Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-18 / 272. szám

4 ÉSZ ARM AG VARORSZ AG Szombat, 1961. november IS. Üj évad új feladatai a könyvtárakban Fogynak a nappalok, egyre hosz- rzabbodnak az éjjelek. Az em­berek mér öt órakor is ..jó estét” köszönnek. A határból fez utolsó terményt is betaka­rítják. Reggelente és este a mindenáron maradni akaró langyos ósz dideregve rándul össze. Már csak a nap közepe a/, övé. Az éj sötétjében, minl- ha már a közelgő tél leheletét Is éreznénk. Mert lassan be­kopog. Elére küldte kora es­téit, az embéfék pedig a ma­guk módján használják ki eze­ket a kora és hosszú estéket. Az újságokban úgy szoktuk ezt az időt jellemezni, hogy elkezdődött az őszi—téli nép­művelési évad. Az emberek­nek több idejük jut a filmek­re, a művelődési otthonok rendezvényei re, ismeretter­jesztő előadásokra, könyvekre. Ha megnézzük egy járás, vagy akár egy falu művelődési ott­honának kimutatását, a sta­tisztikából érdekes képet ka­punk. Mintha az embereknek évről évre több idejük lenne a szórakozásra, különféle ren­dezvények tologatására és — mondjuk így — ismeretkörük bővítésére. Mert lényegileg érről Vah szó. Több idő jut a művelődésre. Nyilvánvaló, hogy ez a „több idő” az embe­rek kulturális igényeinek a növekedésével függ össze. Nemcsak ráérnek elmenni egy-egy előadásra, hanem el akarnak menni, mert érdekli éket, fimlt. Ott hallanak. A lá­tóit ember — a parasztember •—látóköre szélesedik, tágul és egyre több mindennek igényli a tudását. Ha ezt az igényt hozzáértő emberek lelkiisme­retes munkával irányítják, ha szabad így mondani — kielégítik, akkor nagyszerű eredmények születhetnek. Ennek a hap tpint nap szé­lesedő tudásvágynak az egyik megnyilvánulási formája az olvasás is. Falusi könyvtára­ink bármelyikébe látogatunk cl, ott határozott fejlődést ta­pasztalhatunk, A kikölcsön­zött kötetek száma évről évre nagyobb, a beiratkozott olva­dók száma évről évre több. Né­mely helyen arról panaszkod­A könyvtárak nak, högy a könyvtár helyisé* ge már nem megfelelő. Éspe­dig azért nem az, mert csak kikölcsönözni és visszavenni lehet a köteteket, de nincsen egy kis szoba, ahol áBZtal mellé ülhetnének az emberek és ott bent is olvashatnának,- Mert erre is jutna idő ott, ahol néhány évvel ezelőtt so­kan talán még azt sem tudták, hogy egyáltalán lehet-e köny­veket kölcsönözni, Nem egy­szer tapasztaltam, hogy meny­nyire érdeklődnek a falusi emberek a könyvek, a könyv­táruk iránt. Egy alkalommal például Ernődön, amikor az egyik pedagógussal — aki a könyvtárat is vezeti — a laká­sától a művelődési otthohig eljöttünk, két férfinek Volt Kérdeznivalója á könyvtárról. Lehet véletlen, hogy azon a rövid útszakaszon éppen össze­találkoztunk azzal a két em­berrel. az viszont már nem véletlen, hogy a könyvtárral érdeklődtek. igen fontos szerepet töltenék be a falu kulturális életében. Irányítá­suk gondos kezet, figyelmes munkát érdemel. Hogy ez a munka valóbah hozzáértő, gondos legyen, ezért sokat te­hetnek a járási könyvtárak vezetői, munkatársai is, akik a legközvetlenebbül tudnak hatni a falusi könyvtárakra. A sátoraljaújhelyi járás könyv­tárához például 6a falust könyvtár tartozik. Taián ez az adat is kellőképpen indokolja annak a munkának igényessé­gét. melyről lentebb már szó esett. Hogyan tesznek elegét az újhelyiek ennek az irányító feladatnak? Hogyan segítik a községeket? Leghathatósabb segítséget a továbbképző jan* folyamok szervezésével, ta- pasztalatcserakkel, ankétok­kal, ismertetőkkel adnak. Al­kalmakként író—olvasó talál­kozókat is rendeznek, melyek kétségkívül hasznosak. Ebbén az évadban például három ilyen találkozót terveznék. Az egyik faluban — Karcsón «— élöadássorózatot tartanak. A sorozatot szeptemberben el is kezdtékt Időhként megbíznak Sikerrel zárult?*­a diósgyőri munkásképzőművészek kiállítása A Lenin Kohászati Művök Bartók Béla Művelődési Házá­ban és a diósgyőri gépgyárak Bzinvavölgyi Művelődési Ott­honában művésztanárok irá­nyításával több mint hetven kohászati és gépgyári dolgozó foglalkozik rendszeresen kép­zőművészettel. A két művelő­dési ház képzőművész szakkö- jénfek tagjai most első ízben közös kiállítást rendezték mű­veikből a vasgyári filmszínház könyvtártermében. A szerdán zárult egyhetes kiállítási, ame­lyen mintegy száz — főként a munkáséletet ábrázóló — fest­ményt és tíz szobrót mutatták be. több mint ezer diósgyőri dol­gozó tekintette még rövid idő alatt. A bemutatott alkotások megnyerték a látogatók tetszé­sét, amit hűen tükröznek ö kiállítás vendégkönyvébe írt bejegyzések is: „Szeretnénk többször Ilyet látni.” A bemutatott és leginkább sikerült tíz festményt egyéb­ként a kiállítók a Miskolcon jelenleg épülő új szakszerveze­ti székház díszítésére ajánlot­ták fel. egy-egy középiskolai tanárt, aki valamelyik íróról, vagy költőről ad Ismertetést a falu ban. Ebben a negyedévben Makkoshotykán és Olaszlisz- kán tartanak előadást Adyról Minden bizonnyal sok segít­ségét ad majd a falusi könyv­tárosok munkájához a növerm herben megjelenő „Módszer­tani útmutató”. Ez a kiadvány minden negyedévben egyszér jelenik meg, és bizonyára sok mondanivalója lesz majd ol­vasóihoz. Ugyancsak novem­berben tartanak újabb ta pasztalatcsérét is. A járás ha­vonként egy-egy hétre meg kapja a megyei tanács műve­lődési autóját, Az autóval ilyenkor a könyvtár rendelke­zik. és ezt az igen nagy Segít séget természetesen megfelelő módon használják fel. Főleg a tanyákra látogatnak el vele, ahol filmet vetítenek és elő­adásokat tartanák. A könyv­tár jelenlegi munkájához tar­tozik a „tanácsosítás” is. A járásban 45 könyvtárat bíznak a taháes kezelésére, aminek a bővítésnél, általában az „anya­giaknál" lesz majd eredményt-. Az új népművelési évad új feladatokat állít a könyvtárosok elé. Nemcsak azért újak ezek a feladatok, mért aZ évad is az. Ezenkívül még egy fontos tényezőt is figyelembe kell venni: a me­gye földművelői túlnyomórészt most már termelőszövetkeze­tekben dolgoznak. A könyvtári munkánál ezt. okvetlenül szem előtt kell tartani, és ahol csak alkaton: kínálkozik erre, Ott a tsz-eket mfhdéh módon segf- tehi kell. Sokféle módja van ennek. Nemcsak a megfelelő szakkönyvek biztosítása adja a segítséget, hanem nagyón sokat tehetnek, — kell is ten­ni — a közös gazdálkodás út­jára lépett emberek szocialis­ta tudatformálásáért, a neve­léséért. Olyan művekre is fél kell hívni az olvasók figyel­mét. amelyek a közös gazdál­kodásnak nemcsak a szakmai kérdésével foglalkoznak, ha­nem a szépirodalom nyelvén beszélnek a termelőszövetke­zetek életéről. A szocialista tudatformálást segítő művek skálája rendkívül széles. Szá­mos mű foglalkozik életünk új arcával, gondjával, örömé­vel, mindezekét el kell juttat­ni a falusi emberekhez is, Ezeknek a föladatoknak a sikeres meg­valósítása sok muhkát köve­tel. A fentebb leírt tervék, el­képzelések inkább meg csák a munka vázát alkotják. Ad­nak a munkának a vázát, mely a járási könyvtárak vezetőire, munkatársaira hárul. Hogy el­képzeléseikét sikérül-e Valóra váltani, az már a lelkiismere­tes, odaadó munkától függ. A könyvtárosok minden bizony- nyál így is dolgoznak majd. Az évről évre emelkedő ered­mények emellett szóihak. Prtska Tibor liszté a csatorna, de... Tavasszal szinte hetente fel­keresték a kerületi, vagy a vá­rosi tanács tagjait az üveggyár környékén lakók. Nagy gond­juk volt. Itt, a kohászat tövé­ben lévő munkásnegyed köze­pén vezet át az a patak, ame lyert keresztül a Szlnvába jut a gyárból kikerülő víz egy ré­sze. A gond nem is ez volt, ha­nem az. hogy a csatornát — ki tudja mióta — nem gondozták, tisztították, és így egy-egy eső­zés után nem Is annyira a csa­tornában, mint inkább a lakó­telepen hömpölygőit a Víz. Persze, hogy ez így történt, abban kissé az itt lakók Is lu­dasak, Mert a hulladék egy részét nem a szeméttárolóba, hanem a kicsiny folyóba dön­tötték. ne amikor panaszt tet­tek Hudeez Sándornál, aki a •városi tanács képviseletében jár ki ide. vagy Csacsovszki Józsefnénál és Árvái Árpád­nál, a két kerületi tanácstag­nál. fogad kozták, hogy ha egy­szer kitisztítják a csatornát, többé soha nem lesz hulladék­tól piszkos a Víz. A tanácstagok éljártak a Le­nin Kohászati Művek szociális igazgatóságán, és Bánvölgyi Ferenc Clvtárs támogatta ke­lésüket. így azután az üzem elég nagy költséggel hozzájá­rult ö folyócska kitisztításához, de amikor a napokban ott tár­tunk. ismét olyan jelensége­ket lehetett taDasztalni. antik aligha ée.VeZtethétők össze a Kalló Bercsényi és a Salétrom Utcai lakók korább! ígéretével, Ismét Sokon szeméttárolónak használlak a patakot. Természetes, ez dien a sza- hélvsértés ellen a tanács is rdlén maid, de a legtöbbet mégis azok tehetnek, akik itt laknak. Jártamban — keltemben .........................HIM..... E LALUDTAK ... legalább kél hónapja alszanak a nép- kerti Sport söröző illetékesei. Legalábbis erre enged követ­keztetni az a tény, hogy a bejárati ajtón még mindig kint függ egy széltépázta, piros papírtabla, amelyen augusztus 20,-át éllett a felírat. Mondom: a bejárati ajtón. Nap-nap utón ki-be járkálnak ott a vendéglő dolgozói és még egyiknek se tűnt fel, hogy kicsit idejétmúlt az a tabla. Vagy sajnálták a fáradságot ahhoz, hogy kihúzzák azt a néhány szüget és leemeljék onnan a szemet is bántó, elavult dekorációt? Elaludtak a vendéglő illetékesei. De talán nem akarnak olyan nagyot aludni, hogy a végén mégis aktuális legyen a felirat — jövőre? ... * AZ EDESSEG BOLTBAN Miskolcon kellemes kávéillat; terjeng, belevegyülve a finom csokoládék szállongó jószágába. Jól esik a sok ízléses finomságon legeltetni a Szemet. A pénztár felől elfogadott férfihang hallatszik, oda kell fülelni egy kicsit. — És melyiket parancsolja? — kérdi a pénztárosnő ked­vesen. Kezében aranypapírral bevont csoki-érem. — A ki­váló tanuló érmet vagy azt, amire csak egyszerűen „Csemege Vállalót” van írva? Tényleg, a másik emblémán büszkén hirdetik a dombo­rodó betűk: „Kiváló tanuló”, A férfi hangja elakad, töprengve nézi a két. csokoládé korongot. Latolgat. Láthatóan küzd egymással két ellentétes szándék' Az engedékenység fokozatosan eltűnik, s végül a rettenthetetlen apai,szigor kerül ki győztesen a küzdelemből. — Nem, nem a kiváló tanulót... Csak azt a simát kérem. No. mert a csokoládé is más. meg az is, hogy meg­érdemli- e a gyerek a „Kiváló tanuló” érmet... * A HÁZTULAJDONOSOKRA szeretnék panaszkodni. Mert nem söprik le a járdát. Esik az eső, de az ember szeretne tóbbé-kevésbe tisztán kikerülni abból a harcból, amit a vizes-sáros földdel foly­tat. Akarom mondani: senkinek se kellemes, ha az egész cipője, a lábszára, a harisnyája csupa sár lesz. Esőtől ázta­tott aszfaltúton. járdán még el is lehet kerülni az ilyesmit. De akkor nem, ha a kis családi házak előtt nem söprik le a járdát. A fákról még folytonosan hullanak a száraz leve­lek. megülnék a járdán, átnedvesíti őket az eső. alattuk gyűlik a latyak. No, ha ilyen járdán aztán- Végiglépdel Valaki, semmi se menti meg attól, hogy ÖHiZefrőCüköljc magát sárral. Jó lenne, ha gondolnának arra, hogy nem lehet az esőre bízni a járdák tisztaságát... (hallatna) fi legújabb műszaki eredményekkel ismerkednek a hallgatók a miskolci MTESZ méműk-továbbképzésen A MTESZ Borsod Megyei intézőbizottsága a. miskolci' nagyüzemek és Vállalatok fel­kérésére 1956-ban kezdte meg a Műszakiak továbbképzését. Azóta a . különböző tudomá­nyos egyesületek a gépiparban, as épitóanyagipari. a Icözleke- dési, az énerggttlcai, valamint mái szakmában négyben to­vábbképző tanfolyamot tartot­tak, A tanfolyamokat több mint 3000 műszaki végezte el. A továbbképző tanfolyamok iránti érdeklődés bizonyítja, hogy tavaly már tiz különböző tárgyban tartottak továbbkép­zést, s azon csaknem ötszáz műszaki vétt részt. Az idén ta­vasszal 14 — a legújabb szak­mai eredményeket ismertető tanfolyamon 600 mérnök és technikus képezte magát. Pénteken megkezdődött az őszi-téli továbbképzés a Gép­ipari Tudományos Egyesület új magyar szerszámgépeket is­mertető továbbképző tanfolya­mával: a, DtMÁVAG. • vala­mint más üzentek műszaki dolgozói részére. A MTESZ intézőbizottsága az idén a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem 15 negyed- és ötöd­éves gépészmérnök-kari hall­gatójának is lehetővé tette a továbbképzésen való részvé­telt, hogy a diploma megszer­zése után a gyakorlatban hasz­nosíthassák az itt szerzett ta­pasztalatokat, A közeljövőben tóöábbi, s különböző témakö­rű továbbképző tanfolyam kezdődik, amelyre csaknem öU százan jelentették, már be részvételüket. Ezekkel együtt Oz idén mintegy ezer szakem­ber továbbképzéséről gohdos- kodott a MTESZ. Előadások egy szabályzatról Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja hamarosan több előadást tart majd. amelyeken az Országos Építésügyi Szabályzatot is­mertetik. November 23-án Az építési telkek alakítása, beépí­tése. november 30-én, majd december 7-én Az épületszer­kezetek építési előírásai és az épületek rendeltetésszerű ki­alakítása. december 14-én pe­dig Épületgépészen etőíráibk c. élőadás szerepel a program­ban. Az előadásokat Tglói Gyula, ’a városi tanács építési osztályának főmérnöke tartja a Miskolci Tervező Vállalat klubhelyiségében. Megjegyzések egy javaslathoz KÉT SZÖVETKEZET mű­ködik Tiszadotogmén: az égvik mezőgazdasági termelő- szövetkezet, a másik kosár­fonó háziipari szövetkezet. Ügy léteznek egymás mellett, mint két. szomszéd vár. amely dacol egymással. A vitára az alábbiak adnak okot. A htsz 75 állandó munkaerőt foglalkoztat (nem számítva a más vidékről bedolgozókat). OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Botorkálva, tapogatózva; ment ki a konyhába. Reszke-f tett a félelemtől. Itt is. min-C denütt, minden sarokból azí örVos arca meredt rá. Kint ac szél becsapta az ablaktóblát.v Felkiáltott: — Jaj! C —- Hozzad mól- a vizet! ; Istvánt nagynehezen ágyba-c fektette, de 6 nem aludt ezen£ az éjszakán. Lázasan, betegen; hánykolódott az ágyon. KgészS éjjel nem merte eloltani a Vil-r lányt, n valahányszor a széle megmozgatta odakint az ab-; laktáblát, összezsugorodott ar paplan alatt a lehető legki-5 sebbre. Árnyképeket vélt lát-; ni a falon, behunyta a sZé-C mét és percekig nem nyitotta; fel ilyenkor. Hajnaltájt ismét; autó mént az úton. az ablak-C hoz szaladt, de az autó moel> nem Alit. meg, továbbhaladt a* ház előtt. Megpróbálta összerakni,g amit István mondott; az orvos? a Bükk szállóban lakik, tehátt nem marad véglegesen Ei'dős-S lakón. De az. hogy,.-, képke-c reskedő bár egybevág a táv-C irattal, mégis .., érthetetlen, r Miért nem orvos? Abbahagy-C ta az emberek gyógyítását,S vagy hogy... — ez a gondolaté fészket vért a fejében és nem5 tágított onnan — titkolja a; foglalkozását? Mi szí' kségftC van rá? § (Folytatjuk. J C ÓNQDVÁR! MIKLÓS XLt. '/ wifieá mégremégétt. Láb- ** ujjbegyre állva, az ad- aninisztrátornő válla fölött egy pillanat alatt átfutotta a táviratot. Szerfie előtt idege­sen vibráltak, táncoltak a so­rok: „A megrendelések szapo­rodnak. A kiállítás előkészüle­tei kedvező stádiumban van­nak. Szombaton a déli gyors­sal érkezem. Szabó Zoltán.-’ * — Jó — mondta Zsuzsa hal­kan, alig érthetően —. magam­mal viszem az összesítőket. • Alig várta, hogy az óra mu­tatója a hatos számra érien és elmenekülhessen valahová, minél messzebb az emberék elől. Sietve átöltözött és el­indult, maga sem tudta merte. Barangolt az utcákon, nem ér­zett sem éhséget, sem fáradt­ságot. Késő este volt, mire ha­zaért. Az anyja kisírt szemmel fogadta. — Veszekedtünk ... István­ra! nem bírok egyedül. Foly­ton csak a kávéház, meg a vendéglő. Két percig sem aJl meg itthon. Öltözik és rohan. Csak azt tudnám, honnan van az örökös íVászatra pénzé? ... Zsuzsa nem figyelt oda. A saját gondjaival volt elfoglal­va. Alig hallgatta meg anyja sopánkodásait, bement a szo­bába, az ablakhoz ült és még mindig minden ízében remeg­ve kibámutt az Utcára. — Neked mi bajod van? összerezzent. hátrafordult, Az anyja állt mögötte. —• Beteg vagy? — Nem ... nem ... magafn sem tudom. Csak ... úgy zúg a fejem. Ma rengeteget dolgoz­tam. Fáradt vagyok és... és va­csorát Rém kérők. Ha csak egy falatot is lenyelnék, mégful­ladnék tőle. — Bántott valaki? — öh, dehogy... senki! Hagyjon magamra, édesanyám. — Istenem!... istenem! — Az anyja kezeit tördelve hát­rált kt a szobából —. mennyi gond. Tálán éjfél is lehetett. Még mindig az ablaknál tilt, Fejét a tenyerébe hajtotta, csendesen szipogott, amikor az utca csendjét autózógá« verte fel. A gépkócsí a. ház előtt állt meg. Zsuzsa kitekintett a füg­göny mögül. Istvánt taxi hozta haza. Az utcai lámpa fény­kort vetített a ház előtti tér­ségre, tisztán, kivehetően lát­ta, hogy István imbolyogva fellép a járdára és visszakö­szön az autóban ülő embernek, Zsuzsa is odatekintettt Be­hunyta ä szemét. Az autó ab lakán egy férfi tekintett ki, találkozott a tekintetük és ügy tűnt. mintha a férfi az első pillanattól fogva őt nézte vol­na ,.. Ugyanaz a csontos arc. ugyanaz a fekete csóntkeretés szemüveg: az orvos! Nem mér­te kinyitni a szemét. Megigéz- ve. tehetetlen mozdulatlanság­gal állt a függöny mögött. Már nem tudta, hogy álmodlk-e. ■osgy agyonkfnzott Idege! űz­nek rossz tréfát vele. autó ajtaja becsapódott, a motor fel zúgott és eltávolo­dott a ház elől. István az elő­szobában járt. Zsuzsa még mindig nem bárt elmozdulni az ablaktól, ahová a rémület szögezte, a szemét is csak ak­kor nyitotta fel, amikor Ist­ván belépett és fel kattint ott a a villanyt. AZ öccse csapzott. zilált volt. Alig állt a lábán, nem moz­dult él áz ajtóbói. Zsuzsa messziről megérezte az erős alkoholszagút, amikor a fiú követelőzve megszólalt: — Adj enni. Éhes vagyok! Reszkető kézzel rakta a ré­szeg fiú elé a vacsorát. —i Hol jártál? — Ittunk ,,, a Jázmin bár­ban. — Kivel? — Zoltánnal.,, a haverom­mal. — Mii az nálad? — Ez? Egy karc... káré nő... Klassz nő. hehehe! 8 Zsuzsa elé dobta aZ agyon­törődött lenyomatott — Neked adom! Kell még több Is?... — Honnan vetted? ■— Zoltán adta, Van nála egy bőrönddel és . . . pénzé is van, hehehe. Taxival hozott haza. Zsuzsa még mindig alig tért magához, Hol a részeg. maEaJ tehetetlen fiút nézte, s undo­rodva rordull el, de itt meg . . . az ablakból is. a falon füagő képekről 5s mintha a csontke­retes szemüveges férfi, az or­vos tekintett volna rá ... — Te.,, honnan ismered? — Sehonnan. Itt lakik a Bükk szállóban . . Képkeres- kedő... az öccsét keresi. Fel­vett a pénz. Tegnap is vele it­tam. Hozz egy pohár vize fi Dolgozóinak kilencven száza­léka egyben tagja a helyi ter­melőszövetkezetnek is, Ez a kettősség azt eredményezi, hogy a nagy mezőgazdasági munkák idején a termelőszö­vetkezet megérzi a munkaerő- hiányt, tekintve, hogy egyazon időben nem tudnak a tagok kétfelé dolgozni, A tanács és a termelő- szövetkezet Vezetősége — egyetértésben a járási vezető szervekkel —- már több alka­lommal javasolta, hogy a [célszerűbb munkaerőmegosz- itlis végett ,.házasítsák össze” |a két szövetkezetett A Könnyű­ipari Minisztérium azonban [nem ért egyet a javaslattal. i Nem látjuk indokoltnak ezt laz ellenvetést. Hiszen az mbst [a legfőbb célunk, hogy — a munkaerő tekintetében is — [erősítsük a mezőgazdasági itermelőszöyetkezeteket. Sze­rintünk helyes volha a htsz [beolvasztása a termelőszövet­kezetbe. mint annak egyik [üzemága. Előnyös lenne ez a hisz szempontjából is. mely­nek a továbbiakban nem kel­lene komoly összegeket kifi­zetnie fuvarozási költségek­be — hogy csak egyetleh pél­dát említsünk. De a legfőbb ; érv mégis, hogy megszűnne ez j az egészségtelen kettősség, tel Vsínrűbben lehetne elosz­tani a munkaerőt. A kosár­fonást elsősorban az Idősebbek, ! nyugdíjasok és csökkent I munkaerejű dolgozók végez- J hetnék, — az egészséges, erős fizikummal rendelkező dolgo­zókat pedig nem vonnák el a mezőgazdasági munkáktól. A htsz elnöke, Barőti Kát* ! mán — idézzük szavait i nem ellenezné az Összevonást» \ szerinte is helyes lenne ez a megoldás. NEKÜNK is az a vélemé^ i nyünk, időszerű volna e kete tősséf felszámolása, SíBfelS j gátolja a term elősző vetkező# S erősödését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents