Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-02 / 259. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1961. november ?­Továbbra is élénken foglalkoztatja a világsajtót az SZKP XXII. kongresszusa PÁRIZS A francia sajtó nagy figyel­met szentel az SZKP XXII. kongresszusa záróülésének. Bár a polgári lapok zöme most is arra törekszik, hogy a kong­resszus lényegét alkotó békés kommunista építőmunka he­lyett az 50 megatonnás kísér­leti atombombára, mint a Nyugat elleni „fenyegetésre” terelje a közvélemény figyel­mét, még a jobboldali Combat is kénytelen elismerni, hogy az SZKP XXII. kongresszusa, minden eddiginél nagyobb mértékben erősítette meg a békés együttélés politikáját és a Szovjetuniónak azt a törek­vését, hogy „valamennyi nem­zetközi kérdést tárgyalás útján oldjon meg”. Az Humanitében Pierre Co- urtade kiemeli, hogy a kong­resszus legtöbbet hangoztatott jelszava, „Mindent az ember­ért”, s ez egyben azt is jelen­ti, hogy a Szovjetunió folytat­ja fáradhatatlan harcát a bé­kéért. A nukleáris robbantási kí­sérletek felújításáért a felelő­söket nem Moszkvában, hanem Washingtonban és másutt kell keresni, azok között, akik visszautasítják a Szovjetunió leszerelési javaslatait — írja Courtade. BUKAREST „Az SZKP XXII., történelmi jelentőségű kongresszusa be­fejezte munkáját” — ezzel a címmel számol be a Scinteia, a Román Munkáspárt központi lapja a kommunizmus építői kongresszusának utolsó nap­járól. A lap az első oldalon közli N. Sz. Hruscsov zársza­vát, valamint az SZKP új Köz­ponti Bizottságának, elnöksé­gének és titkárságának névso­rát, s teljes terjedelemben közli az SZKP XXII. kongresszusá­nak határozatát. Mielőbb meg beli kezdeni a Moszkva állal javasolt szovjet—linó tárgyalásokat Helsinki (MTI) Hertta Kuusinen, a Finn Nép Demokratikus Szövetsé­gének alelnöke, a Finn Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a Kánsan Uuti- set című lapnak adott nyilat­kozatában rámutatott, a finn népnek érdeke, hogy a lehető leghamarabb megkezdődjenek a Szovjetunió kormánya által a két ország határai közös vé­delmének megvitatására java­solt tárgyalások. A továbbiakban Hertta Kuusinen emlékeztetett rá, hogy a Finn Nép Demokrati­kus . Szövetsége már régen felhívta a lakosság figyelmét a nyugatnémet háborús készülő­dés növekvő veszélyére, va­lamint arra a tényre, hogy a bonni militaristák támaszpon­tokat rendeznek be a skandi­náv országokban. A szerdai finn lapok tovább­ra is vezető helyen foglalkoz­nak a szovjet jegyzékkel. Készül a francia kormány csaló választási törvénye Párizs (MTI) Francia politikai körökben élénk szóbeszéd tárgyát képe­zik azok a hírek, amelyek sze­rint De Gaulle a jelenlegi par­lament feloszlatására és^ új vá­lasztások kiírására készük ' Bár a jelenlegi nemzetgyűlés mandátuma csak két év múlva jár le, az UNR, az UDT (úgy­nevezett baloldali degaulleis- ták) és „De Gaulle támogatói­nak. szövetsége” között már megindultak a tárgyalások, hogy a választásokra való te­kintettel De Gaulle személyes vezetése alatt egyesítsék a há­rom heterogén politikai cso- portosulást. Az így kialakított egységes párt lenne az a „cent­rum”, amely további polgári erők támogatására is számít­hat. Egyelőre ugyan még nem sikerült a De Gaulle-t támo­gató csoportosulások között az ellentéteket kiküszöbölni, az elnök környezetében azonban már készül az új választási törvényjavaslat. Hogy milyen A Rominia Libera hangsú­lyozza, hogy az SZKP XXII. kongresszusa hatalmas lelke­sedés légkörében ért véget. SZÓFIA Az Otecsesztven Front szer­dai száma kommentárt közöl az SZKP XXII. kongresszusa munkájának befejezéséről. A Szovjetunió Kommunista Pártja a Kremlben nagy ügyet szolgált, amely a világtörténe­lem további menetére óriási hatással lesz. A kongresszus elfogadta az új programot, a kommunizmus programját, amelyben az SZKP hatalmas tapasztalatait koncentrálta, A program az SZKP igazságá­ról, humanizmusáról és erejé­ről tanúskodik. VARSÓ A Trybuna Ludu többhasá­bos címben emeli ki, hogy a szovjet emberek mai nemzedé­ke a kommunizmusban fog él­ni. Az újságok többsége teljes egészében, néhány pedig bő terjedelemben ismerteti a XXII. kongresszus határozatát. A lapok kiemelik, hogy ma már „nem az imperializmus, hanem a szocializmus szabja meg a világ fejlődésének fő irányát”, s rámutatnak az eb­ből fakadó gyakorlati követ­kezményekre a békés egymás mellett élés politikájának si­kere szempontjából. (MTI) fldenaner „keménységre* ösztökéli Kennedy! New York (MTI) Mint a Reuter közli, a News­week című amerikai folyóirat legújabb számának jelentése szerint Adenauer nyugatnémet kancellár ismét levelet küldött Kennedy elnöknek. Ebben kö­vetelte, biztosítsák a nyugat­németeknek azt a jogot, hogy „háborús időkben” felhasznál­hassák a jelenleg amerikai ellenőrzés alatt lévő robbanó atomtölteteket. A kancellár „kemény helyt­állásra” ösztökélte Kennedyt, óva intette attól, hogy csök­kentse az amerikai fegyveres erők ütőképességét. Azt is kérte, hogy Kennedy vessen el minden olyan elgondolást, amely Közép-Európa katonai demilitarizálását célozza. Ugyanakkor ragaszkodásáról biztosította az Egyesült Álla­mokat és a NATO-t. A Newsweek szerint Aden­auer azt is felajánlotta levelé­ben, hogy az „új nyugatnémet kormány megalakulása után repülőgépre ül és az Egyesült Államokba utazik. Később azonban — fűzi hozzá a lap — a kancellár a belpolitikai ne­hézségek miatt megváltoztatta ezt az elhatározását. Ülést tartott a megyei Politechnikai Tanács Szerdán, november 1-én ülést tartott Miskolcon az Értelmiségi Klubban a megyei Politechnikai Tanács. Az ülé­sen a tanács elnöke, Valkó Márton elvtárs, a párt Köz­ponti Bizottságának póttagja, a Lenin Kohászati Művek igazgatója elnökölt. Részt vett az ülésen többek között Szabó József elvtárs, a megyei párt- bizottság ágit. prop. osztályár nak vezetője, Csépányi Sándor elvtárs, a megyei tanács, vb. elnökhelyettese, Varga Gábor- né elvtárs gimnáziumi igazga­tó, országgyűlési képviselő, valamint a megye számos nagyüzemének vezetője, kép­viselője, továbbá a tanügyi igazgatás és a gyakorlati ok­tatás vezetői közül számosán. Az ülés részvevői Valkó Márton referátuma alapján megvitatták a politechnikai oktatás helyzetét a megye is­koláiban. Mind a referátum­ból, mind a hozzászólásokból az csendült ki, hogy tanuló- ifjúságunk ügye valóban az egész társadalom ügyévé vált, egész népünk féltő figyelem­mel kíséri az iskolákban folyó oktató-nevelő munkát és igen nagy érdeklődést tanúsít az új nevelési módszer egyik meg­nyilvánulása, a . politechnikai oktatás iránt. Jellemző a nagy­arányú társadalmi érdeklődés­re, hogy az ülés résztvevői közül huszonketten szólaltak fel és járultak hozzá hasznos javaslataikkal, építő észrevé­teleikkel a megyében folyó politechnikai oktatás további javításához;' Az értékes vita anyagának ismertetésére még vissza­térünk; Evezőcsapások Tudott dolog, hogy az evezőcsapások nem kavarnak sok vizet Még hullámokat sem indítanak, megpaskolják a vizet egy-két pillanatig gyűrűzik a felszín, aztán semmi. Nos, a Szocialista Internacionálé római kongresszusa annyit mozdí­tott a szociáldemokrácia sorsán, mint az evezőcsapás egy nagy folyó tükrén. A hasonlat nem tőlünk ered. Spaak, volt NATO-főtitkár, a belga szociáldemokraták vezére használta a római kongresszus értékeit summázván, ö mondta, hogy a kongresszus által hozott határozatokat — idézzük — „evező­vel vízre írták”. A Szocialista Internacionálé római kongresszusának az lett volna a feladata, hogy „ellenprogramot” adjon, amely csökkentené Nyugaton és a nemrég függetlenné vált ázsiai és afrikai országokban a Szovjetunió Kommunista Pártja új programjának hatását. Rómában a szociáldemokraták nem­hogy „ellenprogramot” adtak volna, de még a jelenleg foly­tatott politikájuk kérdéseiben sem jutottak közös nevezőre. A Japán Szocialista Párt küldötte és az indiai képviselő például azt követelte, hogy a szociáldemokrácia ne kösse sorsát a katonai tömbök, a NATO, a SEATO politikájához. Ezzel szemben a nyugat-európaiak hallani sem akartak a semlegességről, a gyarmatosítás elítéléséről. Az Angol Mun­káspárt képviselői a tárgyalások mellett foglaltak állást a német békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlin kérdésében. Ennek ellenében Brandt, Nyugat-Berlin szociáldemokrata fő­polgármestere amellett kardoskodott, hogy ne ismerjék el az NDK-t. Guy Mollet, a Francia Szocialista Párt főtitkára — le­mondván az önálló pártpolitikáról — elnökét, De Gaulle tábornokot ismételte, háborúra uszított „Berlinért”. Akadt küldött, aki jónak látta volna, ha a tervezett programban meghagyják a termelőeszközök társadalmasításának követe­lését, erre a nyugatnémet szociáldemokraták kijelentették, hogy ilyesmit sohasem írnának alá. Szóval a szociáldemokrata kongresszuson — mint a szólás tartja — ^dühöngött” az egység. A Szocialista Internacionálé római kongresszusával majd­nem egyidőben fejeződött be a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXII. kongresszusa, ahol a felépült szocializmus orszá­gának pártja fogadta el a kommunizmus felépítésének nagy- nyerű programját. A moszkvai kongresszus a marxizmus— leninizmus diadalát, megvalósulását mutatta, a római pedig a marxizmusnak hátat fordító szociáldemokrácia csődjét, perspektívátlanságát. írják a lapok, hogy amikor a kongresszus vezetői Rómá­ban „nagygyűlést” rendeztek, a tömeg kifütyülte Guy Mollet-t, és több más neves felszólaló is hasonló sorsra jutott. Guy Mollet-ék ott, Rómában tehetetlen dühvei gondolhattak Moszkvára ... (nagy x.) Az ötéves terv a mai megyei tanácsülés napirendjén Mint már hírt adtunk róla, ma, november 2-án, csütörtö­kön délelőtt 9 órakor Miskol­con, a megyei tanácsháza nagytermében ülést tart a Bor­sod megyei Tanács. Napiren­den két tárgy szerepel: 1. A második ötéves terv tanácsi irányszámairól és a szaktár­cák területi beruházási előirány­zatairól tájékoztató jelentés megtárgyalása. Előadója: dr. Tóth István, a végrehajtó bi­zottság elnöke. 2. A tanács 1962. évi tervjavaslatának meg­tárgyalása és jóváhagyása. Előadó: Csépányi Sándor vb. elnökhelyettes. lenne ez a közös többségi lis­tákon alapuló egymenetes vá­lasztási rendszer, az kiderül a Courrier du Parlement, az UNR hivatalos lapjának leg­utóbbi cikkéből. „Egy kor- mánytámQqató centrum” a sza­vazatok 30 százalékával meg tudná szerezni a parlamenti helyek 75 százalékát — írja a lap és nyíltan hozzáfűzi: „Meg kell ezen botránkozni? — egy­általában nem. A választások nem arra valók, hogy vissza­tükrözzék a közvéleményt, ha­nem, hogy az ország akaratát kiértékeljék.” A polgári irányzatú Combat felháborodással utasítja vissza az UNR lapjának cinizmusát és rámutat, hogy egy ilyen vá­lasztási rendszer a szavazatok 30 százaléka alapján parancs­uralmi helyzetet biztosítana a kormánynak. „A parlamentáris demokráciának ez a semmibe' vevése — írja a lap — meg­nyitná az utat a kalandok és a diktatúra felé. Rejtélyes botrány az amerikai Cl A kémszervezet bécsi villájában Becs (MTI) Az amerikai CIA kémszerve­zet bécsi villájában lezajlott whisky-orgia és véres vereke­dés botránya nagy feltűnést -keltett az osztrák fővárosban. A szombaton este kirobbant botrány néhány részlete csak kedden, a bécsi őrültek házába beszállított E. Zimmermann, 26 éves bécsi cipész, ápolóinak índiszkréciója folytán szivár­gott ki. Az osztrák polgári lapok tel­jesen elhallgatják a kínos ügyet, amelynek szereplői: amerikai diplomaták és a szombat esti, felette különös whisky-partyra megh ívott bé­csi vendégeik, akiknek egysze­rű társadalmi állása feltűnően távolesik a diplomaták és á magasállású bécsi társaság tag-’ jainak hagyományos ismeretsé­gi körétől. Egyelőre annyi bizonyos, hogy az átmenetileg őrültek házába került E. Zimmer- mannt leütötte és kidobta az ablakon egy amerikai diploma­ta, aki előzőleg elfelejtette az ablaktáblát kinyitni. Zimmer­mann állítólag túlhevesen ud­varolt a vendéglátó fiatal oszt­ják partnemőjének, aki egy bécsi áruház kisfizetésű alkal­mazottja. A rendőrség akkor avatko­zott be, amikor az üvegszilán­koktól súlyosan megsebesült Zimmermannt túlgyorsan el akarták távolítani a helyszín­ről. A rendőrök furcsának ta­lálták. hogy a Zimmermannak segítséget nyújtó, ugyancsak bécsi fiatalember autója a Ne­vada C. 44—333 jelzésű ameri­kai rendszámot viseli és az autóból összesen 4000 svájci frankról szóló csekkek, vala­mint titokzatos iratok kerül­nek elő. A kivezényelt rendőröket az amerikai villába nem enged­ték be. Az iratokat ezután ta­nulmányozásra az osztrák po­litikai rendőrségnek, a sebesült és ittas Zimmermannt pedig az őrültek házának adták át, mert ,a fiatal cipész ön- és közver szélyes, megfékezhetetlen düh­rohamba esett az elsősegély- nyújtó kötözőhelyen. Sztálin hantestének átszállítása Moszkva (TASZSZ) A Pravda jelenti szerdán, hogy a Sztálin tetemét tartal­mazó koporsót az SZKP XXII kongresszusának határozata ér­telmében a Lenin-Mauzóleum- ból a Kreml falaihoz szállí­tották. (MTI) A vajdácska! utcákon könnyen eltéved az ember. Két lurkó ajánlkozik: majd mi megmutatjuk, hol lakik a doktor bácsi! — Kérdezés nélkül is mesélni kezdenek: — Nagyon szeretjük a doktor bácsit, mindig viccelődik velünk. Sokat eljön az iskolába — mondja a fiúcska. A kislány alig lehet több hét eszten­dősnél, nagy komolyan hozzáteszi: Na­gyon rendes ember a mi orvosunk. A gyümölcsfákkal körülvett orvosi lakásban alacsony, szőke fiatalasszony fogad. — A férjem sajnos nincs itthon. Pa­takra ment a patikába. Keressék meg, ottan. A sárospataki gyógyszertár előtt tü- körfényesre sikált Moszkvics áll. Tulaj­donosa dr. Benyó Mihály, benn a gyógy­szertárban receptek halmaza fölött fog­lalatoskodik Hernádi gyógyszerésszel. Injekciók, tabletták, kanalas gyógysze­rek tömkelegé, egész kis bőröndre való rakomány kerül az orvos táskáiba. — A faluban nincs gyógyszertár, így Patakról kell vinnünk orvosságot. Ha erre járok, mindig viszek, innen pótolom a házi gyógyszertár szükségleteit. Hiába, egy falusi orvosnak olykor egyben gyógyszerésznek is kell lennie. — Erre is jut ideje? — A vidéki körzeti orvosnak min­denre kell tudni időt szakítania. Pedig maga a gyógyító munka is temérdek időt igénybe vesz. Egyszerre két kör­zetben, a vajdácskáiban és a bodrog- halmiban látom el feladatomat. Nagyon megszerettem itt az embereket. S úgy érzem, ők is engem. Igaz, az első napok nagyon nehezek voltak. 1957-ben, amikor idekerültem, már hosszabb ideje orvos nélkül volt a két község. Az emberek mégis bizal­matlanok voltak, talán azért, mert fia­tal vagyok, vagy ki tudja, miért. Vajdácskára kerülésemnek egyébként érdekes története van. A diploma kéz­hezvétele előtt kis füzetecskét kaptunk, amelyben ott sorakoztak a megpályáz­ható orvosi körzetek. Békéscsabai va­gyok, szüleim is ott élnek, ott dolgoz­nak a szövőgyárban. Borsodot legfel; jebb csak térképről ismertem.' Ä meg-' pályázható községek között volt Vaj­dácska is: Minden környezettanulmá­nyozás nélkül ebbe a körzetbe kértem kihelyezésemet. Megkaptam. Amikor ideutaztam, elég sivár kép fogadott. Nem volt orvosi lakás, így a tanácsháza egyik kis szobájában húzódtunk meg. Később az egészségházban kaptunk la­kást. A közelmúltban pedig a községi, tanács megvásárolt egy épületet, rénd- behozatta, tágas orvosi rendelőt rende­zett be, s a több! helyiségeket lakás­ként utalta ki családomnak. Egyszóval a gondoskodásra nem panaszkodhatott!. Megszoktam már itt, minden embert név szerint ismerek. A jó orvosnak nemcsak a testet, ha­nem a lelket is gyógyítania kell. Az orvoshoz őszinték az emberek. Viszon­zásul szintén őszinteséget várnak. Itt volt például a tsz-szervezés. Sokan jöttek, kisebb-nagyobb egészségügyi problémával. Megkérdezték azt is, jó lesz-e a tsz. Aggodalmaikat is elmondták. Mindenkor azt a választ kapták tőlem; hogy a tsz a legjobb dolog a paraszt- ember számára. Hozzáfűztem azt is, hqgyha a tsz-be lépnek, ingyenes lesz a gyógyellátás, nem kell fizetniük az orvosért, a gyógyszerért, a kórházi ápo­lásért. Ez nagyon tetszett az emberek­nek. Mindössze havi hat forintot kell fizetniök, amit tízszeresen, sőt száz­szorosán visszakapnak. S a falusi emberek, most már tszJ tagok bőven élnek ezekkel a, lehetősé­gekkel. Mostanában gyakran keresnek fel évek óta húzódó panaszokkal. Sok a sérves közöttük. Ezeket megoperáltat­juk, s így könnyebben végezhetik mun­kájukat Megesik, hogy némelyek valamilyen betegséggel már csak akkor fordulnak hozzám, amikor azt a javasasszony el­kezelte. A babonák, a kuruzslások el­leni küzdelemnek egyik nagyon jól be­vált, hatásos módszere az ismeretter­jesztő előadás. Az emberek a hosszú; téli estéken szívesen hallgatják ezeket az előadásokat. Órákig kérdezgetnek, s vitáznak. így persze, egyre kevesebb az olyan ember, aki először fordulna vala­melyik javasasszonyhoz, s utána az or­voshoz. Sovány fiatalember jön be. — Doktor űr, legyen szíves kijönni, megnézni a lakásunkat. Két pici gyermekem van, s minden percben attól félünk, hogy összedől az épület. Egy igazolást kérünk arról, hogy a ház lakhatatlan. — As orvos azonnal teljesíti a kérést. Szem­lére indul. Mellé szegődünk. Útközben gyakran megállítják. Panaszokkal jön­nek, vagy tanácsot kérnek. A segítséget kérő fiatalember háza tája nagyon sivár. Az épület roskado­zik, az orvos nem sokáig habozik, ki­állítja az írást, a Berentei Hőerőműnek címezve, amelyben igazolja, hogy dol­gozójuk emberségesebb lakáskörülmé­nyekre jogosult. A régi egészségház ablakai világosak. Az egyik szobában a tsz vezetősége ülé­sezik. A másikban anyai örömök elő néző asszonyok várják az orvost. A köz­ségben ma már egyetlen olyan váran­dós mama sincs, aki ne jelentkeznék: a szaktanácson. A születendő gyermek s az anya egészsége biztos kezekben van. Megkezdődik a tanácsadás. Este hat órakor fejeződik be. Otthon, az orvos lakásán már ott sorakoznak a címek, orvosi segítséget kérnek a betegek. Bod- roghalomból sürgősen kérik az orvost. A Moszkvics motorja felbúg, s porfelhőt kavarva megindul a községgé fejlődött tanyavilág felé. Talán éjfél lesz, mire ágyba kerül a falu orvosa. Vagy talán akkor már egy újabb beteghez hívják? Kevés ideje jut a pihenésre, de ö a gyógyítással, a test és a lélek gyógyítá­sával jegyezíe él magát... Pásztor? Alajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents