Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-24 / 251. szám
K-etfff, tMI. október $*. BSZÁKWAGT AttORSZ ÄÖ 5 B munkásosztály helyzetének javítását szolgáló intézkedésekről tárgyalt a miskolci tanács ülése Qe.qjj.zet Az MSZMP Központi Bizottsága, mint ismeretes, 1958 októberében határozatot hozott a munkásosztály helyzetének javítására. A határozat megvalósításához Miskolc város tanácsának végrehajtó bizottsága, a dolgozók nagy tömegeinek meghallgatása alapján, intézkedési tervet dolgozott ki. Ezt a tervet a tanács 1959. május lö-i ülésén elfogadta. A program arra a fontos megállapításra és tényre épült, hogy egész Miskolcot munkásvárosnak kell tekinteni, hiszen több mint 50 ezer lakosa — ipari munkás, mégis a városfejlesztésben elsősorban a kizárólagosan munkások lakta városrészeket, utcákat kell figyelembe venni. A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban Bzámbavette az eltelt két és fél esztendő ilyenirányú munkájának eredményeit. Részletes jelentést készített azokról az intézkedésekről, amelyeket a miskolci munkásság helyzetének további javítása céljából a művelődésügyi, a kereskedelem, az egészségügy, az építés és közlekedés területén, a mezőgazdaságban és más területeken foganatosított. Az alapos munkával összeállított, átfogó képet adó, egyszersmind minden fontos részletet konkréten felsorakoztató jelentést a tanácstagok rendelkezésére bocsátották. A hétfőn tartott városi tanácsülésnek az adott különös jelentőséget, hogy munkájának középpontjában ennek a fontos kérdésnek megvitatása állt. A tanácsülésen megjelent és az elnökségben helyet foglalt Rónai Sándor, pártunk Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, megyénk képviselője, Koval Pál, a városi pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Józsa László, a városi pártbizottság titkára, Varga Gáborné, országgyűlési képviselő, a borsodi képviselőcsoport elnöke. Az ülésen dr. Terplán Zénó elnökölt. Sok feladatot sikerült megoldani a városban Fekete László elvtárs, a városi tanács vb. elnöke előadói beszédében méltatta a kommunizmus építőinek tanácskozását, az SZKP XXII. kongresz- Bzusát, majd pártunk Központi Bizottságának a munkásosztály helyzetéről hozott határozatával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az intézkedési terv elfogadásától mindmáig sok feladatot sikerült megoldani A IÁ rrr,!, «gF l015’ ha A JÓ CSŐK megg,üzd érte az ember. S a küzdelemhez a bizakodás adja az erőt. Nem is ember az, akit érthető, magyarázható kezdeti gondok 1c- térílenek a helyes útról, s aki igaza tudatában is csiigge- désre képes ... Körülbelül ez, b ilyen megfogalmazásban csendül ki abból, amit Tisza- tardoson, a kis tiszamenti községben a szavakból és tettekből következtettünk. Mert amit Tiszatardoson tesznek, az igazán emberi, igazán nagyszerű dolog. * Állunk a még alig más félméteres, betonkockákból emelt falak között. Egy csoportban úgy nyolc-tíz ember, s középen Novák elvtárs, az elnök. Magas, sovány, sokbeszédű, igaz ember. — Hiszen, ha több lenne a pénz. Mert ugye, jön a tél, és az emberfia szeretne egyet, s mást venni... — Malteros, mészfoltos ruhájú ember szól, k lejjebb húzza a siltes sapkát, nehogy lekapja a hűvös őszi szél. Mert úgy fúj itt kint, a faluszélen, az épülő tsz-ma- jor körül, hogy olykor megingatja még az embert is. — így igaz — toldja meg Antalóczi bácsi, az ácsok bri- gadérosa. — Jó lenne a pénz. Ha legalább tíz-tizenöt forint előlegként az egységre, amit itt összeépítettünk. Néhány másodpercig csak a szél bébiéi, azután megszólal Novák, Bz elnök: — Meglesz az előleg. Nem IC—15, de úgy 3 forint köMiskolcon. A tervek és a döntések többségükben megértésre és helyeslésre találtak a város dolgozóinál. Bírálóan szólt a III. kerület végrehajtó bizottságáról, amely nem készítette el intézkedési tervét. Utalt azokra a hiányosságokra is, amelyek a kereskedelem erőteljesebb ütemű fejlesztését akadályozzák. A tanács intézkedései eredményesnek bizonyultak. Most különösképp a vezetés színvonalának javítására van szükség, hogy újabb sikereket érhessünk el, és a gyárak, üzemek dolgozóinak életét még szebbé, jobbá lehessük. A vitában felszólalt Szolga István, Rácz János, Vincze Sándor, Grósz Károly, akik az intézkedési terv végrehajtásának különböző területeivel és problémáival (iskolaépítés, zöldség-gyümölcsellátás, a bolthálózat fejlesAése, a tanácstagok munkája stb.) foglalkoztak. Biztos alapra támaszkodhatunk: pártunk politikájára Józsa László elvtárs, a miskolci városi pártbizottság titkára tolmácsolta a városi párt-végrehajtóbizottság álláspontját: a Központi Bizottság határozatának szellemében határozott lépésekkel mentünk előre a miskolci munkásság helyzetének javításában. Megállapítását sokfajta adattal világította meg. Több iskolai tanterem áll rendelkezésre, javult a felnőttek iskoláztatása, a Lenin Kohászati Művekben például két év alatt 160-ról 600-ra emelkedett az esti iskolák hallgatóinak száma, a könyvtárak olvasóinak .43,3 százaléka munkás. Sokat javult az orvosi ellátás az üzemekben és bányákban, a lakások 70 százalékát munkások kapják. Az eredmények eléréséért vívott harcunkban biztos alapra támaszkodhatunk: pártunk politikájára, amelyet a nyíltság, őszinteség és következetesség jellemez. Sokat számított a dolgozók lendületes közreműködése, a Hazafias Népfront kezdeményezései. Felhívta a figyelmet a dolgozókkal való körültekintő, türelmes, megértő bánásmódra. Rónai Sándor elvtárs feiszóialása Fodor József felszólalása után hagy érdeklődés kísérte Rónai Sándor elvtárs fejtegetéseit. — A közelmúltban fejezte be ülésszakát az országgyűlés, amelyen a képviselők több fontos határozatot és törvényt fogadtak el — mondotta. — Beható, előzetes állandó bizottsági vizsgálatok és plenáris vita után törvényi fogadott el az országgyűlés népköztársaságunk második ötéves nép- gazdaságfejlesztési tervéről és az oktatási rendszer továbbfej. lesztéséről. A törvényjavaslatokat 12 állandó bizottság tárgyalta meg. A 12 bizottságnak 294 tagja van. A viták során a bizottságokban 126 képviselő mondotta cl véleményét, javaslatait. A plenáris üléseken pedig 54 képviselő szólalt fel, köztük öt borsodi képviselő. Az üzemektől, termelőszövetkezetektől, intézményektől és az egyes dolgozóktól ülésszakuk ideje alatt kapott táviratok és az ülésszak óta kapott információk megerősítették a képviselők állásfoglalásának helyességét, mert ezek a táviratok is az eddig követett politikát támogatták. Még határozottabban, még következetesebben, még nagyobb lendülettel, az eddig is bevált, helyes úton! — így lehetne egy mondatban összefoglalni a dolgozó nép pártunkkal és kormányunkkal, politikánkkal kapcsolatos kívánságát és akaratát. — Az országgyűlés munkája, hozott határozatai és törvényei, valamint Kádár elvtárs felszólalása bizonyítják, hogy mi az észlelt fogyatékosságok kiküszöbölésével még céltudatosabban akarunk dolgozni népünk e jogos akaratának válóra- váltásáért. — Jóleső érzés röviddel az országgyűlés ülésszaka után részt venni Miskolc város tanácsülésén, amelyet e város parlamentjének fs nevezhetnénk, s látni, hallani azt, hogy itt is a dolgozók jobb életkörülményeiről. jobb ellátottsá- ! gáról. kulturáltabb életéről, a \ munkás-paraszt, szövetség erő- ] sítéséről tanácskoznak. A jövőben még fontosabb lesz a tanácsok munkája Á Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának tanácskozásai, Hruscsov elv- társ történelmi jelentőségű beszámolói többször visszatérnek a szocialista államépítés különböző kérdéseire. Ezen belül többször is szó esik a tanácsok tevékenységéről, a tanácsok munkamódszereiről, a tanácsi munka perspektívájáról. Az a tény, hogy a tanácsokkal ilyen sokrétűen foglalkozik a XXII. kongresszus, önmaga is bizonyítja, hogy milyen fontosságuk van,és lesz a tanácsoknak a' jövőben is. „A tanácsok jogköre bővülni, fog” — mondotta a párt programjáról tartott beszámolójában Hruscsov elvtárs. majd fgy folytatta: ..Még inkább azzá válnak a tanácsok, amire Marx és Lenin gondolt, amikor az igazi népi hatalom jellegét elemezve ,dolgozó testületekről’ beszélt, amelyek ellátják a gazdasági és társadalmi folyamatok irányítását. Sok olyan kérdést, amely jelenleg az államhatalom és az államigazgatás végrehajtó szerveinek hatáskörébe tartozik, közvetlenül a tanácsok és bizottságaik fognak megoldani Mi még nem tartunk ott a társadalmi-gazdasági fejlődésben, ahol a Szovjetunió, s természetesen a tanácsi munka természete sem ugyanaz. De Hruscsov elvtars idézett gondolataiból látnunk kell a nem is olyan távoli perspektíván-; kát. ki kell olvasnunk a reánk ; háruló feladatokat. A továbbiakban az állandó < bizottságokról szólt Rónai elvtárs. — Az állandó bizottság nem nélkülözheti azt a kimeríthetetlen erőforrást, amely a dolgozó tömegekkel és a tömeg- szervezetekkel való élő kapcsolatokban rejlik. „Államunk igazgatását a dolgozók érdekében maguk a dolgozók gyakorolják” — mondotta beszámolójában Hruscsov elvtárs, s kijelentette: „Feladatunkul tűzzük ki, hogy állampolgárainkat mind egy szálig bevonjuk a társadalom igazgatásába.” Helyes, ha az országgyűlés állandó bizottságai kapcsolatot tartanak a tanácsok hasonló jellegű állandó bizottságaival — javasolta felszólalása végén Rónai elvtárs. A vitában elhangzott észrevételekre Fekete László vb- elnök válaszolt. Ezután a városi tanács meghallgatta a kereskedelmi álíandó bizottság beszámolóját, amelyet Benedek József áb-elnök terjesztett elő, majd a mezőgazdasági állandó bizottság tájékoztatóját, amelyet Kormos György áb- elnök ismertetett. A tanács mindkét beszámolót elfogadta. A tanácsülés munkájának méltatására még visszatérünk. KIRAKATOK Érdeklődéssel nézegetem a boltok kirakatait. Nem a vásárlási szándék vezet elsősorban és nem is mindig az uj aru- ( cikkek megismerésének vágya, hanem magának, a jól, izlé- i sesen rendezett kirakatnak a látványa vonz. Nagy örömmel I fedeztem fel a napokban egy igazán ízléses kirakatot a Széchenyi u. 58. alatti üveg- és porcelánboltban. A Hollóházi Porcelángyár művészi termékeit mutatja be ez a kirakat igen Ízléses elrendezésben. A remek vázák, étkészletek, dísztárgyak látványa minden szépérzékü embert megfog és nagyon sok nézőben már a kirakat előtt megszületik az elhatározás: legközelebb ilyen vázát, vagy teáskészletet veszek, vagy ilyennel ajándékozom meg barátaimat születésnapjukon. Igaz, hogy Hollóháza hírneve is elég garancia a kirakatban látható áruk hitelét illetően, de ahhoz, hogy vásárlási kedv is szülessék cs az áruk művészi értékét is jobban felismerjük, sokat segített a rendezés, Lukács László dicséretre méltó munkája. A ki!» rakat egyik felirata azt is tudtul adja, hogy kirakatverseng folyik és ez a közlés, valamint a szép kirakat látványa késztetett a következő gondolatsorra. Tervezők, rendezők, grafikusok népes csoportja munkálkodik azon, hogy boltjaink kirakatai korszerűek, szépek, ízlésesek legyenek és ne csak megmutassanak valamit a boltokban található dús áruválasztékból, hanem művészi elrendezettségüknél fogva a város, illetve utca képét esztétikailag is javítsák. Mégis sok bosszantó dologgal találkozunk a kirakatokban. Jelentkezik például bizonyos érthetetlen uniformizálódás. Nagyon gyakran találkozunk a fekete-fehér összeállításokkal. Amikor először láttam a fekete háttérből elövillanó, fehér kartonból kialakított kirakati figurákat — és tegyük hozzon művészi ízléssel kialakított figurákat — nagyon tetszett, da amikor hasonló megoldással találkoztam egyszerre tizonöl- húsz kirakatban — amelyeknek mindegyike más-más áruféleséget kínált —, a tetszést a bosszankodás váltotta fel. Ugyanígy jártam a léggömbökből kialakított szölöfürttel is. Először egy csemegebolt gyümölcspultjánál láttam. Odaillő, ízléses, ötletes dekorációnak tartottam. Aztán ugyanezzel a léggömb-füritel találkoztam más helyeken, húsboltban és ruházati áruknál, ahol már nemcsak az ismétlődés bosszantott, hanem a dekoráció és az áru közötti diszharmónia isi Es ilyet tapasztaltam sokszor. Láttam dohánybolt kirakatában szarvasagancsot és szétszakított rudalókötelet (?!), meg hasonlókat. Azt mondtam az előbb, jelentkezik bizonyos uniformizá- lódás. Igen, jelentkezik a már említett fekete-fehér összeállításokon túlmenően is. Most például fehér anyagból öntött, azonos jellegű betűk és egyéb idomok ékítik kirakataink zömét. Egy időben azonos, kovácsoltvas asztalkák szolgáltak állványul a kirakatban cipőnek és felvágott húsáruknak egyaránt. És sorolhatnám sokáig a példákat. Egy-egy kirakat lehet nagyon szép és ízléses, ötletes, do ha ugyanaz ismétlődik tucatjával, már nem új az ötlet, már nem ragad meg annyira, a rosszul irányítottság, kényszeredett ség érzetét kelti. (Ez nemcsak miskolci jelenség, a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban egyaránt tapasztalható.) Éppen ezért ragadott meg a már említett porcelánbólÜ kirakat, amely megyei terméket népszerűsített újszerű. ízléses megoldásokkal. Kirakattervezőink, rendezőink bizonyára sok »(,? ötletet tartogatnak tarsolyukban. Ne tartogassák, bátran kísérletezzenek vele a nagy nyilvánosság előtt és éppen ötleteik megvalósításával, a másolások és kitaposott utak mellőzesével bizonyítsák, hogy munkájuk több egyszerű kereskedelmi áruajánlatnál: szocialista kereskedelmünk árukészleté- rtek a vizuálisan ható művészet eszközeivel való propagálása. (benedek) Tisza tardosi berek... rül. Ti is látjátok, maguk is látják — titulál kit-kit illendően —, hogy ez a nyár nem nyár volt. Nem lesz meg a tervezett 29 forintos munkaegység, hát nem lesz meg. De mindenkinek megvan ugye a kenyere. S ha nem álltunk volna össze a tavaszon, akkor ki miből aprítana bővebben? S nem lenne itt már ez a félig kész major... Csak a szél muasikál, 8 a kőműves-, meg az ácsszemek végigmustrálják, amit egy nyáron át. itt építettek. Az ötven férőhelyes betonfalú istállót, amelyről már csak a tető hibázik. Az ötven férőhelyes szerfásat, náddal fedettet, ami jó volt nyáron, de nem jó télen, s ez itt. ami bővített szerfásépület, körül betonía- lakkal, s aminek készen kell lennie még e hónapban, ha törik, ha szakad. Mert kell a közösen vett törzsállománynak a* megfelelő hely. Hiszen a holnap függ tőle. A ma? Hát igen, a ma nem könnyű. Hiába, nem tehet még az ember az időjárás ellen úgy, ahogy szeretne. És az is igaz, amit Antalóczi bácsi mond. hogy bizony elkelne a több pénz. De az is igaz. amit az elnök mond. hogy mi lenne, ha még ki-ki külön, a régi életmód szerint gazdálkodott volna? Ha senkitől nem várhatna senki megfelelő segítséget. S ami igaz. igaz, a kcnycrnekvaloja mindenkinek megvan. No meg ahogy látszik, ahogy mutatkozik, meglesz a 18—20 forintos munkaegység így is. És itt van ez a szép major, a többszázat szám» láló állatállomány, adósság nélkül... — Beszéljünk csak, beszéljük meg. így szeretjük ezt mi, — támaszkodik az egyik tartóoszlopnak az elnök. — Ami igaz. az igaz. Nekem is több kellene, mindenkinek. És ahogy beszéltük, meg is lesz. Ami meg most nincs, azt tudjuk, miért nincs. Visszafizettük a krumplivetőmagot, nem maradt eladásra. De ami maradt, azon felneveljük a 100 darab hízónakvalót jövőre. A takarmány elegendő a 400 darabos állománynak, mert megfogtuk az első kaszálást. Tudja mindenki, maguk is. Van takarmány a háztájinak is. Hát van nekünk olyan nagy bajunk? — No, nem is azért, hiszen tudod, hogy vagyunk. De jól jön, ha az ember elmondja, amit gondol, meg azt is, amit szeretne. Bár van, aki másként ítél. Mégis az a lényeg, amit tesz az ember. Gyerünk, mert így nem pö a fal... Indul a brigád. Szekerek jönnek, homokot hoznak, szép sárgát, tisztát, cementbevalót. S nem telik bele egy perc. már sír a fűrész, dalol a gyalu. Készül a tetőszerkezet a két íéüfifeész istállóra.**« — Ilyenek vagyunk. Nem is lehetünk masok. — Novák, az elnök leguggol, úgy gyújtja meg a zsebből előszedett Kos- suth-cigarettát. — Ha nem lett volna ez a mostoha nyár. De téved, aki azt hiszi, hogy így is van valami baj. Csak éppen nem úgy sikerült az év, mint ahogy terveztük. — Mosolyogva mutat a kopácsoló ácsok felé. — Rendes ember az öreg Antalóczi, meg a fia is. Ledolgoznák az eget, ha arról van szó. És le is dolgozták. Hiszen ami itt körül van, az mind az ő kezük munkája ... Mert nem a szó a lényeg. A tettek meg nálunk igazán nagyszerűek. Számadatokat sorol, meglepő adatokat. Kiderül, hogy az asszonyoké a babéi-. A tsz-tag- ság hatvan százaléka asszony. És nem maradt egyetlen hold bekapalatlan kukorica. Pedig a termés így se sok. Az esőt, a nedvességet csak részben pótolja a kapa. Persze a takarmány így is megvan, amennyi kell. Hanem több- százezer forintot csak elvitt az aszály ... így érthető a panasz, érthető az óhaj, hogy több kellene. S készen is a terv jövőre... Nem is a terv meglepő, hanem maguk az emberek ... Az előbb hallott panasz szó és a valóság. Mert ahogy üí elnök eldobja a körEgy lakóház megszépült DIÓSGYŐRBEN, a Kistábornok utca 34. szám alatti bérházat tavaly adta át a bér«>♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦« mére égett csikket, elmosolyo-^ dik. 4 — Most ha elmondok vala-á mit, akkor aztán csodálkozhat-* nak ezeken a tardosi embere-1 ken. Mert ne higyje senki,’ hogy itt csak a panasz kerüli szóba. Van itt ész is. akarat is. | meg szív is. És olyan szív. j amelyik nemcsak önmagáért ; van. hanem már beleforrott a' közösségbe. — Noteszt vesz' elő és belelapoz. ' — A minap elhatároztuk ai közgyűlésen, hogy vontatót, vásárolunk. Ne eméssze apén-( Künket a szállítás. Persze hitelt nem akarunk, meg a bank’ se adna ilyen célra. Mit gon-t dóinak, mi történt? — No. ezt! nem könnyű kitalálni, hanem , az elnök megmondja, ne okoz-, zon fejfájást a találgatás: — A tagság elhatározta.1 hogy összeadja a pénzt. Én ad-1 tam ezer forintot, Helgelt Tst-i ván kétezret, Csami András, kétezret és a többiek is ezret. ( ötszázat, Ki-ki tehetsége szerint ... ¥ i Milyen furcsa dolog.' Vágj- éppen természetes? Tisza- lardoson az utóbbi. Több kellene? Többet reméltek a ta-1 vasszal összeforrott, kezetfo-1 gott emberek? Igen, többet.. De ha most nem lett meg az, a kívánt több, akkor tesznek róla. hogy meglegyen holnap.1 jövőre. Mert bíznak abban.1 amit határoztak, amit tervez-« tek. Bíznak, sőt azt is tudják, i mit kell (enni a siker érdeké-, ben. Bariba Sándor 1 löknek a tanács, A beköltözés* kor azonban a szép, tiszta lepcsóház fala leverődött, be. piszkolódott, hiába volt a ház- felügyelő, Kiss Sándorné fáradságos munkája. Néhány pajkos gyerek viselkedése is hozzájárult ahhoz, hogy a lakóknak szégyenkezniök kellett i a lépcsőház miatt. i Nemrég a lakóbizottsági ak- . tívák. a házfelügyelővel együtt ’ elhatározták, hogy tisztasági ‘ versenyt indítanak és kifestik la lépcsöházat. A MŰM 114« |sz. Iparitanuló Intézet KISZ- I fiataljai, amikor tudomást [szereztek a mozgalomról, tár- [sadalmi munkában vállalkoz- I rak a lépcsőház kifestésére, pCzető Bertalan, Pincés Sándor? ^és Kurta Miklós elsőévesj ,Krakkai István, Sivák Attila és Kormányos István másodéves festőipari tanulók, Kiss István Béla elvtárs vezetéséivel igen lelkiismeretes munkát végeztek. Az itt lakók köbében is nagy elismerést váltott ki ez a megmozdulás 'és hozzájárulásként mindenki 'szívesen felajánlott egy bizo- | mos összeget, amelyet a FKlSZ-szer vezet kirándulásra r fordít; J A lakóház megszépült és a [szép falak megóvása végett [gyűlést hívtak össze, ahol a [gvermekeknek különböző meg- [bízásokat adtak. Van külön [kapus és tisztaságfelelős; Az- [óta a gyermekek egymásra is [vigyáznak és figyelmeztetik! [azt, aki szemetel; I EZT A SZÉP példát Miskolc [sok bérházában követhetnék m Makók. ; Vida Kálmán * Miskolc
