Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-03 / 233. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XP’lt. évfolyam, 233. »ám 1961. október 3, kedd A szomolyai pártszervezetnek is a termelő* szövetkezet segítése a legfőbb feladata (3. oldal) A sárga dosszié (4. oldal) Ifjú szívvel Olyan lelkes, kezdeményező és önfeláldozó fiatalokkal se­hol sem találkoztam még, mint a Lenin Kohászati Mű­vek II. kohójánál. Amikor ott jártam, éppen csapoláshoz ké­szülődtek, csupán néhány szót váltottam az egyik fiúval. A vezetéknevét sem tudtam megjegyezni. A nagy zúgás- han csak annyit értettem, hogy Jóskának hívják, és hogy diósgyőri. Akkor csak annyit jegyez­tem fel jegyzetfüzetemben, hogy a II. kohó fiataljai hosz- szú ideje elsők a versenyben és állandóan megdöntik az önmaguk felállította rekordo­kat is. Számokat sem jegyeztem fel, nem is volt pontos adat annak illusztrálására, hogy mennyire ível felfelé a terme­lés, a fiatalok szorgalma cs kezdeményező készsége nyo­mán a II. vcrscnykohónál. Egyébként se szeretem túl­ságosan a számokat, úgy vé­lem, mindig csak zavart okoz­nak, amikor az emberek felől, vagy munkájuk iránt érdek­lődöm. Meg aztán előfordul­hat, hogy a számok félre­vezetnek, a számoktól nem látjuk az alkotó embert. Szóval... Valami be jegy­lést, mégis látok, számok so­rakoznak jegyzetfüzetemben. Egy 400-as és egy 500-as szám­oszlop. De, hogy mit jelente­nek ezek, csak most tudom, most értékelem igazán. Néz­zük csak: Egy feljegyzés került a ke­zembe. A II. kohó fiataljainak munkájáról szól. Ékesen bi­zonyítja, hogy még ma sem sikerült legyőzni a fiúkat a nagy versenyben. Pedig az Idősebb kohászok több tapasz­talattal rendelkeznek. Hiába! Mégsem sikerült és talán ké­sőbb sem sikerül. Nos, ez a feljegyzés igen alapos munká­val készült, látszik, hogy a számokat is kitünően ismerő szakember készítette. Azt ol­vashatjuk benne: a fiatalok védnökséget vállaltak a II. kohó fölött. Először napi 400 tonnát csapoltak. Aztán meg­kezdődött a nagy verseny, és a II. kohót elnevezték verseny- kohónak. Később napi 450, majd 500, 550 tonnás csúcs­eredményt értek el. Es még egy számsor olvas­ható a stenciles írásban: az egyik napon 000 tonnás telje­sítést értek el. Ennél nagyobb eredmény még soha nem szü­letett a kohó-gyárrészlegnél. Mindenki csodálattal tekintett a fiatalokra, — és persze az idősebbekre is — akik sokat segítettek a fiataloknak, — akik ez után az eredmény után azt mondották: nincs megállás, még tovább me­gyünk! És tovább mentek. És még tovább mennek. Félévi tervü­ket 7837,7 tonnával túlteljesí­tették. Ez pedig 19 millió és 594 ezer 254 forint nyereséget, hasznot, többletet jelent a gyár, az ország pénzügyi mér­legén. Védnökséget vállaltak ez I. számú kohó átépítése felett. Így érkezett el augusztus l*-a, amikor az üzem kollek­tívája büszkén jelentette a gyárvezetőségnek: — Ma reggelre befejeztük a Ml. negyedévi tervet. SÍ most már a IV. negyedévi terv teljesítésén dolgoznak. Persze, nemcsak fiatalok dolgoznak a II. versenykohó' »ál. Idősebb, tapasztalt kohá azok is vannak itt, s a sikerek titkához ez is hozzátartozik. Nézem a számok növekedését, 400-tól 600-ig. Benne van ezekben a számokban a ko­hászfiatalok szive, sok-sok if' Jü szív a II. kohónál... Mégiscsak meggyőztek a számok... ­Szegedi László Befejezték az őszi árpa vetését megyénkben ii ___fii___ emberemlé­M egyenkben kezet óta nem tapasztaltak ilyen száraz nyarat és őszt. Négy hónap alatt szinte semmi csapadék nem hullott a szántóföldekre. A gyomai, szarvasi járások versenyfelhívásához csatla­kozva a borsodi tsz-ek mégis kettőzött erőfeszítéssel dolgoz­nak, hogy íöldbe kerüljön a vetőmag. A versenyfelhíváshoz a megye valamennyi járása csatlakozott. Ennek eredmé­nye, hogy az őszi árpa vetését tegnap befejezték. Az encsi, a miskolci és a szikszói járások a tervezettnél nagyobb területen 100 darab lüzolí marhát, 60 drb hízott sertést küld hetenként az edclényi járás a városnak Az aszályokozta takarmány­kiesés gondokat okoz az edelé- nyi járásban is a hízóállatok nevelésében. Ennek ellenére a termelőszövetkezetek mindent elkövetnek, hogy terveiket tel­jesítsék, s úgy a tsz-ből, mint a háztáji gazdaságokból minél több vágójószágot küldhesse- nek a városi vágóhidakra. Az Állatforgalmi Vállalat edelényi járási kirendeltségéhez heten­ként 100 darab hízómarha, és 60 darab hízósertés érkezik. Bárdos István kirendeltség- vezető véleménye szerint szá-, molni kell ugyan bizonyos ké­séssel, de a tervezett hízóálla­tok nagyobb részét fel tudják vásárolni. Az idén 54 községből vegyesmarhából 3400 darabnak a felvásárlását tervezték, a ta­karmánygondok miatt azonban mintegy 450 darabnak az átvé­teléről kell lemondani. Sertés­nél kisebb a veszteség, a terv szerint felvásárolandó 3200 darabból várhatóan csak 150-et nem tudnak meghizlalni. Ezek még nem végleges adatoK, ugyanis számos közös gazda­ságban jelentős erőfeszítéseket tesznek a takarmánygond meg­oldására.-----oOo-----­M a délután békegvölés lesz a megyei tanács nagytermében A Miskolc városi nőtanács és a szakszervezetek nőbizottsá­gai rendezésében ma délután fél 5 órai kezdettel békegyűl és lesz a megyei tanács díszter­mében. Az előadó Pcllc Gizel­la elvtárs, az Országos Nőta­nács tagja lesz. Tejkezelői tanfolyam indul Miskolcon Október 16-tól tejkezelői tanfolyamot Indítanak Mis­kolcon. Az egyhetes tanfolya­mon' megyénk termelőszövet­1500 ózdi kohászatai veszjészt az idén politikai oktatáson Az Ózdi Kohászati üzemek­ben az idén 1500 fiatal jelent­kezett szervezett politikai ok­tatásra és KISZ Ifjúsági Aka­démiába. így a tanulók létszá­ma háromszázzal több a ta­valyinál. Ezenkívül az ősztől az ifjúsági klubban, amely a fiatalok második otthonává vált, havonta rendszeresen tudományos és ismeretterjesz­tő előadásokat is tartanak, amelyekre esetenként több mint száz fiatal jelentette be részvételét. kőzeteinek tejkezelői részére tartanak szakmai továbbképző előadásokat.. Az . oktatás idő­tartamára a hallgatók szállá­sáról a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya gon­doskodik. A tanfolyam megrendezését a Megyei Mifiőségvizsgáló In­tézet javasolta. Itt ugyanis megállapították, hogy me­gyénk termelőszövetkezeteiben a tej minősége nem mindig kielégítő, s ahol jó, ott is le­hetne még javítani £» tejkeze­lők szakismereteinek gyarapí­tásával. Az október 16-ától heten ként ismétlődő tanfolyamok előadói a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának szak­emberei, a Tejipari Vállalat és a Megyei Minőségvizsgáló In­tézet munkatársai lesznek. termelnek őszi árpát, elsősor­ban a növekvő , állatállomány takarmányszükségletének fe­dezésére. Valamivel lassúbb ütemben vetik az őszi rozsot. Az encsi és a mezőkövesdi já­rások már ezt a munkát is be­fejezték. Jó ütemben halad az őszi búza vetése. Ebből már csaknem ötezer holdon földbe tették a nagy terméshozamé, külföldi fajták, a szovjet be- zbsztája és koroszpelka, vala­mint az olasz