Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-02 / 284. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1961. öc-ccmfvrtr S, Egy egérrágta könyv Ez a legviharvertebb kötet kis magánkönyvtáram­ban. Rozsdabarna a fedele, íélvászon a kötése. Fedelén a betűket nagyrészt kiette a nyi­rok, sarkain a vászon ronggyá szakadt, lapjainak szélél-sar- kát csipkésre rágták egerek, patkányok. Ki tudja, hány munkáskézben fordult meg, hány padláson, pincében, fás­kamrában rejtegették, amíg a felszabadulás után hozzám ke­rült Feleségem fedezte fel egy elszegényült könyvesbolt kirakatának lomjai közt, s azonnal lecsapolt rá, mert tudta, hogy fel nem becsül­hető örömet szerez nekem ezzel a történelmi ereklye számba menő könyvritkasággal. Marx és Engels válogatott művei 1905-ös háromkötetes kiadásának első kötete. Szer­kesztette, bevezetéssel és jegy­zetekkel kísérte s a fordítást ellenőrizte Szabó Ervin. — Ez áll a belső címlapon. A köny­vet Révai és Salamon Üllői út 18. szám alatti könyvnyomdá­jában nyomták, kiadója a Nép­szava könyvkereskedés volt. ötvenhat esztendő pergett le a történelem homokóráján azóta, hogy ez a sok vihart lá­tott könyv megjelent. Lelkes, tudós szerkesztője, Szabó Ervin és munkatársai, akik bevezető­ben Marx és Engels életét is­mertették és a kötetben sze­replő műveket fordították, ré­gen a föld alatt porladnak. De sz öreg könyv is régen elvé­gezte úttörő feladatát, amelyre rendeltetett s amit a szer­kesztő akkor így fogalmazott meg: '„Marx és Engels művei ezen gyűjteményének főcélja min­denesetre az, hogy a magyar olvasó közönségnek bemutassa a szocializmus általuk alkotott rendszerét: a marxizmust." Hangsúlyozta Szabó Ervin, mi­lyen nagy felelősséggel járt ez a válogatás altkor, amikor a gyűjtemény Marx és Engels irodalmi termésének egy tize­dét sem öielheti fel, s az így elkerülhetetlen hiányokat, ré­seket a marxizmus rendszeré­ben „a mestereké helyett a maga gyönge szavaival” kell pótolnia az egyes műveket megelőző szerkesztői bevezeté­sekben s a művekhez fűzött terjedelmes jegyzetekben. Az akkor úlrabocsátott, ma már veterán 400 oldalas, nagy for­mátumú kötetnek- — sajnálom, hogy a második és harmadik kötet nincs birtokomban — éppen az előszavából, beveze­tőiből és jegyzeteiből tűnik ki, micsoda hatalmas filozófiai, szociológiai és marxista isme­retanyaggal rendelkezett a mi Szabó Ervinünk. De kitűnik az is, mily kevés marxista mű­vet olvashatott még akkor ma­gyar fordításban a munkásság, a magyar dolgozó. S hogy mi­lyen nagy érdeklődést váltott ki a „válogatott művek” e ki­adása, azt is a szerkesztő 1904. december 20-i keltezésű elő­szavából tudjuk meg: „... Ki hitte volna csak né­hány év előtt is, hogy Magyar- országon ilyesmi: három kötet­nyi Marx és Engels! lehetsé­ges? Ki nem lepődnék meg ma is, ha hallja, hogy ez a nehéz tudományos munka nagyobb példány számban jelenik meg, mint, tudtunkkal bármely más magyar nyelvű könyv? .. a _________ munkösmoz­A magyar g-jom már 1905-ig is sok dicsőséges harci hagyománnyal dicsekedhetett, amiről alapos összefoglalót ad a Párttörténeti Intézet 1957— 58-as kiadású színes, gazdag tananyaga, amely a magyar- országi munkásmozgalom tör­ténetét 1848-tól öleli fel. Hogy milyen fontos szerepe volt Szabó Ervinók háromkötetes kiadványának megjelenésekor és az azt követő időkben, ez természetesen nem mérhető fel azonnali hatásával, s olyan je­lenségekkel, mint egy sztrájk­mozgalom, vagy más forra­dalmi esemény. • A megjelenés időpontja egybeesik az első orosz forradalommal s tizenkét esztendő választja el a győzel­mes szocialista forradalomtól. Egy könyv hatása — mondom — nem mérhető napokkal, sőt évekkel sem, de bizonyos, hogy a magyar mozgalom fejlődésé­hez, 1912—14-es forradalmi fel­lendüléséhez a „válogatott mű­vek” is hozzájárultak. Erről azonban legtöbbet beszélhetne az egérrógta könyv, ha szóra bírhatnék és elmondhatná, kik­nek a kezén fordult meg, mi­lyen mohón olvasták, tanulmá­nyozták, épültek belőle azok az elvtársak, akik ebből a kö­tetből ismerték meg az „első” Kommunista Kiáltványt s Marx és Engels több más mun­káját. Ebből a kötetből merí­tettek erőt és öntudatot fórra dalmi harcaikhoz, amikor méf az orosz forradalmárokkal alif volt kapcsolatuk, Lenin mű veit, a bolsevikok harci ta­pasztalatait nem ismerték. Sol idős elvtárs mozgalmi élmé nyei, emlékei fűződnek ma i: ehhez az 1905-ös kiadású há rom kötethez, a régi könyvhöz az üldözötthöz, amelynek külö nősen az ellenforradalmi kor szakban sokat kellett bujdos nia, amint ez a példány is ön­magáért beszél üldöztetéseiről Lehetetlen ma megilletődé: nélkül olvasnunk a harmadil oldal ajánló sorait: „Mindazok emlékének, kü gondolkozásuk, érzésük kin­cseit a szenvedő emberiségnek áldozták, a munkásosztály nagy és kis elöharcosai szén, emlékének.” A századforduló *i° lista nemzedéke hajtotta mef itt zászlaját a XIX. százac forradalmi nemzedéke előtt ahogy a mai nemzedék tiszte­leg azok előtt, akik a 19-ei magyar forradalom győzelmé előkészítették, többek közt l Marx—Engels művek 1905-öí válogatott kiadásával. Igen, t tisztelgés sora most rajtunl van, akik már megértük < nagy álmok Kommunist; Kiáltványa után a másodikat a megvalósulás Kommunist; Kiáltványát. Erre gondolol most, ha a viharvert köny\ lapjait felütöm. Gondolok első­sorban Szabó Ervinre, ak megérte még az októberi for­radalmat, de nem érhette me; a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltását. Hajdú Béla Gazdagon fizetnek a bükki erdők A KELETBÜKKI Állami Erdőgazdaságnak az Alföldtől a csehszlovák határig terjedő több mint 80 000 hektáros te­rületéről az idén csaknem 134 000 köbméter faanyagot termelnek ki; Legnagyobb mennyiséget a bükkfa adja; A kitermelésre kerülő fa-, mennyiségből 74 000 köbmé­tert géppel termelnek ki. 57 motorosíürésszel 15 gépi bri­gád dönti a fákat A brigádok tagjai szakmunkás vizsgát tettek, s a fakitermeléssel foglalkozó bükki és Szendrő Ausztráliában Sydney közelében felszállás után egy pár perccel a tenger­be zajhant a Transaustrália Airlines Légiforgalmi Társa­ság Viscount-típusú utasszál­lító gépe —’ jelentik nyugati hírügynökségek. A gép négy főnyi személyzete és tizenegy utasa szörnyethalt környéki falvak favágói közül kerülnek ki. A Keletbükki Erdőgazdaság az idén űj módszereket veze­tett be az erdőművelésben. A gépi fakitermelésen kívül megoldották a szállítást is; a korábbi vonszolás helyett a gumiabroncsos közelítő kerék­párokkal viszik el a fát és azt a rakodókon egyenesen gépkocsikra rakják. Lovas­fogatokkal naponta 6 köb­métert tudtak elszállítani, kö­zelítő kerékpárokkal viszont napi 30 