Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-29 / 256. szám
Vasárnap, 1961. Oktober 29. üstakmagtárorszao * Teljesítették az SZKP XXII. kongresszusa tiszteletére tett vállalásukat a Tisza vidéki nát műtrágyagyárának építkezésein a száraz, meleg nyári cs őszi hónapokban meggyorsult a munka. Az ÉM 31. sz. Építőipari Vállalat dolgozói a határidőket minden munkahelyen tartják. Különösen jó ütemben halad a munka a több létesítményből álló hígsavgyárban. A (16 méter hosszú és 36 méter széles kétesarnokos üzemet — amelyet egy kétemeletes irodaház köt össze — előregyártott nagyclemekből, utó- feszített rácsos főtartókból és kohósalakból készült falpanelokból négy hónap alatt szerelték össze. Ezen az építkezésen a dolgozók elhatározták, hogy az SZKP XXII. kongresszusát az eddiginél Is jobb munkával köszöntik. Varga Imre 14 tagú kubikos brigádja például vállalta, hogy az úgynevezett égetőcsarnokban 1480 négyzetméter padlóbeton elkészítését 9 nap alatt végzi el. Felajánlásuknak hét nap alatt eleget tettek, a vállalt munkát szerda délután befejezték. Ba- gics József 32 tagú szocialista ács-brigádja pedig elhatározta, hogy a kompresszorcsarnok 6 méter magas födémsziutjének zsaluzását november 1 helyett október 26-ra elkészíti. A munkák során 180 köbméter faanyagot használtak fel. A zsaluzást csütörtök reggelre befejezték. Kommuuista egység a kongresszuson és a világon Immár több, mint egy hete tart a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, figyelmünk mégis lankadatlanul követi a moszkvai világ- eseményt. Reggelente türelmetlenül várjuk az újságok érkezését és olvassuk a történelmi tanácskozás híreit. Világesemény, történelmi jelentőségű tanácskozás — ezúttal senki sem érzi indokolatlannak a szuperlati- vuszokat. Nemcsak mi, kommunisták, hanem a legkülönbözőbb világnézetű emberek örülnek együtt a szovjetekkel. Olvashattuk Ernest Burnelle, a Belga Kommunista Párt elnökének kongresszusi felszólalását. Burnelle friss szélhez, hasonlította az SZKP új programját, mely megtisztítja a világot és örömet hoz. az emberek millióinak. A kongresszus a béke nagyszerű, boldog távlatát mutatta meg az emberiségnek. Mit állíthat ezzel a programmal szembe a nyugati világ? Ez egyelőre a nyugati államfők és teoretikusok számára is talány. örömet vált ki bennünk a kommunizmus erejének, a kommunista mozgalom egységének és — a kongresszus mulatta perspektívában — újabb gyarapodásának tudata. Hruscsov elvtárs beszámolójában hangsúlyozta: ..Napjainkban nincs olyan, többé, vagy kevésbé fejlett munkásmozgalommal rendelkező ország, ahol ne érződnék a kommunisták politikai befolyása. A legutóbbi években a kommunisták baráti családja újabb 12 párttal gazdagodott, a kommunisták száma pedig 7 millióval lett több”. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a kongresszus után a kommunizmus felépítésének programja ismeretében még több ember agyában talál otthonra a marxizmus— Jeninizmus. A tiszta eszmék mellett a tapasztalható, tapintható világ, az épülő kommunizmus is mindinkább újabb milliókat vonz a marxizmus—leninizmus zászlaja alá. A töretlen lendületű fejlődésnek fontos talpköve a mozgalom egysége. A XXII. kongresszuson elhangzott beszámoló, a felszólalások ékesen bizonyítják: az SZKP, valamint a kommunista világmozgalom egységét. A kongresszus küldöttel egyöntetűen elítélik az egységbontókat. Molotov és Malenkov frak- ciós csoportját. Az, hogy a kongresszus ilyen, viszonylag nagy teret szentel a frakciósok felszámolására. éppen az erő jele, a lenini szellem, a lenini normák érvényre juttatásának diadala. A kongresszus demonstrációja a marxista—leninista pártok egységének. Ezt többek között reprezentativen mutatja az a tény, hogy 80 marxista—leninista párt küldöttsége van jelen a tanácskozáson. Uj színfoltja a kongresszusnak, hogy ott vannak Afrika haladó, forradalmi pártjainak küldöttségei is. Képviselteti magát a Guineái Demokrata Párt, a Ghánái Népi Konvenció Pártja. A testvérpártok egységének nem ez az első seregszemléje. A kommunista és munkáspártok 1957. évi moszkvai Nyilatkozatára mint a kommunisták egységének és szolidaritásának chartájára emlékszik a világ. Ezt a nyilatkozatot erősítette meg az 1960-ban ugyancsak Moszkvában megtartott tanácskozás. Most Hruscsov elvtárs idézte beszámolójában és idézték a felszólalók is. Elsők között Csou En- laj, a kínai küldöttség vezetője, aki a két nagy nép örök barátságáról beszélt. Mint mondotta: „Ez a barátság örökké élni fog, miként örökké hömpölyög a Jangce és a Volga vize”. Togliatti .az olasz kommunisták vezetője megállapította, hogy a világ mai munkás-paraszt nemzedékére is ragyogó jövő vár. A testvéri bizalom nyert általa megfogalmazást. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió eredményei nagy hatással lesznek az egész világ fejlődésére. Az SZKP programjának a nemzetközi fejlődésre gyakorolt hatása már ma is érezhető. Valamennyi külföldi küldött hatalmas ösztönző erőként értékelte a kongresszus munkáját. A kongresszuson kiváltképpen érvényre jut az azonos nézőpont, a revizionizmus és a dog- matizmus, a személyi kultusz maradványai elleni fellépésben. A világ kommunistái osztoznak a szovjet elvtársakkal a személyi kultusz maradványainak bírálatában. A Francia Kommunista Párt főtitkárának szavai találóan mutatják a testvérpártok álláspontját. ..A személyi kultusz következményeiként előfordult hibák és fogyatékosságok bátor bírálata még jobban megszilárdította az SZKP erejét és tekintélyét” — mondotta Maurice Thorez. „Pártjaink belső egysége és nemzetközi ösz- sreforrottsága csak a marxista—leninista elvek, az ezeken alapuló gyakorlati kommunista politika, a közös elv, az azonos cél alapján fejlődhet. Jóllehet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meg nem alkuvó harca a személyi kultusz ellen idönkint és hc- lyenkint bizonyos nyugtalanságot keltett, mert. felkavarta a poshadt, állott vizeket és a dohos, homályos sarkakat — de ez olyan nyugtalanság, amelyre elkerülhetetlenül szükség volt” — állapította meg felszólalásában Kádár János elvtárs, pártunk Központi Bizottságának első titkára. Egység nem létezhet elvtelen engedmények árán. A kongresszus példát mutatott bátor állásfoglalásával, bírálatával. így például azzal is. hogy keményen bírálta a XX. párt- kongresszus szellemével szembeforduló, a proletárinternacionalizmus elvét megsértő albán vezetőket. A XXII. kongresszus, amely követi és megerősíti az SZKP XX. kongresszusának irányvonalát, a nemzetközi kommunista mozgalom nagy erejét mutatja. A magyar kommunisták és népünk köszönetét Kádár János elvtárs tolmácsolta az SZKP Központi Bizottságának, amely — idézzük Kádár elvtárs szavait — „oly rendíthetetlen bátorsággal és elvhűséggel harcolt az elmúlt években a nagy Lenin eszmei és politikai örökségének teljes érvényrejuttatásáért, a személyi kultusz és annak minden terhes kinövése ellen”. * saját kárán tapasztalta a A magyar nép revizionista arulás. a dogmatizmus, a személyi kultusz következményeit. Egyöntetűen helyesli és támogatja pártunk Központi Bizottságának az SZKP XX. kongresszusa iránymutatásán, a lenini szellemen alapuló politikáját. Nagy Zoltán November 2-án ülést tart a megyei tanács Borsod megye Tanácsa 1961 november 2-án 9 órai kezdettel ülést tart a megyei tanács nagytermében. A tanácsülés napirendjén szerepel dr. Tóth István vb. elnök tájékoztatója a második ötéves tciv tanácsi irányszámairól és a szaktárcák területi beruházási előirányzatairól, valamint e tájékoztatás megvitatása. Második napirendi pontként — Cscpányi Sándor vb. elnökhelyettes referátuma alapján — megtárgyalják a tanács 1962. évi tervjavaslatát. Hasznos tapasztalatcserén Ä bőcsi Haladás és Petőfi termelőszövetkezetek küldöttsége az elmúlt vasárnap tapasztalatcsere ' látogatáson volt Aszalón. Huszonötén mentünk teherautóval. Amikor Felsőzsolcát elhagyva rátértünk a szikszói útra, örömmel láttuk a két oldalt i ten maradtak a vállalatnál. * Néhányat azért nem tudtak) megtartani, mert egész egy-. szerűen gyengéknek bizonyultak. Néhányon keveselték a fi-' zetést, néhányan a „piszkos* írtunka” elől menekültek el az* utolsó pillanatban. Így aztán) hiába taníttatja a vállalat az. „utánpótlást”, mégis csak a régi, s nem a legtökéletesebb* módszerekhez kell folyamod-* nia: kiemelni egy-két dolgozó-) jót, akik szakmunkás vizsgát, tesznek, de akik nem fiatalok már, s így a kérdés továbbra* sincs mégoldva; * Pedig szép munka a kó-* ménysenrőké. Igaz. nem rózsás* még a Helyzetük, de bizonyára) hamarosan megoldják problé-, máikat, hiszen 2500 ember dolgáról van szó. Kár azon-' ban, hogy az iskolákban, az* iparitanuló intézetekben is) elhanyagolják propagálni ezt a) szakmát. Nem erőltetett to-, borzásra gondolunk, hanem egyszerűen arra, hogy ezt a* helytelen nézetet: „a kémény-* seprőé piszkos munka”, fel-) számoljuk. Szép tradíciói, ha-, i almas feladatai vannak ennek a szakmának. Jó lenne, ha’ mindazok, akikre tartozik, fel-* karolnák végre az ügyét és se-) gítenének abban, hogy ne kö-) vetkezzék be végleg a „ké-, ményseprők alkonya": Hallania Erzsébet elterülő szántásokat. Száraz kukoricaszárat már nem láttunk sehol sem. Tapasztaltuk, hogy a nagy szárazság ellenére is haladnak a vetési munkálatok és az őszi mélyszántás is. Aszalón is ezt láttuk. A 3500 holdas gazdaságban jó talajelőkészítéssel 50 hold kivételével az összes őszi vetéseiket elvégezték, a mélyszántással pedig 40 százalékra állnak. a A termelőszövetkezetnek öt ?erőgépe van. a többit a gép- Jállomás adja. Nagyon jó a ♦ kapcsolatuk a gépállomással, s ♦ így a 1sz gépeit is a gépáll.o♦ >nási brigádvezető irányítja. ♦ Aszalón Juhász elvtárs, a tsz Yelr.öko ismertette gazdaságuk ▼ fejlődését és mindazokat a nehézségeket amelyekkel meg ♦ kellett küzdeniük. Hallgattuk |a jövőre, különösen a kertésszé tre, az állattenyésztésre és la baromfinevelésre vonatkozó ▼ szép terveiket. Az. idei aszályos esztendő Aszalón is ki- meséseket okozott, éppen ezért 4 jövőre nagyobb termelési Ieredményeket akarnak elérni. T Az aszalóiaknak jó a földjük, ♦ szép a táj: a Hernád melletti ♦ legelőn 382 darab szarvasmar- m ha, 400 juh. 500 sertés legel* 4 hét majd. A hegyi részekben *30 hold szőlőt telepítettek, a ▼dombvonulatok alján pedig ♦ boromfiól?kát építettek, amelyekbe a baromfi-törzset és a ♦pulykn-törzsállománvt helyezitek el. Ezen a részen épülnek la szerfás sertés, és növendék ’istállók, az építkezést a terme♦ lőszövet kezet énítőbrigádiú ♦ végzi. A látogatást két ♦hét múlva viszonozzák az ♦ aszalóiak és ha megnézik gazAdasáeunkat, mégegyszer összegezzük majd tanasztalatamk/Ä, I Kozma Lajos ▼ Bocs Kéményseprők alkonya? fejezve ezzel lebecsülésüket, megvetésüket. Meg hát a kéményseprők megbecsülése is igen Ryönge lábon áll egyes helyeken. Falun történt — nerh is egyszer —. hogy amikor a kéményseprő a számlát nyújtotta (egy évre. vagyis ti- zenkétszeri kéményseprésért 13 forint 20 fillért kell fizetni!). a gazda egyszerűen felkapta a vasvillát és azzal kergette ki a „fekete embert”, számlástól, seprőstől.; > Csak egy apró visszapillantás: a kéményseprő mesterek fizetése néhány évtizeddel ezelőtt vetekedett egy alispánéval, sőt sokszor fölül is múlta azokét. Igaz, a kéményseprő segédeknek még érdek- védelmi szervezetük sem volt, a bérük meg sem közelítette a mesterét. De a szakma egykori fontosságát azért jól érzékelteti ez az adat; Ma is három évig ipari tanuló az a fiú, aki ezt a szakmát választja. Ma is tudni kell a szakma fortélyait, hogy valaki megállja a helyét. Csakhogy ki akar ma kéményseprő lenni? Jelenleg 13 fiú Borsod megyében. Igen. de tavaly heten szabadultak fel, s ebből ketévek óta 100 körül mozog a kéményseprők létszáma, de bezzeg nem Így van ez a kéményekkel! Azok szinte gomba módi a szaporodnak, a földből kinövő városi és falusi új házakkal. Nem beszélve az ipari létesítményékről. Ezek a nehézségek elsősorban onnan adódnak, hogy hosszú évekig nem volt gazdája ennek a szakmának. Elfeledkeztek róla, hiszen akadtak fontosabb tennivalók is. S nemcsak a kéményseprőkről — a kéményekről is megfeledkeztek, mert csak legújabban jelent meg például az a rendelet, amely szerint minden átadásra kerülő házat meg kell vizsgálnia az illetékes kéményseprőnek is. A gazdátlanság következménye részben, hogy a kéményseprők díjazása ma elég alacsony. Igaz, az elmúlt években lassan-lassan emelték a béreket, de még mindig nem éri el a más szakmákban dolgozók fizetését. Ez is egyik oka annak, hogy a kéményseprő szakmunkás utánpótlással bajok vannak, Piszkos munka ? Akadtak, akik ezt mondták a kéményseprő szakmára, kii , Nem, erről azért nincs szó. , De félő, hogy a kérdés nem is olyan különös, nem is olyan * korai. A Borsod megyei Ké- (meny.seprő Vállalatnál tett látogatásunk után legalábbis .erre kell gondolnunk. A vállalatnak havonta 350 *czer kéményt kell kisepernie, (ez jelenti az úgynevezett kötelező sormunkát. Mert ezenkívül ott vannak a péküzemek, eukrászkemencék, kazánok cs •mosókatlanok. A péküzemek- Ibe hetenként kétszer mennek >ki a vállalat dolgozói. A nagy .ipari üzemek kéményeit csak 4—5 évenkint koromtalanft• jak, ilyenkor aztán vagon- Iszámra szedik ki belőle a kor- linot. Miskolc, továbbá a megye .valamennyi füstölgő kéményét 109 kéményseprő tartja rendiben! Gazdátlan szakma F.z a szám azonban nagyon kicsi. A vállalat dolgozói nem * képesek a napi nyolc órás (munkaidőben elvégezni a Iszükséges munkát. Különöseképp lehetetlen ez vidéken, ahol egy kémény rendszerint •egy házat jelent, s ahol a ké- iményseprőknek nagy távolságokat kell kerékpáron meg- i tenniök egyik háztól a másikig, illetve egy-egy falu kö’ zötl. • Mint Majoros Barna, a vállalat igazgatója elmondotta, Tenni kell valamit, mert milliós károk keletkeznek az ózdi gyárban az üsthiány miatt. De nincs szükség kesergésre, arra van szükség, hogy leszúrjuk a tanulságot, mert még nagy feladat áll előttünk Öz- don: tovább korszerűsítik a gyárat, még három új kemencét építenek, hamarosan tehát 8 Marz-kemence ontja majd a ió minőségű acélt. De csak akkor, ha már most megtesszük a szükséges lépéseket az üstök és a fenéklemezek beszerzésére, a szükséges technológiai berendezések előállításúra. A rekonstrukció építői, akik már a hatodik kemence vasszerkezeti szerelését ét, a hetedik kemence alapjait építik, igen önfeláldozó és lelkiismeretes munkát végeznek, s azt is tudják, hogy egy napos késés egymillió forint veszteséget jelent. Éppen ezért azt várják, hogy a sok nehézséggel épített kemencék zökkenőmentesen termeljenek. Ehhez pedig nem szükséges, egyéb, mint az előrelátó, tervszerűbb tervezés és a nagyobb felelősség. Szegedi László Az iizemi csarnok mellett épül fel a 30 mclcr magas és 66 méter széles abszorpciós torony. Ebben a hosszú, téglaalakú toronyban négy — egyenként 46 méter magas — saválló acélból készült tartályt helyeznek el. Az előre legyártott és a helyszínen csak ösz- szeszerelésre váró tartályok az elmúlt héten érkeztek meg a gvárba. Ezért a dolgozók elhatározták. hogy az abszorpciós torony építését is meggyorsítják. Bagics József brigádja a pártkongresszus tiszteletére á torony 14 méter magas szintjének zsaluzását a tervezettnél 10 nappal előbb, szerdán délután befejezte. A szocialista brigád most újabb felajánlást tett. Vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére az épület 18 méter magas szintjének zsaluzását november 15 helyett november 5-re elkészítik. gendő üst. Mert akármilyen üstöt nem használhatnak az öntöcsarnokban. Olyan üstökre van szükség, amelyeknek súlya és a benne lévő acél súlya nem haladja meg az öntődaruk teherbírását. Most már a KGST-n belüli államokban is folynak kísérletek ilyen üstök előállítására. A lengyel szakemberek már bejelentették, hogy 1902-ben már szállítanak fenéklemezt a könnyebb súlyú üsthöz. Ha ez lehetővé válik, hazánkban is előállíthatjuk a könnyű és korszerű üstöket. Egy év azonban igen nagy idő. addig sem csapolhatnak a földre az ózdi öntőcsarnokban. Ezért egy kényszermegoldást választottak: egyszerre két régi üstbe csapolnak. Ez persze veszélyes és sok nehézséggel járó munka, fékezi a gyors és biztonságos csapolást. Igaz, átmenetileg megoldást jelent, de most már figyelmeztet is: a vitatkozás helyett cselekedni keli; a magyar kohászati szakemberek, akik külföldön is hírnevet szereztek, képesek c nehézség leküzdésére. Korszerű berendezések, új, nagykapacitású üzemek néi- kül nem fejlődhet megfelelő ütemben az ipar, a népgazdaság. Éppen ezért szocialista fejlődésünk parancsolólag követeli: építsünk új, automatizált, a kor követelményeinek megfelelő berendezéseket, gyárakut. Az új üzemek építésén kívül szükséges, hogy átalakítsuk, modernizáljuk az elavult technológiával dolgozó üzemeket. Ezért határozott úgy a párt és a kormány, hogy lépésről lépésre fejlesszük, korszerűsítsük a régi nehézipari üzemeket. Ez történik Gzdon, a nagy- múltú kohászati gyárban. Egyedül a martinacélmű rekonstrukciójára több mint 1 milliárd forintot költünk. A regi martinkcmencék helyére új, 80 tonnás, nagykapacitású, korszerű, oxigenbefúvalású Mltrz- kcmcncékct építenek, öt új, 80 tonnás kemence már elkészült és megkezdte a termelést. Valamennyi jó minőségű acélt ad a gyárnak, a feldolgozó üzemeknek, az ország iparának. A hiba csupán ott történt, hogy ezek az új, szép és óriás alkotások jelenleg nem működhetnek teljes kapacitással. Miért? Nem műszaki, tervezési és nem konstrukciós hibák miatt. Sajnos az történt, hogy szakembereink egy része elszámította magát és nem gondolt arra, hogy a nagyteljesítményű kemencék csak úgy termelhetnek zökkenőmentesén, ha megfelelői nagyságú és megfelelő mennyiségű, ugyancsak korszerű üst áll rendelkezésre. Így állt elő az a helyzet, hogy a már működő 5 új kemencéhez mindössze négy üst áll rendelkezésre. Emiatt nem csapolhatnak megfelelő, program szerinti ütemben, a kemencék termelékenységét, kapacitását nem tudják százszázalékosan kihasználni. Nem egy esetben előfordul, Hogy az acélt vissza kell tartani a kemencében. Így aztán természetesen nem teljesíti és nem is teljesítheti tervét az acélmű. Pedig az új kemencék minden jó tulajdonsággal rendelkeznek, az oxigénbefúvatás alkalmazása lehetővé teszi, hegy a jó minőségű acélt rö- videbb idő alatt, kisebb önköltséggel állítsák elő. Ez azonban most sok akadályba ütközik, hiszen a martinászok, az üzem vezetői arra vannak kényszerítve, hogy fékezzék a termelés. ütemét. Furcsán hangzik ez, de így igaz, így történhetett meg, hogy a negyedik negyedévben 3 ezer tonnára nőtt az acélmű adóssága. Pedig néhány százezer forintos beruházással elejét vehettük volna, hogy az új, drága és igen jelentős üzem ne kerüljön ilyen helyzetbe. Voltak szakemberek, akik előrelátóan már az építkezés kezdetén javasolták: * intézkedni kell, hogy ml- ) re felépülnek az új ke- ) mcncék, legyen megfelelő mennyiségű üst. Javasolták, hogy a felsőbb* szervek foglalkozzanak ezzel a nagyfontosságú kérdéssel. | Foglalkoztak is, de takarékos-, sági indokokkal olyan meg-' oldást kerestek, hogy az üstö-* két deviza-takarékossági szem-l pontból hazai gyárban kell előállítani. Azt is javasolták az előrelátó szakemberek, hogy külföldön szerezzük be* az üstöket, mert < hazailag még nem oldható * meg a megfelelő üstök ) előállítása. . Annál inkább ezt a javasla-i tot kellett volna elfogadni,' mivel hazánkban még nem gyártanak olyan vastagságú és nagyságú acéllemezt, amely, az üstfenékhez szükséges.. Mégis hosszú hónapokig folyt a vita. míg végre megszületett a határozat: külföldről* kell! beszerezni. Az egyik nyugati] cég ajánlatot is adott a szállí-, tasra, de a bürokrácia ismét, közbeszólt és késleltette a megrendelést, emiatt aztán újabb két hónapot késett a megrendelés továbbítása. ) Közben múlik az idő. a nép-, gazdaságnak mind több és ifcbb acélra van szüksége. És sorra épülnek a korszerű Marz-kemencék és nincs eleMiért nem termelnek teljes kapacitással az új Marz-kemencék Ózdon?
