Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-27 / 22. szám

4 ESZAKM AGY ARORSZÄG Szombat, 1962. január 27, borsodi írók szerzői estje Immár hagyománnyá vált, hogy a borsodi írók nemcsak az újságban, a folyóiratban publikálják müveiket, hanem szerzői esten is találkoznak a közönséggel. Legutóbb Miskol­con a TIT Értelmiségi Klubjá­ban rendezték meg a nagy ér­deklődéssel fogadott „Borsodi írók szerzői estjé”-t. A rende­zés munkáját ezúttal Kordoss László látta el. Bemutatta az est szereplőit és értékelte mun­kásságukat. Az esten szereplő írók és költők legjobb alkotásaikkal mutatkoztak be. Holdi János különösen a múlt bányásznyo­morának felelevenítésével re­mekelt. Baráth Lajos készülő kisregényéből mutatott be egy önmagában is zárt, kerek, igeit értékes, szépen megkomponált részletet. Niklai Adám most elkészült versciklusa az ala­kuló falu életét vázolja lírai képekben. Ennek a ciklusnak két, a múltat és a jelent össze­hasonlító darabját hallhattuk. Különösen a balladái hangvé­telű Aquarell című vers gya­korolt mély hatást a hallga­tókra. Bihari Sándor két verse édesanyja emlékét idézte. Az élet és a halál problémáival ví­vódik Anyám zsoltára című versében, s ebben a harcban az élet a maga megélt, mun­kás, alkotó szépségében győ- zedelmeskedik. Az est során a kiíorróban lévő költő, Akácz István is bemutatta eddigi eredményeit. Elismerés illeti az est elő­adóit szép teljesítményükért, a művek hatásos, művészi meg­szólal tatásáért. Ruszinkó Má­ria és Vajda Éva már sokszor dicsért versmondását kell is­mételten méltatnunk, valamint a prózai müvek tolmácsolásá­ban kulturáltan, s néhol drá­maian közreműködő Hubai Lászlót és Palánkay Istvánt. Bihari Sándor versének szép, szívből jövő, mégis esztétikai hitelességű elemzésével Csótai János jól mutatkozott "be az Értelmiségi Klub közönségé­nek. K. L. ingyenes orvosi kezelés.., Csehszlovákiában az orvosi kezelés és a gyógyszer ellátás díjtalan. Néhány adat a cseh­szlovák egészségügy fejlődésé­ről. Az orvosok száma 1960-ban 1937-hez viszonyítva megkét­szereződött. Az egy orvosra jutó lakosok száma ugyanezen idő alatt 50 százalékkal csökkent. A kórházi férőhelyek száma ugyanezen idő alatt kétszere­sére emelkedett. Bii&ton&ágosafoh munka és tudományos világszemlélet Munkásakadémiák a Lenin Kohá§zati Művekben (1.) {J)ettentő Ír fa: Horváth József <'Uod riguez j — Rendben van. Ezt nem szabad kihagyni. Ha lime bá­csi itthon volna, ő sem mon­dana egyebet. Mi, Haraszti elv társ? Haraszti rábólintott. Béla pe­dig egyenesen fellelkesedett. — Gyerünk, Géza, hozd azt a bőröndöt! Mind a négyen fürgén mun­kához láttak. Este fél hét tájban egy rendkívül 'elegáns, fiatal férfi szállt ki egy taxiból a Hotel Wien előtt Aranykeretes szemüveget viselt, sötét, gyá­rét len öltönyt hordott. A taxi a Keleti Pályaudvartól hozta utasát a Hotel Wienbe. A szemüveges úr elővette pénz­tárcáját és kifizette a sofőrt. A sofőr gyors mozdulattal ki­emelte maga mellől, az első ülésről a szemüveges úr sötét­szürke vászonba burkolt, sú­lyos bőröndjét. Az elegáns, szemüveges úr Géza volt A Hotel Wien ajtajában néhány német álldogált. Fia­tal tisztek voltak és cigaret­táztak. Egy várostérképet bön­gészett az egyik, és Gézának úgy tetszett, mintha városné­zésre készülődnének. De ügyet sem vetett rájuk. Jobbkezébe kapva bőröndjét, határozottan benyitott a szálloda halijába. A hall tele volt német tisz­teikkel. A portásfülkében egy idősebb német törzstiszt nagy papírosívek fölé hajolt, és va­lamit magyarázott a Hotel Wien szolgálatkész portásá­nak. Géza elégedetten állapította meg: jól időzítette a progra­mot. Éppen akkor érkezett, amikor az átadás és a beszál ­lásolás folyik. Ilyenkor jófor­mán senki sem ismeri a má­sikat, s ügyet sem vet má­sokra. A németek rá sem hederítet­tek Gézára. Géza egy gyors pillantást vetett a zsibongó, elhelyezésre váró társaságra. A hallban minden kerek asztal körül német törzstisztek üldögéltek. A falak mentén is foglalt volt minden szék. Az üldögélőkön kívül sokan kis csoportokba verődve ócso­rogtak. Mindenfelé jókora bő­röndök egymás hegvén-hátán. Géza ß maga bőröndjét egy szögletes oszlop tövébe helyez­te, körülbelül a hall közepén. Az oszlop négy oldalán tük­rök csillogtak. Amikor letette a bőröndöt, a portásfülke elé lépett. Egy darabig türelmesen várako­zott, mint aki nem akarja megzavarni a beszállásolók munkáját. A portás végül észrevette őt: — Mivel szolgálhatok? Géza természetes, naívv han­gon szólalt meg: | FOGYÓKÚRA \ Az orvos megkérdezte: ? — Más panasza nincs? > — Nincs. Nem elég? > — Semmi baj. Le kell fogynia. Tartson egy kis diétát. c Semmi édesség. Kerülje a zsíros húsokat. Sok gyümölcs, \ kevés kenyér. Hat-nyolc kilót le kell adnia! Kérem, keres- ? sen fel három-négy hél múlva. 5 A beteg odahaza tájékoztatta a feleségét az orvosi pa- S roncsról. Megbeszélték, hogy az asszony az eddiginél sokkal 5 soványabban fog főzni. így is történt. Sok róseibni helyett \ kevés kifött burgonyát kapott, hús csak kétszer egy héten 5 került az asztalra és az édességet kitiltották a lakásból. < Megkezdődött a szenvedések korszaka és gyakran megtör- \ lent, hogy a fogyókúra elítéltje libacombról és almásrétesről ? álmodott. Felesége azonban szigorú volt és már nyolc nap s múlva mutatkoztak a betegen a súlyapadás szembetűnő i jelei. S Teli-múlt az idő. . Az asszony egyre gyakrabban né- ? zeit vizsgáló szemekkel férjére. Egyszer meg is jegyezte: S — Mintha újra híznál. < — Tévedés — válaszolta zavartan a férj. % Az asszony megcsóválta a fejét és arra gondolt, hogy \ nincs is miből híznia a férjenek, mert csak villamosra ka- ? pott tőle zsebpénzt és a jóízű falatok tudvalévőén pénzbe s kerülnek. Az üzemi koszt (heti húsz forint) igazán nem idéz- S hétté elő a hízást. Arra gondolt, hogy hormonzavarról lehet ? szó. ? A negyedik héten a beteg újra megjelent az orvosnál S és a gyomrára mutatott: c — Jobban fáj, mint a múltkor. > Az orvos jól megnézte betegét és szigorú hangon rá- f szólt: — Nem csodálom. Maga kövérebb, mint volt! És a 5 fogyókúra? A feleségével nem közölte, hogy diétás koszton p kell élnie? p — De igen. i — Na és? \ — Szegény, mindent elkövetett, 6 nem tehet semmiről. ? O is észrevette, hogy az első nyolc nap után újra hízni > kezdtem, de nem mertem neki megmondani az igazságot. S — Es mi az igazság? Gondolom az, hogy dugpénzből P házon kívül sokat költött evésre. C — Egy fillért sem költöttem kosztra. Még a heti húsz \ forint ebédpénzt is megtakarítottam. Az intézmény ugyanis, ? amelynél dolgozom, kinevezett az üzemi konyhák ellen- 5 őrévé. Minden nap más és más helyre kell mennem ellen- P őrizni. 1 — Na és? — Es minden konyha vezetője arra gondolt: nem árt ? velem jóban lenni. Remek sülteket és finom tésztákat tálal- c tak nekem. Az első napokban ridegen visszautasítottam, S ellenőriztem a konyhát, de később már alig tudtam ellcn- ? állni. Tessék elképzelni: otthon leforrázott főzelék, néha £ egy kis szeletke hús. semmi édesség. És az üzemekben a sül- t tek csodás szaga! Bevallom, elfogadtam az ízes ajándék- J ebédeket. Szánom-bánom bűnömet, hiszen mindig becsüle- ? tesen dolgoztam, sohasem fogadtam el sápot. ígérem, hogy i holnaptól kezdve a leghatározottabban visszautasítok min­it den ételt, és megbízatásomhoz híven, a legszigorúbban f ellenőrzőm a konyhákat. Ezzel nemcsak egészségemnek, ha­> nem a bennem bízó feletteseimnek is tartozom. ? Az orvos nemet intett a kezével: — Önkritikáját nem fogadhatom el. Ismerem én a fo­> guókúrásaimat. Nem tudnak azok ellenállni. Ilyenkor a > fiAom falatok úgy hatnak rájuk, mint egyesekre a kokain, , vagy a morfium. A fogyókúrásnak nagyon gyenge az aka- g rata. Csak egy orvosság van! Tessék, itt a recept — nyúj- S tolta át a vényt. S Ez állott rajta: £ — Még ma más beosztást kérni! 5 Palásti László 1 ban vetítette a hallgatók elé n szocialista munkavédelmi rend­szer magasabbfokúságát. Be­szélt természetesen a bizal­miaknak a munkavédelem te­rén jelentkező feladatairól is. Ezt a munlcásakadómiai elő­adást közel 300 hallgató hall­gatta végig. A Bizalmi Akadé­mián szigorúan veszik a meg­jelenést. Belépéskor mindenki íepecsételtette az ajtónál láto­gatási könyvecskéjét. Az elő­adást követő filmvetítést, ame­lyen a munkavédelem tárgykö­rébe vágó filmeket vetítettek, már nem minden hallgató vár­ta meg, többen eltávoztak. Az eltávozok nagy többsége vi­déki volt, akik a késő délutáni vonatokhoz igyekeztek, hogy hazajuthassanak lakóhelyeikre. Az akadémia hallgatásával, il­letve az előadással kapcsolat­ban meg kell jegyezni, hogy a hallgatók döntő többsége műszakból jött. Reggel 6 órától délután 2 óráig dol­gozott a gyárban és fél 3 órakor meglehetősen fárad­tan ült be az akadémia előadá­sának meghallgatására. Talán ebben keresendő az oka annak, hogy — bár az előadás érdekes, lendületes volt —, a figyelem egyes hallgatóknál. helyen kin t bizony ellankadt. A munkásakadémia természettudományi tagozatán A tudomány és vallás című előadásra látogattunk el. Én­nek a tagozatnak kétszázon fe­lül van a beiratkozott hallga­tója, sajnálatos, hogy az elő­adáson mindössze 92-en vettek részt. Igaz, ez nem közvetlenül műszak után volt, hanem az esti órákban, és a hallgatok között nagy számban találtunk olyanokat is, akik nem tartoz­nak a Lenin Kohászati Művek kötelékébe: nyugdíjasak, házi­asszonyok. Ez természetesen nem hiba, hiszen a művelődé­si ház, ahol a munkásakadémia előadását tartották, területi jelleggel működik, de kívánatos lett, volna, hogy több effektiv kohászati dolgozó vegyen részt, ezen az előadáson. Az előadás rendkívül érdekes és értékes volt. Majoros Balázs elvtárs mindvégig le tudta köt­ni a hallgatóságot. Az előadá­sán érződött, hogy az előadó igen otthonos ebben a téma­körben, — ezt a hallgatók is mindjárt észrevették — és mondanivalóját közvetlenül, előadói pózoktól mentesen, gondosan vigyázva a heterogen összetételű hallgatóságban eset­leg adódó meg idealista beha­tás alatt álló emberek érzé­kenységére, tudta tolmácsolni. Ugyanakkor egy jottányit sem engedett a témakörrel kapcso­latos szilárd, marxista állas­foglalásából. Érdekes példák­kal bizonygatta állításait, idéz­te a világtörténelem nagyjait, nagy történelmi eseményeket. Közvetlen előadásmódjával igen emlékezetessé tette az előadást, illetve a témát a hall­gatóság között. Jellemző, hogy mennyire közel került az elő­adó és az általa előadottak a hallgatósághoz, hogy előadás végeztével a teremből kifelé jövet többen megszólították, pro, vagy kontra elmondták véleményüket egyes részkérdé­sekben, vitába szálltak vele. sőt egy idősebb bácsi még az előcsarnokba is kijött, hogy egy kicsit tovább beszélgessen a hallottakról az előadóval. Ezt az előadást is — mint a Lenin Kohászati Művek mun­kásakadémiájának minden elő­adását — filmvetítés követte. Ez alkalommal — a témához illően — az Üjra a csillagok felé című szovjet filmet vetí­tették, amely a második űrha­jós felkészülését és útját mu­tatja be. Kettőt látogattunk meg a Lenin Kohászati Művek mun­kásakadémiái közül. Korai len­ne két. előadás alapján követ­keztetéseket levonni. Megláto­gatunk még több munkásaka­démiai előadást, beszélgetünk több hallgatóval, előadóval, a munkásakadémia szervezését ellátó szakszervezeti szervek­kel, hogy aztán levonhassuk a végső konklúziót, miként is fo­lyik a dolgozók szocialista szel« lernü nevelése a Lenin Kohá­szati Művek munkásakadé­miáin. Benedek Miklós [Tizenegy szakköri szobát rendeznekbe : Miskolc új úttörő házában A szakköröket — ahol a gyermekek irodalmi, képzőmű­vészeti, politechnikai és más ismeretekre tesznek szert — kiváló pedagógusok, valamint mesterek vezetik. így például Koszti Lajos, a Lenin Kohá­szati Müvek fiatal művezetője már bejelentette, hogy szíve­sen vállalja a fémmegmunkáló szakkör vezetését. Az úttörőház a napokban ké­szült el és az február közepén ünnepélyes keretek között nyitja meg kapuit. J Miskolcon több mint 9 ezer >gyermek tevékenykedik az Űt- j törő Szövetségben. A kispajtá­sok részére az elmúlt évben >2,5 millió forintos költséggel \szép úttörőház építését kezdték t meg. Az egyemeletes épület- ’ ben minden igényt kielégítő , művelődési termet és 11 szak­ikon szobát létesítettek. Eze­ket a szobákat különböző pasz- i tellszinekkel festették ki. így Ipéldául az irodalmi szakkör i helyisége világoskék, a képző- ' művészeké pasztellzöld, a bá­bosoké pedig rózsaszínű lett. Géza az utcán meggyorsftot-Jj ta. lépteit. Hirtelen lehajolt. < mint aki a cipőfűzőjét akarja] begyűrni, de e mozdulat köz-] ben levette szemüvegét és a] zsebébe rejtette. ’ | Felkapaszkodott a legelső j villamosra. * ] A Boráros tér félé utazott. J Ott leszállt, s elvegyült az es-] ti forgalomban. 2 Lopva az órájára pillantott.] A spanyol házból való elin-] dulásától számított egy óra ] tíz percre volt időzítve a po-3 kolgép.. Gyorsan számotvetettl az idővel: huszonöt perc alatti ért el a Keleti Pályaudvarhoz,] ott azonnal taxiba vágta ma-] gát, a taxi öt perc alatt a Ho~1 tel Wienbe szállította, ve-] gyünk hozzá ráadásnak öt] perc differenciát, az összesen] harmincöt perc. A szállodá-3 ban körülbelül tíz percet tölt-] hetett, az negyvenöt perc. Ti-1 zenöt perc telhetett el azóta,] umióta villgmosozik. öt perce] sétálgat a Boráros tér körül...] Tehát öt perc múlva... ] Igen —, gondolta — az idő-] számvetés kétségtelenül helyes! volt. Haraszti és Béla, igaz,] azon erősködtek, hogy állítsák] az órasze-rkezetet legalább] két órára, hátha valahol for-] galmi akadály támad. De ő t ellenkezett: számítása szerinti egy óra tíz perc elegendő.' Nyilvánvalónak látszott, hogy; a koraesti órákban történik az. átadás és a beszállásolás, ké-; sőbb esetleg féligmeddig ki-! ürül a hall. Akkor nehezebb1 lesz megszabadulni a bőrönd-! lőL és a szeretetcsomag áldá-' sából kevesebben részesülné-; nek... ' '< (Folytatjuk.) ' — Egy szobát szeretnék há­rom napra. De feltétlenül für­dőszobával. A portás elcsodálkozott: — Láthatja, uram, hogy a fezállodát katonai célra igény­be vették. Mést Géza bámult el: — De hiszen tegnap még itt laktak a barátaim, ők ajánlot­ták ezt a hotelt! — Igen, uram, de hirtelen történt a változás. Szivesked- jék másik hotelt keresni. Ta­lán a Royalt ajánlhatom. Itt sajnos, lehetetlen. Ebben a pillanatban a né­met törzstiszt, aki a beszállá­solást intézte, türelmetlenül megszólalt: — Bitte? Was wünschen Sie? (Kérem? Mit óhajt ön?) Géza helyett a portás vála­szolt a németnek: — Semmi. Herr Oberst, az úr nem tudta, hogy a hotel mától foglalt, és szobát ke­res. A törzstiszt kurtán intett Gézának: — Kein Zimmer! Verste­hen Sic? (Nincs szoba, érti ön?) Géza tettetett csodálkozás­sal vette tudomásul a közlést. Ó, hát persze, hogy nem is vette észre előbb . . . Udvaria­san meghajolt, bocsánatké- rően morgott valamit, és ki­sétált a szállodából. A sötétszürke vászonba bur­kolt, súlyos bőrönd azonban ott maradt a hall közepén, a tükrös oszlop tövében. Ugyan kinek tűnt volna fel az a bőrönd, ahol talán száz másik hevert, szanaszét a fa­lak tövében, és az ülőalkal­matosságok körül.. .1 \ XLIV. Most, hogy Géza mindezt fel­idézte magában, egy kissé megnyugodott. Béla ment elő], s amikor Géza követte őt az ajtónyílá­son, megpillantotta Harasztit és Csizmadiát A két férfi a rögtönzött mühelyaszialon egy különös szerkezettel bab­rált. Megfeszített figyelemmel dolgozlak, és fel sem néztek a j övevényokre. Béla visszafojtott izgalom­mal szólította meg őket: — Elvtársak -.. Géza elv­társnak most, azonnal szüksége van egy ... szeretetcsomagra. Haraszti fél sem nézett a ke­ze ügyéből: — Szólni kel] Imre bácsi­nak. Géza kétségbeesett igyekezet­tel magyarázott: — Értsétek meg, elvtár­sak ... Imre bácsi holnapig nem jön haza, ma pedig . . . ma este minden különösebb kockázat nélkül halomra pusz­títhatnám a német tiszteket! Erre aztán Haraszti is, Csiz­madia is abbahagyta a mun­kát. Géza lázas sietséggel elő­adta tervét. A három kommunista szem­rebbenés nélkül figyelt min­den szóra. Amikor Géza el­hallgatott, Csizmadia a térdére ötottr. zetök munkaszervezési kérdé­seiről kaptak tájékoztatást a hallgatók. A női tagozaton a nagyvilág politikai eseményei­ről tájékoztatják januárban a hallgatókat, a természettudo­mányi tagozat pedig januárra a tudomány és vallás témakö­rét tűzte napirendjére. Az említett előadásokból ket­tőt látogattunk meg a közel­múlt napokban. A Bizalmi Akadémián Várfi Ferenc elvtárs. a Vas- és Fémipari Dolgozók Szak- szervezete központja munka- védelmi osztályának vezetője tartott alapos felkészültségről, igen nagy tárgyi és gyakorlati ismeretről tanúskodó előadást a biztonságosabb munka, a jobb életkörülmények témakö­réből. Az előadó bevezetőben elemezte azt a kérdést, hogy miért is hívjak a biztonságo­sabb munkát célzó és biztosító intézkedéseket munkavédelem­nek és miért nem munkásvé­delemnek. Ez a kérdés igen sok dolgozót foglalkoztatott. A va­lóság az, hogy a munkásvéde­lem fogalmába sokkal több tartoznék — bérügyek, szociá­lis, ellátási problémák, stb. — mint a munka biztonságát cél­zó intézkedések, rendszabályok. Beszélt arról, hogy szocialista államrendszerünkben mennyit fejlődött a munkavédelem, mennyivel lett biztonságosabb a munka és a munka bizton­ságosabb volta mennyiben vál­toztatta meg a dolgozók mun­ka- és életkörülményeit mind munkahelyükön, mind pedig szabadidejükben. Példákat ho­zott fel a nyugati államok tő­kés kézben lévő üzemeiben ta­pasztalt munkavédelmi intéz­kedésekről, és éles kontraszt­’ A Lenin Kohászati Művek­ben már évek.kel ezelőtt meg­kezdték és azóta az egyik leg­nagyszerűbb önművelési for­mává lett az ismereteknek munkásakadémiákon való ter­jesztése, illetve elsajátítása. A most folyó oktatási évadban a szakszervezeti bizottság kultúr- nevelési osztálya jóelőre felké­szült, és időben megszervezte a munkásakadémiákat is. Hét tagozaton folyik az ismeretter­jesztés a munkásakadémiák keretében. Mindegyiknek előre kidolgozták a tematikáját, és jóelőre megállapodást kötöttek a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal a megfelelő előadók kiküldésére. Január hónapban , a hét munkásakadémiái formán 12 előadást tartottak, illetve tartanak. Az Ifjúsági Akadé­mia világnézeti tagozatán a szovjet technika diadalútjáról, valamint a kompjex gépesítés­ről és automatizálásról, míg az irodalmi tagozaton Gorkijról és Solohovról hallgattak elő­adást az akadémián résztvevő ifjúmunkások. A rádió-televí­zió tagozat három foglalkozást is tart januárban, amelyeken a transzformátorokkal, elek­troncsövekkel, valamint az egyenes és szuper-rendszerek- kel és az oszcillátorokkal is­merkednek meg'a hallgatok. A Bizalmi Akadémián a Bizton­ságosabb munka, jobb életkö­rülmények című előadást hall­gatták. Az üzemgazdasági ta­gozat két előadással gazdagí­totta hallgatóinak ismereteit: az újítások gazdasági eredmé­nyeiről, valamint a műhelyve-,

Next

/
Thumbnails
Contents