Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

n Világ proletárjai, egyesüljetek) r mmmwmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 291. nám Ara: 70 fillér 1961. deremkor lO, ratárnay ^ I Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívása (2. oldal) A Minisztertanács határozata egyes fogyasztási cikkek árának felemelésére, illetve leszállítására (2. oldal) A pártvezetőségek újjáválasztásának tapasztalatai az edelényi járásban (3. oldal) .J Kádár János elvtárs felszólalása a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén A termsüszavelkezeieli munkájáról és feladatairól tanácskozott a Sorsod megyei képviselőcsoport — Tisztelt országos tanács, kedves elv társak! Barátaim. Meghallgattam a beszámolót és elolvastam a felhívás ter­vezetet. Mind a kettővel egyet­értek. Néhány kérdéshez sze­retnék hozzászólni — kezdte beszédét Kádár János, s beve­zetőben az. időszerű külpoliti- kai kérdésekről szólt. Hang­súlyozta: — Meggyőződésünk, hogy külpolitikai irányvona­lunk helyes, s olyan irányvo­nal, amelyet nagy erő támaszt alá. Célja: megőrizni népeink számára a békét, féken tartani az imperializmus agresszív erőit, s állandóan harcolni az általános és teljes leszerelésért. Külpolitikánk erejét első­sorban azzal növelhetjük, hogy erősítjük belső egységünket. tovább szilárdítjuk rendsze­rünket. S azzal, ha azt a nem­zetközi frontot, amelyhez tar­tozunk, tovább szilárdítjuk. Mindenekelőtt tovább mélyít­jük a barátságot a Szovjet­unióval, hűen a varsói szerző­déshez, erősítjük a szocialista tábor egységét, úgyszintén kö­zösségünket a nemzetközi munkásmozgalommal és álta­lában az imperializmus ellen harcoló mindén erővel. Meggyőződésünk, hogy külpolitikai céljaink meg­valósulnak, az összes né­pekkel együtt végül sikerül kivívni az általános és teljes leszerelést, s sikerül megszabadítani a háború átkától az emberiséget. A párt liéífroníos karcáról Belpolitikai kérdésekről szólva Kádár János elvtárs így folytatta: Belpolitikai irányvonalun­kat, a párt politikai \ harcát úgy nevezzük, hogy kétfromtos harc. Azon az úton megyünk előre, amelyet nekünk a marxista—leninista elmé­let, pártunk, kormányunk, népünk politikai tapaszta­lata sugall. Közben — úgy oldalról — azért kísérgetnek bennünket az ilyen nagy „menetet” rend­szerint követő bögölyök, s jobb­ról is, balról is csipkédnek bennünket. Ezek ellen harool- ni fogunk továbbra is. Mert meg kell mondani: bár felszá­moltuk a személyi kultuszt, még nem végeztünk teljesen a dogmatikus gondolkodás- móddal, a szektás magatartás­sal és a revízión izmussal sem. Van a személyi kultusznak egy olyan tapasztalata, ame­lyet továbbra is számon kell tartanunk most is, miután a személyi kultusz fáját gyöke­restül kiemeltük és ledöntöt­tük. A személyi kultusz idején a társadalmi tényezők tíz- és százezrei felmentve érezték magukat a gondolkodás köte­lezettsége és a felelősség alól. Ha ugyanis olyan helyzet van, hogy azt mondják: van az or­szágban öt ember, vagy egy ember, aki mindent tud, min­dent lát és mindenre gondol, akkor ez azt jelenti, hogy ne­künk tulajdonképpen nem is nagyon kell törnünk a fejün­ket. A személyi kultusz idején az ilyen gondolkodás nem volt véletlen, hiszen ha nincs széleskörű tanácskozás a dön­tésekről, ha az embereknek semmilyen beleszólásuk sincs abba, hogy mi a teendő, akkor azért: a teendőért semmiféle felelősséget nem éreznek. Most, a személyi kultusz megszűnte után új helyzet van: az embereknek valóban gondolkozniuk kell, hogy kialakítsák helyes vélemé­nyüket, döntéseket kell hozniuk a maguk munka- területén és ezekért visel­niük is kell a felelősséget. Végbement nálunk három esztendő alatt egy nagy hord­erejű, az egész társadalmat érintő folyamat: a falu szocia­lista átszervezése. Ennek egy vonását a tanulság miatt érde­mes felidézni. Miután megér­tek a feltételek. Központi Bi­zottságunk döntötte el, hogy hozzá kell látni a tömegek szervezéséhez. A Központi Bi­zottság azonban ezúttal egyet­balról és jobbról is támadó bögölyök, legyek, meg min­denfélék ellen. De egy harma­dik féle ilyen raj is létezik. Kikből áU ez? Olyanokból, akik sem jobboldaliak, sem baloldaliak, akiknek voltakép­pen nincs is semmiféle olda­luk, csak valahol ott vannak közéletünk különböző polcain, azokon helyet foglalnak, és ha- rácsolással, gazemberséggel foglalkoznak. Időnként maguk­ra öltenek valamiféle politikai köpenyeget is. Néha úgy, hogy mindenkinél radikálisabbak, másszor pedig ők mondják: csak vigyázzunk, hogy kellő megfontoltsággal haladjunk. Ez amolyan politikai arculat nélküli társaság. amelynek igazi elnevezésére a magyar szókincs már évszázadokkal ezelőtt megtalálta a megfelelő kifejezést. Ezek a naplopók, tolvajok, szélhámosok. Farize­usok, akiit a közéletben néhol mégis szóhoz jutnak, fellépnek és szentbeszédeket tartanak, a valóságban csak a pozíciójukat és a zsebüket nézik. Erősíteni kell a párttagok és a párton kívüliek összefogását 'len alkalommal sem mondta ki, hogy hány százalékkal kell előremenni az egyes megyék­ben és az országban. Rájöttünk, hogy hiába mond­juk el az összes követelmé­nyeket — ne alkalmazzanak nyomást, csalás a meggyőzés eszközével dolgozzanak etb. —, ha előírjuk a százalékot. Min­denféle százalékos előírás or­szágos méretben csak sablon­ra vezetett volna, holott ahány megye, járás, község van az országban, mindegyikben más­más az élet, a feltétel. Ezért minden megye maga készítet­te el a fejlesztési tervét, figye­lembe véve az ottani adottsá­gokat, a járások közti különb­ségeket is. A három év alatt a fejlődés egyenetlen volt, né­melyik megye rendkívül gyor­san ment előre, mások lassab­ban, de egyetlen megye sem kapott emiatt szemrehányást Politikánkat illetően még mindig sokszor hallani, hogy azt mondják: ha mindenhol az lenne, amit a Központi Bi­zottság, az országgyűlés, meg a kormány mond, szíwel-lé- lekkel mellette volnánk, de nem mindenhol történik az. Vagyis meg mindig vannak olya­nok, akik nem pontosan azt a politikát valósítják meg, amelyet a párt hirdet, amelyet a kormány reali­zálni akar, amelyet a Ha­zafias Népfront a párttal egyetértésben sajátjának tart. Az ilyenek ellen is harcolunk:.; s harcolni fogunk azok ellen is. akikben még mindig olyan; 5 nézetek vannak, amelyek Rá' tolják a fejlődést, akik lusták-' gondolkozni és nem akarnak felelősséget vállalni. Természetesen tovább fo­gunk harcolni a jobboldali nézetek ellen is. Az ilyen né-! zetek képviselői között mosta­nában valami kis élénkülésfé­lét tapasztalhatunk. Persze. I azért ők is tudják nagyjából, mihez tartsák magukat. (De-! rültség.) De mégis valahogy- ‘ tüsszögnék. itt-ott köhintget- nek, mert azt hiszik, hogy mi- - < után a XXII. kongresszus is-; mét igen szigorúan és helye-$ sen megbírálta Sztálin hibáit, mosit előállhatnak és aztmond- iák: ..Hiszen mi is ugyanezt ! bíráltuk, tehát tulajdonkén-, nen nekünk is igazunk volt- Ezért adjatok nekünk most. már napvobb helyet, meg teret a működésre.” Azonban Ők a hibák elleni harc örvo alatt ai [ munkáehntálrnait támadták, ajf szocializmus ellenségeinek; uszályába kerültek. Mi két fronton harcolunk a Kádár János elvtárs beszé­dének következő részében a közélet, a nemzeti egység to­vábbi erősítéséről beszélt. — Erősítenünk kell a párttagok és a pártonkívüliek összefogá­sát — mondotta —, erősíteni kell a népfront-gondolatot, be­folyását a tömegekre, a külön­böző bizottságokat és azok munkáját. Ez alapjában azt je­lenti, hogy tovább kell mélyí­tenünk a tömegek iránti bi­zalmat, mert ez a mi politi­kánk alapja. Éneikül, a töme­gek iránti bizalom nélkül nem létezhetünk. És erősítenünk leéli az egyes emberek iránti bizalmat is. Itt volt például a kormány újjáalakítása. Ennek, mint tudják, olyan vonása is volt, fiatalabb korosztályhoz tarto­zó néhány kommunista vezetőt nagyobb feladattal bíztunk meg. Ez természetesen az ille­tő iránti bizalom jele és annak következménye is, hogy me­gint csak felnőnek az embe­rek közül többen olyanok, akiknél ezt észre sem vesszük. Az egyik miniszterelnökhelyet­tesről például nem is tudtuk, hogy éppen a kinevezése és eskütétele napján, már 40 éves lett Mondtam: üdvözlöm magát, mert egy kicsit jobban hangzik egy államférfinál, hogy negyven éves. Nemrég haláleset következ­tében megüresedett az ország­A Borsod megyei képviselő- csoport szombaton megvitatta a termelőszövetkezeti munka ed­digi tapasztalatait és a jövő évi feladatokat. A tanácskozá­son részt vett Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyűlés elnöke, Harmati Sándor, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára. Nógrádi Sándor és Prieszol József, a Központi Bizottság tagjai, Bla- ha Béla, a Központi Bizottság tagja, a bányász szakszervezet főtitkára, valamint Csergő János kohó- és gépipari mi­niszter, Borsod megye képvi­selői. Résztvett az ülésen Cs?- terki Lajos, a Központi Bizott­ság tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára. Varga Gáborné, a képviselő- csoport elnöke bevezető elő­adásában értékelte a borsodi képviselők országgyűlési és te­rületi munkáját. A vita során szinte valamennyi képviselő felszólalt. Elmondották, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának a társadalmi önigazgatásról szóló beszámolóit ,és a határo­zatot olvasva, számos olyan módszerrel találkoztak, ame­lyek hasznosításával még gyü­mölcsözőbbé tehetik a képvi­selői munkát. A XXII. kong­resszus szellemében — többek között — javasolták, hogy a képviselők egy-egy gyengébb termelőszövetkezet megszilár­dítása érdekében a tsz-en be­lül végezzenek politikai mun­kát. Ezután Vaskó Mihály, a me­gyei partbizottság mezőgazda­sági osztályának vezetője is­mertette a termelőszövetkeze­tek eddigi munkáját és a jőve évi feladatokat Elmondotta Borsod ez év tavaszán lett szo­cialista megye. 360 termelőszö­vetkezetében 631 ezer kataszt- rális holdon csaknem 70 ezei család dolgozik. A szociálist: gazdálkodás első évében — bál az elmúlt esztendő őszi esőzé­sei és a nagy nyári aszalj miatt a terméseredmények : gyűlés egyik alelnöki tisztsége. Ahogy önök is tudják, Beresz- tóczy Miklós barátunkat java­soltuk erre; a párt Központi Bizottsága és a Hazafias Nép­front közös javaslata volt ez, amelyet az országgyűlés egyet­értéssel efogadott. Nem a sze­mélyről beszelek, hiszen mind­nyájan tudjuk Beresztóczyról, hogy nem kommunista, de olyan ember, aki a szocializ­musért os a békeért harcol. Ezért javasoltuk C megtisztelő tisztségre. Voltak, akik a ja­vaslat hallatán azt mondták: „Jó lesz ez?” Miért ne lenne jó — kérdeztem. „Hát mégis, most pap lesz az országgyűlés al elnöke” — tették hozzá. „Lesznek olyanok, akik ezt majd félremagyarázzák, s le­het, hogy a templomba járás most egy kissé erősödni fog.” (Derültség.) Nem tudom, több ember jár-e most templomba, vagy sem, de egészen másról van' szó: politikánk lényegéről. Ha mi tudunk tíz esztendőn át együtt dolgozni jó harcostárs­ként emberekkel az ország szo­cialista jövőjéért, a nép béké­jéért, akkor miért: ne lennének jók bármiféle közélett tiszt­ségre? Azt hiszem világos, mit aka­rok ezzel a példával mondánk önök nagyon jól tudják, hogy én kommunista vagyok, azért (Folytatás a 2. oldalon) tervezettnél gyengébbek vol­tak — a termelőszövetkezetek tagjai komoly erőfeszítéseket tettek és munkájuk pozitívan értékelhető. A régi és új nagy­üzemi gazdaságok az idén Ha­táridőre 140 ezer holdon befe­jezték az őszi kenyérgabona ve­tését és a mélyszántás több mint 80 százalékát már elvé­gezték. Megállapította az elő­adó, hogy a termelőszövetke­zetek megszilárdításában sok még a tennivaló. Az idén . pél­dául a tagságnak mintegy 20— 22 százaléka nem vett részt a közös munkában, sok az idős és nyugdíjas tsz-tag és a gaz­daságok gépellátása sem kielé­gítő. A megye gépállomásain és tsz-eiben 1093 traktort tar­tanak számon és egy gépegy­ségre még ma is 190 katasztrá- lis hold megmunkálása jut. Ez különösen megnehezíti a talaj minőségi előkészítését a dim- bes-dombos területeken. A jö­vő évi feladatokkal foglalkoz­va ismertette, hogy a lejtős területeken — ahol a gabona- termés nem kifizető — a nagy­üzemi gazdaságok rendezked­jenek be gyümölcstermelésre. Szólt a szántóföldi és konyha­kerti öntözésről is. Elmondot­ta: Borsodnak jelenleg 2 ezer höld beépített öntözőtelepe van. Ebből az idén csak 1.100 holdat üzemeltettek. A továb­bi cél, hogy az ötéves terv vé­gére az öntözhető területek nagysága elérje a 15—20 ezer holdat. A beszámolói élénk vita kö­vette. A vitában felszólalt Ró­nai Sándor, a Politikai Bizott­ság tagja, az országgyűlés el­nöke és Cseterki Lajos, a Köz­ponti Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. » Az ülés után a Borsod me­gyei képviselők resztvettek az ujdiósgyőri tanácsházán meg­rendezett emlékünnepségen, ahol az elhunyt Herczeg Ferenc képviselőnek, a Lenin Kohá­szati Művek egykori igazgató­jának emléktábláját avatták fel. A bánya mélyén Kőhalmi István, a auhakállől U-ea akna bányamestere műszak váltáskor rővM megbcnőiest tart a vasas tront dotgowUval, Foto: Paulovits Ágoston Kodály müvei megjelentek a Szovjetunióban A napokban a Moszkvai Ze- ; iticrnü.friodó gondozásában, Iván .Martinon szerkesztésében ■ tMoszkvában megjelent Ko- ; idály Zoltán 12 magyar nép­■ í dala, Kodály Zoltán művei gyak­ran szerepelnek a moszkvai hangversenytermek műsorán, A Szovjet Állami Konzerva­tórium énekkara állandó mű­■ 'sorszámai közé vette isi Ko­dály tSbb dalát. Japánban is beváltak a magyar szerszámgépek Külkereskedelmünk alig egy évvel ezelőtt vette fel ismét a második világháború óta szü­netelő kapcsolatokat Japánnal, s azóta ebben a távoli ország­ban is kezdenek megismerked­ni a magyar ipar gyártmá­nyaival, közülük is elsősorban a szerszámgépekkel. A Trade Japan című folyóirat azt írja, bogy a magyar Technolmpex : Vállalat néhány ujtípusú fém- ■megmunkáló gépet szállított ÍJapánba kipróbálásra. Ezek a i gépek kitünően beváltak és a ; próbarendelést mér nagyobb [üzletkötés követte, c Ez évben több japán üzlet­iember járt Magyarországon. :hogy export-import üzletekről •tárgyaljon. Magyarország és ; Japán kereskedelmi kapcsola- : tainak szélesítését, az árukíná- dat közvetlen megismerését 'szolgálja majd, hogy tavasszal [az oszakai nemzetközi vásáron felső alkalommal résztvesz a [Magyar Kereskedelmi Kamara fis. Oszakában hat magyar vál­lalat mutatja be exportcikkeit. t Oo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents