Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

Vasárnap, mi. december TO. fiSZAKMAGYARORSZÄÖ Diszm Qía katos lak beren dezési tárgyak kiállítása A válások okairól Az OKISZ Népköztársaság úti bemutató termében díszmúlakatos kiállítás nyílt. A magyar díszmülakatosok munkáját az cgés2 vilá­gon ismerik. Többek között Svájcba, Angliába, Svédországba, Hollandiába és Dél-Amerilcába exportáljuk készítményeiket. A be­mutatott lakberendezési tárgyak, kiegészítő kisbútorok* régi stí­lusú és a modern otthonokban egyaránt alkalmazhatók. Képünk a kiállítás egy részletét mutatja be. Borsodi képzőművészek ajándéka a megyei tanácsnak A Borsod megyei Tanács az utóbbi években jelentős össze­geket fordít a művelődési in­tézmények díszítésére és csino­sítására. A tanács művelődés- ügyi osztálya az idén is 70 000 forint értékű olajfestményt, grafikát, valamint akvarellt vásárolt a helyi és fővárosi festőművészektől. A képeket a nagyobb művelődési otthonok­ban és múzeumokban helyezik el. A tanács ilyen irányú tevé­kenységét segítik a borsodi képzőművészeti munkacsoport tagjai is. Az elmúlt évben a giccs elleni harc jegyében 30 alkotásból — grafikából és akvarellbSl — álló vándorki­állítást készítettek, amelyet be­mutattak a megye nagyobb községeiben. A képzőművészek a kiállítás anyagát a megyei tanácsnak ajándékozták. Ezek­kel a képekkel az új művelő­dési otthqnokat és klubokat díszítik. Ezenkívül a tanács az elmúlt hónapokban 10 ezer forint ér­tékű népművészeti tárgyat is vásárolt. így — többek között — Mezőkövesdről egy faragott, festett tulipános szekrényt és ládát, Tárd községből egy szűrt és két női ködmönt, Gömör- szőllősről egy remekbe faragott szarukürtöt, valamint néprajzi gyűjteményeket, meséket, da­lokat, táncokat, népi játékokat. A népi értékeket a miskolci Herman Ottó Múzeumpak ajándékozták. A múzeum úgy tervezi, hogy a tanácstól évek óta kapott ajándékokat,- népi faragásokat, hímzéseket, szőt­teseket kamarakiállításon mu­tatja be a város dolgozóinak. Jobb mini 600 ősi kopjafáról készített fényképfelvételt a baktakéki református lelkész Borsod megye északi részé­ben, a volt Zemplén és Abauj megye református temetőiben, valamint templomaiban még ma is sok népi érték s egyház­történeti emlék található. Ezek­nek összegyűjtésére, keletkezé- •sük feljegyzésére, megörökíté­sére vállalkozott Sipos Zoltán baktakéki református lelkész. A gyűjtőmunkát nyolc évvel ezelőtt kezdte meg, azóta há­romezer fényképfelvételt és ugyanannyi adatszerű leírást készített. Felkereste az északi vidék szinte valamennyi refor­mátus temetőjét, templomát és fényképeket készített az ősi kopjafákról, a népi hímzésű urasztali térítőkről, a gazdag mintájú kelyhekrőí és poha­rakról. Eddig 600 kopjafa ke­letkezésének történetét örökí­tette meg. így például megálla­pította, hogy a telkibányaiak más mintájú kopjafákat készí­tettek a férfiaknak és másat a nőknek. Ezeken a kopjákon •— amelyeken Írás nem szerepel — a minták elhelyezése, for­mája jelzi, hogy férfi, vagy nő 'ekszik-e a sírban és az illető nil yen korban halt meg. Pusz­tafalu községben is érdekes «■latokat talált. Itt a temetke- éseknél még pogány szokások­ul is találkozni. A halottnak fyanis koporsóvivő fákat ta­gnak, amelyeket a halott lá­bhoz tűznek a sírba. Ezek a ábfák — s az elhunyt kedves mléktárgyait akasztják rájuk. \ gyűjtés során Kisrozvágy özség református templomá­ban 1366-os eredetű, ismeret- 'en olasz mestertől származó, iránnyal díszített, kovácsolt izüst poharat, Zsujta község­ien pedig török-mintás, arany­it és ezüsttel hímzett úrasz- bll kendőt örökített meg. Sípos Lev Vlaszenko Budapesten F A statisztikai adatok bizonysága sze- ) lint a válások száma í világviszonylatban növekszik. Jellemzően mu­> tatja ezt az Egyesült Államok példája, ahol az j utóbbi években — Egyiptom után — a legma- jgasabb a válások aránya. Az USÁ-ban az '1866—76-os évtizedben 122 261 házasságot bon- tották fel. 1937-ben már egy év alatt 250 000 válás fordult elő. 1945-ben a szám félmillióra [növekedett, ma pedig a házasságok egynegye­dét bontják fel. ÍAz 1955-ös adatok szerint ! 1000 házasságra egy évben 254 válás jut az Amerikai Egyesült Államokban.) i Sajnos, a válások száma hazánkban is ma­gas, Az országos arányhoz hasonlóan, az utób- sbi években — viszonylag — megyénkben is »magas a válások száma. Ennek okait kutattuk £a megyei bíróságon, ahol afféle kerékasztal ? konferenciára jöttek össze a válóperes bírák: ídr. Szúrásén kó Istvánná, a miskolci járásbírő- íság elnöke, dr. Császár Ferenc, a járásbíróság J elnökhelyettese, dr. Palócz Béla, dr. Csontos »József és dr. Tímár László tanácsvezelő bírák. I Témánkkal kapcsolatban mindenekelőtt meg [kell állapítani, hogy helytelen és káros a va­llásról egyoldalúan szólni. Vannak menthetet- f len házasságok, amelyeknél indokolt a válás, í Számuk viszonylag nem nagy, s a jövőben imég tovább csökken. A nők gazdásági, társa- f dalmi egyenjogúsága és függetlensége folytán, ’mindinkább a kölcsönös vonzalom lesz a há- [ zasság alapja. A körülmények tehát kedvez­őnek a jó házasságnak. Válási statisztikánk »azonban, ennek ellenére sem csökken, és ép- í pen a fiataloknál gyakoribb. Bíráink tapaszta­latai szerint 100 válóper közül 50 esetben fia- [ talok akarnak válni. A válások számának »emelkedése kétségtelen összefüggésben van a [házasságok számának növekedésével. A társa- ő dalmi és gazdasági körülmények ma örvend e- [ lesen kedveznek a házasságkötéseknek. A há- !zásságkötések számának emelkedése mindigaz «életszínvonal növekedését tükrözi. Ezt mutatja [ma is. > A válás oka a legtöbb esetbein a felelőtlen- [ség. a meggondolatlanság. Néhány fiatal rosz- iszul gazdálkodik korai önállóságával, nagyobb ’anyagi lehetőségeivel. Sok házasság felbomlá- Isának oka, hogy a fiatalember a katonaidő le­töltése előtt házasodik meg. Az újdonsült férj [katonaideje alatt több városban megfordul, ’többet tapasztal, megváltozik az ízlése. Gyak­rabban találkozik idegen lányokkal, mint a «feleségével, és egy napon rádöbben arra, hogy 'teher száméra a házasság. Szabadulni akar . tőle. ! A túl fiatal korban kötött házasságok áfta- 1 Iában kevés esetben válnak be. Nemcsak a ki­forratlan egyéniség miatt, A húsz éves férj nehezen mond le a legényes kiruccanásokról. [(Várják a cimborák.) A fiatalok hajlamosab- ibak a gyors, felelőtlen elhatározásra, mint az [idősebbek. Volt példa arra, hogy a fiatalok megismerkedésü k másnapján összeházasodtak, viszont aznap délután mér válási szándékkal jelentkeztek a bíróságon, mondván,-hogy nem értik meg egymást (?!). Még súlyosabban esik latba a házasság anyagi megalapoza tJansága. E tekintetben a szülőket hibáztathatjuk job­ban, mert nem figyelmeztetik a fiatalokat. Egy szerelmes fiatal természetesen problémátlan- nak látja a jövőt. Nincs ugyan lakás, de re­ménykedik: egy pár évig albérletben, vagy a szülők lakásán is kibírják. A reményeket azonban gyakran megcáfolják a szürke hét­köznapok nehézségei. A válóperek tanúsága szerint az anyósok jó része képtelen bele nem szólni a fiatalok ügyeibe. A jobbik eset az, amikor a fiataloknak külön szoba és önálló háztartás jut a szülői házban. De még igy is előfordul, hogy például a feleség szülei bele­szólnak a fiatalok dolgaiba. A férj ezt zokon veszi. A jelentéktelen nézet-eltérés komoly konfliktussá fajul. Előfordult, hogy emiatt a feleség szüleitől a férj szüleihez költőitek a fiatalok. Ott viszont az ifjú asszony érezte magát rosszul. A nézeteltérésekből válóper lett. Nehéz lenne eldönteni, hogy ebben és a hasonló esetekben ki a hibás. Ügy tűnik, hogy elsősorban a szülők. A lakáshiány sokszor szerepéi a tár- gyalotermekben a váló­perek egyik kiindulási pontjaként Ismeretes a kormány terve a lakáskérdés megoldására, erről itt nem kívánunk szólni. Azt a tanácsot meg nem adhatjuk a fiataloknak, hogy addig ne házasodjanak meg, amíg nincs önálló laká­suk. Az idősebbek beszélhetnének arról, hogy fiatalságuk idején évekig, néha évtizedekig sem gondolhattak önállóságra, együtt éltek a szülőkkel. Arra azonban fel kell hívnunk a fiatalok figyelmét, hogy ne alkossanak maguk­ban hamis illúziókat. „Előfordul”, hogy nem körülöttük forog a világ. Természetesen nem­csak az új házasoknak, hanem az őket házuk­ba fogadó szülőknek, vagy főbérlőknek is kö­vetkezetesebbeknek kell lenniök. Tapasztal­tabbak, megfontoltabbak lévén, több türelmet és megértést várhatunk tőlük. Ahol kölcsönö­sen kímélik egymás érzékenységét és nem avatkoznak egymás „belügyeibe”, nem vitat­koznak arról, hogy ki a gazda a háznál, ott a harmónia megszépíti az idősebbek & a fiata­lok életét is. Megyénkben az ipari városokban, Miskol­con. Ózd on és Kazincbarcikán válnak el a leg­többen. Ennek egyik oka a váiosok zsúfolt­sága, és az ezzel járó lakáshiány. A másik pe­dig a családtól való elszakadás. Sajnos, sokan visszaélnek az adott helyzettel. A Szabolcsban maradt család nem látja: mit csinál a férj Özdon. A távol dolgozó férj nem'látja: mivel tölti idejét az asszony. (Egy miskolci asszony például két napra kizárla gyermekét a lakás­ból, hogy ne zavarja őt barátjával, amíg a férj távol volt.) A családtól, a szülői háztól való távoliét a fiataloknak sem kedvez. Az egyedül élő fiatal kevésbé körültekintő házas­társa megválasztásában. Túl korán megháza­sodnak, és gyakran előfordul, hogy maguknál idősebbet vesznek feleségül. Az egyedülálló fiatal fiúiénak jól esik a róluk való gondosko­dás, és az egyedülálló asszonyok is szívesen veszik látogatásaikat. A vacsorák, az anyás­kodó gondoskodás aztán házassághoz vezet­nek, amitől később szabadulni akar a fiatal férj, (Egy végletes példa: húsz éves fiú har­mincöt évvel idősebb asszonyt vett feleségük majd válni akart, viszont az asszony1 ezt min­den eszközzel igyekezett megakadályozni.) A közösség sokat segíthet az ilyen esetekben. Se­gíthet a kettészakadt családoknak és a tapasz­taltabb idősebbek tanácsaikkal segíthetnek a fiataloknak is, hogy ne házasodjanak meggon­dolatlanul, könnyelműen. A pénzgond ma már kevés helyen ad okot a torzsalkodásra, hacsak nem italozik a férj. A kocsma azt hívogatja leginkább — a meg­rögzött alkoholistákon kívül — aki nem érzi jól magát otthon. A részegség egyesekben fel­ébreszti a verekedési, duhajkodási hajlamot. A szerencsétlen asszonyok végső kétségbeesé­sükben fordulnak birósághoz. Előfordul — ma már ritkábban —. hogy a férj azért kíván elválni, mert — állítása sze­rint — felesége képtelen őt követni és segíteni fejlődésében. Legutóbb három gyermek anyját akarta otthagyni egy miskolci férj hasonló érvek alapján. Arra azonban nem gondol a felelőtlen és embertelen férj, hogy a három gyermeket fel is kellett nevelni, s mindemellett a saját fejlődését hanyagoló fe­leség az ő kényelméről is gondoskodott, és annjúra ragaszkodott hozzá, hogy botlásait is elnézte. Sokan 'megmutatják igazi énjüket a tárgyalóteremben, és sok per vádolja a hűtlen férj. vagy feleségen kívül a felelőtlen „harma­dikat” is. Eddig csak a leggyakoribb, a legjellemzőbb válóokokat soroltuk fel. A felsorolást még to­vább bővíthélnénk egynéhánnyal: az albérlő felborítja a házasságot, a házastársak nem ér­tik meg egymást stb Csak a legtipikusabb okokat említettük és tudjuk: ezzel még nem segítettünk sokat Hangsúlyoztuk: a házassá­goknak viszonylag csekély részéről van szó, még akkor is, ha nemzetközi viszonylatban- hazánkban eléggé magas a válások aránya^ A ,,megbetegedett” házasságok sokszor gyógyít­hatók, ha ismerjük az okokat és tudatosan tö­rekszünk arra, hogy ezek az objektív, vagy szubjektív okok ne mérgezzék meg véglegesen házasságunkat. A gyakorlat azt mutatja, hogy a bíróság kö­rültekintően igyekszik kibékítem a válniaka- rókat. A bíróság nevelőhatást fejt ki a tárgya­lással és az ítélettel. Ebből nemcsak a peres­kedők, hanem mások — a tanúk, az érdeklő­dők — is okulhatnak. A bíróság a peresek munkahelyét értesíti a válásról, illetve a há­zasság megbomlásáról, esetleg annak okáról. A közösség — szervek és személyek egyaránt — sokat segíthet- a „megbetegedett” házassá­gok nieggyógyításában. Az ismerősök előtt el­hangzott feddésnek nagyobb az ereje, mint a bitó dorgálásának, tanácsainak, a diszkrét tár­gyalóteremben. Olykor a férj, illetve a feleség és a családi életet megbontó ,.ha/rmadik”-nak a közös munkahelyről történő elhelyezése is segít. Sokan még kézlegyintéssel intézik el 6 munkatársuk, barátjuk ilyen problémáját. Az ő családi ügye — mondják — senkinek semmi köze hozzá. Sokan vallják azt a téves nézetet, hogy a család dolga kizárólag magánügy. Nincs igazuk. A család ügye a tár­sadalomé is. A család a társadalom, a na­gyobb közösség legkisebb egysége. Igaz: egy nagy fa még nem sínyli meg. ha letörik az egyik kis ága. Ha azonban több lris ágát el­veszti, már visszamarad fejlődésében. A jó barát, a közvetlen munkatárs, vagy vezető ré­széről tehát indokolt a „beavatkozás”, a segí­tés, ha valakinél veszély fenyegeti a családi harmóniát, a család jövőjét. Az üzem, a vál­lalat közvéleménye sokat tehet a felelőtlen lé­pések ellen. A család ügye a társadalomé is. Többek kö­zött — talán elsősorban — a gyermek miatt, azaz a társadalom jövője miatt. Sok gyermek züllésének, cinizmusának oka: a zilált családi élet, a szülők elválása. De ez, a válások kö­vetkezményei már újabb eszmefuttatást kívánnak... Nagy Zoltán t,cv Vlaszenko hatalmas érdekMdís mellett adott ltelftfit kivéte­les tudásából, a Budapesti Zeneművészeti Főiskola nagytermé­ben. A kitűnő szovjet művész a közeljövőben Miskolcon is fellép. Zuhany ai operában A londoni Covent Garden operaház földszintjének utolsó soraiban előadás közben az emberek alapos zuhanyban részesültek. A dolog úgy' tör­tént, hogy az állóhelyen valaki előadás közben annyira elfá­radt, hogy ráült egy tűzoltó- készülék gombjára. A zuhany csak akkor ért véget, amikor s tűzoltókészülékből minden víz kifogyott A dunaújvárosiak részére so rönk ív ül elkészítették a népköztársasági címer öntvényeit a diósgyőri kohász­tanulók A dunaújvárosi Kohóipari Technikum tanulói hama ro­an új diákotthonnal gazda­godnak. Az új létesítmény na­pokban sorrakeriilő avató ün- népségén a népköztársaság! címert is el akarják helyezni az otthon, falain. Tekintve azonban, hogy címerrel nem rendelkeztek, felettes szervü­kön keresztül a diósgyőri Gá­bor Áron Kohóipari Techni­kumhoz fordultak segítségért, A diósgyőri technikum öntő- tagozatának diákjai nem kés­lekedtek. Alumíniumból soron kívül leöntöttek hatvan pél­dányban a kért címereket és már el is küldték diáktársaik­nak a dunaújvárosi testvér­iskolába. Az első európai színésznő Az első európai nő, aki szín­padra mert lépni, a holland Ariadne Noozemann van den Bergh volt. 1655-ben a holland színésznő ezzel megváltoztatta azt a szokást, hogy a színpado­kon csak férfiak léphetnek fel. Első amsterdami fellépése óriási botrányba fulladt, de mégis sikerült kivívnia a nők helyét a színpadon. Ariadne fellépésétől kezdve a női sze­repeket már nem férfiak, ha­nem nők játszották. 52 község gyűjtött az idén gyógyiiüvéRyeket Borsod megyében, a zemp­léni hegyvidéken 52 község la­kossága gyűjti minden évben a gyógynövényeket. A Hemád folyótól a csehszlovák határig terjedő, csaknem 150 ezer hek­tárnyi erdőség igen gazdag a külföldön is keresett gyógy-, növényekben. Évről évre jó kereseti lehetőséget nyújt az erdők közé települt, kevés szántófölddel rendelkező fal­vak lakosságának — főként a gyermekeknek és az asszo-’ nyoknak — a vadon termő« gyógynövények összegyűjtése. Noha az idén hosszúra nyúló szárazság volt ezen a vidéken' is, az erdei gyógynövények bő-; ven termettek. A kedvezőtlen [ időjárás ellenére is kereken« ezer mázsa csipkebogyót gyüj-' töttek össze az Erdőbénye, Er-< dőhorváti. Boldogkőváralja és' más községek határában lévő! erdőkben. A C-vitamint tar-« talmazó csipkebogyót Sátorai-] jaújhelyen dolgozzák fel szörp-' nek és lekvárnak, s úgy kerülj exportra is. Nagy mennyiséget^ 70 mázsát gyűjtötték össze Pál-' háza és Regécke környékén a! nyírfalevélből is. Révleányvár« környékén a csalánlevél gyűj-] tése 100 ezer forintot jövedel-i mezeit a lakosságnak. Az el-J múlt évben kezdték meg s az] idén már jelentős mennyiséget« gyűjtöttek a lcakukfűből is. ‘ Zoltán lelkész eddigi gyűjtését — amelyben gazdag népi fara­gások és hímzések is találha­tók — a Tiszán-inneni Refor­mátus Egyházkerület sárospa­taki múzeumának rendelkezé­sére bocsátotta. Fotokémiai kutatások az NDK-ban erőmű felületére eső napsuga­rak jóval több áramot szolgál­tatnának, mint amennyi a technika mai állása mellett maghasitással előállítható. A keletnémet Jett tatók jelenleg olyan eljáráson dolgoznak, amely lehetővé teszi, hogy né­hány másodperc alatt, kidol­gozó szalagok alkalmazása nél­kül, a legegyszerűbb eljárással fotókópiát lehessen készítem. Az ilyen fotókópiák normális lény hatására és szokásos hő­mérsékleten fixirozás nélkül sem feketédnek meg. , Keletnémet tudósok más or- 'szagok szakembereivel váll­övéivé kutatásokat végeznek a • napenergia kémiai és elektro- ]mos energiává történő átalakí­tásával kapcsolatban. A Német 'Tudományos Akadémián jelen­leg vizsgálatok folynak arról, lehet-e elektrokémiai úton, fél- ', vezetők alkalmazása nélkül áramot nyerni a napfényből. Amennyiben ez megvalósulna, • kémiai úton magas hatásfok­kal lehetne elektromos áram­má átalakítani a napenergiát, és példának okáért egy atom-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents