Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

Vasárnap, 1961. október 1. ESZ AKMAGY ARORSZ AG * Teliesíletfék ez évi müszintfervüket a Borsodsiádasdi Lemezgyár dolgozói A Borsodnúdasdi Lemez­gyárban az idén mintegy húsz műszaki intézkedési feladat megvalósítását tűzték ki cé­lul. A legnagyobb gazdasági eredményt a dolgozók fegyel­mezett munkájára, s a külön­böző, tervbe vett technológiai módosítások révén az anyag­takarékosságra alapozták. Vá­rakozásukban nem is csalód­tak. A dolgozók verseny- lendülete, s az időközben be­vezetett technológiai módosí­tások, mint például a henger­lés közbeni új pácolási eljá­rás, eredményeseknek bizo­nyultak. így az idén egy ton­na hengereltáruhoz körül­belül tíz klogrammal használ­tak kevesebb anyagot. A fi­nomlemezek ónozásánál is si­került jelentős mennyiségű Importanyagot megtakarítani, de a műszintterv többi tételei­nél is jó eredményt értek el. Ezzel teljesítették az évi, a csaknem négymillió forintos előirányzalú műszinttervüket. Úgy számítják, hogy az év vé­géig körülbelül másfélmillió forinttal tetézik meg eddigi eredményüket. 6 kilométer hosszú szerpent/nút Á keleti mikrohullámú köz­vetítőlánc egyik fontos beren­dezése lesz a tokaji televízió erősítő állomás. A Kopasz­hegy tetején már működő ide­iglenes állomáshoz az elmúlt év tavaszán több mint 10 mil­lió forintos költséggel hat ki­lométer hosszú makadámút építését kezdték meg. A mun­kák során a Hídépítő Vállalat dolgozói 30 ezer köbméter föl­det mozgattak meg, csaknem hétezer köbméter követ és 100 tonna bitument használtak feL A Tárcái községet és a Ko­pasz-hegy tetejét összekötő szerpentinéit szombaton elké­szült és átadták a forgalom- ' őt. így jövőre — mivel bizto­ották a szállítási feltétele­i.et — megkezdhetik a végle­ges televízió erősítő állomás építését KISZ-vezet5képzö tanfolyam Sátoraljaújhely középisko­láiból 67 fiatal nemrégiben néhány napos KIST.-vezetőkép­ző tanfolyamon vett részt. A túristaházbam szervezett tan­folyamon főleg azok a fiatalok voltak jelen, akik már a nyár folyamán is részesültek to­vábbképzésben. a kiszesek több, tarka műsorral színesí­tették programjukat. Járőrver­senyt, szellemi öttusát rendez­tek, melyre vendégeket is hív■ tek, a fiatalok vetélkedésén a járási KISZ-bizottság megbí zottai is jelen voltak. Nagy obi® gondot a termelőszövetkezeti beruházásokra! Gyakorlás közben A megyei tanács ülésének anyagából * Gyurkő Meta, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola másodévá« tanárképzős növendéke szorgalmasan gyakorol m üstdobon. Foto: Szabados György A gép mellett A Lenin Kohászati Müvek központi gépjavító üzemrészében «lyigozik Szakkos Lajos esztergályos. Mun­káját mindig kiválóan és lelkiismeretesen végzi. Ezt bizonyítja llfl százalékos teljesítménye ts. Foto: Kardos Minden fillért a megfelelő helyre A termelőszövetkezetek erö-f södésének egyik alapfeltétele aT nagyüzemi gazdaság kialakító-+ sa, a nagyüzemi módszerek f bevezetése. Ez viszont nem megy beruházás nélkül. Me-S gyénk termelőszövetkezeted ezt évben is több tízmillió forint-*1 értékű építkezéseket végeztek,!;; illetve végeznek. A tanácsülés] különös gonddal tárgyalta a] beruházások helyzetét, az ered--, ményeket, illetve a mutatkozó] hibákat. Megyénk termelőszö-i vetkezőtei a tervezett építkező-í seknek mintegy 70 százalékát' fejezte be szeptember végéig,-* s előreláthatólag nem lesz baj] a még hátralevő 30 százalékkal -> sem. Bár itt-ott a különböző] vállalatok hibájából előfordul-) még kisebb-nagyobb hiba az] anyagellátásban, vagy éppen-t az anyag minőségében. Számos hozzászóló foglal ko-, zott viszont azzal, hogy túl, drága az épités, túl drágák a] tervek. Egyszerűbb, olcsóbb, épületeket kellene tervezni, il-j