Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-30 / 282. szám

Világ proletár!ai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 2H2. nám Ara: 50 fillér 1961. november 30, eeütSrlOh r A felnőttoktatás (4. oldat) köziigyl 1962-re készülnek (3. oldat) A sárga dosszié (4. oldal) ..J Abaújszántó és környékének ezermesterei Megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli hamaro­san az Abaújszántói Vegyes' ipari Ktsz. A kisipari termelő- szövetkezetnek megalakulása­kor kevesebb tagja volt, mint ahány szakmában ma már jó tudású szakemberrel rendelke­zik. A ktsz 40 tagja között akad kőműves, festő és mázo­ló, asztalos, vízvezetékszerelő, lakatos, kovács, kerékgyártó, kádár, de hamarosan még több szakmában ezermester­kednek majd. mert a lakosság minden igényét ki akarják elé­gíteni. Sok kisebb építkezésen kívül nagyobb építkezések, így iskolák, napközi otthonos óvo­dáik és a korszerű abaújszántói kádfürdő is a ktsz munkáját dicséri. Csupán az idén mint­egy 2 millió forint értékű mun­kát végeznek el a ktsz tagjai a környék lakosságának. a Halvanhárom millió forint költséggel felépül Tiszavidéki Vegyikombinát ipari vízvezetékiiálózata A Tlszavidckí Vcgyikombi- nát műtrágyagyárának üzemel­tetéséhez és a berendezések hűtéséhez nagymennyiségű víz szükséges. Ennek biztosítására 63 millió forintos költséggel napi 100 ezer köbméter víz to­vábbítására alkalmas, több mint 8 ezer méter hosszú, kü­lönböző méretű csatorna cs csőhálózatot építenek. Az ipari vízhálózat építését Új automata gépek a Szerencsi Csokoládégyárban Evről-évre újabb munka- folyamatokat gépesítenek a Szerencsi Csokoládégyárban, amelynek termelése csakis az állandó korszerűsítéssel tud lépést tartani a kitűnő gyárt­mányai iránt rohamosan nö­vekvő kereslettel. Nemcsak idehaza, de külföldön is egyre több édességkedvelő kedvence lett a szerencsi csoki, s ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az idén az eddigi legmagasabb exportnak hétszeresére növe­kedtek a gyár külföldi szállí­tásai. A nagy megrendelések Több mint ezer nagyvad átteleltetéséről gondoskodnak a Keletbiikki Állami Erdőgazdaságban A Keletbükki Állami Erdőgazdaság lillafüredi és szelídről vadrezervátumában a télen több mint ezer nagyvad át- íelelteféséről gondoskodnak Az idei aszályos nyár következ­tében a szokásosnál korábban maradnak élelem nélkül az erdő hasznos nagyvadjai. Ezért az erdőgazdaság már most megtette az előkészületeket a vadak áttcleltetésére. Az őzek, a szarvasok által járt forrásoknál, itatóhelyek­nél és a vadcsapások menten csaknem 400 sózót állítottak fel. A vadak ismert tanyáinak környékén, elsősorban a szél­védett völgyekben, 150 szénaetetö felállításához láttak hozzá. Mind az őzek. mind pedig a vaddisznók részére több mint 700 mázsa makkot gyűjtöttek össze, s ezt is felhasz­nálják a vadak téli táplálásához. Különös gondot fordítanak az 1930-as években, a lilla­füredi rezervátumba telepített és azóta elszaporodott muflo­nok áttcleltetésére. A sziklás, karsztos vidéken élő nemes- vadak szálláshelyének környékén etetőket, sózókat állítottak fel, hogy a jó telelést biztosítsák, s ezzel a továbbszaporo- dást is segítsék. Megtették az intézkedéseket az esetleges vadkárok el­hárítására is. Az új telepítésű erdők környékét az erdőtisz­tításból nyert tüskés ág-keritéssel vették körül. A fiatalo­sokban pedig vádcsapásokat képeztek ki, amelyen keresz­tül a vadak eljutnak az etetőkhöz. tették szükségessé, hogy új csokoládéformázó automata gépet állítsanak üzembe. A gép teljesen önműködően tölti formákba s adagolja a csoko­ládémasszát, majd megszilár­dulás után ki is rázza a cso­koládét a formákból. Ezt a munkafolyamatot eddig kézi erővel végezték és ez igen sok időt igényelt. Egyetlen auto­mata gép termelése egy mű­szak alatt több mint 20 mázsa tábla csokoládé. az elmúlt év tavaszán kezdték meg a Csatornaépítő Vállalat dolgozói. 18 hónap alatt elké­szítették a 650 méter hosszú ikerszelvényes betoncsatornát, az alacsony-nyomású szivaty- tyúházat, befejezés előtt áll a 800 méteres csatorna, a víztisz­tító telep, valamint a nagy­nyomású szivattyúház építése. Ezenkívül gyors ütemben ké­szítik a 6600 méter bosszú vas- csőhálózatot is. Az ipari vízhálózatot előre­láthatólag a jövő év derekán adják át rendeltetésének. Decemberben átadják szerelésre a Tiszavidéki Vegyikombinát központi karbantartó műhelyét A Tiszavidéki Vegyikombi- nát műtrágyagyárában a bo­nyolult gépi berendezések ja vitására és az alkatrészellátás biztosítására korszerű központi karbantartó műhelyt építenek. A két — egyenként 72 méter hosszú és 48 méter széles — üzemcsarnokból álló épület egy kis gyárnak felel majd meg. A 75 ezer légköbméteres üzemben az eddigi tervek sze rint a környező állami gazda­ságok és tsz-ek gépjavítási igényeit is kielégítik. Hulladékanyag hasznosításából félmillió forint megtakarítás A Lenin Kohászati Művek acélművében korábban sok samott-téglát használtak fel a folyékony acélt elvezető, úgy­nevezett csapolócsatornák tűz­álló falazásához. A gyár egy műszaki dolgozókból álló cso­portjának indítványára a csa­polócsatorna régebben szoká­sos falazási módját megváltoz­tatták. Csak kisebb részben építik azt téglából, nagyobb részben ' — a drágább tégla helyettesítésére — hulladék sa- mottból, illetve elhasznált tég­lák őrleményéből készített anyagot döngölnek, építenek be a csatornába. Az év első felétől rendszeresen alkalma­zott új, olcsó eljárás jól be­vált. Az újítás szerinti csapoló- csatomák tartósabbnak és jó­val olcsóbbnak bizonyultak a régieknél. így — több hónapos tapasztalat alapján végzett számítás szerint — egy évben több mint félmillió forint megtakarítást érnek el. A központi karbantartó mű­helyt a 31. Építőipari Vállalat dolgozói előregyártott nagy­elemekből és kohósalakból ké­szült falpanelekből szerelteik össze. Az üvegtetős csarnok­ban 150 gépalapot építettek és jelenleg az épület üvegezését végzik. Ezzel egyidőben a győ­ri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár dolgozói megkezdték a daruhidak felszerelését. A szabadtéri darun kívül a két műhelycsarnokban hat darab 10 és 5 tonnás teherbírású da­rut helyeznek el, amelyek majd jelentős segítséget nyúj­tanak a különböző gépi beren­dezések felszerelésén*!. A köz­ponti karbantartó műhelyben a munkák annyira előrehalad­tak, hogy decemberben hozzá­fognak a technológiai berende­zések szereléséhez. Több min! egy millió hanglemez az ünnepekre Az idén összesen 146 127 rá­diókészüléket tartalékolnak a csúcsforgalomra, ismét kapha­tó lesz az Orion gyár AR—612- es világvevő rádiója, ezenkívül a Telefongyár 5000 újtípusú, háromsávos, tranzisztoros tás­karádiót hoz forgalomba. Aa idén több mint 55 ezer televí­zió között válogathatnak a vá­sárlók. Karácsonyra több mint millió hanglemez kerül az üzletekbe. Kapható lesz sok ér­tékes operalemez. Újdonság lesz a rövidesen megjelenő orosz és német nyelvlecke is, mikrólemezen. zelében szabadban rendezték be a szemcsésítő üzemet, s abban a korábbinál jóval egy­szerűbb, de termelékeny lapát­kerekes malmot állítottak, munkába. A szovjet szakiro­dalom alapján létesített sza­badtéri üzemben már megkez­dődött a salak feldolgozása. Es a több mint egy hónapi tapasz­talat azt mutatja, hogy az a korábbinál gazdaságosabb, a dolgozók egészségvédelme szempontjából összehasonlít­hatatlanul megfelelőbb. A sa­lak szemcsésítése tonnánként felébe sem kerül, mint előző­leg, minőségileg is jobb az anyag, nem tartalmaz annyi nedvességet. így a hejőcsabai és a bélapátfalvi cementgyá­rakban is hasznát látják az új megoldásnak, mert nem lesz szükség a szemcsésített salak szárítására. i A Lenin Kohászati Művek­ben a vasolvasztóknál keletke­zett nagymennyiségű kohósa­lakot külön erre a célra léte­sített épületben, bonyolult be­rendezésekkel szemcsésítették, granulálták, hogy azt a ce­mentgyáraknak továbbfeldol- gozásra- átadhassák. - A salak- szemcsésítésnek ez a módja költséges és a dolgozók egész­sége szempontjából káros volt. A salakot ugyanis messziről kellett az üzembe szállítani, a feldolgozásnál keletkező gázok rongálták az épületet, vala­mint a berendezéseket, veszé­lyeztették a dolgozók egészsé­gét. A salaknak ilyen formá­ban történő szemcsáiítését a gyár munkásvédelmi szervei is erősen kifogásolták és tartha­tatlannak minősítették. Ezért Osváth Imre műszaki dolgozó javaslatára a kohó kö­Felére csökkentették a kohósalak szemcsésítés költségét A harcsai tsx-hlubról (Tudósítónktól.) Karcsa termelőszövetkezeti község dolgozó parasztjai nem akárják tétlenül tölteni a kö­zeledő hosszú téli estéket. A szép, kényelmes és meleg mű­velődési otthon sok tanulási és szórakozási lehetőséget nyújt a dolgozóknak. A városi példá­kat követve a karcsaiak is megszervezték második ottho­nukat: a tsz-klubot. A klubnak jelenleg kilencven tagja van, akik esténként a televízió mű­sorát nézik, sakkoznak, kár­tyáznak, újságokat, folyóirato­kat olvasgatnak. Ezek a klub­itagok már törzstagjaivá váltak iaz ismeretterjesztő előadások iközönségének is. Ugyancsak :tagjai a tsz-akadémiának is. ;Csoportos megbeszélésen vi­tatják meg a mezőgazdaságban ivégzendő feladataikat, meg- iismerkednek a szakirodalom­mal, amely műveltebbé teszi őket, látókörüket szélesíti. A klub* programjában szere­pelnek a tapasztalatcsere láto­gatások, részt kívánnak venni az országjáró kirándulásokon, szervezik a világnézeti és ál­talános műveltséget nyújtó előadásokat. A napokban, új feladatra vállalkoztak. Meg­alakították az irodalmi szín­padot, amelynél azt tűzték ki célul, hogy nívós előadásaik kisugárzó hatással. legyenek a környékbeli művelődési ott­honokra, mind többen szeres­sék meg az éneket, a verset, a zenét, ismerjék meg az írók, költők, zeneszerzők, képzőmű­vészek életét, munkásságát és műveikből ízelítőt adva a falu dolgozóinak, felkeltsék a mű­velődés iránti érdeklődést. Jól dolgozik a klub vezető­sége id. Ardó Lajos, Dakos László és Ardó Zsigmond. A jó munka irányítását Koleszár János, a községi művelődési otthon igazgatója látja el. Hasznos lenne, ha falcaink­ból mind több ilyen jól mű­ködő tsz-klubról adhatnánk számot. A karcsai klub tagja! bizonyára megvalósítják cél­kitűzéseiket és ez biztosíték arra, hogy Karcsún nem lesz- lek unalmas, tartalmatlan téli 5Sték. Eülöp László zetnek, mint nagyüzemnek is' segítenie kell a tagságot ta-' karmánnyal, ha az szerződést- köt sertés- vagy szarvasmarha! hizlalásra. Néhány közös gazdaságban- ugyan csak szóban segít a tsz! vezetősége. így volt ez többeké között Tokajban, ahol a tsz-] tagság kapott süldőt, * kapott­lucerna területet, azonban ab-j raktakarmányt már nem ka-} pott, így nem is hizlalta megj a sertéseket Érthető, hogy azj ilyen jelenségek kedvét szegi k-j a tagságnak. S ami a példamu-1 tatást illeti, ott is hiba van,} hiszen a tsz-vezetők. az elnö-j kök, a brigádvezetők sem fog-} lalkoznak olyan mértékben ~aj háztáji árutermeléssel, így al szerződéses hizlalással sem,} ahogy azt a körülmények • le-j hetővé tennék. } Általában, a megyei tervet} illetően tehát nincs különösebbJ hiba. Azonban a meglévő fé-} rőhelyek jobb kihasználása, aj gazdaságosság, a több hús. az} arányos ellátás érdekében fel-í tétlenül hasznos, szükséges} alaposan felmérni a lehetősé-} geket és ha megvannak az} adottságok a hizlaláshoz, ne} álljon hosszú hónapokig ki-f használatlanul modern. 120} férőhelyes hizlalda, mint pól-I dáül jelenleg Alsózsolcán. Ez} kár a termelőszövetkezetnek és} kár a népgazdaságnak is. Nem} nehéz kiszámítani, csak papírt,} ceruzát kell kézbe venni és* minden termelőszövetkezeti} tag. vezető megállapíthatja,} hogyan jár jobban. J Barcsa Sándor ra készített táp ugyanis pon­tosan a megfelelő mennyiség­ben és keverési arányban tar­talmazza a szükséges takar- mányíéleségeket. Ezek a közös gazdaságok a régi módszerek­kel történő hizlalással szemben több száz forinttal csökkentet­ték az önköltséget egy-egy hí­zónál. Példájukat érdemes kö­vetni, hiszen végeredményben ez: a ..többet — kevesebb költ­séggel” jelenti a termelőszö­vetkezetek igazi erősödését és az ország jobb hús- és zsírel­látását is. Háztáji árutermelés Az előző évekhez viszonyít­va csökkenő tendenciát mutat megyeszerte a nagyüzemen kí­vüli, a háztáji, pontosabban az egyéni hizlalási akció. Ez kü­lönösen a jelenlegi szerződés- kötésnél mutatkozik meg. Ez évre például —■ a tél és a ta­vasz folyamán — 13 800 darab hízót szerződtek le a háztáji gazdaságok. A jövő esztendőre viszont — napjainkig — csu­pán 1300 darab sertésre szá­míthatunk a háztáji gazdasá­gokból. Pedig ez kevés, sokkal több is lehetne, hiszen szinte kivétel nélkül minden terme­lőszövetkezeti tag portáján van megfelelő férőhely a hizla­láshoz. A háztáji földterület megtenni a szükséges takar­mányt és » berxneiósaovetko­Hogy egész évben mindig legyen hús... Termelőszövetkezeti érdek — közösségi érdek elodázgatása, csak kárt okoz a közösségnek, hiszen egyrészt kihasználatlanul áll a férőhely, másrészt nem „kamatozik” a takannánymennyiség. A gyorsabb hizlalás módja A hizlalás kifizetődő dolog. Erről nagyon sokat beszélhet­nek — és beszélnek is — a göncruszkai Szabadság Terme­lőszövetkezet, a vadnai és más közös gazdaságok vezetői, tag­jai. Azonban csak akkor jöve­delmező igazán, hn termelő- szövetkezeteink valóban hasz­nosítják a nagyüzemi hizlalási módszereket, ha megkeresik a leggazdaságosabb megoldást. A göncruszkaiak már évek óta egyre eredményesebben, gaz­daságosabban, Igazán példa­mutatóan alkalmazzák a gyors­hizlalást. Már választási kor­tól hízóba fogják az egyedeket. így nyolc hónap alatt „kész” a hízó. Ugyanígy hizlalnak az alsóberecld Uj Élet portáján is. A kenézlői Dózsa, a karcsal Dózsa, a tiszakarádi Uj Élet és más közös gazdaságokban viszont négy hónap alatt érik él az átadási súlyt a hízóba fogott süldők. A módszer: mindhárom termelőszövetke­zetben hízótápoit alkalmaznak. Ezzel kezdik meg a hizlalást, s ezzdl is fejezik be, Az e oét­ni a kereskedelem, azt nem képes elfogyasztani a lakosság. Ezért helytelen, egyáltalán nem gazdaságos, hogy terme­lőszövetkezeteink júniusban és decemberben kívánják átadni a hízot.tsertések zömét. De meggondolatlanságra vall más szempontból is. Itt van többek között a munkaegységelőleg folyamatos biztosítása! Az állattenyésztés, elsősor­ban a hizlalás biztos anyagi bevételt, biztos pénzt és jó pénzt jelent a termelőszövet­kezeti tagság számára. S az év első hónapjaiban, a tavasz, a nyár folyamán mi .biztosítja a pénzt a rendszeres munkaegy­ségelőleg fizetéshez, ha nem a hizlalás ellenértéke. Több ter­melőszövetkezet már évek óta éppen a hizlalással biztosítja az első negyedben szükséges pénzösszeget. Nem a hatodik ég a tizenkettedik hónapra „ütemezi” be a hízók átadását, hanem arányosan elosztva a különböző évnegyedekre, hó­napokra. S ez a gazdaságos megosztás. Hiszen a termelő- szövetkezetekben a férőhely adva van, a takarmánymeny- nyiség biztosítása sem nehe­zebb januárban vagy február­ban. mint június elején vagy végén, hiszen a takarmány már most megvan az első fél­évi hizlaláshoz. Alaptalan te­hát a hízóátadási batáridők Megyénk termelőszövetkeze­teitől, illetve megyénk mező- gazdaságától 1962-ben több mint félszázezer darab hízott sertést vár a népgazdaság. E mennyiség a lehetőséghez ké­pest nem sok, teljesítése nem jelent különösebb megerőlte­tést. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a szerződéskötések körül nincs különösebb prob­léma. Az elkövetkezendő esz­tendő első félévére tervezett 30 ezer darab hízott sertés biztosítására 22 ezer darabot már eddig leszerződtek terme­lőszövetkezeteink. Ennek elle­nére van néhány olyan jelen­ség, amelyeket helytelen len­ne tisztázatlanul, magyarázat nélkül hagyni. Miből lesz a munkaegységelőlegT Ä szerződéskötések, illetve a jövő évi hizlalás egyik hibája­ként kell megemlíteni, hogy termelőszövetkezeteink az első félévre leszerződött sertés-, il­letve hízómennyiség jelentős részét csak június végén kí­vánják átadni. Az egész évi mennyiség mintegy 50 százalé­kát pedig 1962 negyedik ne­gyedévére szerződték. A hizla­lás ilyen aránytalan megosz­lása, illetve n tsz-ek által tör­tént megosztása két szempont­ból is helytelen, ellentmond a gazdaságosságnak. Az ország, a város az év minden szakában, minden hó­napjában várja a húst. Egy- egy hónap alatt a hízott serté­sek ezreit nem tudja elhelyez-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents