Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-07 / 288. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1961. december 1» I • AZ ELSŐ PONT Az iskolareform domás szerint három pontban határozza meg az előttünk álló feladatokat. Áz első pont: az iskolákat mindinkább a gyakorlati élethez kell kapcsolni. A napokban erről a kérdésről tanácskoztak dr. Kálmán György, a fővárosi pedagógiai szeminárium munkatársa vitaindító előadása alapján a megyei tanácsnál tartott ankéfon. A tanács nagytermében azok az emberek gyűltek össze, akik az iskolákban a politechnikai képzést vezetik. Mi is ez áss első pont? Mit foglal magában a „szorosabb kapcsolat”? Kezdjük talán egy mindany- pyjunk áítal ismert, íeleme- lóen szép tétellel; nálunk a munka becsület és dicsőség dolga. Es talán folytassuk rögtön ezzel: a Magyar Népköztársaság társadalmi létének alapja a munka. Már e két tétel idézése is kellő magyarázatul szolgál az oktatásban történő hatalmas változáshoz, a gyakorlati életre neveléshez, melynek célja a munka, megbecsülése, szeretete. Aki csak egy kicsit is a magáénak érzi eredményeinket, gondjainkat, örömeinket, annak egy pillanatig sem lehet közömbös, hogy felnövekvő ifjúságunk mennyit ért meg ebből. Természetesen a tanulóifjúságról van sző, melyet az utóbbi évekig az iskolapad erősen elszigetelt a munka megismerésétől. A diákok életszemléletét eddig két erő alakította leghatásosabban: a szülői ház és az iskola. Ehhez a két erőhöz most egy harmadik is kapcsolódik: a munka. Ez a harmadik erő rendkívüli hatással lehet a fiatalokra. Teljesen új képet nyernek a munkáról, a munkásról, ami, vagy aki eddig ismeretlen volt előttük. A politechnikai oktatás, mint az ifjúság egészséges életszemléletének irányítója nagy gondosságot, lelkiismeretességet érdemed. Az üzemi gyakorlatokon nemcsak arról van szó, hogy a diákok megtanulnak egy-egy munkafolyamatot, hanem ennél sokkal többről. Változik gondolkodásuk is. A szakemberek, a mesterek türelemmel, megértéssel foglalkoznak velük. De nemcsak tanítani kell őket, hanem nevelni is. Néhány mondatban például ismertetni lehet a gyár beruházásait, ed lehet mondani, hogy miért van erre szükség, beszélni lehet a szociális juttatásokról, fürdőről stb. Az üzemi nevelés persze mégsem ilyen egyszerű. Az országban jelenleg körülbelül tízezer olyan ember is foglalkozik a politeehnikás diákokkal, akiknek ismeretlen a pedagógia. Az oktatás formája sem tisztázott még. A politeehnikás osztályok központi tanterve nagyvonalú, nem részletezett, nem pontos. Ezt a tantervét az üzemekben csak mint nyersanyagot tudják kezelni, és ahol szükséges — márpedig sok her lyütt szükséges —, ott a tantervet nemcsak lehet, hanem kell is módosítani, a helyi tapasztalatoknak megfelelően. Okvetlenül szükséges a helyi képzési terv elkészítése. Ezek a tervek sem mindig pontosak. A leggyakoribb hiba, hogy az elmélet és a gyakorlat nincs megfelelő összhangban. Szükséges, hogy az elméleti órákon olyasmiről tanuljanak, amit utána a gyakorlatban is el tudnak végezni. A másik fontos szempont: vigyázni kell a fokozata összefüggésekbe. Az alapokból induljunk ki és ne ugorjunk át egy-egy munka- folygmatot. Nem biztos, hogy a diákok megértik azt, ami a mesternek természetes. A harmadik szempont, amire vigyázni kell: nem mindegy, hogy mire használjuk fel az időt. A diákokkal a tantervben meghatározott munkafolyamatokat kell végeztetni- Az egyik üzemben például azt a feladatot adták a diákoknak, hogy egy hatalmas csavarhegyből válogassák ki méret szerint a különféle csavarokat. Ez ugyan hasznos volt a gyárnak, de nem felelt meg a reform elveinek. Néhány szót most a gyakorlati oktatás módszertani kérdéséről. Mi tudatosan dolgozó embereket nevelünk. Volt már rá példa, hogy a politechnikai osztályokból néhányan újítást adtak be. Nem nagyértékűe- ket, nem is egészen pontosakat ugyan, de az újítások helye® elképzelésen alapultak. Ez is egyik példája a tudatosan dolgozó embernevelés eredményének. Az ismeretekben, a gyakorlati jártasságban, az ember- nevelésben elért eredményeink azonban lassú ütemről tanúskodnak. Mit lehet tenni? Kezdjük az ismerettel. Az órák általában alaposak, de az oktatók nem veszik figyelembe, hogy mit érthetnek meg ebből a diákok. Szenteljünk több figyelmet a fogalmak kialakítására. Mindig a valóságból induljunk ki és szemléltessünk. Ha már ezen túl vagyunk, a következő lépésként győződjünk meg arról, hogy megértették-e, amiről beszéltünk. A gyakorlatnál is csak lé- pésrpl-lépésre juthatunk előre. Először bemutatjuk a műveletet. Másodszor: megmagyarázzuk, hogy a műveletet miért kel} így, a bemutatott mozdulatokkal végezni. Nem szabad megelégedni azzal, h°gy a gyerekek utánozzák a helyes mozdulatokat. Lényeges: a megértés. Harmadik lépésként megfigyeljük a tanulócsoport munkáját, megjegyezzük a tipikus hibákat, és kijavítjuk azokat. Nagyon fontos a teljesítmény igazságos (!) értékelése. A cspportos mimkánól Jé alkalom kínéikózjk a közösségi szellem kialakítására. Az üzem és az iskpla együttműködése az oktatásban, nevelésben elengedhetetlen. A tanári kar és az űzetni oktatók találkozzanak gyakran. Az üzemi oktatók nagy segítséget adhatnak a pedagógusoknak a gyermek megismerésében. Helyes, ha a nevelők is ellátogatnak az üzemekbe, hogy megnézzék, figyelemmel kísérjék a diákok munkáját. Sok mindent lehetne még elmondani az „első pontról”, az életközelségről. Sok még a probléma a politechnikával, hiszen ez az oktatási forma most forr, most alakul. A leglényegesebbek azonban talán a fentiek. A diákokat a kétkezi munka becsülésére, szeretetére neveljük. E cél megvalósítása végett az egész társadalom megmozdult. Az eredmények már eddig is bizonyítják: sikerrel. Nem kétséges, hogy ezek az eredmények a későbbi években fokozódnak, a most még zavaros, itt-ott homályos elképzelések kitisztulnak. A siker rajtunk — mindannyiunkon — múlik. Arab műsor a miskolci Zrínyi Ilona gimnáziumban Miskolc UNESCO iskolája, a Zrínyi Ilona Leánygimnázium III. B. osztálya december 9-én, szombaton délután 5 órai kezdettel — a „Népek hazája, nagyvilág” című sorozat 21. előadásaként — arab műsort rendez- A műsorban jelenetet adnak elő az Ezeregyéjszaka meséiből, ismertetést tartanak az arab országokról, az arab történelemről, irodalomról, művészetről, arab táncot mutatnak be. Priska Tibor Befejezték az őszi mélyszántást , A több mint hétpzer holdas szcnlistváni VII. I'ártkongresz- szus Termelőszövetkezet megyénk legnagyobb közös gazdaságai közé tartozik, Az őszi talajmunkák elvégzésére, az őszi mélyszántásra nagy gnildot fordítottak. Tavaly az állandó esőzések következtében képtelenek voltak végezni közel 3 ezer holsteyi s?áp- tanivklójukkal, IlOO holdon maradt szántatlanul a föld, ami a termésátlagok jelentős csökkenését vonta maga után. Szentistvánban okultak a termelési tapasztalatokból. A betakarítás, majd a vetés befejezése után minden erőt az őszi mélyszántás maradéktalan elvégzésére összpontosítottak. Fáradozásuk nem volt hiábavaló, mert december fire lényegében az utolsó darab földcj íg felszántották, a IS erőgép szorgalmas munkájának eredményeként határidő előtt végeztek tehát 2700 hold- nyj terület őszi mélyszántásával. December 22-töl jmi í-io léli srüiiel az Istoláta A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az idei tanévben téli szünet az általános- és a középiskolákban december 22-én, pénteken kezdődik és 1962. január 8-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21-e, csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap január 8-a, héttó. *******i,******irk********1r***it*****1{**1rk*i[1ri[1rk**1i1(if**it1(1rki[*t (Rettentő Irta; Horváth József <Hod riguez j HL Mialatt az öreg kereskedő így csüggött a fia alakján, Fodor Géza, a verebélyi gimnázium huszonhat éves nyelvtanára csakugyan osztályfőnöki órát tartott a hatodik á-ban. Diákjai odaadó figyelemmel lesték szeretett tanáruk szavát. Fodor tanár úr a félévi értesítők eredményeit és tanulságait boncolgatta elüj.tük. Már csaknem az osztályoévsor végére ért, amikor megkérdezte: — Nos, fiúk, ki van még hátra? — Kosa Gyuri! — kiáltotta kórusban az osztály. — Úgy van — hagyta helyben Fodor tanár- úr. — Kosa Gyuri, a színjeles bizonyítvány tulajdonosa, igaz? Nyújtsa fel a kezét, ^ki szívesen toppant volna az édesapja elé a Kosa Gyuri bizonyítványával! Derűs, pajkos kacagás közepette harmincegy kéz lendült a magasba. Csak Kosa Gyuri sütötte le szerényen a szemét, mintha el akart volna bújni a feléje sugárzó tekintetek elől. Amint Fodor tanár úr ismét megszólalt, mély csend támadt az osztályban: — Látjátok, én mégis elégedetlen vagyok ezzel a szinje- lessel. Jobban mondva, veled, Gyuri. Látom, csodálkoztok, fiúk. Figyeljetek csak. Kosa Gyuri naevon szorgalmas diáik. Feltétlenül megérdemli a színjelest. De vajon melyik az a szaktárgy, amely őt különösképpen érdekli és foglalkoztatja? Nos, Gyuri? Amit minden más tárgynál jobban szeretsz, amit szívesebb«! tanulsz és amiben igaz örömödet leled? Az osztály kissé csodálkozó gondba merült. Mi rejlik e kérdés mögött? Kósa Gyuri váratlanul megszólalt: — Én legjobban a latint szeretem, tanár úr kérem. Fodor Géza arcán bosszús érzés suhant át- No lám, a kis stréber... Hát minden eminens diákban van egy ici-pieí stréberség? De nem mutatta ki bosszúságát: — Azt hiszem, félreértettél engem, Gyuri. Térjünk csak vissza Farkas Tamásra. Farkas csak jórendű tanuló, igaz? De rendkívüli érdeklődéssel szorgalmazza a fizikát és a matematikát. Ezt a két tárgyat mindenki másnál jobban érti az osztályban. S emögött én azt látom, fiúk, hogy Farkas — tudva, vagy tudatlan — már most egy adott hivatásra készül. Viszont nálad, Kósa, ezt nem tudom felfedezni. Te mindent jelesre tudsz. Farkas, neked hány elégségesed volt? — Kettő, tí)bár úr— Lám, ugyanakkor fizikából és matematikából őt jelöljük a tankerületi tanulmányi versenyre. És biztosra veszem, hogy első lesz! Már látom, hogy végül is fizikus lesz ebből a gyerekből. Jó fizikusi Most talán értitek, mit akartam kihámozni a Kósa péidá- jábóL Sőt, tovább is megyek egy lépéssel. Nézzétek, fiúk, furcsa időket élünk mi. A történelem kerekei csikorogva döcögnek. Én. amennyire csak tőlem teliif, figyelem az embereket, az emberi sorsokat. Tudjátok, mit fedeztem fel? Akfk hpzzánőnek, hozzáragadnak a percekhez, azok ide-oda hánykolódnak. Válogatás nélkül mindenbe bele akarnak kapaszkodni, s -a végén ür<js marad a markuk. Az j<lő aztán eljár felettük,' s egyszercsak megvénülnek, de nem tudnak számot adni arról, tulajdonképp mit is végeztek életükben? Igen, üres marad az életük mindazoknak, akik együtt hánykolódnak a háborgó idővel! Én mást tanácsolok nektek. Azt, hogy ragadjatok meg egyvalamit az életben, de azt jól. szívósan és elkötelezve, aztán szenteljétek magatokat ennek a választott hivatásnak- Háború van, valahogyan minden, de minden kisiklott, lázban vergődik a világ, s aki be- levegyüf ebbe a szörnyű forgatagba, együtt ég el oktalanul és értelmetlenül a rohanó hétköznapokkal. Én a magám példájára szerelnék hivatkozni előttetek. Tudjátok, hogy nyelvész vagyok, abban találom meg életem értelmét, derűjét, éltető elemét. Ezzel korántsem azt mondom nektek, hogy legyetek nyelvészek. Nem! Csak azt, hogy válasszatok ki magatoknak valamit, ami teljesen betölti az érdeklődésieket, és szenteljétek magatokat annak! Az osztály feszülten figyelt, Fodor Géza szenvedélytől fűtötten beszélt. Úgy hangzott ez a fejtegétés, mjnt egy ars poetica, mipt egy hitvallás. S annyi szenvedély tüzelt ebben a hitvallásban. hogy mély nyomokat perzselt a zsenge gyermeki lelkek he. Jó néhány diák nem is értette hirtelen a szavak ertebnét, de annál világosabban kelt életre előtte Fodor tápár úr példája, s a szeretett alak körül lassan kirajzolódott valamiféle eltökéltség: igen, én is ilyen akarok lepni, én is választok magamnak egy hivatást, és annak szentelem magamat mindenestül! Az osztályfőnöki óra végétért. Fodor Géza a tanáriban magárakapta felöltőjét, és hazafelé indult. Útközben még- egyszer átgondolta ezt a beszélgetést az osztállyal. Igen, látta, hogy mindaz, amit mondott, hirdetett, megfogamzott a fiúkban. Elhatározta, hogy gyakran visszatér erre a témára. s ehhez a gondolathoz alakít,ja tanítványai jeliemét. Szentül meg volt győződve arról, hogy ha ezen az úton indítja el a fiúkat, sok fenyegető tragédiától óvja meg őket. Még akkor is mélyen elmerült gondolataiban, amikor benyitott az Arany János utcai kőházba. Megcsókolta édesQtq.tjfe.el Jöjjön he ax erdő a városba is A minap örömmel nyugtáztuk lapunk hasábjain, hogy Borsod megyében mintegy kétezer hektárnyi területen íásítanak a második ötéves terv során. Az állami gazdasagok és az erdőgazdaságok, sőt: a községi tanácsok is a helyi fásítási tervek részletes kidolgozásán fáradoznak. A lóglöbb községben már évekkel ezelőtt elkezdték ezt a nemes munkát: sudár fákká nőttek az első csemeték, hűs árnyékot adnak a mezőn dolgozó embernek és nagy szerepet játszik a fásítás a természet átalakításában is. Ezt a szempontot figyelembe véve, az erdészeti szakemberek irányításával a gazdaságok a következő tavaszon is több ezer hold uj erdő telepítését tervezik. Sokfelé, a másra használhatatlan talajokon nyárfát ültetnek és így, öt év alatt csaknem 59 ezer hold új erdőt rajzolhatunk majd az állami gazdaságok terület-térképére. Ott, ahol már kézzelfoghatóan érzékelik a fásítás előnyeit, meg is becsülik azt Az emberek óvják, ápolják, a vadait kártevéseitől védik és (ha nem is feladatuk) ültetik js a facsemetéket. Milyen szomorú látvány azonban városiban, a kőházak rengetegében — ahol különösen jó lenne, ha üdítené a városképet egy-egy fa — hogy lelketlen emberek, vagy neveletlen fiatalok derékban törik el a sudár csemetéket Az illetékes szervek javaslatára és közreműködésével Miskolcon is fásítunk. A selyemréti, a Ki- ldán-déli lakótelepen és a város más pontjain is sok ezer facsemetét ültettek el az őszszel. Hogy várjuk, s milyen sokan várjuk, hogy ezek a facsemeték megfoganjanak, megerősödjenek, zöld lombba boruljanak, virágozzanak, Üdítsék, szépítsék városunkat! S milyen szomorú látvány, hogy az útszegélyek mentén sok csemete derékba törve lankad. Derékba \cave várja a tavaszit, amelyen talán már ki sem hajt.fé Fogjuk le a lelketlen emberek kezét, védjük meg facsemetéinket. Miskolcot, szép erdők övezik. Hadd jöjjön be az erdő a városba is! Tudományos együttműködés A rádió és az újságok szűkszavúan jelentették, a hírt: „A Magyar Tudományos Akadémia tudós-klubjában aláírták az MTA és a Szovjet; Tudományos Akadémia közötti tudományos együttműködés jövő évi munkatervét.” Ezúttal új formát ölt az együttműködés. A munkaterv alapjául szolgáló, a két akadémia közötti egyezmény mostantól beilleszkedik az államaink közötti kulturális egyezménybe. Az új program még közelebb hozza egymáshoz a két akadémiát, szélesíti az együttműködés területeit. Ennek megfelelően a magyar és szovjet akadémia tudósai a jövőben több mint 20 közős problémán dolgoznak majd együtt. A két nemzet tudósainak! közös munkája újabb bizonyítéka a szovjet nép és hazánk éltéphetetlen kapcsolatónak. mely a tudományos együttműködésben is sikereket hoz. Korunkban, amikor a tudományos kutatásoknak’ hallatlanul nagy a jelentőségük, szinte elengedhetetlen, hogy a tudósok kicseréljék elméleti ku tatásaik tapasztó - látóit, s különösen nagy jelentősége van ennek a KGST országain belüli szoros együttműködésben. Minden olyan eredmény, amelyet közösen dolgozunk ki és érünk el. közelebb hozza egy lépéssel a kommunizmust és jóleső érzéssel mondhatjuk el, hogy ahhoz mi is hozzájárultunk. Erre gondoltunk, amik«" a rádió híradását hallgattuk. fönodvári) Megkezdődött a téli könyvvásár A miskolci könyvesboltokban néhány napja’ megnövekedett a forgalom, s az utcai könyvsátraknál is ezrek vásárolnak naponta könyvet. A téli könyvvásárra megjelenő művek minden évben sok örömet szereznek a gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránt, Ma már alig van olyar anyját, s meglepetve látta, hogy ő is épp most érkezett haza. — Az üzletben voltam, fiacskám. Apádnak dolga volt, fél délelőtt kint járt a városban. Alighogy ezt kimondta, betoppant az öreg Fodor. Géza őt is köszöntötte, és vidáman dörzsölte a tenyerét; , — Nos, ebédelünk, mama? Tulajdonképpen nem vagyok éhes, de hadd essünk túl rajta, mert jaj, rengeteg dolgom van! — Biztosan terítve van. Mindjárt utána nézek. Az ám, fiam, ez a csomag ma reggel érkezett, a postás hpzta. — Nagyszerű! — kiáltott fel Géza, amint a csomagot szemügyre vette. — Az új nyelvkönyvek Pestről. No. fuccs a mai programnak. Ezeket fogom átböngészni.’ Sápadt vagy papa, csak nem vagy beteg? Az öreg Fodor összerezzent: — Nen> fiam, dehogy. Az ebédlőben asztalhoz ült a család. Margit, a mindenes szótlanul tálalt. Géza jókedvűen látott hozzá a''leveshez. — Úgy látom, valami nagy öröm ért, fiam — jegyezte meg halkan a kereskedő. — Igen, boldog vagyok, papa. Képzeld, mp osztályfőnöki órán arról beszéltem a gyerekeknek, hogy mindegyik válasszon ki magabek egy hivatást, és aztán mtoden figyelmével. minden igyekezetével szentelje magát annak. ÉS megfigyeltem, hogy ez a gondolat gyökeret vert bennük. Igen, meggyőztem őket! (Folytatjuk.) család, amelyben a könyv Be tartozna a legkedvesebb karácsonyi ajándékok közé. A kiadó vállalatok az idei téli vásárra is számos új könyvet jelentetnek meg, ezeknek egy része már megérkezett a miskolci boltokba. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat miskolci könyvesboltjai többi üzemben és vállalatnál is rendeznek karácsony előtti könyvit vásárokat A Széchenyi utca *33. szám alatt lévő 180-as és a ^Széchenyi utca 56. szám alatt) ►lévő 179-es bolt a könyvelő £ iránt egyre növekvő érdeklő- Fdcsrc való tekintettel ajándc- fkozási tanácsadást szervezett! [Személyes érdeklődésre vagy [[telefonon is tanácsot adnak; [hogy kinek, milyen művet C ajándékozzanak karácsonyra a [-most megjelent újdonságokból) g _________ H Szabályozzák F a borsodszentgyörgyi patakot g A Bükk-hegység kis közsé- f gében. Borsodszentgyörgyön lesztendőről esztendőre tetemes t károkat okozott a községet kp- ^resztülszelő kis patak. Hirtc- tlen hóolvadás és felhőszakadá- ![so)c idején a patak gyakran f kiöntött szabályozatlan mederéből. A sebes víz ezenkívül a gpartokat is szaggatta, s több t épületet alámosással fenyegetett. A községi tanács most az rEszakmqgyarországi Vízügyi [[Ifiwzgalóság segítségével ren- Kfiezi a vízfolyást.. A borsod- fszentgyörgyi patak szabályozássá során a község belterületem, t-lévö, két kilométeres szaka* \szon szilárd burkolattal látják fel a patakmedret.' A viziiM/t \szakemberek a patakmeder burkolásához kohósalakból kétszült téglát használnak. Esz- Ltendőkkel ezelőtt Dotnaházán (már készítettek mederburkola- ítot hasonló anyagból, s az Inemcsak picsának, hanem igen r tartósnak is bizonyult. A bor- Isodszentgyörgyi patak rende- r zéséhez szükséges mintegy tmásfél millió f'irint nagy ré- kzóf a vízíigyi hatáság bizto-> 'sít ja.