letve nem szabadna ragasz-, kodni a központilag adott és] elég drága tervekhez, amikor] van jobb, olcsóbb is. Többen-) kifogásolták, hogy 360 000 fo-] rintos palotát kell építeni 1000, darab tojótyúk részére, amikor] 50 férőhelyes tehénistóllót lé-, hét építeni 260 000 forintból. ] összességében úgy foglalt ál-, lést a megyei tanácsülés, hogy) fokozottabban kell ellenőrizni ] a közös gazdaságok beruházd-j sait, segítséget kell adni a] problémák megoldásához.] Ugyanakkor, túl a beruházási] gondokon, most mindent el] kell követni, különösen gép-i állomásainknak, hogy az őszi] kalászosok vetőmagja a földbe) kerüljön, a szárazság ellenére] is. Barcsa Sándor , tartozó termelőszövetkezetek tervkészítésében. Határozottabb vezetést Sok szó esett a termelőszö­vetkezetek belső életéről, veze­téséről. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások megálla­pították, hogy sok segítséget nyújtottak az új termelőszö­vetkezetek megerősödéséhez a kihelyezett káderek; önként falusi munkát vállalt vezetők, könyvelők, szakemberek. Né­hány termelőszövetkezetben azonban probléma volt és van a vezetés körül. Ez megmutat­kozott a különböző, szinte elv­telennek mondható engedmé­nyekben a részesművélés kö­rül, s megmutatkozik például abban, hogy több közös gazda­ságban sok a lopás, nem aka­dályozzák meg a közös vagyon herdálását. A tanácsülés úgy foglalt ál­lást, hogy az elkövetkezendő hónapokban igen nagy gondot kell fordítani a termelőszövet­kezetek vezetésének megjaví­tására. Ott, ahol nem felel meg a vezető, a termelőszövet­kezeti tagság gondoskodjék a hibák megszüntetéséről, hívja vissza a vezetőt, állítson helyé­re megfelelő embert, olyat, akinek egyetlen célja a közös­ség erősítése, a több, az ol­csóbb termelés. De több segít­séget kell, hogy adjon a ter­melőszövetkezetek munkájához a helyi tanácsok elnöke, titká­ra is. Busznyák András elv- társ, az ózdi járási tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke elmondotta, hogy járásukban a tanácsvezetők külön-külön, hangsúlyozottan feladatul kap­ták a termelőszövetkezetek se­gítését. S — nagyon helyesen — egészen a felelősségrevonás erejéig. A megyei tanács ülésén első, legfontosabb napirendi pont­ként szerepelt a falu, a mező- gazdaság munkájának, problé­máinak megvitatása. Érthető dolog ez, hiszen megyénk, a város élelmiszerellátása, a kí­vánt és tervezett több és jobb élelmiszer megtermelése attól függ elsősorban; hogyan dol­goznak, hogyan erősödnek ter­melőszövetkezeteink. A megyei tanácsülés megállapította, hogy bár az idei nyár, az időjárás nem kedvezett a mezőgazda­ságnak, egyes növényféleségek- ből megtermeltük a tervezet­tet, sőt többet is. Kenyérgabo­nából például 1 mázsával ter­mett több holdanként a terve­zettnél. Sajnos, mintegy 40 000 holddal kevesebbet vetettek termelőszövetkezeteink az el­múlt, rendkívül esős ősz miatt, így összmennyiségben kevesebb kenyérgabonánk termett. Azon­ban ennek ellenére már több mint 3200 vagonnyi a termelő- szövetkezetektől felvásárolt mennyiség, a tervezettnek több mint 60 százaléka. Erősödnek termelőszövetkezeteink Megállapította a tanácsülés, hogy bár sok gondot okozott és okoz az aszályos esztendő, bár kapásféleségekből és to- kormányféleségekből számot­tevő a kár, összességében nincs különösebb hiba. Nyugodtan meg lehet állapítani, hogy me­zőgazdaságunk a régi termelési forma megváltoztatása utáni első esztendőben — az objek­tív okok ellenére is, többet ad bizonyos növényféleségekből az országnak, mint egy, illetve néhány évvel ezelőtt. A beszámoló, s a vitában el­hangzott hozzászólások, kiegé­szítések egyöntetűleg megálla­pították, hogy új és régi ter­melőszövetkezeteink erősödtek, gazdagodtak, gyarapodtak. Egy-< ségesebbek munkában és tér-' vekben egyaránt. Kiegyensú-i lyozottabb többek között a jö-] vedelemelosztós, biztosított a. tsz-tagság keresete. Ezt bizo-] nyitja, hogy ez évben megyénk, termelőszövetkezeteinek 66' százalékában osztottak rend-! szeres, munkaegységenként' havi 10—20 forintos előleget.] Természetesen néhány terme-' löszövetkezetben, különösen] azokon a helyeken, ahol foko-, zottan éreztette hatását a ked-’ vezőtlen időjárás, még van! probléma, mintahogy volt az' elmúlt években, évtizedekben.] Megállapította a megyei ta­nács ülése, hogy a termelőszö-] vetkezetek további erősödése, a ma még meglevő gondok ki­küszöbölése, a több termés, a gazdagabb holnap érdekében igen nagy gondot kell fordíta­ni a jövő évi termelési tervek elkészítésére. Ebből minden hozzáértő szakembernek, a me­gyei tanácstagoknak, a helyi tanácsok vezetőinek egyaránt ki kell venniök részüket. A megyei tanács vezetői és a ta­nács tagjai elhatározták, hogy ki-ki részt vesz a körzetéhez Fontos feladatok a Lenin Kohászati Művekben I AZ ELMÚLT EVEK során ■ sok sikeres termelési győzel­emét ünnepelhettek a diósgyőri ■vasasok. A nagymúltú kohá­szati gyár európai viszonylat­ban is rendkívül magas terme­lést ért el, jelentősen erősí­tette népgazdaságunkat. A si- •kerek nem véletlenül szület­etek. Fejlődött a gyár, új üzem­készek és üzemek kezdték ]meg a termelést, sok új gép, ■automata gazdagította és gaz- edagítja ma is a gyárat. így az­tán érthető, hogy szinte ug- ■rásszerüen nőtt a termelé- ] ekenység a legjelentősebb üze­■ ’mekben. e e A féléves tervet kereken 100 ■ ’százalékra teljesítették, és az ] ;egy munkásnak egy napra ju­■ .tó termelési értékét 6,4 száza- ] ]lókkal javították. Ezek kétség- , ,kivül szép eredmények, de ' még szebbek lennének, ha az ] ] önköltség is így alakult volna. ■ 'Ez azonban nem mondható el. *Az önköltség 0,9 százalékkal alatta maradt a tervezettnek; Hogyan lehetséges ez? Ezekkel a termelési és mű­szaki problémákkal foglalko­zott a legutóbb megtartott Technikai Konferencia, ame­lyen a gyár vezetői nyiltan feltárták a hibákat, és kérték a dolgozókat, hogy az év hát­ralévő hónapjaiban jobb mun­kaszervezéssel és jobb munka- fegyelemmel dolgozzanak. A jobb munkára minden feltétel biztosítva van. Az üzemek műszakilag mega­lapozott tervek alapján dolgoznak. Olyan tervek alapján, amelyek reálisak, figyelembe vették az üzem adottságait és műszaki, technikai problémáit. Mégis hiba történt, mert az első fél­évben visszaesett, hullámzóvá vált a gyár termelése. A blokksor, gerendasor, a trió­sor és a finomsor lemaradt tervével. Hengereltáru-tervét sem teljesítette maradéktala­nul a gyár. Igaz, vannak ob­jektiv tényezők, előre nem látott akadályok, műszaki ne­hézségek — pl. a durvahen- gerde rekonstrukciójának ne­hézségei, amelyek gátolják a jobb munkát. De csak ez nem lehet magyarázat a gyár gyen­gébb eredményeire. Alacso­nyabb termelési színvonal, több kiadás, aránylag maga­sabb önköltség — ez jellemzi több jelentős üzemrész munká­ját. Az előirányzott 2,3 száza­lékos önköltségjavulás helyett csupán 1,4 százalékot sikerült elérni. A műszínttervet is csak 44,9 százalékra teljesítet­ték s a tervezett 100 millió fo­rint megtakarítás helyett mindössze 45 millió forin­tot takarítottak meg, illetve a selejtkár 14,5 millió forinttal több, mint 1960. első félévében. Mondanunk sem kell, hogy ugyanakkor sok üzemrészben, mint például a kohógyárrész- legnél, az acélművekben, az öntödékben, az új középsoron és még egy sor üzemben ki­magasló sikereket értek el a dolgozók és a műszaki veze­tők. Viszont az egész gyár összmunkája szükséges ahhoz, hogy a népgazdaság teljes sú­lyával támaszkodhassék en­nek a nagy gyárnak termelé­sére, AZ ELMÚLT HÓNAPOK­BAN történt bizonyos felfelé Ívelés a termelésben, a III. negyedévben jobban dolgozott a gyár, az önköltségi mutatók is kedvezőbben alakultak, de egyes üzemekben még mindig gyenge a munkafegyelem, ké­nyelmesség és hanyagság aka­dályozza a jobb eredménye­ket. Az ellenőrzés során kide­rült, hogy az éjszakás műsza­kokban egyes fegyelmezetlen dolgozók a munkaidő nagyré­szét alvással töltötték. A mű­szaki vezetőknek tehát na­gyobb körültekintéssel és fe­lelősségérzettel kell végezniök ellenőrző munkájukat. Hiszen egy-egy órás kiesés a termelő munkából súlyos ezreket je­lent. Javítani kell a munka megszervezését is, hiszen a munka még jobb meg­szervezése az alapja az in­tenzívebb termelésnek, a munka- és a technoló­giai fegyelem javításának. Elsőrendű feladat az is, hogy az üzemekben a fogyatékossá­gokat, hibákat őszintén tárják fel a műszaki vezetők és ne egy másik üzemre hárítsák a felelősséget a hibák miatt. Most éppen arra van szükség, hogy az üzemek jobb egymás- közötti kooperációval munkál­kodjanak. Az elmúlt évek ter­melési sikereinek egyik alapja az volt, hogy a gyár fizikai és műszaki dolgozói jó műszaki és szakmai felkészültséggel rendelkeznek, segítik egymást a közös munkában, a közös célok eléréséért. Ezek a fontos feltételek ma is megvannak, hiszen a gyár ma is ugyan­azokkal a kiváló műszaki és fizikai dolgozókkal rendelke­zik, mint az elmúlt években. És azt sem szabad elfelejte­niük a diósgyőri vasasoknak, hogy az ózdi vasgyár kollektí­vája jelen pillanatban sok­kal nehezebb körülmé­nyek között termel, mégis igen eredményesen, és egyre eredményesebben. Fel kell tehát zárkózniok a nagy versenyben, hiszen a hátralévő három hónap alatt még nagy sikerek születhet­nek Diósgyőrben. Nagyobb felelősség, nagyobb fegyelem, jobb időkihasználás, pontosabb munka, jobb koo­peráció, egymás jobb segitese, — ezek nélkül nem érhet el tartós sikereket a Lenin Kohá­szati Müvek 19 ezer dolgozója. A mérnök segítse jobban a technikust, technikus a szak­munkást, a szakmunkás a se­gédmunkást, a kohómester a segédet, a segéd a tanulót Csakis így javítható a munka. Nem utolsósorban most is mu­tassanak példát a kommunista vasmunkások, hengerészek, kovácsok, kohászok, ne en­gedjék, hogy ilyen nagymúltú, a népgazdaság vérkeringésé­ben oly fontos szerepet be­töltő gyáróriás ráfizetéssel termeljen. SZEPTEMBERBEN is sok szép sikert értek el a Lenin Kohászati Művek üzemeiben. A középlemezsor brigádjai egymással versenyben küzde­nek a nagyobb termelési sike­rekért. A kovácsüzemben is szépek az eredmények, a II. kohó fiataljai is új termelési rekordokat állítottak fel, a fi- nomhengerdében egészséges munkaversenyszellem van ki­alakulóban, s még több más üzemben javult a termelés és a kollektív szellem. De ez ke­vés. Többet kell termelnie a durvahengerműnek, több hen­gerelt árura van szükség, az önköltség állandó csökkentése és a termelékenység állandó növelése mellett. Mindez összefügg az ex­porttervek maradéktalan teljesítésével, a minőség­gel és a gazdaságos terme­léssel. ] Szeptember hónap azt mu­tatja: még nem késő, adóssá- ' gát, ha nem is könnyen, de ( törlesztheti a gyár, érdemes küzdeni érte, hiszen arról is szó van: mennyi pénz és ] mennyi nyereségrészesedés lesz a borítékban. Meg arról 1 is, hogy a második ötéves terv első esztendejének eredménye­ivel kell megalapozni az öt­éves terv következő éveinek gazdasági sikereit. Bizton remélhetjük, hogy a diósgyőri vasmunkások, le- . küzdve a nehézségeket, ismét i az élre törnek az ország ko- i hászati üzemei között folyó t versenyben. Csak most már ■ igyekezniök kell, mert — bár három hónap nagy idő, — ) minden perc drága. t Nem késlekedhetünk! Szegedi Laszti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents