Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-03 / 1. szám
Szerda, 1962. január 3. ESZAKMAGYARORSZAG s ...Mit hoz az új esztendő...? f Készülődés a tavaszra A bosszúság, a gond, nemigen nézi, hogy két hónap, vagy már csak két nap van hátra az esztendőből. Nem nézi a híres sárospataki Kossuth Termelő- szövetkezet elnökének esetében sem. Vaskó Imre elnök két nappal Szilveszter előtt erősen kipirult arccal állt a sátoraljaújhelyi járási tanács épülete előtt — a szövetkezet űj Warszava személygépkocsija mellett — és bosszankodott: — Hát ne pukkadjon meg az ember? Csak szaporodik a gond, a méreg. Nem is tudom mi lesz __Most adjon tanácsot v alaki. Nem is értem miért gondolkodnak így? ... — Nem mondja kik, de azért sejtjük, mert befelé, a tanács felé te- kintget — Nekünk csak kétszáz mázsa takarmányt adnak tenyésztési célra__ Igaz, kilenc vag onnal kapunk hizlaláshoz, de mi 1962-ben kilencszáz darab sertést hizlalunk, háromszázzal többet, mint amennyit először terveztünk. Mégis ... van közös, amelyik többet kap ... No... — Gondolkodik kissé, nézegeti az utca gyarapodó forgalmát, s mert ha egy bosszúsága akad, eszébe jut az embernek több is. — Otthon is probléma van, tudod ... De mennyi. Megszaporodtunk. Négy tsz egyesült. Háromezer hold gondja helyett most nyolcezeré nyomja vállunkat. Ezer család boldogulása, megélhetése nem gyerekjáték. Méghozzá többet termelni ... Igen, többet. De ott van hetven darab fölösleges ló a nyakunkon. Mit csináljunk vele? Megeszi a drága takarmányt, megeszi még a fejünket is... Mór közbeszólnék, azonban még van valami az elnök tarsolyában: — Persze van probléma a hozzánk csatlakozott szövetkezetek egyik-másik fegyelmezet- lenkedőjével is. Mert ilyen is akad ... Én mondom neked, azt se tudja az ember, hol áll a feje. Itt a zárszámadás is. Igaz, úgy negyvenhárom forintot osztunk egy-egy munkaegységre, ami majdnem rekord, de mi ez a holnap gondjaihoz, az ezernyi bosszankodáshoz képest ... Hajaj ... — Megemeli kalapját. Nem ismerősnek, hanem úgy látszik szokásból: a felsorolt gondoknak, bosszúságoknak. Csendesen közbeszólok: — No, akkor az új esztendőben nem lesz érdemes ellátogatni hozzátok. Tele lesztek gonddal, bajjal. Ki tudja, hogyan zárjátok majd a hatvan- kettes esztendőt. Talán még mérleghiányosok is lesztek ... Vaskó Imre hirtelen és furcsán emelinti rám tekintetét: — Hát ezt meg ki mondta neked? — Hát te mondod, hogy mennyi a baj ... a gond. Igazságtalanság a tanácson, miegymás ... 21 millió lórin! kártérítést fizetett ki az Úilami Biztosító 1961-ben Az elmúlt napokban sajtótájékoztatót tartott az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatósága. A tájékoztatón Fö- venyesi József, a megyei igazgatóság vezetője ismertette azt a tevékenységet, amelyet a biztosító az elmúlt esztendőben kifejtett. Többek között elmondotta, hogy a megyei igazgatóság egy esztendő alatt 21 millió forint kártérítést fizetett ki; ennek több mint a felét — 11 és félmillió forintot — a termelőszövetkezeteket ért elemi károkért és csapásokért. Volt olyan termelőszövetkezet, mint például a csobaji Tiszavidék Tsz, amelynek 1 millió forint jégkártérítést fizettek ki. Növekedett az életbiztosítások száma, ezzel párhuzamosan a térítési összeg is; A tájékoztató második részében Fövenyesi elvtárs elmondotta, hogy megyénk területén ma több mint 500 000 Kevesebb hengertörés — 700 ezer forint megtakarítás A Borsodnádasdi Lemezgyárban az idén 25 százalékkal csökkent a hengertörések száma. Ezt a jelentős eredményt a hengerek hőkezclési technológiájának pontos betartásával és a hengerészek elővigyázatos munkájával érték el. Ilymódon 85 tonna hengert takarítottak meg, amelynek értéke meghaladja a 700 000 forintot. A megtakarítás annál értékesebb, mivel a hengereket külföldről szerezzük be. dolgozó rendelkezik valamilyen biztosítási kötvénnyel és 100 000 fiatalnak van tanuló- biztosítása. Növekedett a falusi dolgozók biztosítottságának aránya is; 20 000-re tehető az olyan tsz-tagok száma, akik háztáji biztosítást kötöttek. A kelet-szlovákiai pép- és fraktorállomások szorgalmasan készülnek a tavaszi és a nyári mezőgazdasági munkákra. A Michalovel kerület javító részlegei a legjobbak közé tartoznak. Például a Mi- chaloveli Gépállomás december elejétől 20 traktort és 13 kombájnt javított meg. A képen: Ján Hav- rila és Andrej Bodnár, a javítóbrigád tagjai, a ZM—330 kombájn javítása közben. | — No, azért nem egészen j úgy van az... — mosolyog a j gondok embere. — Mert ha azt kérdezed, mit hoz nekünk az új esztendő, akkor reálisan szól az ember, nem csak úgy, téliesen ... Ha valaki, akkor mi igazán sokat várunk a holnaptól. — Egyszerre, mintha nem is lett volna az előbbi gondsorolás, kiveszi zsebéből a hideg elől elbújtatott kezét, úgy számlálja az ujjain; — Először is nyolcezer holdon már igazán nagyüzemi módon tudunk gazdálkodni. Építkezünk, gépesítünk, amennyit csak bírunk. A kerI lószetünk is többszörte nagyobb lesz, mint eddig volt... Ahogy számítjuk, ezerszám adjuk nemcsak a baromfit: a csirkét, a tyúkot, hanem a hízott sertést is. Erős üzemegységeket szervezünk ... Már készen is van az egyesített Kossuth terve. Tekintsd meg, ha felénk jársz. Akad abban néznivaló mindenkinek. — Kissé gondolkozik, mondja-e ne mondja, de mert nincs rajta mit szégyenkezni, közli: — Igaz nem túl sokat terveztünk munkaegységrészesedésként, csupán negyven forintot. Kevesebbet, mint ez évben. Azonban sokat építünk és tartalékolunk, hogy annál eredményesebb legyen majd az 1963. és a többi év. És persze, kevesebb legyen majd a gond is... volna még ... sorolta tovább iS; ha hirtelen meg nem ered a havas eső, de ez eszébe juttatta, hogy otthon Sárospatakon még van némi elintéznivaló. így a „gondok embere”, aki ezernyi jó, új, hasznos dolgot tervez és valósít meg ezredmagával 1962-ben — elköszön, beül a szövetkezet új gépkocsijába és elrobog, hogy otthon bosszúságot, gondot feledve intézkedjék, dolgozzék társaival együtt — a holnap tervein. Barcsa Sándor Miért volt áram zavar? 1961. december 31-re virradó ra, a Szabó Lajos utcában a szokásosnál magasabb feszültségű áram keringett a vezetékekben. A villanykörték, a rézsűk, a vasalók, a porszívók, a televíziók és rádiókészülékek, rövid üzemelés után számos házban felmondták a szolgálatot. Egy-egy lakásban — e sorok írójánál is — négy, öt, hat izzó is tönkrement. Számos fogyasztó panasszal fordult az ÉMÁSZ-hoz és azonnal reklamált. Az EMÄSZ megfelelően reagált az észrevételekre és az üzemzavart igyekezett mielőbb megszüntetni. Kerestük az EMÄSZ főmérnökét, de szabadságon volt, távollétében Beszteri József elvtárs, az üzemviteli osztály vezetője nyilatkozott az esettel kapcsolatban. Elmondotta, hogy személyesen is részt vett az üzemzavar elhárításában, illetve az előidéző okok felkutatásában. A vizsgálat kiderítette, hogy a fogyasztásban asszimetria következett be, vagyis nem volt egyenletes a terhelés, egyik helyen túl alacsony, a másikon túl magas feszültség keletkezett és ebből Munkában a fűrészgép fczovjet fűrészgépen. NDK-ba szállítandó, ayorsacélt fűrészel Farkas István, a Lenin gozója. magyar készítményei Kohászati Művek dolSzabados Megkétszereződött a bányász gépkocsitulajdonosok száma megyénkben A borsodi szénmedencében működő Ózdvidéki és Borsodi Szénbányászati Trösztnél az utóbbi években egyre több bányász gyűjtött gépkocsira. A két tröszt üzemeiben az év elején több mint 50 bányász járt munkahelyére autóval. 1961- ben még nagyobb volt az érdeklődés a járművek iránt: annyi bányász vásárolt gépkocsit, mint amennyi* a korábbi három év alatt összesen. A bányász autótulajdonosok száma megkétszereződött. Ma már több mint 100 borsodi bányásznak van kocsija. A legtöbb gépkocsit az ormosi bányaüzem dolgozói vásárolták, ahol az autótulajdonosok száma megközelíti a húszat. A borsodi szénmedence legfiatalabb kocsitulajdonosa Veres Zoltán, a sajószentpéteri III. akna gépészeti művezetője. A 24 éves fiatalember négy éve dolgozik bányában és megtakarított pénzéből vásárolta a Moszkvics gépkocsit. ..;..;..;. * ❖ •> í' ❖ ❖❖❖❖❖❖•: Megkezdődött a téli vadászat A téli idényben többek között angol, olasz, német, belg?> holland, svéd, dán és norvég vadászvendégek érkeznek üa- zánkba. A vadászati lehetőségek rendkívül változatosak- Alkalom nyílik selejt szarvas- bikák kilövésére is, ezen kívül vaddisznóra, vadlibára, vadkacsára, nyálra, fácánra, fogolyra, sőt muflonra is vadászhatnak a magyar erdőkben és apróvadas területeken. Vaddisznóból például mintegy ezret lőhetnek ki a téli szezonban a külföldi vendégek. Az idén szarvastehénre is lehet vadászni. Ez esetben a trófea csupán a lelőtt állat két gyöngyfoga. A szarvastehenek kilövését Magyarország legszebb vadászterületem teszik lehetővé, így az egyszerűbb trófea ellenére is rendkívül sok jelentlcezés érkezett. A munkavédelem helysete és feladatai 1962-ken Irta: Neuhöffer Ernő, a Borsodnádasdi Lemezgyár főmérnöke A Borsodnádasdi Lemeziggyárban eredményes munkavé- • delmi tevékenység folyik. Ezt j*az új esztendőben folytatni ■•kell. Javítanunk kell a munkait körülményeket és csökkentesünk a baleseteket. Ez a lé- jryege azoknak a megállapítá- Jsoknak, amelyek a lemezgyári ❖ dolgozók munkavédelmi konferenciáján, a Szakszervezetek ❖ Országos Tanácsa X. teljes ülé- jsének határozatai nyomán ❖ születtek. ❖ A szalajkavölgyi víz átveze- Itése befejeződött, így az üzemi ❖ fürdő, a mosdók hideg- és melegvízellátását már 1961. folyammán is biztosítottuk. 1962 eleijétől kezdve ezzel oldjuk meg ❖ az ivóvízellátást is. A 42 órás ❖ munkahét — változatlan kerekset mellett — a dolgozók 43 ❖ százalékánál biztosít minden ^tizedik napon egy nap egészÍ ségügyi szabadságot. Ennek évi .gazdasági kihatása több mint ? kétmillió forint munkabérrel ❖egyenértékű. ❖ A munkakörülmények javí- k fását a nehéz fizikai munkák í megszüntetése útján oldottuk meg a kazánházban, a gáz- generátortelepen, a lágyításnál és részben a reveleverésnél. A mechanizált munkafolyamatokon kívül speciális technológiát alkalmazunk a saválló lemezek pácolásánál. Mindezek a dolgozók egészségvédelmét szolgálják. A Szakszervezetek Országos Tanácsának X. teljes ülésén hozott határozatok szellemében törekszünk a balesetek csökkentésére is. Üzemrészenként megszerveztük a munkavédelmi őrségeket, összesen ötven munkavédelmi őx-ség tevékenykedik. A beosztottakat havonta mások váltják fel és így, egy év alatt mindenkire sor kerül. Az őrségek munkatei-v szerint dolgoznak, melyben főleg a *❖❖❖❖❖❖❖ v Évente több mint negyedmillió karórát importálunk Húszféle márkás órát vásárolunk a Szovjetunióból A szovjet órák közül hazánkban először a Pobeda márkával ismerkedett meg a lakosság. Az öt, hat, sőt nyolc évvel ezelőtt vásárolt Pobeda órák megbízhatóknak bizonyultak, s ezért ez a szovjet gyá»t- mány igen népszerűvé vált. Olcsó és szerkezete felveszi a versenyt sok ismert nyugati márkával. Külkereskedelmünk évente több mint negyedmillió külföldi órát importál, s ennek jelentős része szovjet áru. A Szovjetunióból már húszféle márkás óra érkezik, s megtalálhatók köztük a legdivatosabbak, legújabb formájú- ak is. A női Zarja órák például bilincses megoldással is készülnek. Jövőre már árusítják a legdrágább, a legmagasabb igényeket kielégítő, Mir márkájú karórát is. Az NDK-ból az előző években sok kőnélküli, úgynevezett diákórát hoztunk be, importjuk azonban erősen csökkenőben van, mert a vásárlók inkább a drágább, köves órákaL keresik* baleseti veszélyforrások feltárása, az óvói'endszabályokat megsértő dolgozók figyelmeztetése, az üzemi rend és tisztaság ellenőrzése szerepel feladatként. A balesetek számának csökkenése igazolja eredményes munkálkodásukat. Az oktatások eredményességének fokozása végett, a szak- szervezettel közösen intézkedési tervet dolgoztunk ki, melynek célja a dolgozók továbbképzése. Az agitáció szóban, plakátok és feliratok útján figyelmeztet a balesetveszély leggyakoribb formáira. A mun Ica versenyt bekapcsoljuk a munkavédelem szolgálatába. A munkaverseny feltételek között szerepel fyk) lésr Jck számának csökken »se is. ' Az újító mozgalom a munkavédelmet illetően is eredményesen fejlődik, a javaslatok száma állandóan nő. A baleseti statisztika javulása folyamatos, de annak mértékével nem lehetünk elégedettek. A munkavédelem fejlesztése nem tartott lépést a termelés fejlődésével. Feladatunk; ennek a viszonylagos elmaradottságnak felszámolása. A mindennapi operatív munkában a munkavédelem képviseletét biztosítjuk, hogy a biztonsági követelmények kielégítése megfelelően érvényesülhessen. Távlati fejlesztési terveinkben a modern gyártási technológiai eljárások bevezetése sorén a munkakörülmények javításának és az egészségügyi követelmények kielégítésének első helyet biztosítunk a tervezésben. Munkánkban a Szakszervezetek Országos Tanácsa X. teljes ülésének határozatait tartjuk szem előtt és így kapcsolódunk be a munka- és egészségvédelem országos méretű mozgalmába. 150 frank A francia bíróságok igen eredetiek tudnak lenni. Ezt állapította meg a Le Monde is a minap. Az Avesnes sur la Grande Help-i bíróság ugyanis zárt tárgyaláson mindössze 150 frank pénz- büntetésre ítélt három csendőrt. E boldogtalan csendőrök, mert „a hosszú vallatásban elfáradtak” és ennek következtében „elvesztették ítélőképességüket”, a szándékosság legkisebb jele nélkül bekapcsolták a villanyáramot négy arab testébe. A jóindulatú csendőrök „csak nyolc napon belül gyógyuló” sérüléseket okoztak az araboknak. A „tárgyilagos” francia bíróság ebből azt következtette, hogy a tudatos kínzás aligha áll fenn. Az „ítélőképességüket” elveszí- ' tett csendőrök tökéletesen ; megnyugodtak a „tárgyila- gos” bíróság ítéletében. Kifizették a 150 frankot. Most már csak az a vitás, ki fizeti meg az elpazarolt villanyáramot? Talán a vallatott arabok? /. m. adódtak a hibák, Beszteri elvtárs elmondotta, hogy a vállalat méltányolja a lakosok panaszát, további vizsgálatot rendel el az okok alaposabb felderítésére, illetve a kárigények rendezésére. A későbbiekben az ÉMÁSZ közzéteszi a kárigények lebonyolításának idejét, annak módját, (G. E.) Védelmi tervek az erózió pusztításának megakadályozására Az eróziónak kitett mezőgazdasági terület védelmét Borsodban elsőnek a fancsali tsz kezdte meg. A tsz 1500 holdas területére a miskolci talajlabo- ratórium dolgozta ki a védekezési terveket. A kísérlet jól bevált, a fancsali tsz már az előírásoknak megfelelően gazdálkodik. A miskolci talajlaboratórium most újabb eróziónak kitett termőterület, a Léhi Állami Gazdaság hegyvidéki 5000 holdas termőföldjének védelmi terveit készíti elő. A munka elkészült s hamarosan megkezdődik a kivitelezés. A számítások szerint a talajvédelemre fordított összeg nem egészen 10 év alatt megtérül. »**❖❖❖❖❖
