Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

Szerda, 1961. október 4.

BSTAKMAGYARORSZAG

3

I

k kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozata:

Korunk legfontosabb kérdéseiről

v.

Napjaink

legégetőbb problémája a háború és a béke kérdése

Nincs benne túlzás: napjaink legégetőbb problémája a háború és a béke kérdése. Hruscsov elvtárs az SZKP pártiőiskoláján tartott előadásában — méltatva a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletét „a kérdések kérdésének” mondotta a háború és a béke kérdését. Joggal, mert ha ma valami foglalkoztatja, pontosabban aggasztja az emberiséget, az így summázható: élhetünk-e békében tovább, valóra válhatnak-e tertés 76 százalékát, a Német Szövetségi Köztársaság 48 százalékát, Franciaország 41 százalékát, és Anglia a költségvetéseit 40 százalékát fordította háborús kiadásokra.

Ebből persze az is kiderül, hogy az Amerikai Egyesült Államok után a legnagyobb katonai hatalom a NATO-álla- mok között éppen az Egyesült Államok által újjáélesztett nyugatnémet militarizmus. A Német Szövetségi Köztársaság költségvetésében szereplő nagy összegeket részben arra fordítják, hogy rakétákat, repülőgépeket, hadihajókat és harckocsikat vásárolnak az Egyesült Államoktól. Ez a tény viszont a német fasizmustól soGyüitemény a zempléni üveghuták történetéről

Érdekes ipartörténeti emlékekkel gazdagodott a sárospataki Rákóczi Múzeum. Takács Béla tudományos kutató az utóbbi években összegyűjtötte és feldolgozta a zempléni hegyekben, a XVI1—XVIII. században működő üveghuták keletkezésének történetét, az vegkészítök életét és munka- körülményeit. A kutatásokat zempléni erdőségekben lévő Öhuta, Kishuta, Középhuta és Vágáshuta településeken végezte. Ezeken a vidékeken az uradalmak tartották fenn a fafűtésű üveghutákat és a kezdetleges műhelyek munkásai az uradalmi cselédekből kerül tek ki. A hutákban vizeskancsókat, színes gyertyatartókat, boros- és pálinkásüvegeket, valamint különböző dísztárgyakat készítettek, amelyekre mintának színes üveget csurgattak.

A gyűjtés során a múzeumnak sikerült 100 olyan, eredeti üveget vásárolnia, amelyeket a zemplénhegységi üveghutákban állítottak elő. Ezenkívül az idén Középhután megtalálták és a múzeumba szállították az utolsó zempléni huta 25 darabból álló üvegfúvó szerszámait.

Év végére behozzák lemaradásukat

A Barcikai Bányaüzem^ aknáinak dolgozói az év első felében igen sok gonddal-bajjal küzdöttek. Igaz, ennek oka volt az is, hogy az elmúlt évben nem készültek fel eléggé az idei termelésre, aztán sorra jöttek a különböző geológiai nehézségek. Herbolyán vető, vető után „ugrott be”. Nagy- barcán egy új fronton megkezdték a termelést, öt napig haladtak előre, amikor a szén eltűnt, öt méterrel magasabbra húzódott fel a réteg.

Az első félévben 6 ezer tonna szénnel maradtak adósok.

— Hogyan haladtak a harmadik negyedévben — kérdeztük Kocsis Ferenc elvtárstól, a bányaüzem párttitkárától.

— A második félévben — mondta — jobbak a geológiai viszonyaink. A harmadik negyedévben mintegy 3 ezer tonna szénnel termeltünk többet a tervezettnél.

— Ev végére megszüntetik a lemaradást?

— Igen. A vezetőségválasztás tiszteletére az aknákban dolgozó párttagok és pártonkívü- liek úgy határoztak, hogy a negyedik negyedévben letör- lesztünk minden tartozást. A herbolyai akna dolgozói 2 ezer 500, a bánfalvi 820 és a nagybarcai akna dolgozói 850 tonnát termelnek az év utolsó negyedében terven felül. Az adósságot szétosztják brigádokra, munkacsapatokra. A műszakiak gondoskodnak a jó munkafeltételekről és minden aknász felelősséget vállal, hogy a hozzá tartozó munkacsapatok elvégzik a rájuk kirótt tennivalókat.

Herbolyán gépesítették a beszállást

A herbolyai aknában a dolgozóknak messzire, mintegy 2 kilométernyire kellett begyalogolniuk. Ez bizony sok időt vett igénybe és fárasztó is volt. A bányásznap óta nem kell az akna dolgozóinak gyalogolniuk. A bányászokat kis vasúti kocsikon szállítják a munkahelyre és vissza. Ezzel műszakonként mintegy negyven percet nyernek a statisztika szerint, de a valóságban jóval többet. A bányászok pihentebben látnak munkához és ez meg is látszik az eredményeken.

Szeptember 2. óta nemcsak

bányászokat szállítja munkahelyükre a dieselmozdony, hanem mozdonyvontatással hozzák felszínre a szenet is. Három dieselmozdonyt állítottak be személy- és teherszállításra. Ezzel nemcsak a be- és kiszállást, hanem a szénszállítást is meggyorsították.

II fotószakkör és a pártmegbizatás

A bányaüzemnél nemrég alakult egy fotoszakkör. A szakkör tagjai előtt most váratlanul nagy perspektíva nyílt. Pártmegbízatást kaptak. Azt várják tőlük, készítsenek felvételeket kiváló dolgozókról, brigádokról, a munkavédelemről, a dolgozók életéről, kulturálódásáról. A képekből

gépegysége, az 1800 tonna nyo- mócrejü öntccslyukasztó présgép. A 30 méter hosszú. 3 méter magas és hat méter széles, alkatrészenként 20—30 tonna, összesen csaknem 400 tonna súlyú gépóriás munkadarabjainak megmunkálásán és szerelésén a gyár gépgyártó egységének több száz dolgozója fáradozott hónapok óta. A műszaki és fizikai dolgozók közös erőfeszítését siker koronázta, mert kifogástalan minőségben már át is adták a külkereskedelmi szerveknek a fontos gépet.

kiállításokat rendeznek a bányaüzem aknáiban.

Ahol az ellenőrzés nem talált semmi hibát

A múlt héten, szerdán éjszaka egy brigád jelent meg váratlanul a nagybarcai aknánál. A párt, a szakszervezet, a műszaki vezetés és a tröszt képviselőiből alakult brigád felosztotta maga között az akna területét. Vizsgálni kezdte, mi az oka, hogy az utóbbi időben megnőtt a dolgozóktól független kieső idő. Megvizsgáltak minden munkafolyamatot, kezdve a felolvasástól, a beszállástól a kiszállásig. Érdekesen alakult ez a műszak. Máskor elég sűrűn előfordult a láncszakadás, a motorleégés, de ezen az éjszakán úgy ment a termelés, mint az óra. Végül- is a brigád tagjai egy vizsgálódással eltöltött éjszaka után hazamehettek anélkül, hogy megtudták volna, amire kíváncsiak, viszont megállapították, hogy a dolgozók nagyszerűen munkálkodtak és hogy az aknaüzem hibátlanul teljesítette tervét

Beszédes számok

Az időmérés, a munkafolyamatok fényképezése sok érdekes dolgot mutat meg. Érdemes összehasonlítani a Herbolyai Tervtáró 1960. decemberi adatait ez év első félévi adataival. Az elmúlt év végén a munkástól függő kieső idő 11 perc volt. A bányászok megtették a magukét, mert a kieső idő 7 percre csökkent. Ez tehát jó dolog. Az elmúlt év végén a munkástól független kieső idő 76 perc volt, most ez 83-ra növekedett Érdemes szétbontani ezt az időt. Az el nem kerülhető kieső idő 11, a jó szervezéssel, a munkafeltételek biztosításával elkerülhető kieső idő pedig 72 perc volt az első félévben.

Ez pedig nem túlságosan hízelgő a műszaki vezetésre.

Csorba Barna

A többség érdeke az elsődleges

AMIKOR az Állatforgalmi Vállalat átvevő helyeire érkeznek a hízott állatok, értesíteni kell az állatorvost O vizsgálja felül a felvásárolt állományt, majd szállítási levelet állít ki. Ez köz- és állategészségügyi szempontból nélkülözhetetlen. Csak így várhatnak a vágóhidak egészséges szállítmányokat

A levél kiállításának azonban megvannak a maga útjai, s ez nem éppen rövid, s talán nem vádolhatnak bennünket rosszmájúsággal, ha azt mondjuk: kissé bürokratikus. A szállítmány elküldése előtt 24 órával az illetékes átvevőhely képviselőjének levélben kell értesítenie az orvost, hogy jöjjön el az átvevőhelyre. Ez talán érthető ott ahol a hatodik határban laíkik az állatorvos, de ha ugyanabban a községben székel, ahol az átvevőhely van, kissé furcsának tűnik. Az egyik járási székhelyen az egyszerűbb megoldást választották. Személyesen hívták az állatorvost. Nem jött el, mire mégegyszer üzentek — hiába. Azt is meg kell mondani, hogy mindez egy előzetes telefonértesítés után történt.

A be nem avatottnak látszólag nem nagy jelentőségű dologról van szó. Pedig az ellátás érdekeinek fipvclmen kívül hagyása, ezen túlmenően fontos értékek semmibe vétele húzódik meg e „kicsinység” mögött. Szakemberek megegyező állítása szerint, egynapos késedelmes szállítás — 100 mázsa hízott sertésnél — két-három mázsás súlyapadást, vagyis tényleges veszteséget okoz. Ezt a veszteséget aztán semmi sem pótolhatja, egyszerűen kirepül az ablakon. Hasonló volt a helyzet a fenti esetben is. És ez nem elszigetelt példa. Azért ejtünk róla néhány szót.

AZ ÉLET számos területéről ismerünk embereket, akik azzal hívják fel magukra a figyelmet, hogy mindig a kötelességteljesítés első soraiban haladnak. A kötelességtudat hajtja ezeket az embereket, szakmájuk, népük szeretető az a magasrendű erkölcsi meggondolás, amely az egyén boldogulását a többség boldogulása után várja. Többségében ilyen állatorvosokat lehet találni falun. Elismeréssel beszélnek a perkupái, a putnoki járás állatorvosairól, s ha itt- ott akadnak hibák, kifogások bizonyos személyek iránt, akkor valószínűleg arról van szó. hogy valaki nem tudja összeegyeztetni a magánprakszist a többség érdekeivel.

— garami —

Megkezdődtek a felvételi vizsgák a kazincbarcikai felsőfokú vegyipari technikumban

Kazincbarcikán szeptember első felében adták át a többmillió forint költséggel felépült új vegyipari technikumot. A 8 tantermes iskolában a szakmai gyakorlatok elsajátítására négy korszerűen felszerelt laboratóriumot és egy kis üzemet létesítettek. Ebben az üzemben megtalálhatók

csaknem mindazok a fontosabb gépek és berendezések, amelyekkel a fiatalok az iskola elvégzése után dolgoznak majd. Az új intézetben szak- könyvtárat és olvasótermet is berendeztek. A középfokú technikumban jelenleg 7 osztály működik, 237 tanulóval. Ezenkívül a technikum levelező és esti tagozatára az idén 110 dolgozó iratkozott be. Az ,öreg diákoknak” többsége napközben a Borsodi Vegyi- kombinátban, a Rudabányai Vasércdúsítóban, a Tiszapalko- nyai és a Borsodi Hőerőműben, valamint Miskolcon és Sajóbábonyban dolgozik;

A korszerűen berendezett iskolában az idén kezdi meg munkáját a felsőfokú vegyipari, műszerezési és automatizálási technikum. Az iskola elvégzése három egyetemi tanévnek számít be. A szakirányú felsőfokú technikumba az ország minden részéből ■ Budapestről, Sztálinváros- ból, a borsodi ipartelepekről, Kisújszállásról és Szombathelyről — több mint 150-en jelentkeztek. A felvételi vizsgákat hétfőn kezdték meg. Az első évfolyamra 35 tanulót vesznek fel.

Az új felsőfokú vegyipari technikumban október 16-án tartják meg a tanévnyitást;

Reményi László, * Lenin Kohászati Művek kS/pnntl gépjavító üzemének esztergályosa, aki a fiatalokat is segfti a munkában, hengert esztergáiyoz.

Foto; Kardos

Növekvő Játékszer-export

Csehszlovákiának igen fejlett a játékszergyártása, amely nemcsak a hazai igényeket elégíti ki, hanem jelentős exportot is lebonyolít. Csehszlovákia játékexportja az utóbbi öt évben megkétszereződött Külföldön legnagyobb a sikerük a „Tofa” gyártmányú fa-játékszereknek, játékkocsiknak stb. van. A szocialista országokon kívül elsősorban Anglia, Hollandia, az Egyesült Államok, Kanada, Venezuela és Ausztrália a legfőbb vásárlók.

A DIMÁVAG dolgozóinak évek óta egyik legfontosabb és legnagyobb feladatuk: a Kínai Népköztársaság iparának fejlesztéséhez szállítandó csőgyári berendezések készítése. Egy teljes gyári berendezést már korábban átadtak, amelyet tizembe is helyeztek. A dolgozók már a második csőgyári berendezés alkatrészeinek megmunkálásán fáradoznak, s ennek felét határidő előtt el is készítették, illetve átadták. A napokban újabb fontos munkával végeztek. Több hónappal a határidő előtt elkészült a csőgyári berendezés legnagyobb

Elkészült a kínai második csőgyár legnagyobb egysége a DIMáVAG-ban

kát szenvedett Európa népeit inti az eddigieknél is fokozottabb éberségre.

Teljesen érthető, ha az imperialisták nyíltszíni háborús készülődéseire a Szovjetunió és a szocialista országok népei egységük megszilárdításával, honvédelmük, s a legkorszerűbb rakétatechnika fejlesztésével válaszolnak, mert az imperialistákat ilyen helyzetben csak ez tántoríthatja el bűnös szándékuktól. Mindenki által ismert, hogy a Szovjetunió nemrégiben éppen azért szánta el magát a legkorszerűbb rakétafegyverek kísérletsorozatára, mert a jelenlegi helyzetben az egész emberiség jól felfogott érdeke ezt kívánja.

Világos, hogy amíg az Amerikai Egyesült Államokban saját csapataik és 250 katonai támaszpontjuk fenntartására évente 3 milliárd 400 millió dollárt fordítanak, addig a szocialista országok népei ezt nem nézhetik ölbetett kézzeL Annál is inkább nem szabad tétlenül nézni, mert napjainkban már „kialakultak azok a reális erők, amelyek meg tudják hiúsítani az imperialisták agresszív terveit. A háború ma már nem végzetszerűen elkerülhetetlen... Elmúlt az az idő, amikor az imperialisták a maguk kén ve- kedve szerint határozták meg: legyen, vagy ne legyen háború. A szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, a háború ellen fellépő valamennyi ország és az összes békeszerető erők közös erőfeszítéseivel el lehet hárítani a világháborút. A főfaladat az, hogy idejében megfékezzük az agresszorokat, elhárítsuk a háborút, elejét vegyük kitörésének .. .**

Idézhetnénk a kommunista

■ és munkáspártok Moszkvai : Nyilatkozatának egy egész fe- ' jezetét, amelyben a háború és

■ a béke ügyének legfontosabb

■ problémáit elemzi a realitások talaján. A nyilatkozat e fejeze. lének befejező soraira azon- t ban érdemes újból és újból . felhívni minden ember figyel- • mét: „A kommunisták törté■ nelmi küldetésüket nemcsak

■ abban látják, hogy világmére- t tekben megszüntessék a ki- zsákmányolást és a nyomort, és 5 örökre kizárják az emberi tár- sadalom életéből bármilyen c háború lehetőségéi, hanem ab- ban is, hogy már a mi lio- runkban megszabadítsák az- emberiséget az új háború ré- 1 métöl. A világ kommunista c pártjai minden erejüket és !c energiájukat e nagy történelmi- küldetés megvalósításának z szentelik."

>. Cs. L.

veink, álmaink, boldogok lesznek-e gyermekeink, unokáink, vagy — szörnyűség, még rágondolni is — néhány óra alatt lángba borul a világ? Semmivé válik évezredek kulturális öröksége? Az élet helyett egy termonukleáris háború borzalmas katasztrófája borítja gyászba azokat a keveseket, akik életben maradnak?

A kérdés tehát ez, melyre napjainkban — és nem holnap, ionkor esetleg már késő lenne — válaszolnia kell mindenkinek, Válaszolnia és cselekednie, esze és szíve szerint.

„Napjainkban a népeknek éberebbeknek kell lenniök, mint valaha. Amíg fennáll az imperializmus, fennmarad az agresszív háborúk talaja is” •— állapította meg a Moszkvai Nyilatkozat. Jogos tehát az aggodalom. Az imperialisták flélenlegi magatartása fokozott éberségre inti a békéért oszmán aggódó emberiséget.

Amíg a Szovjetunió és a szocialista tábor országai óri- :ási erőfeszítéseket tesznek az általános és teljes leszerelés niegvalósitásáért, az atom- és ™drc>génf egy verek betiltásáa vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való rendezéséért, addig „A ,kom- muiiizrniis veszélye? elleni védekezés leple alatt az ameri- kai imperializmus Anglia, Franciaország és Nyugat-Né- rnftország imperialistáinak részvételével sok országot bevont olyan katonai tömbökbe, a NATO, a CENTO, a oEATO stb., az egész úgyneve- ,szabad világot?, vagyis a tőle függő tőkés országokat behálózta katonai támaszpontjaival, amelyek mindenekelőtt ® szocialista országok ellen irányulnak... Az amerikai vwpervalizmus létrehozta a háború óriási apparátusát és V^V1 akarja megengedni annak leépítését” — állapította meg n Moszkvai Nyilatkozat. Hogy ez. mennyire így van, azt a kö- vetkező tények kézzelfoghatóén bizonyítják:

1949 és 1960 között a NATO- «'■szagok 554 milliárd dollárt fordítottak katonai kiadásokig; Csupán 1959-ben 62 mil- • “"Td dollárt, (ebből az Egyesült Államok 46, a többi NA- JO-állam 16 milliárd dollár! fedezett.) A Moszkvai Nyilatkozat rámutat: „Az agresszü ®? a háború főereje — az ame tokai imperializmus.” Ha csal egy pillantást vetünk is a NA "O-államok elmúlt évi hábo rus kiadásainak statisztikává kiderül, hogy a közvetlei és közvetett katonai kiadásol részaránya a NATO-országol 1960-as költségvetésében a kő vetkezőképpen alakult; a Egyesült Államok a költségve