Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

o

*?.v

VMg proTétdríal egyesruTiefekl

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK ASPÄRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ■ •

XVII. évfolyam 286. szóm

Ara: 50 fillér

1961. december S, hedd

Megnyílt Moszkvában az V. Szakszervezeti Világkongresszus

Hétfőn reggel a Kreml kongresszusi palotájában a világ minden részéből érkezett 1100 küldött és megfigyelő jelenlétében ünnepélyesen megnyílt a december 16-ig tartó V. Szakszervezeti Világkongresszus.

Az ülés megkezdése előtt az előcsarnokban és a teremben sok száz külföldi delegátus vette körül German Tyito-v őrnagyot, a szovjet küldöttség tagját. Tyitov szívélyesen kezet szorított Brvstyó Jánossal, a SZOT főtitkárával és a magyar delegáció többi tagjával.

Agostiono Novella, az SZVSZ elnöke nyitotta meg a kongresszust.

Ezután Viktor Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke 63 millió szovjet szervezett dolgozó nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit. A szovjet dolgozók nagy megtiszteltetésnek tartják, hogy az V. Szakszervezeti Világkongresszus Moszkvában tartja üléseit 1— mondotta.

Novella elnök javaslatára a kongresszus ezután jóváhagyta a napirendet, a kongresszus szabályzatát és ügyrendjét. A napirenden a következő kérdések szerepelnek:

1. Az SZVSZ tevékenysége és a tagszervezetek időszerű feladatai a békéért, az imperializmus ellen, a bélcés együttélésért; az általános és teljes leszerelésért, a dolgozók gazdásá-gi és szociális követeléseiért vívott harcban. Előadó: Louis Saillant főtitkár.

2. A szakszervezetek tevékenységének és szolidaritásának fokozása a gyarmati rendszer felszámolásáért vívott harcban. Előadó; Ibrahim Zakaria, a Szakszervezeti Világszövetség titkára.

3. A pénzügyi ellenőrök jelentése.

4. A Szakszervezeti Világszövetség vezető szerveinek megválasztása.

A napirend, az ügyrend és a szobái treat elfogadása után Novella elnök átadta a szót Louis Saillantnak, az SZVSZ főtitkárának.

Lelkiismeretes munkájukról ismerik okét..

S

mm

Piyy i

1

» . ..\v .' v • . . . JÓ

Gyárszerte ismerte a DIMÁVAG-ban az „M”-csysíRbcn dolgozó Tomorszkl KtSZ-brlgAdot. l'-.y beszélnek felőliig, mint akikre minden esetben ssAmítani lehet. Munkájukat a legpontosabban végzik. Képünkön a KISZ-brigAd tagjai a DHCH 15. húzógépet szerelik.

II névadó napra, Miskolc fslszaliadiilássnak cvlerÉláSára telítették exportterviet a December 4 Drátgyár dolgozói

a felszabaduláA Miskolc sának történelmi dátumát, december 4-et nevében viselő Drótgyár az eltelt több mint másfél évtized alatt sokat fejlődött Az 1945. előtt német tulajdonban volt és Deichsel gyár néven ismert üzem fejlesztésére csupán az utóbbi négy évben több, mint hatvan millió forintot költöttek. A régi mellett új, fénycső megvilágítású üzemcsarnokot emeltek. Korszerű, nagyteljesítményű húzó és sodró kábelgépekkel, hőkezelő kemencékkel gyarapították a termelő- berendezéseket. Lényegosen javították a dolgozók kulturális és szociális ellátottságát is.

A nemcsak nevében, de munkafeltételekben is jelentősen megváltozott gyárban a dolgozók évről évre hagyo- mányszerűen arra törekednek, hogy december 4-ét,. az üzem névadó napját, Miskolc felszabadulásának évfordulóját az ünnephez illő • numkasikerek- kel köszöntsék. A dolgozók ezúttal is eredményesen haszdotta —, hogy a munkásosztály egyes rétegeiben bizonyos mértékben lebecsülik a háborús veszélyt.

A szakszervezeteknek meg kell magyaré zni ok, honnan fenyeget a háborús veszély — jelentette ki Sáillant. — Felvilágosító munkájuk további bővítésével, a szervezőmunka megjavításával a szakszervezeti világmozgalom új sikereket arat majd a háború megakadályozásáért folyó létfontosságú harcban.

A gyarmati rendszer összeomlása kikerülhetetlen — folytatta Saillant.

Ezzel kapcsolatban méltatta az algériai nép hősi harcát és felszólította az V. Világkongresszus résztvevőit, intézzenek ünnepélyes felhívást a vi(Folytatds a 2. oldalon.)

nálták ki a jobb adottságokat: ez évi tenne! ék enységi tervüket eddig csaknem 1iz százalékkal haladták túl: így hétfőre teljesítették idei exporttervüket. Ezáltal a Szovjetunió, Jugoszlávia, Thaiföld, Szudán, India, valamint Korea részére ez évben rendelt több mint ezeregyszáz tonna sodronykötélből, villamos vezetékül szolgáló acél-alumínium kábelből álló exportkötelezettség valamennyi tonnája elkészült, s a még hátralévő mennyiséget — jóval a határidő előtt — a napokban átadhatják.

Az ünnepi dülóján, hétfőn egyébként újabb fontos üzemrészt, a hengerhuzaltárolót adták át a dolgozóknak. A szállító-, illetve emelődarukkal felszerelt, több millió forintos költséggel létesített Üzemmel mintegy hatvan dolgozónak könnyítik rheg lényegesen a munkáját. A súlyos huzalkarikákat ugyanis most már gépekkel továbbíthatják az eddigi kézi munka helyett

Befejezték ez évi letakarítási tervüket a rudabányai külszíni fejtés dolgozói

A rudabányai dolgozók a barna és pátvasérc tetemes részét a gazdaságosabb külszíni fejtésekből termelik. A nehéz fizikai munkát igénylő földletakarítást a felszabadulás óta teljesen gépesítették. A nagyfokú gépesítés lehetővé tette a földletakarító komplexbrigádok kialakítását

A brigádok a nyáron elhatározták, hogy versenyt indítanak a szocialista cím megszerzéséért, és az évi tervben előirányzott 450 ezer köbméter föld le takarítását határidő előtt befejezik. A jólszervezett munka és a további gépesítések eredményeként szombat reggelig 4152 ezer köbméter földet távolítottak el a külszíni fejtésekről. Ezzel jelentősen hozzájárultak, hogy a külszíni bányaiizem is december

20-ig teljesítse évi vasérctermelési tervét A hét földletakarító komplexbrigád már 1962. évi tervén dolgozik.

dalmi haladásért vívott küzdelemben.

A háború elkerülhetőségéről. szólva, Saillant rámutatott' hogy a háborús veszély alapve-) tő oka az imperialista rend-j szer létében rejlik. A dolgo- j zóknak világosan látniok kell a háborús veszély okait, s akkor jobban megértik a szocia-! lista országok által foganato-! sított kényszerű védelmi in-1 tézkedésoket A békét fényé-; gető veszély elhárításának; legbiztosabb módja a Szovjetunió által javasolt általános' és teljes leszerelés. A német! kérdésről szólva, Saillant em-1 lékeztetett az SZVSZ által; nemrég megrendezett berlini; szakszervezeti konferencia ha-; tározataira, amelyek sürgették a békeszerződés mielőbbi megkötését a két német állammal, a nyugat-berlini helyzet békés rendezését.

Saillant részletesen méltatta a különböző országok szakszervezeteinek békeharcát. A sikerek ellenére szembe kell nézni azzal a ténnyel, — monIVagyon ross* kölyök

mert sose nyitotta rám Mikulás bácsi az ajtót, hogy elém guggolva könyökig turkáljak a puttonyában. Ha gyűszűnyi ci- pőcskét tettem volna ki az ablakpárkányra, abba se tévedt volna cukorka, földimogyoró, amit mi „pinesz”-nek szólítottunk, ha néhanapján összeakadtunk vele. De a bátyáim, öcséim magaviseletével se lehetett kibékülve a jóságos öregúr, mert hozzájuk is csak ellenpárját, a kéménylakó krampuszt ugrasztottá el, hogy ünnepi virgácssuhog- tatással az ágy alá riassza őket Egy kerek esztendeig volt mivel fékentartani rosszalkodásunkat Igaz, ilyen babonás pedagógiai módszerekkel csak anyánk egrecíroztatott minket, apánk a nevelés hagyományos eszközeivel tartósabb rendet tudott teremteni köztünk. Ugyan nem szívesen oldotta le a nadrágszíjat, a vesszőt se szívlelhette, mely minden eshetőségre készen az agancsfogason hasalt, de hát ha a szép szó nem használt ...

Mondom, Mikulás napja nem volt ünnepnap nekünk. Most már, hogy a kenyeremnek úgy a felénél járok, azt is tudom, miért Közgazdaságtani ismeretek nélkül is kapásból tud rá válaszolni mindenki: ahol nincs, oda a Mikulás se teszi be a lábát, a saját zsebéből csak nem finanszírozhatja egyes szülők ajándékozó kedvét.

Azt mondják: a Mikulás a szeretet, a békesség hamujából, gyúratott, s a népszokás lelket lehelt belé. Az emberek okosabbja azt is tudni véli, hogy már a születése napján is ilyen mosolygós, simogató kezű vénség volt, s ebben az Ür teremtó előrelátása áldatik. Ha virgonc fiatalemberként lép erre a pályára, mire elszáll felette az idő, talán már krampusznak sem lenne jó, mert esendő az ember fiatal korában.

Merem állítani azonban, hogy én többet tudok Mikulás eredetéről. Amikor a mennybéli munkaelosztáson rákerült a sor, a még neki is öregapám- isten csendesen a markába nevetett, aztán odasúgta valamelyik főemberének: ezt meg mi végre teremtettem? „Majd a felhőbárányokat legelteti urn- ságod kék legelőin” — mondta a tanácsnok hüledezve, mire a jóisten nemet

bólintott. „Arra már öreg — legyintett

szánakozva. — A szelek úgy szétkergetik előle a nyájam, ítéletnapig se szedi össze. De gondoltam egyet, kettő lesz belőle. Ott a sarokban az a puttony, akasszátok a nyakába, oszt az esztendő egy napján adjatok alá őzfogatú szánkót, esteledéstől éjfélig hordja a jó gyerekeknek az ajándékokat. Hogy honnan veszi majd a rávalót? Én bizony egy fillért se adok neki. Még mit nem! A magam udvartartását is alig győzöm pénzzel. Meg különben is — a szülőket is érdekeltté kell tenni az ajándékozásban: ha kedvük szottyan hozzá, fizessenek.”

Az atya baloldalán álló fóember megjegyezte:

— S mi lesz, uram, a szegények gyerekeivel? Azoknak ki vesz ajándékot?

— Senki — rántotta meg a vállát isten, — Különben hagyjuk az efféle kérdéseket Már ismertettem előttetek a teremtett világ rendszerét: sok szegény, kevés gazdag, ez az én elvan. Nem lenne boldogság teremtvényeim között, ha mindenki teli gyomorral térne nyugovóra. A gazdagok majd örvendeznek, hogy néni szegények, a kódisok azon fognak derülni, hogy bölcs ötlettel ürömét vegyítettem a gazdagok örömébe, hiszen olvastátok a bibliában: köny- nyebb a tevének átalbújni a tű fokán, mint gazdagnak bejutni a mennyeknek országába. Nos, milyen vagyok? — ragyog tatta meg azt az izét a fejebúbján az öreg, s a körülötte állók fennszóval áldották az Urat.

Mikulás atyus az esztendő háromszázhatvanhat napján ült egy felhőpárnán s elégedetten gügyörészte: ,Jóg» lába, lóga, nincsen semmi dolga...” A háromszózhatvanhetediken aztán felkászálódott szánjára, az őzek közé csapott kosszarvú botjával s egy fényes csík suhant alá az égből.

Kezdetben nem sok dolga akadt, né*

hány évezredig munkavégeztével tért vissza párnájára. Ádárn kerek-perec megmondta neki, hogy még nem jutott el a felhalmozásig, az ajándékozáshoz meg fölösleg kell, s amióta Éva falánksága miatt kirakták a szűrüket a Paradicsomból, éjt nappallá téve gürcöl, hogy előteremtse a mindennapi kenyeret

A feudalizmusban megszaporodtak

Mikulás tennivalói, a kapitalizmusban méginkább, aztán ...

— Hát te mit csinálsz? — állt meg az Ür Mikulás mellett.

— Van szemed, láthatod — horkant fel az öreg erőlködve és féloldalvást feltekintett főnökére.

Mikulás bácsi nagy munkában volt, éppen karizmait erősíthette mellső fekvő támasszal. Felült, kifújta magát és elmagyarázta, miért van rá szüksége. Rövid hat óra alatt annyi munkát adnak neki az emberek, különösen a keleti féltekén, hogy nem győzi szusszal. Ha nem tréningezne, egyedül Magyarországon kidülne. A gyerekek pedig ott nem lehetnek valami jóit, mert újságjaik mindig azt írják, „ezek a mai fiatalok”. Akad még ott is kispénzű szülő, de még azok se nyughatnak.

— Akkor azért lettél olyan bélpoklos az utóbbi időben — hahotázott az Atya. — A múltkor is panaszkodott a szakácsnőm, nem győzi beléd az ételt, a minap is háromszor álltái sorba, oszt amikor lehordott, még neked állt feljebb. Mondd csak, Mikulás!? — rántotta össze a szemöldökét a Mindentudó — nem te loptad el a fiastyűkot?

Mikulás ügy tett, mintha nem hallotta volna. Bosszúsan rászólt az Atyára, ne tartsa fel tréningjében, még majd szégyent vall a temérdek ajándékcsomaggal, és folytatta nagy szuszogás közepette a fekvőtámaszt.

Az Ur megértőén., mosolyogva 7 ballagott tova a Tejút cslllagkavicsán. Amikor hazaért, beszólt a főszakácsnak, hogy december 5-én süssenek meg még egy Bastyúkot Mikulásnak, mert Magyarországon száz vagonnal több ajándékcsomag talált gazdára a tervezettnél, aztán csendesen megjegyezte:

— Szegény Mikulás...

Gulyás Mihálv

Louis Saillant beszéde

fölött. Szüntelenül növelik a fegyverkezési kiadásokat és fokozzák háborús előkészületeiket. Egyre nagyobb mértékben zsákmányolják lei a munkásosztályt és a néptömegeket, egyre jobban kifosztják a gazdaságilag elmaradott országokat. Ezt a tevékenységüket az a 11 ítólagos segélyprogramokkal próbálják leplezni.

A nemzetközi helyzetről adott rövid értékelésében Saillant utalt rá, hogy a gyarmati rendszer összeomlása folytatódik.

A IV. kongresszus óta

21 ország vívta ki nemzeti függetlenségét. Ázsiában és Latin-Amerikában a népek számos diktatórikus rendszert buktattak meg.

Létrejött az új, nemzeti és demokratikus államok egész sora. Ezek az országok az imperialista monopóliumok elleni harcukban a hatalmas szocialista tábor békepolitikájára, testvéri segítségére, a nemzetközi munkásosztály szüntelen szolidaritására támaszkodnak. A tőkés országok ■ dolgozói nagyszabású harcot vívnak az imperialisták népellenes, békeellenes politikája ellen.

Ebben az általános fejlődésben növekszik a nemzetközi szakszervezeti mozgalom ereje és szervezettsége. Ez a mozgalom ma hatalmas erő, amelynek szerepe napról napra ha- tározottabbá válik. 1951-ben a szervezett dolgozók száma világszerte 70 millió volt, ma már több mint 175 millió.

Louis Saillant bevezetőül röviden elemezte az SZVSZ-nek a lipcsei IV. Világkongresszus óta kifejtett tevékenységét. Mint mondotta, az SZVSZ munkáját a munkásosztály iránti hűség, a munkásegység megteremtésére irányuló törekvés jellemezte, s ezért tekintélye tovább' növekedett, taglétszáma 107 millióra emelkedett.

Az V. Szakszervezeti Világ- kongresszus olyan körülmények között ül össze, amikor a világon két különböző társa- dalmi rendszer alakult ki és az emberiség egyharmada az igazi

demokrácia . és szabadság,. a

dolgozó tömegek jóléte és boldogsága jegyében már az új élet építésének útjára lépett.

Bebizonyosodott, hogy a szocialista társadalmi rendszer az egész emberiség fejlődésének döntő meghatározó tényezőjévé vált. Visszavonhatatlanul megmutatkozott a szocialista társadalmi rendszer fölénye a kapitalista rendszer fölött, a béke erőinek, a munkásmozgalom erőinek fölénye a reakció és a háború erői fölött, a kapitalizmus általános válsága újabb szakaszba lépett. A monopóliumok hatalmuk megörökítése érdekében meggyorsítják a tóke koncentrációját áz iparban, a mezőgazdaságban stb. A monopolista államkapitalizmus révén egyesítik erejüket az államgépezet erejével, hogy ezáltal megszilárdítsák uralmukat a gazdasági élet és a nemzet egész élete

A szaksxervezetehnek meg kell magyaráxniok, honnan fenyeget a háborús veszély

Saillant a továbbiakban ezt mondotta:

A szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, valamint a békéért és a haladásért küzdő erők összefogása mélyreható változásokat hozott létre a nemzetközi helyzetben a munkásosztály javára. A létrejött kedvező körülmények között, melyek új és lelkesítő feladatokat nyitnak mek a dolgozók és a népek előtt, az SZVSZ elsőrendű feladatának tekinti, hogy döntő küzdelmet folytasson a szak- szervezeti mozgalom egységéért, az összes munkáserők egyesítéséért.

Saillant nagy taps közepette jelentette ki:

A világ dolgozóinak egysége lehetővé teszi, hogy legyőzzük a reakciót, az imperializmus háborús erőit, biztosítsuk a béke fennmaradását és új siketeket érjünk el a demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért és a társa-