búza vetőmagját. A tsz-ek és- a gépállomások a szárazság ellenére is szor­galmazzák a vetést, mert -a ta­pasztalatok szerint az ország legészakibb szántóföldjein ok­tóber közepe táján beáll az esős idő, • s akkor már nem tudnák vetni. A gabonafélékkel ellentétben a tsz-ek nem szor­galmazzák az őszi takarmány- keverék vetését. Pedig erre — az idei száraz nyár következ­tében — az állatállomány ta­vaszi zöldtakarmány-ellátására kétszeresen szükség van. A tervezetnek alig felényi terü­leten vetettek csak takarmány- keveréket s vannak olyan1 já­rások is. mint például az ede­lényi, ahol a terület negyed­részén sem került földbe a vetőmag. Eredmények és tervek a Hejőcsabai Cement• és Méssműben (Tudósítónktól.) A nagy portól szinte csak a körvonalait láthatjuk a Ce­ment- és Mészműnek. De ha közelebbről megnézi az ember, olyan, mintha egy óriási ma­lomban lenne, ahol minden lisztes: a fák, az épületek és az ein berek. Nagy üzem ez, és még na­gyobbak az eredményei. Ezt mutatja például a Csehszlová­kiában tett kirándulás is, amely a kiváló munka és a jó szervezés eredményeként jött létre. így kezdődött: kilenc éve, hogy megindult a .terme- lés a cementgyárban és azóta egyre erősödött a barátság a hejőcsabai és a Csehszlovákiá­ban lévő Lucky Cementgyár dolgozói között. Kezdetben ugyanis többen voltak tanulmány­úton a korszerű technoló­giával működő Lucky-i gyárban. Tulajdonképpen akkor kezdő­dött a barátság, amelyre büsz­kék a két gyár dolgozói. Az elmúlt napokban érke­zett haza 48 KISZ-fiatal az évenként megismétlődő csere­látogatásról. A fiatalok ugyan is társadalmi felajánlást tet­tek, amelyet már az év befe­jezése előtt sokszorosan túl­Több mint ezer műszaki tannl idén nyelveket megyénkben Megyftik Iparvidékén dol­gozó műszakiak között meg­nőtt az érdeklődés az idegen nyelvek iránt. Amíg tavaly mintegy 600-an tanultak idegen nyelveket, addig az idén csak­nem 2 ezren jelentkeztek a műszaki munkakörben dolgo­zók közül különböző nyelvtan- folyamokra. A MTESZ Borsod megyei Intéző bizottságának kezdemé­nyezésére a TIT-tel közösen szervezték meg a tanfolyamo­kat. A jelentkezés során el­sősorban az orosz, a német és az angol iránt mutatkozott nagy érdeklődés. Miskolcon kí­vül Ózdon, Kazincbarcikán és ] a bányavidék nagyobb köz­pontjaiban, Putnokon. Ormos­bányán szerveztek tanfolya­mok A nagyobb üzemekben, mint többek között a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben, kazincbarcikai Borsodi Vegyi­kombinátban üzemi nyelvtan­folyamok kezdődnek. teljesítettek. Kiválónak bizo-_ myult a munkában például Sol­tész Barna és Kovács • István; egyenként 118 órát dolgoztak, de még így is nehéz volt ösz- szeválogatni a kirándulás rész­vevőit. Sok fiatal igen eredmé­nyesen munkálkodott. Hédervári Istvánnal, vala­mint Lorenz Sándor vegyész- mérnökkel — aki egyébként a KISZ alapszervezet titkára — beszélgettem. Elmondották, hogy a gyár dolgozói örömmel végeznek társadalmi munkát. A fiatalok és az idősebbek egyaránt vállalták, hogy kö­rülkerítik az új sportpályát, és öltözőt építenek. Vállalá­saiknak eleget tesznek, a mun­kában mindenki aktívan vesz részt. Ezenkívül a gyárban fellendült az újítóinozgalom is. A na­pokban kísérleteket végez­tek az agyagpala felhasz­nálásával kapcsolatban. A kísérlet sikeres, az agyag­pala kémiailag megfelelő, saj­nos szilárdságánál fogva a meglévőknél erősebb töröbe- rendezéseket igényel. Fejlődik a gyár. Az egyik nagy távlati terv szerint a gé­pek nagy részét kicserélik, korszerűsítik, ezáltal nő a ter­melés, továbbá munkaerőmeg­takarítást érnek el. A lebon­tandó felvonulási épületek, munkásszállók helyére modern emeletes bérházak, öltözők, laboratóriumok, valamint kul­túrterem építését tervezik. A Lucky-i látogatás eredmé­nyeként a dolgozók még jobb műszaki és szakmunkás gárdát akarnak létrehozni, hogy el­érjék a kitűzött szép célokat. Bucz Ilona Hejőcsaba Munkaközben a fiatal szakmunkás Lenin Kohászati Müvek központi Javító üzemében Krlvda István kiváló esztenrályos, fiatal szak* munkás a hengerde részére perselyt esztergályos. (Kardost Hogy közüggyé váljék a munkás védelem Már természetessé vált, hogy életünk valamennyi terü­letén érezzük: itt, a mi társadalmunkban minden a dolgozó emberért történik. De bármennyire is megszokott, mindun­talan felfigyelünk rá, hogy pártunk, kormányunk, szakszer­vezeti és társadalmi szervezeteink faradhatatlanul azon mun­kálkodnak, egyre boldogabban, mind nagyobb jólétben, s tegyük hozzá: jó egészségben éljen dolgozó népünk. A dolgozók egészségének, testi épségétiek megóvására államunk évről-évre, hatalmas összegeket fordít. Mind több korszerű műhely, gép, orvosi rendelő, kórház, szanatórium, munkást védő törvény bizonyítja államunk féltő és sokoldalú gondoskodását. Törvények, rendelkezések születnek a mun­kásvédelem fokozottabb hatékonyságára, A Szakszervezetek Országos Tanácsa most lezajlott X. teljes ülésén behatóan foglalkozott a munkásvédelem hely­zetével, a még mindig nagy számmal előforduló balesetek okaival, az üzemegészségügyi körülmények alakulásával. Megállapította: bár jelentős a javulás, lényegesen kevesebb a baleset a korábbi évekhez képest, összehasonlíthatatlanul jobb eredményeket érhetünk el, ha az állam gondoskodásával párosul az emberi összefogás, a dolgozók egymás iránti fele­lőssége. A Szaktanács elnöksége éppen ezért felhívással for­dult minden dolgozóhoz, hogy tegyük közüggyé egymás egész­ségének, testi épségének védelmét, a gyárakban, üzemekben, kint a földeken, az építkezéseken és mindenütt, ahol veszély­nek van kitéve a dolgozó ember. Mint országszerte, megyénkben is sok helyütt felismerték már az összefogás jelentőségét a munkásvédelem tekinteté­ben. Több helyen, mint például Özdon is, munkásvédelmi őrséget alakítottak, s a dolgozók maguk ügyelnek fel a munkásvédelmi szabályok betartására, intik és segítik egy­mást a veszélyek elkerülésére. A Szaktanács elnöksége üdvözölte a kezdeményezést és felhívja a szakszervezeti bizottságokat, hogy valamennyi munkahelyen segítsenek azt meghonosítani. A munkásvédelmi őrségek és őrök tevékenységének még hatékonyabbá tételé­hez irányelveket adott, amelyek meghatározzák legfontosabb feladatukat. Többek között tanácsot kell adniok társaiknak, elsősorban az újonnan felvett dolgozóknak, hogy miképpen kell biztonságosan, az egészségvédelmi előírásoknak meg­felelően dolgozni. Ügyelnek a munkásvédelmi rendszabályok betartására, a munkahely rendjére, tisztaságára, s figyelem­mel kisérik, hogy a gazdasági vezetés hogyan gondoskodik a biztonságos munkakörülményekről. S hogy a munkásvédelem közüggyé váljék, a szakszervete­tek ügyeljenek arra, hogy a már meglévő, vagy éppen most alakuló munkásvédelmi őrségek jó tapasztalatai kozkinccsé váljanak. Világ proletariat egyesülietek)------------------------------------------------------------------------> Búzatermesztésünk időszerű kérdései (S. oldal) >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents