Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-09 / 264. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1961. novemberi Megkezdődött a Itl. Diósgyőri Vasas Kulturális Napok rendezvénysorozata A NAGY OKTÓBERI Szocialista Forradalom előestéjén november 6-án este ünnepélyesen megkezdődött a III. Diósgyőri Vasas Kulturális Napok rendezvény-sorozata. Hétfőn este zsúfolásig megtelt a Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Házának nagy előadóterme. Gergely Sándor elvtárs, a Lenin Kohászati Művek nagyüzemi pártbizottsága agit-prop. osztályának vezetője nyitotta meg az ünnepséget, majd Gácsi Miklós elvtárs, országgyűlési képviseld, a Lenin Kohászati Művek főmérnöke ünnepi beszédben emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista For ünnepség Tarcalon Felavatták as új művelődési otthont- November 7-én délelőtt első ízben telt meg élettel, ünneplőbe öltözött dolgozókkal, termelőszövetkezeti tagokkal, fiatalokkal Tárcái község büszkesége: az új művelődési otthon. Kicsinek bizonyult a hatalmas kultúrterem, hiszen mintegy ezren szorongtak a falak között, hogy ünnepeljenek: ünnepeljék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulóját, s ünnepeljék, birtokba vegyék a község legszebb létesítményét. A nagysikerű műsoros ünnepségen Koleszár István elv- társ, a szerencsi járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, méltatta 1917 november 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét. Az ünnepi beszédet a nőtanács énekkarának és az úttörők érdekes, szórakoztató műsora követte. Este pedig a Miskolci Nemzeti Színház művészei látogattak 'el a községbe, s az új művelődési otthon tágas, modern színpadán a Szeress belém című vígjátékot mutatták be nagy sikerrel, s kívántak sok sikert a nagyszerű, új kulturális létesítmény munkájához. radalom évfordulójáróL Az ünnepség után levetítettek a Tiszta égbolt című díjnyertes szovjet filmet. Ezzel egyidő- ben ünnepélyes keretek között nyitották meg a Lenin Kohászati Művek, illetve a Bartók Béla Művelődési Ház képzőművészeti szakköreinek kiállítását a vasgyári mozi épületében, a volt könyvtári helyiségekben. Szerdán, november 8-án este a Bartók Béla Művelődési Ház könyvtári olvasótermében jólsikerült író-munkásolvasó találkozót rendeztek, amelyen az írók közül Balázs Anna és Molnár Géza vett részt. Ugyancsak részt vettek a Szépirodalmi Könyvkiadó képviselői is. Koflégiomsvaffi • és névadó ünnepség Sátoraljaújhelyen j A sátoraljaújhelyi állami Zója középiskolai leánykollégium november 12-én, vasárnap délelőtt 11 órakor, a Kos suth Lajos Gimnázium dísztermében kollégiumavató és névadó ünnepséget rendez. Az ünnepség műsorában g KISZ Központi Bizottságának küldötte mond ünnepi beszédet, továbbá megemlékeznek a kollégium névadójáról, Zoja Koszmogyemjenszkajárói. Gazdag Iculturális program, tanulmányi versenyek eredményei nek hirdetése teszi teljessé az avató ünnepség műsorát. Este a kollégium ifjúsága a Kossuth diákotthon ifjúságával közös táncestet rendez. Könyvespolc A marxista— leninista esztétika alapjai RÉGEN VÁRT, hiánypótló kötet jelent meg a napokban a Kossuth Könyvkiadó gondozásában: A marxista—leninista esztétika alapjai. A könyv szerzői kollektívája azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a lehetőség szerint rendszeresen kifejtse a marxista—leninista esztétikai tudomány alapkérdéseit. A szerzői kollektívát az vezette, hogy az esztétika alapkérdéseit olyan sorrendben világítsa meg, amely véleményük szerint nagyobb mértékben segítheti a további önálló tanulmányozást A marxista—leninista esztétika alaptételeinek kifejtése Során azon iparkodtak, hogy segítséget nyújtsanak a szocialista realista irodalom, és művészet lényegének és feladatainak beható megértéséhez, a bur- zsoá ideológia, a revízioniz- mus, a reakciós, népellenes művészet és esztétika elleni harchoz. Feladatuknak tartották a szerzők, hogy segítsék az olvasót annak megértésében, hogyan alakultak ki a művészetről alkotott tudományos elképzelések, hogyan készítette elő az emberi elme Több mint hetven előadás Ózdon Az Ózdi Kohászati Üzemekben a mérnökök továbbképzésére — a Mérnöki Továbbképző Intézettel karöltve — az idei oktatási évben a kohászati berendezések automatizálásával és műszerezésével kapcsolatban kilenc előadást rendeznek. Az előadók a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, a műszaki egyetemek oktatói és a teivező irodák tapasztalt szakemberei lesznek. A szemléltető eszközökkel, filmvetítéseikkel kísért előadásokat vitával kapcsolják öszsze. Ezenkívül a műszaki és adminisztratív dolgozók képzésére előadássorozat induL így a gyárban — a két továbbképzési formában — több, mint 70 előadást tartanak, a résztvevők száma pedig előreláthatólag meghaladja az ezret. lépésről lépésre az esztétikai tudomány legmagasabb formájának — a marxista—leninista esztétikának — kialakulását és fejlődését. A közel hétszáz oldalas kötet négy részből áll. Az elsőben A marxista—leninista esztétika, mint tudorúány címszó alatt a Mi az esztétika?, Az esztétika és a gyakorlat és Az esztétika tárgya című fejezeteket, Az esztétikai tanok történetének fő szakaszai címszó alatt az esztétikai tudománynak a görög és római rabszolga korszaktól és az ókori Kínától történt fejlődését taglaló fejezeteket találjuk egészen a marxista esztétika fejlődésének lenini szakaszáig bezáróan. A második rész az ember esztétikai viszonyát a valósághoz, a művészet szerepét a társadalom életében, a művészet fejlődésének történelmi törvény- szerűségeit, a művészet népi- ségét, osztályjellegét és pártosságát tárgyalja, míg a harmadik részben a művészi képmás. a tartalom és forma a művészetben, a szép, a tragikus és komikus tárgykörébe vágó tanulmányokat, valamint a műfajokra és művészeti ágakra vonatkozó értekezéseket olvashatjuk. Végül a negyedik rész a realizmusra és a szocialista realizmusra vonatkozó tanulmányokat foglalja magába. A MARXISTA-LENINISTA esztétika alapjai című kötet hasznos segítség mindazoknak, akik a művészetekkel hivatásszerűen foglalkoznak, s ezeket a kérdéseket tanulmányozzák, de igen értékes mindenki számára, aki érdeklődik az esztétika, a művészetek iránti A munkára nevelés helyzete Borsod megye iskoláiban r- „„i - terjesztette a megyei CZZel 0 Címmel Politechnikai Tanács ülése elé jelentését a tanács operatív bizottsága a napokban tartott megbeszélésén. Az előterjesztésből, valamint a nagyszámú hozzászólásból sokoldalúan rajzolódik ki a kép: miként áll a munkára nevelés Borsod megye általános és középiskoláiban. Második ötéves tervünk célkitűzései és az oktatási reform között szoros az összhang és nem véletlen, hogy az országgyűlés egy időben tárgyalta és emelte törvényerőre ezeket a javaslatokat. Fiatalságunkat már a jövőnek, a jövő ipari és mezőgazdasági technikai fejlettségének megfelelően kell nevelnünk. — Ez az alapgondolat, hatotta át a Politechnikai Tanácsot a munkára nevelés helyzetének felmérésénél és ez vezette az egyes felszólalókat észrevételeik, javaslataik megtételénél. Az iskolareformot nem szűkíthetjük le csupán a munkára nevelés kérdésére, de világosan kell látnunk, hogy a reform egyik alapvető követelménye az ifjúság munkára való nevelésének gyakorlati megvalósítása. Mindennek az ifjúság erkölcsi, eszmei, politikai nevelésének minőségi fejlődését kell eredményeznie. A politechnikai képzés célja, hogy az általános iskolásokat a termelés legalapvetőbb munkafolyamataival elméletben és gyakorlatban megismertesse. A politechnikai képzésnek tehát — a gyakorlati oktatáson kívül — szinte valamennyi elméleti tantárgy keretén belül kell folynia. Ez a folyamat azonban eszköz az ifjúság nevelésének sokrétű, többszörösen ösz- szetett folyamatában, annak van alárendelve. Nem tanít semmiféle szakmára, hanem a legkülönbözőbb szakmák legalapvetőbb munka- folyamatait ismerteti meg elméletben és gyakorlatban a gyermekkel — a helyi adottságoknak megfelelően. Borsod megye általános iskoláinak 31,15 százaléka osztott. Ide jár a tanulók 60,1 százaléka. Ezek közül az iskolák közül ma már százháromban folyik gyakorlati képzés, 44-ben ipari, 59-ben mezőgazdasági jellegű. A nevelők, a szülők és a legérdekel- tebbek: a tanulók szívesen fogadták a gyakorlati foglalkozásokat, mindenütt törekszenek — a helyi adottságokhoz képest — a tárgyi feltételek további javítására. A tanulók egyéniségén, erkölcsi arculatán, magatartásán már vannak látható, kezdeti eredményei a gyakorlati foglalkozásoknak. Hiba, hogy az általános iskolai politechnikai oktatás még elvileg nem teljesen tisztázott fogalom és egy sor téves nézettel találkozunk. Ezeknek egyik szélsőséges példája, amikor a gyakorlati foglalkozásra járó gyermekeket egyes mezőgazdasági szervek ingyen napszámosnak tekintik és foglalkoztatják, illetve foglalkoztatnák. A legtöbb iskolánál eléggé kezdetlegesek még a tárgyi fs személyi feltételek is és a gyakorlati foglalkozások társadalmi támogatásának mozgalma — szervezetlenségénél fogva — inkább személyi összeköttetésekre, mint az iskolái szorultságára épüL E tekintetben megí kentő aránytalanságokkal találkozunk. A középiskolákban 5 plusz 1, illetve 4 pl 2 rendszerben folyik a szakmai előkép illetve a szakirányú képzés. A megye v mennyi gimnáziuma megteremtette már i hetőségét annak, hogy tanulói többféle sí mai előképzés között választhatnak, bizt tóttá valamelyik nagyüzem, vállalat segi gét. Figyelemre méltó az e vonatkozásban ért eredményeink. Napjainkban már telj* felszámolódott a kezdeti idegenkedés. A tai kar túlnyomó többsége, mint kísérő ti aktív szerepet vállalt ebben a munkában, ifjúság is nagy lelkesedéssel vesz részt a ( korlati foglalkozásokon. Bár ebben a kér* ben bizonyos egzisztenciális elgondolás érezhető, de alapvető eredmény az, hop gyakorlati foglalkozások az ifjúság pályf lasztásánál, a fizikai munka megszeretésí döntő tényezőként hatnak. Elmélyül az isi és az élet kapcsolata, mind fokozottabban lentkezik a fejlődés a társadalomnak az i ság nevelése iránt érzett felelősségérzetéi Az eredményekkel együtt gondok is jelenti nek. Nem kielégílőek még a személyi és tál feltételek, nehéz az évenként belépő új os: lyok számára azonos feltételeket biztosít A megyei Politechnikai Tanács eddigi ti kenységével nagyban segítette ezt a munl de igen jelentős feladatok állnak még éti mind az elvi kérdésekben nyújtandó segíti mind az elméleti vonatkozásban adandó tál gatás, mind pedig a tárgyi feltételek javít tekintetében. Az ülés — az elhangzott jaV latok alapján — határozatot hozott töbj között az iskolákat segítő munka megjav! sara. Az iskolák jelentései alapján a meg Politechnikai Tanács levélben szólítja fel ni az érdekelt üzemeket, szövetkezeteket, inf ményeket a gyakorlati foglalkozások támo tására és ezzel egyszersmind az aránytalan, gokat is fel kívánja számolni. Határozatot! zott a munkavédelem megjavítása, anyagi ellátottság, a tárgyi feltételek n> javítása, központi műhely és állandó polite nikai kiállítás létesítése ügyében. Az i résztvevői — többségben pedagógusok nagyüzemi vezetők — sok hasznos gyakori tapasztalat átadásával, számos gyakorlati vaslattal segítették a tanács munkáját, ille a munkára nevelés hatékonyabbá tételét. a , Politechnikai Tanács üléséi « megyei ifjúság nevelése iránt éri felelősség, a féltő aggodalom és a segít akarás jellemezte. Az ülés nemcsak szán adott az eddigi munkáról, hanem irányvons is szabott arra, hogy az immár törvénnyé I iskolareform megvalósítását, tervtörvényii és a XXTT. pártkongresszus szabta ifjúsi nevelő feladatainkat a jövőben a társadati mind szélesebb körű bevonásával hogyan 1 gezzük. t» Őszi könyvhónap a borsodi falvakban MINT LAPUNK hasábjain korábban beszámoltunk: a földművesszövetkezetek, a járási és a községi társadalmi szervek hathatós segítségével nagyszabású őszi könyvheteket rendeznek. A földművesszövetkezetek aktívái ezekben a napokban még a legeldugottabb településeken is felkeresik a családokat, hogy megismertessék a falu dolgozó népét a magyar és a külföldi szépirodalom remekeivel. A szövetkezeti dolgozók, a KlSZ-fiatalpk, az úttörők, az általános és középiskolák tanulói házról házra járva már eddig is szép eredményeket értek el a könyvértékesítésben. Az elmúlt I hány nap alatt 24 községi 32 ezer forint értékű kön/ vásároltak a községek lakói Az őszi könyvhónap égi újdonsága, hogy a bemutat könyvekből 4 havi részletre vásárolhatnak á kultú igénylő falusi emberek. | könyvhetek során lehetój , nyílik arra is, hogy az J könyvtáram” sorozatát pót lag megrendeljék. Az 50 I [tétből álló, színes vészt [kötésben megjelenő sorozd elsősorban a tanulóifjúság j súrolja szívesen, mert az is [lai tanulmányaik során szil [nélkülözhetetlen! A köteti [olvasmányok nagy része a I 'telekben megtalálható: I Az októberben elkezdőd és a novemberben folytat! őszi könyvhónap alatt ed legnagyobb sikere S^akeSp [re hét kötetből álló összes n .veinek van, amelyek mél nyos áron, (mindössze 330 Tiniért) jutnak el az olvadt ihoz. i A közeljövőben megjelel az „Üj magyar lexikon" ét [„Bővített világatlasz”, ári lyekre már igen sok előjegyí érkezett. Az őszi könyvhetek során [edelényi, az abaújszántói, encsi, a mezőkövesdi, a mei csáti, a putnold és a sziksi földművesszövetkezetek, köf vesboltok és társadalmi ak vák végeztek kiváló munká MINT A MÉSZÖV kérésit [delmi főosztályán közölték, [őszi könyvhetek során töl helyen könyvbálokat és kiál tásokat is rendeznek: pártház védelménél, arcra bo-f rulva az ellenforrádalmároik? gyilkos golyójától. Meddig ke-( reste, kutatta, hangtalanul zo-C kogva sírról-sírra. Meddig iit-j kolta szívbeteg felesége előtt a( szörnyű sejtést, s vigasztalta^ belső reménytelenséggel, hogyc majd hazajön, hírt ad magú-? ról egyszer... Egyszer. De őt már tudta, hogy soha! Azértc mégis ment. Napokat, heteket^ töltött Pesten, csak még egy-? szer megláthassa, kibontássá? a tömegsírból, kikaparja, hac kell, a tíz körmével is és meg-c simogathassa, megszoríthassa [ egyetlen fia halottfchér kezét,? megcsókolhassa a zubbonyát.? ott a 6zíve fölött, ahol kibugy-c gyant a hős fiú piros vére.£ Nem találta. ? Egyszer egy külföldi képes-? magazint lapozgatott. S egye képnél megállt. Ő lenne az?C Tárt karokkal fiatal katona^ borul arcra. Zuhanás közben c fényképezek, még nem esette le a földre, s a háta mögött ott? vigyorognak a külföldre disz-c szidált gyilkosok. Elfutották a? szemét a könnyek, az asztalra- borult, zokogva csókolta a ké-( pet, halott fia képét. Nem szé-C gyellte a könnyeket; sírt körtí-> lőtte az irodában mindenki.. C Ez futott most át rajta. —? Igen! — mondta most is elfúl-? va, s erőt vett magán. — Egy-? idősek lehetünk, hiszen maga? is olyan idős, mint László len-? ne... £ (Folytatjuk.) A hadnagy elpirult. Dohát ezt a sötétben nem látta és tovább faggatta a parancsnok, — Ki véle, hallgatom. Rokonszenvet érzett a tehetséges. szorgalmas hadnagy iránt, aki újságírónak készült, de a tényleges katonai évek letöltése után más pályát választott; az állambizlonsági szervhez kérte felvételét. Üveges annak idején személyesen intézte ügyét, sokat beszélgetett véle, értékelte és mint költőt is tehetségesnek tartotta. Kerékgyártó hadnagy minden versét neki olvasta fel először. Egymás mellett mentek, lassan, sétálgatva. A kavics ropogott a cipőjük alatt. A hadnagy nehezen kezdett hozzá. Üveges türelmetlenül sürgette: — Az előbb felröppent előttünk egy kis madárka. Az riasztotta el a bátorságát? Nevettek. Ez feloldotta a gondolataival küzdő fiút — Őrnagy élvtárs, önt úgy szeretem, mint az apámat. Hi: szén korban is egyidős lehet vele... — Körülbelül — mondta halkan, hirtelen elkomorodva az őrnagy, s nagy keserűség nyilait a szívébe. Le kellett ülnie a közeli padra, hogy el ne szédüljön. A sok munka és az idő lassan-lassan gyógyítani kezdte már. de Kerékgyártó hadnagy szavai most újra feltépték a soha el nem múló sebeket. Ott halt meg a fia a ko vőcsTrezében majd összeroppant a hallgató. Ügy szorította, mintha a telefonáló nyakát kapta volna el, hogy belefojtsa a szuszt, de amint a felesége hangját meghallotta, engedett a szorítása, arca megszelídült. — Várjalak még a vacsorával? Az asszony hangjában jogos szemrehányást érzett. Neki is panaszkodó volt a válasza. — Hát lehet innen elszabadulni? Most ez, most az. Az idő meg úgy elrohan. Eszre sem vettem, hogy már tizenegy óra van. Megyek, nemsokára otthon vagyok. Hűvösek voltak még az esték. Magára kapta a felöltőt és elsietett. A kapuban várta a fiatal hadnagy. — No, mi az, amivel egy elhárító tiszt nem várhat reggelig, szőke hadnagyom? — kérdezte tőle és barátságosan a vállára csapott. — Ez csak két dolog lehet. Sürgős szolgálati ügy, vagy pedig szerelem! „.. Mivel az előbbinél azonnal jelenteni kell, s ön személyes ügyre hivatkozott, ezért az utóbbira gondolok. egy ideig, aztán zavartan, mentegetőzve felelt: — írogattam, meg... az őrnagy elvtársra vártam. Láttam, hogy világosság van a szobájában. Azt hittem ügyeletes és... — És? Mondja csak 3d, mit akar! — türelmetlenkedett a parancsnok. — Szerettem volna őrnagy elvtárssal valamit megbeszélni: személyes ügy és... — Nem várhat reggeBg, hadnagy elvtárs? Későn van már és én még nem vacsoráztam, de nem is ebédeltem. — Bocsásson meg, őrnagy elvtárs, de olyan régen készülődik már bennem, amit mondani szeretnék. Legalább azt engedje meg, hogy haza- kiserh essem. — Jöjjön — adta meg magát Üveges — két perc múlva a kapuban vagyok. Helyére akasztotta a telefont, s tréfásan megfenyegette a kis, fekete készüléket: — Ha még egyszer megmukkansz ... Csrr! Csrr! Csrr. .. — Tessék! — kiáltotta. Határozottan bosszús volt. Erős XXXIII. Plült a nyugtalansága. Az utasok békésen szunyókáltak. Ismét a régi volt, az az ember, aki az erdőben lelőtte a remetét. Igen: harcolni log. I’oggal, körömmel, makacs elszántsággal, nyíltan és burkoltan, ahogy a helyzet kívánja, amíg le nem győzött mindent és keresztül nem gázolt mindenkin. Számára ez a hely ellenséges terület: ha ő nem győz, őt győzik le, XII. Két férfböesréíget üveges őrnagy éppen hazafelé készülődött, amikor íróasztalán megcsörrent a telefon. Mielőtt a kagylóért nyúlt volna, az órájára tekintett. ' „Ki az ördög az már megint? Nappal nem hagynak dolgozni, este nem tudok hazamenni. Tizenegy óra. Más ember már alszik ilyenkor..." — Tessék. Üveges beszél! — őrnagy elvtárs — hallotta a drót másik végéről — Kerékgyártó hadnagy, jelentkezem. — Jóestét, mit keres még Idebent? A telefonáló gondolkodott