Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-09 / 264. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1961. novemberi Megkezdődött a Itl. Diósgyőri Vasas Kulturális Napok rendezvénysorozata A NAGY OKTÓBERI Szo­cialista Forradalom előestéjén november 6-án este ünnepé­lyesen megkezdődött a III. Diósgyőri Vasas Kulturális Napok rendezvény-sorozata. Hétfőn este zsúfolásig megtelt a Lenin Kohászati Művek Bar­tók Béla Művelődési Házának nagy előadóterme. Gergely Sándor elvtárs, a Lenin Ko­hászati Művek nagyüzemi pártbizottsága agit-prop. osz­tályának vezetője nyitotta meg az ünnepséget, majd Gácsi Miklós elvtárs, országgyűlési képviseld, a Lenin Kohászati Művek főmérnöke ünnepi be­szédben emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista For ünnepség Tarcalon Felavatták as új művelődési otthont- November 7-én délelőtt el­ső ízben telt meg élettel, ün­neplőbe öltözött dolgozókkal, termelőszövetkezeti tagokkal, fiatalokkal Tárcái község büszkesége: az új művelődési otthon. Kicsinek bizonyult a hatalmas kultúrterem, hiszen mintegy ezren szorongtak a fa­lak között, hogy ünnepeljenek: ünnepeljék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. év­fordulóját, s ünnepeljék, bir­tokba vegyék a község leg­szebb létesítményét. A nagysikerű műsoros ün­nepségen Koleszár István elv- társ, a szerencsi járási párt­bizottság titkára mondott ün­nepi beszédet, méltatta 1917 november 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelen­tőségét. Az ünnepi beszédet a nő­tanács énekkarának és az út­törők érdekes, szórakoztató műsora követte. Este pedig a Miskolci Nemzeti Színház mű­vészei látogattak 'el a község­be, s az új művelődési otthon tágas, modern színpadán a Szeress belém című vígjátékot mutatták be nagy sikerrel, s kívántak sok sikert a nagy­szerű, új kulturális létesít­mény munkájához. radalom évfordulójáróL Az ünnepség után levetítettek a Tiszta égbolt című díjnyertes szovjet filmet. Ezzel egyidő- ben ünnepélyes keretek kö­zött nyitották meg a Lenin Kohászati Művek, illetve a Bartók Béla Művelődési Ház képzőművészeti szakköreinek kiállítását a vasgyári mozi épületében, a volt könyvtári helyiségekben. Szerdán, no­vember 8-án este a Bartók Béla Művelődési Ház könyv­tári olvasótermében jólsike­rült író-munkásolvasó találko­zót rendeztek, amelyen az írók közül Balázs Anna és Molnár Géza vett részt. Ugyancsak részt vettek a Szépirodalmi Könyvkiadó képviselői is. Koflégiomsvaffi • és névadó ünnepség Sátoraljaújhelyen j A sátoraljaújhelyi állami Zója középiskolai leánykollé­gium november 12-én, vasár­nap délelőtt 11 órakor, a Kos suth Lajos Gimnázium díszter­mében kollégiumavató és név­adó ünnepséget rendez. Az ünnepség műsorában g KISZ Központi Bizottságának kül­dötte mond ünnepi beszédet, továbbá megemlékeznek a kol­légium névadójáról, Zoja Koszmogyemjenszkajárói. Gaz­dag Iculturális program, tanul­mányi versenyek eredményei nek hirdetése teszi teljessé az avató ünnepség műsorát. Este a kollégium ifjúsága a Kos­suth diákotthon ifjúságával közös táncestet rendez. Könyvespolc A marxista— leninista esztétika alapjai RÉGEN VÁRT, hiánypótló kötet jelent meg a napokban a Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában: A marxista—leninis­ta esztétika alapjai. A könyv szerzői kollektívája azt a fel­adatot tűzte maga elé, hogy a lehetőség szerint rendszeresen kifejtse a marxista—leninista esztétikai tudomány alapkér­déseit. A szerzői kollektívát az vezette, hogy az esztétika alapkérdéseit olyan sorrend­ben világítsa meg, amely vé­leményük szerint nagyobb mértékben segítheti a további önálló tanulmányozást A marxista—leninista esztétika alaptételeinek kifejtése Során azon iparkodtak, hogy segítsé­get nyújtsanak a szocialista realista irodalom, és művészet lényegének és feladatainak beható megértéséhez, a bur- zsoá ideológia, a revízioniz- mus, a reakciós, népellenes művészet és esztétika elleni harchoz. Feladatuknak tartot­ták a szerzők, hogy segítsék az olvasót annak megértésé­ben, hogyan alakultak ki a művészetről alkotott tudomá­nyos elképzelések, hogyan ké­szítette elő az emberi elme Több mint hetven előadás Ózdon Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben a mérnökök továbbképzé­sére — a Mérnöki Tovább­képző Intézettel karöltve — az idei oktatási évben a kohászati berendezések automatizálásá­val és műszerezésével kapcso­latban kilenc előadást rendez­nek. Az előadók a Magyar Tu­dományos Akadémia munka­társai, a műszaki egyetemek oktatói és a teivező irodák ta­pasztalt szakemberei lesznek. A szemléltető eszközökkel, filmvetítéseikkel kísért előadá­sokat vitával kapcsolják ösz­sze. Ezenkívül a műszaki és ad­minisztratív dolgozók képzésé­re előadássorozat induL így a gyárban — a két továbbképzé­si formában — több, mint 70 előadást tartanak, a résztve­vők száma pedig előrelátható­lag meghaladja az ezret. lépésről lépésre az esztétikai tudomány legmagasabb for­májának — a marxista—leni­nista esztétikának — kialaku­lását és fejlődését. A közel hétszáz oldalas kö­tet négy részből áll. Az első­ben A marxista—leninista esztétika, mint tudorúány címszó alatt a Mi az esztéti­ka?, Az esztétika és a gyakor­lat és Az esztétika tárgya cí­mű fejezeteket, Az esztétikai tanok történetének fő szaka­szai címszó alatt az esztétikai tudománynak a görög és ró­mai rabszolga korszaktól és az ókori Kínától történt fejlődé­sét taglaló fejezeteket talál­juk egészen a marxista eszté­tika fejlődésének lenini sza­kaszáig bezáróan. A második rész az ember esztétikai vi­szonyát a valósághoz, a mű­vészet szerepét a társadalom életében, a művészet fejlődé­sének történelmi törvény- szerűségeit, a művészet népi- ségét, osztályjellegét és pár­tosságát tárgyalja, míg a har­madik részben a művészi kép­más. a tartalom és forma a művészetben, a szép, a tragi­kus és komikus tárgykörébe vágó tanulmányokat, valamint a műfajokra és művészeti ágakra vonatkozó értekezése­ket olvashatjuk. Végül a ne­gyedik rész a realizmusra és a szocialista realizmusra vo­natkozó tanulmányokat foglal­ja magába. A MARXISTA-LENINIS­TA esztétika alapjai című kö­tet hasznos segítség mind­azoknak, akik a művészetek­kel hivatásszerűen foglalkoz­nak, s ezeket a kérdéseket ta­nulmányozzák, de igen érté­kes mindenki számára, aki ér­deklődik az esztétika, a művé­szetek iránti A munkára nevelés helyzete Borsod megye iskoláiban r- „„i - terjesztette a megyei CZZel 0 Címmel Politechnikai Tanács ülése elé jelentését a tanács operatív bizottsága a napokban tartott megbeszélésén. Az előter­jesztésből, valamint a nagyszámú hozzászó­lásból sokoldalúan rajzolódik ki a kép: miként áll a munkára nevelés Borsod megye általá­nos és középiskoláiban. Második ötéves tervünk célkitűzései és az oktatási reform között szoros az összhang és nem véletlen, hogy az országgyűlés egy időben tárgyalta és emelte törvényerőre ezeket a ja­vaslatokat. Fiatalságunkat már a jövőnek, a jövő ipari és mezőgazdasági technikai fejlett­ségének megfelelően kell nevelnünk. — Ez az alapgondolat, hatotta át a Politechnikai Taná­csot a munkára nevelés helyzetének felméré­sénél és ez vezette az egyes felszólalókat ész­revételeik, javaslataik megtételénél. Az iskolareformot nem szűkíthetjük le csu­pán a munkára nevelés kérdésére, de világo­san kell látnunk, hogy a reform egyik alap­vető követelménye az ifjúság munkára való nevelésének gyakorlati megvalósítása. Mind­ennek az ifjúság erkölcsi, eszmei, politikai ne­velésének minőségi fejlődését kell eredmé­nyeznie. A politechnikai képzés célja, hogy az általá­nos iskolásokat a termelés legalapvetőbb munkafolyamataival elméletben és gyakorlat­ban megismertesse. A politechnikai képzésnek tehát — a gyakorlati oktatáson kívül — szinte valamennyi elméleti tantárgy keretén belül kell folynia. Ez a folyamat azonban eszköz az ifjúság nevelésének sokrétű, többszörösen ösz- szetett folyamatában, annak van alárendelve. Nem tanít semmiféle szakmára, hanem a leg­különbözőbb szakmák legalapvetőbb munka- folyamatait ismerteti meg elméletben és gya­korlatban a gyermekkel — a helyi adottsá­goknak megfelelően. Borsod megye általános iskoláinak 31,15 százaléka osztott. Ide jár a tanulók 60,1 százaléka. Ezek közül az iskolák közül ma már százháromban folyik gyakorlati képzés, 44-ben ipari, 59-ben mezőgazdasági jellegű. A nevelők, a szülők és a legérdekel- tebbek: a tanulók szívesen fogadták a gyakor­lati foglalkozásokat, mindenütt törekszenek — a helyi adottságokhoz képest — a tárgyi fel­tételek további javítására. A tanulók egyéni­ségén, erkölcsi arculatán, magatartásán már vannak látható, kezdeti eredményei a gyakor­lati foglalkozásoknak. Hiba, hogy az általános iskolai politechnikai oktatás még elvileg nem teljesen tisztázott fogalom és egy sor téves nézettel találkozunk. Ezeknek egyik szélsősé­ges példája, amikor a gyakorlati foglalkozásra járó gyermekeket egyes mezőgazdasági szer­vek ingyen napszámosnak tekintik és foglal­koztatják, illetve foglalkoztatnák. A legtöbb iskolánál eléggé kezdetlegesek még a tárgyi fs személyi feltételek is és a gyakorlati fog­lalkozások társadalmi támogatásának moz­galma — szervezetlenségénél fogva — inkább személyi összeköttetésekre, mint az iskolái szorultságára épüL E tekintetben megí kentő aránytalanságokkal találkozunk. A középiskolákban 5 plusz 1, illetve 4 pl 2 rendszerben folyik a szakmai előkép illetve a szakirányú képzés. A megye v mennyi gimnáziuma megteremtette már i hetőségét annak, hogy tanulói többféle sí mai előképzés között választhatnak, bizt tóttá valamelyik nagyüzem, vállalat segi gét. Figyelemre méltó az e vonatkozásban ért eredményeink. Napjainkban már telj* felszámolódott a kezdeti idegenkedés. A tai kar túlnyomó többsége, mint kísérő ti aktív szerepet vállalt ebben a munkában, ifjúság is nagy lelkesedéssel vesz részt a ( korlati foglalkozásokon. Bár ebben a kér* ben bizonyos egzisztenciális elgondolás érezhető, de alapvető eredmény az, hop gyakorlati foglalkozások az ifjúság pályf lasztásánál, a fizikai munka megszeretésí döntő tényezőként hatnak. Elmélyül az isi és az élet kapcsolata, mind fokozottabban lentkezik a fejlődés a társadalomnak az i ság nevelése iránt érzett felelősségérzetéi Az eredményekkel együtt gondok is jelenti nek. Nem kielégílőek még a személyi és tál feltételek, nehéz az évenként belépő új os: lyok számára azonos feltételeket biztosít A megyei Politechnikai Tanács eddigi ti kenységével nagyban segítette ezt a munl de igen jelentős feladatok állnak még éti mind az elvi kérdésekben nyújtandó segíti mind az elméleti vonatkozásban adandó tál gatás, mind pedig a tárgyi feltételek javít tekintetében. Az ülés — az elhangzott jaV latok alapján — határozatot hozott töbj között az iskolákat segítő munka megjav! sara. Az iskolák jelentései alapján a meg Politechnikai Tanács levélben szólítja fel ni az érdekelt üzemeket, szövetkezeteket, inf ményeket a gyakorlati foglalkozások támo tására és ezzel egyszersmind az aránytalan, gokat is fel kívánja számolni. Határozatot! zott a munkavédelem megjavítása, anyagi ellátottság, a tárgyi feltételek n> javítása, központi műhely és állandó polite nikai kiállítás létesítése ügyében. Az i résztvevői — többségben pedagógusok nagyüzemi vezetők — sok hasznos gyakori tapasztalat átadásával, számos gyakorlati vaslattal segítették a tanács munkáját, ille a munkára nevelés hatékonyabbá tételét. a , Politechnikai Tanács üléséi « megyei ifjúság nevelése iránt éri felelősség, a féltő aggodalom és a segít akarás jellemezte. Az ülés nemcsak szán adott az eddigi munkáról, hanem irányvons is szabott arra, hogy az immár törvénnyé I iskolareform megvalósítását, tervtörvényii és a XXTT. pártkongresszus szabta ifjúsi nevelő feladatainkat a jövőben a társadati mind szélesebb körű bevonásával hogyan 1 gezzük. t» Őszi könyvhónap a borsodi falvakban MINT LAPUNK hasábjain korábban beszámoltunk: a földművesszövetkezetek, a já­rási és a községi társadalmi szervek hathatós segítségével nagyszabású őszi könyvhete­ket rendeznek. A földművesszövetkezetek aktívái ezekben a napokban még a legeldugottabb telepü­léseken is felkeresik a csalá­dokat, hogy megismertessék a falu dolgozó népét a magyar és a külföldi szépirodalom re­mekeivel. A szövetkezeti dol­gozók, a KlSZ-fiatalpk, az út­törők, az általános és közép­iskolák tanulói házról házra járva már eddig is szép ered­ményeket értek el a könyv­értékesítésben. Az elmúlt I hány nap alatt 24 községi 32 ezer forint értékű kön/ vásároltak a községek lakói Az őszi könyvhónap égi újdonsága, hogy a bemutat könyvekből 4 havi részletre vásárolhatnak á kultú igénylő falusi emberek. | könyvhetek során lehetój , nyílik arra is, hogy az J könyvtáram” sorozatát pót lag megrendeljék. Az 50 I [tétből álló, színes vészt [kötésben megjelenő sorozd elsősorban a tanulóifjúság j súrolja szívesen, mert az is [lai tanulmányaik során szil [nélkülözhetetlen! A köteti [olvasmányok nagy része a I 'telekben megtalálható: I Az októberben elkezdőd és a novemberben folytat! őszi könyvhónap alatt ed legnagyobb sikere S^akeSp [re hét kötetből álló összes n .veinek van, amelyek mél nyos áron, (mindössze 330 Tiniért) jutnak el az olvadt ihoz. i A közeljövőben megjelel az „Üj magyar lexikon" ét [„Bővített világatlasz”, ári lyekre már igen sok előjegyí érkezett. Az őszi könyvhetek során [edelényi, az abaújszántói, encsi, a mezőkövesdi, a mei csáti, a putnold és a sziksi földművesszövetkezetek, köf vesboltok és társadalmi ak vák végeztek kiváló munká MINT A MÉSZÖV kérésit [delmi főosztályán közölték, [őszi könyvhetek során töl helyen könyvbálokat és kiál tásokat is rendeznek: pártház védelménél, arcra bo-f rulva az ellenforrádalmároik? gyilkos golyójától. Meddig ke-( reste, kutatta, hangtalanul zo-C kogva sírról-sírra. Meddig iit-j kolta szívbeteg felesége előtt a( szörnyű sejtést, s vigasztalta^ belső reménytelenséggel, hogyc majd hazajön, hírt ad magú-? ról egyszer... Egyszer. De őt már tudta, hogy soha! Azértc mégis ment. Napokat, heteket^ töltött Pesten, csak még egy-? szer megláthassa, kibontássá? a tömegsírból, kikaparja, hac kell, a tíz körmével is és meg-c simogathassa, megszoríthassa [ egyetlen fia halottfchér kezét,? megcsókolhassa a zubbonyát.? ott a 6zíve fölött, ahol kibugy-c gyant a hős fiú piros vére.£ Nem találta. ? Egyszer egy külföldi képes-? magazint lapozgatott. S egye képnél megállt. Ő lenne az?C Tárt karokkal fiatal katona^ borul arcra. Zuhanás közben c fényképezek, még nem esette le a földre, s a háta mögött ott? vigyorognak a külföldre disz-c szidált gyilkosok. Elfutották a? szemét a könnyek, az asztalra- borult, zokogva csókolta a ké-( pet, halott fia képét. Nem szé-C gyellte a könnyeket; sírt körtí-> lőtte az irodában mindenki.. C Ez futott most át rajta. —? Igen! — mondta most is elfúl-? va, s erőt vett magán. — Egy-? idősek lehetünk, hiszen maga? is olyan idős, mint László len-? ne... £ (Folytatjuk.) A hadnagy elpirult. Dohát ezt a sötétben nem látta és tovább faggatta a parancsnok, — Ki véle, hallgatom. Rokonszenvet érzett a te­hetséges. szorgalmas hadnagy iránt, aki újságírónak készült, de a tényleges katonai évek le­töltése után más pályát válasz­tott; az állambizlonsági szerv­hez kérte felvételét. Üveges annak idején személyesen in­tézte ügyét, sokat beszélgetett véle, értékelte és mint költőt is tehetségesnek tartotta. Ke­rékgyártó hadnagy minden versét neki olvasta fel elő­ször. Egymás mellett mentek, las­san, sétálgatva. A kavics ropo­gott a cipőjük alatt. A had­nagy nehezen kezdett hozzá. Üveges türelmetlenül sür­gette: — Az előbb felröppent előt­tünk egy kis madárka. Az riasztotta el a bátorságát? Nevettek. Ez feloldotta a gondolataival küzdő fiút — Őrnagy élvtárs, önt úgy szeretem, mint az apámat. Hi: szén korban is egyidős lehet vele... — Körülbelül — mondta halkan, hirtelen elkomorodva az őrnagy, s nagy keserűség nyilait a szívébe. Le kellett ül­nie a közeli padra, hogy el ne szédüljön. A sok munka és az idő lassan-lassan gyógyítani kezdte már. de Kerékgyártó hadnagy szavai most újra fel­tépték a soha el nem múló se­beket. Ott halt meg a fia a ko vőcsTrezében majd összerop­pant a hallgató. Ügy szorítot­ta, mintha a telefonáló nyakát kapta volna el, hogy bele­fojtsa a szuszt, de amint a fe­lesége hangját meghallotta, engedett a szorítása, arca megszelídült. — Várjalak még a vacsorá­val? Az asszony hangjában jogos szemrehányást érzett. Neki is panaszkodó volt a válasza. — Hát lehet innen elszaba­dulni? Most ez, most az. Az idő meg úgy elrohan. Eszre sem vettem, hogy már tizen­egy óra van. Megyek, nemso­kára otthon vagyok. Hűvösek voltak még az es­ték. Magára kapta a felöltőt és elsietett. A kapuban várta a fiatal hadnagy. — No, mi az, amivel egy elhárító tiszt nem várhat reg­gelig, szőke hadnagyom? — kérdezte tőle és barátságosan a vállára csapott. — Ez csak két dolog lehet. Sürgős szolgá­lati ügy, vagy pedig szere­lem! „.. Mivel az előbbinél azonnal jelenteni kell, s ön személyes ügyre hivatkozott, ezért az utóbbira gondolok. egy ideig, aztán zavartan, mentegetőzve felelt: — írogattam, meg... az őr­nagy elvtársra vártam. Lát­tam, hogy világosság van a szobájában. Azt hittem ügye­letes és... — És? Mondja csak 3d, mit akar! — türelmetlenkedett a parancsnok. — Szerettem volna őrnagy elvtárssal valamit megbeszél­ni: személyes ügy és... — Nem várhat reggeBg, hadnagy elvtárs? Későn van már és én még nem vacsoráz­tam, de nem is ebédeltem. — Bocsásson meg, őrnagy elvtárs, de olyan régen ké­szülődik már bennem, amit mondani szeretnék. Legalább azt engedje meg, hogy haza- kiserh essem. — Jöjjön — adta meg magát Üveges — két perc múlva a kapuban vagyok. Helyére akasztotta a tele­font, s tréfásan megfenyeget­te a kis, fekete készüléket: — Ha még egyszer megmuk­kansz ... Csrr! Csrr! Csrr. .. — Tessék! — kiáltotta. Ha­tározottan bosszús volt. Erős XXXIII. Plült a nyugtalansága. Az utasok békésen szunyó­káltak. Ismét a régi volt, az az ember, aki az erdőben le­lőtte a remetét. Igen: harcol­ni log. I’oggal, körömmel, ma­kacs elszántsággal, nyíltan és burkoltan, ahogy a helyzet kí­vánja, amíg le nem győzött mindent és keresztül nem gá­zolt mindenkin. Számára ez a hely ellenséges terület: ha ő nem győz, őt győzik le, XII. Két férfböesréíget üveges őrnagy éppen haza­felé készülődött, amikor író­asztalán megcsörrent a tele­fon. Mielőtt a kagylóért nyúlt volna, az órájára tekintett. ' „Ki az ördög az már megint? Nappal nem hagynak dolgozni, este nem tudok hazamenni. Tizenegy óra. Más ember már alszik ilyenkor..." — Tessék. Üveges beszél! — őrnagy elvtárs — hallot­ta a drót másik végéről — Ke­rékgyártó hadnagy, jelentke­zem. — Jóestét, mit keres még Idebent? A telefonáló gondolkodott

Next

/
Thumbnails
Contents