Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-09 / 290. szám

Világ proletárjai, egyesülfetekl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 290. sárim • Ara: 50 fillér 1961. december 9, smombat r Törpe vízmű Répáshután (3. oldal) Mozaikok megyénk kulturális életéből (4. oldal) Rettentő Rodriguez (4. oldal} Egész népünk egységesen dolgozik az új élet építésén Kállai Gyula elvtárs beszélt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kibővített ülésén A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjaiw k elnökletével pénteken kibőví­tett ülést tartott az Országház Vadásztermében. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt he­lyet Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának alélnöke. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének tagja. Ró­nai Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa elnökségének tagja. Bog­nár Rezső, Szabó Pál, Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnö- kei, dr. Ortutay Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Az ülést dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg, majd a megjelentek egy­perces felállással adóztak Dinnyés Lajos és Grösz József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elhunyt elnökségi tag­jai emlékének. Ezután Kállai Gyula tartott politikai beszá­molót. Külpolitikánk fő vonala: a békés ejjymás mellett élés Bevezetőben megállapította, hogy a szocializmus világrend- szere az emberiség fejlődésé­nek döntő tényezőjévé vált: ma már nem az imperializmus, hanem egyre fokozódó mérték­ben a szocialista világrendszer határozza meg a világ fejlődé­sét. A továbbiakban részletesen szólt az imperializmus gyar­mati rendszerének felbomlá­sáról. Megállapította, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresz- szusa óta 28 állam vívta ki politikai függetlenségét. A múlt évben és az idén 19 új független afrikai állam keletkezett. Ez is mutatja: az imperialis­ták lába alatt világszerte reng a talaj. Nem téveszthetjük azonban szem. elől, hogy — bár az imperializmus gyarma­ti rendszerét végzetes csapá­sok érték — még nem hajtot­ták végre az Egyesült Nemze­tek Szervezete 15. közgyűlésé­nek egyhangúlag elfogadott ha­tározatát a gyarmati rendszer azonnali felszámolásáról, sőt a gyarmattartó hatalmak — az Amerikai Egyesült Államok vezetésével — most a gyarma­tosítás új láncait igyekeznek kikovácsolni. A gyarmati rab­ság alól felszabaduló népek előtt két út van: a kapitaliz­mus, vagy a szocializmus útja. Hogy melyiket' választják — az belső ügyük. Helyeseljük Fidél Castro álláspontját: „Nincs középút a kapitalizmus és a szocializmus között, aki harmadik . álláspontot keres, az imperializmus cinkosává válik. A szocializmus építésé­nek korszakába léptünk.” A Szovjetunió és a szocialis­ta tábor országai — közöttük hazánk is — büszkék arra, hogy a gyarmati rabságból fel­szabadult népek vonzódnak a szocializmus eszméihez, a szo­cializmus országaihoz, s ve­lünk a legjobb kapcsolatok ki­építésére törekednek. A békéért vívott harc útja nem sima. kikövezett út; időn­ként feszültségek keletkeznek, konfliktusok támadnak. Mind­ez azonban nem változtat azon, hogy a békés egymás mellett élés politikája reális út. Külpolitikánk fő vonala to­vábbra is a különböző tár­sadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésen alapszik — hangsú­lyozta Kállai Gyula. — Az a célunk, hogy — mint h nemzetközi élet minden más kérdését — a német békeszer­ződést iá tárgyalások útján oldjuk meg. Ami a határidőt illeti, teljes- mértékben egyet­értünk Hruscsov elvtárs meg­állapításával: számunkra nem a határidő a legfontosabb, ha­nem a kérdés békés rendezése. Viszont a nyugati hatalmaknak is tudnlók kell, hogy tárgyalá­sa készségük hangoztatásával nem halaszthatják végletekig a megoldást. így vagy velük, vagy nélkülük, de megfelelő időben megkötjük a német békeszerződést. Részletesen szólt ezután a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXII. kongresszusáról. A XXII. kongresszus kérdé­seivel kapcsolatban pártunk­nak — és úgy gondoljuk a ve­lünk szövetséges politikai ba­rátainknak és egész népünk­nek — az állásfoglalását a Központi Bizottság határozata tartalmazza. Egyetértünk a XXII. kongresszus határozatá­val. A XXII. kongresszus teljes mértékben igazolta a politikai irányvonalunkat, amelyet 1956. november 4-e óta követünk, s amelyet pártunk VII. kong­resszusa megerősített Ez a po­litika egybeesik a XXII. kong­resszus vonalával, s politikai vonalunkat az élet igazolta, a nép elfogadta és töretlenül kö­veti. A jövőben is e politika alapján akarunk dolgozni — még jobban, még következete­sebben, még nagyobb fegye­lemmel. Megnyugtathatunk mindenkit: a politikai cikk- calckok ideje nálunk lejárt Politikánk a XXII. kong­resszus után nem változik se jobbra, se balra. Min­den intézkedésünk — így a kormány nemrégiben be­következett részleges meg­újítása is —, azt a célt szolgálja, hogy ezt a politi­kát még jobban, még kö­vetkezetesebben, még na­gyobb határozottsággal va­lósítsuk meg. — Pártunk felszámolta a személyi kultuszt, helyreállí­totta a pártélet lenini normáit, megerősítette és bensőségessé tette a párt és a tömegek kapcsolatát. A közéletben hely­reállt a szocialista törvényes­ség. A pártélet minden szint­jén érvényesül a kollektív ve­zetés. Ezt a kollektív vezetést tovább erősítjük, a párton be­lüli demokráciát szélesítjük. Ez a legfőbb biztosíték arra, hogy a személyi kultusz soha többé nem térhet vissza pár­tunkba, közéletünkbe, állami életünkbe. Ha viszont netán akadnának egyesek, alak azt hiszik, hogy most valamiféle általuk kívánt , .liberalizáló­dás” következik, s azt gondol­ják. hogy újra eljött az „ő ide­jük”, érezni fogják népi de­mokratikus államrendünk ere­jét, tapasztalni fogják, meny­nyire tévednek. Öléves tervünket égés* népünk magáénak vallja Kállai Gyula beszéde továb­bi részében részletesen szólt ötéves tervünkről, amelynek fő politikai, cél ja — s ezt egész népünk magáénak vallja és egyöntetűen követi — a szo­cializmus alapjai lerakásának befejezése és áttérés a fejlett szocialista társadalom építésé­re. A fő feladat most a terme­lőszövetkezetek megszilár­dítása, hogy minden ter­melőszövetkezet erős. vi­rágzó, jól gazdálkodó szo­cialista nagyüzem legyen. A szocializmus alapjai leraká­sának folyamatát a termelő- szövetkezetek megszilárdításá­val fejezzük be. Akkor nyu­godtan mondhatjuk, hogy a magyar nép szocialista forra­dalma minden téren döntő győzelmet aratott; leraktuk a szocializmus alapjait, a fejlett szocialista társadalom építésé­re térünk rá, hazánk szocialis­ta köztársaság lesz! Meggyőző­désünk, ha jól dolgozunk, ezt a nagy célt a második ötéves terv időszakában elérhetjük. Tervünk maximálisan szá­mol a nemzetközi munkameg­osztás nagy előnyeivel. Ter­vünk megvalósításának alap­vető kérdése a mezőgazdasági termelés fellendítése. A szo­cialista átszervezés első nagy eredményei már az idén meg­mutatkoztak: a magyar mező- gazdaság történetében — or- (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a karácsonyi forgalom a pásténál Ebben az évben októberben és novemberben a szokásos öt-hatezer helyett tíz-tizenegyezer csomag érkezett postán a fővárosba. Karácsony hetére újabb nyolc-tíz százalékos for­galom növekedést várnak. Ezért a posta a közönség segítségét kéri. A karácsonyra szánt ajándék csomagokat — különösen, a nem romló tartalmúnkat — már most, legkésőbb azonban december 20-ig adják postára. Megkönnyíti a postások mun­káját, s gyorsabban jutnak el a küldemények a rendeltetési helyre, ha a csomagokat pontosan címezik meg, a Budapestre' szólóknál a kerületek számai mellett azok régebbi megneve­zését, például Pesterzsébet, Csepel stb. is feltüntetik, s a cso­magban címmásolatot helyeznek eí. Csökkent a veszteségidő, növekedett a munka termelékenysége A Borsod megyei Építőipari Vállalatnak az eredeti terv szerint az idén 1270 lakást kell átadni. A dolgozók azon­ban elhatározták, hogy az év végéig 1322 lakást építenek fel. A megnövekedett felada­tok sikeres elvégzésére a mű­szakiak minden szakmát át­fogó, széleskörű intézkedési tervet dolgoztak ki. A válla­lat vezetősége ' a napokban értékelte az eredményeket. Megállapították — többek kö­zött —, hogy az új és a régi dolgozóik egyaránt fokozot­tabb gondot fordítanak szak­mai műveltségük fejlesztésé­re. A vállalat munkásakadé­miáján és több mint 10 kü­lönböző szakmai tanfolyamon a dolgozók 90 százaléka ta- _nul imdszeresen. Az idén a szétszórt építkezéseken 900 új dolgozó kezdte meg a munkát és a szakmunkás utánpótlás biztosítására 255 helyett 267 ipari tanulót ké­peznek. Az építkezések meg­gyorsítására mun ka verseny alakult ki. Jelenleg 13 bri­gád viseli a szocialista címet és 32 munkacsapat versenyez a cím elnyeréséért. A szocia­lista brigádok kezdeményezé­sére a dolgozók különösen jó eredményt értek el a munka­idő gazdaságosabb kihaszná­lásában. Vállalták, hogy az elmúlt évi 6,14 százalékos veszteségidőt 4 százalékra csökkentik. Ezt már túltelje­sítették; a miskolci és az ózdi építkezéseken 3,42 százalékra szorították le. Az intézkedési tervben sze­repelt — többek között —* hogy a dolgozók 50 százaléka év végéig egyösszegű utalvá­nyozással végezze munkáját. Az elmúlt hónapban az épí­tőknek már 50,6 százaléka tért át az egyösszegű utalvá­nyozásra. Ezenkívül a mű­szaki vezetők számos intézke­dést tettek új technológiák bevezetésére, a műanyagok nagyobb arányú felhasználá­sára, a munkát meggyorsító új módszerek elterjesztésére, így például a diósgyőri kö- zépblokkgyártó telepen új to­rony és autódaruk, betonke­verők és vibrátorok üzemelte­tésével folyamatos gépláncot alakítottak ki. melyekkel évente ezer lakás felépítésé­hez elesendő ' köaépblokkot készítenek. Miskolcon, a Bese­nyői úton most egy nehéz­beton előregyártó telepet léte­sítenek. ahol majd az épülő házakhoz födémgerendákat ás lépcsőfeljárókat készítenek. Az intézkedési tervnek meg­felelően a diósgyőri és a mis­kolci építkezéseken a felvonu­lási épületek egy részét bod- rogkeresztúri tufablokkokból készítették és e nagyobb ter­melékenységet biztosító épí­tőanyagot, téglával keverve, már a lakásépítkezéseknél is hasznosítják. Az intézkedési tervek végre­hajtásával a vállalat dolgozói az építésben és a szerelésben 9 hónap alatt több mint 28 millió ■ forinttal termeltek többet, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. A többter­melés 80,4 százaléka a terme­lékenység növekedéséből adó­dott. Ez idő alatt Miskolcon és Ózd on 832 lakást adtak át és a még hátralévő 490 lakás építését elreléthatólag 10 nappal a határidő előtt befe­jezik. így karácsonyig az 1961- ire vállalt valamennyi lakást ^átadják. A szentistváni művelődési otthonban — Megkezdődött már az előadás? — Igen. Óvatosan menjetek be a má­sik ajtón. Ott még van hely. A kérdező fiatalember kioltja a ciga­rettát és barátjával együtt lassan benyit a mutatott ajtón. Nem lepődnek meg az „ott még van hely”-en, mert itt, a szent­istváni művelődési otthonban gyakori a telt ház. Némelyik érdekesebb előadá­son, egy-egy színvonalas rendezvényen — szó szerint — keresni kell az üres széket. Gyakori eset ez, most már lassan megszokottá is válik. Igen, megszokottá válik, mert a falu kulturális életének irányítói az új nép­művelési évadban egy szempontot tar­tanak fontosnak: a színvonalat. Vala­hogyan így mondták ezt Szentistvánban: „Az igényesség a falusi embereknek is tulajdonsága. A mi feladatunk, hogy ennek az igényességnek megfelelő mű­sorokkal tegyünk eleget.” És ha belela­pozunk a művelődési otthon program­tervébe, nem nehéz észrevenni: valóban igényességre, nívós, érdekes műsorok szervezésére törekednek. Ez a törekvé­sük sikerrel is jár. Érdemes felidézni például az évad elején rendezett ünnepi hetet. Ennek a hétnek a műsorán opera­est is szerepelt, melyen az Operaház né­hány művésze magyar szerzők és Verdi műveiből adott elő zsúfolt nézőtér előtt. A telt házat nem az újszerűség bizto­sította: ez az operaest volt a második ebben a faluban. Az irodalmi esten Ri­deg Sándor, Szabó Pál, Váczi Mihály járt náluk. Az egyik esten Básti Lajos­nak tapsoltak. Az ország egy távoli vá­rosának, Hódmezővásárhelynek festői kiállítást rendeztek Szentistvánon. Nem­rég tartották a kínai estet, melyen Lu Pej-je nagykövetségi titkár beszélt az otthon közönségéhez. Ezzel az esttel ér­demesebb többet is foglalkozni, mivel példája a komplex ismeretterjesztésnek. A követségi titkár a felszabadító har­cokról, a szorgos munkával elért ered­ményekről beszélt. Az est második pont­jaként „A modern kinai lira” címmel mutattak be szemelvényeket barátaink költészetéből. Harmadik pontként is­mertető filmet vetítettek Kínáról. Módot találtak arra is, hogy kiállítást rendez­zenek, és így a kínai nép művészetéből közvetlen szemléltetéssel tudtak ízelítőt adni. A kiállítás természetesen hosszabb ideig tartott, pár nappal ezelőtt zárult. Nyilvánvaló, hogy az ismeretterjesztés­nek ezt a módját nem lehet minden esetben alkalmazni, időnként azonban igen. Az is természetes, hogy az ilyen jól szervezett, színes, érdekes rendezvé­nyeken sok mindent meg lehet tanulni. A komplex ismeretterjesztés — melyről egyébként a nemrégiben Budapesten tartott falusi népművelők kétnapos ta­nácskozásán is szó esett — követendő példa lehet a többi művelődési otthon­nak. Az űj évadban sok a tennivaló. A leg­közelebbi feladat a könyvtár olvasólét­számának növelése. A könyvtár polcain ezernél több kötet sorakozik és minden hónapban körülbelül 50 könyvet tudnak még vásárolni. Az anyaggal tehát nincs baj, az olvasók száma azonban kevés. Ezen érdekes és eredményt ígérő módon próbálnak változtatni. A jelszó: minden olvasó hozzon magával még egyet! így a létszám éppen a duplájára emelkedne. A könyvtár olvasóankétokat szervez. Ezeken azt várják, hogy mindenki mondja el a könyvtári munkával kap­csolatos véleményét, kifogását, javas­latát „A kötáblától a mutációs sajtóig” — címmel a könyvnyomtatásról tarta­nak előadást Az ifjúsági ankéton az utóbbi időben megjelent és a közeljövő­ben megjelenő ifjúsági regényekről ad­nak ismertetést Elég gyakran hangoztatjuk — jó ér­zéssel —, hogy Szentistvón ma már nemcsak népi hagyományairól híres, ha­nem jónevű termelőszövetkezetéről is. Természetes, hogy a művelődési otthon programjában megfelelő helyet kapnak a tsz-t segítő előadások. A programban ilyen címeket olvashatunk: „Mit és mi­ért érdemes Szentistvánon termelni?” — „Hogyan segítik a gépek a szentistváni tsz munkáját?” Mindezt persze megfelelő színvonalon, úgy, hogy ha valaki meghallgat egy elő­adást, részt vesz egy rendezvényen, an­nak kedve legyen másodszor is elmenni a művelődési otthonba. És bizony, gyak­ran hangzik el az a mondat, amit a két fiatalemberrel közöltek: „A másik ajtón menjetek, ott még van hely!” Igen, a színvonal a falusi művelődési otthonokban is szorosan összefügg a „helykérdéssel”. A szentistvániak a szín­vonal emelésével, jó műsorokkal,- elő­adásokkal próbálják megnyerni a kö­zönséget. A legtöbb estén — ha ki­kukucskál valaki a függöny mögül — ezt állapítja meg: csak néhány szék üres. És ez bizonyíték: a jó munka bizo­nyítéka. Priska Tibor Meglelem a Demográfia legújabb száma A Demográfia népességtudo- 1 mányi folyóirat legújabb szá­rmában több olyan tanulmányt »közöl, amelyet megvitattak a. »Nemzetközi Népességi udomá- knyi Unió 1961. évi New York-i l konferenciáján. A ' tanulmá- »nyolc a termékenység kérdésé­ivel, a halandóság korszerinti V alakulásában bekövetkezet vál­tozásokkal, a csecsemőhalandó- »ságot befolyásoló társadalmi és ^biológiai tényezőkkel, a háza- ísulók korösszetételében bekö-. * vetkezett változásokkal, az új- »raházasodás kérdésével foglal­koznak. Az egyik tanulmány kaz 1960. évi magyar népszám- ? Iái ás család- és háztartás — »statisztikai felvételének né- Jhány előzetes eredményét is­imer tét i. A folyóirat beszámol ?az 1961. évi nemzetközi népes- Sségtudományi konferenciáról ?és a Magyar Tudományos 1 Akadémia demográfiai bízott- 'ságának vitaüléseiről ra.

Next

/
Thumbnails
Contents