Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

4 BSZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1961. november H. Utólagos meditáció — egy elmaradt Virágcsokor helyett SZERDÁN ESTE váratlan és igen kellemes élményben volt részük azoknak, akik a televízió képernyői elé ültek. Az Állami Operaházból a Sevillai borbély előadását közvetítették és Don Basilio szerepét — az előzetesen meghirdetett szerep­osztástol eltérően — a hazánkban vendégszereplő örmény művészeti együttesnek a napokban Miskolcon is megismert kitűnő basszistája, Ovaniszjan énekelte. E rövid jegyzet nem a nagyszerű énekes emlékezetes vendégszereplését kívánja méltatni, pusztán regisztrálni szerelne egy apróságot: amikor a második felvonás után — a közönség viharos tapsára újra meg újra a függöny elé jött Ovaniszjan, a Rosina szerepét éneklő László Margit virágcsokorral köszönte meg szereplő- társai, a nézők, a televízió-hallgatók nevében is a vendég­művész csodás szereplését. Ka ekkor jutott eszünkbe: hétfőn a Miskolci Nemzeti Színház színpadáról hallnattuk Ovaniszjant és vele egy mii» sorban a világhírű koluratur-énekesnot: Goar Gaszparjant Mindketten méltán érdemelték ki a hosszú vastapsokat Nemcsak beütemezett számaik remek tolmácsolásával, hanem a ráadásként nyújtott áriáikkal, dalaikkal js gyönyörködtet­tek. A szovjet művészekre jellemző nemes egyszerűséggel jöttek újra meg újra elénk, és újabb és újabb dallamok csen­dültek fel a teremben. Ovaniszjan is több számot ismételt, de Goar Gaszparjan szereplése — ha lehet ezt fokozni — még emlékezetesebb volt, még jobban szívünkbe lopta magát, . még több művészi élménnyel, egy életre felejthetetlen él­ménnyel ajándékozott meg. Csaknem egy teljes óra hosszat láttuk, hallottuk Gaszparjant a színpadon, aki vastapsainkat újabb és újabb számok ragyogó interpretálásával viszonozta. Felejthetetlen ez a hétfői este — és mégis hiányzott a végé­ről valami. Hiányzott egy egyszerű virágcsokor, amelyet a város közönsége, vagy a rendező szerv nevében valaki át­nyújtott volna a kiváló koloratur-énekesnek, a Szovjetunió népművészének, csodás élményeink forrásának. Hiányzott néhány kedves szó, amellyel — a lapunk vasárnapi, számá­ban megjelent köszöntésen túl — valaki élőszóval is üdvö-i zölte volna a művésznőt és az együttest. De erről az illeté­kesek — elsősorban az Országos Filharmónia és a népművelés városi vezetőt — megfeledkeztek. AMIKOR a televízió képernyőjén az Ovaniszjannak nyúj­tott csokrot megláttuk, újra eszünkbe jutott hétfői mulasz­tásunk — amiért mi, miskolciak, kicsit szégyellhetjük magunkat.., (bm) 0i utcanevek Miskolcon A Miskolc m. kerületi ta­nács igazgatási osztálya közli, hogy a városi tanács augusztus 31-i ünnepi ülésén hozott ha­tározat értelmében a III. ke­rület területén lévő új utcákat az alábbiak szerint nevezte el: A Kilián északi lakótelepen a Budai Nagy Antal utcából nyíló és a XVI. sz. általános iskola előtt húzódó utcát Lumumba utcának; - a keskeny- vágányú vasút mentén' épült tízemeletes ház és három bér­ház melletti közt Dorottya ut­cának; a Kilián déli lakótele­pen a Könyves Kálmán utoá- ból délkeleti irányba haladó utca Gagarin; a Mónus Illés utcába torkolló utca Benedek; az ezzel párhuzamosan haladó utca Bálint nevet kapta; az lírenyő eleje néven Ismeretes utcát pedig Rónára változ­tatták. Lengyel—magyar baráti estek Toka j-tlegy alján Számos tokaj-hegyaljai köz­ségnek volt a történelem során erős baráti és gazdag kereske­delmi kapcsolatai Lengyel- országgal. A lengyel vonatko­zású történelmi emlékeket ma is óraik a hegyaljai községek­ben. Tarcalon, Tokaiban ős Szerencsen a közeljövőben len­gyel—magyar baráti esteken elevenítik fel a lengyel—ma­gyar barátság emlékeit Munkásfiatalok — külföldi kiránduláson Moszkva Egy hasznos kezdeményezésről A múlt hónap első napjai­ban közös megállapodás jött létre három művelődési intéz­ményünk — a Nehézipari Mű­szaki Egyetem ipargazdaság­iam tanszéke, a Miskolci Rádió és a TIT Borsod megyei szer­vezete — között. A Miskolci Rádió november­től kezdődően minden héten hétfőn a Tudomány és gyakor­lat című műsorban helyet ad a■ tanszék és a TIT által kezde­ményezett közgazdasagi elő­adássorozatnak. Az előadásokat a tanszék meghívott és rendes tanárai tartják meg. A hallgatóság az előadásokon keresztül megis­merkedhet gazdasági életünk időszerű kérdéseivel. Az előadássorozat temati­kája a következő kérdéseket öleli fel: „4 szorzógéptől az elektroni­kus számológépig”; ,,Gyártervezés és gyárfejlesz­tés”; .,4 borsodi iparvidék — gaz­daságföldrajzi szempontból"; „Amit a szabadalmi eljárás­ról egy feltalálónak tudnia keik’; s „4 kohászati termékek ön­költségének csökkentéséről”; .,4 műszaki fejlesztés — pénzügyi szempontból”; „Szabványosítás, mint a mii- szaki fejlesztés eszköze”; „Az iparvezetés feladatai és eszközei a magyar népgazda­ságban”; „Munkaélettan és egészség az üzemben”; „4 borsodi kohászat és gép­ipar exportjának néhány kér­dése"; ,,A beruházások gazdaságos­ságának vizsgálati módszerei­ről“s „Az operatív számvitel sze­repe a vállalat vezetésében”; „4 borsodi kohászat, fejlesz­tésének terveiről”; „Az üzemszervezés jelentő­sége és feladata a ma és hol­nap iparvállalatánál”. Ezek az előadások kiegészí­tik, illetve pótolják az üze­mekben szervezett munkás- akadémiai előadásokat és a szakoktatást. X>gv véljük ez a kezdeményezés helyes volt és eredménnyel végződik majd. London — Prága — München — New York.«; A rádió skálája könnyedén szaladgál a világvárosok nevei között. Népdalrészlet, zongp- ra-akkord, idegen nyelvű csi- vitelés, recsegés, ropogás, jazz, zúgás és halk — szinte sejtel­mesen messziről hallatszó — magyar beszéd .. ■ Rekedtes féríihapg: — A „divide et impera” el­ve az iráhyadó ...A népi de­mokratikus államok fiataljai nem ismerhetik meg idegen országok szépségeit.; i Nem­csak az útlevél megszerzése ütközik akadályokba.;. Az utazáshoz pénz is kell! És ugyan egy munkásfiutulnak van-e pénze külföldi túrák­ra?"... Zavaros, kusza mondatok. Furcsa állítások. S ahogy hall­gatom, erről a témáról nekem is eszembe jut egy állítás- sorozat. Egy történet. * A történet így kezdődik: A Hejőcsabai Cement- és Mészműben baj volt a terme­léssel. A baj nem volt ugyan veszélyes, az itt dolgozókat mégis nyugtalanította. — Egy ilyen, alig tízéves, új gyár, mint a miénk, sokkal nagyobb kapacitással működ­hetne — mondogatták még ez év elején is az emberek. És januárban egy kibővített igaz­gatósági értekezleten elhang­zott a kérdés: •— Miért nem áll a magyar cementre rmelés világviszony­latban a legjobbak között? Hogyan gyárthatna például a Hejőcsabai Cement- és Mész- mű minőségileg és mennyisé­gileg is jobbat? És ekkor egy fiatalember, egy műszerész azt javasolta: — Menjünk tanulmány- utakra külföldi gyárakba, szervezzünk tapasztalatcsere­látogatásokat és vegyük át mi is azokat a módszereket, amelyek a külföldi cement­gyárakban rnár hasznosaknak bizonyultak. A fiatalembert Majoros Zoltánnak hívják, ő volt a gyár KISZ-tifkára. Javaslatát helyesnek találták. Csak egyetlen kérdést kellett eldön­teni: — Hová utazzunk ? Bese Sándor, a vállalat ter­melési Osztályának vezetője 1053-ban Csehszlovákiában járt. Megnézte a Lucskai Ce­mentgyárat. Néhány év múlva a Bystrei Cementműbe látoga­tott el. Sok hasznos újítást megfigyelt mindlcét helyen.’ Bese Sándor indítványozta o hejőcsabaiaknak: — Minél több dolgozó láto­gasson el az igen jól termelő csehszlovák cementgyárakba. A KlSZ-brigádok különösen nagy tetszéssel fogadták a ja­vaslatot. S elhatározták: közö­sen megteremtik az „anyagi alapot” és mindnyájan elláto­gatnak Csehszlovákiába. Mi lett az elhatározásukból? Hogyan gyűjtötték össze az utazáshoz szükséges pénzt? Érdemes elmondani minden kommentár nélkül A Hejőcsabai Cement- és Mészmű kiszesei ez év harma­dik negyedében 133 340 kilo­gramm fémhulladékot adtak át a MÉH-nek, s ezért 230 306 forintot kaptak. (Az év első és második negyedében fél­millió kilogramm hulladékot gyűjtöttek!) A KISZ-szervezet védnöksé­get vállalt a Cement- és Mészmű rekonstrukciója fölött. A KISZ-bigádok elkészítették a kapcsolószekrényeket, a villamoselosztó berendezése­ket, biztosították az anyagok ■zavartalan elosztását. Munká­jukkal lehetővé tették, hogy az 5. számú cementmalom határ­idő előtt beinduljon. Az Épí­tésügyi Minisztérium a KISZ- szervezetet 2000 forint pénz­jutalomban részesítettéi A villamos- és gépműhely KISZ-brigádjai külön társa­dalmi munkavállalási szerző­dést kötöttek a vállalattal. A KISZ Központi Bizottsága és az Építésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében ilyen esetben a társadalmi munka Jövőre még több lesz a naposcsirke A baromfiállomány növelése végett w állami keltetöáltomá- sok évről-évre több napos­csibét juttatnak a tenyésztők­nek. 1362-ben a ke.ltetóállomá- sokon kívül megyénk állami gazdaságai is fokozottabb mér­tékben járulnak hozzá a ba­romfitenyésztés további fellen­dítéséhez. A Bodrogközi és a Hejőmenti Állami Gazdaság­ban még a tél folyamán öl darab, egyenként 10 ezer tojás befogadására alkalmas elektro­mos keltetőgépet állítanak munkába. Kiváló dolgozók kitüntetése a Belkereskedelmi Szállítási Vállalatnál A BELKERESKEDELMI Szállítási Vállalat 4. számú részlegében az utóbbi időben erősen fokozódott a munka­kedv, de a munkafegyelem is. Mint Sulyok József igazgató elmondotta, a szép eredmé­nyeknek nem maradt el a ju­talmazása sem­A Belkereskedelmi Miniszté­rium enrtél a vállalatnál Sallai B. László szerelőt, és oktatót részesítette a Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetésben. A vállalat Vörös József gép­kocsivezetőnek Kiváló dolgozó jelvényt ajándékozott, heten Bedig Kiváló dolgozó oklevelet kaptak. Ennek a vállalatnak a gép­kocsivezetői is beneveztek a „Balesetmentes közlekedést,” mozgalomba. Dezső András, Csontos Lajos, Hallgató László, Posta István, Oldal András és Vass Is tván 2(H) 000 kilométer­nél többet vezettek baleset nélkül, így elnyerték a „Bal­esetmentes közlekedésért” • jel - vényt és a vele, járó pénzjutal­mat. A vállalat hatvan dolgozóját részesítette pénzjutalomban. Több száz új szeríás istálló a borsodi Isz-ekben 4 Borsod megyei termelő- szövetkezetekben és az állami gazdaságokban az idén számos istálló és egyéb gazdasági épü­let készült el. Az AQRQKER Vállalat tiz hónap alatt me­gyénk területén 765 szerfás is­tállóhoz és más gazdasági épü­lethez biztosította a faanyagot. 4 vállalatnál már megkezdték a jövő évi építkezéshez szük­séges szerfás anyagok biztosí­tását, Az építkező termelőszö­vetkezelek 1962-ben mintegy 10 fajta különböző szer fás épülettipus között válogathat­nak. bérének 75 százalékát a váí lat KISZ-szervezete kapja; A Hejőcsabai Cement- j Mészműben tehát nem ok zott anyagi nehézséget a gf 40 KISZ-fiataljának ötnap csehszlovákiai útja; A 40 fiatal öt napot tölti Csehszlovákiában, Megnézi két cementgyárat, 1500 ki) métert utaztak, s sok haszfl tapasztalattal és felejthetett élménnyel tértek haza, A legszebb emlék Szép. Nem tudom, hányái hallottam öt nap alatt ezt szót. Szinte hallom: — Nézzétek, ott a távolW. már a Magas Tátra látszik!' s Kiss József, a lakaW karbantartó művezetője kirn1 tat az ablakom — Szép: t j — bólint t Bodolai Pista, az egyik lak1 tos. És mindenki a kéklő t volban felfedezett hegykor? nalakat figyelj — Kassa. Ez egy egészen * utca — szól Bogoly István, gépkocsivezető; — Szépiü — a kis Pa! majer Kati egészen az abla) üveghez nyomja az orrát, Eperjes — Poprád — Mik* lás — Ruzomberok >— Zsolt — Lucska — Tátra — SmoKf vec — Bardejovske Kupéié ' Bystre, | És városokban, hegyeké gyárakban — mindenütt eg) re gyakrabban hangzik a sí szép, A hejőcsabai fiatalok kö*f csak kevesen tudtak szlovák!) Tolmácsra mégsem volt mii dig szükség. Mert az idf lucskai munkásokkal — Jl kunda Metóddal, Masar Vif coval, Bellán Róberttól J vagy a vezető elvtársakkal ' Mikulás Rohrböckkel, Kari Vavrikkal — és minden szl< vák emberrel megérteiül' egymást, A kózszorítások, i őszinte mosolyok elárulták 1 legfontosabbat,:: És a negf ven munkásfiatal szerint ez legszebb élmény erről a kií földi útról; A Hejőcsabai Cement- I Mészmű fiataljain kivül tel mészetesen ezren és ezr# megjárták külföldet. (A »U tisztika szerint 350 ezernj többen utaztak ebben az ét ben külföldre!) Ha már a munkásfiataloké szóltunk, megyénkből mást kát is megemlíthetünk: a Bot sodi Vegylkombinát kiszesei nek egy csoportja az őssé Lipcsében volt. s egy csopoí a napokban is elutazott » NDK-ba tanulmányi kirándt) lásra; ; Egy rádióadás állításait efl> ültettem elöljáróban; S most »hogy elmondtam az enyéim« Jis, csupán egyetlen dóig« »szeretnék megkérdezni é >adás szerkesztőjétől: ismeri-1 >az ellentmondások törvényéi' > Eszerint u»-vanls á1' } eszerint Htás ugy(lP »arról a dologról, ugyanaz«1 'időben és azonos körülménye) (között nem lehet egyszeri1 [igaz.,, ; Az én állításaim igazát te' műk és dokumentumok hizc ,nyitják;, t R. A. | TANÁCSTAGI FOGADÖOUtAgJ Megyei tanáesMgok: , November l8-4n fogadódra: D« iCza Béla. SaiótvángaT íanáosWi^' 8 órakor: SSailg! István, MeaoosiF Uittácsnáza. # órakor; György lé Károly, Cigánd. Uj Barázda T«* 10 órákor. Városi tanácstagok: i November t8-áo: itj. Bojgó Ina* Tokaji T. u., daráló, 17 órakor 'Kordóss József. Szabadságharc u' 12. az., 16 órakor; Szűcs János. í?'1 ‘KO u. 11. se».; 17 órakor. n. kcr. tanácstag: ' November 18-án: kovács Jénóí Fadrusz utcai iskola, 16—19 órák íj TV. kér. tanácstagok: November 18-án; Szabó &Ü0 tszinnai tanács kirendeltség, 1« awCi 'kőé: Török Fái,- Tégla ú. 96. az.,- V t—le óráig. ÓNQDVÁR1 MIKLÓS Éjszakánként gyakran hány­kolódott, álmatlanul az ágyon. Nem hagyta aludni a nagy ti­tok. Mi lesz. ha a mama és István öccse megtudja? Mi történik, ha az a titok, amely úgy i# őrökké nyomni fogja a lelkét, valahogy kipattan? Megvetik, kigúnyolják, ha megtudják, hogy neki... gye­reke lett volna- Akkor nyugo­dott meg, amikor hallotta, hogy a hűtlen szerető mégsem hajózott ki Amerikába. Rá­szedték őket. Az a fiatalokból álló társaság, akikkel elment, a francia idegenlégiónál kö-i tött ki és gyermeke apját Síeli bel Abbes ban szökés miatt ki­végezték ... Arra gondolt, az egyik ember magával vitte a titkot. A másik meg Becsben van valaho},.. Ezért sápadt el annyira, amikor megpillantotta az or­vost. — Telefonhoz kérnek! — ki­áltották, a kagylót nyújtva fe­léje. Rogyadozó léptekkel indult el, szédült, kábán zúgott a fe­je. Reszkető kézzel szorította füléhez a hallgatót. János ke­reste. — Látlak ma este? — Nem.., nem ... ne várj! Ma e&te nem mehetek... — Miért? Már nem sze­retsz? • —• De! János, az istenért; ma ne. Nem érzem jól ma­gam. — Befog vagy? Meglátogat­lak. Mit vihetek? — Ma ne... nagyon kérlek, ne gyere... — Zsuzsa! Nem tudott válaszolni. Ide­gesen rakta helyére a beszé­lőt. Két perc múlva újra csen­gett a telefon. — Te vagy, Zsuzsa? — Igen- Ne haragudj... Majd holnap, vagy holnapután megmagyarázom. — Csak azt akarom monda­ni, hogy rosszul esett. Mivel érdemeltem ezt ki tőled? — János!... De most a vonal másik vé­gén kattant a készülék. Lerak­ták a kagylót. Riadt tekintet­tel meredt a telefonra, torkát sírás szorongatta. Gyorsan tárcsázta a rendőrség számát. — Hallgass meg, János... — Te nem hallgattál meg. Leraktad a kagylót, nem ad­tál niagyalázatot. Most... josbb, ha nem beszélünk. Ism.ét kattant a készülék. Zsuzsa kirohant a terem­ét erszag terjeng, föléje az or­vos hajol, magyarul beszél hozzá, gyakran leveszi a szem- üregét és gyakran törülgeti iz­zadó homlokát­— Egy kicsit, fáim fog .. , kibírja ■ • • Úgy ... ne szorítsa össze a lábát,.. várjon,., ne ordítozzon... még hozzá sem fogtam • • • Igen. Ezt az orvost jól az emlékezetébe véste, a hangot és a mozdulatokat is, csak a nevét nem tudja. Azt nem kérdezte meg sohasem­— Lehetetlen! Lehetetten!... Világosan emlékszik: az or­vos arról beszélt neki, hogy Becsbe megy, állást kapott egy kórházban, s hogy éppen azért nem tartozik a műtétért sem­mivel, mert ezt az állást vég­eredményben neki köszönheti­— Miért jött hát vissza? Belül, titokban a lelke mé­lyén mindig hálát érzett az or­vos iránt, de ez a váratlan megjelenés ... most,,. ami­kor ő, meg János... Most, amikor lassacskán már kigyó­gyult rossz álmaiból XL. V iílanásnyi látomás volt ■ az egesz. A hármas számú felvevő- ablaknál váltás következett. Az orvos volt az utolsó ügyfél. A postaalkalmazott összehúzta utána a kisablakon a zöld füg­gönyt é» hozzáfogott a rovatok összesítéséhez. Zsuzsa meg­kapaszkodott.. hogy el ne es­sék. Arca elsápadt, fatfehér lett, Forogni kezdett vele a terem, reszketett félelmében es rémülten, ismételgette: — Lehetetlen! Lehetetlen! Behat az orvos volt! Felis­merte! Nem képzelődés, hiszen • ezt az arcot ölökre emlékeze­tebe véste az annakidején ki­állt fájdalom- Felismeri millió ember között is. Rorzongott: idegen szagok támadtak fel- benne, összefüggéstelen hango­kat Rl'ít felismerni zakatoló agyában, fülében, beteges kép­zelete orvosi rendelővé változ­tatta a postahivatalt. A fehér falak mellett üvegszekrények hlltak, bennük csillogó műsze- Vc-k, mindenfelé nyomasztó bői, végigszaladt a hosszú ösz-í szekötő folyosón, bezárkózott a mosdóba és keservesen zb-i kpgott; > Mikor jól kisírta magát,} megkönnyebbült, és feléledt? banne a reménynek egy pará-} nyi szikrája. Hátha az orvost csak látogatóban járt Er dós la-? kom. Átutazott a városon és? nem találkoznak többet. Vagy,? vagy ha találkoznak, nem} ismerné meg. De jó volna eb-> bon bizonyosnak lenni! C Visszasietett a hármas szá-S mű ablakhoz. ? — Erzsikéin, készen vagy} már a róva tojással? } — Pár perc múlva készen? leszek. > Zsuzsa zavarban volt. Neme tudta, hogyan térjen rá észre-? vétlenül és feltűnés nélkül tit-r kos céljára; hogv valami úton-? módon megtudja legalább a[ nevét az orvosnak... Hiszen,? ha nem is sokat nyer vele, né-? miképp közelebb viszi a meg-? oldáshoz; most- az volt a fő? kérdés, hogy a váratlanul fel-i bukkanó orvos Erdőslakon la-? kik-e, vagy sem? Talán... egy-? szer majd felkeresi és megké-? ri szépen... , C — Mi volt az utolsó tételed?C Egy távirat Budapestre. í Az adminisztrátornő a töltő-e tollal írott távirati blankettá-S ra mutatott, amely ott álltc előtte az íróasztalon. C — Még nem adtam fel.f (Folytatjuk.) „ ^ £

Next

/
Thumbnails
Contents