köbmétert. A komp­lex erdőkitermelést az összes vágásterület egyharmadán al­kalmazzák. Az idén bővült a választék is. A tűzifán kívül 62 000 köb­méter ipari fát adnak a bükki erdők; Ebből 12 000 köbméter a bányafa. A hazai faforgács- lemez gyártáshoz a korábban tűzifának használt puhafából szállítanak nagyobb mennyi­séget, elsősorban a Tisza men­ti ártéri erdőségekből. Az idén első ízben szállítanak exportra kérgezett bükkfát, papírgyár­táshoz; Bartók falni ában BORSODSZ1RÁKON sok­minden idézi a múltat. Leg­alábbis külsőségeiben. Az ember szinte lépten-nyomon találkozik olyasmivel, ami kérdezősködésre ingérli. A ta­nácsházán például ódon ka­rosszék búvik a hozzáillő, jó­kora íróasztal mögé. — Pest­ről hoztuk, a „bizományiból”. — Az iskolán, pontosabban az egyik iskolán az 1777-es év­szám díszeleg. Az épület mű­emlék. Sokat tudnak erről is mesélni a hozzáértő emberek: kik lakták, meddig, mikor nevezték ki iskolának stb. De bárki látogat is a tanács­ra, vagy az iskolába, minde­nekelőtt egy ember neve kerül szóba: Bartók Béláé. A falu te­metőjében nyugszik Bartók Béla egyik őse, tehát Borsod- sziráknak köze van zenei éle­tünk monumentális alakjához. A borsodszirákiak erre a névre Elkészült a moz'ftálózat korszerűsítésének 1962-es terve Elkészült a mozihálózat korszerűsítésének, fejlesztésé­nek 1962. évi terve. Jövőre 44 új mozi építését fejezik be — ezek egv részét ebben az év­ben kezdték meg —, s a költ­ségeket elsősorban községfej­lesztési alapból és egyéb helyi forrásokból teremtették elő. Az idén összesen hetven millió fo­rintot költöttek a mozihálózat fejlesztésére i korszerűsítésére. A nagy gonddal összeállított terv adataiból kitűnik, hogy jövőre 137 moziban kerül sor építési, korszerűsítési és fel­újítási munkálatokra. Negy­venkét filmszínházat tesznek alkalmassá szélesvásznú fil­mek vetítésére, 14 moziban át­építik a gépházat, hetvenegy helyen pedig megjavítják a né­zőtér akusztikáját. A városok és falvak mozijai hetvenkét új. korszerű normál-vetítőgépet, huszonkét pár táska-vetítőgé­pet és összesen 121 keskeny- film-veiítőgépet kapnak. 14 500 új moziszéket és ötezer köny- nyen kihordható, s általában művelődési házakban hasz­nált csapószékeket szerelnek fel. Ezenkívül 107 községben rend.behozzák a filmszínházak környékét is. séget a földművesszővetkezet-j tői, de ez is kicsi. A televíziót is külön szobában szeretnénk elhelyezni. Táncszakkörünk,| színjátszóink és még néhány! szakkörünk foglalkoztatása; probléma, mert nincs helyünk. Szükséges egy új művelődési! otthon felépítése. — Van-e ehhez remény? — Igen — ezt Lovász Ger­gely tanácstitkár válaszolja. — Mindent megteszünk, hogy si­kerüljön egy űj otthon felépí-, tése. A jövő évi községfejlesz-j lést például teljes egészében erre a célra használjuk feli Természetesen ez még nem lesz elég, de reméljük, hogy az egész összeget elő tadjuk teremteni. ... Es épül a zeneterem is*j hogy a gyerekek nyugodtab- ban tanulhassanak. Bartók fa­lujában, a múltat idéző ódon karosszék, az öreg íróasztal mellett, a csaknem kétszáz éves iskolában könnyű meg­látni a jelent ES JÓ IS NÉZNI ezt a je­lent . .