Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-05 / 235. szám

Csütörtök, 1961. október 5. — kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozata: Korunk legfontosabb kérdéseiről A nemzetközi kommunista °n mozgalom jelenlegi szakasza , j Sorozatunk befejező részé- ü. ben a nemzetközi kommunista ,,y jmozgalom fejlődésére és je­0- Tenlegi szakaszára hívjuk fel olvasóink figyelmét. rRf l3. „1847 tavaszán Marx és En­á- lets egy titkos propaganda- társasághoz: A Kommunisták Szövetségéhez csatlakozott... és !a szövetség megbízásából meg- r- fírták a híres Kommunista Párt s- kiáltványát, mely 1848 f ebruár n* havában jelent meg... Ez a s mü lángészre valló világosság­ai gal és élességgel körvonalazza I zz új világszemléletet, a kö- r vetkezetes, a társadalmi élet 1- 'őrületét is átfogó materializ- ii nust, a dialektikát, mint a fej­ődésről szóló legsokoldalúbb *i 's legmélyrehatóbb tanítást, li -z osztályharcról és a proletá- i- riátusnak az új, kommunista társadalom megalkotójának világtörténelmi forradalmi sze­lepéről szóló elméletet.... Ez a könyvecske kötetekkel ér fel: Az afrikai kontinensen 1939- ben kevesebb mint 3 ezer tag­ja volt a kommunista és mun­káspártoknak, 1959-ben vi­szont már körülbelül 50 ezer. 1957 novemberében Moszk­vában 64 kommunista és mun­káspárt képviselői tanácskoz­tak korunk legfontosabb kér­déseiről, — 1960 novemberé­ben pedig 81 ország kommu­nista és munkáspártjainak képviselői több mint 36 millió párttagot képviselve nyilat­koztak az egész emberiség sor­sát érintő legfontosabb kérdé­sekről. Beható és tudományos elemzéssel, mély felelősségér­zettől áthatva állapították meg: „Korunk fő jellegzetes­sége, hogy a szocialista vi­lágrendszer az emberi társa­dalom fejlődésének döntő té­nyezőjévé válik. Az emberi társadalom fejlődésének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sajátosságait korunkban a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, ame­lyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átala­kításáért harcolnak. Az im­* *wimm *8K8a*i$ií »ísísmoh jiimEci mmn )l***i*rW<W LL*a «ueamnitMt szelleme mindmáig élteti es viszi előre a civilizált világ egész szervezett és harcoló Proletáriátusát” — írta Lenin alig egy fél évtc-ázaddal ez­előtt, és egy fél évszázadnyira azután, hogy Marx és Engels ezt írták a Kommunista Párt kiáltványának első soraiban: Kitártét járja be Európát, — a kommunizmus kísérteié. — Ez a „kísértet” azóta az egész világot bejárta. Milliók szívet és agyát hódította meg a földnek minden zugán. Le­nin szavai ma százszor iga- zabbak: a kommunizmus ma­gasztos eszméi „mindmáig él­tetik és viszik előre a civilizált világ egész szervezett és har­coló proletáriátusát’’... A kom­munista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozata joggal állapította meg: „A kommu­nista világmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ere­je, a társadalmi haladás leg­fontosabb tényezője lett. A kommunista mozgalom a munkásosztály és minden dol- °°zó érdekeiért, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért és a szocializmu­sért az imperialista reakcióval vívott kemény harcban tánto- ríthatatlanul halad előre, tö­mörül és edződik.” Az imperializmus propagan- dagépezete gyakran és szívesen beszél a „kommunizmus vál­ságáról, csődjéről, zsákutcájá­ról” (éhes disznó makkal ál­modik!), miközben a tények egészen mást mutatnak. Az utóbbi, alig húsz év alatt a kommunista pártok taglétszá­ma csaknem kilencszeresére nőtt! 1939-ben 4 millió 200 ezer tagja volt a kommunista pár­toknak, 1957-ben 33 millió (!), 1960-ban pedig több mint 36 millió (!). 1939-ben 43 kom­munista és munkáspárt dolgo­zott a világ különböző orszá­gaiban, a kommunizmus ma­gasztos célkitűzéseiért, 1957- ben már 75 (!), 1960-ban pe­dig 87 (!). Az európai tőkés országok­ban — ahol pedig legtöbb he­lyen üldözik a kommunistá­kat — 1939-ben 388 ezer tagja Volt a kommunista és mun­káspártoknak, de 1959-ben már csaknem 2 millió 400 ezer tagot számláltak ezek a pár­tok. perializmus semmiféle erőlkö­dése nem állíthatja meg a tör­ténelem előrehaladását. Létre­jöttek a szocializmus további döntő győzelmének szilárd előfeltételei. A szocializmus teljes győzelme elkerülhetet­len.” Ezt bizonyítják a kommu­nizmus építésének kibontakozó nagy sikerei a Szovjetunióban, a szocializmust építő országok gyors fejlődése, a gyarmati rendszer felbomlásának egész folyamata, a kapitalista or­szágok gazdasági nehézségei­nek fokozódása és ugyanott a munkásmozgalom fellendülése — és az a dühroham is, amit éppen korunk legfontosabb jelenségei váltanak ki a mo­nopolkapitalista körökből, s amelynek hatására fegyverek­kel hadonásznak és fenyegetik a világ népeit. Amikor korunk legégetőbb problémáját, a háború és bé­ke kérdéseit, s ezzel kapcso­latban a szocialista és a kapi­talista világrendszer erőviszo­nyait, kilátásait mérlegeljük — a legfontosabb kérdéseket sohasem téveszthetjük szem elől. Marosán György elvtárs mondotta nemrég az ózdi párt­aktíva értekezleten: „Nyugta­lanít a béke sorsa? — Nem tudsz nyugodtan aludni? — Az üzletekbe rohansz ecetet és sót vásárolni?... — Vedd elő a kommunista és munlcáspár- tok 1960 novemberi Moszkvai Nyilatkozatát, lapozgass bele, ne téveszd szem elől a legfon­tosabb kérdéseket, — s akkor nyugodtabban élsz, dolgozol a magad posztján, tudatosabban erősíted szocialista rendsze­rünket, hazánkat, a szocialista világrendszert, mely ma a leg­főbb biztosítéka a béke fenn­maradásának is.” Nem fér hozzá kétség: a Moszkvai Nyilatkozat megálla­pításai korunk legfontosabb kérdéseire válaszolnak, egy­ben megszabják a kommunis­ták és a pártonkívüliek fel­adatait is szerte a világon. Ér­demes újból és újból kézbe­venni és alaposabban tanul­mányozni egyes fejezeteit. Cs. R. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 0 szakmunkás utánpótlásért A táji Béke Termelőszövetkezetben a szokásosnál nagyobb te­rülten termesztettek lucerna- és lóheremagot, hogy ezzel is enyhítsék az aszály okozta károkat. Kombájnnal csépelik a magluccrnát. A Munkaügyi Minisztérium fokozza az iskola- és tanuló- otthonépitést, hogy gondoskod­hassak a második, valamint a következő ötéves tervek szak­munkás utánpótlásáról, Több mint 77 millió forint beruházást fejez be az idén a minisztérium. Ebből az összeg­ből 31 új tanteremmel, 900 tanuló részére öt új otthonnal és egyéb intézményekkel gya­Lijrt ássál 700 ezer forint anyag megtakarítás A DIMÁVAG kovácsoló üzemében a különféle alkat­részek gyártásához korábban nikkel tartalmú anyagból ké­szítették az úgynevezett saj­toló szerszámokat. Ez, tekint­ve, hogy a nikkelt külföldről kell behoznunk, meglehetősen drága volt. Ezért, egy korábbi újítást hasznosítva, nikkel­mentes, lényegesen olcsóbb anyag használatára tértek át. Az új anyag a használat so­rán igen jól bevált. így egy évben, a két anyagfajta kö­zötti árkülönbség révén, több mint 700 ezer forintot takarí­tottak meg. Segítsenek az ózdi kohász fiatalok Aprómagcséplés - kombájnnal szükséges és a negyedik ne­gyedévre kért újabb 24 tonna anyag nagyobb részét már el­készítették, s a még hiányzó mennyiséggel együtt ebben a hónapban elszállítják. Az óz­di fiatalok, ha a szükség úgy kívánja, társadalmi munká­val, vasárnap is dolgoznak, hogy segítsék a KÍSZ-védnök- séggel épülő üzem építését Jelentős segítséget nyújtot­tak a szolnoki vegyikombinát bővítési munkáihoz is, a daru­pályához szükséges sínanyag leszállításával. A vegyikombi­nát vezetősége és KlSZ-szer- vezete levélben fejezte ki el­ismerését és köszönetét az óz­di fiataloknak a fontos anyag megküldéséért. A második ötéves terv végére Csaknem 30 százalékkal nő a tnegye helyiiparának termelése A Borsod megyei Tanácshoz tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok dolgozói a három­éves terv időszakában jelentős, szép eredményekkel járultak népgazdaságunk fontos tervé­nek végrehajtásához. A nyolc könnyűipari vállalat termelése 1957-hez viszonyítva 40 száza­lékkal nőtt a tervidőszak vé­gére. A tanácsi élelmiszeripar 9,2 százalékkal teljesítette túl előírt tervét. A tanácsi építő­ipar teljes termelése pedig ke­reken 50 százalékkal növeke­dett 1957-hez képest. De sorol­hatnánk tovább a statisztikai adatokat, amelyek mind azt bizonyítják; a megyei tanács vállalatai, ipari és kereskedel­mi egységei a hároméves terv időszakát jól használták fel, termelésüket jelentősen meg­növelték, s ezzel megalapozták a második ötéves tervet. És erre a megalapozásra nagy szükség volt, hiszen a második ötéves ten-' során a megyei tanács vállalatainak el kell érniök, hogy 1965-re mintegy 30 százalékkal növe­kedjék a termelés 1960-hoz viszonyítva. Ezen belül ipar­áganként is sajátos feladatok várnak a tanácsi vállalatokra. A vasipari üzemek tervét pél­dául több mint 61 százalékkal növelték a második ötéves terv végére, mivel az export­igények ezt a termelési növe­kedést követelik meg. Az építőanyagipari vállala­toknak úgy kell dolgozniok, hogy az ötéves terv végére több mint 61 millió darab tég­lát adjanak népgazdaságunk­nak 23,4 százalékos termelés- növekedés eredményeként. Az élelmiszeripari vállalatok elé a termelési érték~38;4 szá­zalékkal való növelését tűzte ki célul második ötéves ter­vünk. Egy példa: eddig 31 mil­lió darab péksüteményt készí­tett a sütőipar, 1965 végére ennek mintegy kétszeresét kell termelnie. De különösen jelentős fel­adat vár a megye kereskedel­mi vállalataira. Hiszen a Nem­zeti Bank által végzett számí­tások szerint a reáljövedelem 1965-re mintegy 26—29 száza­lékkal növekedik. Éppen ez­ért a kereskedelmi áruellátás­sal szemben megnövekednek a lakosság igénj'ei is. Az ötéves terv végére a megye keres­kedelmének el kell érnie, hogy áruforgalma 1960-hoz képest mintegy 28 százalékkal növe­kedjék. Mindezek a feladatok, ame­lyeknek eredményeként a má­sodik ötéves terv végére mint­egy 30 százalékkal nő a taná­csi vállalatok termelése, ter­mészetesen fokozott követel­ményeket támaszt a helyiipar dolgozóival szemben. Annál is inkább fokozottak ezek a kö­vetelmények, mivel ötéves tervünk előírja, hogy a maga­sabb termelést elsősorban a termelékenység növelésével kell elérni. rapítják a szakmunkás-neve­lést. A második ötéves terv idején különösen nagy súlyt helyez a minisztérium az építő­ipari tanulóképzésre, hogy a 15 éves távlati tervben elő­irányzott egymillió új lakás felépítéséhez elegendő szak­munkást adhasson. A most befejezett iskolák és otthonok nagyobb része építőipari; Gyöngyösön, Székesfehérvá­rott, Szolnokon, Veszprémben építőipari iskolát emeltek; Ezekben az intézményekben már megkezdődött a tanítás. Jelenleg folyamatban van Pécsett egy 400 személyes épitőipari tanulóotthon és hat­tantermes iskola, Sztálin- városban pedig 16 tantermes iskola építése. Az utóbbiban többféle szakma tanulóit ok­tatják majd. Ezeket az iskolá­kat 1962-ben fejezik be; Üj iskola építésébe fognak Zalaegerszegen is, nyolc osz­tályteremmel, s hat teremmel nagyobbítják majd a követke­ző évben a székesfehérvári intézetet. Az építőipari tanuló­intézetek számának növelése Debrecenben háromtantermes iskolával és százszemélyes otthonnal, Kecskeméten pedig kétszázszemélyes otthonnal folytatódik 1962-ben; Őszi munkák a földeken A nyári betakarítási munkákat nagy lelkesedéssel végezték a gépállomások, a tsz-tagok, s kevés veszteséggel batár­időre be is fejezték. Jól haladtak a nyári talajmunkák. Megfelelő az őszi betakarítás üteme is. Nem mondható ez el azonban az őszi talajmunkákról. Az őszi kalászosok csak akkor adnak jó termést, ha szeptemberben elvégezzük a vetőszántást és a búzát október 20-ig elvetjük. Ezzel szemben a vetőszántás­nak szeptember 23-ig csak a fele ké­szült el, s az utóbbi hetek teljesítménye olyan kicsi, hogy ilyen ütemmel csak október végére tudjuk elvégezni, to­vábbá lemarad az őszi mélyszántás is. Okuljunk a tavalyi hibákból! Sokan még nem tanultak a tapaszta­latokból, elfeledték, hogy ebben az év­ben is sok milliós terméskiesést okozott az őszi szántás elmaradása. Az aszály ellenére is jó termést takarítottak be ott, ahol gondoskodtak az őszi szántás­ról. Az encsi járás vezetői okultak. Ta­valy ősszel kis területen végezték el a mélyszántást, ennek következtében ve­tésük általában 4—5 mázsát adott, ár­pából, kukoricából még annyit sem. Ezért úgy szervezték meg a munkát már júliusban, aratás idején, hogy mi­nél nagyobb területen elvégezzék augusztus végéig a talajmunkát. A gé­pekre kettős műszakot szerveztek, szep­tember végére befejezték a vetőszán­tást, az ülepedett talajokba október 20-ig elvetik a búzát, október elején meggyorsítják az őszi mélyszántás üte­mét, hogy november közepéig teljesen befejezzék, s így jövőre minden tavaszi vetemény ősszel szántott magágyba kerül. Minden traktor és traktorista dolgozzék! Az elmaradást csak úgy lehet be­hozni, ha minél több gépnél bevezetjük a kettős műszakot. Erre megvan a lehe­tőség. Több ezer kiképzett traktorvezető van a tsz-ekben, de a gépállomási, ta­nácsi vezetők ölhetett kézzel nézik, hogy a traktorosok a isz-ben lófogatot kor­mányoznak traktor helyett, s napról- napra nagyobb a lemaradás. A szántás­nál nem lehet határidőt hosszabbítani, mert beleszól az időjárás. Jönnek a he­tes esők, a fagyok, s leáll a munka. Vagy hagyjuk megismétlődni az elmúlt évi bajokat? Hogy teljesítjük igy ke­nyérgabona tervünket, milyen termést adnak tavaszi vetésű növényeink? Fel kell kutatni a traktorvezetőket, s gépre ültetni őket. Ha minden traktor éjjel­nappal dolgozik, akkor valahogy, nehe­zen el tudjuk végezni a munkákat no­vember végére. Ez évben már sok szov­jet búzát vetünk. Több helyen, ahol 140 —145 kilogramm magot vetettek el hol­danként jól megmunkált földbe, s meg­kapta a szükséges műtrágyaadagot, holdja megadta a 20—22 mázsát is. A szovjet búzának rövidebb a jarovizációs stádiuma, mint a magyarnak, ezért a szovjet búzát október második felében célszerű elvetni. Ha korán elvetjük a szovjet búzát, enyhe ősz esetében szár­ba indulnak. A kemény fagy az ilyen vetésben igen nagy károkat okozhat. Ennek ellenére tsz-eink nagy része ok­tóber elején akarja elvetni az intenzív búzát és utána a magyart. De még szak­embereink közül is sokan a korai vetés mellett kardoskodnak. Ez helytelen. Magyarázzák meg szakembereink a tsz- vezetőknek a helyzetet és gondoskodja­nak róla, hogy kellő időben vessék el az intenzív búzákat. Gondosan silózzunk ! A száraz nyár következtében kevés a takarmány, nehéz lesz az állatok átte- leltetése. Ezért minél több silótakar­mányt kell készíteni. Kevesebbet ter­mettek a silókukoricák is, ezért teljes egészében be kell silózni a kukorica­szárat. A megnövekedett silózási igényt silókombájn-parkunk nem tudja kielé­gíteni. Meg kell tehát gyorsítanunk a silózás ütemét, fokozni a napi teljesít­ményeket. Ki kell használni minden percet, kora reggeltől késő estig dolgoz­zanak a silókombájnok. Munkába kell állítani ezenkívül a silótöltőket, a leka­szált anyagot a silógödör mellé hordva fel kell tépetni és besilózni. Végső meg­oldásnak marad a zsomboly ozás. Ez ter­mészetesen szükségmegoldás és erre csak a rövidre nőtt, vékonyszárú, rosz- szul sikerült silókukoricák alkalmasak, de ez az eljárás is jobb, mintha a táblán pusztul el a drága takarmány. Jól szervezték meg a silózást a szik­szói járásban. Megszabták, hogy egy-egy tsz-ben hány holdat silózhat be a kom­bájn, a többi silótakarmányt silótöltővel takarítják be, illetve bezsombolyozzák. Ha így végigjárják a tsz-eket a kombáj­nok, újra sorra veszik a tsz-eket és be- silózzák a kukoricaszárat. Az Alsó­vadászi Gépállomás azonban nagyon rosszul halad a munkákkal, szeptember végéig mindössze 20 százalékát dolgoz­ták fel a silókukoricának, 10 nap alatt csupán 190 holdat. A gépállomások és tsz-ek dolgozói vállvetve hárítsák el az akadályokat, mert még nagyon sok a tennivaló. Nagy keletje lesz a takarmánynak áp­rilisban is, amikor a tavalyi elfogy, új pedig még nincs. Segít a bajon az őszi takarmánykeverék. Ez évben minden tsz-ben vetni kell takarmánykeveréket. Ha nincs szöszös, vagy pannon bük­köny mag, megfelel a tisztán vetett búza, árpa, rozs is, csak jó erőben levő talajba, korán vessük el. Mindig, mind a három kalászossal kell vetni, mert igy hosszabb időn át etethető. Mikor az árpa elvénül, ott a rozs, illetve a búza. Ezek helye silókukoricával bevethető, termése csaknem eléri a fővetésű silóét. A tisztán vetett őszi kalászost takar­mányként kell nyilvántartani, jelenteni, hogy kenyérgabonának minősítsék. Minél több szállítási munkát végezze­nek a fogatok, TEFU-kocsik, de segítse­nek a fogatok a vetésben, a vetőszántás elmunkálásában is, hogy minél több traktor szántson. Ne maradjon november 15-re talpa­latnyi szántatlan barázda sem, mert csak ícv várhatunk jó termést. Hajdú Károly mb. megyei íőagronómw készítéséről, kiszállításáról tervszerűen gondoskodnak, így eddig mintegy ötven ton­na nélkülözhetetlen anyagot juttattak el a fontos építke­zéshez, A cementmalomhoz Az ózdi Kohászati Üzemek KISZ-fiataljai rendszeresen támogatják a Dunai Cement­mű építését. Az építkezéshez szükséges különböző henge- I relt anyagok soronkívüli el-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents