Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-12 / 215. szám

Kedd, 1961. szeptember 12. ESZAKMAGYARORSZÄG s A jövő Ígéretei * . r r .» legjobban meg­A járás egyik alapozott ter­melőszövetkezete a mezőcsáti Dózsa. Szépen gyarapodnak. Előretekinte­nek, s úgy fejlesztik a gazdaságot, hogy az alapokra erős épület kerül­jön. Az elnök, Sallai István Pannó­niával járja a 3200 holdas határt. így aztán szerencse, ha az idegenből jött ember ráakad. Nagy a tsz, sok a gond. — A magunk gépeivel szántunk — sorolja az elnök —, s nem ám akár­hogyan. Mit ér az, ha a föld tetejét összekaristoljuk, a mélyszántás is csak 30 centiméter, ahogy ez több­nyire idáig volt. Most van három Belorusz, egy lánctalpas és egy Zctor traktorunk. Ügy munkáljuk a földet, ahogy kell; hogy minden jól menjen, ellenőrizzük is. Az előbb is a trak­toroknál jártam... A határ megsínyli a szárazságot, de az elnök szavai szerint azért nem kell eltakarni senki elől, megkapál­ták, és ami a legfőbb, ősszel mélyen szántott földbe kerüli a kukorica. Két jó csövet mindegyik száron lehet ta­lálni. Ezt teszi a jó szántás. S míg így beszélgetünk, a hejőlcürti tsz ve­zetői — magukkal hozva a tanács­elnököt — kopogtatnak az ajtón. Amolyan „háztűznézőbe” jöttek, könyvelőt kérnek a Dózsától, egy fiatal lányt. Talán meg is egyeznek, s tréfásan megemlítik, hogy ha kell, még vőlegényről is gondoskodnak. Most már többen vagyunk a szobá­ban. így folyik a beszélgetés, s az idén kezdő hejőkürtiek kíváncsian hallgatják az elnök szavait. Látszik rajtuk, hogy okulnak a hallottakból. Azt hittem, kényes lesz a munka­egység értékről érdeklődni. Am, nem így történt. AZ aszály miatt va­lóban csökken a bevétel, osztani is kevesebbet tudnak, de ezzel számol­nak a tagok is, nem titok. A magán- gazdálkodó is megérezte az aszályt, néha úgy, hogy hizlalni is alig tudott, kevés akadt a kenyér mellé. A tsz azonban más. Nem fizetnek most jól a kapások, krumpliból is kevés te­Gycrs ütemlsen folyik a vetőmag csávázása Megyénk közös gazdaságai a jó magágy biztosítása mellett minden tólük telhetőt elkövetnek, hogy tiszta, csávázott vetőmag kerüljön el­vetésre. Termelőszövetkezeteink túl­nyomó többségében megkezdődött és gyors ütemben folyik a vetőmag csá­vázása. A Miskolci Növényvédő Állo­más nagykapacitású gépekkel segíti a termelőszövetkezeteket a vetőmag­vak tisztításában. Jelenleg négy, egyenként napi 3 vagon gabona csá­vázására alkalmas tisztítógép dolgo­zik megyénkben. A szentistváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet például ilyen géppel végzi az őszi vetéshez szükséges gabonafélék csá- vázását. Termelőszövetkezeteink az idén kivétel nélkül csávázott vetőmagot használnak fel, ezzel is biztosítani kívánják a jövő esztendei aratás si­kerét. rém, de biztató a lucerna magfogás. Huszonöt holdat terveztek és száz holdat hagytak meg magnak. Ez sok ) pénz. ^ S hogy mi pótolja mindazt, amit a* természet megtagad? A tsz vezetői-» nek, tagjainak tudatos törekvése. Az' idén szépen építkeztek, nagyobbrészt ' saját erőforrásokból. Többek között) egy 400 férőhelyes süldöszállást, 321 férőhelyes fiaztatót, de mást is. Szó-* val, az alapok megvannak, a jövő már! ígéretesebbnek tűnik, s remélhetőleg,? az aszály sem kísért örökké. Előrelátóan, helyesen gazdálkodj nak a tsz-ben, s fejlesztik ki a nagy- ) üzem végleges arculatát. S hogy biz- ^ tató a jövő, arra a tagok szorgalma* is utal. Sz. Nagy Lajos családjával! 2240 négyszögölről vágta le egy nap ’ a gabonát! A fia is segített. Mikor az? asszony elkészült az ebéddel és ki-) hozta a határba, ő is odaállt a fér-^ fiák közé. K. Szabó Dániel munka-* csapatvezető is mindenütt ott volt,. ahol munkáskézre számítottak. De az' sem ritka, amit az idős Lakatos Já-“ nostól lehet látni. Éveiben már 70^ felé közeledik, s mégis úgy mozogj mint valami fiatal. Neveket lehetne^ többet is említeni, nincs is olyan? tsz-tag, akinek ne lenne teljesítet j munkaegysége. Olyan viszont többi van, aki már kétszázon felül is telje-* sített. Megalapozták aratás kivételével már nem szorulj nak a gépállomásra, építkeztek szé j pen, de megvan az alapok mellett a* legfontosabb feltétel is: számítani- lehet az emberek szorgalmára. (garami) V világ legnagyobb vízierőműve: ja sztálingrádi „SZKP XXII. Kongresszusa“ erőmű „Hazánkat akarjuk a magyar közönségnek bemutatni...” Két előadás között a Prágai Jégrevü vezetőjével Többezren nézték és gyönyörköd­ték már eddig végig a Prágai Jég- revű előadásait a miskolci Béke téri jégszínházban. Az érdeklődés egyre fokozódik, nagyszerű propaganda a i,szájreklám", vagyis az, amikor a nézők barátaiknak, ismerőseiknek ajánlgatják a műsort. A műsorról ; vasárnapi számunkban tájékoztattuk olvasóinkat, most rövidesen az együt­tesről szeretnénk tájékoztatást adni. Ezért kerestük fel a délutáni és esti előadás közötti rövid szünetben Lud­milla Peskovát, a Prágai Jégrevü igazgatóját. Ludmilla Pesková először vélemé­nyünket tudakolta, tetszett-e a mű­sor, milyen kifogásaink vannak, mi­vel nem értünk egyet stb. Beszélge­tésünk idején még nem ismerhette a lapban azóta megjelent kritikai be­számolónkat. Elmondtuk élőszóval. Rögtön reflektált is kifogásainkra, illetve ismertette azt a koncepciót, amelynek következményeképpen ze­nekar helyett gépzenét, magnetofont alkalmaznak. (A zenekar hiányát, illetve a gépzene alkalmazását töb­bek között azért is kifogásoltuk, mert az élő zene közvetlenebb élményt ad, másrészt pedig a könyörtelenül továbbpergö magnetofonszalag még arra sem enged módot és időt a jég- , művészeknek, hogy a megérdemeltJ tapsokat megköszönjék.) A jégrevü J igazgatójának véleménye szerintJ azért szükséges a magnetofon allcal-A mazása, mert a műsorban többféle jellegű zenével találkozunk, szimfó-A nikus muzsikával, jazzal, népzenévelÍ s egy zenekar mindezek produkálá-A sára képtelen lenne. Ezen túl pedig a magnetofon közbeiktatásával világ-A hírű zenekarok műsoraiból megörö kitett részleteket tudnak a műsor a zenéjébe beiktatni és tolmácsolni.3 Így hallhattunk részletet a „Prágai* tavasz” műsorából is. Következő mű-^ soruk, amelynek most folynak ar>j előkészületei, esztrádszerű lesz ésjj egy-jellegüségénél fogva élő zene-a kísérettel folyik majd. Pesková igaz-jj gatónő azt is elmondta, hogy a szó-a listák számai után azért nem hagy-l]í nak szünetet, mert a kollektív műn-* kát akarják ezzel is hangsúlyozni ésjj nem a szólistákat kívánják tapsol-* tatni. A műsoridőt másodpercnyij} pontossággal mérték ki, azt be is íj tartják. Náluk különben ez a szokás,1J és ezt szeretnék a magyar közönség- 2 nek bemutatni. jj A továbbiakban az együttes alakú-"* lása iránt érdeklődtünk, mondván. 3 hogy a nagyszerű műsor után méltánA érdekli a magyar közönséget a ba-jj rátí országból jött, de valójában is-* meretlen együttes története, fejlődé-J sének útja. Ludmilla Pesková kész-% séggel tájékoztatott: -t — Az együttes ebben a formájá-f tan 1956-ban alakult meg. azonban| szervezésének gyökerei még a máso--¥ dik világháború előtti időkbe nyúl-t nak vissza. Már a huszas években voltak kísérletek a jégrevü megte­remtésére. Ezek kis hatósugarú, helyi kezdeményezések voltak, majd a harmincas évek derekán egyes prágai sportegyesületek, amelyek al­kalmas jégpályával rendelkeztek, ismét hozzákezdtek jégrevü együtte­sek szervezéséhez a sportcgycsülele- ken belül, szerveztek kisebb műsoro­kat, azonban ezek egymástól függet­lenül, szétszórtan dolgoztak. Ezekre a hagyományokra támaszkodva szü­letett meg a Prágai Jégrevü 1956- ban. Az együttes valamennyi tagja műkorcsolyázó volt, neves verseny­zők vannak sorainkban. Megalakulá­sunktól egészen ez év július 1-ig amatőr volt az együttes. Azóta, jó két hónapja, mint állami együttes dolgozunk. — Merre jártak a csehszlovákiai szerepléseken kívül s a közeljövőben hol fognak vendégszerepelni? — Két ízben voltunk a Szovjet­unióban, jártunk a Német Demokra­tikus Köztársaságban és voltunk Lengyelországban. Magyarországon most vagyunk először. A pénteki miskolci bemutatón találkoztunk elő­ször a magyar közönséggel. Nem­újra elutazunk a Szovjet­sokára unióba, ahol Tbilisziben, Kijevben és $ Leningrádban vendégszerepelünk. Itt) már az új, most készülő műsorunkat Á mutatjuk be. I — Általában milyen célok vezetik J a műsorok összeállítását? 4 — Nagy fontosságot tulajdonítunk a sportjellegnek. A jégrevü műfajá­ban is a sportot valljuk elsődleges­nek és ezért a műsorok összeállításá­nál, a koreográfiánál mindig nagy jelentőséget tulajdonítunk a sportnak — az esztrád-jelleg rovására. — Külföldi vendégszerepléseik célja? — Itt, Magyarországon Csehszlová­kiát, hazánkat akarjuk a magyar kö­zönségnek bemutatni a jégművészet sajátos eszközeivel. Ezt célozza és tükrözi az „Európa szívében” című műsorunk. Ezt akarjuk minden kül­földi országban, hogy ezzel is ápol­juk, erősítsük a népek barátságát. A gong hangja szakítja félbe érde­kes beszélgetésünket. Peskovát el­szólítja munkája. Kezdődik az esti előadás. A nézőtér zsúfolt. A Béke téren, a jégszínház előtt negyvenhét magángépkocsit és öt autóbuszt (köz­tük egy egrit) számoltunk meg. Benedek Miklós A 2,3 millió kilowattos volgai Lenin vízierőmű a legutóbbi időkig a világ legnagyobb erőművének számított. 1961. szeptember 10-től a sztálingrádi „SZKP XXII. Kong­resszusa” vízierőműé az elsőség: 2,5 millió kilowatt a teljesítménye. Évente a vízhozamtól függően 11— 14 milliárd kilowattóra villamos­energia előállítására képes. Sztálin­grádtól Moszkváig 500 000 voltos feszültségű távvezeték továbbítja az energiát. Most épül az egyen­áramú távvezeték Sztálingrád és a Donyec-medence között. Ez a veze­ték a világon elsőízben 800 000 voltos feszültséggel működik majd. Imponáló műszaki adatok! Egy monumentális alkotáson túl mutat­ják a világ első szocialista államá­nak erejét, hatalmát. Vasárnap avatták fel az új vízi- erőművet. amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozata alapján neveztek el az SZKP XXII. Kongresszusáról. Az avatás alkalmából Volzsszkij váro­sában nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésen Hruscsov.szovjet kor­mányfő mondott beszédet. Hruscsov a kommunizmus hősies építése ne­vezetes mozzanatának minősítette a vízierőmű felépítését. A szovjet dolgozóknak ez méltó ajándéka az SZKP XXII. Kongresszusára — mondotta. Az új, monumentális sztálingrádi vízierőmű üzembehelyezése is bi­zonyság a Szovjetunió őszinte béke­vágya mellett. Ez a hatalmas épít­kezés még nagyobbmérvű építke­zést tesz lehetővé a jövőben. Sajnos azonban, a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a békés építő munka mellett figyelemmel kell lenniök véderejük növelésére, tökéletesítésére is. A sztálingrádi vízierőmű felava­tásán mondott beszédében Hruscsov miniszterelnök foglalkozott a nem­zetközi helyzet néhány kérdésével is. Rámutatott, hogy a világon fenyegető helyzet alakult ki. A ve­zető imperialista hatalmak minden­képpen folytatják a fegyverkezési hajszát, nyíltan fenyegetőznek és ugyanakkor — a kézenfekvő tények ellenére — a Szovjetuniót próbál­ják feltüntetni a nemzetközi fe­szültség főokozójának. A szovjet kormányfő beszédében reagált De Gaulle francia köztársa­sági elnök szeptember 5-i sajtóérte­kezletére. De Gaulle a tényeket figyelmenkívül hagyva síkraszállt a berlini s általában a német kér­dés rendezése ellen. A francia államfő legutóbbi sajtóértekezletén azzal érvelt, hogy a Szovjetunió 16 évig eltűrte a berlini helyzetet, „amelyet ő maga hozott létre, te­remtett meg az Egyesült Államok­kal és Angliával egyetemben a potsdami értekezleten”. — Vajon Potsdamban arról egyeztünk-e meg — tette fel a kér­dést Hruscsov —, hogyan változ­tassuk Nyugat-Berlint a felíorgatás és a kémkedés támaszpontjává, va­jon annak feltételeit állapítottuk-e meg ott, hogyan támasszuk fel a német militarizmust és adjunk ke­zébe újra fegyvert? A Német Szö­vetségi Köztársaságban és Nyugat- Berlinben jelenleg fennálló hely­zetnek semmi köze ahhoz, amit a potsdami egyezményben lefektettek. Mi nem is törődtünk bele soha, hogy a militarizmus erői újból mozgolódnak Nyugat-Németország- ban. Hruscsov beszéde további részé­ben hangsúlyozta a német béke- szerződés megkötésének halasztha­tatlanságát. A fenyegető hangú nyilatkozatok s a fegyverkezési hajsza helyett Hruscsov a tárgyalá­sokat sürgette. — Mi mindig békés tárgyaláso­kat ajánlottunk — mondotta. — Ha a nyugati államférfiak hallgattak volna a józan ész szavára, akkor ma nem lenne ilyen rendkívül éles a nemzetközi feszültség, nem lenne háborús pszichózis a nyugati világ­ban. Már régóta megoldódtak volna a leghalaszthatatlanabb kérdések, amelyek e feszültséget okozzák, megnyílt volna az út az államok közötti együttműködéshez — mon­dotta többek között Hruscsov a volzsszkiji nagygyűlésen. Ankétot rendeznek Miskolc üdülőhelyi központtá fejlesztéséről A MTESZ borsodi intézőbizott­sága, a városi tanács felkérésére munkabizottságokat alakított az or­szág második legnagyobb városává fejlődött Miskolc városrendezési kér­déseinek tanulmányozására. A há­rom munkabizottságban csaknem 100 szakember vett részt. Eddig már két munkabizottság fejezte be munkáját, s javaslatait országos ankéton vitat­ták meg. Az első ankét városrende­zési és építészeti kérdéseinek megvi­tatása alapján jelölték ki többek között a kislakásépítésre alkalmas területeket, az új sajómenti iparvi­dék helyét, valamint a város mező- gazdasági művelésre alkalmas terü­leteit. A második ankéton a város {energia-, valamint közművesítési Ikérdéseit tárgyalták meg. A munka­bizottság javaslatai alapján kezdték meg a villamoshálózat, valamint a gázvezeték rekonstrukcióját. A harmadik munkabizottság a na­pokban tartotta záróülését. A város üdülőkben és kirándulóhelyekben rendkívül gazdag környékének fej­lesztésére kellett javaslatot tenni. A Miskolc-Tapolca, Lillafüred, vala­mint más üdülőhelyek fejlesztésével kapcsolatos elgondolásaikat szeptem­berben országos ankéton tárgyalják meg. A három napos ankéton hét előadásban 45 szakember hozzászólá­sával vitatják meg, többek között, Miskolc idegenforgalmi lehetőségeit és igényeit, a város és az üdülőtele­pek közötti közlekedés kérdéseit, az üdülőhelyek fejlesztésének és keres­kedelmi ellátottságának problémáit. r n­I Ha a látogatót jó sorsa összehozza (Mezei Lajossal, az újvárosi KISZ- Ibizottság titkárával, néhány perces (beszélgetés után hajlamos azt hinni, Í hogy Tiszapalkonyán nincs is id"s ember, csupán fiatalok élnek, dolgoz­ónak itt. S hiedelmében csak erősö- (dik, ha végigsétál a város új házsorai tvagy akár a méreteiben oly imponáló ferőmű dohogó turbinái, a lakkfesték- tgyár üzemrészei, vagy éppenséggel a (.most épülő műtrágyagyár óriási vas­ibetonelemei között. t Mert a fiatalok mindenfelé több­ségben vannak, s ha van is idősebb (ember a palkonyaiak között, valaho­gyan „asszimilálódnak”, talán még (külsejükben is. í Védnökök, akikre ssántítanak ( Magabiztosak, határozottak és erős hikaratúak is az itteni fiatalok. Né­hány példa. ( A Kommunista Ifjúsági Szövetség ^védnökséget vállalt a magyar vegy­ipar felett. S mivél Tiszapalkonya 'igen jelentős Ígérete vegyiparunknak, (a KISZ-fiatalok szinte azonnyomban (reagáltak a felhívásra. Saját vegyi- «műveik felett vállalták a védnöksé- (gct. Vegyészmérnökökből, techniku­mokból, építész- és gépészmémökök- cből operatív bizottságot hoztak létre, «tizenkét taggal. A bizottság részletes Jmunkatervet dolgozott ki a felmért «problémák alapján. Kettős feladatot 'tűztek célul maguk elé. Az egyik: a már működő Műgyanta- és Lakkfes­tékgyárban mozgósítják az ott dol­gozó fiatalokat az új termelési mód­szerek kidolgozására, a minőség ja­vítására, a gazdaságos termelésre, s az importanyagokkal való takarékos­ságra. A másik: az épülő műtrágya- gyárnál dolgozó fiatalokat mozgósít­ják a különböző épületek, vagy épü­letrészek építésének határidő előtti befejezésére, a minőségi munkára és az anyagokkal való takarékosságra. A fiatalok szinte minden pontban eleget tettek az operatív bizottság kérésének. Egyetlen adat például: egy fél éy alatt többszázezer forint értékű anyagot takarítottak meg. Persze nemcsak a termelési vona­lon számítanak az üzemek és a város vezetői a KISZ-védnökökre, KISZ- fialalokra. Nem egy esetben előfor­dult, hogy sok gondtól, problémától szabadították meg a fiatalok az üze­meket. építkezéseket. Egyik alkalom­mal például a Tiszavidéki Vegyikom­binát részére különböző ívcsövek és csőidomok kellettek. Az építkezés ve­zetői az operatív bizottság tagjainak segítségét kérték. A bizottság felvet­te a kapcsolatot a Lenin Kohászati Művek, s a Budapesti Acélöntő és Csőgyár KISZ-szervezeteivel. S a két KISZ-szervezet valóban nagy lelkiis­meretességgel segítette a palkonyai fiatalok kérését. A kért csöveket ha­táridőre leszállították. Ez az igazi szocialista „összekötte­tés”! Ax ifjúsági brigádok — és ax ifjiísági építésrexetöség Azzal kezdtem, hogy a fiatalok mindenütt többségben vannak. íme egy kis statisztika: A Műgyanta- és Lakkfeslékgyár- ban az „A” üzem a gyár ifjúsági üzemrészévé vált, mivel itt mindhá­rom műszakon csakis fiatalok dol­goznak. A laboratórium szintén if­júsági üzemrész, hasonló okokból. A „B” üzemben is van már két ifjúsági brigád, a dobozüzemben is csak fia­talok dolgoznak az egyik műszakon, s mivel a gyár vezetői sem idősek, csoda-e hát, hogy igen gyakran a fia­talok gyáraként emlegetik a palko­nyai festékgyárat? Persze ezzel az erővel az építkezé­seket, különösen pedig a műtrágya­gyári építkezést is hasonlóképpen le­hetne emlegetni. Hiszen itt is immár tizennégy ifjúsági építőbrigád dolgo­zik az építkezés Jerületén. S talán éppen ez adta a rendkívül hasznos­nak ígérkező ötletet: hozzanak létre itt ifjúsági építésvezetőséget, amely konkrét megbízatásokat kapna. A szervezést a KISZ-bizottság megkezd­te, s a fiatalok között egészséges ve­télkedés indult, hogy bekerülhesse­nek a „döntőbe”. Fiatal assxonyok — és a férjek Bizony igaz az, hogy a nők minde­nütt és mindig több problémát okoz­nak, mint a... no, de ezt hagyjuk. Arról van szó csupán, hogy több le­leményességre, ötletességre van szük­ség hozzájuk. A lányokkal nem is volna különösebb gond. Hanem az asszonyok! Egy-egy összejövetelüket bizony nem kevés szervezési munká­nak kell megelőznie. Persze talán érthető is, hisz legtöbb helyen pici a baba, vagy éppen vacsora kell az em­bernek, ha az nem, akkor mosás, vagy takarítási gondok gáncsoskodnak. Hanem most már erre is találtak el­lenszert az ügyesebb asszonyok. A lakkfestékgyár dobozüzemében 37 fiatalasszony, lány dolgozik egy jól összekovácsolódott brigádban. A közös mozilátogatások, kirándulá­sok után már ott tartanak, hogy va­lóságos kis tanácskozásokat rendez­nek, hol az egyiknek, hol meg a má­siknak a lakásán. Ott. aztán el lehet beszélgetni, vitázgatni a külpolitiká­tól a bográcsgulyás főzésig a világon mindenről. Csak... Csak a férjek ne morognának — sopánkodnak az asszonyok. A KISZ- bizottságon most éppen azon törik a fejüket az elvtársak, hozzák össze a férjeket addig, míg az asszony«* ta­nácskoznak — ultizni... R adványi Éva Palkonyai hétköznapok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents