Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

Vasárnap. 198t. deo.embcr J». BSZAKMAGYARORSZAG 3 dkjsksáék HAIHIG3IÁ Magyar—német barátsági gyűlés Ormosbányán December 6-án este magyar —nemet barátsági gyűlést tar­tottak Ormosbányán. ezen Svidró József nagyüzemi párt- titkárnak, a XXII. kongres/.- szusról szóló tájékoztatója után egy német elvtárs Ismer­tette velünk a német kérdést, illetve a német helyzetet, a második világháború vegétől napjainkig. Fellépett u műsorban kultúr- csoportunk Is, nagyon szépen szerepeltek az úttörők és a bú- nyászzenekar — írja Csapó András Ormosbányáról. Ki illetékes a kazincbarcikai váróterem megépítésére? Tudomásunk szerint a mun­kásszállítással kapcsolatos ren­delkezések előírják, hogy ahonnan közvetlen munkásjá- rat nem indul, a dolgozók ré­szére melegedőt, illetve váró­termet kell biztosítani. A ka­zincbarcikai MAVAUT indulá­st központtól 3 kilométerre vun az úgynevezett übalegelö, így tehát melegedő építése indo­kolt. A Borsodi Szénbányászati Tröszt ezzel kapcsolatban azt a választ adta, hogy a melege­dő megépítése a Kazincbarci­kai Városi Tanácsra tartozik, ide azonban hiaba fordultunk, mert még válaszra sem méltat­tak bennünket, s a dolgozóktól hallottuk csak, hogy nincs szándékukban megépíteni a melegedőt, nincs rá beruházás. Az Ormosbányai Bányaüzem ennek ellenére hajlandó lett volna egy ideiglenes melegedő megépítésére, azonban a váro­si tanács illetékes szervei eh­hez sem járultak hozzá. A hideg, sáros, havas idő be­álltával 20—30 dolgozó egész­sége van veszélynek kitéve. Kérjük a szerkesztőséget, hozza nyilvánosságra levelün­ket, s döntsék el, ki az illeté­kes a barclkai munkástnelege-, dő megépítésére. Dienes József szb-titkár h. Gyermekbénulás elleni védőoltások „A legsúlyosabb gyermek­betegség, a járványos gyermek­bénulás ellen mától kezdődnek a védőoltások Putnokon és környékén is. Az oltásra kerülő gyermekek az oltóanyagot most nem injekcióban kapják, ha­nem kanalas , orvosságként. Ezideig Magyarországon 3 mil­lió személy részesült ilyen ol­A történetet "tÄT dalban el lehetne intézni: Nye- mecz Janos elvtárs. az alig több, mint harminc esztendős, akadémiát végzett, s most a mérnöki címért „viaskodó” mezőgazdász, lflöö derekán el­vállalta a szerencsi Lenin Ter­melőszövetkezet vezetését. Olyun vozel'ök nyomdokába lé­pett, akik hagyták elherdálni a közös vagyont, akik-nem erősí­tették, de züllésnek indították a Szövetkezet kollektíváját. — Vállalom és megmutatom mit kell tenni — gondolta is, hnngöztattn is Nyemecz János. S így Is kezdett munkához. A term el őszövetkezet tagiét száma és földterülete, vagyoni hely­zete azóta megtízszereződött. Teljesítették tervüket az ál­lammal szemben is. Ez eszten­dőben másfélmillió forintot építettek be, s ebből mintegy 20Q 000 forintot — ha nem töb­bet — saját erejükből. Két év alatt 6,5 mázsáról 9,4 mázsára emelték a búza holdanként! hozamát. Ma 300 süldő erősö­dik, nő a holnap gazdagítására. A jövő évre több mint 150 hí- zottsei'tést: szerződtek le. S ha nem is túl sokat, de az idő­járást és a megyei átlagot fi­gyelembe véve nem túlságosan keveset, előreláthatólag 25 fo­rintot. fizetnek egv munkaegy­ségre a zárszámadás után. Fj'édménvez, nem tagadhat­ja senki. Különösen ha meg­nézi a földből kinőtt istállókat, cstbenovelöket. fiaztafókat, a magtárt, a süldős'/áMást. Azon­ban ehhez tudni kell, hogy két és fél esztendő alatt tizenegy­szer támadtak rá az einigere, H'enegyszer akarták — vagy fásban és ennek ered,ménye, hogy a gycrmckbénuldsos meg­betegedés már alig fordul elő. Az elért eredmény megtartásá­hoz. a betegség teljes felszámo­láséihoz az oltásokat rendszere­sen folytatni kell” — írja Gás­pár Lajos Putnoleról. Lengyel vendégek Makkóshctykáh Nemrégiben nagy öröm órlc úttörő csapatunkat. Lengyel küldöttség keresett fel bennün­ket, meglátogatták Iskolánkat. Megmutattuk úttörő csapatunk felszerelését, saját televízión­kat, magnetofonunkat, fény­képezőgépünkéi stb., amelye­ket mind-mind közös munká­val. színdarabok előadásinak bevételéből vásároltunk. A jó úttörő-munkáért dicséretet kaptunk. A pajtások erre az alkalomra egy lengyel népdalt tanultak és a küldöttség tag­jainak nagy tetszésére énekel­ték el. Ajándékul egy zászlót Is adtunk, ml pedig kedves ér­tékeink közé helyeztük el az ajándékba kapott lengyel nép­viseletbe öltöztetett babákat — Írja IUtovlcs Mária őrsveze­tő Makkoshotykáról. frjj már a villany A selyemréti lakók sokszor szóváictték, hogy esténként nem ég a villany, a sötétben botorkálnak, pedig a városnak ebben a fejlődő negyedében nagyon sok ember lakik. Most örömmel nyugtázzuk, hogy ég a villany, s köszönjük az ille­tékesek intézkedését. (Strameit Gyula leveléből.) 5 kérdés az illetékesekhez A Megyei KÖJÁLL dolgozói írják h szerkesztőséghez kül­dött levelükben: .,1. Miért nem az ígért 4 per­cenként közlekedik Miskolcon — főleg reggel fai 7-től 8-ig és délután fél 4 és 5 óra között — a 4-es autóbusz? 2. Miért nincs a Szentpéteri- kapui kórház előtti, megállónál fedett várócsarnok? 3. Miért nincs a kórház előtt sebesség csökken tő j el zőtúbl a 7 4. Miért nem takarítják a megállók melletti árkot, amely tele van szeméttel? 5. Miért nem sűrűbbek a já­ratok csúcsforgalmi időben az 1-es és az 5-ös vonalain?” Sym'K. mogjegyzAsrs A KOJALL dolgozóinak levelét az illetékesek figyelmei)« ajánljuk. N*cokes*t<J- sétpinkhöz több olvasónk for­dult már panasszal, hogy — kü- lönÖHen eső*, • most! íéliflrtbeu — hosszú ideig a szabadban vára­koznak a kórház előtt a / autó­buszra» Sn5< Beszélgetés a kongresszusról .4 Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen tavaly kezd­ték meg a korszerű műhely­csarnok építését. Az öt- hajós, körülbelül hatezer négyzetmé­ter alapterületű épületben Jcapnak majd helyet az egye­tem különböző tanszékeinek kísérleti, és egyéb műhelyek. A hatalmas műhelycsarnokot zö­mében előregyártóit vasbeton épületszerkezetekből állítják össze. A csarnok alapozását már korábbam befejezték s'le­gyártották az épületszerkezeti elemeket is. így a napokban hozzáfogtak azok ösz-'r-zerdő­séhez. Ennek során több száz, egyenként: í—,9 tonna súlyú vasbeton épületelemet helyez­nek majd el, illetve szerelnek össze a csarnokon. A fontos munkát úgy szervezték meg, hogy azt a téli időszakban is folytathassák. Koksrkálj/hókról gondoskodtak, ezenkívül az cage te m hálóra trend szeréből gőzt vezettek az építkezés szín­helyére. Az épületszerkezetek szerelését a tervek szerint a jövő év elején fejezik be. fi Zeiss Mű»ek kiállítása Kairéhan A világhírű jénai Zeiss Mü­vek műszereiből és készülékei­ből nagyszabású kiállítást ren­deztek Kairóban. A nagy si­kernek örvendő kiállításon kü­lönös érdeklődést keltettek az automatikus légi fény képezőgé­pek, valamint az ilyen kame­rák által készített felvételek elektronikus értékelő berende­zései. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának tanulmányozása során mind többen vizsgálják meg, hogy miképpen gyümölcsözte t hetik a kongresszus tanulságait sa­ját munkaterületükön. Többek között erről beszélgettünk a minap Inni Gyula elvtárssal is, a megyaszói általános is­kola tanítójával, a megyei pártbizottság póttagjával. — Véleménye szerint, ho­gyan jelentkezik nálunk a XXII. kongresszus szelleme, a kongresszus tükrében mi­ként Ítéli meg pártunk poli­tikáját? — A kongresszus szelleme feltétlenül pozitívan hatott a dolgozó tömegekre. Mint pár­tunk Központi Bizottságának határozata is megállapította, a XXII. kongresszus megerősí­tette pártunk VTI. kongresz- szusdnak irányvonalát, és poli­tikánk még következetesebb megvalósítására buzdít ben­nünket — mondotta Imri Gyula elvtárs, majd így foly­tatta: — Aki figyeli az eseménye­ket. az emberek hangulatát, véleményét, tapasztalhatja, hogy az utóbbi időben keve­sebb bíráló megjegyzés hang-’ zik el gazdasági és politikai tevékenységünkről. Ha voltak is, vannak is ilyen megjegy­zések, ma másképpen jelent­keznek. A dolgozók ma már tudják, hogy a kör­nyezetükben tapasztalt hibá­ért, ami őket is hátrányosan érinti, nem a rendszer, nem a termelési forma a felelős, ha­nem esetleg a termelést irá­nyító személy, annak helytelen vezetés-politikája, vagy a ma­gatartásában lévő hibák. A Januárban már naposcsibéket küldenek a termelőszövetkezetekbe a szikszói keltetöáíiomás dolgozói A szikszói baromfikeltető állomást az idén tovább bőví­tik. A közeü napokban hat da­rab — egyenként 10 ezer to­jás keltetőiéhez alkalmas — gépi berendezés szerelését kezdik meg. így a jövő évben uz állomás cm már 14 gépből egyszerre — szakaszos mód­szerrel — 140 ezer naposcsibét adnak a tenyésztőknek. Az ál­lomás dolgozói időben felké­szültek az új gazdasági évre. 24 termelőszövetkezetben és 18 mintaközségben végezték el a baromfiak kétszeri vérvizsgála­tát. Ezeken a helyeken tavasz- szal még egy vérvizsgálatot tartanak, hogy tifuszmentes, egészséges állománytól szár­mazó. tojásokat kapjanak. A továbbtenyésztő termelőszö­vetkezetek részére 12 ezer törzskönyvezett kendermagos- tól származó naposcsibét ad­nak át. Jövőre a te ivek szerint 814 ezer naposcsibét, közöttük 24 ezer napospulykát szállíta­nak u Uz-eknek és a községek­nek. A keltetést januárban kezdik meg és az első napos­csibékét a hónap végén már útnak indítják a megrendelők­nek. A csibeigénylésck is meg­kezdődtek már az állomáson. A szikszói járás 100 ezer, az en- csi járás 96 ezer, az abaújszán- tói járás ternielőszövet kőzetei pedig 38 ezer naposcsibét ren­deltek. Gyógyisxap-injekció i Egy román kutatócsoport fi­gyelemreméltó gyógyászati el­járást dolgozott kt. A tudósok a tengerből vett gyógyiszapból készített steril kivonatot in­jekció formájában adják csont­törések, fnszalagszakadások, izomgyulladások és ideggyul­ladások, továbbá egyes reuma­tikus megbetegedések ellen. A gyógyiszapból nyert steril fo­lyadékot egyenesen a fájó test­részbe fecskendezik be, de ke­nőcs tonnájában is alkalmaz­zák. Az újszerű kezdés már több esetben kiváló eredménnyel járt, nem egyszer az első injek­ció teljesen megszüntette a fáj­dalmat Több bizalommal... bántalmazták is — tettlegesen, legutóbb alig néhány napja. Minden esetben olyanok, akik alig dolgoztak a közösben, vagy nem tettek odébb egy gazszálut sem. Legutóbb Bodnár József tá­madt az elnökre az irodában, majd este. az elnök lakása előtt részegen szinten. Miért? Mert az elnök megakadályozta, hogy Bodnár édesanyja — akit a fia biztatott — jogtalanul törökét vigyen el a közösből, Xodnár egész évben nem telje­sített egyetlen munkaegységet sem a közösben. Azelőtt Orosz István terme­lőszövetkezeti tag rontott neki. mert az elnök határozottan utasította arra, hogy melyik lovat fogja be a szekérbe. Más esetben viszont Orosz Lajos emelt kezet Nyemecz elvtársin. Az az Orosz. Lajos, aki mint. brigádvezető és pénztáros nem megfelelő helyre „tette" a kö­zösség pénzét, s az elnök a közgyűlés határozata értelmé­ben nem volt hajlandó java­solni Orosz elhelyezkedését.,. Ennyit a történtekről, s talán még azt, hogy Nyemecz János, ez a fiatal, csak jót akaró, csak jót cselekvő szakember — aki nem a kényelmesebb és jobb beosztást vrtlln'tn. amikor két óvvol ezelőtt fetnlénlották neki — ma ilven kijelentéseket tesz: — Akik Jogtalanul követe­lőznek, azokkal szemben nem tudok türelmes lenni . . . •— Nincs kire támaszkod­nom ... — Nem tudom nyugodtan Ez a törtéhet, nézni, amikor a tagok hanyag­sága miatt kár érj a közöst... — Ha egyesek» ököllel tá­madnak az emberre, akkor ál­talában megrendül a bizal­ma ... és a ha­sonló tör­ténetek a különböző emberek­ben különböző gondolatokat ébreszthetnek. Köves József elvtál-», u ter­melőszövetkezet párttttkái'tt ezt mondotta határozottan és talp­raesetten, ott, Nyemecz elviére jelenlétében. — Hozzáértő, jó szakember Nyemecz elvtárs. Nélküle nem állna igv gazdaságilag a Lenin Termelőgzövutkezet. Azonban elvesztette bizalmát az embe­rek iránt. Még a főkönyvelőre, a mezőgazdászra, sőt a párt- szervezet >-e sem igen számít egyes esetekben. Ezen változ­tatnia kell, Egy termelőszövet­kezeti vezetőnek nem csupán a gazdaságot kell néznie, hanem elsősorban az embert. Egészen bizonyos, hogy ha figyelembe veszi a tsz-tngok még nem eléggé felvilágosult gondolko­dásmódját. a hibás, még meg nem változott előítéleteket, akkor mint képzett, tanult em­ber. rr.fnt kommunista, meg­találja * helyes hangot, meg­találja a leghelyesebb mód- szórt az egyes egyáltalán nem veszélyes konfliktusok rendezé­sére. Igv Igaz ez. ahogy Köve- elv társ mondja. Természetesen azt senkt sem tagadja, hogv Nyemecz elvtársnnk teljesen igaza van. Igaza van abban, hogy több segítséget kell kap­nia a községi, járási párt- és tanácsszervek tői. A községi ta­nács vezetői hiányolják ugyan, hogy Nyemecz elvtárs nem mindenkor lordul hozzájuk problémáival. Mégis, amikor Nyemecz elvtársat olyan em­berek bún tál mázták jogtalanul és igazságtalanul, akik kárt okozlak a közösnek, az állam­hatalom helyi szeneinek, a tanácsnak mellé kellett, volna állnia. Azonban sem Orosz La- jos. sem Bodnár József nem kapta meg a szükséges bünte­tést. Ezt Nyemecz elvtárs ki­fogásolja és nem alaptalanul. Ha már itt tartunk, nem árt felhívni az illetékesek figyel­mét: arra sem, hogy van más törvény-, Illetve szabályellenes jelenség Is a termelőszövetke­zet; berkeiben, öt olyan terme­lőszövetkezeti tag van például, akt lófogattal rendelkezik s rendszeresen fuvarozhat ássnl tölti idejét, ahelyett, hogy a termelőszövetkezetben dolgoz­na. E Rzabálytnlanság meg­szüntetéséhez sem a községi, sem a járási tanács nem nyúj­tott segítséget a tsz vezetőségé­nek. Pedig ez határozottan za­varja a közös gazdaság mun­káját, jogos ellen hatást vált ki a becsületeim dolgozó terme­lőszövetkezet! ingókból % * A községi és járási tanács, valamint n járást pártbizottság véleménye szerint Nyemecz elvtnrsnok feltétlenül változ­tatnia kell vezetési módsze­tennelőszö vetkezetek példájá­val világíthatnám meg ezt a legjobban. Bár igaz az a meg­állapítás. hogy az a paraszt, aki hat hónappal, vagy két év­vel ezelőtt lépett be a termelő- szövetkezetbe. még nem gon- dolkozhattk a községi pérttlt- Icár színvonalán, mégis, a tar- ■ melőszövetkezetben ismert ío- gyatékosságolcat már nem úgy vetik fel, hogy azok a termelő- szövetkezet gazdasági formájú- lk>l erednek, Iranern megkere­sik a hibák okozóját, és sze­mély szerint bírálnak. Nagyon pozitív dolog, hogy a dolgozók ma már saját munkaterületü­kön nem mennek el szó nél­kül a hibák mellett, hanem megkeresik azoknak az okát és igyekeznek kijavítani. — Milyen konkrét tenniva­lókra gondol a tekintet ben. hogy még következetesebben , valósíthassuk meg pártunk politikáját? — Az utóbbi időben Kudár elvtói-stól elég gyakran hallot­tuk, hogy hacsak egy kicsit is jobban dolgoznánk, tehát nem maximálisan, lényegesen meg tudnánk gyorsítani a szocializ­mus építését, előrehaladásun­kat. A XXII. kongresszus az emberek számára elérhető kö­zelségije hozta a kommuniz­mus megvalósulását. Ez olyan lelkesítő példa, amelyért érde­mes dolgozni, nemcsak egy ki­csit, hanem maximálisan Is. Munkánk meggyorsítása érde­kében országos és megyei szer­veinknél erőfeszítéseket tesz­nek a vezetés színvonalának emelése érdekeljen. Vélemé­nyem szerint, ezt tovább kell folytatni, s az életben, a „csa­tatéren", a helyi szerveknek is ( rein, az emberekkel való bá-' násmódon. A termelőszővetke- ■ zet belső problémáit, a fegyel-! mezetlenségeket elsősorban a • termelőszövetkezeten belül, a [ közösség, a tagság erejével kell! felszámolni. Az elnök, a veze-; tőség és a pártszervezet előter-! josztése alapján, a közgyűlés1 döntése alapján mondjon itt»-! letet a fegyelmezetlenek felett, mint ahogy ezt már néhány; esetben megtette. De semmi­képp sem egy ember vélemé-1 nye, akarata szabjon büntetést,! mert ez visszatetsző, a közös­ség akaratával ellentétes do-; log. Nyemecz elvtársnak sok-, kai több gondot kell arra for­dítania, hogy a termelőszövet­kezeti tagság megismerje a párt, a kormány álláspontját, a! holnap nagyszerű terveit, mec- ismerje miért és hogyan kell többet termelni, többet adni. hogy a falu és város egyaránt megtalálja számítását ! A történtek fonn^ssá?a* hogy Nyemecz elvtársnak ha­tározottan több segítséget kell kapnia a termelőszövetkezet vezetőségétől, pártszervezeté­től is. A kölcsönös bizalom alapján kell dolgozniok, erős!-! taoiök a termelőszövetkezetet, gazdasági, erkölcsi szempont-; ból egyaránt. Mert bár az el-! múlt két esztendő alatt Nye— merz elvtárs, a fáradhatatlan! fiatal szakember vezetése nyo­mán timerte erősebbé, gazda-! Rabbá vált a Lenin Termelő-! szövetkezet tagsága, az elmon-1 dott visszásságok, bizalmatlan-! ságok akadályozzák a még' gyorsabb fejlődést. Barcsa Sándor ' ennek szellemében kell dolgoz­niuk. Jómagam nem rendelkezem megyei jellegű tájékozottság­gal, de úgy gondolom, hogy ami u mi községünkben felta­lálható, az probléma lehet má­sutt is. Egy példát mondok ter­melőszövetkezetünk életéből. Az állam nehéz pénzzel, anya­gi áldozatokkal segíti a terme­lőszövetkezetek fejlődését, gaz­daságuk megszilárdulását Az a célunk, hogy a ma még mcrleghiányosan záró szövet­kezetek is a legjobbal, közé ke­rüljenek a következő évben. Van nálunk egy termelőszövet­kezet. ahol államilag kihelye­zett mezőgazdász dolgozik. A tsz. mindjárt kihelyezése után, elégedetlen volt munkájával. Egy- év elteltével a vezetőség úgy határozott: nincs rá szük­ség, leváltjuk. Legalább nem bosszant, hogy mi is adunk neki munkaegységet, az ál­lamtól is kap évente 25 ezer forintot, és csak ólomsúlyként nehezedik a termelőszövetke­zetre. Erre jön a járástól A terme­lőszövetkezetekkel foglalkozó elivtárs és azt. mondja: nem a tsz hatáskörébe tartozik: az ál­lamilag kihelyezett szakember leváltósa. Jön a bank: ha nem lesz mezőgazdászotok. nem kaptok hiteit. Erre aztán azt mondtuk, ha ez az ember a ga­rancia a banknak, hát akko* legyen. A községi pártvezetó- ség is foglalkozott a munká­jával. beszélt vele, ő megígér­te: változtatni fog munkáján. Egy idő után újra visszatér­tünk a problémára, azonban » mezőgazdász sem:.út sem_ ja­vult. Most már azt mondja a 1sz: hagyjuk, majd letelik a két év. aztan nem hosszabbít­juk meg a szerződését Hát volt annak az ötvenezer fo­rintnak értelme, amit az ál­lam azért adott, hogy javítsák a tsz szakmai irányítását? —» Semmi értelme sem volt. Jó, ha ilyen tekintetben szétné­zünk és nem tűrjük, hogy — ala­csonyabb szerveknél is — kárt okozzanak a közösségnek ve­zetni nem tudó, vagy nem a/karó emberek. — Milyen fénycsők járulhat­nának még hozzá a műnk» megjavításához? Itt van például egyes veze­ték elkényelmesedése. A tadle* mesebb oldalát nézik a mun­kának. nem igyekszenek az ál­taluk ismert hibák ki javításá­ra, mert az fáradságos, vagy éppen „kétieniefclen” volna. Ezeknél az embereknél csök­kent a társadalom iránti fe­lelősségérzet. Aztán az is káros jelenség» hogy amíg egyesek annyi munkát vállalnak magukra* [hogy nincs egy percnyi sza- ; bad id éjük sem, addig mosott »csak éppenhogy elvégzik hiva- [taK teendőiket, munkájukat [Jobban meg kell osztani a jö­vőben a társadalmi munkát ft jobban meg kell becsülni fcao- [kat, akik többet vállalnak a [közösségért. ! Szeretnék néhány szót sző? rá •a ..baloldaliSágról” és a jobb- [oldaliságról. Art tapasztalom á gyakorlatban, hogy azok az elvtársak, akik annakidején a „baloldaliság” betegségében ►szenvedtek, most bizonytalan- lkodnak, vagy az ellenkező .végletbe esnek. Holott tudott [dolog: hibát nem lehet hibával [helyrehozni. Véleményem sze­rint, pártszervezeteinknek igen [fontos feladatuk, hogy ezeknek ►az elvtársaknak segítsenek [megtalálni a helyes utat A .pártszervezetekben e fcékinteí- [ben — a XXII. kongresszus .hatására is — most jó * lég­ekor ahhoz, hogy ezek az elv- .társak megkapják a szükséges •segítséget — fejezte be nyilat­kozatát Imri Gyula eávtáre. * ’ Bokán tanulmányozzák mp­jóinkban a* SZKP XXII. [kongresszusának anyagát, pár- ,tunk Központi Bizottságának: [a kongresszus jelentőségéről [szóló határozatát. A kongress­zusból azok okulnak helyesen« [akik nemcsak betű szerint Lh ►merkednek meg ar ott ciháiig»' [zottakkal, hanem — mint írná' •Gyula elvtárs is — a kongres* [szus szellemében szétnéznek á maguk „portáján“, és 1 erőn jött a megfelelő tanulságokat.

Next

/
Thumbnails
Contents