vezetőségeket kell munkába indítani. A munka elosztása során helyes, ha név szeTáblás ház a havas Mátraházán rint határozzák meg a tennivalókat. Az új vezetőségek továbbképzését is hamarosan elkezdjük. Tervszerűen és gondosan előkészített tanfolyamokon, esti foglalkozásokon — külön a titkároknak és vezetőségi tagoknak — szélesítjük, mélyítjük ismereteit, gazdagítjuk munkamódszereiket. Mindez azonban nem pótolja a helyszíni segítséget. Felsőbb pártszerveinknek a továbbiakban is többet kell segíteni — a helyszínen — a pártveze- tőségek munkáját. Erre a lehetőségek is adottak. Minden pártbizottság mellett széles társadalmi aktívahálózat alakult ki. Ezek az elvtársak fáradságot nem ismerve dolgoztak a vezetőségválasztó taggyűlések sikeréért, és a továbbiakban is készek újabb feladatok megoldására. A XXII. kongresszus szerint a pártmunka helyes, egészséges fejlődésének iránya a társadalmi aktívák hálózatának növelése. Élni kell tehát ezzel a lehetőséggel és a továbbiakban is rendszeressé kell tenni a vezetőségi ülések, a taggyűlések látogatását s a problémák helyszíni megbeszélését az alapszervezeteknél. Itt lehet legtöbb segítséget nyújtani a tervek elkészítéséhez, a vitás problémák eldöntéséhez. Nagyon fontos, hogy a taggyűléseken elhangzott kritikai megjegyzések ne maradjanak papíron a jegyzőkönyvekben. Erre kötelez bennünket a szervezeti szabályzat, a pártéle alkotmánya, az emberek iránti tisztelet, s a kölcsönös bizalom is. Pártszervezeteink az elhangzott kritikai megjegyzéseket gyűjtsék össze, továbbítsák az illetékes szervekhez, amiben pedig helyben kell intézkedni, azzal ne késlekedjenek. A végrehajtásról adjanak számot a kollektíva előtt. Ezzel biztosítják azt is, hogy az egészséges kritikai légkör — amely nagyon helyesen, egyre szélesebb méreteket ölt — nem szenved törést, hanem segíti a párttagság aktivitását. Nagyon fontos, hogy párt- szervezeteink segítsék, bátorítsák még jobban az alulról jövő bírálatot, ne tűrjék él, hogy bárki nyíltan, vagy burkoltan elfojtsa azt. Ahol ilyen jelenséget tapasztalnának, ott a kollektíva határozottan lépjen fel, vonja felelősségre az illetőt, bárkiről legyen is szó! így nem ütheti fel fejét az elbizakodottság, a parancsolgatás, a bizalmatlanság, s ez újabb sikerek, eredmények forrása lesz. Tóth József a Megyei Pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője Hiányos tervezés : ♦ 4■ \z utolsó simítások Átadták a forgalomnak a 4 jr miskolci Szemere utcát J Ugyan ki nem örül ennek a hírnek? ürül a Miskolci Közlekedési Vállalat, mert kevesebb üzemanyag fogj’, a jobb útviszonyok kevésbé veszik igénybe a gépkocsik gumijait. örül az utas, mert köny- nyebben és hamarabb jut munkahelyére. Örvendeznek a Szemere utca lakói, mert végre megkaphatják tüzelőjüket A fűszer-, csemege bolt és a Mackó Büfé vezetői is osztoznak az örömben, mert mindkét boltban nagyobb a forgalom. A munkavezetők arca gondtalanabb, nem kérdezik naponta százan: mikor lesz már kész a munka. Az utóbbiak öröme azonban nem teljes. Mert ma is sokan kérdezik tőlük: miért nem építettek kocsifeljárót a kapukhoz? Erről már beszélgettünk, ugye kedves építésvezető elvtárs? Igen! Akkor, amikor megkezdték az aszfaltozást. Az ön lelkiismerete ebben a kérdésben talán nyugodt És a tervezőé? Az övé kevésbé. Igen! Az autók korában szükséges az említett feljáró. A Szemere utcai személygépkocsi tulajdonosok szeretnének rúgótörés nélkül a lakás udvarára hajtani. És néhanapján egyéb kocsi is beállna az udvarra. De kocsifeljáró nélkül nehéz lesz... (pásztory) Elkészült a Bajcsy-Zsillnszky utca 1. szám alatti, kilenc emeletes toronyház. Az építők már csak a kisebb javításokat vépz-tk. Kádas Imre elvtárs munkavezető ellenőrzi a takarítási munkálatokat. Foto: Szabados Másféimilliárd forint a gépipar fejlesztésére CdQlők. kirándulók a SZOT mátraházi központi épülete előtt A gépgyártás fejlődése A Lengyel Vasipari Dolgozók Szakszervezete néhány nappal ezelőtt aktivaülcst tartott. amely megvitatta a gépgyártás 1962. évi feladatait. A lengyel gépgyártás 1962-ben 1961-hez viszonyítva 14 százalékkal emeli termelését. Valamennyi iparág közül a gépgyártás fejlődik a legjelentősebben. A termelés 14 százalékos növekedését 75 százalékban a munkatermelékenység növelésével kell biztosítani. A lengyel gépgyártás 1962 végéig 205 új gépipari terméket állít elő, köztük számos tartós közszükségleti cikket: hűtőszekrényt. fényképezőgépet, rádió- készüléket. mosógépet és televíziós készüléket. Automaták szűrik a selymet A leninabádS selyemszövő kombinát lesz a Szovjetunióban az első selyemipari kísérleti mintaüzem. A gyárnak az lesz a feladata, hogy propagálja az új technikát és technológiát, legyen a termelési folyamatok automatizálásának mintaképe. A gyárban a selyem gyártásának minden ciklusát — a gubó előkészítésétől a selyemszövésig — gépesítették. A teninabádialk tapasztalataikat átadják az ország más üzemeinek is. A gépipar idei beruházási tervei a gazdaságosság és a célszerűség elvei alapján épültek fel. A rendelkezésre álló, mintegy másféimilliárd forintot nagyrészt a termelés szerkezetének átalakítására, a minőség javítására, az alapanyag- gyártás és a kutatómunka ki- szélesítését szolgáló beruházásokra költik. 1962-ben összesen 25 beruházást fejeznek be, s 12-őt kezdenek, ezeknek nagy részét vidéken. Az idén adják át teljesen felszerelve a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgj’ár úi csarnokát, a Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi üzemét, a Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi telepét. Elkés ZüH a kecskeméti reszelőgyár, s így a Budapesten rossz körülmények között dolgozó reszelőüzem végleg megszűnik. Ugyancsak 1962-ben megkezdődik'a Szekszárdi Műszergyár és a Debreceni Orvosi Műszer- gyár korszerűsítése, célgépekkel szerelik fel a Temix szombathelyi üzemét, tovább fejlesztik a Győri Célgépgyárat. Az idei beruházások jelentős lépésekkel viszik előre a munkásvédelem ügyét is, balesetelhárító berendezésekre, szociális létesítményekre több mint 100 millió forintot költenek 1962-ben. A MEK igazgatóságának tanácskozásáról 11.000 vagon bútorexport A Csehszlovák Szocialista Köztársaság csupán 1961-ben több mint 11 ezer vagon bútort exportált a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Magyarországra és Lenevelországba. A csehszlovák bútorgyártás egyik legnagyobb felvevője a Szovjetunió, amely a Csehszlovákiában gyártott valamennyi bútortípust előszeretettel vásárolja. Kevés olyan termelőszövetkezeti vezető akad, aki ne marasztalta volna el — még egy évvel ezelőtt is — a MÉK munkáját. Néhány nappal ezelőtt Vakles György elvtárs, a kenézlői Dózsa Termelőszövetkezet elnöke mondotta el, hogy bár az elmúlt évben sokat javult a Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjának (MÉK) munkája, bizony még mindig akad hiba, különösen a göngyölegekkel és a szállítással. — Általában rossz zsákokat vagy ládákat küldenek — sorolta Vakles elvtárs — azután a göngyöleg rongálása miatt levonnak tőlünk néhány százalékot Bizony, nagyon kell vigyáznunk, hogy rá ne fizessünk. Olesóhb szállítást! Természetesen ma sem Vakles elvtárs az egyetlen tsz-el- nök, aki így vélekedik. Azonban a hibák kijavításának egyik ígérete, hogy mindezt tudja, s minderről sokat tanácskozik a MÉK igazgatósága is. Néhány nappal ezelőtt, az egyik ilyen igazgatósági ülés az elmúlt év első három évnegyedének munkáját, eredményességét, a hibáit vitatta meg. Üj módszereket, jobb megoldásokat próbált keresni az elkövetkezendő esztendőre. S maguk a számok, a vállalati mérlegek bizonyítják, hogy erre igen nagy szükség van. Meglepő, kívülállók számára szinte hihetetlen, hogy a MÉK mérleghiányos vállalat, holott a termelőszövetkezetektől felvásárolt zöldségfélék termelői és piaci ára között általában lényeges a különbség. Az igazgatóság megállapította, hogy a mérleghiány, valamint az eladási, illetve a felvásárlási ár közötti különbség oka-; a nagy szállítási költség. Drága a szállítás, sok pénzt emészt fel mind a népgazdaság, mind a vásárlók „zsebéből”. Olcsóbbá tenni a szállítást! Ez a MÉK igazgatóságának legnagyob gondja. Az igazgatósági ülés elhatározta, hogy a szakemberek segítségével olyan szállítási tervet dolgoz ki, amely, a lehetőséghez képest, megszünteti, hogy egy-egv három-négy tonnás teherkocsi 10 —15 mázsa áruval száz kilométereket tegyen meg. Bár ez nem szüntethető meg teljesen, ha fontos árucikkről van szó. Azonban mindeddig eléggé szervezetlen, kapkodó volt a kocsik irányítása. Sok tsz-ben két-három napot is ott állt a paprika és más zöldségféleség. Más helyre viszont több kocsit küldtek, mint kellett volna. Ezért a MÉK igazgatósága minden olyan javaslatot szívesen fogad, amely olcsóbbá teszi a szállítást, s ezzel a vállalat rezsiköltségét és az eladási árat is. (Egy javaslattal hadd próbáljunk mi is segíteni. Meg kellene nézni, nem segíthetnének-e a szállításnál nyáron a kereskedelmi szállító vállalatok vidékre igyekvő szállító kocsijai egy-egy alkalommal. Hiszen azok általában üresen térnek vissza Miskolcra.) Mennyi zöldségre, gyümölcsre ran szükség? Sok szó esett az igazgatósági ülésen arról is, vajon tudja-e a MÉK, mennyi zöldségfélét, gyümölcsöt fogyaszt évente megyénk lakossága, azaz menynyit kell megtermeltetniük a termelőszövetkezetekkel. Sajnos, ilyen felmérés nincs. Pedig igy előfordulhat, hogy gazdaságaink kevesebbet termelnek, mint kellene, avagy többet, s így az áru eladatlan marad, mint ahogyan a paprikánál. paradicsomnál ez már elő is fordult. Megállapodott az igazgató- sági ülés abban is, hogy a következőkben egyre több időt és erőt áldoz az igények minél pontosabb felmérésére. De több gondot fordít arra is* hogy a termelőszövetkezeteknek minél kevesebb panaszra legyen okuk. Ami a göngyöleg- ellátást, az ezzel kapcsolatos vitákat illeti, ott a termelőszövetkezeteknek volt és van igazuk. Előfordulnak visszásságok, ezért az igazgatóság megerősíti a göngyölegellátás ellenőrzését, szervezését. Azonban sokat segíthetnek a termelőszövetkezetek is, ha figyelmeztetik a szállító- és a rakodó munkásokat, hogy ne dobálják a zsákot, a ládát, ne okozzanak kárt a népgazdaságnak. Az ilyen rongáló, fegyelmezetlen dolgozókat, szükség esetén, fegyelmileg is felelősségre kell vonni. Mindezek hozzájárulnak a termelői és az eladási ár közötti, olykor lényeges különbség csökkentéséhez. Sok szó esik majd a MÉK munkájáról a néhány hét múlva tartandó MÉK-közgyü- lésen is, ahol tsz-vezetők, tsz- tagok vesznek részt, hiszen ők a MÉK „tagjai.” Egy azonban bizonyos, s erre már az évi tervek készítésénél ügyelnie kell a MÉK vezetőségének: ez évben még nagyobb gondot kell fordítani az áruátvétel pontosságára, szervezettségére. Ne szenvedjenek kárt a termelőszövetkezetek. Ne menjen tönkre a zöldségféle csak azért, mert nincs szállító eszköz ... Mert hasonló eset még az elmúlt nyáron is előfordult. Az .ilyen kár pedig nem csupán a termelőszövetkezet, hanem az egész ország, a fogyasztók kára is! Barcsa Sándor
