Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-27 / 22. szám
4 ESZAKM AGY ARORSZÄG Szombat, 1962. január 27, borsodi írók szerzői estje Immár hagyománnyá vált, hogy a borsodi írók nemcsak az újságban, a folyóiratban publikálják müveiket, hanem szerzői esten is találkoznak a közönséggel. Legutóbb Miskolcon a TIT Értelmiségi Klubjában rendezték meg a nagy érdeklődéssel fogadott „Borsodi írók szerzői estjé”-t. A rendezés munkáját ezúttal Kordoss László látta el. Bemutatta az est szereplőit és értékelte munkásságukat. Az esten szereplő írók és költők legjobb alkotásaikkal mutatkoztak be. Holdi János különösen a múlt bányásznyomorának felelevenítésével remekelt. Baráth Lajos készülő kisregényéből mutatott be egy önmagában is zárt, kerek, igeit értékes, szépen megkomponált részletet. Niklai Adám most elkészült versciklusa az alakuló falu életét vázolja lírai képekben. Ennek a ciklusnak két, a múltat és a jelent összehasonlító darabját hallhattuk. Különösen a balladái hangvételű Aquarell című vers gyakorolt mély hatást a hallgatókra. Bihari Sándor két verse édesanyja emlékét idézte. Az élet és a halál problémáival vívódik Anyám zsoltára című versében, s ebben a harcban az élet a maga megélt, munkás, alkotó szépségében győ- zedelmeskedik. Az est során a kiíorróban lévő költő, Akácz István is bemutatta eddigi eredményeit. Elismerés illeti az est előadóit szép teljesítményükért, a művek hatásos, művészi megszólal tatásáért. Ruszinkó Mária és Vajda Éva már sokszor dicsért versmondását kell ismételten méltatnunk, valamint a prózai müvek tolmácsolásában kulturáltan, s néhol drámaian közreműködő Hubai Lászlót és Palánkay Istvánt. Bihari Sándor versének szép, szívből jövő, mégis esztétikai hitelességű elemzésével Csótai János jól mutatkozott "be az Értelmiségi Klub közönségének. K. L. ingyenes orvosi kezelés.., Csehszlovákiában az orvosi kezelés és a gyógyszer ellátás díjtalan. Néhány adat a csehszlovák egészségügy fejlődéséről. Az orvosok száma 1960-ban 1937-hez viszonyítva megkétszereződött. Az egy orvosra jutó lakosok száma ugyanezen idő alatt 50 százalékkal csökkent. A kórházi férőhelyek száma ugyanezen idő alatt kétszeresére emelkedett. Bii&ton&ágosafoh munka és tudományos világszemlélet Munkásakadémiák a Lenin Kohá§zati Művekben (1.) {J)ettentő Ír fa: Horváth József <'Uod riguez j — Rendben van. Ezt nem szabad kihagyni. Ha lime bácsi itthon volna, ő sem mondana egyebet. Mi, Haraszti elv társ? Haraszti rábólintott. Béla pedig egyenesen fellelkesedett. — Gyerünk, Géza, hozd azt a bőröndöt! Mind a négyen fürgén munkához láttak. Este fél hét tájban egy rendkívül 'elegáns, fiatal férfi szállt ki egy taxiból a Hotel Wien előtt Aranykeretes szemüveget viselt, sötét, gyárét len öltönyt hordott. A taxi a Keleti Pályaudvartól hozta utasát a Hotel Wienbe. A szemüveges úr elővette pénztárcáját és kifizette a sofőrt. A sofőr gyors mozdulattal kiemelte maga mellől, az első ülésről a szemüveges úr sötétszürke vászonba burkolt, súlyos bőröndjét. Az elegáns, szemüveges úr Géza volt A Hotel Wien ajtajában néhány német álldogált. Fiatal tisztek voltak és cigarettáztak. Egy várostérképet böngészett az egyik, és Gézának úgy tetszett, mintha városnézésre készülődnének. De ügyet sem vetett rájuk. Jobbkezébe kapva bőröndjét, határozottan benyitott a szálloda halijába. A hall tele volt német tiszteikkel. A portásfülkében egy idősebb német törzstiszt nagy papírosívek fölé hajolt, és valamit magyarázott a Hotel Wien szolgálatkész portásának. Géza elégedetten állapította meg: jól időzítette a programot. Éppen akkor érkezett, amikor az átadás és a beszál lásolás folyik. Ilyenkor jóformán senki sem ismeri a másikat, s ügyet sem vet másokra. A németek rá sem hederítettek Gézára. Géza egy gyors pillantást vetett a zsibongó, elhelyezésre váró társaságra. A hallban minden kerek asztal körül német törzstisztek üldögéltek. A falak mentén is foglalt volt minden szék. Az üldögélőkön kívül sokan kis csoportokba verődve ócsorogtak. Mindenfelé jókora bőröndök egymás hegvén-hátán. Géza ß maga bőröndjét egy szögletes oszlop tövébe helyezte, körülbelül a hall közepén. Az oszlop négy oldalán tükrök csillogtak. Amikor letette a bőröndöt, a portásfülke elé lépett. Egy darabig türelmesen várakozott, mint aki nem akarja megzavarni a beszállásolók munkáját. A portás végül észrevette őt: — Mivel szolgálhatok? Géza természetes, naívv hangon szólalt meg: | FOGYÓKÚRA \ Az orvos megkérdezte: ? — Más panasza nincs? > — Nincs. Nem elég? > — Semmi baj. Le kell fogynia. Tartson egy kis diétát. c Semmi édesség. Kerülje a zsíros húsokat. Sok gyümölcs, \ kevés kenyér. Hat-nyolc kilót le kell adnia! Kérem, keres- ? sen fel három-négy hél múlva. 5 A beteg odahaza tájékoztatta a feleségét az orvosi pa- S roncsról. Megbeszélték, hogy az asszony az eddiginél sokkal 5 soványabban fog főzni. így is történt. Sok róseibni helyett \ kevés kifött burgonyát kapott, hús csak kétszer egy héten 5 került az asztalra és az édességet kitiltották a lakásból. < Megkezdődött a szenvedések korszaka és gyakran megtör- \ lent, hogy a fogyókúra elítéltje libacombról és almásrétesről ? álmodott. Felesége azonban szigorú volt és már nyolc nap s múlva mutatkoztak a betegen a súlyapadás szembetűnő i jelei. S Teli-múlt az idő. . Az asszony egyre gyakrabban né- ? zeit vizsgáló szemekkel férjére. Egyszer meg is jegyezte: S — Mintha újra híznál. < — Tévedés — válaszolta zavartan a férj. % Az asszony megcsóválta a fejét és arra gondolt, hogy \ nincs is miből híznia a férjenek, mert csak villamosra ka- ? pott tőle zsebpénzt és a jóízű falatok tudvalévőén pénzbe s kerülnek. Az üzemi koszt (heti húsz forint) igazán nem idéz- S hétté elő a hízást. Arra gondolt, hogy hormonzavarról lehet ? szó. ? A negyedik héten a beteg újra megjelent az orvosnál S és a gyomrára mutatott: c — Jobban fáj, mint a múltkor. > Az orvos jól megnézte betegét és szigorú hangon rá- f szólt: — Nem csodálom. Maga kövérebb, mint volt! És a 5 fogyókúra? A feleségével nem közölte, hogy diétás koszton p kell élnie? p — De igen. i — Na és? \ — Szegény, mindent elkövetett, 6 nem tehet semmiről. ? O is észrevette, hogy az első nyolc nap után újra hízni > kezdtem, de nem mertem neki megmondani az igazságot. S — Es mi az igazság? Gondolom az, hogy dugpénzből P házon kívül sokat költött evésre. C — Egy fillért sem költöttem kosztra. Még a heti húsz \ forint ebédpénzt is megtakarítottam. Az intézmény ugyanis, ? amelynél dolgozom, kinevezett az üzemi konyhák ellen- 5 őrévé. Minden nap más és más helyre kell mennem ellen- P őrizni. 1 — Na és? — Es minden konyha vezetője arra gondolt: nem árt ? velem jóban lenni. Remek sülteket és finom tésztákat tálal- c tak nekem. Az első napokban ridegen visszautasítottam, S ellenőriztem a konyhát, de később már alig tudtam ellcn- ? állni. Tessék elképzelni: otthon leforrázott főzelék, néha £ egy kis szeletke hús. semmi édesség. És az üzemekben a sül- t tek csodás szaga! Bevallom, elfogadtam az ízes ajándék- J ebédeket. Szánom-bánom bűnömet, hiszen mindig becsüle- ? tesen dolgoztam, sohasem fogadtam el sápot. ígérem, hogy i holnaptól kezdve a leghatározottabban visszautasítok minit den ételt, és megbízatásomhoz híven, a legszigorúbban f ellenőrzőm a konyhákat. Ezzel nemcsak egészségemnek, ha> nem a bennem bízó feletteseimnek is tartozom. ? Az orvos nemet intett a kezével: — Önkritikáját nem fogadhatom el. Ismerem én a fo> guókúrásaimat. Nem tudnak azok ellenállni. Ilyenkor a > fiAom falatok úgy hatnak rájuk, mint egyesekre a kokain, , vagy a morfium. A fogyókúrásnak nagyon gyenge az aka- g rata. Csak egy orvosság van! Tessék, itt a recept — nyúj- S tolta át a vényt. S Ez állott rajta: £ — Még ma más beosztást kérni! 5 Palásti László 1 ban vetítette a hallgatók elé n szocialista munkavédelmi rendszer magasabbfokúságát. Beszélt természetesen a bizalmiaknak a munkavédelem terén jelentkező feladatairól is. Ezt a munlcásakadómiai előadást közel 300 hallgató hallgatta végig. A Bizalmi Akadémián szigorúan veszik a megjelenést. Belépéskor mindenki íepecsételtette az ajtónál látogatási könyvecskéjét. Az előadást követő filmvetítést, amelyen a munkavédelem tárgykörébe vágó filmeket vetítettek, már nem minden hallgató várta meg, többen eltávoztak. Az eltávozok nagy többsége vidéki volt, akik a késő délutáni vonatokhoz igyekeztek, hogy hazajuthassanak lakóhelyeikre. Az akadémia hallgatásával, illetve az előadással kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a hallgatók döntő többsége műszakból jött. Reggel 6 órától délután 2 óráig dolgozott a gyárban és fél 3 órakor meglehetősen fáradtan ült be az akadémia előadásának meghallgatására. Talán ebben keresendő az oka annak, hogy — bár az előadás érdekes, lendületes volt —, a figyelem egyes hallgatóknál. helyen kin t bizony ellankadt. A munkásakadémia természettudományi tagozatán A tudomány és vallás című előadásra látogattunk el. Énnek a tagozatnak kétszázon felül van a beiratkozott hallgatója, sajnálatos, hogy az előadáson mindössze 92-en vettek részt. Igaz, ez nem közvetlenül műszak után volt, hanem az esti órákban, és a hallgatok között nagy számban találtunk olyanokat is, akik nem tartoznak a Lenin Kohászati Művek kötelékébe: nyugdíjasak, háziasszonyok. Ez természetesen nem hiba, hiszen a művelődési ház, ahol a munkásakadémia előadását tartották, területi jelleggel működik, de kívánatos lett, volna, hogy több effektiv kohászati dolgozó vegyen részt, ezen az előadáson. Az előadás rendkívül érdekes és értékes volt. Majoros Balázs elvtárs mindvégig le tudta kötni a hallgatóságot. Az előadásán érződött, hogy az előadó igen otthonos ebben a témakörben, — ezt a hallgatók is mindjárt észrevették — és mondanivalóját közvetlenül, előadói pózoktól mentesen, gondosan vigyázva a heterogen összetételű hallgatóságban esetleg adódó meg idealista behatás alatt álló emberek érzékenységére, tudta tolmácsolni. Ugyanakkor egy jottányit sem engedett a témakörrel kapcsolatos szilárd, marxista állasfoglalásából. Érdekes példákkal bizonygatta állításait, idézte a világtörténelem nagyjait, nagy történelmi eseményeket. Közvetlen előadásmódjával igen emlékezetessé tette az előadást, illetve a témát a hallgatóság között. Jellemző, hogy mennyire közel került az előadó és az általa előadottak a hallgatósághoz, hogy előadás végeztével a teremből kifelé jövet többen megszólították, pro, vagy kontra elmondták véleményüket egyes részkérdésekben, vitába szálltak vele. sőt egy idősebb bácsi még az előcsarnokba is kijött, hogy egy kicsit tovább beszélgessen a hallottakról az előadóval. Ezt az előadást is — mint a Lenin Kohászati Művek munkásakadémiájának minden előadását — filmvetítés követte. Ez alkalommal — a témához illően — az Üjra a csillagok felé című szovjet filmet vetítették, amely a második űrhajós felkészülését és útját mutatja be. Kettőt látogattunk meg a Lenin Kohászati Művek munkásakadémiái közül. Korai lenne két. előadás alapján következtetéseket levonni. Meglátogatunk még több munkásakadémiai előadást, beszélgetünk több hallgatóval, előadóval, a munkásakadémia szervezését ellátó szakszervezeti szervekkel, hogy aztán levonhassuk a végső konklúziót, miként is folyik a dolgozók szocialista szel« lernü nevelése a Lenin Kohászati Művek munkásakadémiáin. Benedek Miklós [Tizenegy szakköri szobát rendeznekbe : Miskolc új úttörő házában A szakköröket — ahol a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, politechnikai és más ismeretekre tesznek szert — kiváló pedagógusok, valamint mesterek vezetik. így például Koszti Lajos, a Lenin Kohászati Müvek fiatal művezetője már bejelentette, hogy szívesen vállalja a fémmegmunkáló szakkör vezetését. Az úttörőház a napokban készült el és az február közepén ünnepélyes keretek között nyitja meg kapuit. J Miskolcon több mint 9 ezer >gyermek tevékenykedik az Űt- j törő Szövetségben. A kispajtások részére az elmúlt évben >2,5 millió forintos költséggel \szép úttörőház építését kezdték t meg. Az egyemeletes épület- ’ ben minden igényt kielégítő , művelődési termet és 11 szakikon szobát létesítettek. Ezeket a szobákat különböző pasz- i tellszinekkel festették ki. így Ipéldául az irodalmi szakkör i helyisége világoskék, a képző- ' művészeké pasztellzöld, a bábosoké pedig rózsaszínű lett. Géza az utcán meggyorsftot-Jj ta. lépteit. Hirtelen lehajolt. < mint aki a cipőfűzőjét akarja] begyűrni, de e mozdulat köz-] ben levette szemüvegét és a] zsebébe rejtette. ’ | Felkapaszkodott a legelső j villamosra. * ] A Boráros tér félé utazott. J Ott leszállt, s elvegyült az es-] ti forgalomban. 2 Lopva az órájára pillantott.] A spanyol házból való elin-] dulásától számított egy óra ] tíz percre volt időzítve a po-3 kolgép.. Gyorsan számotvetettl az idővel: huszonöt perc alatti ért el a Keleti Pályaudvarhoz,] ott azonnal taxiba vágta ma-] gát, a taxi öt perc alatt a Ho~1 tel Wienbe szállította, ve-] gyünk hozzá ráadásnak öt] perc differenciát, az összesen] harmincöt perc. A szállodá-3 ban körülbelül tíz percet tölt-] hetett, az negyvenöt perc. Ti-1 zenöt perc telhetett el azóta,] umióta villgmosozik. öt perce] sétálgat a Boráros tér körül...] Tehát öt perc múlva... ] Igen —, gondolta — az idő-] számvetés kétségtelenül helyes! volt. Haraszti és Béla, igaz,] azon erősködtek, hogy állítsák] az órasze-rkezetet legalább] két órára, hátha valahol for-] galmi akadály támad. De ő t ellenkezett: számítása szerinti egy óra tíz perc elegendő.' Nyilvánvalónak látszott, hogy; a koraesti órákban történik az. átadás és a beszállásolás, ké-; sőbb esetleg féligmeddig ki-! ürül a hall. Akkor nehezebb1 lesz megszabadulni a bőrönd-! lőL és a szeretetcsomag áldá-' sából kevesebben részesülné-; nek... ' '< (Folytatjuk.) ' — Egy szobát szeretnék három napra. De feltétlenül fürdőszobával. A portás elcsodálkozott: — Láthatja, uram, hogy a fezállodát katonai célra igénybe vették. Mést Géza bámult el: — De hiszen tegnap még itt laktak a barátaim, ők ajánlották ezt a hotelt! — Igen, uram, de hirtelen történt a változás. Szivesked- jék másik hotelt keresni. Talán a Royalt ajánlhatom. Itt sajnos, lehetetlen. Ebben a pillanatban a német törzstiszt, aki a beszállásolást intézte, türelmetlenül megszólalt: — Bitte? Was wünschen Sie? (Kérem? Mit óhajt ön?) Géza helyett a portás válaszolt a németnek: — Semmi. Herr Oberst, az úr nem tudta, hogy a hotel mától foglalt, és szobát keres. A törzstiszt kurtán intett Gézának: — Kein Zimmer! Verstehen Sic? (Nincs szoba, érti ön?) Géza tettetett csodálkozással vette tudomásul a közlést. Ó, hát persze, hogy nem is vette észre előbb . . . Udvariasan meghajolt, bocsánatké- rően morgott valamit, és kisétált a szállodából. A sötétszürke vászonba burkolt, súlyos bőrönd azonban ott maradt a hall közepén, a tükrös oszlop tövében. Ugyan kinek tűnt volna fel az a bőrönd, ahol talán száz másik hevert, szanaszét a falak tövében, és az ülőalkalmatosságok körül.. .1 \ XLIV. Most, hogy Géza mindezt felidézte magában, egy kissé megnyugodott. Béla ment elő], s amikor Géza követte őt az ajtónyíláson, megpillantotta Harasztit és Csizmadiát A két férfi a rögtönzött mühelyaszialon egy különös szerkezettel babrált. Megfeszített figyelemmel dolgozlak, és fel sem néztek a j övevényokre. Béla visszafojtott izgalommal szólította meg őket: — Elvtársak -.. Géza elvtársnak most, azonnal szüksége van egy ... szeretetcsomagra. Haraszti fél sem nézett a keze ügyéből: — Szólni kel] Imre bácsinak. Géza kétségbeesett igyekezettel magyarázott: — Értsétek meg, elvtársak ... Imre bácsi holnapig nem jön haza, ma pedig . . . ma este minden különösebb kockázat nélkül halomra pusztíthatnám a német tiszteket! Erre aztán Haraszti is, Csizmadia is abbahagyta a munkát. Géza lázas sietséggel előadta tervét. A három kommunista szemrebbenés nélkül figyelt minden szóra. Amikor Géza elhallgatott, Csizmadia a térdére ötottr. zetök munkaszervezési kérdéseiről kaptak tájékoztatást a hallgatók. A női tagozaton a nagyvilág politikai eseményeiről tájékoztatják januárban a hallgatókat, a természettudományi tagozat pedig januárra a tudomány és vallás témakörét tűzte napirendjére. Az említett előadásokból kettőt látogattunk meg a közelmúlt napokban. A Bizalmi Akadémián Várfi Ferenc elvtárs. a Vas- és Fémipari Dolgozók Szak- szervezete központja munka- védelmi osztályának vezetője tartott alapos felkészültségről, igen nagy tárgyi és gyakorlati ismeretről tanúskodó előadást a biztonságosabb munka, a jobb életkörülmények témaköréből. Az előadó bevezetőben elemezte azt a kérdést, hogy miért is hívjak a biztonságosabb munkát célzó és biztosító intézkedéseket munkavédelemnek és miért nem munkásvédelemnek. Ez a kérdés igen sok dolgozót foglalkoztatott. A valóság az, hogy a munkásvédelem fogalmába sokkal több tartoznék — bérügyek, szociális, ellátási problémák, stb. — mint a munka biztonságát célzó intézkedések, rendszabályok. Beszélt arról, hogy szocialista államrendszerünkben mennyit fejlődött a munkavédelem, mennyivel lett biztonságosabb a munka és a munka biztonságosabb volta mennyiben változtatta meg a dolgozók munka- és életkörülményeit mind munkahelyükön, mind pedig szabadidejükben. Példákat hozott fel a nyugati államok tőkés kézben lévő üzemeiben tapasztalt munkavédelmi intézkedésekről, és éles kontraszt’ A Lenin Kohászati Művekben már évek.kel ezelőtt megkezdték és azóta az egyik legnagyszerűbb önművelési formává lett az ismereteknek munkásakadémiákon való terjesztése, illetve elsajátítása. A most folyó oktatási évadban a szakszervezeti bizottság kultúr- nevelési osztálya jóelőre felkészült, és időben megszervezte a munkásakadémiákat is. Hét tagozaton folyik az ismeretterjesztés a munkásakadémiák keretében. Mindegyiknek előre kidolgozták a tematikáját, és jóelőre megállapodást kötöttek a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal a megfelelő előadók kiküldésére. Január hónapban , a hét munkásakadémiái formán 12 előadást tartottak, illetve tartanak. Az Ifjúsági Akadémia világnézeti tagozatán a szovjet technika diadalútjáról, valamint a kompjex gépesítésről és automatizálásról, míg az irodalmi tagozaton Gorkijról és Solohovról hallgattak előadást az akadémián résztvevő ifjúmunkások. A rádió-televízió tagozat három foglalkozást is tart januárban, amelyeken a transzformátorokkal, elektroncsövekkel, valamint az egyenes és szuper-rendszerek- kel és az oszcillátorokkal ismerkednek meg'a hallgatok. A Bizalmi Akadémián a Biztonságosabb munka, jobb életkörülmények című előadást hallgatták. Az üzemgazdasági tagozat két előadással gazdagította hallgatóinak ismereteit: az újítások gazdasági eredményeiről, valamint a műhelyve-,