Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-08 / 238. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1961. október 6. Megkezdődött az országgyűlés I Folytatás az 1. oldalról.) pontosan azon a felismerésen alapul, hogy a haditechnika szédítő iramú fejlődése következtében a fegyverkezési verseny totális, és az egész emberiség jövőjét magába foglaló problémává változott. Ennek a problémának a végső megoldása is csak totális lehet tehát: az egyetemes és teljes leszerelés. De vajon, megtehetjük-e akár a kezdő lépést is az egyetemes és teljes leszerelés xelé, ameddig gyorsított ütemben folyik a nyugatnémet imperializmus katonai erejének kiépítése? Lehet-e bizalom és megértés Európában, ameddig a nyugatnémet revansis- ták a keleti határok megváltoztatását követelik és a két Németország egyesítésén a Német Demokratikus Köztársaság erőszakos bekebelezését értik? Lehet-e pontot tenni a második világháború után, lehet-e véget vetni a nukleáris fenyegetéssel terhes hidegháborúnak, amíg a NATO-hatalmak Nyugat-Berlint előretolt frontvárosuknak tekintik, s amíg Európa szívében egy városon belül két világ fegyveres koalíciói néznek farkasszemet egymással? Lehet-e kézzelfogható . eredménye a leszerelési tárgyalásoknak, amíg közvetlenül fenyeget az a veszély, hogy a Bundeswehr hitlerista tábornokainak kezére adják a riukleáris háború kirobbantásának eszközeit? — tette fel a kérdést az előadó, majd hangsúlyozta: — A varsói szerződés tagállamaiban működő kommunista és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai ez év augusztusában megállapították, hogy a német békeszerződés megkötése nem tűr halasztást. Kifejezték óhajukat, hogy a békekötés a ké+ német állammal és a nyugati hatalmakkal egyetértésben történjen meg. A szocialista országok nem először nyilvánították ki békés megegyezésre törekvő készségüket a német kérdésben. A Szovjetunió és az NDK kormányai hosszú évek óta újabb és újabb javaslatokkal fordultak a nyugati hatalmakhoz, ezek a javaslatok azonban minden alkalommal süket fülekre találtak. Az előadó itt részletesen elemezte a háború utáni németországi helyzetet. Mint mondotta, a Szovjetunió még a második világháború kellős közepén. 1942-ben úgy foglalt állást, hogy az egységes német államnak a háború után is fenn kell maradnia. Ha csak a szovjet kormányon múlt volna, már 1945-ben központi kormány létesült volna Németországban. Az erre irányuló szovjet javaslatokat azonban a tárgyaló partnerek elvetették. Sőt. 1947-ben az angolok és az amerikaiak egyesítették saját övezeteiket és létrehozták bizóniát. Ehhez csakhamar csatlakozott a francia zóna, s az így kialakított trizóniában, 1948-ban, külön pénznemet vezettek be. Egy évre rá trizónia területén létrehozták a nyugatnémet államot, a Német Szövetségi Köztársaságot. Csak hónapokkal ezután alakult meg a szovjet zónában a Német Demokratikus Köztársaság. Történelmi jelentőségű az NDK létrejötte Az előadó méltatta a Német Demokratikus Köztársaság jelentőségét. Rámutatott, hogy az NDK megalakulásával új korszak kezdődött el a német történelemben. A Német Demokratikus Köztársaság puszta léte a béke megszilárdításának egyik legjelentősfetfb'té- nyezője egész Európában, A fiatal demokratikus német állam mögött acélfalként áll a szocialista országok tömbje és a Szovjetunió hatalmas katonai ereje. — Tisztelt Országgyűlés! Szinte már közhelyként hat az a lépten-nyomon hallott megállapítás, hogy tizenhat esztendővel a világháború befejezése után nem késhet tovább a német békeszerződés aláírása. Két dokumentum fekszik itt előttem. Biztos vagyok benne, tisztelt képviselő- társaim, hogy mindkét dokumentumot örömmel üdvözölték, s tartalmukat szívvel- lélekkel tették magukévá. Az egyik a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének felhívása valamennyi ország parlamentjéhez a német békeszerződés haladéktalan megkötése érdekében. A másik a magyar kormány nyilatkozata. Ebben kormányunk kifejezi azt az eltökélt Szándékát, hogy miridkét német állammal aláírja a békeszerződést. Ha azonban ez a lehetőség a nyugati hatalmak ellenállásán meghiúsul, akkor a Német Demokratikus Köztársaság kormányával köti meg a békeszerződést. Ügy hiszem, a tisztelt országgyűlés — népünktől kapott felhatalmazása alapján — minden támogatást meg fog adni kormányunknak, hogy az a nyilatkozatban lefektetett elveket érvényre tudja juttatni. A külügyi bizottság megbízott azzal, hogy a német kérdésben elfogadott nyilatkozóiét, mint határozati javaslatot az országgyűlés elé terjesszem. Engedjék meg, hogy ismertessem a határozati javaslatot. A magyar országgyűlés nyilatkozata a német békeszerződésről A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1961. október 7-i ülésén megvitatta a nemzetközi helyzetet. Megállapította, hogy tizenhat évvel a második világháború befejezése után, amikor még alig hegedtek be a fasiszta pusztítás szörnyű sebei, az imperializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a népek ellen az új háború fegyvereit. A magyar országgyűlés korunk legfontosabb megoldandó feladatainak tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósítását, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését. Az egyetemes béke megköveteli, hogy minden ország, minden nép, a kormányok és parlamentek állhatatosan küzdjenek e feladatok megvalósításáért. A magyar nép továbbra is minden erejét latba veti, hogy korunk e fontos kérdéseit a béke javára oldják meg. A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdése a német békeszerződés haladéktalan megkötése. Három évtizeddói ezelőtt a fasizmus szennye zúdult Európára, s történelmünk legsötétebb tragédiáját idézte elő hazánkban is. Ma áldozatos és nehéz országépítő munkánk közepette tapasztalnunk kell, hogy az imperialista hatalmak semmibe veszik a fasizmus kiirtására kötelező potsdami egyezményt, sőt évről évre határozottabban és nyíltabban táplálják és növelik az új fasizmus ugrásra kész erőit. Ennyi idő múltán, az imperialisták csökönyös ellenállása miatt, még mindig megoldatlan az úgynevezett német kérdés, a fasisztaellenes háborúban győztes nagyhatalmak máig sem kötöttek békét Németországgal. A békeszerződés hiánya miatt Európa szívében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fenyegeti az emberiség biztonságát. * A magyar országgyűlés, mint az egész magyar nép akaratának törvényesen megválasztott letéteményese, ünnepélyesen kijelenti: Sürgésen és gyökeresen fel kell számolni a háború minden maradványát Az egyetemes biztonság igénye a történelem napirendjére tűzte, hogy oly sok idő után 1961-ben, jelenünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésére, végre kielégítő választ kapjon a világ. Népünk iránt érzett felelősségünk megköveteli, hogy ne várjunk tovább! Nem várhatjuk meg, amíg az imperializmus és a német militarizmus olyan messze megy előre háborús terveinek szándékos útján. ahonnan már nincs visszatérés. Meg kell kötni a német békeszerződést, ki kell oltani a háborús uszítás és aknamunka nyugat-berlini tűzfészkét. Ez elsőrendű feltétele annak, hogy a népek akarata szerint felengedjen a nemzetközi feszültség, s nyugodtan élhessenek egymás mellett a különböző társadalmi rendszerű országok. El kell oltani a nyugat-berlini háborús tűzfészket A magyar országgyűlés szív- vel-lélekkel helyesli és támogatja azokat a - javaslatokat, amelyeket a német békeszerződés megkötésére _ és ezzel egyidejűleg Nyugat-Berlin státusának rendezésére a hitleri Németország legyőzésében döntő szerepet játszó nagyhatalom. a szocialista Szovjetunió tett; A magyar országgyűlés ünnepélyesen kijelenti: csatlakozik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének ama felhívásához, amely a világ parlamentjeihez fordulva, sürgeti a német békeszerződés haladéktalan megkötését. A magyar országgyűlés egyidejűleg felhívja népünket: az üzemekben, a földeken és minden más munkahelyen végzett további jó munkával, bátor helytállással és szilárd egységben dolgozva harcoljon a békéért. a szocializmus énítésééri és hazánk boldog jövőjéért. A Barcs Sándor előadói beszédét követő vitában elsőnek Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a szocializmus erői világszerte előnyomulóban vannak, s a hatalmas szocialista világrendszer korunk legfontosabb történelemformáló tényezője. — A tömegek — mondotta — korunk legfőbb problémájának tekintik a leszerelés kérdését, a l*é- kc ügyét. A szocialista tábor országainak népei és vezetői arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy idejében megfékezzék a nyugati hatalmak agresz- szív köreinek a hidegháború további kiélezésére és á háború kirobbantására irányuló törekvéseit. A varsói szerződésben résztvevő országok között a Magyar Népköztársaság is örömmel megad minden támogatást és baráti segítséget, hogy a Német Demokratikus Köztársaság testvéri népe teljesíthesse történelmi hivatását, az első német munkás—paraszt államként a béke tántoríthatatlan oltalmazója legyen és példát mutasson az egész német népnek. Kiss Károly képviselő beszéde után több felszólalás hangzott még el. A vita befejezése után az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta a külügyi bizottság beszámolóját és határozatot hozott a német békeszerződés megkötésével kapcsolatban. Az országgyűlés szombati ülése ezzel végétért. Az elnök javaslatára úgy határoztak, hogy a legközelebbi ülést hétfőn délelőtt 10.00 órai kezdettel tartják, amikoris a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslatot tárgyalják. Bonn hevesen tiltakozik az NDK-val való tárgyalások gondolata ellen A nyugatnémet politikusok pénteken „panasznapot” tartottak Humphrey szenátor előtt — hangoztatják diplomáciai megfigyelők a nyugatnémet fővárosban. Panaszuk fő tár-< gya az volt, hogy egyes amerikai politikusok — köztük személy szerint Humphrey legutóbbi nyilatkozatai „nyugtala- nítólag” hatottak a nyugatnémet közvéleményre. Adenauer kancellár azonban Humphrey- vel folytatott megbeszélése során nem szorítkozott csupán panaszkodásra, hanem — mint a nyugatnémet sajtó jelenti — nyomatékosan közölte Hum- phreyvel, hogy a bonni kormány változatlanul határozott ellenállást tanúsít, mind az NDK elismerésének bármilyen formájával szemben, mind pedig azokkal az elgondolásokkal szemben, hogy Európa szivében a fegyverzetek korlátozásával csökkentsék a feszültséget, és ennek keretében esetleg vonják meg az atomfegyvereket a Bun- dcswehrtől. A Die Welt értesülése szerint Adenauer kancellár kereken kijelentette Humphrey szenátornak: „A bonni kormány továbbra is szigorúan elutasítja az atommentes övezet tervét és a közép-európai fegyverzetek bárminő korlátozását.” Ugyanakkor Strauss hadügyminiszter a londoni Times-nak adott nyilatkozatában minden eddiginél élesebben síkra szállt a Bundeswehr atomfelfegyverzése mellett és azt hangoztatta, hogy az atomfegyverek megtagadása „harmadrangú hadsereggé süllyesztené a Bundes- wehrt”. Izgalom a Hew York Times jelentése miatt A nyugatnémet fővárosban nagy izgalmat keltett a New York Times-nak az a jelentése, hogy amerikai részről felszólítanák: a Nyugat-Berlinnel való összeköttetés technikai kérdéseiben Bonn kezdjen tárgyalásokat az NDK kormányával. Bár az amerikai külügyminisztérium később megcáfolta ezt a hírt, a nyugatnémet vezető körök rendkívül hevesen reagáltak, s rögtön kijelentették, szó sem lehet arról, hogy Bonn ilyen tárgyalásokat kezdjen. A bonni kormánysajtó ugyanakkor tovább folytatja támadását általában a tárgyalások gondolata ellen. „Ha megkezdődnek a tárgyalások, akkor azok nem az újraegyesítésre irányulnak majd, hanem — bármilyen kompromisszummal is végződjenek — megerősítik az ország kettéosztását" — írja vezércikkében a Rheinische Post. Adenauer Washingtonba készül? Bonnban elterjedt az a hír, hogy a kancellár — az új kormány megalakítása után — újabb washingtoni látogatásra készül, amelyre előreláthatólag novemberben kerülne sor. Bonni kormánykörökben azt állítják, hogy Adenauer washingtoni látogatásának gondolatát Humphrey szenátor vetette fel a kancellárral folytatott megbeszélés során. (MTI) Kennedy és Gromiko kétórás megbeszélést folytatott Washington (MTI) Kennedy, az Egyesült Államok elnöke és Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken a késő esti órákban csaknem kétórás megbeszélést folytatott a Fehér Házban. Ezt a tárgyalást sorozatos találkozó előzte meg Gromiko és Rusk amerikai külügyminiszter között. Gromiko pénteken délután érkezett Washingtonba és magyar idő szerint 22 óra után kereste fel a Fehér Házat. A tanácskozás után a szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy véleménye szerint „a megbeszélés hasznos volt”. Arra a kérdésre, vajon találkozik-e még Kennedyvel vagy Rusk- kal, Gromiko kijelentette, hogy nincsenek ilyen tervei, mivel hétfőn visszaindul Moszkvába, — íz: Az SZKP XXII. kongresszusára S készül a szovjet nép J A kommunizmus építőinek erkölcsi kódexe Milyennek kell majd lenni a kommunista társadalomban élő új embernek? Az SZKP programtervezete ad választ erre a kérdésre. Megtaláljuk benne a kommunizmus építőinél! erkölcsi kódexét, az új embert vezérlő erkölcsi szabályokat. A kommunizmus olyan társadalom lesz, amelyben általános emberi tulajdonsággá válik a kommunista öntudat, munkaszeretet és fegyelem, a közérdek előtérbe helyezése : A kommunizmus építőinek erkölcsi kódexe az épülő kom-[y munista társadalom emelkedettségét, emberiességét és igaz-,,, ságosságát tükröző fontos erkölcsi szabályok gyűjteményei. . amelyben kifejezésre jutnak sok-sok nemzedék élenjáró ein-'c hereinek erkölcsi törekvései, s a társadalmi elnyomás és aZhí erkölcsi hibák ellen harcoló nép erkölcsi nézetei, a szovjetlo társadalom fejlődésének folyamatában és a kommunizmus-é, építésének gyakorlatában felmerült erkölcsi követelmények-jgr A kommunisták elvetik a kizsákmányolok osztályerköl- . csét s a régi világ elferdült, önző nézeteivel és erkölcseivel; szembeállítják a kommunista erkölcsöt, a legigazságosabb éJtc legemelkedettebb erkölcsöt, amely az egész dolgozó emberiségül érdekeit és eszményeit fejezi ki. A kommunizmus építőinek|U erkölcsi szabályai sérthetetlen életszabályokká válnak a^,.. embermilliók számára. f ' Az első erkölcsi szabály: *e Légy hú a kommunizmus ügyéhez, szeresd szocialista*®5 hazádat, a szocialista országokat! sz. Az új ember emelkedett erkölcsi elvei abban jutnak kifejezésre, hogy odaadóan szolgálja a kommunizmus eszményeit, szívvel, lélekkel azon fáradozik, hogy kommunista*® alapokon alakítsa át az emberek életét. A kommunizmus a? eszméi nem háború útján terjednek, hanem a példa erejévelfe hódítják meg a népeket. A kommunizmus magasabbrendűa társadalmi szervezet, amely felvirágoztatja a termelőerőket,.,, s minden feltételt megteremt az emberek boldogságához és1' boldogulásához. A kommunizmus építőinek erkölcsi szabályait követő új*>< ember a szocialista hazafiságot harmonikusan összeegyez- le teti az internacionalizmussal. Mi hazafiak vagyunk, szeretjük rj hazánkat és nem kíméljük erőnket, amikor hazánk javáról f van szó, de egyúttal internacionalisták is vagyunk, testvére- inkként szeretjük a szocialista országok népeit. ját A szocialista hazafiság és a szocialista internacionaliz- í - mus harcba szólít bennünket a polgári nacionalizmus, a faj- üldözés és a kozmopolitizmus ideológiája ellen. A kommunizmustól távol áll a nemzeti korlátoltság és kizárólagosság. A_ kommunizmus a dolgozó emberek testvériségét jelenti, bőrük színére, vagy nemzetiségükre való tekintet nélkül. Erkölcsi szabályaink ezt mondják: A Szovjetunió népei barátok és testvérek; megengedhetetlen a nemzeti és faji ellenségeskedés; testvéri szolidaritás v minden ország dolgozóival, minden néppel. ji Az embert a munka teszi naggyá. Munka eredménye t minden, ami szükséges az emberek életéhez. A kommunista 7 társadalomban nem lehet meg az ember munka nélkül. A <. képesség szerint végzett munka minden ember szokásává, y életszükségletévé válik. Lelkiismeretesen dolgozz a társa- [ dalom érdekében, óvd és gyarapítsd a közvagyont, ezek a - kommunizmus építőinek fontos erkölcsi szabályai. j A kommunizmus építője magasrendű társadalmi köteles- 1 segtudattal rendelkezik, nem tűri a társadalmi érdekek meg- 1 sértését. A közösségi szellem és az elvtársi segítségnyújtás 1 életszabállyá vált a szocialista társadalomban. A kommuniz- f mus építője nem hagyja bajban embertársát. Egy minden- ; kiért, mindenki egyért, ez a törvény. • A kommunista erkölcs emberiességre és kölcsönös megbecsülésre kötelez. Az új társadalmi rend a tőkés társadalom , számára elérhetetlen magaslatra emelte az embert. Elve: „Ember embernek barátja, társa és testvére.” a A kommunizmus építője nemeslelkű és tisztaerkölcsú : eíu-r‘ Becsület„es és igazságos, egyszerű és szerény. Emellett . elvhu s nem tűri az igazságtalanságot, a becstelenséget és a karrierizmust. Kérlelhetetlenül gyomlálja a múlt csőkévé- . nyeit, az individualizmus és az önzés megnyilvánulásait, » magántulajdonosi lelkűidet, a burzsoá nézetek és erkölcsök maradványait. A kommunizmust építő új ember kérlelhetetlen a kommunizmus, a béke és a népszabadság ellenségeivel szemben- Míg az imperializmus sötét erői sárbatiporhatják az emberi szabadság és méltóság legelemibb fogalmát is, s ádázul készülnek új háborús kalandokra, új világháború tűzvészével fenyegetik az emberiséget, a kommunisták mindent elkövet- i nek, hogy elhárítsák a háborús veszélyt, megvédjék az emberi munka eredményeit és magát az embert. „Ez a mi filozófiánk, ez a mi erkölcsünk. Ez az igazi kommunista humanizmus” — mondotta N. Sz. Hruscsov. I majd Kazincbarcikára lato-j gatnak, ahol a várossal való ismerkedést követően este 6| órakor nagygyűlésen vesz-, nek részt az újvárosi mod] helyiségében. Kedden a Mis-| kolci Pamutfonoda megláto-i gatásával kezdik programju-j kát, majd megtekintik a vá-, ros új kórházát, s az egész, ségügyi szakiskolát. Délutátf Mezőkövesdre látogatnak; ahol megnézik a Matyóházat; és találkoznak a termelőszövetkezetekben dolgozó asz-, szonyokkal. A mezőkövesdi' látogatás után kedves ven-' dégcink elköszönnek mc-! gyénktöl és visszautaznak! Budapestre. Meleg szeretettel köszönt-' jük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megyénkbe érkező küldötteit. Itt- tartózkodásuk során érezzék! jól magukat. Megyénk dől-' gozói örülnek, hogy körükben üdvözölhetik őket. Bizonyosak vagyunk abban, hogy látogatásuk Is jó szolgálatot; tesz a béke ügyének, amiért; oly sokat tett a Nemzetközi, Demokratikus Nőszövetséí budapesti tanácskozása. I Ma végetér Budapesten az NDNSZ négynapos ülésszaka. A világ csaknem 100 országa nőmozgalmának küldöttei azonban még nem mondanak búcsút hazánknak. Az ülésszak befejezése után felkeresik városainkat, falvain- kat, hogy megismerkedjenek népünk életével, a szocializmus építésében elért eredményeinkkel és különösképpen a magyar nők helyzetével. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövctség budapesti ülésszakán résztvevő küldöttek közül hétfőn, a délelőtti órákban öten megyénkbe érkeznek, kétnapos látogatásra. Az öt kedves vendég a világ különböző részeiből jött hazánkba. Ketten a testvéri Csehszlovákiából, két vendégünk a messzi Indiából, s a szomszédos Ausztriát is képviseli egy küldött. A vendégek, Miskolcra érkezésük után a TIT helyiségében találkoznak a nota- nács Borsod megyei és miskolci vezetőivel, aktíváival, valamint a tömegszervezetek több vezető munkatársaival. A déli órákban Lillafüredre, Koszöntjük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megyénkbe érkező küldötteit ,
