Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-15 / 244. szám
▼»sámán, IMI. október 15. fiSZAKMAGVARORSZAG TUDOMÁNYOS ELET megyénkben Tcrténehni helyek — íörléneJmi változások A Borsodi Szemle készülő új számából Új preparátumok a mezőgazdaságnak A kormogrizin nevű antibiotikumnak az állatok elesé- gébe való keverése 20—30 százalékkal növeli a súlygyarapodást. A preparátumot a Szovjet Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetének munkatársai állították elő. Nyikolaj Kraszilnyikov neves szovjet biológus irányításával. Az új preparátum kis adagban történő alkalmazása az állatoknál növeli a zsírmeny- nyiséget, a baromfinál a máj nagyságát, ezenkívül betegség- megelőző hatása is van. A készítményt a moszkvai terület 50 gazdaságában próbálták ki. A mikrobiológiai intézet, az állattenyésztési intézettel karöltve. most dolgozza ki a kor- mogrizin ipari előállításának technológiáját. A mikrobiológusok olyan készítményen is dolgoznak, amely vitaminokkal dúsítja az állatok takarmányát. A legközelebbi hónapokban a szovjet mezőgazdaságban mik- róbákbó! előállított amino savakat is fognak alkalmazni. Kihaló és születendő betegségek Azt lehet mondani A Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtára Borsod megye tudományos és kulturális életének szolgálatában Nemcsak az ember változik az idők folyamán, a betegségek sem öröktől fogva vannak és örökké sem maradnak. A mai kor müveit kultúr- embere az ősembert mondja eredendő apjának; vad emberevőkből lettek a tudomány csillagai. A kutya valamikor farkas volt, a macska tigris, amelyek emberre vadásztak, nemcsak szelíd galambokra; a szép piros cseresznye őse fanyar, apró erdei vadgyümölcs volt valaha. A betegségeket okozó baktériumok is váltakoztak, de miután egysejtű lények és szaporodásuk mindössze alig félóra és élettartamuk sem több, mint negyedóra, az emberi szervezet 30 billió sejtjéhez képest gyorsabban és könnyebben sodródnak és alakulnak át. Ez alatt azt kell érteni, hogy alkalmazkodó képességük sokkal nagyobb és Parányi voltuk miatt könnyebben kerülnek a legkülönbözőbb környezetbe. Átalakulásuk során veszítenek hevességükből, jellegzetességükből és átformálódnak az őket üldöző gyógyszerek hatására is. A bibliai kor ősi betegsége, a bél- Poklosságot jelentő lepra bacillus még a középkorban is reltegetett járványokat okozott, míg ma nemcsak, hogy ritkán fordul elő. de Távol- Keleten sem zárják már be őket drőtsövényekkel bekerített lepratáborokba, nyugodtan járnak-kelnek és kéregetnek. nem ijed meg tőlük senki. Helyette egy új betegség lépett a világ porondjára, a félelmetes vérbaj. a sokat emlegetett szifilisz. Ennek közismert kórokozója a csavaros spirochaéta, Dél-Amerikában bukkant fel először, onnan hurcolták be hozzánk az aranyláz bolondjai, nálunk azután egyszerre csak igen mérgessé fajult és a múlt században ezrével szedte áldozatait. Az akkori gyatra orvostudomány szinte majdnem tehetetlen volt vele szemben, míg ma már csak elvétve találkozunk vele. igen megszelídült formában. A kolera a múlt század elejének szülötte. Első megjelenése a melegégövi India volt és átlag tíz év leforgása alatt idomult az emberhez, míg aztán vándorolni kezdett és ettől kezdve, az egész világon elképzelhetetlen járványok során tízezrével pusztította az emberiséget. Hazánk fővárosa 150 évvel ezelőtt majdnem népte- lenné vált a kolerajárvány»!' miatt. A század végeidé egyszerre megszelídült és ma már a baciltusgazdák sem betegszeltek meg benne, de másokat aesn fertőznek meg. Bizonyára sok köze van ehhez, a fejlődött orvoetudománynak és a védekező berendezéseknek és módszereknek. Ötven évvel ezelőtt a torokgyík, az anyák réme, a legvirágzóbb gyermekkorból szedte áldozatait és az a kevés kivétel, aki életben maradt, egész élete során viselte a dif- tériás szívelváltozások emlékeit. Mióta a diftériaoltások kötelezően be lettek vezetve, azóta annyira ritka, hogy a mai orvosképzés sem tud gyakorlati példát mutatni hallgatóinak. Ma már lassan kihalnak a himlőhelyes képű emberek a földről, csak az öregek emlékeznek még a ragyás képű emlékhordozókra, kik a gyermekkorukban átvészelt himlő maradványait viselik a sírig. A himlőoltás bevezetése óta hazánkban mintegy tíz éve nem is hallottak róla, nemhogy jár- ványszerü fellépését valaki is hallotta volna, még a trópusi vidékeken — hazájában —, is csak néha bukkan fel szelídített, ártalmatlan mivoltában Hazánk egyik jellemző típusbetegsége az ősszel, szilvaéréskor jelentkező hideglelés ma már csak emlékeiben él, poros régi krónikák hasábjain. A bacteriumok okozta betegségeknek van tehát történelmük, vannak korszakaik, vannak vándorlásaik, békés pihenő időszakjaik, virágzási és pusztulási időpontjaik, az emberiség esélyei azonban egyre javulnak, a higiénia egyre nő és fejlődik, a kultúra és a tisztaság már fogalom, a fejlett fer- tőtlenitési technika korszerű, ilyenformán a régi nagy járványok kora lassanként csak emlékké válik. Egy-egy újonnan felbukkanó bacillus, vagy vírusra az egész világ tudományos . szerveinél egyszerre indul meg a hajtóvadászat és ha sikerül nyakoncsíptii. csakhamar megszületik a gyógyszere is. mely lenyűgözi, féken tartja, béklyóba szorítja úgy hogy ideje se marad arra, hogy emberről-embérré vándorolva megerősödjön és pusztí tóvá váljon. A régi nagy úttörők — Koch, Pasteur, Jenner — neve mellé új nevek kerültek az emberiség aranykönyvébe, Domagk, Flemming, Salk. Sabin, kik embermilliók életét mentették meg és mentik meg ma is. A penicillin és társai, mint a modern kor csodaszerei, halálos csapást mértek az ismert bacteriumok világára. de kifogni rajtuk egészben, még egyelőre nem sike- "ült. Ha sarokba is szorították. Mabb és újabb alakban fel- reltámadnak, ki-kitörnok, míg íjra vissza nem veretnek. Az ■gaz? diadalt felettük az az idő fogja meghozni, amikor az éber tudomány az embert magát fogja annyira átalakítani hogy önmaga verje vissza a támadásokat, mely élete ellen irányút majdnem tízévenként kihal egy pár régi betegség, hogy újonnan születetteknek adja át a helyét. Ilyen mai betegség az influenza járványos formái, az ún. „spanyol nátha ’, a papagálykór. a Bang-féle betegség, a járványos májgyulladás. A Bang-kóri emberen először a harmincas években Amerikában fedezték fel és azóta még ma is mintegy ezer ember hal meg benne évente. A járványos májgyulladás annyira terjedőben van, hogy klinikák és kórházak külön sárgaságos osztályokat állítanak fel, az ily betegek gyógyítására, a fertőzés meggátlása végett. Újnak éppen nem mondható a gyermekparalizis, de még ma is vannak évek, amikor i árvény szerűen szedi áldozatait. Dr. Vörösvári Ferenc főorvos Borsod megye ipari üzemekben és a hozzájuk csatlakozó, valamint más rendeltetésű kutató intézetekben meglehetősen gazdag. Az ország ipari termelésében elfoglalt helye is eléggé jelentős. A felsőfokú képesítéssel rendelkező szakemberek, technikusok és szakmunkások száma a megyén belül sokezer főre tehető. Az ipari üzemek termelési színvonalának és termelékenységének állandó növelése, a műszaki fejlesztés fokozása valamennyi műszaki elsőrendű gondja, feladata és kötelessége. Ennek érdekében pártunk és kormányzatunk a közelmúltban hathatós intézkedéseket. tett, mert széleskörű körültekintés útján világossá vált az. hogy szocialista társadalmunk gazdasági fejlesztésének megvalósítása, a dolgozó társadalom anyagi jólétének további fokozása igen jelentős méretekben az, ipari termelés függvénye, amely elsősorban a műszaki színvonal emelésével, a műszaki fejlesztés végrehajtásával érhető el. A mar korábban is meglévő helyi szükségletek természetszerűleg a nagyobb üzemekben műszaki könvvtárak és dokumentációs szervei: életrekoltéséhez vezetett, éppen a hasonló feladatok ellátása végett. Azonban ma még egeik könyvtár sem rendelkezik olvan jelentős állománnyal és általában azon kívánatos feltételekkel. hogy valamennyi üzemi kutatási igénvt gyorsan és maradéktalanul kielégítsen. A más intézményekkel történő kooperáció nehézkes, mert törvényben rögzített rgvüttműködés hazai viszonylatban még nem valósult meg. liven meggondolások alaoián. az országos kooperáció szervezett kibontakozásáig, sőt azután még eredményesebben a Nehéz!nari Műszaki Egvetem könwtá'n Borsod megyében szeretné működési tcniMét kiszélesíteni, szolgáltatásait minden érdeklődő számára elérhetővé tenni gazdag állományát ilyen vonatkozásban is hasznosítani. Az érdeklődők szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem könyv- állománya jelenleg mintegy ifió ezer szakkönyvet számlál, az egyetemre járó folyóiratok száma meghaladja a kettő ezret. Törvényben rögzített kötelesség alapján különös gonddal gyűjtjük a bányászat és kohászat irodalmát. de a gépészettel összefüggő szakirodalom is szép számmal képviselve van könyvtárunk állományában. Külön hangsúllyal emeljük ki könyvtárunk folyóiratállományának jelentőségét. Az említett szakterületek külföldi folyóiratainak legjavára rendszeresen előfizetünk. Könyvtárunk állományának feltárását, megismertetését már a közeljövőben több intézkedés fogja szolgálni. A legfrissebb könyvbeszerzésekről a továbbiakban jegyzékeket adunk közre, melyeket valamennyi szerv és könyvtár rendelkezésére bocsátunk. Ugyanakkor biztosítjuk a jegyzékekben közölt állomány hozzáférhetőségét is. Folyóiratainkról szintén jegyzéket szándékozunk kiadni és szét- küldeni. Erőnk és lehetőségeink növekedése után egyéb módszertani és tödományos segédletekkel sietünk majd a kutatók segítségére. A szolgáltatások kiszélesítését megkönnyítő mikrofilm-laboratórium mielőbbi felállítását minden igyekezettel szorgalmazzuk, láthatólag ezirányú erőfeszítéseink az év végéig eredménnyel fognak járni. Könyvtárunk a fentieken kívül más vonatkozásban is a megye kulturális és tudományos életének támogatására szeretne törekedni. Aj említett nagyszámú folyóirat kozott nyelv- tudományi, irodalomtudományi, történettudo- ntánvi, filozófiai és más tudományágak is képviselve vannak. Könyvállományunk úgynevezett segédkönyvanyaga bármely területen dolgozó kutató és érdeklődő munkáját elősegítheti. Olyan irodalomtudományi, történettudományi stb. bibliográfiák, lexikonok, szótárak és más kézikönyvek vannak könyvtárunk polcain. amelyek talán megyénk egyetlen könyvtárában sem találhatók meg. Műfordításokkal foglalkozók figyelmébe ajánljuk meglehetősen gazdag szótárkészletünket Könyvtárunk állományából hiányzó irodalmi termékeket mikrofilmen bárhonnét meg tudunk szerezni, leolvasó készülékünkkel használatukat lehetővé tudjuk lenni. Miskolcon és a megyében néhány száz könyvtáros dolgozik közművelődési és tudományos könyvtárakban, akik közül természetesen többen is könyvtártudományi kutatásokat végeznek. Az ő munkájuk támogatását is lehetségesnek tartjuk, mert könyvtárunkba több mint negyven hazai és külföldi könyvtártudományi szakfolyóirat jár, könyv és könyv tártudományi szakkönyvek. monográfiák, nyomdászattürténeti stb. művek a kutatók támogatását a legmesszebbmenőkig szolgáljak. A megyében lévő könyvtárakat a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárral karöltve abban is támogatnánk, hogy tapasztalatcserékkel, tanfolyamokkal. könyvtárainkban teendő többnapos gyakorlatokkal segítenénk elő munkájuk színvonalának emelését célzó szakembereink képzését, illetőleg továbbképzését. Ügy véljük, hogy a megvet és az egyetemi könyvtár már rendelkezik olyan tapasztalatokkal, amelynek ilyen formába történő átadása a megye tudományos és kulturális célkitűzéseit közvetett módon mindenképpen szolgálhatná. Az egyetemi könyvtár ma még az egyetem keretein belül is számos nehézséggel küzd, mert az egyetemi oktatás és nevelés, valamint az egyetemi intézetekben folyó tudományos kutatás felöl jövő igény olyan megterhelést jelent, hogy a mostani erők és adottságok leg- maximalisabb kiaknázása mellett is alig vállalható. Azonban az ipar műszaki fejlesztések szolgáló intézkedések az egyetemet sem hagyják érintetlenül, mert a szakember képzéssel szemben támasztott követelmények is fokozódnak. Ez a szükséglet a felsőoktatási reform végrehajtásával tör majd utat magának, amely természetesen a könyvtár továbbfejlesztését is megkívánta. Az ipari üzemek és az egyetem kapcsolataiban ma is meglévő, igen eleven és pozitív vonások a továbbiakban minden bizonnyal még jobban elmélyülnek, egészen szoros és termékeny együttműködés megvalósítása máris közelinek látszik. Szeretnénk azt is tudni és hinni, hogy ebben a szocialista együttműködésben az egyetemi könyvtár is kellő mértékben ki tudja majd venni a részét, évi több mint egy millióra rúgó gyarapodását, gazdag szakirodalmát Borsod megye tudományos és kulturális életének szolgálatába állíthatja. Hasonló módon a megye ipari üzemeiben lévő dokumentációs és könyvtári szolgáltatásokat az egyetemi munka eredményességének és színvonalának emelése érdekében szeretnénk felhasználni. Ügy érezzük, hogy a szocialista eg\ üttműködés a tudományos és kulturális élet területén is rendkívül kívánatos és valamennyiünk szent kötelessége. Zsidói Jótscf Min dolgoznak a muzeológusok? Milyen tudományos munkát végeznek most a múzeum munkatársai? Erről beszélgettünk Komáromy Józseffel, a Herman Ottó Múzeum Igazgatójával. — Előzetesen talán azt mondanám el, hogy munkánkat a Művelődésügyi Minisztérium által jóváhagyott éves terv alapján végezzük, llymódon szorosan kapcsolódunk egy szerves, országos munkába. Emellett természetesen a helyi igényeket is figyelembe kell venni. Ez a két tényező határozza meg tevékenységünket. Különösen fontos munkánk most Miskolc város történetének újszerű feldolgozása. amit a marxizmus igényeinek megfelelően igyekszünk elvégezni. Erről a rendkívül sokrétű munkáról először egy vázlatot jelentetünk meg, ami a város rövid történetét foglalja magába. Talán mondanom sem kell, hogy a város történetének a feldolgozásához mennyire rá vagyunk utalva a megyei és a városi tanács segítségére. Múzeumunknak három kiadványa van: az évkönyv, a múzeumi füzetek, és a közlemények. Hamarosan nyomdába kerül a harmadik évkönyv. Ebben többek közt a 60 éves múzeumunkkal is foglalkozunk. Áttekintést adunk benne arról is. hogy a felszabadulás óta a múzeum dolgozói mit tettek a város ós megye kulturális életéért. Az évkönyv megjelenése kettős anyagi jelleggel bír. Számos külföldi múzeummal, intézettel tartunk kapcsolatot. Ezeknek mi elküldjük az évkönyveinket, és cserébe tőlük is megkapjuk a kiadványokat. Igv ezekért a nagyértékű könyvekért nem kell fizetnünk. llymódon tudományos könyvtárunkat csaknem 400 kötettel növeltük. Természetesen a mi kiadványainkat is váriák a külföldi intézmények. Milánóból például nemrég kaptunk egv levelet, amelyben sürgetik a harmadik évkönyvet. Az évkönyv persze nemcsak a külföldi, hanem a magyar szakembereket is érdekli. ■ ök is találnak benne kutatásra, feldolgozásra méltó anyagot. Sor kerül majd benne a diósgyőri ásatások régészeti és művészeti kutatásairól szóló beszámolómra is. Egy másik szép feladatot is szeretnék sikerrel elvégezni. Felgyűjlöm a Tanács- köztársaság Vörös Hadseregének győzelmes miskolci csatájára vonatkozó összes fellelhető dokumentumot. A múzeumi füzetek sorozatában egy érdekes úti beszámolót teszünk közzé. Csehszlovákiai tanulmányutam idején sikerült megszerezni Bozen a Nemcová- nak az útleírását, aki 1851-ben járt Borsodban. Munkája elsőrangú gazdasági és néprajzi vonatkozású adatokat tartalmaz a Bach-korszakról. A múzeumi füzetekben Domin Károly fordításában tesszük közzé. Bevezetőként vázlatos korrajzot írok a szabadságharc leverését követő évekről. Harmadik kiadványunknak, a Herman Ottó Múzeum Közleményeinek eddig négy száma jelent meg. Talán sikerül majd ezt is folytatni. A későbbiekben részletesen beszéltünk a múzeumi dolgozók”’feladatairól. Komáromy József igazgató feladatai közé tartozik az 1944-es helyi ellenállási mozgalom feldolgozása. Erre a munkára a lövő évben kerül sor. Ugyancsak a jövő évben kerül sor egy másik szép munkára, melyhez az „indító erőt.” egy IPOB-as röpcédula szolgáltatta. Ennek kapcsán az 1905-ös orosz forradalom borsodi visszhangját, hatását is megvizsgálja. feldolgozza. Az említetteken kívül folytatja Miskolc népe történetének feldolgozását Fajos Árpádnak nemrégiben leien' meg a Borsodi népdal sajátságok című műve az Ethnográphiában. a domaházi népi sajátosságokról szóló munkája pedig a Néprajzi Közleményekben. A Perecesi képek újszerű feldolgozását a Borsodi Szemle tette közzé. Jelenleg több, nagyszerűnek ígérkező munkán dolgozik. Ilyen a Szépmíves szűcsök Bükkábrányban című néprajzi tanulmánya, a Díszes fafaragás a Hor völgyében. mely szorosan kapcsolódik az észak-borsodi rész ..fehér foltjának’' szakaszos feldolgozásához. A Szuhafői nemesek és partiak társadalmi és munkaviszonyai a felszabadulásig című munkája a korszerű tudományos feladatok közé tartozik. Valószínűleg az Ethnográphiában jelenik majd meg másik nagyértékű munkája az upponvi népdalokról, melyben a 41 gépelt oldalt 31 kotta egészíti ki. Megay Géza folytatja a miskolci órásipar történetének feldolgozását, melynek első részét a Borsodi Szemle már közölte. Emellett feldolgozza a bükki huták történetét, és a miskolci kőedénygyár történetét. A repülőtéri temető feltárásáról készített munkája az Archeológiában jelent meg. Bodgál Ferenc „fötanulmánya” A Hernádvölgy népi fémművessége. Fontos munkája még A miskolci kovácslegények sztrájkja 1854-ben. O készíti el a diósgyőri vár ásatásainál felszínre kerülő XTV—XVII. századi vasanyag leíró lajstromát. Feldolgozza két híres néprajzi gyűjtőnek, Kőris Kálmánnak és Istvánffy Gyulának az életét is. Az évkönyvben jelenik meg Gvőrffy István településkutatásai Borsodban című munkája. Befejezésül még talán annyit a múzeumról: mihelyt készen lesznek az átépítési munkálatokkal, két kiállítást '»ndeznek. Az egyik Miskolc népének irténete. a másik Borsod népi díszítő művészete. változatosan érzékelteti, szemlélteti a történelmi átalakulást. A folyóirat következő számának Tanulmányok című i*o- vatában Vincze Oszkár fejtegetései olvashatók a lakáskérdésről és Mátyus Endre ismertetése a műveséről. A múltunk megismeréséhez című rovatban a következő helytörténeti írások kapnak helyet. Bodgal Ferenc: A miskolci kovács- legények sztrájkja, és Fazil Hodzsajev tanulmánya: Magyar internacionalisták részvétele a turkesztáni forradalmi harcokban. Folytatódik Rádai Ödön úti- jegyzete: Magyar békaemberek a Csendes-óceánnál. A Társulati élet című rovatba Kárpáti Zoltán írt cikket A népművelési szervek feladatai a tudományos ismerő tteri észt ősben címen. Könyv- és folyóirat szemle egészíti ki a tudományos részt. Megyénk tudományos és szépirodalmi folyóiratának, a Borsodi Szemlének egy-egy számát a szerkesztő bizottság valamilyen központi gondolat, eszme szolgálatába állítja, egy- egy terület előrehaladását dokumentálja. A most készülő 5. szám jellegét az szabia meg. hogy a tanulmányok jelentős része néhány történelmileg ismert borsodi helység életében bekövetkezett hatalmas változásokat szemlélteti történeti áttekintésben. Koval Pál az ország második városáról. Miskolcról ír. Zsuffa Tibor: Kossuth szülőfaluja című írása Monok fejlődését szemlélteti. Szegedi László: A kohászváros címen Ózdról ír. Hegyi József Sárospatakról szóló tanulmányának címe: A műveltség igazi műhelye, a bölcsesség igazi aranybányája. Papp Miklós Tokajba vezet el bennünket Villog tüze. gyöngye Tokajnak című írásában. Ehhez a részhez, amelynek minden tanulmányát számos kép is illusztrálja, járul H. Szabó Béla képsorozata, amelyben