« Priska Tibor Húszmillió forint értékű kozmetikai cikk érkezik külföldről Az illatszerboltak kirakata; - ban és az áruházaik kozmetikai osztályain is már megjelentem a karácsonyi újdonságok, a közönséget mindenütt bőséges választék várja. A boltok jelenleg mintegy négyszázezer üveg magyar köl­nit tartalékolnak. Igen sokféle puderkészlet és szájruzs bő­víti az illatszerboltok válasz­tékát. A férfiak részére a ke­reskedelem újfajta ajándékdo­bozt hoz forgalomba kará­csonyra. Ez a csomag borot­válkozó krémet, arcvizet, haj- fixatőrt és krémet tartalmaz. A nők részére is készül a koz­metikai gyárakban úgyneve­zett egységcsomag. A márkás magyar kozmeti­kai cikkek választékát külföldi áruk bővítik. Mintegy húsa: millió forint értékben az NDK-ból. Lengyelországból. Franciaországból és Angliából vásároltak kölniket és más kozmetikai cikkeket. különben is játékokat árusító boltokon kívül — Mezőköves­den, Tiszaszederkény-Ujváros- ban, Edelényben és Sátoralja­újhelyen külön, nagy játék- kiálHtásokat és vásárokat * rendez. Nemcsak a hazai, ha­nem a különböző külföldi já­tékok, babák, mechanikai já­tékok is vásárlóra várnak. Sok gyermeknek szerezhetnek örö­met a különböző, szép és ol­csó fajátékokkal, korcsolyák­kal vagy ródlival. Sok ű; hangszer is érkezett kará­csonyra. Nagy a választék a különböző ajándéktárgyakból ’órákból, divatékszerekből, töl 3 tő- és golyóstoliakból, valamin II fényképezőgépekből. A női • részére az ismert hazai gyárt hmányokon kívül orosz, fran- ; cia és német piperecikkek h -érkeztek a vállalat boltjaiba í Porcelánféleségekből, művészi ^kerámiákból és üvegárukból it ^nagyobb a választék mint a; Pelmúlt esztendőkben. Sokar ^vásárolnak edényeket, étkész­leteket, és a háztartásokbar jegyre kedveltebb műanyagáru- Sjkat. Egész családok karácso- Pnyi meglepetése lesz egy-egy ^televízió, lemezjátszó, magne­tofon, vagy rádiókészülék. A JTavasz televízió különben ; ^karácsonyi vásár ideje alatt if ^18 havi részletfizetésre vásárol- j ható, s a legtöbb rádiókészülék 2 is kapható a hitelakció kereté­iben. Ózdon — a nagy érdek­el ődésre való tekintettel — a 3 Gyújtón egy külön helyiségbet 5nagy karácsonyi rádió-, telei 3vízió- és hanglemezvásárt ren- 5dez a vállalat. A karácsonyi ^ajándékok között ott szerepel« nek még a különböző fotódig _kek az ízlésesen csomagolt, ei- - garetták, a hanglemezek és 9 ^háziasszonyok munkáját meg- 5könnyffő háztartási gépek. A ^vásárlók választását meg- jkömnyítik a Borsodi Iparcikk 5 Kiskereskedelmi Vállalat dol- jgozói. akik mindenkinek szí* ^vésőn adnak ajándékozás: ta- í> Rácsokat. (x) már mindenütt megkezdődött a karácsonyi ajándékvásár. A játékokat, az illatszereket, a hanglemezeket és a különböző ajándéktárgyakat árusító bol­tokban sokan még a Télapó zsákja részére is vásárolnak ajándékokat. A gazdag áru­készletből könnyű a választás, mert mindenki részére megta­lálhatók a legmegfelelőbb ajándékok. Elsősorban a gyer­mekek karácsonya. lesz gaz­dag. A Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat a kará­csonyi vásár ideje alatt — a XX500000000000000000000 megállni, hogy zokogva rá ne: boruljon! Otthon nem tudná elfelejteni Jánost. minden c újabb nappal tovább kínoznak,1 amíg idegeit teljesen fel nem­őrölnék a fájó, gyötrő érzések.? S János? A tárgyalás soránr egyszer véletlenül találkozott! a tekintetük. Komoran, felhős- arccal nézte. Mintha azt mond-C ta volna: „Hát ezért rezzentél^ annyiszor össze! Sajnállak . . .c felejts el Simon Zsuzsa. Vé-C ge ...” . c Vége? C Sírt, arcán végi gfolytak; könnyei. C Hát igy • elmúlhat a szere-£ lem? C r Már nem voltak gondolatai.c A reménytelenség nagy feke-C te madárként lebegett felette,^ mint a kőszáli sas a tátongóC szakadék fölött. £ Nézte a vizet, amelyben ...! olyan jó lenne észrevétlenül^ elmerülni és megszűnni. el-C tűnni az emberek elől. örökre. £ János ugyan sajnálná-e? Ej-! tene-e egy könnyet utána? .. Hiszen miért is szeretné __C B ecsapta!... c Talál más lányt, tisztát, fedd-C hetetien múltút. Ha szeretné, utána jött vol-c na!... C Nézte a vizet, örvénylettek c benne a gondolatok. C (Folytatjuk.) C AZ ELMÚLT napokban több millió forint értékű áru érkezett a Borsodi Iparéi lek Kiskereskedelmi Vállalat bolt­jaiba. Az elmúlt évinéL mint­egy 25 százalékkal nagyobb és gazdagabb árukészlet várja a vásárlókat a vállalat ózdi,- barsodnádasdi, putnoiki, ka­zincbarcikai, sajószentpéteri. edelényi, rudabányai, ormos- bányai, izsófalvi, kurityáni. sa- jókazai, mezőkövesdi, tiszasze- derkény-újvárosi, szerencsi és sátoraljaújhelyi . boltjaiban. November utolsó napjaiban OOOOOGOOOOOOOOOOQOOOOOC ges őrnagy ült a terem végé­ben ... Lassan, tagolva be­szélt, elmondott mindent, ahogy érezte és ahogy történt. Milyen jó lett volna, ha mo6t János egy biztató pillantást küld feléje, ha most megfogja és megsimogatja kezét... Izzadva, szakadozva rakta le nehéz terhét. Amikor elbocsátották, azt sem tudta, hogyan rohanjon ki az épületből. Már az utcán járt, végigsétált az árnyas fa­sor alatt és egyszerre... ott volt a Duna-partan, a budai oldalon. Leült egy kőre és néz­te a vizet. Homloka még mindig forró volt, feje zúgott, agyá­ban vitustáncot jártak a gon-, dolatok. Elnehezedett a melle, a szívében tompa fájdalmat érzett, mintha prés nyomná egyenletesen össze. Magánosnak. számkivetett­nek, nagyon-nagyan elhagya­tottnak érezte magát. Sirva tűnődött el életén. Most mitévő legyen? Hová menjen? Senki sincs mellette, aki tanácsot adna! Menjen vissza Erdőslakra, fájdalmas szerelme színhelyére? Nem! nem mehet többé vissza! Ott­hon ráemlékeztetné minden: minden fa. minden bokor, az utak. a házak és a ligeti pad is Jánosra emlékeztetné . . . Nem tudna többé közömbösen etmewBi mellette, nem tudná A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban már megkezdődött a karácsonyi vásár a legbüszkébbek. Róla nevez­ték el az iskolát is, a termelő­szövetkezetet is. De a Bartók Béla iránti tisz­telet nemcsak ilyen külsősé­gekben jut kifejezésre. Lovász Gergely tanácstitkár arról be­szél, hogy az évad első isme­retterjesztő előadását Bartók Béláról tartotta Kun Lajos is­kolaigazgató, és ezen az estén mintegy százhúsz ember gyűlt össze a művelődési otthonban. Az iskolában Antálóczi Mar­git pedagógus arról beszél, hogy náluk harmincöt gyerek tanul zenét. Bányászok, terme­lőszövetkezeti tagok gyerekei járnak' zongoraórára, szolfés- ra, énekórára. Némelyik szülő százhúsz—száznegyven forintot fizet ezekért az órákért. Nem sajnálják. A gyerekek is szor­galmasan tanulnak, pedig ez nem is olyan egyszerű, hiszen nincs egyetlen terem sem, ahol erre a célra összegyülhetné- • nek. Miskolcról járnak hozzá­juk zenetanárok, és hol az egyik, hol a másik lakásban tartják az órákat. AZ ISKOLÁRÓL szólva még egy érdekes dologról kell be­számolnunk: Borsodszirákon ebben az évben szervezték meg első alkalommal a felnőttokta­tást. — Bármilyen furcsa is, de féltem a felnőttektől — mondja Antálóczi Margit pedagógusnő, aki már több mint húsz éve tanít. — Azért féltem, mert még soha nem tanítottam fel­nőtteket, csak gyerekeket. És azt hiszem féltek egy kicsit az iskolától a felnőttek is, ezért voltunk kénytelenek évről évre halasztani a dolgozók is­kolájának kezdését. Most azon­ban már van egy hetedik osz­tályunk — tizennégyes lét­számú —, ahol „öreg diákok” tanulnak. Es talán már ők is megbarátkoztak újra a köny­vekkel. Mert én a tanítással már igen. ' Persze nemcsak ez a tizen­négy felnőtt tanul a falúban. Az ismeretterjesztő előadások­nak sok a látogatója. A műve­lődési otthon befogadóképes­sége lassan már kicsinek bizo­nyul. — Az otthon sajnos nem fe­lel meg az Igényeknek — mondja a pedagógusnő. — öreg épület, legalább , kétszáz éves. Igaz, most kaptunk egy helyi­Zsuzsa elhagyta a tárgyaló- termet. Kisodródott az utcára és indult céltalanul, maga sem tudta, merre. A többnapos tár­gyalás teljesen feldúlta amúgy is felzaklatott idegeit. Egész testét megbénító zsibbadás­sal töltötte el mindaz, ami a kihallgatások és a szembesíté­sek során kibontakozott. Meg­borzongott. Ismét magán érez­te az orvos csodálkozó tekinte­tét. Rettenetes volt ez a talál­kozás! Hangtalanul mozgott a szája, csak a fejével intett igent a bíró kérdésére: — Megoperálta önt? — Igen ... megoperált. Csoda, hogy el nem szédült, hogy egyáltalán beszélni tu­dott! Ott állt megmentője előtt, a szíve tele volt érzésekkel. A hála, a gyűlölet és a félelem érzéseivel. Nézte a megtört embert, borzon gva állta a kémnő gyűlöletes, vad pillan­tását, és beszélt, beszélt. Nem mert hátra tekinteni. Kerékgyártó hadnagy és Uve­Rosera nézett. Az arcán kíván­csiság és rémület ült. Tekinte­te riadtan csapongott. Rose is elkomarodott, arca kipirult, határozott választ adott a bíró kérdésére. ' — A legjobb barátnőm volt! — S mivel foglalkozott? — Hírszerző volt... A szemüveges férfi elsápadt. A lányhoz fordult, s' nem tür­tőztetve magát, oda kiáltotta: — Te ezt nekem nem mond­tad! ... — Figyelmeztetem a vádlot­tat! — szólt rá erélyesen a bí­ró, majd ismét Rosehoz for­dult: — Volt?.., — Igen — felelte lihegve Rose —, csak volt.. ^ — Mi történt vele? — Megölték! Horváth megtántorodott. Mázsányi súllyal hullottak rá a szavak, bénítóan szögezték a földhöz. Arcát a tenyerébe te­mette és keservesen felzoko­gott Lili. E1 Jza tragédiája állandóan ■*-J ott lebegett előtte. S ha lebukik? ... Gondolt erre is. Valahogyan megérezte. Mit te­gyen hát? Megadással tűrte sorsát és elhatározta, hogy harcol foggal, körömmel... asszonyi fifi-kával, amíg lehet. Eszes lesz, nem úgy, mint El­za. Inkább tíz férfivel legyen kapcsolata, mint egybe halálo­san beleszeressen. Hiszen a szerelem nem tart örökké és a kiábrándulás fájdalmas. A per harmadik vádlottjá­nak ügyét már az első napon elkülönítették a tárgyalástól, a A bíró fellapozta; a hatal­mas iratcsomót. Valamit fel­jegyzett és ismét a lányhoz intézte a következő kérdést. — ön a rendőrségi kihallga­tás során többször is említette Sles. Geissler nevét. Ki volt az * lány és milyen viszony fűzte hozzá? Ai orvos felkapta a fejét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents