Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

WnteJc, 1961. december 1. MKHMdflVMOBMAa 3 Gyakorlat közben., A tizenegyedik mérleg Mindenki megtorpan S utat enged, amikor a tűzoltók nagy, piros motorkocsija szirénázva végigszáguld a városon. For­galmas átkelőhelyeken elsőbb­ségi joga van csakúgy, mint a súlyos beteget szállító mentő­nek. Hiszen ilyenkor minden perc drága; percek alatt ezre­ket, tízezreket érő anyagi ja­vak válhatnak a tűz martalé­kává, emberéletben eshet kár. Tűzoltóink modem, korszerű felszereléssel vannak ellátva: tűz esetén hatékony a beavat­kozásuk. Természetesen itt is alapos, rendszeres gyakorlásra van szükség. Amikor bekuk­kantottunk hozzájuk a lakta­nyába, akkor is éppen gyakor­latoztak. Itt készítettük az alábbi két felvételt. Vastag sugárban ömlik »víz. Egyelőre a laktanya ml varára. »»»»»A»»»»»»»»»»»»»»*»-» Népköztársaságunk alkot­mányának második születés­en apján, 1950. augusztus 20-án í alakult s aa. ünnepnap tiszte- Jletére az Alkotmány nevet Jkapta. Néhányszor tíz szegény- *ember adta össze kevéske föld­ijét, de mert a kevés földhöz «nagy akaratot, sok-sok elkép­zelést is hozlak, a boldogulni «akarás hamar átsegítette őket 5 a kezdet ezernyi nehézségén, s 1 'a hajdani szegényemberek ma > jómódú termelőszövetkezeti I Iparasztok. ) • Az edelényi Alkotmány Ter- j ;melőszövetkezet megyénk j 'egyik legjobb közös gazdasá­I gának számít. II Vagy két hónappal ezelőtt > Galkó Lajos elvtárs, a terme- J lőszövetkezet elnöke és Móricz j Istvánná főkönyvelő fogadást j kötöttek. Az elnök azt bizony- , Igatta, hogy nem lesz meg a i 40 forint, a főkönyvelő azon- i ban biztos volt a dolgában. : • — Most már én se fogadnék mondta nevetve Lajos bácsi. Tk minap tartotta őszi ülését ;az Országos Idegenforgalmi ■ (Tanács, amelyen az idei ide­genforgalom tapasztalatait, a (jövő perspektíváit beszélték [meg. Szó volt arról, hogy új (idegenforgalmi tájegységeket [kell kialakítani és ezek fejlesz- (tésére regionális terveket kell [kidolgozni. A regionális tervek (kidolgozásánál figyelembe [kell venni a közlekedési háló- (zatot, továbbá a vendéglátó [hálózat fejlesztési tervét, az ér­telekéit területek közműháló- ; [zati helyzetét, a gyógy- és > (üdülőterületek, erdők és zöld- [ térti letek, vízi- és egyéb ter- . Imészeti adottságokat. Tovább ; szélesítik a camping-hálózatot ! ;is. így a már meglévő helye­iken kívül campingeket lét esi- Ilenek a Bükk és a Zemplén- : (hegységben, valamint Tokaj fr» »»»*»»■** ******** ************************** k környékén. Gyakorlat a létrán. (Sz. Gy* Miskolc tizenöt utcáján és terén van már fénycső világítás Három éve kezdték meg Miskolc közvilágításának kor­szerűsítését. Az eltelt idő alatt eddig a város 15 fontosabb ut­cáján, terén valósították meg a sokkal gazdaságosabb fény­cső világítást. Ostornyeles, va­lamint feszített megoldások­kal, nagy világosságot adó fénycsövek, illetve higanygőz- lámpák világítják meg a Ti­szai Pályaudvar környékét, a Baross Gábor, Bajcsy-Zsilin- szky, Széchenyi, Tizes honvéd utcát, továbbá a Győri-kaput, egészen az újdiósgyőri Marx térig. Ugyancsak felszerelték a fénycsöveket többek között Ta- polca-fürdő egy részén, vala­mint a Kazinczy, a Szemere utcán és Csabai-kapuban is. Év végéig befejezik a Szentpéteri- kapui új kórházváros felé ve­zető, több mint 2 kilométeres útszakaszon a korszerű lámpa­testek felszerelését. Ezzel a város utcáin mintegy 15 kilo^ méter hosszúságban lesz kor­szerű közvilágítás. — Már látni, hogy meglesz. Az ember a maga bátorítására ío- gadozik, s úgy voltam vele, ha el is veszítem a fogadást, vesz­teni akkor se fogunk. Ilyen „rossz” esztendőre nem nagyon emlékszik az elnök, pedig alakulása óta vezeti a több mint 3000 holdra nőtt közös gazdaságot. Nézzük a statisztikát, mely jobb esz­tendők gazdagabb zárszám­adásait idézi. 1954-től 1959-ig 60 forinton felül volt egy munkaegység értéke, egyszer elérte a 72 forintot is. Tavaly az eső miatt 44 forintra csap­pant a haszon, ez évben meg ... No, de ne vágjunk elébe. Július elején az elnök meg­nézte a kukoricát és legyin­tett: ebből se lesz már sem­mi... Alig térdig ért. Jött rá egy jó eső és a kukorica ugyancsak megemberelte ma­gát, ha még egy esőt kap és ha őszi mélyszántásba került volna, megadja a 20 mázsa májusi morzsoltat is. így csak tíz mázsa lett, pedig 13-at ter­veztek. A cukorrépa szinte el­bánt velük. Hat év átlaga 245 és 308 mázsa között mozgott, nos, ez a mostani csak 112 mázsa lett, pedig 150-et ter­veztek. Az elmúlt években a tagságnak jelentős hasznot ho­zott maga a cukorrépa után járó prémium, mert a terven felüli mennyiségen fele-fele arányban osztozott a tag és a tsz. Most elestek ettől. A bur­gonya őszi mélyszántást ka­pott, meg is adta a tervezet­tet, sőt még prémiumnak is jutott 300 mázsa. Amikor a vezetőség látta, hogy az időtől semmi jót nem várhatnak, a várható kiesés ellensúlyozására intézkedése­Canpigek a Blikkben Szövés nélküli textíliák A lonnei vattagyárat bízták meg azzal, hogy vezesse be a szőttes nélküli textiliák gyártását. Az üzem főmérnöke, Eck László, az új eljárás eddigi eredményeiről és elterjesztéséről a következőket mondotta: — A szőréi helyett tűzéssel készülő textiliák előállításá­val már két éve foglalkozunk — mondotta. — Az első két ÖDK-gyártmányú, úgynevezett Malivatt-géphez még kettőt kaptunk, ezeken gyártjuk most a télikabátok béleléséhez szükséges vatelint. Ez évben mintegy egymillió kétszázezer métert készítünk. Megteremtettük a műszaki feltételét annak, hogy necsak vatelint, hanem más textíliát is készítsünk. A konfekcióipar és a kereskedelem elfogadta és megrendelte a stepelaxtin elnevezésű szabókelléket, flanelpótlót, amely egyben jó tar­tást is ad a zakóknak. Hamarosan forgalomba kerül a tűzött textil portörlő-kendő és padlófelmosó ruha. A győri műbőr- gyárral együtt műbőr alapszövettel is kísérletezünk. A gyár műszaki vezetői több, más új gyártmánnyal is próbálkoznak. Ezek közé tartozik például a tréningruha- bélés. Elérkeztek a szövés nélkül készülő frotirféleségek kísér­leteihez is. Az új anyagot most vizsgálja a Textilipari Minő­ségellenőrző Intézet. A kereskedelem képviselői jónak tartják strandköpenyek és más divatcikkek gyártásához. Dekorációs anyagnak szintén felhasználják a tűzött textilt két tett. Nyolcezer csirkét szer­ződtek, hízott marhából har­minceggyel, sertésből pedig százhússzal adnak el többet A kertészet közel százezerrel ho­zott többet a közös konyhá­jára, búzából 600, árpából 100 mázsával lett több, és a sok kicsi — sokra ment, innen- onnan összeszedődött az az érték, mely negyven forintra emelte egy munkaegység érté­két A jó vezetés és a tagság állandó, egyenletes szorgalma kivédte az időjárás csapásait Nagy munka volt ez, nagy és nehéz, mert a legnehezebb úgy dolgozni, ha az ember látja, hogy munkája hasznát nem koronázhatja teljes siker, az időjárás szeszélyes pálfordulá- sai konok következetességgel hervasztják le reményeit S az idei időjárás ilyen volt A tagság megállta a helyét, s en­nek köszönheti, hogy Galkó Lajos bácsi „elvesztette” a fo­gadást, a tizenegyedik zár­számadásról sem kell üres kéz­zel hazamenniük. Pedig sok pénz elment az építkezésekre is, 600 ezer forint sajáterős beruházásuk volt. Az elmúlt gazdasági év im­már könyvelési adat az ede­lényi Alkotmányban, s papíron már a jövő esztendőt tervezik. Többet várnak tőle, a munka­egység-tervezet 47 forintot mu­tat, ennyit ér majd, ha szor­galom dolgában hiba nem lesz. S hogy az időjárás se árthas­son annyira nekik — tavaly ősszel 800 hold szántatlan ma­radt — ebben az esztendőben minden talpalatnyi megkapja az őszi mélyszántást, egy „erős” hét kell még hozzá. Az edelényi Alkotmány Ter­melőszövetkezet az idén is jól zár, mert a tagság szorgalom­mal vitte sikerre a vezetőség meggondolt, előrelátó terveit. Gulyás Mihály Ankét a város zenei életéről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Miskolc városi Bizott­sága, Miskolc mj. Város Ta­nácsa, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa és a Hazafias Népfront Miskolc városi Bi­zottsága december 5-én, ked­den délután két órai kezdettel — a Liszt—Bartók jubileumi év keretében — ankétot ren­dez a város zenei életének kérdéseiről. Az ankéten Hor­váth Kiss László, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola igazgatója tart vitaindító elő­adást. Az ötéves terv tükrében II pontos tervkészítés, a jó kooperáció, a bátrabb kezdeményezés — a gyors, gazdaságos építkezés alapja JÓ TERVEK, időben elké­szített és felülvizsgált tervdo­kumentációk nélkül nem foly­tathatunk eredményes beru­házást Évek hosszú során át kénytelenek. voltunk teljes tervdokumentációk nélkül megkezdeni egy-egy nagyobb építkezést, mert gyorsan kel­lett dolgoznunk, a technikai fejlődés nagy ütemet diktált. Az ilyen beruházások nem mindig vezettek sikerre, sú­lyos anyagi, kérőit keletkeztek és — mégsem építkeztünk megfelelő gyorsasággal. Azóta, levonva a tanulságot, tervszerűbben, jobb tervek alapján dolgozunk, reális, fel­mért adottságok mellett hajt­juk végre a nagy feladatot: iparunk fejlesztését, átalakítá­sét, népgazdaságunk erős ipa­ri bázisra helyezését. Sokat ja­vult tervezési rendszerünk, a tervező intézetek és hivatalok munkája, a korszerű technika követelményeinek megfelelően rugalmasan, célszerűen terve­zünk, építünk gyárakat és üze­meket. Azonban még nem mondhat- }uk el, hogy mindent megtet­tünk. Nagy beruházásainkon hiég sok a kívánnivaló, példák terei mutatják: még pontosabb tervkészítésre, a tervező inté­setek. a beruházó és a kivite­lező közötti jobb kooperációra. nem utolsó sorban mindhárom szerv, de különösen a kivitele­ző és a beruházó több és bát­rabb kezdeményezésére van szükség. Enél'kül nem lehet még gyorsabb, még pontosabb és valóban gazdaságos az épít­kezés. Pedig megyénkben, ahol egyre több a nagyszabású épít­kezés. a fenti követelmény el­engedhetetlen feltétel. Gyorsan kell felépítenünk egy-egy gyá­rat vagy üzemet. Gyorsan, mert közben tovább fejlődik a technika, gyorsan, mert mér­föld es léptekkel kell előreha­ladnunk, hogy megszüntessük ipari lemaradásunkat, különö­sen a vegyipar fejlesztése te­kintetében. Sajnos sok példa igazolja, hogy nem pontosak a tervek. A legnagyobb hiba viszont az, hogy ez , már altkor derül ki, amikor állnak az új létesít­mény falai, amikor már a gé­pek alapjait kellene lerak­nunk a műhelycsarnokokban. Egy-két példa: épül a Sátoral­jaújhelyi Finomlemezárugyár. Korszerű, nagy építkezés, több­millió forintos, nagy, vidéki beruházás. A kivitelező előre­gyártóit elemekből építi a csarnokot, jó műszaki és. fizi­kai gárdával. A még eredmé­nyesebb, gyorsabb munkát vi­szont hátráltatja a pontatlan­ság, a tervek késedelmes le­szállítása. Megtörtént például, hogy át. kellett fúrni egy osz­lopot. Hosszú vita kezdődött a beruházó és a kivitelező vál­lalat között. Nem tudtak dön­teni. A minisztériumba került az ügy. Közben teltek a hetek, sőt a hónapok, átrág végre döntés született. Miért? Mert sem a kivitelező, sem a beru­házó szakembere nem mert ön­állóan cselekedni, noha világos volt a tény: mindenképpen át kell fúrni az oszlopot, mert tovább nem folytathatják a munkát. « A kohászati üzemeinkben folyó beruházásainkon is sok még a tennivaló a tervezés pontossága, meggyorsítása ér­dekében. Tervezőinknek sokkal gyorsabban kell dolgozniuk, mert az élet azt igazolja szün­telen: az építők, kivitelezők igen gyorsan képesek dolgoz­ni, nem várhatnak a tervek minden kis részletére. Viszont egy-egy részlet késedelmes le­szállítása is milliós káraikat okozhat, akár Ózdon, akár a Berentei Vegyiművek nagyje­lentőségű építkezésénél. A BERUHÁZÓ és a kivitele­ző vállalatok műszaki vezetői igen képzett emberek. A ma­gyar építőipar ma már ren­delkezik nagyképziettségű szak­káderekkel. akik képesek a bonyolult és egy*» nagyobb mílsz&M-technikai feladatok ésszerű és gyors megoldására. Mégis, amikor azt látják, hogy egy-egy építkezésnél, egyesien csarnok, vagy üzem­rész építésénél nem jó, nem pontos a terv, nem intézked­hetnek önállóan, levelezniök, vitatkozniok kell a tervezők­kel, mert csak a tervező hoz­zájárulásával változtatható meg az eredeti elképzelés. Er­re is sok példa van, s változás nem törteit, intézkedés nem született arra. hogy az építés- vezetők. a kivitelező mérnökök több önállóságot kapjanak. Pedig a gyakorlat most már egyre sürgeti, hogy a kivitele­ző és a beruházó közösen, kö­zös egyetértésben — döntsön a gyors munka érdekében, ha kell. önállóan cselekedien. az illetékes felsőbb hatóságok későbbi engedélye mellett. Megyénkben nagy építkezé­sek bontakoztak ki. énül az óz­di rekonstrukció, az ország második jelentős vasipari be­ruházása, épül a Tiszavidéki Vegyikombinát. ez a korszerű, nagykapacitású vegyik orr. p­lexum, épül a Berentei Vegyi­művek. az ország legnagyobb műanyaggyára. épülnek új üzemek, városrészek, új bá­nyák kezdik meg működésü­ket. Második ötéves tervünk minden esztendeiében jelentős üzemek kapcsolódnak be az ipari vérkeringésbe, s Borsod ipara }s áj alapokra kerül. Nagy gépgyáraink, a DIMA- VAG. a Lenin Kohászati Mű­vek és a többi diósgyőri gyár nagy súllyal vesz részt ötéves tervünk munkájában. Ezért szükséges a gyorsabb, ponto­sabb, gazdaságosabb munka, a termelés állandó növelése, —: a termelékenység rendszeres emelésével. Ez azonban csak jó és időben elkészített ter­vekkel; a tervezők és kivitele­zők közötti jobb kapcsolattal érhető el. Ma, amikor roham­léptekkel haladunk előre a technika és a tudomány min­den területén, máról-holnapra avulnak el a régebbi techno­lógiák, ami ma még korszerű­nek nevezett, az holnap már a fejlődés fékezőjévé válhat. Ezért kell gyorsabban építe­nünk, szóval: sietnünk kell, hogy utólérjük a már korsze­rű iparral rendelkező államo­kat. Szocializmust építő orszá­gunkban minden a tervszerű­ség alapján épül fejlődik, te­rebélyesedik. A szocialista ter­melési viszonyokban tervsze­rűség uralkodik, gazdasági tör­vényeink is tervszerűen hat­nak és szabnak irányt egész ipari, gazdasági életünkben. A tervgazdálkodás viszonyai kö­zött nem dolgozhatunk spon­tánul. ipartervezésünk, beru­házásainak a pontos ter­vezések alapján születnek meg. E tekintetben sokat fej­lődtünk. haladtunk előre, kor­szerű épületekkel, gyárak épí­tésével szereztünk tekintélyt a magyar építőiparnak amely különösen Tiszanalkonyán mutatta meg új arculatát: az építőipar átalakulva szerelő­iparrá. gépesített, új. tudomá­nyos módszerek alkalmazásá­val. elő- és utófeszitett vas- betonelemekből csodálatosan szép üzemeket, épít. Van feladat, s egyre több. Különösen a kooperáció terü­letén. A munkások, mérnökök egyre gyakrabban fedik fel a bajt, a lassú munka okait: mindent a felsőbb szervek akarnak eldönteni, holott a helyszínen is képesek erre az emberek. Felfedik a hibák okait és azt mondják: felesle­ges volt ideépíteni ezt a csa­tornát, és azt az oszlopot, de a terv így irta élő. Aztán: hosz- szú idő óta nem láttuk a ter­vezőt, miért nem tartózkodik többet az építkezésen? Vagy: felépítettük az új üzemet és nem dolgozhatnak megfelelőén a munkálok, mert az új be­rendezésekhez nem gondoskod­nak új munkaeszközökről. Ahány minisztérium, annyi tervező iroda. F.z nem is leh­ne baj, de a sok bába között olykor elvesz a gyerek, holott éppen a ..gyerek” miatt hoz­tuk létre a tervező intézeteket. Ezért szükséges, hogy felsőbb ipari hatóságaink lépéseket te­gyenek a tervezői munka meg­gyorsítására. pontosságára és a tervezés továbbfejlesztésére. A MÁSODIK ötéves terv nagy feladatok elé állítja ter­vező szakembereinket, akik képesek a bonyolult feladatok elvégzésére. Az építőik — az egyszerű kőművestől az építés­vezető mérnökig — azt kérik: iobb. alaposabb terveket ad­janak mert ez hozzájárulhat az építőiparban és az anyagel­látásban még meglévő bürok­rácia megszüntetéséhez, a na­gyobb önállósághoz és a gaz­daságosabb építkezéshez. Nagy távlatainkat még jobban a pontos tervekre és a gyors, magas színvonalon szervezőit kooperációra kell építenünk, így lehet még biztosabb máso­dik ötéves tervünk sikere. Szegedi LászM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents