Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-10 / 265. szám

~ st .off Világ proletariat egyesültetek! * Hegyalja legnagyobb építkezése A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI'II. évfolyam, 26S. »vám Ara: 50 fillér 1961. november IO, péntek Kádár János hazaérkezett Moszkvából Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXII. kongresszusán részt- vett magyar pártküldöttség ve­zetője csütörtökön délelőtt visszaérkezett Budapestre. Kádár Jánost hazaérkezése­kor a Nyugati Pályaudvaron Apró Antal, Biszku Béla, Fe­hér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai Ist­ván, a Politikai Bizottság pót­tagjai, a Központi Bizottság több tagja, a Minisztertanács tagjai, s a politikai élet más vezető személyiségei fogadták. Megjelent a fogadtatásnál V. J, Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ott volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője. (MTI) Mai számunkból: Sürgetnek a feladatok — cselekedni kell (3, oldalj Befejeződött a szüret Tokaj-Hegyalján TOKAJ-HEGY ALJA világ­hírű szőlőskertjeiben az idén 7Ó00 holdról szüreteltek. Ebből 800 hold a rekonstrukció során újratelepített, s azóta termőre fordult terület. A szüret az idén — a korábbi évekhez vi­szonyítva —, tíz nappal hama­rabb ért véget. A szőlőterme­lők a négy hónapig tartó szá­razság miatt szüreteltek ko­rábban. A nagy szárazság kö­vetkeztében a bogyók összetöp- pedtek, kevés volt bennük a lé, így a termés a vártnál ke­vesebb lett, azonban még így is több, mint 100 000 hektoliter must került a pincékbe. Befejeződött a szüret a To- kaj-Hegyaljai Állami Gazda­ságban is. A gazdaság 500 hol­das szőlőjében átlagosan 19 mázsás termést ért el. Egyes táblákon, mint például a tör­ténelmi nevezetességű mádi Királyokon, a kordonművelés- sel nevelt szőlők 50 mázsánál magasabb átlagtermést adtak, a must pedig elérte a 25 cu­korfokot. A gazdaság a kedve­zőtlen időjárás ellenére is, a tavalyi 5500 hektoliterrel szem­ben, az idén 7000 hektoliter mustot tárolt. Befejeződött a szüret a tar- cali kutatóintézet területén is. Az idén szedték először a tör­ténelmi nevezetességű Szarvas szőlőben telepített, 2 holdnyi szelektált furmint táblát. Ugyancsak külön szüretelték a Mandulás nevű táblában lévő hárslevelű szőlőt, amely az idén egészen különleges za- matú, illatos és magas cukor­fokú mustot adott. Csaknem 200 hektoliternyi műtőt szüre­teltek erről a tábláról. Az egyes táblákon szüretelt boro­kat a kutatóintézet pincésze­tében külön-külön kezelik, hogy meg tudják állapítani a különböző metszési, valamint trágyázási és művelési eljárá­soknak a borok minőségére gyakorolt hatását. Művelődési feladatok Mexőkövesden ,4. oldal) A sárga dosszié (4. oldal) Beszerelték berendezéseket az Borsod megyében, Mádon épül az ország legnagyobb ásványőrlő műve. Az elsősor­ban exportra kerülő bentonit feldolgozására létesített őrlőmű kereken száz millió forintba kerül. Az 1959-ben kezdett építkezés befejezéshez közele­dik. Már elkészült a 28 méter magas, ötszintes épület, amely­nek most a belső vakolását végzik. Kész a 30 méter magas kémény -és a kazánház is. Az építkezéssel párhuzamo­san megkezdték a gépek szere­lését is. Az új őrlőműben a Szakosított gazdálkodás a tiszakarádi termelőszövetkezetben BIZONY, NEM EGYSZER megtörtént az elmúlt napok­ban, hogy amikor már az utol­só szekér is hazaérkezett a ti­szakarádi határból, az üllő Pengése, a kalapács cikkanása is elhallgatott az Uj Elet min­dig mozgalmas, mindig a munka lázában égő portáján — az iroda ablakaiból még soká­ig világosság szűrődött ki az udvarba, annak jeléül, hogy a tsz vezetősége számára még nincs vége a napnak. Batta De­zső elnök, Novák József agro- nómus irányításával esténként együtt tárgyalták meg a 4270 holdas gazdaság jövő évi ter­melési tervét Régen hozzáláttak már, hi­szen Sátoraljaújhelyben, a já­rási mezőgazdasági osztályon előzőleg megbeszélték a jövő évi feladatokat, a fő irányelve­ket, s ennek megfelelően a ti­szakarádi terv teljesen az új szerkezetű termelés jegyében készült. Ez a nagymúltú bőd-, rogközi tsz ugyanis az új év-; tői kezdődően szakosított gaz­dálkodást folytat, ami azt je­lenti, hogy az elaprózódás he­lyett csupán néhány olyan nö­vényféleség intenzivebb ter­mesztésére specializálja magát, amelyek ezt a kitűnő, Tisza- menti talajt különösen kedve­lik. A kenyérgabonán kívül a tsz 1962-ben burgonyát, kuko­ricát, vörösherét, lucernát és<» kerti magvakat kíván jelentő­sebb területen termeszteni. Burgonyából 100 holdon Gülbaba és Margit fajtát ter­mesztenek a tiszakarádiak, ki­mondottan vetőgumónak. Szer-! .ződést kötöttek a Bánkúti 1201-es és a szovjet Bezosztája; vetőbúza termesztésére, s en­nek. magját már áz utolsó sze­mig földbe tették. Különösen ismert a tiszakarádi Uj Élet; a kerti magvak termesztéséről,! hiszen ezzel már évek óta fog-; lalkoznak, s ez minden évben, szép bevételt hozott a gazda­ságnak. Ezért saláta-, cukor-! dinnye-, paprika-, uborka- és hagymamagot 5—5, gyógyszer­nek való édesköményt Í0, fű­szerköményt pedig 110 holdon termesztenek. Igen szép a tsz állatállomá­nya. Jelenleg van 126 fejőste­henük, 145 növendékjószáguk, 69 anyakocájuk, 600 juhuk, s általában 600—700 süldőjük, malacuk. Jövőre meg akarnak hizlalni 270 darab szarvasmar­hát, 450 sertést és mintegy 100 pecsenyebárányt. Ehhez pedig sok szálas- és abraktakar- mányra lesz szükségük. Ez a magyarázata annak, hogy ter­vük szerint szántóterületüknek | Mennyi vizet fogyasztunk? , — Nyáron 39,5 ezer köbmé­tert: naponta, most kétezerre) kevesebbet. Az ok nem a fagy­lalt, vagy a jég, hanem a lo­csolás. Rengeteg vizet ellocsol­nak nyáron! Időközben megjött az esős november. De néhány napja, amikor a Miskolci Vízművek- \ mél jártunk, még az aszályos ősz is szerepelt a panaszok kö­zött. Azonban menjünk mi is sorjában, úgy, ahogy Teslér János igazgató és Piukbvics József főmérnök tette. Kevés a víz? Tehát: a város négy helyről nyeri az ivóvizet. A tapolcai vízmű az összfogyasztás 73 százalékát szolgáltatja, a diós­győri taviforrás 15 százalékot, lillafüredi Anna-forrás és Felső-forrás a fogyasztás többi részét. csaknem negyedébe kukoricát, árpát vetnek tavasszal, ezenkí­vül 150 holdról lóherét, 75-ről pedig lucernát kaszálnak majd. A TISZAKARÄDI Üj Élet fennállása óta a sátoraljaújhe­lyi járás legjobb termelőszö­vetkezetei közé tartozik. Most elkészült új termelési tervük azt mutatja: továbbra is oko­san. belterjesen kívánnak gaz­dálkodni, hogy évröl-évre gya­rapodjék a min’dannyiuk bol­dogulásának alapját képező közös gazdaságuk­on j.) , a porelszívó új módi őrlőműben gépek működtetését teljesen automatizálják. A nyers ben­tonit szinte emberi kéz érin­tése nélkül kerül az őrlőkbe, majd zsákokba, illetve vago­nokba. A 12 gépegységet mint­egy 2 kilométernyi hosszúságú szállító cső köti össze Ezen a csővezetéken keresztül továb­bítják az anyagot beépített pneumatikus berendezés segít­ségével. A befejező munkákat végzik a mintegy 8 kilométernyi ká­belhálózat lefektetésénél, a 4 kilométer víz és csatornázási munkáknál, valamint az üzem területén készülő betonutak- nál. Ezek az év végére el­készülnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munkaversen.v során elkészült az őrlőmű egyik legfontosabb berendezése: a portalanító. Az épület legfelső emeletén 9 por­elszívó ciklotont építettek be. Ezek közvetlenül szívják el a poros levegőt az őrlőtől, vala­mint 3 zsákoló automatától és a két kazántól. A Budapesti Szellőzőművek által szállított gépek beszerelését befejezték. A gépek szerelésének jelen­legi állapota szerint úgy ter­vezik, hogy a jövő év közepén megkezdhetik a próbaüzemel­tetést, s az automatikák be­állítása után pedig az üzem­szerű őrlést is. Mennyi vizet fogyaszt Miskolc ? <.a Miért okozott az aszályos ősz gondokat á vízellátásban? Mert a miskolci ivóvizet felszí­ni vizekből nyerik. Tapolcán rendes körülmények között két méter mélyről szivattyúzzák a vizet, most viszont négy mé­terről kell felhozni. Az elmúlt aszályos napokban a tevifor- rás például 1200 köbméterrel és ó adott kevesebb vizet, mint máskor. Ez naponta 1200 lakás vízellátását jelenti. Mindezeket hallva, önkénte­lenül is arra gondolunk; kevés a víz Miskolcon? Tekintetbe kell vennünk, hogy a vasgyár korszerűsítése, a folytonosan épülő lakások egyre több ivóvizet is követel­nek. A Kilián-déli lakótelep megépítése 5000 új lakást je­lent, vagyis naponta ötezer köbméter ivóvizet. De honnan veszik majd ezt a vízmennyi­séget? A Szinvaforrás belép a szolgáltatásba Ha a geológusok feltevésed beigazolódnak, akkor nem lesz gond az új lakótelep vízellátá­sával, mert akkor naponta 10 ezer köbméter vizet ad a Szin­vaforrás. Ha a geológiai körül­mények mégsem elég kedvező­ek, akkor napi Ötezer köbmé­terrel kell megelégednünk. A Szinvaforrás feltárása ma­ga 3 millió forintba kerül. Mi­re elkészül a berendezés és üzemelni kezd az új vízmű, addigra 30 millió forintra rúg­nak a költségek! Bizony, nem olcsó dolog ivóvízzel ellátni egy várost. De mivel Miskolc egyre fej­lődik, még a Szinvaforrás be­állítása sem oldia meg a vízel­látást. Ezért dolgoznak már most a nagv távlati terven: új vízkivételi művet kell létesíte­ni, a Sajó kavicsrétegére tele­pítve. Erről most még keveset mondhatunk, meg kell eléged­nünk annyival, hogy szakem­berek nagy csoportja dolgozik a minél tökéletesebb megoldá­Egy kérés — mielőtt megjön a tél Ha már itt vagyunk — vél­ték a Miskolci Vízműveknél —, hadd mondjunk el egy na­gyon fontos Ítélést. Sok évi adatok bizonyítják, hogy január-február hónapok­ban. vagyis amikor beáll a fagy, felszökik a vízfogyasz­tás. Meglepő? Valóban az: ilyenkor ugyanis semmi sem A Mád karns'éld feltáratlan bentonit feldolgozására áj SrWímfl építésit kezellek cl. Mádon azóta felszereltók a gépi berendezések 60 százalékét, és befejezés előtt áll az őrlő és szárító üzemrészek építése is. Távlati kép az épülő új bentonitőrlömüről. Új házak Ózdon A dombok lankáin új házak emelkednek Ozdon. A szép bérházak jól illeszkednek a környezetbe, s előnyösen alakítják a városké­pet. A képünkön látható épület az iparitannló iskola mellett ta­lálható. indokolja, hogy több vizet fo­gyaszt a lakosság. A magyarázat viszont egy­szerű: sokan azt csinálják ilyenkor, hogy megnyitják a csapokat, hadd folyjanak! Fél­nek ugyanis attól, hogy a für­dőszobai csap, az udvari víz­csap, az utcai kút befagy a hí dögben. Ez aztán havonta — szerény számítás szerint is — ötvenezer forintos költséget okoz a népgazdaságnak. Ebből az összegből egy egész utcát be lehetne kötni a vízhálózat­ba! A kérés tehát nagyon indo­kolt és fontos. Ahelyett, hogy a csapok és kutak megnyitásá­val védekeznének a fagy ellen, még most, a tél beállta előtt meg kell csináltatni a vízveze­téket. a mellékhelyiségek ab­lakait, a csapokat Az utcai közkutatenál más a helyzet: karbantartásukról a vállalat gondoskodik és nem fagynak be a legcsikorgóbb télben sem. különösen, ha a lakosság is ügyéi rájuk. A kérést tolmácsoltuk, nem­csak azért, hogy csökkentsük a vízművek problémáit, ha­nem azért, hogy azok az öt­venezer forintok hadd változ­zanak vizet szállító csövekké minél előbb.. Hall ama Erzsébet A SAJTÓ, a rádió többször jelezte már, hogy a tervek sze­rint Miskolcon egy lottó-palo­tát építenek. A helyszín kije­lölése már évekkel ezelőtt megtörtént, azonban különbö­ző műszaki és közlekedési aka­dályok miatt az építkezést nem lehetett megkezdeni. Már-már úgy látszott, hogy az Országos Takarékpénztár lemond hitel­igényéről, 6 más megyében építteti fel a lakóház-kombi­nátot. Hosszas tárgyalások után a közelmúltban végérvényesen'' lehetőség nyílt arra, hogy Mis­kolcon, az Arany János és a Szemere utca sarkán megépít­sék a kilenc emeletes totó-lot­tó öröklakás-komplexumot. Az Országos Takarékpénztár megyei igazgatósága és a Bor­sod megyei Állami Építőipari Vállalat vezetősége a közel­múltban aláírta az építési szer Megkezdték a lottó-palota építését Miskolcon ződést, utána az építők azon­nal hozzákezdtek az épület alapjainak lerakásához. Endrééi József elvtárs, a* Országos Takarékpénztár me­gyei igazgatója érdeklődésünk­re elmondotta, hogy az új totó­lottó ház Miskolc egyik legim­pozánsabb épülete lesz. A köm- nyéken kiképzendő új, korsze­rű lakónegyed szorosan ehhez az épülethez illeszkedik. A ki­lenc emeletes, szélességében is nagykrterjédésű torony ház el­ső szintjén helyezik d az új totó-lottó kirendeltséget, vala­mint az OTP fiókját. Az új komplexum megépíté­sével lehetővé válik, hogy a földszinti helyiségekben meg­ejtsék a szokásos heti totó-lót. tó kiértékeléseket. így az ed­digi, szerdai határnap helyett csütörtökön fogadják majd el a lottószelvényeket. A szomba­ti határidő helyett ezután va­sárnap délelőtt lesz a totószel­vények beadásának határideje. A megyei értékelés lehetővé teszi, hogy mintegy 300 nyug­díjas és dolgozó nő könnyű, kevés elfoglaltságot jelentő munkához és közepes jövede­lemhez jusson. A tervek sze­rint az első szint már 1962 vé­gén megkezdi működését Egyidejűleg folytatódik a 45 lakásos^ 1, 2, 3 szobás, össz­komfortos lakrészek építése is. Az Országos Takarékpénztár már a közeljövőben megkezdi a leendő tulajdonosokkal a szerződések megkötését úgy. hogy már most, a novemberi takarékossági napok alatt elő­nyös az új öröklakásokra tör­ténő előtakarékosság. Az előtörlesztések után az OTP 20—25 esztendőre szóló, hosszúlejáratú kölcsönt bizto­sít a szerződéskötők számára. November első napjaiban megkezdődött az új totó-lottó komplexum építése. Mintegy 13 millió forintos költséggel* két esztendő múlva tető álé kerül Miskolc új büszkesége. (pésztory)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents